Egy szépség portréja: nők Koreában

bevezető kép:

- miindo 미인도–egy szépség portréja, festmény szép koreai nőkről, akiknek a nevük nem ismert és
általában kiszengek voltak, jellegzetes haj
- kiszeng/kisaeng 기생: olyanok voltak, mint a gésák, jól művelt, írni-olvasni tudó, művészetekben
jól nevelt nők voltak, akik a gazdagokat szórakoztatták

Nők a Korjó-korban:
- viszonylag szélesebb jogkörrel rendelkeztek, hasonlóan, mint a férfiak:
- öröklés
- házasság
- újraházasodás
- több férjük is lehetett (uxorilokális házasság)

konfucianizmus hatása

DE: 17. században ortodox irány → szigorúbb rendszer

- kis Kína elv: Ming-dinasztia eszmerendszere Koreában a Csing helyett (akkori rendszer Kínában)

Csoszon-kor: nők és a konfucianizmus hatása a nők helyzetére:

- a yangban és az alsó rétegek helyzete eltért

- férfi szemszögből: lojalitás és szülőtisztelet (pl. Chunhyang története)

- Chunhyangjeon: (Chunhyang: tavaszi illat) egy yangban férfi és egy prostituált lánya
összeházasodnak, ami nagy botrányt okozott

szülőtisztelet: a férfi szülei kérik a lányt, hogy hagyja el a férjét a férj szülei iránti tiszteletből
VS
lojalitás: a lány nem hagyja el a férjét, mert hűséget fogadott a férjének

Tamah Renyah - Chunhyangjeon

- egyre korlátozottabb a nők szerepe a társadalomban és az oktatásban is

- nevük sem nagyon volt → kinek a lánya, felesége, anyja, néha volt egyszótagos becenevük

- férfiaknak lehetett 2 feleségük is (vagy több), az elsődleges feleség és a

másodlagos feleség, akinek sokkal korlátozottabb szerep jutott

- özvegy szerepe:
- yangban: elvárt volt, hogy a nő haláláig özvegy maradjon a férje
iránti lojalitás miatt
- szegényebb rétegek: megszokottabb volt az újraházasodás
önfenntartás miatt

- konfucianizmus: korlátoz, de erőt is ad

pl. férfiak által írt kézikönyvek arról, hogyan kell a nőknek viselkedniük
Song Siyeol - Instrukciók a lányomnak (17. sz.) kevés forrás
Sohye királyné – Instrukciók a belső lakrészeknek (15. sz.) belső lakrész
= naehun
 Song Siyeol portréja ^

- akkor lehetett „sikeres” egy nő, ha az összes konfucianista erény szerint él

- írni, olvasni inkább a yangban nők tudtak, a szegényebb rétegeknél nagyon ritkán fordult elő

- sztereotípiák – megítélés ezeken múlott:

- hűség
- tisztaság (ártatlanság)
- szerénység
- alázat
- erő és felelősség
- házasság és gyermeknevelés (legfontosabb feladat) – a státusz a prioritás

- nők csak éjszaka bebugyolálva hagyhatták el a házat (pl. a bevezető képen)

- a nappal nagy részét otthon töltötték, elzárva a külvilágtól

Házasság:

- legkésőbb hatott rá a konfucianizmus – először az udvarban (kínai minta, 15. sz.)

- koreai verzió részei: eljegyzés, vadkacsa felajánlása, menyasszonyt a vőlegény házába vitték
(esküvő előtt nem találkoztak egymással)

- politikai és gazdasági szempontok többet számítottak, mint a morális karakter (szerencsehozó

jóslás, hogy a vőlegény/menyasszony a megfelelő párt találják)

- rokoni kapcsolatok szerzése fontosabb, mint az utód – státusz fenntartása miatt

- másodlagos feleség: visszafogottabb szertartás, még kevesebb jogkör, fia nem vizsgázhatott

- válás nem jellemző

Jang Gyehyang/Jang hölgy Andongból (1598-1680)

→ yangban származású költő, kalligráfus, filantróp

- az 1. nő által írt szakácskönyv írója (hangeul, nem hanja)

EUMSIK DIMIBANG 음식디미방 – 1670

Csoszon-kor:

- rítusok szerepe: konfuciánus ideák használata a saját helyzetük javítására

- nők az egyenlőtlen rendszer fenntartói és áldozatai

- Jeongsun királyné (1745-1805) – diglosszia a dokumentumokban (diglosszia: kétnyelvűség, egy

ország népe vagy egy szűkebb közösség két különböző nyelvváltozatot (ugyanaz a nyelvnek)
használ eltérő helyzetekben)

- kevés forrás az alsóbb rétegekről

- a szolgák szerepe:
- humánerőforrás
- gazdagság, társadalmi státusz jele
- női szolgák vonzóbbak voltak és drágábbak

Gyarmati uralom időszaka:

- nők helyzetének kutatása az 1960-as évektől, fő téma vagy marginalizált?

- késő Csoszon: állami kontroll a család felett a rítusokon keresztül

- alternatív út: sámánizmus → mudang – neokonfuciánus iránytól eltérő (férfi sámánok is nőknek
adták ki magukat, mert a női sámánokat megbízhatóbbaknak tartották)

- oktatás szerepe: művelt gyerekek nevelése (Csoszon) → lojális alattvalók nevelése (gyarmati
időszak)

- „új nő” – rövid haj és szoknya – saját maguk definiálták az ideális nőt (신여성)

- ipari fejlődés: a nők otthonról a városokba, gyárakba kerültek – új szerep: mezőgazdasági munka,
család támogatása IS → „gyár: a házimunka kiterjesztése”

- új lehetőségek, de másfajta alávetettség gyarmati alattvalóként

- irodalom: Theodore Jun Yoo – The Politics of Gender in Colonial Korea