MUveszet-

törteneti
atlasz

Holl6 es Tarsa
A magyar forditas az alabbi kiadas alapjan keszült:
Atlas bilsico de historia de/ arte
© Parram6n Ediciones, S.A. 2005

Szerkesztette:
Lluis Barras, Cristina Vilella

Szöveg:
Eva Bargall6

Grafikai tervezes es technikai munkak:

Gabi Martin, Toni lngles Studio

Fot6k:
Age Fotostock, Aisa, Parram6n Archivum , Borreal, N. Falgueras,
Prisma

lllusztraci6k es terkepek:
Farres il-lustraci6

Magyarorszagon kiadja a Holl6 es Tarsa Könyvkiad6

Felelös kiad6 a Holl6 es Tarsa ügyvezetöje

Minden jog fenntartva

Fordftotta:
Sarosdy Judit

Szerkesztette:
Sarkadi Peter

Müszaki szerkesztö:
Csere Tamas

ISBN 963 684 302 3

ELÖSZO

Ennek az egyetemes müveszettörteneti atlasznak az a celja, hogy atfog6

kepet adjon az öskort61 napjainkig vegbemenö müveszeti folyamatokr61. Az
emberi civilizaci6 soran letrejött müalkotasok szambavetelenek elsösorban
esztetikai szempontb61 van jelentösege - ugyanakkor a gondolatok es erzel-
mek kifejezese mögött felbecsülhetetlen ertekü informaci6 es üzenet is rej-
li k. A müveszettörtenet tanulmanyozasa termeszetes m6don együtt jar a
különbözö korokb61 es földrajzi területekröl szarmaz6 emberek eletenek,
szokasainak megismeresevel, valamint a különfele tarsadalmak mindennap-
jai nak es hagyomanyainak felterkepezesevel.

Az atlasz felepftese es tartalma kivaltkepp a diakoknak jelent nagy seg ftse-

get tanulmanyaik soran. A szöveget kfserö hatalmas mennyisegü illusztra-
ci 6 - foto, rajz es magyaraz6 abra - termeszetesen nelkülözhetetlen a mü-
veszeti ismeretekhez, egyuttal azonban
elvezetes idötöltes is. A könyv vegen ta-
lal hat6 kissz6tar a leggyakrabban hasz-
nalt szakkifejezesek vilagos es pontos
magyarazataival segfti a jobb megertest.
Az adatok kereseset, illetve egy-egy
te ma gyors megtalalasat könnyfti meg a
betürendes targymutat6.

Remeljük, hogy az ismeretek szeles

köre, az erthetöseg es a lenyügözö szem-
leltetö anyag közelebb hozzak a fiatalok-
hoz az egyetemes müveszettörtenetet,
es ösztönzöleg hatnak majd tanulma-
nyaikra.

'Ü
Jan Vermeer a holland barokk festeszet egyik N
legjelentösebb kepviselöje. Stnusanak jellegzetessege (/)
a figurak mesteri tenykezelese, illetve az egyszerü, 'Ü
_J
meghitt jelenetek abrazolasa - Lilny gyöngy fülbeval6val w
(Mauritshuis Muzeum, Haga)

3
 TARTALOM
Bevezetes .................................................... 6 Hellen kultura . „„ .. „„.„„„ ..„„ .... „... „„.„.28
Anyagok es technikäk ................................... .10 Epfteszet: altalanos jellemzök . „„„„29
Epfteszet .. „..„.. 10 Agörög templom . „„.„.29
Festeszet „ „.1 0 Aszfnhaz „„„30
Szobraszat ... 11 Az atheni Akropolisz „„„„„„„„„„„ .. „... „30
Keramia„ „.11 A halikarnasszoszi mauz61eum „30
Az öskor müveszete ...... ......... ......... .............. 12 A görög szobraszat „„ „„ „„„„„„ „„.„ „„„„31
Barlangfestmenyek „„ „.12 Archaikus tfpusok . „„„„31
Stflus .12 A Kr. e. 5. szazad nagy szobraszai „ „.32
Megalitikus epfteszet .. „. „„13 ~~~.. ....... ~
Szobraszat es keramia „13 Fekete es vörös alakok „.„.„.„.„„... „ „„.33
Taulak es talayotok . „13 Etruszk müveszet ... .. ............ ........ ...... .......... .34
Az okori Egyiptom ............................... ........ .14 Epfteszet „„.„.34
Egy folyami kultura . „„„„14 Atemplom . „„„34
Az 6kori Egyiptom korszakai . „„„.14 Sfrszobraszat „„.35
Atarsadalmi hierarchia „15 Sfrfestmenyek „„.35
Az uralkod6 osztalyok szolgalataban „.... 15 Keramia „. „„„„35
Monumentalis epfteszet.. „„„ .16 Romai müveszet ......................... ................. 36
Piramisok es templomok. „„16 Epfteszet „36
Monumentalis szobraszat „„.16 A r6mai varos „„ „.36
Festmeny es dombormu „„17 Atemplom „„„„37
A muveszet mint hivatas „„17 Asz6rakozas epületei „„„„37
A kepek hatalma . „17 A bazilika „„„„37
Mezopotamia .................................. ............ 18 Portreszobraszat „„„38
Nepek egymas utan „.... ..„ „.18 Domborma „„„„„„„„ ... „... „38
lstenek es földi helytart6ik„ „„ ... „„.„„ ....„„.„ „.18 Diadalfv „„„ „38
Varosok „. „„„„19 Festeszet „„„ „„„„ „„.. „„.. „„.. „„„„39
Babeltornyok „„„.19 Pompeji stflusok „„„„.39
Kiralyi palotak „„„.19 A mozaik „„„„„. „„ „„. „„.„„39
Körplasztika .„„„20 Az okereszteny müveszet „ ..............•••.••••••••••• • 40
Dombormu . „„20 Katakombak„ „.„„ ..40
Ekfrasos belyegzök „ .. „.21 Bazilika „„„ „.. „„ „„„„ „„ „.„„. . „. „.41
ötvösmuveszet . „„„„„„„.„.„„. „21 Keresztelökapolna es mauz61eum „„„„.41
Az ösi lndia müveszete .... ..... ............... ......... .22 Festmeny es mozaik . „„.41
Epfteszet es varosepfteszet (indiai) „„„„22 Preroman müveszet ........................... ...... .... .42
Sztupa „ „.„.„„.„„.„.„ „ „„.22 Vizig6t epfteszet „. „„.„„ „.. „„.. „„.42
Hindu epfteszet „.„„.„.„.„.„.„„.„ „„.22 Guarrazar kincse „„42
A Kr. e. III. evezred szobraszata „23 Asztilriai epfteszet „„„„„.„„„„„„„ „„.43
Hindu monumentalis szobraszat „.23 Mozarab epfteszet . „„.43
Adzsanta-völgy „ . „„„ „„„ „„„„„ .. „„23 A Beatus-keziratok illusztraci6i . „„„„.43
Az ezereves Kfna ....... .................................. .24 Angol-fr es karoling müveszet ................ „ • .....• . 44
Bronzkor „„ „„„.„24 Kökeresztek „„.„. „„„„„44
Nemes anyagok „.„.„. .. „„24 ötvösmuveszet „„ „„„„44
Keramia„. „.24 Karoling muveszet „.„.45
A hat dinasztia .„„ „„„„.25 Miniatura „ „„„.„.45
ATang-dinasztia „„„„.25 Roman kori müveszet ........... .. ..... ...... .... ....... .46
ATang-korszak festeszete „ „„.„„25 Apatsagi templom .. „.„„.46
A kretai es a mükenei kultura ......................... .26 Egyeb epftmenyek „„„„ ..47
Kretai epfteszet .„. „„„.„ „„„.„„ ... „„. „„„ „.26 Templomalaprajzok „„.„„.47
Palotafresk6k. . „„.26 Boltozatok „„„„„„„„„.„„„„„„.„.„. „„.„„.47
~~m~.. . .. ~ Franciaorszag, Spanyolorszag, Nemetorszag,
Mükenei muveszet.. „ .. 27 ltalia . „„„„„„„.48
Mükenei kiralysfrok „ „„„„„.„„„„.„ „27 Kepzömuveszet „„„.49
A görög müveszet ....................................... .28 Stflus„ „„„„ „„„„„ „. „ „„„„.49
A muveszetek fejlödese. „„.„.„.„.28 lkonogräfia .„.„„.„. . „„„49

4
 A muzulman hindu es mogul müveszet ........ ..... .70
A hindu templomok .. ...70
A hindu epfteszet fejlödese . ..... ...... 70
Szobraszat .. ........... 71
Kfna es Japan müveszete a 10. szazadtol ........ .... 72
Kfnai keramia es festeszet .. .........72
Monumentalis szobraszat .„ ....... 50 Japan epfteszet es festeszet . ..... 73
Francia es spanyol szobraszat ............ 50 Reneszansz müveszet .................................... 74
Körplasztika .. . ..... .. ...... . . .......... ........ ..50 Jellegzetessegek es korszakok . ..... 74
Festeszet .. . .............................. „ ............ 51 Epfteszet ... .................. ......75
Gotikus müveszet ..................... ........... ... .... .52 A templom ... ....75
Tarsadalom es müveszet a g6tika A reneszansz müvesz . ... 75
koraban .. .............52 A~~ .. .~
A cisztercitak .............................. .. . ............. 52 A quattrocento es a Cinquecento nagy epfteszei. ... 76
A g6tikus katedralis ...... 53 Szobraszat... .. ... 77
A g6tikus epfteszet fejlödese ......54 Michelangelo, a zsenialis szobrasz . ...... 77
Helyi valtozatok ........... ................ „ .... 54 A quattrocento festeszete . ....................... ....... 78
Szobraszat ............................................ ...... 55 A cinquecento festeszete .. ..... 79
Festeszet . ...... 56 Reneszansz Eur6paban ....... 79
Linearis g6tika, italo-g6tikus stflus, Barokk müveszet ... ... ....... ....... .... ... .............. .80
internacionalis g6tika es flamand stflus ......56 Altalanos jellemzök ..... 80
. _üv~g~ü~eszet ... .... ................... „ ...... 57 Epfteszet . ....... 80
B1zanc1 muveszet. .. ............................ .... ... ... .58 A barokk korszakai ... ...80
Epfteszet ............ ........ „ ... .... 58 Szobraszat .... 81
lkonografia .......................... ......58 Varosepfteszet ...... ...... 81
Kepzömüveszet ................... „ ..... „ ....... 59 Festeszet . ..82
Festmeny es mozaik . ..... 59 Caravaggio . ........ 82
Dombormü . ....... 59 Holland es flamand festeszet - Rubens,
lszlam müveszet ................................ ......... .60 Rembrandt... ... 82
Epfteszet . ..... „ ........ 60 A spanyol barokk festeszet - Velazquez ...... .... 83
A mecset .. ..60 A klasszicizmustol az impresszionizmusig ..... ... ..84
Dfszftes . .. ............ ... ........... .... 61 A klasszicizmus müveszete .. ......84
Kepzömüveszet ........61 Romantika ... ............. .... .. ........... .. ... 84
Prekolumbian müveszet ..... .......... ........ ... ..... .62 lmpresszionizmus .... .....85
Fö jellegzetessegek ........62 Posztimpresszionizmus ....... .85
Epfteszet . .............. ........... ........ 62 Szimbolizmus . ...... 85
Kepzömüveszet ... 62 A szecesszio ..... ... .... ... .............................. .86
A preklasszikus kor .. ........63 Altalanos jellemzök ............ .86
Szobraszat es keramia ............. 63 Epfteszet . .......87
Klasszikus kor .. .........64 Katalan festök ........... .... .. .... . .......... 87
Teotihuacan müveszete .... . ....... 64 Gustav Klimt .... ... ........... ......... .......... 87
Maja civilizaci6 .................................. .........65 A 20. szaza d müveszete .... ... ......... ... .... ......... 88
Epfteszet es a maja dombormü ......... 65 A 20. szazadi müveszet alapjai ... 88
Zapotek halotti müveszet ....... .. 65 Funkcionalista epfteszet.. ....... 88
A posztklasszikus kor ........ .66 Bauhaus . ................... . . ..89
Toltek müveszet .........66 Szobraszat... ........ 89
A mixtekek . ...................... „....... ........66 A funkcionalista racionalizmus es Le Corbusier .. 89
Aztek kepzömüveszet ................................ ..........66 Kubizmus . ......... 90
Csancsan .. ...............................67 Expresszionizmus . . ........ „ ...... „ ... ..... .......... 90
Inka epfteszet es dfszftömüveszet . ................ 67 A törtenelmi avantgard .. .. .. ...90
Afrikai müveszet ................. ........... ... .. ..... .... 68 Szürrealizmus .. .................. .„ ....... 91 2
0
Az afrikai müveszet altalanos jellemzöi ................ 68 A legüjabb törekvesek .. .........91 _J
A nemek különbsege ...... ...................... .... .......... 68 Absztrakt müveszet ...... .....91 ~
a:
Az afrikai müveszet elsö emlekei ..........69 Kisszotar ...... ............ ... ...... .... ... ............... .. .92
Szobraszat es festeszet .......... ........... 69 Nev- es targymutato ....... ........................ .... ... 94 ~

5
 BEVEZETES

A Homo sapiens sapiens elsö müveszi alkotäsainak

egyike. E barlangfestmenyeknek nagyon sokszor
fontos szimbolikus jelentesük van, mint peldäul
e közel 10 000 eves keznyomatoknak a patagöniai
Kezek barlangjäban.

MI A MÜVESZET? melynek nincs müveszi erteke. Es vajon ervenyes-e ez

A müveszet fogalmanak egyik altalanos meghataroza-
sa fgy sz61: az emberi tevekenyseg egy olyan megnyil-
vanulasa, melynek reven egyfajta szemelyes latasm6d
fejezhet6 ki, függetlenül att61, hogy a val6sagot vagy
valami kepzeletbelit pr6bal tolmacsolni - a kepzomü-
veszet, a nyelv vagy zenei hangok segftsegevel. Ez a
meghatarozas azonban nem erzekelteti, hogy miben is
különbözik egy val6di müalkotas egy masik müt61,
a jelentes minden korban?
MÜVESZET ES ESZTETIKA
Müveszetr61 vallott felfogasunk az adott törtenelmi kor
es tarsadalom tükreben id6r61 idöre valtozik. lgy aztan
az els6 müveszeknek- a barlangfestoknek -fogalmuk
sem lehetett, hogy müalkotast hoznak letre. Akkor
ugyanis a kepek jelentese meg a magiaval vagy a val-
lassal függött össze , s hogy az esztetikahoz is volt-e
közük, azt maig sem tudjuk biztosan. Napjainkban
azonban ugy gondoljuk, hogy egy müalkotasnak azon

A közepkori Euröpäban nagyon kevesen tudtak olvasni , ezert

a valläsos tartalmak es jelentesek elmeselesenek egyik mödja
a szobräszat voll. A kepen a ripolli romän kori kolostor kapuzata
(Spanyolorszäg).

ldövel a müalkotäsok mindinkäbb a hatalom es a gazdagsäg

pompäzatos emlekmüveive vältak. Römai mauzöleum Sainte-
(/) Remy-de-Provence-ban (Del-Franciaorszäg).
'W
1-
w A 19. szäzad utols6 harmadäban egy tij festöi stnus született,
N
w az impresszionizmus. Az impresszionista festök szakitottak a figurativ
>
w hagyomänyokkal, es elsösorban a teny tanulmänyozäsära, a szinek
(() es formäk vältozäsaira összpontositottak. Jobbra: Pierre-Auguste
Renoir festmenye, A Mau/in de la Galette (Musee d'Orsay, Pärizs).

6
 fv. üvegablakok praktikus funkci6t is
•
Anyagok,
technikakes
az6skor

Egyiptomes
Mezopotamia
ellatnak, miközben a müveszi kifejezes
eszközei. A kepen Marc Chagall
üvegablaka a Saint-Etienne-katedralisban Az6silndiaes
(Metz, Franciaorszag) . Krna

A MÜVESZ Görögorszages
R6ma
Az alkotömüvesz nelkül a müalkotas sem erthetö.
Teny, hogy az idök soran nemcsak a müalkotas fogal- Ökeresztenyes
ma, de az alkotö statusa is megvaltozott. Egyszerü, preroman
megtürt kezmüvesböl csodalt, söt felmagasztalt,
tül , amit kifejez (egy jelentest, egy erzest, netan azt, zsenialis müvessze lepett elö, aki paratlan teljesft-
ahogy letrejön), vagy eppenseggel nem fejez ki , okvet- menyre kepes. Habar az ökori Görögorszagban es Roman kor

lenül esztetikai reakciöt kell kivaltania a nezöböl. Ez
lehet elfogadö vagy elutasftö. A münek kreatfvnak kell
lennie, vagyis eredeti tartalmat - es ezzel együtt- kife-
jezesi formakat kell felmutatnia. Azonban az esztetika
fo galma mar önmagaban veve is nagyon valtozö , s
gyakran mas-mas jelentessel hasznaljuk. Leszögez-
hetjük azonban, hogy valami akkor esztetikus, ha valö-
jaban azt akarjuk mondani, hogy szep , elegans vagy
Römaban a müvesz tarsadalmi megbecsülesnek
örvendett, s egyes esetekben szignalta is a müvet, G6tika
csak az öntudatra ebredes, a reneszansz idejen hagy
tel vegleg a nevtelenseggel. Ez az a korszak, amikor Bizances
megszületik a zseni fogalma. Ezt a kifejezest alkalmaz- aziszlam
tak a kiemelkedö kepessegekkel rendelkezö emberek-
re, illetve az olyan üjftökra, akik csodalatos dolgokra, Pre-
rendkfvüli talalmanyokra voltak kepesek. Ekkor tesz kolumbian

kellemes. Ha egy festö, egy mozgalom vagy egy stflus szert igazi jelentösegre a mecenas, vagyis a patrönus
esztetikajara utalunk, altalaban a lenyegi jellemzöiröl szerepe is. Afrika,
lndia,Krna
vagy különbsegeiröl beszelünk. es Japan

A MÜVESZET FUNKCIOJA Reneszansz

ES A MÜVESZET MINT SZÜKSEGLET
Napjainkban az esztetikum mar rendkfvül fontos sze- Barokk

repet jatszik, de az emberek tovabbra is szükseget

erzik, hogy a müveszet reven is kommunikaljanak egy- Klasszicizmuses
szecesszi6
massal. A müveszet mindig is tükrözte a tarsadalmat,
amelyben letrejön; ily mödon ertekeit is közvetfti , hisz
mindig is eleven kepe voll az adott kornak. A müalko- 20. szazad
tasok esztetikumanak, temainak es mondandöinak ta-
nulmanyozasa reven a korabbi nepek es kultürak ezer- Kissz6tar
nyi csodalatos tulajdonsagat fedeztük mar tel.
Nev-es
Pablo Picasso egyike azoknak a müveszeknek, akik a leginkabb targymutat6
megtestesflik a zseni fogalmat. Ez a 20. szazadi festö, szobrasz,
keramikus egy olyan uj formanyelvet teremtett, mely val6saggal
forradalmasftotta a kepzömüveszetet.

7
 A fotografia - rövid törtenete ellenere -
egy sajat kreatrv nyelvet fejlesztett ki.
J6 pelda erre az avantgard fotogratus,
Man Ray müveszete.

Festeszet Ez az a müveszeti ag, melyröl a legregebbi

emlekeink vannak. A szamtalan technika es festek-
anyag , illetve a felhasznalt felület tette lehetöve a for-
mai es stilusbeli fejlödest. A festeszet szamos esetben
alarendelt szerepet jatszott az epfteszet mellett, de az
evszazadok soran több izben is függetlenitette magat,
es önall6 kifejezesi format hozott letre. A 20. szazadt61
- a müveszet mindent atfog6 forradalmi üjftasai követ-
MILYEN MÜVESZETI AGAKAT FOGUNK kezteben - a festök is szokatlan anyagokat kezdtek
TARGYALNI? alkalmazni, peldaul szalmat, kartonpapfrt vagy tapetat.

Az epfteszet, a festeszet es a szobraszat klasszikus nagy Szobräszat A törtenelem soran ez a müveszeti ag

harmasa mellett termeszetesen leteznek egyeb müve- egyike volt a leg nepszerübbeknek. A festeszethez ha-
szeti agak is, melyeket sokan kismüveszeteknek, illetve sonl6an ugyan voltak korszakok, amikor szinte eltünt
iparmüveszetnek neveznek. Helytelenül, mert kifejezö az epiteszet mellett, de a csodalatos dom-
erejük es technikai fejlettsegük semmivel sem marad el bormüveken kfvül megannyi peldajat ismer-
az ügynevezett „grand art"-t61. Gondoljunk csak az öt- jük a különbözö korokb61 szar-
vösmüveszet, a keramia, a mozaik vagy az üvegmü- maz6 önall6 szobraszatnak. A
veszet alkotasaira! Arr61 is tudnunk kell, hogy sza- müveszek mindig is a keznel
mos müveszeti kezikönyvböl a törtenelmi hagyo- levö anyagokkal dolgoztak,
manyok, esetleg a megszokas következteben igy az ut6bbi evtizedekben
rendszerint kimaradt a 19. szazad vege 6ta lete- hulladek- es különbözö efe-
zö ket - ma mar ragyog6 mülttal rendelkezö - mer anyagokat is felhasznal-
müveszeti ag: a fotografia es a film. nak, ezzel is gazdagftva a mü-
veszeti nyelvezetet, illetve a
Epiteszet A lakhat6 tereket elkepzelö es meg- müalkotas felületet.
val6sft6 müveszet a törtenelem elötti idökig
nytllik vissza. A megalitok a legkorabbi
monumentalis epitmenyek, amiket isme-
rünk. Az öskort61 napjainkig az epite-
szek szüntelenül kfserleteznek a kü-
(f)
lönbözö formak üjraertelmezesevel Az egyik legeredetibb 20. szazadi
'W szobraszmüvesz az amerikai
f- es megüjitasaval, illetve a terme- Alexander Calder voll, aki
w
N igyekezett megsokszorozni
w szetes es mesterseges anyagok a nezöpontokat, ahonnan a be-
>
w valtozatos alkalmazasaval. fogad6 a müvet szemlelheti.
CO

8
 rv. iparmüveszet egyik területe az ötvösmüveszet.
Ez az aranyb61es läpisz lazulib61(lazlirköböl)
keszült sölyom az 6kori egyiptomi ötvösmüveszek
rendkivüli tehetsegeröl mesel.
•
Anyagok,
lechnikäkes
az6skor

Egyiptomes
Mezopotamia
Az egyi k leglijabb müveszet nagy Littöröinek egyike
az amerikai David Wark Griffith: alkotasai valösagos
filmnyelvet teremtettek, melyben a montazs kiemelt Az 6si lndia es
szerepet kap - jelenet az Amerika höskora cimü fil mböl. Kina

IPARMÜVESZET
Görögorszages
Röma
A magasabb müveszi kateg6riaknak alarendelt, illetve
a hagyomany szerint eredetileg kezmüvesek altal ke-
Okereszlenyes
szftett targyakat az iparmüveszet alkotäsai köze sorol- preroman
juk. Az iparmüveszet legelterjedtebb agai: a keramia
(legösibb emlekeink közt hasznalati targyak eppugy
akadnak, mint ritualis vagy liturgikus rendeltetesüek) ; Roman kor
az ötvösmüveszet, mely nemes- es nem nemes teme-
ket, draga- es teldragaköveket hasznäl, s nagy techni- Götika
kai lelemenyesseggel olyan eljäräsokat fejlesztett ki ,
mint a filigran , a zomänc vagy a tausfrozäs; a mozaik,
Bizances
ami az antikvitäsban, illetve a szecesszi6 koräban bon- aziszlam
takozott ki igazän, s vegül az epfteszethez szorosan
kapcsol6d6 üvegmüveszet, mely föleg a közepkorban A film. A szedületes technikai fejlödes föszereplöje a
Pre-
(a romanika, illetve a g6tika koräban ), majd pedig a film: hatalmas vältozäst figyelhetünk meg a kezdeti kolumbian
szecesszi6 idejen virägzott, s napjainkban ujabb fekete-feher rövidfilmektöl az amerikai szuperproduk-
reneszänszät eli. A technikai es formai ujftäsoknak ci6kig, melyekben döntö szerepük van a különleges Afrika,
köszönhetöen az epfteszettöl független , önäll6 megje- technikai effekteknek. Az önäll6 filmnyelv nagy üttöröi lndia, Kina
es Japan
lenesi formät keres magänak. közül is kiemelkedik David Wark Griffith es Szergej
Eizenstein. Kesöbb az expresszionista filmmel olyan
A fotomüveszet. Nem is oly regi feltaläläsät61 nap- nevek jelennek meg , mint Friedrich Wilhelm Murnau , Reneszansz
jainkig folyamatosan fejlödö müveszeti ägazat. A leg- Carl Theodore Dreyer es Fritz Lang . Az olasz neorealiz-
jelentösebb alkot6k között, akik a fot6t a müveszi kife- mussal (Rossellini , Visconti , De Sica, Fellini) a film- Barokk
jezes csucsaira emeltek, meg kell emlftenünk Man müveszet belep az igazi avantgärd korszakäba. A mozi
Rayt, aki eredetileg festökent tevekenykedett, es kap- aranykorät többek között John Ford, Alfred Hitchcock,
Klasszicizmuses
csolatban ällt a törtenelmi avantgärd mozgalmakkal. Billy Wilder, Frank Capra vagy Ernst Lubitsch temjel- szecesszi6
A Magnum ügynökseg megalapft6i , Henri Cartier- zik, akik olyan müfajokat teremtettek, mint a western ,
Bresson es Robert Capa tenykepezögepeikkel szinte a komedia vagy a thriller. Kesöbb a francia ujhulläm 20.szazad
dokumentältäk a 20. szäzad sorsfordft6 tärsadalmi kepviselöi a hetköznapi elet mozzanatait äbräzoltäk
vältozäsait. Ansel Adams z6naszisztemäjänak köszön- filmjeikben - nem keves naturalista jelenettel. Legje-
Kisszölar
hetöen megteremtette a szürke valamennyi lehetseges lentösebb rendezöi: Claude Chabrol, Frangois Truffaut,
ärnyalatät, Edward Weston mesterien tudta megjelenf- Jean-Luc Godard , Alain Resnais es Louis Malle.
teni a termeszeti erök nagysägät. Nev-es
targymutat6

9
 ANYAGOK ES TECHNIKAK
Egy müalkotas letrehozasanak elengedhetetlen feltete-
lei az anyagok, a technikak es a felhasznalt eszközök.
Az idök soran a technikai fejlödes mind bonyolultabb
anyagok es eszközök letrehozasat tette lehetöve,
miközben e felfedezesek temp6jat követtek az alkotasi
folyamat technikai is. Az anyagokat addig leginkabb
termeszetes elöfordulasukban hasznaltak fel , nagy
mennyisegü elöallftasukat a 19. szazadi ipari forrada-
lom biztosftotta. Ettöl kezdve az anyagok es technikai
lehetösegek szeles skalaja nyflt meg, ez pedig egy for-
makon, szfneken es felületeken alapul6 üj esztetikat
eredmenyezett.

EPfTESZET
Az epiteszetben felhasznalt anyagok koronkent es földrajzi tajankent valtoznak. Az 6korban
föleg követ, (valyog)teglat, es tat hasznaltak. Az ipari forradalomt61 kezdve olyan lehetösegek
szü lettek, mint a vas, az ace l es a nagy üvegfelület. Üj anyagokat is alkalmaztak - peldaul
vasbetont vagy maanyagot - , melyek atalakitottak az epitkezes m6djat; gyorsabM es gazda-
sagosabba tettek. Ehhez jarul meg a mind fejlettebb specialis gepek hasznalata.

A:ziraniArg-e-Bamvaranaklalai .
valyogteglab61keszüllek,melyaz6kor
gyakortahasznaltepnoanyagavolt.

'
KÖTÖANYAG
A festeszeti technikak reszben a kötö-
anyagt61 függnek, amivel a pigmente-
FESTESZET ket rögzitik a felületre. A szin csilloga-
sat es tenytelitettseget is a kötaanya-
A különbözö festeszeti technikäk mindig valami konkret hordoz6t felteteleznek, mint a fal , gok hatarozzak meg. A fresk6k kötö-
a fa, a vaszon vagy a papfr. Ezek viszont a kompozici6ra, illetve a festmeny felületere is ki- anyaga a mesz; a temperanal tojast,
hatnak. Eredetileg a festök maguk keszitettek a festekeiket, termeszetes pigmentek fel- kazeint vagy enyvet hasznalnak, az olaj-
hasznalasaval. Napjainkban persze a kereskedelem mar minden igenyt kielegitö fe stekhez valamilyen olajat kevernek.
termekeket kinal, igy a festekek valtozatos szinskalat, felületet es alakflha-
tosagot garantalnak. A felületet elöször egy gipszreteggel vagy egy bizo-
nyos szinnel, eselleg valami egyeb anyaggal lealapozzak, majd
ecsettel vagy spatulaval felviszik a szineket. Különtele ecsetfajtak
leteznek vastagsaguk es a felhasznalt
-
~
~~i;;;;:=~~~· ször fajtaja szerint. A spatula-
' <(
~
i val a palettan keverik ki a szfne-
ket, majd felhordjak a felületre
z
I
ü Alestmenyszinenagymertekbenlüggalel-
w Atermeszetespigmenteklehetove hasznaltköt6anyagt61.Alot6nolajlestekhez
1- teszik, hogyalestoegyenl szin- hasznatatoskülönböz6köt6anyagoktathat6k
(/) skalatalaknsonki maganak
'W
~
Ma maralestokazecsetekszeles
0 skalajab61valaszthatjakkianekik
CJ leginkabbmeglelelot.
~
z
<(

10
 Bevezetes

•
SZOBRASZAT A mozaik: üveg-, k6- vagy terrakottadarabokat
(melyek altalaban negyzet alaküak) habarcsalapba
A szobraszatban ha;znalt anyagok - az epiteszethez hasonl6an - illesztenek. A festeszettel ellentetben korlatozott 1

a földrajzi hely es az adott törtenelmi kor függvenyei. Altalaban a szinhasznalat, hiszen mozaikot nem minden
marvanyt, agyagot, tat, bronzot es vasal hasznaltak, bar az ut6bbi anyagb61 lehet kesziteni , igy nehez kialakitani
evtizedekben mar mindenfele anyaggal kiserleteznek, a hungarocell- a teny- es arnyekviszonyokat.
Egyiptomes
t61 a neoncsöig. A hagyomanyosan alkalmazott szobraszati techni- Mezopotamia
kak a faragas, a mintazas es az öntes . Az elsönel a szobrasz lefa-
ragja, eltavolitja a felesleges anyagot. A masodik esetben puha, kep-
lekeny anyagokat hasznalnak, s a szobrasz kedvere adhat hozza,
vagy vehet el az anyagb61. Az öntest femek megmunkalasanal alkal- Az6silndiaes
Kfna
mazzak, melynek ket alapvetö fajtaja letezik: a viaszveszejteses es
a homokos.
Görögorszages
R6ma

Ökeresztenyes
preroman
Amozaiknagyon6silechnika,melyetar6maiakruhaztakfel
amuveszellörtenelebenparallankifejezöerövel.

Roman kor
ÖTVÖSMUVESZET
Az ötvösök altal alkalmazott technika - a hagyomanyoknak G6tika
es a kival6 6kori müveszeknek köszönhetöen - nagy elisme-
Mivelakökemeny resnek örvend. A legegyszerübb darabokat kalapalassal (tre-
anyag,amuvesznek belessel) es a temlemezbe val6 bekarcolassal , bemetszessel Bizanc es
faragniakell,mlgeleri keszitik. Az elegansabb es bonyolultabb darabok azonban
aklvantformat aziszlam
viaszveszejteses öntessel jönnek letre. A diszites lehet pon-
colt, filigran vagy temberakasos. Altalaban nemestemeket,
KERAMIA aranyat, ezüstöt, illetve draga- es teldragaköveket hasznalnak.
Pre-
kolumbian
A keramia feldolgozasi folyamata az elmült evezredekben lenyegeben
alig valtozott. Az agyagot altalaban vizzel keverik, es kezzel vagy
korongon formazzak, majd kiszaritjak, es fenyezessel , zomancozassal
Afrika,
vagy mazzal teszik vizhatlanna. Vegül kiegetik. A diszites keszülhet lndia, Kina
az egetes elött vagy utan is: karcolassal , preselessel , perforaci6val es Japan
vagy mazazassal. Ezaltal a felületnek különtele hatasa lehet.

Reneszansz

Azekszerekesazölvösmuveszelidarabokolyannemesan.yagokb61 Barokk
kesz.üln.ek,.minlazaranyvagyadragakovek,melyeknekm1ndenkulluraban
esc1v11izac16banmegvannakamuveszihagyomanyai.
Klasszicizmuses
szecessziö

20. szazad

Kissz6tar

Nev-es
targymutat6
Azekszerkeszttesesazölvöstargyakegyiklegkedveltebbanyagaazezüsl.
Akorong hasznalataval javull akeramiatargyak minösege es esztelikuma. Szamos mivelcs1llog6es16l alaklthat6.
edenytlpusesformaszülelelt.A kepenegykeramikus korongsegltsegevelformalja
azagyagot

11
 Bevezetes

•
MEGALITIKUS EPITESZET
A neolitikumban megjelenö mezögazdasag, illetve az ember fokoza- '
tos letelepedese kedvez az epiteszet megszületesenek, melyet a nagy
kötömbök hasznalatar61 megalitikusnak hivunk. A legjelentösebb
megalitikus struktilra a menhir, vagyis a függölegesen a talajba Egyiptomes
allitott faragatlan köoszlop; a dolmen , ahoi a függöleges kövekre Mezopotamia
egy vizszintes tamaszkodik; es vegül a cromlech , mely körben all6
menhirekböl epült. Az egyik legjelentösebb megalitikus együttes
a del-angliai Stonehenge.
Az6si lndiaes
Kina
SZOBRASZAT
Az ugynevezett öskori venuszok apr6 nöi figurak, termekenyseg- Görögorszages
Acarnacik6sorok(Eszakkelet-Franciaorszag)hosszüoszlopokbanelnyülömenhirek Röma
szimb61umok hangsulyos nemi jelleggel, kerekded formakkal , nagy ezreib61allnak.Abronzkoremlekei.
hassal. szeles csipövel. De az öskori szobraszok allatokat is abrazol-
tak (bölenyeket, lovakat), ezenkivül nagyszerü kö-, csont- es ren-
szarvasagancs dombormüvek is marad- Az egyszerü strukturakat idövel felvaltotta a dolmen, Ökeresztenyes
tak rank, valamint allatokkal diszitett mely tovabbfejlödve atadta helyet a folyos6siroknak: preroman
fegyverek. a halotti kamrahoz egy hatalmas kövekböl epült
folyos6 vezet.

Roman kor

KERAMIA
Götika
Renszarvasagancs- A neolitikumban jelenik meg a keramia. Bar az elsö edenyek meg
b61 taragottböleny simak, hamarosan megjelenik a puha felületbe nyomkodott diszites:
ala Madeleine a korai darabokon meg az edeny teljes felületen, kesöbb mar sza-
barlangb61
(Dordogne, b<ilyos sorokba rendezett geometrikus mintazattal. Bizances
Franciaorszag). aziszlam

TAULAK ES TALAYOTOK Pre-

A bronzkori keramia egyik tipusa a geometrikus kolumbian
A Balear-szigeteken a bronzkorb61 szarmaz6 egyeb megalitikus epit- diszitesa harangedeny, mely nevet felforditott ha-
menyeket is talaltak, ilyen a taula es a talayot. Az elöbbi ket hatalmas rangra emlekez-
kölapb61 all , melyböl az egyik hosszukas es függöleges, a masik tetö alakjanak - -- - -
pedig lapos es vizszintes, s az elöbbin nyugszik T format alkotva. köszönheti. Afrika,
lndia, Kina
A talayot pedig egy nagy
es Japan
ködarabokb61 epitett
helyiseg , melyet
vedelmi celokra
emeltek. Alleldatartomany- Reneszansz
ban(Spanyolorszag)
talaltharangformajü
keramiaedenytgeo-
metrikusmotlvumok Barokk
dlszftik

Klasszicizmuses
szecessziö

20.szazad

ATorrellonetVell-ltalayotegyküklopszfalazasüOrtorony(Menorca,Spanyolorszag)
Kisszötar

CAROi UM
Nev-es
A neol1likum emberei egy specialis kagyl6t, a cardiumot hasz- Akepenlathalö targymutatö
nalta' keramiaedenyeik diszitesere. A meg lagy telületbe bronztargyegy
Mattorcaszigeten
nyofl'<odo, diszi es alapjän kapta a kagyl6skeramia elnevezest. (Spanyolorszag)levll
talayolbOlszarrnazk

13
 AZ OKORI EGYIPTOM
A Nilus menten alakult ki az emberiseg törtenetenek
egyik leggazdagabb es legtartösabb kultüraja, s benne
az egyiptomi müveszet. E hatalmas birodalom lak6i -
a Kr. e. harmadik evezredtöl csaknem idöszamftasunk
kezdeteig - rendkfvül eredeti es magas müveszi szfn -
vonal ü epfteszetet, festeszetet es szobraszatot hoztak
letre. Alkotasaik egy kultu ralisan es technikailag egy-
arant fejlett ci vil izaci6 kifejezödesei.

ÖKORI EGYIPTOM
EGY FOLYAMI KULTÜRA
Egyiptomban a Nnus böseges vize tette lehetöve a mezögazdasag es
az allattenyesztes fejlödeset. Egy gazdag civilizaci6 jött letre, melynek
tantlja az epiteszet es kepzömüveszet napjainkig is fennmaradt sza-
mos emleke.
Földrajzilag az ösi Egyiptom ket hatalmas területre tagol6dott: Felso-
es Also-Egyiptom ra, melyek a törtenelem soran többször is megeltek
az elvalas es az tljraegyesites korszakait. Ezt az 6riasi orszagot delen
a Ntlbiai Kiralysag hatarolta.

APhilae-szigelenernelleklernplornoliziszislenn6nek.A7.asszuanigalepMsekor
azonbanalköllöztellekAguilkiaszigelere.
NUbla

AZ ÖKORI EGYIPTOM KORSZAKAI Az 1960-as evekben az asszuani gat epftesekor

egy magasabb helyre kellett költöztetni nehany ösi
Ezt a hi hetetlenül hossztl idöt hagyomanyosan negy korra müemleket. Ezek köze tartozott Abu Szimbel ket
osztjuk: az Öbirodalom (Kr. e. 2686-2181), a Közepbirodalom temploma, melyeket II. Ramszesz epittetett.
(Kr. e. 1991-1786), az Ujbirodalom korara (Kr. e. 1567-1085) es
a Kesokorra (Kr. e. 664-332). A korszakok közötti atmeneti idö-
szakokat elsö atmeneti kor (Kr. e. 2181-1991 ), masodik atmeneti
kor (Kr. e. 1786-1567) es harmadik atme neti kor (Kr. e. 1085-664)
neven emlegetjük.
A fennmaradt dokumentumok reven harmincegy dinaszliat tudunk
megkülönböztetni. Ez megkönnyiti a hatalmas müveszeti anyag
2 kronol6giai rendszerezeset, a kepek es hieroglifak ertelmezeset,
0 illetve a formak es a stnus tanulmanyozasat.
f-
0...
>=
(.') NUBIA
w
a: Az egyiptomiak altal Kusnak nevezett orszag az elsö
vizeses deli reszetöl Khartumig terjedt (Szudan). A Kr. e.
0
::,;::: 6-2. szazadban egy kusita dinasztia uralkodott Egyiptom-
'Ü ban. A fara6k, kusitak es keresztenyek civilizaci6janak s
N vegzetes törtenelmüknek fontos emlekei napjainkig fenn-
Al.Abu Szirnbel-i sziklalernplornol 11. Rarnszeszepn1e11e
<( maradtak. Kr.e. 1250körül.Abejaralnegyrnonurnenlalisszobraafaraöl
abrazolja(XIX. dinasztia).

14
 Bevezetes

A TARSADALMI HIERARCHIA Anyagok,

laraö technikäkes
Az 6kori Egyiptom politikai, tarsadalmi es gazdasagi eletet egyarant a vallas hatarozta meg; TARSADALMI az6skor
az elet hierarchiaja a piramis formajat követi. A cslicson a farao es a kiralyi csalad helyezkedik vezer PIRAMIS
el. Az emberek es az istenek között közvetitö fara6 kötelessege volt a kozmikus egyenslily fenn-
tartasa es az orszag idealis vezetese. Alatta helyezkedett el a nagyvezt!r, aki a kiralysag belsö
adminisztraci6janak pontos müködteteseert felelt. Utana következtek a fiirangu hivatalno-
kok, majd a papok. Az ö kezükben összpontosult a politikai, tarsadalmi , gazdasagi es
vallasi hatalom. Ezutan következtek a katonak, az frnokok, a kereskediik, az orvosok,
majd a kt!zmüvesek es a parasztok, vegül pedig a szolgak es a rabszolgak.
lfüangu hivatalnokok

papok
II
Az6silndiaes
Kina
.

AZ URALKODÖ OSZTALYOK
Görögorszäges
SZO LGALATABAN R6ma

Az egyiptomi müveszet a hatalom es a vallas szolgalataban allt. Celja

es feladata a legf6bb kepviselök kiemelese es megkülönböztetese volt.
Az alkotasok a fontosabb szemelyeket a ruhazatuk, a meretük es az ab- Ökeresztenyes
razolasban elfoglalt helyük alapjan is megkülönböztettek masokt61. preroman
A vallasos epületek latogatasaban es hasznalataban is erzekelhetö
különbseget tettek közöttük es a tarsadalom mas retegei között.

KIRALYI ATTRIBUTUMOK Roman kor

A koronak es jogarok, amivel a fara6t abrazoltak, a hatalom szimb61umai. Mivel az idök

soran a kiralyok különbözö attriblitumokat hasznaltak, igy jobban meg tudjuk külön- G6tika
böztetni , illetve egy adott korhoz tudjuk kötn i öket.

Bizänces

lj
aziszlam

Pre-
kolumbian

Alsö-Egyiptom Fels6-Egyiptom
vöröskorona1a leherkorona1a
Afrika,
lndia,Klna
es Japan

A ROSETTE-1 KO ES AZ EGYIPTOMI fRAS

A 18. szazad vegen Rosette-ban rabukkantak egy fekete
bazaltköre, rajta harom különbözö - hieroglifikus, demotikus
es görög - frassal. Ennek köszönhetö, hogy Jean-Francois Az.lrnokokallami
alkalmazottakvollak.
Champollion megfejtette az 6kori egyiptomiak hieroglifait. akikazontul,hogy
tudtakirniesolvasni,
jölismertekatörvß-
nyeket,sOk
szamoltakki
azadökatis.
Reneszänsz
II Ra~~~a~~r~l~~~~J~~~\~it~~{aaj~:
ßarokk
koronavalesjogarral-hatalmajelkepeivel-
abrazollak.Alabanalmegjelen6n6ifigura-
afelesege, Nefertari-sokkal kisebb.Aket
alakmeretbelikülönbsegeiserzekeltetl Klasszicizmuses
atara6magasabbran91at szecesszi6
hazastarsahozkepest

Eza Nilustorkolatanal,
Rosettevarosaban 20. szazad
talallk6voltakulcsa
azökoriEgyiptom
fontosepületelnlev6
esnagyonbonyolult Kissz6tar
hieroglifikusje.lek
megfejtesenek

Nev-es
targymulal6

15
 MONUMENTALIS EPfTESZET
Az. egyiptomiak ketfajta monumentalis teret, illetve epülettipust PIRAMIS
hoztak letre: a piramist es a templomot. Az. elöbbi egy hatalmas
meretü sirepitmeny, melynek egyedüli rendeltetese, hogy helyet
adjon a kiralysirnak. A templom - a hüposztül csarnokkal
(fedett elöcsarnok) - az istenseg tiszteletere emelt vallasi
epitmeny, melynek belsöbb helyisegeit csak a kivaltsago-
sok latogathattak.

PIRAMISOK
Epftesükhöz hatalmas kötömböket hasznaltak. Belsö struktürajuk -
hogy a kiralysirt ne gyalazhassak meg - több folyos6b61 es teremböl
allt. A piramis körzeteben altalaban a halotti ritualekhoz kapcsol6d6
egyeb epületek is talalhat6k. A piramis belsejeben öriztek a kiraly es
a kiralynö sirjat, valamint azokat a javakat, amelyek elkisertek öket
tülvilagi eletükben.
felrnen.6to.lyos6 ....

Egyiptom leghiresebb müemlekegyüttese - Kheopsz, Khephren es MONUN!ENTALIS

Mükerinosz piramisai, illetve a nagy szfinx (egy mitikus figura, melynek SZOBRASZAT
emberfeje es oroszlanteste van) - Gizaban talalhat6.
A fara6k, mint peldaul II. Ramszesz
sajat dicsösegükre, höstetteik ün-
neplesere, isteni termeszetük repre-
zentalasara es a templomok diszite-
Agizainagyszfinx sere hatalmas szobrokat emeltettek.
aKr. e.2600-2480 A leggyakoribb anyag a kö, bar
közötti idökbölszarmazik. hasznaltak tat es lernet is.
AI.emlekmütöveben
elkezdetfregeszeti
asatlsokaKhephren
piramisközelebenegy
anliklemplommarad-
OSZLOPRENDEK
vanyaillartaklel.

TEMPLOMOK
Hatalmas epitmenyek voltak, a hiveknek
csak az udvarba voll bejarasuk, ahoi palmaleveles 161uszleveles papiruszleveles
a nynvanos szertartasok folytak. nyilotf
A szentely voll a legjelentösebb hely,
itt alland6 felhomalyban öriztek
az istenseg szobrat.

ujbirodalmi
2
0
f-
Q_
:;:::
CD
w
0: Halhor-fejes protod6r papiruszlorma
0 oszlop zart
Y'.
'Ü
..........P.~1~.n. Alemplomokoszlopainagyonsokfelekvoltak
N aszfinxek Formajukalallalabanalartomanynövenyzeleihletfe.
<( ~~9ar~lja A leggyakoribbakapalmalevelesek.al61uszlevelesek,
apapiruszlevelesekesa Hathor-lejesek

16
 Bevezetes

ISTENEK ES SZIMBÖLUMOK
FESTMENY ES DOMBORMÜ Anyagok,
Anubisz a halottak istene, embertesttel es sakiilfejjel lechnikäkes
A templomok, sirok es palotak falait, sät meg a bütorokat is festme- abrazoljak az6skor
nyek boritottak. E festmenyek stnusa szazadokon keresztül alig val-
Hathor a szerelem istennöje es H6rusz felesege
tozott; narrativ jelleg ük ellenere a jeleneteket vizszintes csikokban,
statikusan abrazoltak. Az emberi alakoknal az arcot es a vegtagokat
profil b61 abrazoltak, a törzset viszont frontalisan. A festeszetben
a szinhasznalatot törvenyek szabalyoztiik: vörössel a terfi , sargaval
a nöi testet szineztek. Az allat- es növenyvilagot majdnem elethüen
abrazoltak.
H6rusz

fzisz
a fiira6k isteni vednöke, embertesttel es s61yomfejjel
abrazoljak
a termekenyseg istennöje, Ozirisz testvere es
felesege , tehenszarvval vagy a fejen egy tr6nussal
abrazoljak
II
Al.6si lndiaes
Kina
'

Ozirisz az alvilag istene, zöld arccal es kezekkel, halotti

lepelben abrazoljak
Re napisten Görögorszages
Röma
A Kiralyok Seth a kaosz es a Mborü istene, Ozirisz testvere
völgyeben Amon minden istenek atyja
az Üjbiroda-
lom fara6inak Nuth az eg istennöje Ökereszlenyes
preroman
sirkamrait
gazdagon
diszitettek
az elhunyt
eletere utal6, Roman kor
illetvea teme-
tesi es vallasi
szertartasokkal G61ika
kapcsolatos
jelenetek.
Bizances
aziszliim

Pre-
kolumbian

Re Hörusz Amon Anubisz Hathor

A MÜVESZET MINT HIVATAS Aregiegyiptomiakugyveltek,hogyazlstenekalkottakavilagot.afaraökates Afrika,
az embereket. Aszamos istenseget megtestes1lettek, es különtele jelkepekkel laUak el lndia, Kina
Ezeka1elek,avagyemblemakmegkönnyi11kamüalkotasokesah1erogllf1kusszovegek
A müveszek miihelyekben es csapatban dolgoztak. A szobraszok ertelmezeset,azonosMsal es Japan
es festök elöször elkeszitettek a rajzokat, amiket aztan negyzetekre
osztottak, mivel igy könnyebben felnagyithattiik a kivant meretre.
A festö palettaja nehany alapszinre szoritkozott: fekete, !eher, piros, A KEPEK HATALMA Reneszansz
sarga, kek vagy zöld. A szobraszok gyakran festettek a szobrokat,
a szemekhez pedig különbözö szinü köveket hasznaltak. Az ötvösök, A kepeknek magikus eröt tulajdonitottak a halalkultuszban. Ügy
akiknek a kiralyi csalad volt a fö megrendelöje, ekszereket es amulet- gondoltak, hogy minden abrazolt dolog a tülvilagon megelevenedik,
teket keszitettek, melyek elkisertek a halottat tülvilagi ütjan. FOleg ezert olyan hetköznapi jeleneteket örökitettek meg, mint az elelmisze- Barokk
arannyal dolgoztak, de haszniiltak ezüstöt, rezet, 6nt, bronzot es rek elkeszitese es tarolasa vagy az elhunyt ing6sagai, mindezeket
elektront (arany es ezüst kevereket) is a Halottak könyveböl vett idezetek hieroglifai vagy a jelenetek
magyarazatai egeszitettek ki. Klasszicizmuses
szecesszi6
Al.ötvösmüveszetben
azegyiklegnepszerübb
technikaarekeszzomanc
voll. Akörvonalakat 20.szazad
aranyszalakkalkörül-
rajzoltak,majdzomanc-
calkitöltöttek
Al.egyiplomiakazertmumifi- Kisszötar
~llakazelhunytlelemet,mert

EI Nev-es
szerveket,esdehidrataltak targymutat6
aholttestet;aztangyolccsal
betekertek,gyantabanes
olajbanmegfürdettek,hogy
arosszszagotenyhitsek.

17
 MEZOPOTÄMIA
A több mint 4000 eves mezopotamiai civilizaciö nem
egyseges birodalom, hanem az itt megtelepedett kü-
lönbözö nepek hozomanyanak összegzese: ez az örök-
seg harom evezred alatt halmozödott fel a kulttlra min-
den területen. Mezopotamiaban a Tigris es az Eufratesz
folyök közt elterülö nagy kiterjedesü es termekeny te-
rületen letelepedett nepek hatalmas varosokat epftet-
tek pompas epületekkel , melyeket dombormüvek df-
szftettek. Csatornak es egesz csatornarendszerek tet-
tek lehetöve az öntözeses földmüvelest es a hajözast.

NEPEK EGYMAS UTAN MEZOPOTAMIA

KASPl-
Elsökent a sumerok (Kr. e. 3500 k.) hoztak letre nagy civilizaci6t TENGER
ezen a területen : egy varosallamokb61 all6 hatalmas birodalmat
alkottak. Az akkadok ugyan megh6dftottak es egy ideig uraltak
(Kr. e. 2300 körül) is a regi6t, am a sumerok nagy harcok aran
visszaszereztek (Kr. e. 2100 k.), vegül az amorritak h6dftasa követ-
kezteben (Kr. e. 1900 tajan) vegleg elvesztettek. Ekkor Babilon lett
a birodalom üj fövarosa. A babil6niaiakat megh6ditottak az asszfrok
(Kr. e. 1225), öket pedig a kaldeusok (Kr. e. 600 k.). Aztan a perzsak
Kr. e. 500 körül elözönlöttek Mezopotamiat, es veget vetettek az ugy-
nevezett mezopotamiai civilizaci6nak.

ISTENEK ES
FÖLDI HELYTARTÖIK
Mezopotamia egymast követö nepei politeistak voltak, es ugy veltek,
hogy az istenek uralkodnak a földi teremtmenyeken . Minden varos-
ban templomot emeltek az oltalmaz6 helyi istenseg dicsösegere.
Az isten földi helytart6i a föpapok, a kiralyok es a hercegek voltak.
A templomban eltek, ahonnan iranyitottak az oktatast, a kereskedel-
met, illetve az alattval6k mindennapi eletet.

A sumerok talaltak tel az ekrrast, hogy sajat nyel-

vükön frhassanak. Az ekfrast kesöbb mas nepek is
atvettek, peldaul az akkadok, a babil6niaiak vagy
az asszfrok.

ldrimiakkadkiralyül6 A:zugarilikiralykapukiemelked6enmagas
szobra, Kr. e. 15001aja- ep~eszeliszinvonalaamükeneiekehez
r61 (British Museum, hasonl6technikaimegoldasokat
London) mutat.

HAMMURAPI TÖRVENYKÖNYVE
Ez a dioritsztele - melyre Hammu-
rapi kiraly pecsethenger formaban
ekrrassal bevesetett egy sor, a babi-
16niai tarsadalom eletet meghataroz6
törvenyt - a mezopotamiai müveszet
es kultüra egyik legjelentösebb em-
leke. Felsö reszen, egy csodalatos
dombormüvön az uralkod6 lathat6,
~
amint a napistennel, Samasszal tar-
~ salog.
-~
0
CL
0
N
w SzteleHammurapitörveny-
2 könyveb61,melyetSzuzaban
talaltak- Louvre,Parizs

18
 Bevezetes

VAROSOK Anyagok,
technikakes
.;Jtalaban foly6hoz közel vagy a foly6parton EGY VAROS ALAPRAJZA az6skor
:erültek el. A földek öntözesere, aruszallitas-

II
ra es a vizmennyiseg szabalyozasara csa-
-ornakat epitettek. A varost falakkal vedtek,
s a jelentös, nagy epületeket - peldaul a pa- .
lolakat es a templomokat - a központban
elyeztek el. A laköepü letek központi tenge-
1eben egy fedett udvar voll, körülötte pedig
tv.6si lndiaes
a ülönbözö helyisegek. Aszennyvizet csa- Krna
:ornak vezettek el.

Görögorszages
Röma

VALYOG ES TEGLA Ökeresztenyes

1 preromän
~111e1~111. ···-······/
A mezopotamiaiak varosaikat, epüle-
teiket valyogb61es teglab61 emeltek.
Az agyagot elöször szalmaval kever-
tek, majd a napon megszaritottak. Romän kor
A teg lakat szinten agyagb61keszitet- BABELTORNYOK
tek, de kemenceben kiegettek,

~~g~bt=~~~Y~~~~.es elle~n-~~~l il jij[ijllJC~'>; A mezopotamiai epiteszet legjellegzetesebb

epülete a zikkurat: egy piramisszerii magas
G6tika

torony, egyre kisebb szintekkel, a tetejen

templommal. Az enyhen befele dölö falak is Bizances
valyogb61 keszültek, amiket aztan teglaval aziszläm
burkoltak. Ezek az impozans tornyok felte-
hetöen a föpapok vagy kiralyok es az istenek
közti tavolsagot keifet!, hogy csökkentsek,
ezenkivül az istenseg földi pihenöjeül szol- Pre-
galtak. kolumbiän

Afrika,
lndia, Kina
esJapän

Reneszansz
KIRALYI PALOTAK
A palotak mint az uralkod6 hatalmanak szimb61umai arra szolgaltak, Barokk
hogy hüseget ebresszenek a nepben, es telelmet keltsenek az idege-
nekben. Egy központi udvar köre szervezödtek, es sok-sok termük
voll. A falakat a hetköznapi elet jeleneteit abrazol6 dombormüvek, Klasszicizmus
festmenyek es zomanckepek boritottak. Az asszir korszakban a be- es szecesszi6
)l\ratokat hatalmas köszobrok szegelyeztek.
20.szäzad

A mezopotamiai epiteszek
boltfvet hasznaltak az epü- Kisszötar
leteikhez tart6elemkent,
mivel a kevesse ellen-
all6 anyagok nem tettek
lehetöve, hogy az egyip- Embertejüszarnyasbika Nev-es
tomiakehoz hasonl6 azasszirkhorzabädi tärgymutat6
palotabejaratar61.
gerendas megoldast alkal-
mazzanak. Amez~~~~.~i~~\~~~
az impozanskepmasok
6rködnekapalota
biztonsagalelett.

19
 KÖRPLASZTIKA
A mezopoti!miai körplasztika fö jellegzetessege a sematizmus,
a frontalitas, a hieratizmus es a szigonisag. Az evszazadok soran
azonban egyre enyhültek ezek a kriteriumok, es az asszir korban
mar egyfajta naturalizmus jellemzi az ember- es allatabri!zolaso-
kat. Az emberi testet i!ltali!ban szoknyaban es derekt61 felfele
meztelenül abri!zolti!k. A szemek nagyok, a tekintet merev.
Az i!ll6 vagy ülö figuri!k kezüket imi!ra ku lcsolji!k.

A SZOBRASZAT TEMAI ES
ANYAGAI
A mezopoti!miai szobri!szat legked-
veltebb temi!i a termeszet eröit
megtestesitö istenek (a Nap, az esö
istene stb.), a hatalmat megtestesitö
emberek es a fantasztikus i!llatok.
A szobri!szat leggyakrabban hasz-
ni!lt anyagai a kö (bazalt, homokkö,
diorit) es a fern (bronz, rez, arany,
ezüst). A szobrokat gyakran festet-
tek, ezzel is fokoztak a maveszi
hati!st.

Naram-Szinszteleje.Ezenar6zsaszlneshomokkö-
tömbön Naram-Szin serege küzd az ellenseggel. A jele-
netet a kiräly figuräja uralja

Aszoborazimädkoz6 Ebih-i116parancsnokotäbrazolja,
akitderekt611eleleabaränyb6rb61keszültjellegzetes
kaunakesled
DOMBORMÜ
A palotak falain es a szteleken gyakoriak voltak a dombormavek, ezek a szabi!lytalan kör-
vonahi kötömbök, melyekbe a faragott jelenetek ali! szöveget vestek. A falakat kö vagy mazas
tegla dombormavek boritotti!k, melyek különbözö esemenyeket i!brazoltak, peldi!ul a vada-
szatot vagy a hi!bonlt. A dombormaveken szereplö figuri!k i!ltali!ban elethübbek, mint a kör-
plasztiki!kon. A felület maga is lehetöve teszi a bövebb elbeszelest es az apr61ekosabban
kidolgozott reszleteket.

A SZOBRASZAT FEJLÖDESE
Az elsö idökben, amikor meg a sumerok es az akki!dok nepe-
sitettek be a területet, a szobraszat kifejezetten valli!si jellega
volt. Am az asszir korszakban mi!r az uralkod6 dicsöftese
került elöterbe.

<(
~
'~
0 Az asszlr müveszek egyik ked.venc temäja voll avadäszat. A kepen egy k6 dombormü
[L läthat6Assur-bän-apl1 nin1ve1 palotäjäb61. Alovon ul6k1rälyeppegyoroszlänra
0 vadäszik.
N
w Ez a mazas tegläb61 keszült ket oroszlän abb61 a szazhuszb61 val6, melyek a babiloni
2 szentulatöveztek. Aketmeternelnagyobbvicsorg6oroszlänokatleherrel, vörösseles
särgävallesteltekszinesre

20
 Bevezetes

EKlRASOS BELYEGZÖK Anyagok,

technikäkes
A glüptika, vagyis a kemeny kövekbe val6 veses müveszetenek je- azöskor
lentös em lekei a mezopotamiai pecsethengerek, melyek az al<iirast
helyettesitettek, es a Kr. e. III. evezredtöl alkalmaztak öket az agyagra
irt dokumentumok hitelesitesere. Keszitesükhöz kemeny köveket
hasznaltak, peldaul szteatitot, lazurkövet vagy karneolt; ritkabban
csontot vagy elefantcsontot. A pecseteken abrazolt temak altalaban
vallasos jellegüek voltak, de nehanyon hetköznapi jelenetek lathat6k.
A kismeretü faragott dombormüveket a friss agyagba nyomtak es
megforgattak, hogy nyomuk maradjon. A kep annyiszor ismetlödött,
II
Nösilndiaes
Kina
.

ahanyszor a henger körbefordult.

Akkadpecsethenger
viaszlenyomata Görögorszäges
aKr. e. tl.evezredb61. R6ma
Nagyagtabiararrt
szövegekhitelesltesere
hasznallak
Ökeresztenyes
preromän
ÖTVÖSMÜVESZET
Mezopotamia lak6i j61 ertettek a femfeldolgozashoz, es kitünö ötvösök voltak. Az asatasok
soran a kiralysirokb61 es templomokb61 - a fosztogatasok ellenere - nagyszamu lelet került Romänkor
elö, gazdag es jelentös kincsek: nyaklancok, karperecek, hajdiszek, hangszerek stb.,
gyöngysorok draga- es teldragakövekböl , ezüsttel es lazurkövel diszitve. Közös jellemzöjük
a formak naturalista abrazolasa es a reszletek iranti fogekonysag. A temak altalaban a terme- G6tika
szeti erokkel es a halal utani elet remenye vel vannak összefüggesben.

Bizances
aziszläm

Pre-
kolumbiän

Afrika,
lndia, Kina
es Japan

Reneszänsz

Nugynevezetturislandardegyikoldalaahaborut
abrazolja.Nalsösorban-negyegymastkövet6
jelenetben-akocsinül6uralkodölathatö;aközeps6n
akatonakfoglyokatvisznek.afels6n pedigakep
közepenattökiralyel8veze!ik6ket.
Ur väros kirälyi temetöje-
nek äsatäsakor tizenhat
sirttartak tel. lde temettek
az egyik elöljär6t is kisere-
tevel, szolgaival es testör-
segevel együtt.
AZ URI STANDARD Barokk
A mezopotamiai müveszet egyik
legkülönösebb darabja ez az Ur
varos kiralyi temetöjeböl elökerült Klasszicizmus
pulpitus formajü fatabla. Negy es szecesszi6
oldalät elefantcsont mozaik disziti, 20. szäzad
melyet j61kiemel a lazurköves hät-
ter. A ket hosszabb panel a haborüt
es a beket abrazolja. Az elbeszeles
alulr61 felfele halad harom savban . Kissz6tär
E mestermü nemcsak ikonogräfiai
szempontb61 jelentös; a kivitelezes
minösege es föleg elbeszelö jellege Nev-es
miatt paratlan darab. tärgymutat6

21
 AZ ÖSI INDIA MÜVESZETE
lndia müveszetenek elsö emlekei a Kr. e. III. evezredig
nytilnak vissza. E hatalmas területen elö különbözö
nepek es dinasztiak a Kr. u. 9. szazadig olyan eredeti
epfteszeti es kepzömüveszeti modellt hoztak letre,
melynek tipikus form ajegyei (kitünö rajzkeszseg, erze-
kiseg stb. ) szoros kapcsolatban allnak az összes mü-
veszi alkotast athatö vallasi tartalmakkal.

EPfTESZET ES VAROSEPfTESZET AZ INDIAI KULTÜRABAN

Harappa es Mohendzsodaro varosaiban a szabälyos, egymast derek-
szögben keresztezö utcak, a fürdök es vfzta rol6k, illetve a komplett
csatornarendszer, valamint a tligla b61 epült, faszerkezetes hazak
rendkfvü l fejlett varosepitesröl tanilskodnak. A helyenkent 14 meter
szeles varosfal maradvanyai az eröditesi munkalatok fontossagat
bizonyitjak.

AZ QSI INDIAI MUVESZET KORSZAKAI

indiai kultilra Kr. e. 3000 - Kr. e.1500
vedikus korszak Kr. e. 1500 - Kr. e. 3. sz.
Maurja vagy primitiv klasszikus korszak Kr. e. 3. sz. - Kr. e. 2. sz.
Eszak: greco-buddhista vagy Gandhara Kr. u. 3. szazadig
Dei: Amaravati müveszete
Klasszikus korszak: Gupta dinasztia Kr. u. 320 - 550
poszt-Gupta korszak 9. szazadig Azindiaikullurahozlartoz6Mohendzsodaro6sieröd1lettvarosanakvollegynagy
negyszögleleslürdöje.

SZTÜPA HINDU EPfTESZET

A sztilpa egy vagy több kör vagy negyzet alaprajz föle emelt, kövel
boritott, telgömbkupolas epitmeny. A kupola tetejen emelkedö
szög letes harika egy oszlopban vegzödik, mely härom vagy ki lenc
ernyöt tart. A sztilpa körül levö kökerites vagy vedika hatalmas
kapui a negy egtaj feie neznek.
A hindu epfteszet elsö emlekei a maurja korb61szarmaz6 köepit-
menyek. ldetartoznak a sztilpa k, illetve a relikviakat örzö helyek,
mint a csaitja k, azaz szentelyek es a vihara k, vagyis kolostorok.
A ket ut6bbit sziklaba vajtak. Kesöbb, a gupta dinasztia idejen egy
ilj epiteszeti trpus jelenik meg: a sikhara egy lekerekitett fvek
kötegeböl all6 magas torony, mely az istenseget örzö szentely
fölött emelkedik.

Csaitja,belsejeben
egy k~~1~Jfnt~:~
a2.szazadb01.

w
1-
w Aszanycsi NagySztupa
N (1.szamusztupa)
(}) Azepülelekk61allal
'W vollakkörülveve,a ka-
> pukal,azaza t6ranilkal
'=> dombormavekesszob-
rokdiszflik- Madhya
L Pradeshallam.lndia.
<(
0
z SZIKLABA VAJVA
(}) A csaitjat es a viharat sziklaba vajjak, hogy a termeszetes köfalakat kihasznalhassak.
'Ü Az elöbbi oszlopokb61 all6 egyhaj6s szentelyben vegzödik, ahoi egy kis sztilpa van .
N A masik egy negyzet alakil terem, ahoi az oszlopokkal hatarolt terböl körben egy sor
<( cella nynik.

22
 Bevezetes

A KR. E. III. EVEZRED Anyagok,

SZOBRASZATA technikäkes
az6skor
Harappa es Mohendzsodaro asatasai szamos kö- (alabastrom es
marvany), bronz-, terrakotta- es cserepszobrot hoztak felszinre,
melyek mindentele figurakat abrazolnak: szakallas öregembereket, Egyiptomes
nju torz6kat, tancosnöket, meztelen istennöket es allatokat - buja Mezopotamia
kavalkadban. Az elefantcsontb61vagy cserepböl keszült es al latokat
abrazol6 negyzet alaku pecsetek felfedezese is rävilagrt az indiai
es a mezopotamiai kulturak közötti kapcsolatra.

HINDU MONUMENTALIS SZOBRASZAT

A maurja korszak idejen egy gazdag es jelentös monumentalis szob-
II
Görögorszäges
R6ma
raszat viragzott. Egyarant leteztek lapos- es magasdombormavek.
Al. istensegek es buddhista legendak alakjait, az ornamentälis figura-
kat, a különbözö jeleneteket, illetve kep-
masokat geometrikus es növenyi for- Ökeresztenyes
preroman
mäk keretezik. A greco-buddhista
korszak idejen megjelenö szobrasz-
1skola a görög formakat buddhista
temakkal kombinälta, s ez a Gupta-
dinasztia idejen is folytat6dott. Roman kor
Ebben a korszakban gyakoriak
voltak a Buddha-abra zolasok.
A formak idealizaltak, a figurak G6tika
teljesen frontalisak, a vonalak
j61elkülönülnek. Al. idö multaval
egyre nagyobb szerepet kap
az ornamentika a vallasi epitme- BuddhistaszentelyAdzsantaban(lndia). Afotönjöl lathatökasziktabafaragott Bizänces
dombormüvek. aziszlam
nyekben , mignem teljesen be is
boritja öket.
BUDDHA
Pre-
Buddha törtenelmi szemely (nagyjab61 Kr. e. 560-480) , a r61a kolumbian
Agreco-buddhistaszobraszategyik
legf6bberenyeazideali1al1Buddha- elnevezett vallas, a buddhizmus alapit6ja. fgy neveznek azon-
abrazo1asokelterjedese. Ahajes
akiegeszMkesetebenjölmegfigyelhet6 ban mindenkit, aki hozza hasonl6an eleri a megvilagosodast.
agöröghatas. Afrika,
lndia, Kina
es Japan
ADZSANTA-VÖLGY
Egy magas vulkanikus fal alkotja, melybe neh<iny ezer even keresztül Reneszänsz
a buddhista szerzetesek több mint harminc csaitjat es viharat vajtak.
A szentelyek falait, oszlopait es oszlopföit gazdagon boritjak a Budd-
ha! es tanitvanyait abrazol6 dombormavek es festmenyek, a hercegi Barokk
palota hetköznapjait abrazol6 jelenetek, valamint allatok, illetve virag-
es geometrikus dfszrtesek.

Azadzsantaifalfestme- Klasszicizmuses
nyekrevennemcsak szecesszi6
az6silndiatöbbmint
800evenattartofeste-
szetenekegyeskorszakait
tanulmanyozhatjuk, 20. szazad
hanemazörömes
azerotikatökeleteskife-
jezeset,illetveahindu
kepz6müveszetreoly
jellemz6ornamentalis Kissz6tar
gazdagsagot.

Nev-es
targymutat6

23
 AZ EZEREVES KfNA
Az ezereves Kfna müveszete a bronzkorig nyülik vissza,
melynek elsö fennmaradt forrasai a halottak mellett
talalt targyak. E leletek - illetve a szazadok es dinasz-
tiak soran at keletkezett szobraszati, festeszeti es kera-
miaemlekek - alapjan leszögezhetjük, hogy a kfnai
müveszek es kezmüvesek j61 ismertek a bronz, a kö es
az agyag megmunkalasanak technikait, illetve a szfnek
hasznalatat.

BRONZKOR KRONOLÖGIA
Bronzkor
Kina lakosainak a hal hatatlansag iranti vagyat tükrözi, hogy milyen
nagy jelentöseget tulajdonitottak a temetkezeseknek. Sirformaju Shang-dinasztia Kr. e. 1766-Kr. u. 220
nagy föld alatti kamrakat epitettek, melyek gazdag targyi em lekeket A sirok egy cso- Chou-dinasztia
is tartalmaztak, ezek az elhunyt vi!delmet, kenyelmet biztositottak portjat tulvilagi
a masvilagon. A felszerele s fegyverekböl , keramiatargyakb61, vesett Ch'in-dinaszlia
jeleneteket es
jade- es bronzedenyekböl allt. ösi legendakat Han-dinasztia
abrazol6 festme-
nyek diszitettek, A hat dinasztia
EGY Kf NAI HAZ korszaka 220-589
VAZLATA mas sirokat
pedig a palotak Sui-dinasztia: 581-617
eleteböl vett
jelenetek, rajtuk Tang-dinasztia: 618-907
az uralkod6k
arckepeivel.

KERAMIA ACh'in-dinasztiabOt
szarmaz6Shihhuang-ti
A kinaiak mar igen reg6ta alkalmaztak a fazekas- csaszarsirjabantöbb
korongot es a kemencet. A nagyszamu keramia mint6000terrakotta-
ligurattalaltak,melyek
sirlelet, melyek altalaban kicsinyitett masai azuralkod6egyik
voltak az elhunyt haszniilati hadseregetabrilzol1ak
targyainak, j61 tükrözik tökeleteshadrendben.
Mindenkatonamases
az alkot6k nem minden- mas,salegapr6bb
napi ügyesseget es reszletekigval6säghü
a targyak fejlödeset.
Innen tudjuk, hogy
a mazas keramia hasznii-
lata Chou dinaszlia alatt terjedt NEMES ANYAGOK
el; a Hanok kormanyzasa idejen
pedig 61ommazas edenyeket hasz- A kor igazi anyaga a bronz es a jade. Mindkettöböl fan tasztikus
naltak. minösegü fegyvereket es disztargyakat
keszitettek. A szep, palinazott bronz-
edenyeket dombormüves allatok es
szörnyek, illetve absztrakt es geometri-
kus dlszitesek boritottak; ezenkivü l
<( AHanok ldejen lantasztikustökelyre aranyozassal es feldragakö berakasok-
z lejlesztettekajade-laragast. Ez aslrmelleklet
isbizonyijja,hogyahagyomanynak_meglelel6en kal is dlszitettek. A ket leggyakrabban
'::2 mindentahalottmelletemettek,am1tazeleteben hasznalt fi gura a sarkany es a tigris
birtokoltesszeretett volt mint a jang, vagyis az aktiv ter-
Cf)
w fierö, illetve a jin, a passzrv nöiesseg
>
'W ÖSI EPfTESZET
szimb61umai.
a:
w Ami keveset e kor epiteszeteröl tudunk, azt a sirleletek
N
w kicsinyitett modelljeinek köszönhetjük. A Mzaknak nagy
N ablakaik voltak; a tetöket cserep borrtotta, a kiszögellesek
<( vegeit allatfigurak diszitettek. Abronzszoboregyspirallormajüsärkänyt
abrilzol.AChou-dinasztia idejeb61 vat6.

24
 Bevezetes

A HAT DINASZTIA A TANG-DINASZTIA Anyagok.

A Han dinasztia eltünese utan az orsziigban anarchia dult. A Kr. u. 4.
szazadt61 Kina 200 evig ket reszre szakadt. A politikai hanyatlas
ellenere a müveszet es a kultura tormai
es stiliiris viiltozasokon ment keresztül
az uj eszmenek, az lndiab61 szarmaz6
buddhizmus bevezetesenek köszön-
hetöen. Ez a val las a monumentalis
technikäkes
E korszakot Kina aranykorakent tartjak szamon. Ekkor terjedt el a aztiskor
buddhista vallas, s a müveszet is viragkorat elte - hi!la a kereskedel-
mi utak reven terjedö ismereteknek, a közel-keleti müveszetnek es
technikaknak, illetve a nyomtatas feltalalasanak es fejlödesenek. A Egyiptomes
vilagi temak es a naturalizmus nyoman a tormak is felszabadulnak; Mezopotamia
a kepzömüveszek plasztikussagra törekszenek alkotasaikban. Fejlödik
a monumentalis szobraszat; kedvelik a terjedelmes, erzeki formakat,

II
szobraszatban is tükrözödött, mely es szamos kö dombormüvet alkotnak.
ekkor elte viragkorat. A greco-buddhista
stilus hatiisiira megszaporodtak a budd-
hista istensegek szobrai. Az epiteszet-
ben is megjelent egy ujdonsag:
a tab61 epült es az indiai sztupan TANG -KERAMIA Görögorszages
alapul6 pagoda. Röma
A Tang-dinasztia idejen tovabb-(.,Atfjl:Jitj~(.
ra is hasznaljak az 61ommazas
keramiat, sät ujabb szinekkel Ökeresztenyes
gazdagitjak, peldaul zölddel , preroman
sargaval vagy barnaval. Jel-
legzetes diszites a felületen
csepp alakban legördülö festek.
Roman kor
ATang-dinasztiaide1eb61szarmazo
szinesmazaskeramiaegyfelszersza-
A Sui-dinasz- mozottlevelabrazol.
tianak köszön-
Götika
hetöen ujb61
egyesült az or-
szag . Uralko-
dasuk idejen Bizances
a müveszet- aziszlam
ben a vallasi
helyett egyre
eröteljesebb Pre-
'Sui-dinasztia idejeböl szarmazoaranyozott lett a vilagi kolumbian
oronzszobortunikävalekesnettbuddhistaistenseget tematika.
obrazol
Afrika,
lndia, Kina
A TANG-KORSZAK FESTESZETE es Japan

A kalligrafikus müveszet hatasara a festmenyeket selyemre vagy

papirra festettek. Paratlan viragziisnak indult a tajkep es az arckep
müfaja. Mig a tajkepfesteszet a müveszi es filoz6fiai kifejezes eszkö- Reneszansz
ze. a portrek föleg az uralkod6k megrendelesere keszültek.
Kisfülkekfaragott
Buddha-szoborreliefekkel A Tang-korszakban elterjedt Barokk
aTang-dinasztia a pagoda. A tat telvaltja
idejebol.AzEzer Buddha
dombja(Jinan). a kö es tegla, az eredeti
struktural több - paratlan Klasszicizmuses
szamu - emelettel toldjak szecesszi6
meg.

20.szazad

EGY Kf NAI TALALMANY - A PORCELAN

FreskoaTang-dinasztiaidejebtil,ketmagasrangulisztsegviseltitabrazol.Mogao-
barlang(Tun-huang)
Kisszötar
A jade utanzasara tett eröfeszitesek soran a Han-korszakban
feltaliiltak a porcelant. Ez egyfajta finom, egetett mazas
cserep, mely atlatsz6an !eher es csillog6. Kaolin, kvarc es
Nev-es
finomra örölt földpat keverekeböl nagy finomsagu !eher targymutat6
masszat allitanak elö, majd megformazzak, es kemenceben
nagyon magas hömersekleten kiegetik.

25
 A KRETAI ES A MÜKENEI KULTÜRA
Több mint negyezer eve fejlödött ki Kretcin a mediter-
ran terseg egyik legmeglepöbb civilizaci6ja. A regi kre-
taiak nagy palotakat epftettek, melyeket tancosnök,
akrobatak es szep tajak festmenyeivel dfszftettek.
Eközben az attikai telszigeten - e nagy kultüra legve-
gen, Kr. e. 1600 körül - az akhäjok hatalmas erödöket
emeltek. Az akhaj sfrokban ertekes anyagb61 keszült
targyak sokasagat fedeztek tel.

KRETAI EPfTESZET
A kretaiak harom alapvetö epülettfpusa a palota, a srremlek es KRETAI VAGY MÜKENEI MUVESZET
a lak6hazak. A palotaepfteszetet a nyitott struktürak, az aszimmetria,
es a labirintus jellemezte. A palotak különbözö epületekböl alltak - ösi min6szi kor / palotak elötti kor Kr. e. 2800-2000
lak6helyisegek, szentelyek, mühelyek, ebedlök, raktarak stb. - sok-
sok szobaval az egyes szinteken. Egy nagy központi udvar vilagftotta közepsö min6szi kor / az elsö palotak kora Kr. e. 2000-1700
meg es szellöztette a különtele reszeket. A sfrepftmenyeknek ket uj min6szi kor / masodik palotak kora Kr. e. 1700-1400
alapvetö trpusa voll: a tolosz, vagyis a kör alaprajzu epftmeny alku-
polakkal, illetve a templomsrrok, szamos kamraval. A laklihazak
altalaban teglalap alakilak, ketszintesek, közepen atriummal. A KNÖSSZOSZI PALOTA ALAPRAJZA

Akretaipalotakszamos
helyisegb61alllak,kenyel- A kretai epületeknel faval
mesekesvilagosakvoltak megerösftett köfalakat al-
Akepenaknösszoszi
palotaromjai. kalmaztak.

PALOTAFRESKÖK
A palotak falait fresk6k borftottak, elsösorban tajkepek, illetve
propagandisztikus es vallasi celil ritualis jelenetek. A növenyek es
allatok mellett emberi alakok - föleg nök - lathat6k. Mozgas közben ,
KERAMIA
termeszethii stflusban abrazoltak öket; a val6saghü formakat Szepen nyomon lehet követni a formak
oldalnezetekkel kombinaltak. A fö ihletö forras a termeszet volt. es a technikak fejlödeset. A közepsö
min6szi korra a vekony falü , geometri-
kus dfszftesü, fekete alapon szfnes
kamaresi (lelöhely a kretai lda-hegyen)
keramiak a iellemzöek. A következö
korszakban a dfszftes naturalisztiku-
sabb; föleg a !enger növeny- es allat-
vi lagat abrazoliak.

IMADKOZ6 FIGURAK
A palotakban szamos kis bronz-
figurat talaltak - melyek imadko-
z6 emberalakokat abrazoltak - ,
tovabba elefantcsontb61 keszült
kis figurakat es kökancs6kat,
Apalotak falait freskök bor~ottak, ez a freskö a knösszoszi palotaböl szarmazik. A Kek vesett dfszftessel.
dilmilk ma a Herakleion Müzeumban lathatö

26
 Bevezetes

TIRÜNSZ ERÖDVAROS ALAPRAJZA

MÜKENEI MUVESZET: ALTALANOS JELLEMZOK Anyagok,
techniki!kes
Ez a civilizaci6 Görögorszagnak a konti- vilagosan kimutathat6 a minliszi hatas, de az6skor
nenshez tartoz6 reszen fejlödött ki a varos- a mükeneiek harcias karaktere önall6an is
kiralysagokb61, melyek közül Müktim! voll megmutatkozik a hatalmas kötömbökböl -
az egyik legjelentüsebb, es hosszü hege- küklopszfalazassal - epült eriiditett varo- Egyiptomes
m6nianak örvendett. A leletek alapjan sokban es a palotakat diszitö fresk6k tema- Mezopotamia
az epiteszetben es a kepzömüveszetben tikajaban .

Al.osilndiaes
MÜKENEI FRESKOK Klna

A mükeneiek is fresk6kkal diszitet-

III
tek palotaikat. Az ikonogratiat -
a kretai hatast mutat6 ritualis je-
'
leneteket - a haborü es a vadaszat
temakörevel bövitettek. A min6szi
naturalizmust61 eltavolodva
absztraktabb , geometrikusabb, Ökeresztenyes
vagyis sztereotipabb formakat preroman
hasznaltak, de a profilb61 abra-
zolt alakok hagyomanyat megöriz-
tek. A jeleneteket növenyi es geo-
metrikus motivumok foglallak ke- Roman kor
retbe.

FestetlkorsoaKr.e.12.szazadbol.Ahajoakretaiak Götika
tengerihatalmarautal.

MÜKENEI EPfTESZET Bizances

MÜKENEI KIRALYSfROK aziszlam
A korszak legjelentösebb epitmenyei az eriidpalotak vollak. A varo- A kiralyok temetesehez a mükeneiek kör alakü sirokat, ügynevezett
sokat a domboldalakon megerösitettek. A legmagasabb ponton allt thofoiokat epitettek. Ezek allalaban sziklaba vajt kamrak voltak
a fellegvar, ahoi a palotak emelkedtek - hatalmas küklopszfallal almennyezettel , földhalommal borltva. Egy vizszintes foly6son Pre-
körülveve. A palota közepen voll a negyszögletfi atrium , szemben keresztül lehetett megközeliteni, ami egy falban vegzödött, benne kolumbian
a megaronnal , a fogad6teremmel. A min6szi palotakkal ellentetben a jellegzetes haromszöggel, mely a szemöldökgerendat tehermente-
az epületek itt mar egy hossztengely körül helyezkedtek el , zart sitette. A legjelentösebb sir az Atreusz kincseshaza.
rendben. Afrika,
lndia. Klna
es Japan

Reneszansz

Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6

20. szazad
Al. Oroszlanl<Epu afaltal körülvett mükenei var f6bejarata voll. Avar küktopszfalazassal
epült;akapuszemöldökgerendaja lölöttegynagyk6tömbhelyezkedikel,benne
szimmetrikusan faragott ket orosztannat, melyek mellso labukat aközeps6 oszlopnak
:amasztiak. Kissz6tar

A palota föterme a teglalap alakü megaron voll - egy Nev-es

oszlopcsarnokon (portikuszon) at lehetett megközeli- targymutat6
teni - , ami egy udvarra nynt. A központi tüzhelyt negy
oszlop vette körül , melyek a mennyezetet tartottak. Akiralysirokbelsejebennemesanyagokb61 keszülttargyakatesekszerekettalaltak. ilyen
ahires Agamemnön-maszktrebelt aranyb61.

27
 A GÖRÖG MÜVESZET
A hellen kultüra Europa delkeleti reszen viragzott a
Kr. e. 7. szazadt61 Kr. e. 146-ig, amikor is Görögorszag
a R6mai Birodalom provinciaja lett. E hosszü idöszak
alatt a hellenek benepesftettek a Földközi-tenger keleti
videket, gyarmatosftasaik soran hatalmas területeket
foglaltak el, es megalapoztak egy olyan kultürat, mely-
nek mi is örökösei vagyunk.

A MUVESZETEK FEJLODESE GÖRÖGORSZÄG

Az archaikus korban megszilardultak a poliszok, de mind közül

kiemelkedik Athen, mely az egesz görög terület legjelentösebb ma-
veszeti központjava valt. 16nia varosai es Magna Graecia is fontos
szerepet jatszottak. Ebben a korban jönnek letre a miiveszi prototi-
pusok, melyek a következö korokban tovabbfejlödnek.
A hellen kulttira csticspontja a klasszikus korra
tehetö. Athen a Kr. e. 5. szazad vegeig rohamosan
fejlödik - reszben a perzsak altal lerombolt
Akropolisz tijraepitesenek köszönhetöen .
Az alkotoi szabadsag szakit a korabbi
hieratizmussal, helyette - a termeszet
tanulmanyozasa es a kanonok alkalma-
zasa reven - formai tökelyre törekszik
A hellenizmus kora ban Hellasz hanyatlik,
a görög varosok veszitenek tenyükböl.
A maveszet szakit a klasszikus normak-
kal , es ttiltatött, eklektikus jelleget ölt.
A GÖRÖG CIVILIZÄCIÖ KORSZAKAI
A görög szaraztöldet es Kretat benepesitö akhaj nepeket ki-
szoritottak a d6rok, akik leromboltak Mükenet. Negy evszazad
telt el, mire felviragzott a hagyomanyosan harom korszakra
Agörögmüveszekfejleszteltekkiavörösafakos osztott görög civilizaci6: az archaikus kor (Kr. e. 7. szazad
technik.lt;akepeknekmeghagytakakeramiaeredeti közepetöl Kr. e. 480-ig), a klasszikus kor (Kr. e. 480 - Kr. e.
szinet,azalapotpedigfeketerefesteltek-egykrater. 323), a hellenizmus kora (Kr. e. 323 - Kr. e. 146).
azaznagymeretütalpasedenyaKr.e.4.szazadb61.

HELLEN KULTURA
A görög vallas, a tudomanyok es müveszetek szamara az ember az univerzum központja.
A vallas kiemelkedö szerepet jatszott a hetköznapi eletben; minden varos egy isten vagy is-
tennö vedelme alatt allt, akit emberi alakban kepzeltek el , es ünnepeket rendeztek tiszteletere.
Politikailag megjelent a polisz es olyan intezmenyek, mint az arisztokracia, az oligarchia ,
vagy a demokracia.

c:l A polisz önall6 varosallam

ü volt, mely a környezö AGörögorszagban
a:: videkek lakosait is iranyi- negyeventemegtartott A görögök negyevente sportesemenyeket rendeztek
'Ü totta. A ket legjelentösebb panheflenjatekokszin- Zeusz tiszteletere. Ezeken Görögorszag legjobb
c:l helyeOlümpiavolt.
varosallam Athen es atletai vettek reszt, akik odavonzottak a legnevesebb
<( Sparta volt. müveszeket is.

28
 Bevezetes

EPfTESZET: ALTALANOS JELLEMZÖK Anyagok,

technikakes
A görögök különbözö tfpusü epületeket EGY TEMPLOM KERESZTMETSZETE azöskor
hoztak letre, melyek közü l a leg jelentöseb-
bek a templomok, illetve a vilagi epületek
közül a szinhazak. Jelentös üjit:is a h:irom Egyiptomes
oszloprend : a d6r, a i6n es a korinthoszi. Mezopotamia
~i~g~t!~. i~~ ~saz:C:~~~~iei~6:;:~~!~~s:;. leiezel
jelentek, mig a korinthoszi a hel lenizmus
korara jellemzö. A nagy epületekben a fa törzs Azösi lndiaes
Kina
es a valyog hasznalatat fokozatosan ki-
szoritotta a kö es a kemenyebb, tart6sabb
ma rvany.

Ökeresztenyes
preroman
A TEMPLOMOK FAJTAI
Kettele templomot ismerünk: a külsö oszlopok elhelyezkedese
szerint, illetve a föhomlokzat oszlopainak szama szerint. Prosztülosz
Roman kor
templom az, amikor csak a pronaoszban vannak oszlopok, amphi-
prosztülosz, amikor a templom mindket vegen vannak, es perip-
lerosz, amikor körben talalhat6k. Ha kel oszlop van a bej:iratnal
disztüloszr61 , ha negy akkor telrasztüloszr61 , hatnal hexasztülosz- G6tika
röl, nyolcnal pedig oktasztüloszröl beszelünk.

Bizances
aziszlam

A GÖRÖG TEMPLOM
Pre-
Ez az epü lettipus az archaikus kor termeke, bar egy regebbi tipusböl , kolumbian
a mükenei megaronb61szarmazik. Altalaban valami szent helyen all ,
egszebb peldaja az atheni Akropoliszon lalalhat6. A templom köz-
pontja a teglalap alakü naosz, vagyis cella, ahoi az istenseg lakik.
Ehhez a helyiseghez a pronaoszon at lehet eljutni , amihez egy masik Afrika,
elyiseg, az opisztodomosz csatlakozik: itt öriztek a templom kin- Agörögökbenepesitettek A GÖRQG TEMPLOM _ lndia, Krna
aföldközi-tengervide- es Japan
cseit, es kivülröl lehet megközeliteni ket,esszintemindenhol SZERKEZETENEK ALAKULASA
pompasemlekeket

IH ~ :o: 1
hagytakmuveszetükrol-
itt aBekesseg-temploma
asziclliaiAgrigent6ban Reneszansz
OSZLOPRENDEK

Barokk

l ~ :O ~I
Klasszicizmuses
szecesszi6

20.szazad

A korinthoszi
oszloprend Kissz6tar

1~ :~r;;;;;) l
tulajdonkeppen
az i6nb61
fejlödött ki ,
Nev-es
elsösorban targymutat6
afejezet.

dor oszlopre nd ionoszloprend korinthoszi oszloprend

29
 A SZfNHAZ
A görögök nagy rajongöi voltak a szinhazi elöadasoknak, melyek
eredetet Dionüszosznak, a bor es a termekenyseg istenenek a tiszte-
letere rendezett ünnepsegekben kell keresni. A szfnhaz harom fö
reszböl allt: a telkör alakil , lepcsözetes theatronon ült a közönseg.
Az orkhi!sztra - melyet egy patk6 alakil folyos6 valaszt el az elöbbi-
töl - egy kör vagy telkör alakil ter voll, ahoi a körus foglalt helyet.
Az orkhesztra közepen emelkedett a Dionüszosz-oltar. A szkene ,
vagyis szfnpad , egy hosszilkas emelveny voll az orkhesztra mögött,
ahoi a szfneszek elöadtak a szindarabokat.
AsegestaiszfnhazSziclliabantökeletesenmeg6rizteeredeti szerkezetet.J61 lathat6
mindharomresz: alepcs6sor,aszinpadesazorkhesztra.
AParthenon az atheni Akropolisz legjelent6sebb temploma, melyet Periklesz
kormanyzasaalatt, aKr. e. 5. szazadbanepltettektijja
f-
w
N Athen fenykora Periklesz kormanyzasanak idejere esik.
U)
'W
> müveszeivel vette körül magat, rendelte el az Akropolisz
'::J
~
C.9
ü A perzsa haborilk utan (5. szazad) az atheni Akro-
0:
ü polisz mar nem erödkent epült üjja. A legjelentösebb
C.9
<( Didüma, Apoll6n egyik szentelye es j6shelye Kis-Azsiaban (a mai lllrökorszagban);
azevenkenttartottünnepeketaKr. e. a2.szazadbanpanhellenjelleguvetettek
30
AZ ATHENI AKROPOLISZ
A Kr. e. 5. szazadban a legjelentösebb görög epiteszeket es szobra-
szokat biztak meg az atheni Akropolisz ujjaepitesevel. A Propülaia
e szent hely monumentalis bejarata, mely a dör es iön hagyomanyok
szintezise. Az Akropolisz fö temploma az Athene istennönek szentelt
dör stnusil peripterosz, a nyolcoszlopos Parthenon , melyet kizarölag
marvanyböl epitettek. A kis Atenea Nike-templomot iön oszloprend
tartja, a szinten iön Erechteion szep portikuszanak tetejet oszlopok
helyett kariatidak tartjak.
·········••H•P.~.~~~.no.n.
A hellenisztikus korban
mar egy epületen belül is
kevertek a dör, a iön es
a korinthoszi oszlop-
rendeket. Ez volt az a kor,
amikor nagy közepülete-
ket emeltek, es uj varo-
sokat is alapftottak.
A HALIKARNASSZOSZI MAUZÖLEUM
A Kr. e. 5. szazadban Athen volt a müveszetek központja. Am tenye
lassan elhalvanyodott mas varosok mellett; a iönok a Kr. e. 4. sza-
zadban nagy leptekü epületeket emeltek. Az egyik legjelentösebb
emlekmü - melyet a vilag het csodaja közt tartanak szamon -
a Halikarnasszoszi Mauzöleumkent ismert sirepitmeny, melyet egy
quadriga szobra koronaz, es dombormüvek diszitenek.
PERIKLESZ SZAZADA
Ez a nagy allamterfi, aki a kor legjelentösebb tudösaival es
ujjaepiteset.
festö es szobrasz, Pheidiasz erdeme - ö iranyitotta
a Parthenon munkalatait is - , hogy a rekonstukci6
soran az epület igy megszepült.
 Bevezetes

A GÖRÖG SZOBRASZAT Anyagok,

technikakes
Az archaikus korban a görögök kifejlesztettek a monumentalis szob- az6skor
raszat kötött es kötetlen valtozatat. Mindket tipusnal mar a kez-
detektöl elmelyült erdeklödes mutatkozott az emberi alak irant.
Az abrazolas m6dja eleinte meg merev, kevesb!l kifejezö, de Egyiptomes
a klasszikus kort61 megjelenik egy eröteljes naturalizmus Mezopotamia
es idealizalas. A hellenisztikus korban az emberi lest
anat6miai tökeletessegü abrazolasa iranti igenyt felvaltja
a szemelyiseg hangsulyozasa. Ekkort61 valt altalanossa
a legkülönbözöbb koru embereket abrazol6 portre. Az6si lndiaes
Kina

ARCHAIKUS Tf PUSOK
Az archaikus korban kialakitott ket önall6 szobortajta -
a kurosz es a kore - kisebb valtozasokkal vegigkiserte
az egesz görög müveszetet. A kurosz altalaban egy
meztelen ifju atletät abrazol egyenes tartassal , aki bal
III
Ökeresztenyes
preroman
.

labaval epp elöre lep. A kore egy khitörrt (i6n tunikat)

es a felsö testet elfedö himatiörrt (köpenyt) viselö fiatal
lanyt abrazol. Ältalanosan elfogadott szabaly szerint
a korek ajandekot vittek, amit a bal kezükben tartottak.
Akorekruhazatalehetovetetteaszobraszoknak,hogy Roman kor
elvezhessekadraperiakmegmunkfüsat

G61ika
A PARTHENON SZOBRAI A szobraszok legkedvel-
tebb anyaga a kö (meszkö
A Parthenon szobraszati diszitese pazarul bontakozik ki a temp- vagy marvany) es a bronz Bizances
lom egyes reszein. A metopekon (a keleti oldalon) a gigaszok voll. A kesz szobrot elenk aziszlam
csatajat abrazoltak, a nyugati oldalon a görögök es az amazo- szinekkel kifestettek
nok harcat, az eszaki oldalon a tr6jai häboru egyes jeleneteit,
mig a deli oldalon a kentaurok harcat. A frizeken a hires Pre-
Panatht!naia ünnepi felvonulasa, a timpanonokon Athene szü lete- kolumbian
se (a keleti oldalon) , illetve az istennö es Poszeid6n vitaja lathat6
az Akropolisz birtoklasaert (nyugati oldal).
Afrika,
lndia, Kina
Azarchaikus kuroszokafrontalitas es Japan
törvenyeszerintkeszültek,azazcsak
elölnezetrekomponaltak6ket
Reneszansz

Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6

20. szazad

Kissz6tar

Ahires Delphol kocsihaj/6 marvanyb61 es bronzb61

keszültaKr. e.5.szazadban
Nev-es
targymula16

ReszletaParthenonfrizerol,melyenaPana/Mnaia
felvonulaslathatö

31
 A KR. E. 5. SZAZAD NAGY SZOBRASZAI
A Kr. e. 5. szazad leghire-
sebb szobraszai Pheidiasz,
Müron es Polükleitosz.
Pheidiaszr61 ligy tartjak,
hogy az atheni Parthenon
szobraszati munkai mellett ket
arany- es elefantcsont szobrot is
keszitett: Athene monumentalis
szobrat a Parthenonba es Zeuszet
az olümpiai templom szamara.
Müron föleg bronzzal dolgozott,
leghiresebb müve a Diszkoszvetö.
Polükleitosz szinten mestere volt
a bronzöntesnek, de ismertseget nem-
csak szobrainak köszönheti - a leghire-
sebb a Landzsavivö-, hanem a kanon ,
az idealis meretarany megalkotasanak.
A KANON
Az aranyok idealis rend-
szere, a reszek es az egesz
viszonyanak szabalyozasa·
ez a kanon . A polükleitoszi
kanon szerint az emberi test ara-
nyait az ujj hatarozta meg, mig a test-
magassag a fej hetsze rese volt.
A Kr. e. 4. szazad ket legjelentö-
sebb szobrasza Szkopasz es
Lüzipposz. Az elöbbit föleg
mint a patetikus szobraszat
megteremtöjet, az ut6bbit,
az ifjli atletakon kivül az öre-
gek es gyerm ekek abrazol6-
jakent ismerj ük.

AKr. e. 4 szazadegyiklegnagyobbgörög szobrasza

Lüzipposz.akinekmuveszelelcsakarankmaradl
masolalokb-01 ismerjük. Stnusara mindenekel611
amozgasesazalletakerejenekabrazolasa jellemzo
PRAXITELESZ
A Kr. e. 4. szazad e kival6 szobrasza paratlan eleganciaval A marvanyb-01 laragoll Laokoön-csoport a görög
tudta kifejezni az emberi szepseg es tökeletesseg muveszelegyiklegdramaibbalkolasa. Felfede-
zesenagyhalaslgyakorollareneszanszes
eszmejet. Müveire kivaltkepp jellemzö a mozgas amanierizmusmuveszeire
abrazolasa es a sfumato. Az elöbbit a hires
praxiteleszi görbe reven erte el, melynek lenye-
ge, hogy a függöleges tengelyt az egyik oldalra
kibillenti, ezert aztan mindig szükseg van
valami tamasztekra (peldaul egy fara).
A sfumato, vagy eltörles a teny-arnyek
jateknak köszönhetö, amit a test
izmainak finom megmintazasanal
alkalmazott.

SZOBOR -
SAJAT NEVVEL
A görög müveszet egyik legnagyobb
vivmanya, hogy az alkot6k egyszerü kez-
1-- müvesekböl valtak müveszekke. A klasszikus
w kort61 kezdve a szobraszok kileptek a nevte-
N lensegböl, es egyeni stilusuk reven lettek
Cf)
'W ismertek. Innen tudjuk, hogyan is dolgozott
> Pheidiasz, Müron vagy Polükleitosz a Kr. e.
':J 5. szazadban , illetve Praxitelesz, Szkopasz
L es Lüzipposz a 4. szazadban , s hogy mivel
(9 jarultak hozza a szobraszat es a müveszet
ü altalanos fejlödesehez.
a: A hellenizmus legismertebb alkotasai a Laoko6n-
ü csoport, a Mil6i Venusz es a Szamothrakei
(9
Polükleiloszaklasszikus k.Jnonfelledez6jekenl Nike. Mindharomra eröteljes mozgasabrazolas
<( vonultbe alörtenelembe,sezhfresmarvany- jellemezö.
szobraban,a Uindzsavivöbenöltött leslel.

32
 Bevezetes

A GÖRÖG KERAMIA Anyagok,

technikakes
A görög keram ia fö sajatossaga, hogy ket az6skor
kü lönbözö müveszeti ag ervenyesült benne:
a keramia es a festeszet. A hellen kerami-
kusok kü lönfele tfpusokat hoztak letre , Egyiptomes
a festök feladata pedig a diszites voll. Mezopotamia
A görög civi lizaciö kezdeti idöszakaban
egyszerü geometrikus formakkal dolgoz-
tak, de idövel gazdagodtak a lormak es amfora pelike krater
a diszitesek (növenyi es zoomorl motivu- Az6si lndiaes
mok) is. Vegül felbukkantak az egyre Kfna
mozgalmasabb emberi jelenetek, melyek

II
a civilizaciö hanyatlasakor mar kifejezetten
barokkos tendenciat mutattak.
'
lutröforosz

Ökeresztenyes
preroman
sztamnosz lebesz hüdria püxisz

Allalanos szabaly, hogy

a keramiakon a festö ali\ira- Roman kor
sa szerepelt, de neha a ke-
ramikus nevet is rilirtak.
G6tika

külix leküthosz oinokhoe kantharosz szküphosz

Bizances
aziszlam
FEKETE ES VÖRÖS ALAKOK
A keramiafestök altalaban ket technikat alkalmaztak. Elöször a !ekele Pre-
alakos technika terjedt el, aminek lenyege, hogy a vilagos alapra kolumbian
sötet tönusokkal festettek. Ez lehetöve tette kü lönbözö jelenetek
abrazolasat s a narrativ jelleg erösödeset. igy ket stnus alakult ki:
a miniatürista, melyben a kompoziciö parhuzamos savokban tut,
il letve, ahoi a jelenetek nincsenek keretek köze szoritva, s a vaza Afrika,
lndia, Kina
egesz felületen kibontakozhatnak. A Kr. e. 6. szazad vegen ezt val- es Japan
totta tel a vörös alakos technika, ahoi a figuraknak meghagytak
az agyag eredeti
vöröses szinet, es
a hatteret festettek Reneszansz
feketere .

Barokk

Klasszicizmuses
szecesszl6
Feketealakoskrater-melyet
felfedez6jeutan Fran0ois
vazanakneveztekel-a Kr. e. 6.
szazadböl.Ergatimoszfazekas 20.szazad
~~~6~1 ~l2ltcie~~i~rP~ei
Kissz6tar
FESTESZET - A REGMULT TÜKREBEN
Ami keveset a hellen festeszetröl tudunk, azt az rrott forrasok
Nev-es
es a keramiafesteszet mellett a legjelentösebb stnusokat largymutatö
tükrözö pompeji es herculaneumi falfestmenyeknek köszön-
hetjük. Agörög keramiak akeramikus es afest6 együttmuködeseb61 születtek. Az el6bbi format
adazagyagnak,mfgazutöbbiafeluleletdrszm.

33
 ETRUSZK MÜVESZET
Az appennini-felsziget közepso es eszaki feien a Kr. e.
7. szazadban egy üj civilizaci6 viragzott: az etruszk.
Annak ellenere, hogy a 3. szazadban R6ma mar beke-
belezte oket, meg az 1. szazadb61 is fennmaradtak az
etruszkok alkotasai. Müveszetük nagyon eredeti, bar
keleti hatasok eppügy felfedezhetak, mint a hellen ha-
gyomanyok, s ez ut6bbbi különösen dominans.

EPITESZET
Az elruszkok kimagasl6t alkottak a lemplo- Al. etruszk lak6haz a r6mai domus 6se. A kepen egy
mok, lak6hiizak, es a sirepilmenyek leren. jellegzeteslak6hazmakettjeesalaprajza
Szeles ulakal, hidakal, vizvezetekekel es
csalornakal epilettek, s varosokal
terveztek melyeket erödilett falak vettek
körül, es melyek negyszögletes alapja
egymast merölegesen keresztezö ulcak-
ra epült. A keves megmaradt leletböl kö-
vetkeztethetünk a flilkörös bolliv hasznala-
lara.

A TEMPLOM
Egy emelvenyre vagy p6diumra epült.
Alaprajza negyszögleles, s kel reszböl allt:
a portikuszos bejaratb61, kel sorban negy-
negy oszloppal, a telejen timpanonnal; illel-
ve a harom reszre osztott cellab61 , ahoi
a közepsö szelesebb voll. Ez a harom he-
lyiseg adott otthont az elruszkok isteni
triaszanak. A szentelynek kettös mennye-
zete voll, amit diszes lerrakottacserepek Ezazetruszk
boritottak; mini ahogy a limpanonok sar- templommodellj61
kail is keramiafigurak (acroterionok es tükröziakesöbbir6mai
korlszentelyekre
anlefixek) diszilettek. gyakorolthatast.

SfREPfTMENYEK
Az elruszk lemetök a varosfalakon kivül helyezkedlek el. A sirokal
földbe vajlak, vagy halalmas kölömbökböl epilettek. A sirkamrakal A hazakal lapos vagy keloldalas cserepek fedlek.
egy folyos6n al lehelett megközelileni. A sirboltol fedö nagy kö- Az epülel közponli helyisege a nyilott atrium voll,
kupolal földböl keszült sirdomb boritotta. ldovel ezek a hüpogeoszok ahoi egy medence fogla fel az esövizel, körben
egyre komplettebbek lettek, a lak6hazak minlajara egy közponli ter- pedig különbözo helyisegek vollak.
bol es szamos helyisegbol alllak.

f-
w Avolunnisfrmetszete.
N
(j) Arajzonj61erzekelhet6 FA ES AGYAG
-w ajellegzetesslrdomb.
>
>::::> Az elruszkok i\ltal leggyakrabban
hasznall epitOanyag a fa es a valyog
~
voll; ezert alig maradl fenn nehc\ny
::.:::: emlek. lsmereleinkel a sirokban
N lalall lemplom es lak6haz agyag-
(j)
::::> modelleknek köszönhetjük, illetve
a: a kesöbbi köepilmenyeknek.
f-
w

34
 Bevezetes

SiRSZOBRASZAT Anyagok,
technikäkes
Az etruszkok kis- es nagymeretü szobraikhoz ältaläban terrakottal az6skor
hasznältak. Kesöbb kövel is faraglak, es kitünö bronzmüvesek
voltak. Legeredelibb megoldasuk a sirfedelek, melyeken a halott
szobra fekszik, neha hazastarsake is. Az arckifejezesek komolyak, Egyiptomes
sät ünnepelyesek. A Kr. e. 5. szäzadl61 kezdve a kompozici6ban Mezopotamia
az elhunyl mellett megjelenik a haläl figuräja.

AKr. e.6.sz<!.zad
UTAZAS A TULVILAGRA masodikfeleb<ll
Cer.veler.ib61 val6
szarkofagszeppeldaja
Az elruszkok eletenek egyik tonlos azetruszksrremlek-
aspektusa voll a halottkultusz. szobraszatnak.
A halotti kamräkban mindentele Asrrtedelenterrakotlab61
megform<!.zotlfigurak Ökeresztenyes
hasznälati eszközt lalältak, melyek- arckifejezesekimon-
re fellehelöleg az elhunytnak voll dotlanszetidatulvllagi preroman
szüksege a lillvilägon, ahogy a kis- talalkozasra.
meretü lerrakotta lemplom- es
häzmakettekre is.
Roman kor

SiRFESTMENYEK G6tika

A sirkamräk falail elenk szinü freskok sikban abräzoll jelenelei

borftottäk. A festmenyek föbb temai: a milologia, illetve a hi!tköz-
Bizances
na pi elet - s ennek is föleg a vidämabb reszei , mint a läncok es aziszläm
a zene, vagy a halotti lorok. Az elruszkok mindezzel az elök vilägäl
kivänläk feleleveniteni. A szobräszalhoz hasonl6an a Kr. e. 5. szä-
zadt61 balj6s figuräk kiserik az elhunytat. A figuräk ältaläban stilizal-
tak, es feketere festettek öket. A Kr. e. 4. szazadt61 megfigyelhelö, Pre-
hogy az ärnyaläs reven megjelenik a lerbeli äbräzoläsra val6 tö- kolumbian
rekves.

Afrika,
lndia, Kina
es Japan
KERAMIA
Az elruszkok keszilettek egy az alheniakra Reneszansz
hasonlit6 kerämiafajläl es egy mäsik, telje- Egyetruszkfresk6reszleteKr.e. 490tajar61.Ehhezhasonl6jeleneteket,ahol
sen iljszerül is. Ezt a nagyon finom !ekele Az elruszkok zeneszeketestancosokatäbr<!.zolnak,gyakranlätniasrrkamräkfalan, hogya!Ulvilagon
kerämiäl buccher6nak nevezlek. A bucche- isfelidezhessekazeletnekeztazünnepihangulatat
kiväl6an ertet- Barokk
r6rlak ket fajtäja letezett: a vekony falu , lek a bronz-
keleties diszitesü es a vastag falu, vesett önteshez.
diszftesü pesante. Eleg, ha
Klasszicizmuses
a csiszoll
szecesszi6
tükrökre
gondo-
lunk, me-
ÖTVÖSMUVESZET lyekel mit- 20.sz<!.zad
ol6giai vagy
Az elruszkok az ekszerkeszitesben hl!lköznapi
is kiemelkedöl alkottak - a filigran jelenetekkel Kissz6tar
es a granuläci6 reven. Ez ul6bbinäl dfszilettek.
az aranyb61 apr6 gömböcskeket
formältak, majd räforraszlottäk
a felületre. Nev-es
Ahires Capito/iumi /arkas, aKr. e tärgymutat6
5.sz<!.zadb61 szarmaz6etruszk
bronzszobor.RomolustesRemust
ut61ag,areneszanszidejen
illesztettekhozza.

35
 ROMAI MÜVESZET
A r6mai civilizaci6 legjellemzöbb vonasa a birodalmi
elv, vagyis amit R6maban a politikar61 , kulturar61 vagy
a müveszetröl vallottak, azt a birodalom minden zuga-
ba igyekeztek eljuttatni. A müveszet - akarcsak a nyelv
vagy a jog - arra szolgalt, hogy egysegesftse es integ-
ralja a provinciakat, melyek magukban foglaltak Euro-
pa nagy reszet, Kis-Azsiat es Eszak-Afrikat.

A RÖMAI MUVESZET PERIODIZACIÖJA A RÖMAI VAROS

Ar6mai müveszetet harom korszakra oszthatjuk. Az elsö megala-
kulasat61, Kr. e. 500-161a Kr. e. 3. szazad vegeig tartott. A masodik
szakasz. amikor a r6mai civilizaci6 legtenyesebb idöszakat eli,
a Kr. e. 3. szazad közepeig tart; vegül a harmadik, mely a dekadencia
es az 6riasi birodalom szethullasanak az idöszaka, elhüz6dik egeszen
a Nyugatr6mai Birodalom bukasaig , 476-ig.
A r6maiak varosaiknal a hellenisztikus modellt, a hipodam alaprajzot
alkalmaztak. Ez egy geometrikus tervrajz, melynek alapja az insu/a,
azaz a haztömb. A megh6ditott területeken azonban az üj varosok
tervezesekor inkabb a katonai tiiborok modelljet követtek - egy fallal
körülvett negyzet- vagy teglalap alapü terü letet, minden oldal köze-
pen egy kapuval; a kapukt61 ket utca indult, melyek merölegesen
kereszteztek egymast: a decumano es a cardo. Metszespontjukban
voll a forum a fontosabb közepületekkel.

EGY RÖMAI VAROS ALAPRAJZA

Aromai Jarash varosanak (Jordania) nagy cardoja A cardo es a decumanovolt a romai

taborokesvarosokketfilütvonala

AForumRomanumeredelenagyvaloszinuseggel
aKr.e. 7 szazadra nyülikvissza.Akelfilül, acardoes
adecumanokeresztez6deseb61 indul

EPfTESZET
E maveszeti ag tö celja R6ma es a csaszar hatalmanak dicsöitese.
Egy kifejezetten vilagi es funkcionalis epiteszetröl van sz6, mely olyan
mernöki remekeket hozott letre, mint a vizvezetekek. A bollozat el-
terjedese - boltivekkel es kupolakkal kiegeszitve - lehetöve tette
nagyobb , tagasabb terek kialakitasat. Mint ahogy a beton hasznalata
is nagyobb kemenyseget es tart6ssagot biztositott a tart6elemeknek.
A harom görög oszloprendböl a r6maiak föleg a korinthoszit alkal-
maztak; de szfvesen kombinaltak mind harmat egyazon epületen, söt A r6mai varosok központja a f6rum azaz
meg ki is egeszitettek ket varianssal : a toszkan fejezet egyszerübb a föter voll.
mint a d6r, a kompozit fejezet pedig a i6n es a korinthoszi kombi-
1- naci6ja.
w
N
(/)
BETON RÖMAIOSZLOPRENDEK
'W
>
•::) A beton kövek kevereke. melyre
2 folyekony cementet öntöttek, majd
<(
messzel, homokkal es vizzel össze-
dolgoztak. A betonfalakat mas anya-
2 gokkal, peldaul teglaval vagy kövel
'Ü
a: boritottak.
toszkan d6r ion korinthoszi kompozit

36
 Bevezeles

A RÖMAI TEMPLOM Anyagok,

technik<lkes
Ez a tipus az etruszk es görög egymasra hatas eredmenye. A r6mai az6skor
templom p6dium ra epült, bejaratahoz pedig lepcsök vezetnek. Csak
a homlokzati reszen talalhat6k szabadon allo oszlopok, az epület
többi reszen egybeepültek a fallal. Bar a teglalap alaprajz volt Egyiptomes
az altalanos , kerek templomokat is epitettek, mint peldaul Vesta Mezopotamia
istennö temploma.

Az6si lndiaes
A SZÖRAKOZAS EPÜLETEI Klna
A r6mai szinhilznal az orkhesztra es a lepcsösor egy telkör alaku terre
reduka16dik, a szkene tonlos epitmenyekkel bövül. Az amfiteatrum,
vagyis az a hely, ahoi a gladiatorjatekokat tartottak, egy ellipszis alap-
rajzu epület; a nezöter az arena körül helyezkedik el; a löld alatti cellak-
ban tartottak a vadallatokat, illetve a gyakorlatozashoz szükseges harci

~e~:~e~~\~~~~~~ :se~~yt~~1':1~~v:1~:::iz~ ~~;~~s:e~ :eaggJ~s1:1~~;t~v1~~~~-

rassal ; az arenat hosszaban a spina, azaz egy korlat vagy fal osztotta
AMaisan Carree Nimes-ben (Franciaorszag) egyike aszämos r6mai emleknek, mely
acsäszärkorb61 fennmaradt

A RÖMAI COLOSSEUM
II
Ökeresztenyes
preroman
'

meg , körben pedig lepcsözetesen helyezkedtek el az ülöhelyek.

Roman kor

G6tika

Bizances
aziszlam

Pre-
kolumbian
Al. ammani (Jordania) r6mai szlnhaz j61 peldäzza agörög es r6mai szlnhazak szerkezeti 1.arena: azamfileatrumközponllresze,aholaküzdelmeklolytak
<ülönbseget. 2. vomitorium: nez6teri be- es kijarat 3. cavea: lelal6
Afrika,
lndia, Klna
A BAZILIKA es Japan

A bazilika kereskedelmi es törvenykezesi csarnok, ahoi a polgarok

jogi ügyeiket intezhettek. Eredetileg egy nagy, teglalap alaku terem, Reneszansz
melyet oszlopsorokkal harom haj6ra osztottak, es neha apszisban
vegzödött. Kesöbb ezt az epülettipust atvettek a keresztenyek, es
templomkent hasznaltak a vallasos összejöveteleiken.
Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6

A fürdök közös-
segi epületek 20. szazad
voltak külön-
bözö höfokü Azepheszoszikönyvtarnak(maTörökorszag)többmint10000keziratavolt.Homlokzata
medencekkel ; ketemeletes,esar6maiszlnhazakminta1araepült.
a padl6 alatt Kissz6tar
komplett vfz-
es levegöfor- A RÖMAI PANTHEON
gat6 rendszer Nev-es
mGködött. Hadrianus epittette a Kr. u. 2. szazad elsö negyedeben egy targymutat6
antik templom helyere. Egy hatatmas kör alapu epitmeny,
Ar6mai Pantheon, mely aKr. u. 2. szazadban epüll
Hadrianuscsäszarutasftasära,ar6maiepfteszetegyik melyet monumentalis kupola led.
legjelentosebbemleke.

37
 A Milöi Venusz(Louvre,
PORTRESZOBRASZAT Parizs)aKr. e. 2. sza-
zadb61.Amarvany-
szobora Kr. e. 4. szazadi
A r6mai szobraszok a portrekhoz bronzot es marvanyt hasznaltak.
u\l~ oS:u~a~~~~~niii~~s~
5
A portre eredetet a viaszb61 keszült halotti maszkok közt kell ke-
klasszikusmaveszet
resnünk, melyeket idövel felvaltottak a faragott büsztök. A szob-
raszok nemcsak a modellt mintaztak meg a lehetö legelethüb- ~~~:~~:~~~~~~~~
ben, hanem az uralkod6 szepsegeszmeny szerint valtoz6 LüzipposzmOvenek
masolata
hajviseletet is. A val6sagha abrazolast tökeletesen össze-
hangoltak az arcvonasok idealizalasaval. A kezdeti srk for-
mak egyre plasztikusabbakka valtak, melyeket teny-arnyek
hatasok is finomitottak. A körveso hasznalata kedvezett
az arnyekolasnak es a haj barokkos vonalvezetesenek; a be-
metszes következteben a pupilla elöve teile az arckifejezest.

A r6mai csaszarsag utols6

szazadaiban bevett gyakor-
PatricioBarberini lat voll, hogy a jelentös
ketelhunyt közeleti szemelyisegek
csaladtagbüsztjet portrekat rendeltek, me-
tartja. EzaKr.e. 1
szazadb61val6 lyek mintegy raadasnak
m0j61mutatjaa szamitottak a sorozatban
portreesaz6sök keszült egesz alakos szob-
tiszteletenek
tontossagat rokhoz.
ar6maiaknal.

DOMBORMÜ DIADALiV EMLEKMÜVEK

A r6mai szobraszok nagy mesterei voltak
az elbeszelö dombormüveknek. Ket tipust
különböztetünk meg: az egyik a közeleti
jellegü, ahoi törtenelmi jeleneteket abrazol-
tak, es a csaszar vagy az aktualis uralkod6
dicsöftese voll a cel; a masik a maganjel-
legü, föleg a siremlekeknel. Az elbeszeles
a dombormüvek folyamatossaga altal bon-
takozik ki; tehät az egyes jelenetek nincse-
nek keretbe foglalva.
A dombormüvekkel gazdagon diszitett elsö
diadalivek egyetlen felkörös boltivböl alltak,
mely pillerekre tamaszkodott; alapja tegla-
lap, a tetejen ügynevezett attika volt. Ez
aztan komplexebb formakka es diszesebbe
fejlödött, ahoi a kisebb ivek közrefogtak
a közepsöt.
A r6mai hadvezerek es csaszarok
hatalmi vagya - az hogy a csatateren
kivrvott gyözelmeiket a vilaggal meg-
ismertessek - hozta letre a diadalivet
(R6ma, Orange, Tripolisz, Rennes,
Timgad stb.) es az emlekoszlopokat.
Ez ut6bbiak közül is kiemelked ik
Traianus emlekoszlopa (R6ma).

f-
w
N
(/)
-w
>
'::J
~
<(
~
'Ü Ai oszlopokat, mint peldaul Marcus Aureliuset R6maban, A diadalfvek a r6mai katonai hatalom szimb61umai
a: spiralalakbanteljesenbebornottakadombormaves Ezazorange-i(Franciaorszag)az1.szazadbanepült
jelenetek.

38
 Bevezetes

FESTESZET Anyagok,
technikäkes
Pompeji ben es Herculaneumban - ezt a ket varost a Vezuv 79-es kitöresekor eltemette azöskor
a vulkani lava - fen nmaradtak a korabel i falfestmenyek. Romab61 es a provincia mas helyeiröl
is maradtak emlekek. A görög festeszet ismerete eröteljesen hatott a festeszeti slllusra es
az ikonografiära, mely szamos mitologiai jelenetet abrazolt. Fajjumban (Egyiptom) kis fatab- Egyiptomes
lakra temperaval festet! arckepeket talaltak. Mezopotämia

Azosi lndiaes
POMPEJI STfLUSOK Kina
Az eise pompeji stflus a Kr. e. 2. szazadra datalhat6, es eröteljes hellen hatast mutat. Leg-
jellemzöbb jegyei a terek, marvanypadl6k es oszlopok imitalasa. A masodik stflus olyan fes-
tet! epiteszeti elemeket tartalmaz, mintha a falak kifele megnynnanak, ezzel egy hamis mely-
segerzetet kelt (perspektiva). A harmadik stflus elhagyja a hamis perspektivat, es illuz6rikus
vagy lehetetlen terekkel pr6balja ujrateremteni az epiteszetet; föszerephez jut az ornamentika.
A negyedik stilus (mely a Pompeji es Herculaneum pusztulasat közvetlenül megelözö idö-
szak) alkalmazza ugyan az elözö sllluselemeket, de megfigyelhetö egy tulhangsulyozasra Ökeresztenyes
hajlamos tendencia. preromän

Arömaifestöknagy
erdeklödestmutattaka
täjkepiränt.naturalista
kepeketfestettek, Romänkor
eltavolodva apompeji Pompeji festmeny. AJ. epMszeti elemeken alapul6
belsöktöl.Ezafreskö- dfszftesanezöbenamelysegilluzi61ätkelt1
reszlet,melyenegykertet
läthatunkgyümölcsläk- G6tika
kalesazägakonülö
madarakkal,aVillalivia
falaitdiszftette
A r6mai festök slllusa Bizänces
sokkal közelebb allt aziszlam
a termeszethez, mintelö-
deike - kompozici6ikban
gyakran alkalmaztak Pre-
tajkepeket. kolumbian

Afrika,
A MOZAIK lndia, Kina
es Japan
A mozaikokat kis üveg-, zomanc- vagy marvanydarabokb61, ugynevezett tese/akb61keszitettek,
melyekkel geometrikus motivumokat, figurakat vagy jeleneteket komponaltak. A r6mai müve-
szek egyarant alkalmaztak a pad l6k es a falak diszitesere. Reneszansz
Kesöbb mar polikrom, a formak is gazdagabbak,
tererzetet keltenek. A legkorabbi emlekek inkabb
geometrikusak, de a slllus fokozatosan a na-
turalizm us feie halad: növenyeket es allatokat, Barokk
vegül pedig mitol6giai, illetve a mindennapi
eletböl vett jeleneteket is abrazolnak.
Klasszicizmuses
szecesszi6

AJ.elsörömaimozaikoknagyonegyszerüekvoltak.
Csakketszfnthasznältak,afeheretesafeketet. 20. szazad
akompoziciöpedigslkvolt

EMBLEMAK Kissz6tar

Eredetileg terrakotta- vagy marvanytablak voltak, melyeknek közepsö, vagyis a leg-

fontosabb reszet mozaikb61 keszitettek. igy a legkenyesebb munkat a mühelyben
Nev-es
vegeztek. Az emblemak figurativ elemeket tartalmaztak; a mozaik többi reszet, tärgymutat6
az ornamentalis diszeket in situ keszitettek. A figurak idövel az egesz mozaikot Arömai müveszek .kedveltek amitolögiai temäkat. Ezen
a3.vagy4.szazad1moza1konaharomgräciaklass11kus
elarasztottak, amit ezert teljes egeszeben a rendeltetesi helyen kellett elkesziteni. jeleneteläthat6

39
 AZ OKERESZTENV MÜVESZET
A kereszteny müveszet legkorabbi emlekei a Kr. u. 2.
szazadb61 val6k, es egyidösek a R6mai Birodalom
utols6 müveszeti megnyilatkozasaival. A fö terület,
ahoi ez az Llj müveszet, mely a roman kori es bizanci
müveszet alapja lett, kifejlödött: R6ma es Ravenna.
Ravenna a Nyugatr6mai Birodalom utols6 fövarosa.
A keleti fövaros, Konstantinapoly nemcsak politikai, de
kereskedelmi , müveszeti es vallasi központ is, mely-
nek hatasa Nyugaton is erzekelhetö.

KATAKOMBAK
Az 6keresztenyek temetkezesi es liturgikus celb61 egy sor föld alatti folyos6t, ugynevezett
katakombat epitettek. A galeriak (ambulacrum) falaiban fülkek (loco/us) voltak, ahova
a halottakat temettek. Ezek a fülkek idönkent egy telkörös boltivben (arcosolium) folytat6dtak.
A 4. szazadt61 kezdve a galeriak keresztezödesenel vagy a vegenel kam rakat (cubiculum)
nyitottak, hogy liturgikus összeiöveteleket tartsanak.

KORSZAKOK
Az 6kereszteny müveszet ket fazisban fejlödött. Az elsöt (a 2. szazadt61 313-ig, a milan6i
ediktum eveig) üldöztetes es rejtözködes iellemezte. Ebböl az idöszakb61 keves müveszeti
emlek maradt, leginkabb circumscriptumok a katakombakban. A masodik fazisban (a keresz-
tenyseg legalitasat biztosit6 milan6i ediktumt61) a keresztenyek a hatalom tamogatasaval mar
nyilvanosan mutatkozhattak, s müveszetük is nyiltan fejlödhetett.

Al.els6keresztenyekkatakombakbantemettek
elhalottaikat;ittgyultekössze,esittlartottak A RÖMAI SZENT PETER-BAZILIKA REKONSTRUKCIÖJA
aszertartasaikatis

TEMPLOMOK
A milan6i ediktum utan a keresztenyek
legalisan epithettek templomaikat.
Ehhez ket, mar letezö modellt hasz-
naltak, melyeket kultikus szüksegle-
teik szerint atalakitottak: az egyik
a bazilika, a masik a szentelyek kö-
zeppontos alapraizänak modellje. atrium

f-
w
N
(/)
-w Az elsö kereszteny ma-
>
' ::)
veszek meg a pogany
:2: szimbolikan es ikono-
grafian nevelkedtek, de
>-
z mar az 6- es Üiszövetseg
'W tematikajan .
f-
N
(/)
w
a:
w
:::<'.'. AJ6 Pasztor.
'Ü azökeresztenymuveszet
egyikleggyakoribb
N abrazolasanakeredetet
<!: Madonnagyermekkel.Falfestmenya3.szazadb61 agörögMoszkho-
Priscillakatakombajaböl. phorosJJankellkeresni

40
 Bevezetes

A SANTA CONSTANZA-MAUZÖLEUM ALAPRAJZA

A BAZILIKA Anyagok,
technikakes
A kereszteny epiteszet legjellegzetesebb konstrukci6ja. Alaprajza az6skor
Mrom vagy öl hosszhajlib61 all , melyeket oszlopok valasztanak el ;
a szenll!ly - vagyis a templom fö resze - boltozott apszisban vegzö-
dik. A föhaj6 magasabb voll, mint az oldalhaj6k, hogy a falakba Egyiptomes
vagott nynasokon több teny jöhessen be. A sikmennyezet fab61 Mezopotamia
keszült. A helyisegbe az atriumon keresztü l lehetett bejutni , ami
a narthexig vezetett. Ez egy elöcsarnokszerü keresztterem, ahoi
azok a katekumenek (keresztelesre keszü lök) tart6zkodhattak, akik
nem lephettek be a templomba. A nagy bazilikakban, mint peldaul Azosi lndiaes
Kina
a r6mai Szent Peterben, az epület tömbjen ttilnytil6 kereszthajli
valasztja el a hosszhaj6kat a szenll!lytöl.

Görögorszages
R6ma
KERESZTELÖKAPOLNA ES MAUZÖLEUM

•
A keresztelö kapolnak es a mauz61eumok epitesenel a keresztenyek
a r6mai epiteszet centralis alaprajzab61 indultak ki. A baptisterlik - .
vagyis a kereszteles ritualejara szant epületek - alaprajza lehetett
kerek vagy sokszögü; a közeppontban a nagy medence allt, az ala-
merüleses kereszteles celjab61. Mindket epület a bazilikahoz tartozott.
E korai idöszakb61a Laterani Szent Janos-bazilika (R6ma) maradt Roman kor
fenn. A mauzlileumokat, szinten központi alaprajzzal, a hires szeme-
lyisegek földi maradvanyainak epftettek. llyen peldaul a kör alaprajzti , FESTMENY ES MOZAIK
boltozattal es kupolaval fedett r6mai Santa Constanza vagy a görög
kereszt alaprajzti Galla Placidia-mauz61eum Ravennaban . Az 6kereszteny festeszet föbb emlekei a katakombakban talalhat6k: G6tika
!eher vagy sarga alapon linearis, sik abrazolasok. A figurak a fest-
menyeken epptigy, mint a mozaikokon lassacskan teret nyernek.
Tl!rhatas , kifejezöerö es mozgas jelenik meg a kepeken , a jelenetek Bizances
is egyre komplexebbek. A templomokban a festmenyeket lassan az iszlam
felvaltja a mozaik, mely csticspontjat a ravennai Galla Placidia-
mauz61eum kupolaiban eri el.
Pre-
kolumbian

Afrika,
lndia, Kina
es Japan

Reneszansz
- ravennaiGallaPlacidia-mauz61eum,melynek görögkeresztalaprajzavan,skivülr61
o<örivesvakarkadokdiszltik. Belülmozaikokborrtjak,ahaj6kszögletesszentellyel
zar6dnak,aközeppontfölöttegycsegelyeskupolaemelkedik
Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6

Al.6keresztenyekkitantekmozaikmuveszetükkel.SzeppeldajaaGallaPlacidia-
mauzoleumbels6diszrtese 20.szazad

SZOBRASZAT Kissz6tar

Az 6kereszll!ny szobraszat legszebb peldai a szarkofagok.

Ezeket a dombormüveket többtelekeppen osztalyozhatjuk·
Nev-es
folyamatos jelenetek, oszlopokkal hatarolt alakok vagy jelene- targymutat6
tek es központi medaillonok szerint, melyek szimmetrikusan
osztjak a kompozfci6t.

41
 PREROMAN MÜVESZET
Mi is az a preroman müveszet? Ez a kifejezes nem egy
meghatarozott strlusra vonatkozik, mint majd a roman
vagy a g6tikus stflus - megannyi valtozataikkal - ,
hanem egy adott id6szakra, amikor Nyugat-Eur6paban
kialakulnak azok a formak, amit aztan roman korinak
nevezünk. Ez a hosszü id6szak, mely a R6mai Biroda-
lom bukasat61 a 11. szazadig tart, ket szakaszra oszt-
hat6. Az elsoben kifejlodött a h6dft6 german nepek
müveszete, mfg a masodik Nagy Karoly megjelenese-
vel kezd6dik a 9. szazad elejen, aki a R6mai Birodalom
mintajara egy nagy birodalmat hozott letre, s az ügy-
nevezett karoling reneszansz f6 tamogat6ja volt.

VIZIGÖT EPfTESZET
A r6mai es az 6kereszteny hagyomanyok hatasara az epiteszek bazili- ASan Pedro de laNave-
kalis vagy görögkereszt alaprajzu epületeket epitenek, egyenes templom (Zamora,
Spanyolorszag)egy
zar6dasu szentellyel. A falazasnal nagy szabalyos kvaderköveket 7.szazadivizigöt
helyeznek egymas melle, habarcs nelkül. Tart6elemkent oszlopot es ep~meny; kereszt
negyszögletes piliert alkalmaznak. A nyilasok felkörivesek, a tereket alaprajzu-egy
teglalapbölkiindulva
sikfödem vagy dongaboltozat fedi , ami a telkörivböl vagy a kereszt-
boltozatb61 indul.

1 - -1„ A SAN PEDRO

DE LA NAVE
ALAPRAJZA
APalenciaban
(Spanyolorszag)lev6
viziß~~~;~t~~~~o~
1
- --- 1 a?.szazadbanepült.
Patk6iveskapunat
juthatunkazepülel

• • . 1
~ -
1„
--
1
belsejebe

-- - 1
-
~-

---
- 1--
1

1
ASanJuandeBanos-
lemplomMromhaj6b61
all, melyetkeloszlopsor
valaszlel.Abollivek
faragolloszlopf6kön

; " nyugszanak

--
A kereszthaj6 az a ter,
1

Az ikonosztaz egy olyan

mely a hosszhaj6k metszes- struktura, melynek az
vonalaban , a negyezetböl a feladata, hogy a szentelyt
nyilik. elvalassza a haj6kt61.

GUARRAZAR KINCSE
f- A vizig6t ötvösmüveszet paratlan bizonyiteka az öt keresztet es a dragakövekkel diszitett hat
w aranykoronat tartalmaz6 kincs. Slllusa a bizanci hagyomanyokon nyugszik; trebelt aranyb61
N
(f') keszült dragakö, hegyikristaly berakassal. Mind közül kiemelkedik Reccesvinthus henger
·w alaku, felfüggeszthetö fogadalmi koronaja. A henger formar61 huszonharom különall6 beta
> 16g le, melyek a következö mondatot alkotjak: RECCESVINTHUS-REX-OFFERET.
'::::l
2
z
·<(
HAROM STILUS
Guarrazarkincsenek
2 Az lberiai-telszigeten a 7. es a 10. szazad közötti idöszak legbecsesebbdarabja
0 müveszetet harom különbözö tendencia vagy stflus jellemzi: Reccesvinlhusfogadalmi
a:: a vizig6t, az aszturiai es a mozarab müveszet. Mindharomnal koronaja(Regeszeti
w kiemelkedö szerep jut az egyhazi epiteszetnek es az ötvös-
Muzeum.Madrid).
a:: Afiligranmunkaes
0.... müveszetnek, illetve a mozarab müveszetben a miniaturanak. ak6berakasokmuveszi
szinvonalakiemelked6

42
 Bevezetes

ASZTÜRIAI EPfTESZET Anyagok,

technikakes
A templomokat kis kövekböl szabalytalan falazassal epftik. A leggyakoribb alaprajz a pillerek- az6skor
kel es flllkörives arkadokkal elvalasztott haromhaj6s bazilika tipus. A szentely altalaban
härom, egyenes zar6dasu kapolnaban vegzödik. Bizonyos esetekben a kereszthaj6 hangsu-
lyos, es altalaban ikonosztaz zarja. A magas, vaskos falakat keskeny tampilllirek erösftik. Egyiptomes
A mennyezet sfk vagy boltozott, az apszisokat dongaboltozat fedi. Az oszloptörzsek es az osz- Mezopotamia
lopfök dfszftese csavart (kötelre emlekeztet). Nehany templomban a szentely fölött egy kis
helyiseg es egy kegyürikarzat van.
Az6si lndiaes
A SAN MIGUEL Klna
DE ESCALADA-
JEMPLOM
(LEON, SP['NYOL-
ORSZAG) Görögorszages
R6ma

A mozarabok azok a keresz- Roman kor

tenyek voltak, akik a 11 .
szazad vegeig muzulman
Spanyolorszagban eltek, de G6tika
a vallasukat megöriztek.

Bizances
aziszlam
MOZARAB EPfTESZET
A mozarab epiteszetben 6kereszteny, vizig6t es asztüriai hagyomanyok keverednek muzulman
elemekkel. A templomok alaprajza igen valtozatos; tagas, szellös terek jellemzik. A muzulman Pre-
kolumbian
hatas föleg az iv- es tölcserboltozatoknal, az arkados patk6ivnel, illetve az ereszt tart6
lekerekitett konzoloknal mutathat6 ki. Tart6elemkent oszlopokat es pill ereket alkalmaztak.

Afrika,
lndia, Kina
es Japan
ALlrredei San Pedro-
MUZULMAN HATAS lemplom Huescäban

A luxusmüveszet darabjai szinten muzulman hatasra utalnak.

,~~ä~1'~a~gJt~~~~
Reneszansz
Az egyik legjelentösebb müalkotas a Santo Domingo del r~~~~a~n~~~
Silos-i kehely, melyet eplteszeti motfvumokat - oszlopokat patk6ivekkelzar6dik.
es patk6iveket - idezö ezüstfiligran dlszft.
Barokk

Klasszicizmuses
A BEATUS-KEZIRATOK ILLUSZTRACIÖI szecesszi6

A beatusok közepkori k6dexek az apokalipsziskommentarok illusztraci6ival, melyet a liebanai

Boldog szerzetes irt. A miniatürak jellemzöi: a hangsü lyos kifejezö- es elbeszelö erö, az erö- 20. szazad
teljes szfnvilag, illetve szamos fantasztikus figura alkalmazasa. A sfkkompozrci6kb61 hianyzik
a perspektfva es a hierarchia.
Kissz6tar
ÖTVÖSMUVESZET
AGironai Boldogminia-
turajaa 10.szazadb61 Nev-es
Az asztüriai müveszek különleges ötvösmunkakat alkottak Azapokalipszisnegy
aranyb61 es dragakövekböl, ilyen peldaul az Angyalok ke- lovasat-azAgnusDei targymutat6
resztje, a Gyözelmi kereszt vagy Agota ladaja.
kifejez6:~~~~tte; e~~~
szinekkelabrazoltak.

43
 ANGOL-IR ES KAROLING MÜVESZET
A R6mai Birodalom szethullasat következö szazadok-
ban az Anglia eszaki reszen, Sk6ciaban es frorszagban
kifejlödö kolostori elet - mely a kelta hagyomanyokra
epült - kedvezett egy igen eredeti, a klasszikus ele-
mektöl elterö müveszet felviragzasanak. Harom terüle-
ten alkotott kiemelkedöt: a szobräszatban - a jellegze-
tes kökeresztekkel -, az ötvösmiiveszetben es a mi-
niaturafesteszetben. Mindharom miiveszeti agban
meghataroz6 szerepet jatszott az ornamentika. A spi-
ralis keresztezödesek, fonatok es körök hasznalata
gazdagftotta a latvanyt, illetve keretbe foglalta a figu-
rativ es fantasztikus elemeket tartalmaz6 jeleneteket.

KÖKERESZTEK
Ezek a hatalmas, neha harom meternel is magasabb kö emlekmüvek,
negy egyenes szarb61 allnak, melyet egy nimbusz egyesit. A labazat,
melyen a leghosszabb függöleges eiern all, altalaban trapez alaku.
A kör, a szarak es a labazat is gazdagon dfszftettek - figurativ, geo-
metrikus es növenyi faragasokkal.
ÖTVÖSMÜVESZET
A fennmaradt ötvösmüveszeti emlekek a kelta dfszitömüveszet
tovabbeleseröl tanuskodnak. Az fr ötvösök szamos bronzfibulat
(brosstü) keszitettek zomancozassal es korallberakassal. Szep litur-
gikus targyak is kerültek ki a kezük al61 , mint peldaul kelyhek vagy
filigrannal es köberakassal dfszftett pasztorbotok.

Aclonmacnoise-i Aranybrossl0dragak6berakassala7.szazadböl.
koloslork6keresztje Akövekellartöfonatoknagyonjellemz6ekazangol-fr
~?,i;~n~r=eneven muveszetre
Többminlharommeter
f- magas,vfzszinlesszarait
w egypertoraltköregyesni.
N Adombormuvek.
Cf) melyekenbibliai
'W jeleneteklalhatök,
>
>::J
azegeszfelületet
bebonljak.Al.orna-
2 rnentikaakeltaötvösök
munkairaemlekeztet
G
z
=:i
0
a:
<l'.
:::<'.'.
Cf)
'W KÖDEXILLUSZTRACIÖK 9.szazadiminialUra
aKellsiimakönyvb61
(Bookof Kells).Akönyv
'~ A közepkori miniatura mestermüvei az irorszagi kolostorok scripto- anegyevangelista
~ riumaiban születtek. Az illuminatorok föleg a szeles szegelydfszek -
szövegeiltartalmazza,es
mindegyikenaszerz6
0 amivel az egyes jeleneteket kereteztek - es az inicialek mesterei vol- kepelathatö. Valamennyi
G tak. A fonatokb61 es mas geometrikus es növenyi motivumokb61 all6 miniatura-akar
z dfszek köze nagyon ügyesen kevertek a figurativ elemeket, arcokat
szemelyekelabrazolnak,
<l'. akarornamenlalisak-
vagy fantasztikus allatokat. magasszinvonalu.

44
 Bevezetes

KAROLING MÜVESZET Anyagok,

technikäkes
A frankok kiralya, Nagy Karoly - aki 768-814 között uralkodott - AZ AACHEN! PALOTAKAPOLNA az6skor
vissza akarta adni Eur6pa korabbi dicsöseget a Nyugatr6mai Biro-
dalom egyfajta restauralasaval. Csaszarkent igyekezett visszah6dftani
az 6kor müveszeti modelljeit is - , hogy a kereszteny liturgia es vallas Egyiptomes
igenyeihez alakftsa öket. Ez az iranyzat, melyet Karoling-reneszansz- Mezopotamia
nak is neveznek, legszebb gyümölcseit a bizanci müveszet hatasat
tükrözö epfteszet, illetve a miniatura területen hozta.
Az6si lndiaes
Kina
KAROLING EPfTESZET
A karolingok gyakran hasznaltak a telkörfvet, illetve az oszlopot es Görögorszages
a kereszt alaku piliert. Altalanos voll az apszisban vegzödö harom- R6ma
haj6s alaprajz. Nehany templomnal mar van kereszthaj6 es szentely-
körüljar6 is. A karoling epfteszet jellegzetes es sajatos eleme
a westwerk. Ez a negyszögletes, tornyos epftmeny a templom
nyugati homlokzatanal emelkedik, s ket torony fogja közre. Az ural-
kod6 es csaladja a belsö terben levö karzatr61 követte a liturgikus
gyakorlatokat.

Roman kor
AZ A~CHENI
PALOTAKAPOLNA
(NEMETORSZ4G) Götika
IDEALIZALT
REKONSTRUKCIOJA
Bizances
aziszlam

Pre-
kolumbian

Afrika,
lndia, Kfna
es Japan

Reneszansz

A Karoling- Barokk
SAN VITALE, RAVENNA müveszek
az elefantcsont
A Karoling-epfteszet egyik legerdekesebb peldajat, faragvanyok
az aacheni palotakapolnat a ravennai San Vitale-templom mesterei voltak. Klasszicizmuses
Legszebb szecessziö
ihlette. Sokszögü, központos alaprajza van es ket szintje.
munkaik
az evangelia-
riumok borft6- 20.szazad
MINIATURA lemezei.

Az illusztralt karoling k6dexek nagy szama ellentetben all az ugyan- Kisszötar

abb61 a korb61 fennmaradt kisszamu falfestmennyel es mozaikkal.
Ez reszben Nagy Karolynak es udvaranak az erdeme, akik rajongtak AzAureo-ködex
elefantcsont bor~öja
a könyvekert. A korabeli frank miniaturakat az 6kori r6mai klasszikus valöszinUleg Nev-es
hagyomanyok, illetve az 6kereszteny es bizanci müveszet ihlettek. a9.szazadbankeszüll targymutat6
Mar itt vilagosan lathat6k azok az ikonografiai modellek, melyek azechternachi
kofoslorban.Akaroling
a roman korban mindvegig fennmaradnak. rninialüramuveszelegyik
legfonlosabbdarabja.

45
 ROMAN KORI MÜVESZET
Az elnevezes a r6mai stnussal val6 hasonlatossagara
utal. Mindkett6re jellemzo, hogy kedveltek a nagy tere-
ket, tart6elemkent boltfvet alkalmaztak, es gyakori a
boltozatos lefedes. Ez az elso igazan eur6pai stnus,
bar nem volt teljesen egyseges; különfele iskolak es
helyi valtozatok leteztek, illetve különbözo müveszi ha-
gyomanyokat integralt, mint peldaul a r6mait, a bizan-
cit es az iszlamot. A szakertok szerint, akik fejlodeset
tanulmanyoztak, a roman kori kronol6gia a 11„ a 12.
es a 13. szazadot foglalja magaban.

FÖ JELLEGZETESSEGEK
A roman kori müveszet alapjaban veve videki es epfleszeti jellegü.
Bar mas müveszeti agak is eröteljesen fejlödtek, mint a festeszet
vagy szobraszat, de nagymertekben függtek az epfteszettöl. A kor
vallasossaganak es az egyhaz döntö szerepenek - a tarsadalom es
....
-iV··••
a kultura valamennyi területen - köszönhetöen a legjellegzetesebb
roman kori epület a templom. Didaktikus müveszet, melynek fö
celja a nagyreszt analfabl!ta nep vallasos nevelese - a kepek es
az epfteszet segftsegevel. Ezert, hogy az üzenet erthetö legyen, fon-
negxez.et
tos az elbeszl!lli jelleg, a szimbolika es a realizmussal szemben
a kifejezoerli. ~!~~t~ly~~r.Qljarö

Atoulouse-i Saint
APATSAGI TEMPLOM Sernin-ternplom
alaprajza
(Franciaorszag).
Kis elteresekkel egesz Eur6paban azonos modellt alkalmaztak,
melyeket meghatarozott a szent relikviakat sorra felkeresö zarando-
kok befogadasanak szükseglete. Jellemzll a nagy ll!ptl!k; bar szamos
kisebb templomot is epftettek, föleg videken. A belsö ter altalaban
haromhaj6s, amit szük lliresszerü ablakok vilagftanak meg; donga-
boltozat vagy famennyezet fedi. A falak nagyon vastagok, mivel tar- AveronaiSanZeno-
taniuk keilet! a sulyos boltozatot. Ezert kfvülröl tampilll!rekkel erö- szekesegyMz
homlokzata, mellette
srtettek meg. A homlokzaton egy monumentalis belletes kapuzat keskenyharangtorony.
talalhat6 szobraszati dfszftessel; a szentl!ly altalaban fl!lkörfves
apszissal zarul.

A ROMAN KAPU RESZEI A templom nelkülözhetetlen rl!sze a harangtorony. Altalaban

a templom egyik oldalan all; neha egy helyett kettö is van
belöle a homlokzat ket oldalan. A harangtorony masik fajtaja
a harangfal. Ez egy függöleges fal, amely a templom homlok-
zata fölött emelkedik - egy vagy több nynassal - a harangok
archivoll
... · ·-----····----------------------- szamara .

Ataülli Sani Climent-templom harangtor- A cantamudai San Salvador-templom

nyaesszentelyelleidaban(Spanyolorszag). harangfala Palenciaban(Spanyolorszag).

1-
w
N
(/)
'W
>
':J
2
a:
0
::.:::
z
-<( A nagy templomokban az oltar alatt voll egy kis
2 altemplom, a kripta. III öriztek a relikviakat vagy
0 a kincseket.
a:

46
 Bevezetes

EGYEB ROMAN KORI EPfTMENYEK Anyagok,

technikakes
A 11-13. szazad a haboruk es a feudalis belviszalyok kora. A földesurak vedelem celjara nagy azöskor
erödftett varakat epfttettek löresekkel es csipkes oromzattal. A kor masik, tipikusan vilagi
epftmenyei a hidak: altalaban keskenyek, es egy bolthajtassal epültek. A kolostorokban
a kerengö - egy altalaban negyszögletes udvart körülvevö oszlopos-arki!dos fedett folyos6 - Egyiptomes
a templomot kötötte össze a kaptalanteremmel , a refekt6riummal es a hi!l6teremmel. Mezopotamia

Azosi lndiaes
Kina

Aromankorimernöki Görögorszages
munkaklegszebbike R6ma
azArgafoly6felett
atrv.elohattyukuKiral)"o
~~/~e~~~~ ;~~~~~ '
1
Ökeresztenyes
Compostela-izarando- preroman
kokamainapig
alhaladnak

Amarmoutier-iapatsagromankorihomlokzataafrancia •, ·
TEMPLOMALAPRAJZOK Alsaciatartornanyban. Negyszögletaharangtornyatket
nyolcszögutoronykeretezi
1

Nagyon valtozatosak voltak. A bazilikalis alaprajzok a r6mai baziliki!b61 es az 6kereszteny

templomokb61 szarmaznak. Egy, harom vagy öt hosszhaj6sak; nincs negyezet; a szentely tel- GÖRÖGKERESZT ALAPRAJZ Gölika
körfves apszisu. A latinkereszt alaprajzokni!I a templomtest egy oldalt kiugr6 keresz1haj6val
bövül; s i!ltali!ban van k6rus- vagy szentelykörüljar6. A görögkereszt alaprajzok ket azonos,
egymasra meröleges, közepen keresz1ezödö haj6b61allnak.
Bizances
aziszlam
BOLTOZATOK
A boltozatok nagy terek epfteset tettek lehetöve, raadasul kevesbe valtak a li!ngok martalekai- Pre-
kolumbian
va, mint fab61 keszü lt elödeik es a gerendas famennyezetek. A föhaj6nal altalaban dongabol-
tozatot alkalmaz1ak, amit fiokboltozatokkal erösftettek meg, fgy több szakaszra tagoltak.
A mellekhaj6knal inkabb keresztboltozatos lefedest alkalmaztak, vagy hildongas boltozatot.
A keresz1boltozatokb61 fejlödött ki a bordas keresztboltozat, melyet hevederivekkel erösitet- Afrika,
tek. Az apszist cikkelyes kupolaboltozat fedte. A negyezet föle kupoli!t emeltek; a negyszögle- lndia, Kina
tes alap es a kupola körive közti kü lönbseg kiegyenlitesere csegelyeket alkalmaztak. es Japan

Reneszansz
Aperigiueux-i
Saint-Front-
templom
(Franciaorszag) Barokk

Az epftkezesek legfontosabb alapanyaga a kö voll:

a kvi!derkö (faragott kötömb szabalyos sorokban) , Klasszicizmuses
a kis kvaderkö (kicsi , alig megmunkalt kövek) , szecesszi6
illetve a töltelekkö (megmunkalatlan kövek, amiket
függ ökupola csegelyesgömboftozat elrendezve vagy szabalytalanul raknak egymasra).
20. szazad

TAMASZTEKOK
Kisszötar
A boltozatok ftilköriveken nyugszanak, melyek oszlopokra
es pillerekre tamaszkodnak. Neha mindket elemet alkal-
maz1ak - egyazon haj6ban. A negyszögletes vagy keresz1
Nev-es
alaku pillerek oszlopokkal is kiegeszültek. Kesöbb megje- targymutatö
lenik a csucsiv, ami majd a g6tika idöszakaban fejlödik ki.

47
 FRANCIAORSZAG
A müveszettörteneszek szerint Franciaorszag , ha nem is a hazaja, de
az epiteszetben es altalaban a müveszetben mindenkeppen az egyik
legföbb kezdemenyezöje voll e korszaknak. Ebben a tevekenysege-
ben tonlos szerepet jatszottak a clunyi apatsag bencesei . Különbözö
iskolakat figyelhetünk meg, közü lük is kiemelkedik a languedoci, ahoi
az elsö öthaj6s, szentelykörüljiir6s zariindoktemplomok epültek;
a burgundiai (Cluny es Vezelay); es a normandiai - jellegzetes hii-
romosztatü kapuival.

Aclunyiapatsagharmadiklemplomanaktornya
(balra)esrekonstrukci6ja(jobbra)-Burgundia
(Franciaorszag). Öthaj6s, 1088-1131 között
epült, espeldakentszolgältmas
templomoknak(Vezelay).

SPANYOLORSZAG
Az lberiai-telszigeten különbözö iriinyzatok es jellegzetessegek elnek
együtt. Katalönia epiteszetere erösen hatott a romiin kori lombard
müveszet. Szamos kisebb epület es nagyobb kolostor letezik, peldiiul
a Santa Maria del Ripoll. A santiagö i zarandokutat atitatja az inter-
nacioniilis szellem, melyet a tranciiik közvetitettek. A nagy harom-
vagy öthaj6s, kereszthaj6s, szentelykörüljiir6s templomok a viirosok
ASantiago de központjiiban epültek. A legjelentösebbek közülük a Santiago de
~~~~Jsr~~ä~(~g;;n~~l- Compostela-i katedriilis es a silosi kolostor. Az iszlam hatas töleg
tedräl1s rekons1rukci6ja a deli tartomiinyban bontakozott ki , mely a mudejar stilus bölcsöje.
Aszentelykörüljär6
azarandokközponlnak
köszönhet6
ITALIA
A SANTIAGÖI ZARANDOKUT Epiteszeti emlekeire a r6mai es a biziinci hagyomany nyomta rii
belyeget. A leggyakrabban haszniilt anyagok a tegla es a marviiny.
A közepkorban a zariindoklat tö központja Santiago de Nagy szerepe voll a diszitesnek - a szinektöl az olyan epiteszeti ele-
Compostela (Spanyolorsziig eszaknyugati reszen) voll. mekig, mint peldiiul a vakiirkiidok. Egyik legeredetibb megoldasa
A katedriilisig vezetö üt menten a zariindokoknak templomo- az egyhiizi epitmenyeknel a hiirom resz elvalasztiisa; igy a templom ,
kat epitettek, melyek tonlos müveszeti központokka viiltak - a harangtorony, illetve a keresztelökiipolna hiirom öniill6 egyseget
ezek togadtak es együttal viszonoztak is az adomanyokat. alkot.

NEMETORSZAG
A germiin epiteszet j6val egysegesebb. A templomok nagy meretüek
es tegliib61 epülnek. Altaliiban ket kereszthaj6juk van, es a haj6k
szentelyben vegzödnek, melyeket az oldalkapukon lehet megközeli-
teni . Több tornyuk van, melyek a templom mindket vegen es közepen
is emelkedhetnek cib6rium tormiijaban.
f--
w
N
Cf)
-w
>
':::::l
2
a:
0
::.:'. Apisaid6mhomlokzatanesaharangtornyonlev6
z
-<(
AhildesheimiSzent
Mihäly-templomküls6
romanstilusutörpegaleriäkklasszikusesstilizält
latvanytnyujtanak(ltatia)
2 (~~~~~~~~1~\~ ahoi
0 kikeltemelnünk
a: atornyokkalkoronazott
ketkereszthaj6t

48
 Bevezetes

KEPZÖMÜVESZET STILUS Anyagok,

lechnik:ikes
A roman kori kepeknek egyarant van didaktikus es esztetikai funk- A kepek altalaban igen az6skor
ciöjuk. Mivel az elöbbi voll a fonlosabb , az ul6bbi leljesen alkalmaz- kifejezöek, kevesse
kodott hozza. A roman kori ikonografia es szimbolika ideol6gialag realiszlikusak es me-
oklatta az irasludallan emberekel, akikel elkaprazlattak es megfelem- revek. Az alakok hiera- Egyiptomes
lilettek a kepek, bar sokszor nem ertettek öket. likusak es laposak, Mezopol:imia
az aranyok hierarchi-
ziiltak. A formak mono-
Ionon ismetlödlek, mert
nem a kompozici6 , Az6si lndia es
hanem az üzenet voll Kfna
a lenyeg. A fesleszetben
es a monumentalis
szobraszalban is a kerel Görögorsz:iges
lörvenye ervenyesüll, R6ma
vagyis az alkolasok
a hordoz6 formajahoz
alkalmazkodtak. Ökeresztenyes
A horror vacui, vagyis prerom:in
az üresseglöl val6 fele-

lem miatt minden felü-
letet beboritottak a fest-
Azalakokszepen illeszkednekaluneltaformäjähoz(aufuniSaint-Lazare-kaledrälis, menyek vagy dombor-
12.szäzad,Franciaorszäg). müvek.
•
Ahorrorvacui,vagyisaromän ko.rimuveszek
uressegt6lval6felelmenekegy1kpeldä1aez
azoszlopföaSantoDomingodeSilos-i
(Spanyolorszäg) kolostorkereng6jeböl.

Gölika
BESTIARIUM IKONOGRAFIA
A roman kori müveszek egy A roman kor legkedvellebb figuralis temai a Madonna a gyermekkel, a Keresztre feszfles,
szörnyekkel es fanlaszlikus allalok- a Panlokrator, az ö- es Üjteslamenlum ihlette ikonografiai programok (Adam es Eva, Angyali Biz:inces
kal leli kepzeletvilagol alkottak. üdvözlel, az Utols6 flelel) es a szentek elele. De leteznek a mezögazdasagi es mas munkakra aziszl:im
Gyakran megszemelyesilettek vonalkoz6 abrazolasok is.
a rosszat, a bünl es a poklol -
kigy6, sarkany, sziren vagy bazilisz- Pre-
kusz kepeben. De nehany alak kolumbi:in
a j61 is szimbolizalla, mint peldaul
az oroszlan, a sas vagy a g61ya.

Afrika,
lndia, Klna
es Japan

Renesz:insz

Barokk

Klasszicizmuses
szecessziö

OszlopföahäromkirälyokkalaSanJuandelaPena- SzuzMäriaakisdeddel. Romänkorifresköa laülliSanta 20. sz:izad

kolostorkerengöjeböl (Huesca. Spanyolorszäg). Maria-templomszentelyeböl. Lleida(Spanyolorszäg)

Kissz61:ir
Gyakran egeszilette ki A Panlokrator az aldasl
a kompozici61 geometrikus oszt6 ülö Krisztus megje-
vagy növenyi ornamentika; lenitese. akil mandorla,
Nev-es
Egyromän korikatalänoltär(Spanyolorszäg)predelläjä- kedvelt voll atonal- es vagyis mandula formajü l:irgymutal6
nak.azazoltärpolcänakreszletea12.szäzadb61, melyen a sakklablas disziles. keret övez.
Szent Margit es egy demoni ligura läthal6. Akompo-
zfci6n j61 megfigyelhet6 afiguräk merevsege es aszinek
nyersesege.

49
 MONUMENTALIS SZOBRASZAT
A szobraszat, mint mar emlitettük, az epiteszet szolgalataban allt. A belletes ka pu timpanon-
jaban a Pantokratort szoktak abrazolni a negy evangelistaval; a kapuoszt6 figurai mar majd-
nem körplasztikak. Az oszlopfüket es a kapubelleteket is dombormüvek boritottak. Az archi-
volt diszitese altalaban ornamentalis, de a figuralis abrazolasra is talalunk peldat. A templom
többi szobra - az oszloplök es a szentelyek faragvanyai - lehet ornamentalis vagy figurali s:
6- es Üjszövetsegi jelenetek vagy a bestii!rium allatai. A kolostor oszlopföit es pillereit is ha-
sonl6 m6don diszitettek, a gerendavegekre pedig fantasztikus allatokat faragtak.

ASantoDomingodeSilos-i(Spanyolorszag)kolostor
kerengojenekpillerea 11 . szazadban kes1ült.AKereszt-
levetel esaFe1tamadasjelenetei diszltik.

~1;~~~ ~~~ %a.~;~ ~~'~fp~11~?(~~!~~~1~~~r~r bb

Achartres-i katedralis(Franciaorszag)nyugati kapuzata 1 1 0 ASantiagode Compostela-i katedralis(Spanyolorszag)
ga1dagondis1nett-alunettabanesagerendaneppugy, Gloria-kapujatMateomesterkes1ilettea1 1-12.s1azad
mintabelletekbenesaboltrvekben kolostortemplomkapuzata. tordul6jan

FRANCIA ES SPANYOL SZOBRASZAT AZ EVANGELISTÄK

Franciaorszagban szamos szobraszati iskola jött letre, melyek nagy ha- A negy evangelista leggyakoribb
tast gyakoroltak Eur6pa többi reszere. A legjelentösebbek a toulouse-i szimbolikus abrazolasai az ugy-
es a burgundiai iskolak, de kivaltkepp az lle-de-France-i, melynek nevezett tetramorphok. Matet
reprezentans darabjai a chartres-i es a Saint Denis-i kapuzatok. angyal, Markot oroszlan, Lukacsot
Spanyolorszagban - Franciaorszaghoz hasonl6an - több központ is ökör, Janost pedig sas szimboli-
viragzott, sajatos jelleggel es elterö hagyomanyokkal. Közülük is zalja.
kiemelkedik a silosi kolostor kerengöjenek diszitese, illetve a Santa
Maria de Ripoll-i templom kapuzata, hogy csak ket, tlirben es stilus-
ban elterö peldat emlitsünk. A spanyol roman kori szobraszat reme-
kei azonban a Santiago de Compostela-i katedralisban, konkretan
1-
w haromreszes nyugati kapuzatanak Gloria-kapujan talalhat6k.
N
Cf")
'W
> KÖRPLASZTIKA
'::J
::?: A roman kori körplasztika nagyon ritka. Altalaban festet! faszobrok,
a: mint a Szüz a gyermekkel vagy a Tr6nol6 Krisztus, különall6 labak-
0 kal, hosszu tunikaban . Merevek, de nagyon kifejezöek. A Szüz
~ a gyermekkel abrazolasokon nincs kapcsolat a klit figura között.
A leggyakrabban hasznalt anyagok a meszkö, a granit, a marvany,
z a fa es az elefantcsont.
'<l'. Azarles-iSaintTrophime-templom(Francia-
::?: orszag)kapujanaknegyevangelistaja.
0 Festetttaszobor. Aprovence-iszobraszatiiskolaegyikleg-
a: Uralkod6Krisztus. szebbpeldaja

50
 Bevezetes

FESTESZET Anyagok,
technikäkes
A hordozöanyag szerint a festmenyeknek harom trpusat különböztetjük meg: falfestmeny, az6skor
tablakep es miniahira. Mindegyik abrazolasnal uralkodö a vonalrajz, a szinek laposak, es
nincs terbeliseg . Az alakokat vastag vonalak hataroljak, amelyek a vonasokat es a kifejezest
is hangsulyossa teszik. A kompoziciökra jellemzö a frontalitas törvenye; az alakokat szemböl Egyiptomes
es sematikusan abrazoljak. A diszites a szobraszathoz hasonlöan fökent geomelrikus, illetve Mezopotamia
növenyi motfvumokböl al l, mely sokszor kerelezi a kompozfciöt. A roman kori fesleszet fö
közponljai az lberia-telszigeten vollak.
Azosi lndiaes
Kina
FALFESTMENY
A lemplomok belsejeben, föleg a közponli
apszisban, a kupolakban es a falakon alkal- Görögorszäges
maztak. A legellerjedlebb technika a fresk6 R6ma
voll, de hasznaltak temperal is. Az alkalma-
zott szinek intenzivek es laposak; a leggya-
koribb a kek, a piros es a sarga. A figurakal Ökeresztenyes
egy vastag !ekele vonallal emeltek ki. preromän
A központi apszist altalaban a Panlokrator
vagy a Sziiz a gyermekkel abrazolas diszi-
tette - kiegeszitve a negy evangelista szim-
bölummal, illetve az apostolokkal es szen- Aromän kori kis katalän templomok (Spanyolorszäg)
lekkel. Az elbeszelö jelenetek beboritottak baldachinjaitesazoltärel6ketläb61keszl1ettekes
a falakat. kifestettek,anemesanyagokb6lkeszültgazdagoltär-
ep1lmenyekmintäjära.
G6tika

Katalöniäbanigenlejlettvoltaromankorilallesteszet. A MINIATURA
F6jellemz6i:alapszlnek,aliguräkhierarchiäjaes
azexpresszivitäs.AkepenataülliSanta Maria-templom Bizänces
lallestmenye Ebben a korban szamos illuszlrall aziszläm
ködex lelezett, melynek kel fö faj-
lajal különböztetjük meg: az egyik
TABLAKEP a karoling hagyomany, mig a masik
Pre-
bizanci hatast mutat. A roman kori
kolumbiän
Kalalöniaban jelenlös voll a lablakepfesteszel; oltarelökön (antependium), kis ollarkepeken es illuminatorok kivalöan inlegraltak
baldachinokon egyaranl alkalmazlak. A kompoziciö közepsö reszen altalaban a mandorlaban a szövegbe a diszitest es a külön-
levö Pantokrator vagy Szüz Maria a gyermekkel volt lathatö; az oldalakon a mellekszereplök bözö jeleneteket. Bibliakat, bre-
vagy kisebb jelenelek vollak. A felülelel vizszintes , ritkabban függ51eges savokra osztottak. viariumokat, misekönyveket, höras- Afrika,
A mellekszereplök gyakran telkörivekben jelentek meg. A kompoziciöl keretkenl diszes szalag könyvekel, zsoltarokal es hagiogra- lndia, Kina
övezte. fiakat (szentek elettörtenele) illuszt- es Japan
rallak. A ködexek szeles körben
ellerjedtek, elösegitve ezzel a stnus
es az ikonografiai formulak nep- Reneszänsz
szerüsiteset Euröpa-szerte.

Al.illuszträltködexek
lontoseszközeivoltak Barokk
aromänkorilesteszet
ikonogräliaiesstiläris
terjesztesenek.
Klasszicizmuses
szecesszi6

20. szäzad
ASzOzanyaagyermekkel
esaTr6nolöMäria
aromankorilesteszet
legkedveltebbtemaja
Mindazanya,mind Kissz6tär
agyermekliguraja
magasztosestävolsag-
tartö. Mindketten
hieratikusp6zbanülnek Nev-es
amandorläban.ami tärgymutat6
kiemeliaközponti
szerepldket,együttal
elvälasztja6ket
amellekszerep16kt61.

51
 GOTIKUS MÜVESZET
A roman korihoz hasonl6an a g6tikus muveszet e sä
emlekei is francia földön születtek. Az üj stnus, m·eiy
az eur6pai kiralyi udvarokb61 indult, es a korabbiak
tovabbfejlesztese volt, elsö alkotasait a 12. szazadban
hozta letre - a romanikaval parhuzamosan. A g6tika a
13. szazadban elte viragkorat, aztan több eur6pai or-
szagban is elterjedt, ahova a reneszansz megkesve,
csak a 16. szazadban hatolt be.

TARSADALOM ES MÜVESZET A GÖTIKA KORABAN

A g6tika evszazadaiban nagy lendületet vett a ke·
reskedelem, s ez kedvezett a polgarsag megje-
lenesenek. Egyszersmind hozzajarult a varosok
növekedesehez, melyek kiemelt fontossagu keres-
kedelmi es kulturalis központokka valtak. A temp-
lomokat es a videki kolostorokat felvaltjak a kated-
ra lisok mint fö müveszet központok, es megje-
lennek az egyetemek. A kezmüvesek cehekbe
tömörülnek, a müveszek kilepnek a nevtelenseg-
böl, s kezdenek ismertte valni. A feudalis urakkal
szemben a kiralyok visszanyerik a hatalmukat, s
a nemesekkel es a polgarokkal együtt a müvesze-
tek fö tamogat6iva valnak. Ugyanakkor az egyhaz
is fenntartja, sät meg jobban kiterjeszti a hatalmat,
de mar a vallasi tartalmak egy humanusabb felfo-
gasat kinalja. Megszaporodnak a Szüzanya es
a Fajdalmas Krisztus abrazolasok, a hiveket pedig
a szentek eleten keresztül közelitik meg. Olyan
nem mindennapi szemelyisegek jelennek meg,
mint Szent Bernat (12. szazad) es Szent Ferenc
(13. szazad), akik megkiserlik visszahozni az ösi
keresztenyseg eszmenyeit, a szigorat, illetve a nel-
külözes melt6sagat, az egyszerüseget.
Ag6tikakorszakabanaMadonnaesakisdedfigurajahuma- ············'~~aj_Q
nizal6dott; ahangsulyazanya-fiukapcsolatratev6döttat.

CISZTERCITAK
A ciszterci rend alapit6ja es legföbb propagatora Clairvaux-i Szent Aciszterci rendtemp-
Bernat volt. ö kezdemenyezte a citeaux-i kolostorb61 eredö bences lomainaleskolostorainal
formaiegyszerasegrees
reformot, mely a korai keresztenyek puritan eletet akarta visszaallita- diszlletlensegretöreke-
ni. E szigoru mertektartas a disztelen, a pusztan strukturalis elemek- dett, hogysemmine
re redukalt epületeikre is ranyomta belyeget. A cisztercita epiteszet vonhassaefaszerzetesek
figyelmetameditalast61.
a 12. szazadban viragzott, es stilaris szempontb61 atmenetet kepezett AkepenaVallbonade
a romanika es a g6tika között. lesMonges-i(Tarragona.
Spanyolorszag)ciszter-
cita kolostorkerengilje

Amallorcait6zsdeepüle-
tenek (Spanyolorszag)
1- enteri6rjea 15. szazad-
w b61.Akepenj61megfi-
N gyelhetil,hogyaspira-
(/)
lisancsavarod6oszlopok
'W vegenhogyalakulnakki
>
>:J
aboltivekettart6bordas
keresztboltozatok.
~
(/)
ViZKÖPÖ
:J
::.:'.'.
1- Acsatorna vegen levö vfzköpö eltavolitja a csapadekot
'Ü a katedralis, illetve az epületek tetejeröl. Altalaban közepkori
(.') bestiariumok allatait formazza.

52
 Bevezetes

A GÖTIKUS KATEDRALIS Anyagok,

technikakes
A g6tikus epiteszet legreprezentativabb epülete a katedralis, melynek azöskor
fö jellegzetessege a vertikalitasra val6 törekves, vagyis a csucsives
stilus. Ehhez olyan megoldasokat alkalmaztak, melyek csökkentettek
a falak vastagsagat, sulyossagat - peldaul a szeles nyilasok -, Egyiptomes
illetve olyan elemeket hasznaltak, melyek fokoztak a felfele iranyulas Mezopotamia
erzetet. A g6tikus epiteszet legjelentösebb talalmanya a cslicsives
keresztboltozat, amelyik a cslicsivekböl indul ki; tehermentesiti
a falakat a rajuk nehezedö slilyt61, melyet meghatarozott pontok
feie iranyit. Megtartja a külsö tampillereket is, bar egy lij elemmel - Ezekenapetdakonj6tmegligyelhetöamermüvesablakokesboltivekegyrebonyolultabb Az6si lndiaes
szerkezete,melyeketakereszthaj6khatalmasüvegablakainal isalkalmaztak.Azelsö Kina
a tamiwel - tehermentesitve es könnyedebbe teve. A tamiv, mely akorai g6tikara, amasodik akesöi vagy langol6 g6tikara, aharmadik szinten.a kesöi
egy fiatoronyban vegzödik, a tampilleren keresztül az epület külseje- g6tikara, illetveannakangolvaltozatara,azugyneveze1t.lüggelyesst1lus"-ra1ellemzö
be vezeti el a slilyt. Az epület belsejeben levö pillerek is egyre kar-
cslibbak, melyekhez vekony oszlopok tamaszkodnak. Görögorszages
ÜVEGABLAKOK Röma

A katedralisok felemelö erzese bent meg tovabb fokoz6dik

a r6zsaablakok es a mermüves üvegablakok tenyjatekanak Ökeresztenyes
köszönhetöen. A szines üvegeket a mermüvek köcsipkei · preroman
kereteztek.

•
GÖTIKUS HOMLOKZAT Roman kor

hatsüvegesg6tikuskeresztbottozat g6tikuskeresztboltozat A tipikus g6tikus homlokzat harom reszre oszt-

hat6, melyek megfelelnek a harom hosszhaj6
kiindul6pontjanak, es ket oldaltorony fogja
közre öket, tetejükön hegyes toronysisakkal.
A kapuzat - a roman korihoz hasonl6an -
Bizances
szobrokkal gazdagon diszitett. Fent köze- aziszlam
pen altalaban egy nagy r6zsaablak van.

~salamancai

~s~~~:~r;~~ag) Pre-
kolumbian
a16-17.szazadban
epüll,agötikus
csillagboltozat epneszetegyik
legkesöbbipeldaja
azlMriai-lelszigeten. Afrika,
lndia, Kina
es Japan

Reneszansz

RDZSAABLAK
Barokk
Sok templom homlokzatan lathat6
egy nagy kerek mermüves üvegablak.
Ez az ligynevezett r6zsaablak, mely-
nek az a rendeltetese, hogy a szines Klasszicizmuses
szecesszi6
üvegek altal tenyt bocsasson a temp-
lombelsöbe.

Arözsaablakbanaszobraszesazüvegmüvesz 20.szazad
munkajaegyesül.AkepenaSantCugatdel
Valles-ikolostortemplomanakrözsaablaka
(Spanyolorszag).
Kisszötar
A katedralisok alaprajza
altalaban harom- vagy öt-
haj6s, kereszthaj6val es Nev-es
szentelykörüljar6val, illetve targymutat6
Astrassbourgikatedralis(Franciaorszag)epl1ese kapolnakoszorlival , sok-
a12.szazadvegenkezdödött.Homlokzataasugarz6
g6tikusstnusnaklelelmeg,bibliaijelenetekkel szögü kapolnakkal.
disznettek.

53
 A GÖTIKUS EPfTESZET FEJLÖDESE
A g6tika Franciaorszagban született, ezert tanulmanyozasa is arra Alranciaorszagi la6ni(balra)es
a fejlödesre koncentral, melyet a legkiemelkedöbb francia epitmenyek achartres-i(jobbra)katedralis
f6haj6janakkeresztmetszete.
tükröznek. Ezt a hosszü idöszakot negy szakaszra vagy stnusra oszt-
juk: a korai gotika a tamaszt6elemekkel, illetve a boltozati elemekkel
kiserletezik, hogy a falakat tehermentesitse. Üj eiern az oldalkarzat
es az ablaksor köze ekelt trif6rium, ami szinten az epület magasba
törö jel leget hangsülyozza. A klasszikus glitika elhagyja az oldalkar-
zatot, s megnöveli az ablakokat, hogy több teny jusson az epületbe.
A következö szakasz a sugarzo golika, mivel a tenyt mar mint alap-
elemet hasznalja. A trif6rium fala kifele megnyilik; nagy mermüves
ab!akok valtjak fel. A falak tehermentesftese a haj6kra es a mellek-
kapolnakra is atterjed. A langolo golika ra - mely nevet a langnyelv
motfvumokr61 kapta - a tüldiszitettseg es a hal6boltozatok sürüsege
jellemzö.

HELYI VALTOZATOK
Nemetorszagban az epületek francia hatast mutatnak, melyek töke-
letesen integraltak az Ott6-kori es roman kori hagyomanyokat.
Anglia ban a függöleges tagolasnal hangsülyosabb a vizszintes ta-
golas, mint peldaul a Lady Chapel, vagyis a Szüzanya kapolnaja,
melyet egy szentellyel megtoldottak. ltaliaban , ahoi erös a klasszikus
hagyomany, alig erzekelhetö a francia hatas. A vilagi epiteszetben
fontos szerepet kap a palota, melynek sajatossagai regi6kent val-
toznak. Spanyolorszagban a hispan es iszlam hagyomanyok keve-
rednek az üj francias megoldasokkal, ami egy eredeti epfteszetet hoz
letre, melynek stnusa koronkent es regi6nkent valtozik. A spanyol
g6tika közelebb all a francia es katalan modellhez, de masszivabb, A MARIA-KAPOLNA
horizontalisabb es kevesbe dekorativ. ALAPRAJZA

ltallabanjelent6senlejl6döttavilagi
epfteszel.Akepenasziclliaisteripint6i
palotahomlokzata(llalia).

1-
w
N
(J)
-w
>
>::>
2
(J)
::>
::.::: A g6tikus boltozatoknak van meg ket fajtaja:
1- a legyezöboltozat föleg Angliaban terjedt el; a csil-
'Ü lagboltozat a langol6 g6tika jellegzetessege.
('.)

54
 Bevezetes

SZOBRASZAT Anyagok,
technikäkes
A roman kori jellegzetessegekböl kiind ul6 g6tikus szobraszat - az6skor
a korabbi hierarchikus kötöttsegeket elhagyva - egyre valosago-
sabba es plasztikusabba valik. A szobrok stilizaltak, de egyre
kecsesebbek, bajosabbak, a jelenetek pedig egyre komplexebbek. Egyiptomes
Lassacskan kiszabadulnak a kötött epiteszeti keretböl , s nagyobb Mezopotamia
mozgasra tesznek szert. A kapuszobrok peldaul mind inkabb füg-
getlenednek a tart6szerkezettal. A gesztusok reven az alakok egy-
massal es a nezövel is kommunikalnak. Bar tanito jellegük tovabb-
ra is megmarad, az üzenet, amit közvetitenek, mar emberibb. Az6si lndiaes
Krna

A SZOBOR FAJTAI Görögorszages

Röma
A g6tikus szobraszok nemcsak a monumentalis szobraszatban
alkottak jelentöset, mint peldaul a g6tikus katedralisok kapuzata,
hanem az epiteszeti keret elhagyasaval eljutottak a körplasztika ig, Ökeresztenyes
melyeket a templombelsökben helyeztek el; peldaul Maria! a gyer- preroman
mekkel, a megfeszitett es szenvedö Krisztust vagy a szenteket.
Jelentösse valt a siremlekszobraszat, ahoi megjelenik a portre mü- AburgosikatedrälisKoronazas-kapuja.Aközeps6reszenKrisztusläthat6Märiäval
faja, mely megpr6bal hü maradni a modellhez, ugyanakkor ideali- es Keresztel6 Szent Jänossal. Fent Szent Mihäly merlegeli alelkeket, es välasztja szet
abOnösöketesazüdvözülteket.

•
zalja is. A faszobraszat fökent a k6rus üleseinek diszitesere es Roman kor
az oltiirepitmenyre összpontosit. Egyre fontosabba valik az oltar,
ahoi a szobrasz es a festö munkaja kölcsönösen kiegeszili egymast.
SOKSZfNO SZOBRASZAT
Az epiteszethez es a föbb müveszeti agakhoz hasonl6an Franciaor-
szag a szobraszatban is szakit a hagyomanyokkal, s egy uj, terme-
Bizances
szetesebb, emberibb abrazolasm6dot teremt. Mig Nemetorszagban azisztam
a szobraszok egy eröteljes kifejezesm6ddal ruhauak fel az uj stnust,
addig ltaliaban az emberi anat6mia alapos ismeretere epülö klasszi-
kus esztetika dominal. Spanyolorszag 13. szazadi szobraszata viszont
inkabb monumentalis jellegü; a 14. szazadban viragzik a siremlek- Pre-
szobraszat, a 15. szazadt61 pedig az oltarepitmenyek. kolumbian

Afrika,
lndia, Kina
es Japan

Reneszansz

Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6

20. szazad

NicolaPisanomärväny_szöszeke,melyeta 13.szazadközepenkeszltettapisai katedrälis Kisszötar

keresztel6kipotnäjäba,1ölpeldizzaazant1kmaveszetnekaz1tälia1szobräszatragyakorolt
hatasat.

Nev-es
A g61ikaban nehany szobrasz mar nev szerint is is- targymutatö
mert, peldaul Nicola es Giovanni Pisano ltaliaban vagy
Kolozsvari Marion es György Magyarorszagon.

55
 FESTESZET
Ebben a müveszeli agban mar nem egyedül Franciaorszage voll a kezdemenyezö szerep.
Az italiai es a flamand müveszek is fontos szerepet jatszottak a g61ikus esztetika kialakitasa-
ban. Megoldasaik mar a reneszansz hatarait suroltak. Tovabbra is fennmaradt a roman kori
minia!Urak iranli lelkesedes, bar mar nem kizar61ag az egyhaz hatasköre, mivel a nemesseg
es a kiralyok is fogekonynak mutatkoztak e müveszi forma befogadasara. A temak sem
csupan vallasosak, a profan tematika mind gazdagabb: a csatajelenetektöl a mezögazdasagi
munkakig. Ugyanakkor a tablakepek is egyre nepszerübbek. A falkepek veszitenek jelentö-
segükböl, föleg azokban az orszagokban , ahoi rohamosan fejlödik az üvegfesteszet.

LINEARIS GÖTIKUS STILUS

Francia területen alakul ki 1200 körül, s
onnan terjed el. Lassan eltavolodik olyan
roman kori konvenci6kt61, mint a hierarchia,
de tovabbra is megörzi az !!lenk, tiszla
szfnekkel val6 festesm6dot es a figurakat
körülvevö erös !ekele konttlrvonalat.
Az epiteszeli elemek is reszeve valnak
a kompozfci6nak.

Azitaliai Giotlo lesteszeteatmenelag6tikaes

areneszanszközöll.Aszinekkelval6modellalas,
alajkepekesazepfteszetireszletekrevenerzekeltetell
perspeklivamarazujstnusel61utarai

Reszlet Simone Martini Angyafi üdvözfe!ib61.
Eza 14. szazadelsoleleben dolgoz61esto
azilaliaig61ika,ponlosabbanasienaiiskolaegyik
legjelesebbmestere
ITALIAI GÖTIKA
Ez az iranyzat az Appennin-felszigeten viragzott a 14. szazadban. Jellemzöje, hogy a fekete
körvonalakat es rajzossagot felvaltottak a szfnfoltok, melyek plaszlikusabba tettek a kepet.
Az arcok egyeni vonasokat mutatnak, es különbözö lelkiallapotokat tükröznek.

INTERNACIONALIS
GÖTIKA
A 15. szazad elsö feletöl kezdve Eur6pa-
szerte elterjedt stnus. Kedveli az elegans
formakat es a hajlitott vonalakat, valamint
az elbeszelö jelleget. A kompozfci6t apr61e-
kossag , de nemi mesterkeltseg jellemzi.
lgenyessege reven kiemelkedik a sorb61
a Berry herceg udvaraban müködö k6dex-
illusztral6 mühely.

1-
w
N
U) FLAMAND STILUS
'W
> A 15. szazad masodik feletöl kifejlödö
'::::l
~ stnus föbb sajatossagai a polgari jelleg es
a reszletesseg iranli elkötelezettseg.
U)
A kiralyi udvari mühelyekbol szarmaz6 lrancia g6tikus Janvan Eyck,ag6tikab61areneszanszbaval6atmenet Az olajfestek hasznalatanak köszönhetöen
::::>
~ minia!Urastnusaelegansesstilizalt.Azujiranyzat egyiklegjelentosebbllamandmestere 1434-benleslette a festök fedöretegekkel dolgozhattak, egy-
~1fe~. ~~~d~~\k~~~~;rc~~i~i1:':;~e~~~~~~~n
legszemleletesebb peldaja - Berry herceg imakönyve- 0 tlttal szinskalajukat is gazdagithattak.
1- a 15.szazadbankeszült.Ah6napabrazolasokat
'Ü gazdagonillusztraltmezogazdasagijelenetekdiszmk. visszatükrözodnekaligurak.Azablakonbearad61eny Eröteljesen foglalkoztatta oket a fenyhatas
('.) meginkabbkiemeliajelenetintimitasat. es a pe rspeklfva

56
 Bevezetes

AZ ÜVEGABLAK KESZfTESE
ÜVEGABLAK Anyagok,
technikakes
Ebben az idöszakban a falfestmenyeket g6tikus idöszaka a 13. szazad elsö feletöl azöskor
felvällja az üvegablak mint diszitmeny es a 15. vegeig , illetve a 16. szazad elejeig tart.
mint a fontosabb val lasi ikonogratiai ciklu - E hosszü idöszak alatt j61 megfigyelhetö
sok hordoz6ja. Ezenkivü l olyan feny-arnyek a formak, a technika es a szinhasznalat Egyiptomes
jatekokat hoz letre, mely magaval ragad ja fejlödese. Mezopotamia
a hiveket, es segiti a meditaciöt. A müfaj

Azösi lndiaes
TECHNIKA ES SZIN Kina
A 13. szazad soran meg keves szint hasznaltak az üvegablakoknal : löleg pirosas, kekes,
zöldes es biborszfn arnyalatokat. A szazad masodik feleben azonban bövül a szinskala, es
fokoz6dik a flinyhatas, mivel csökken az üvegvastagsag. A 14. szazadban a müveszek Görögorszages
elkezd ik hasznalni a reteges üveget - azaz a szines üveget egy masik, meg folyekony R6ma
üveggel fedik, igy fokozzak a csillogast es a szfnesseget. Felfedezik az ezüstös sargat,
mely lehetöve teszi a különbözö sarga t6nusokkal val6 festest, es hozzajarul az 61om
elhagyasahoz; ezzel kibövül a szinskala. A 14. szazad vegen egy üj technikat vezettek be, Ökeresztenyes
a beegetett szfneket. A következö szazadban mar a testszint is hasznaljak, amitöl a kom- preroman
pozici6k elethübbek lesznek.

•
Roman kor

Aparizsi Sainte ChapellekapolnatSzent Lajosepittette,
hogyottörizzekKrisztuslöviskoronajat.AI.emeleti
ablakokatcsodalatosüvegfestmenyekdiszilik
FÖBB EURÖPAI
EGYÜTTESEK
Bizances
Az üvegablakokat Franciaorszag ban fejlesz- aziszlam
tettek müveszi tökelyre; legszebb peldai
a chartres-i katedralis es a parizsi Sainte
Chapelle együttesei. Nemetorszagban Pre-
a kölni es a marburgi d6m üvegablakait kolumbian
kell kiemelni, Anglia ban a canterburyi
kated ralist. ltaliaban a festök is reszt vettek
az üvegablakok kesziteseben - olyan neves Afrika,
müvesz, mint Duccio is közremüködött lndia, Kina
a sienai kated ralis üvegablakainak munkala- es Japan
taiban . Spanyolorszag ban fökent a le6ni
kated ralis paratlan szepsegü üvegablakait
kell megemliteni, illetve az italiai hatast tük-
Reneszansz
rözö gironai es tarragonai együtteseket.

Barokk
Agötikusüvegablakokegyikleglatvanyosabbegyüttese
achartres-ikatedralisban(Franciaorszag)lathat6.
Akepenatemplomegyiküvegablaka.
Klasszicizmuses
szecessz16
Az üvegdarabokat rögzitö
61omkeretek nem zavarjak
a jelenetek elvezhetöse- 20. szazad
get, hatasukban pedig
a linearis g6tikus festme-
nyek slllu sat idezik. Kissz6tar

Nev-es
Spanyolorszagbana leöni katedralisörziazegyellenere- targymulat6
deti götikusüvegablak-együttest. Ezeka 13. szazadban
keszültüvegablakok, melyekmegvilaglljakalalakat.es
megszürikatenyt,egyertelmüfranciahatastlükröznek

57
 BIZANCI MÜVESZET
Nagy Constantinus r6mai csäszär 330-ban megalapf-
totta Konstantinäpolyt. Ez a kis-azsiai väros lett a f6vä-
rosa a Bizänci Csäszärsägnak, illetve a Keletr6mai Bi-
rodalomnak, mely magäban foglalta a mai Törökorsza-
got es Közep-Eur6pa keleti feiet, kiterjesztve uralmat a
Földközi-tenger keleti es olykor nyugati partvidekere
is. Aztän ezer even ät virägzott es fennmaradt 476-t61,
a Nyugatr6mai Birodalom bukäsät61 1453-ig, Kons-
tantinäpoly török megszälläsäig. Ezt a hosszü idösza-
kot negy szakaszra osztjuk: a megalapftäs idöszakät
követi az elsö, a mäsodik es a harmadik aranykor.

EPfTESZET
A bizanci epfteszetben, mint a kepzömüveszetben is, ket alapvetö A BIZANCI KONSTANTINAPOLY
hagyomany keveredett: a klasszikus es a keleti. Az elsö egyhazi
epületek a bazilika modelljet követik, melyet fokozatosan kiszorft
a centralis alaprajz. A templomok többsegenel van egy azonos resz:
a narthex. De a legjelentösebb bizanci ujftas a csegelyes kupola,
melyet felkör alaku sorokba rakott teglab61 epftenek, es habarccsal
erösftenek. Belül az ikonosztaz valasztja el az oltart a hfvek szamara
fenntartott helytöl. A fö tart6elemek a bo ltfv, melyet köböl es teglab61
epftettek, illetve a korinthoszi oszlopfejes vagy kosarfejezetes oszlop.
Mfg a belsö teret gazdagon dfszrtettek dombormüvekkel, marvannyal
es mozaikkal, a templomok külseje meglehetösen zord volt.

A bizanci
epfteszek
jelentös vilagi ASzent Szergiosz es Bakhosz-templom keresztmetszele
(lent)esataprajza(tent)-lsztambul,Törökorszäg.
epületeket is
emeltek;
palotakat,
közepületeket
esemlek-
oszlopokat.
AravennaiSanVilale-templom(Olaszorszäg)a6.szäzadbanepüllJustinianuscsaszär
parancsara. Alaprajzaegynyolcszögu,centrällselrendezesb61 indul ki

BIZANCI IKONOGRAFIA
A bizanci müveszek nehany olyan ikono-
grafiai modellt is kifejlesztettek, melyek
a kesöbbi kereszteny müveszetben mindve-
gig fennm aradtak, illetve hatottak. A temp-
A 11 . szäzadi kijevi Szüz Maria-templom szentely-
mozaikjan az imadkozö Szüzanya lathatö
lom kupolajaban altalaban a Pantokratort
abrazoltak, Szüz Mariat inkabb a szentelyben ,
többtele alakban. A falakon vallasi, föleg uj-
testamentumi jelenetek voltak, mint Jezus
mennybemenetele vagy gyermekkora, de
voltak profan jelenetek is.

f-
w
N KEPROMBOLOK
(/)
'W
>
'::)
Az ortodox egyhaz bizonyos körei,
az ugynevezett keprombol6k elle-
::::2: neztek a szentek abrazolasat. Ez
a szemlelet III. Le6 csaszar alatt
ü tetözött, aki betiltotta Kri~ztus es
z a szentek abrazolasat, illetve barmi-
'<l:
~ fajta tiszteletet.
MiniaturaHludovzsoltäroskqnyveb61.melyenepp
m lemeszelnek egy szentkepet (Allami Törteneli Muzeum,
Moszkva).

58
 Bevezetes

KEPZÖMÜVESZET: ALTALANOS JELLEMZES Anyagok,

technikakes
A klasszikus es a keleti hagyomanyok egyesülese, valamint a müveszetek szoros kapcsolata azoskor
az uralkod6körökkel egy olyan stilust es esztetikat eredmenyezett, ahoi a hagyomanyörzes
es a kepek szimbolikaja vette at a hatalmat a formai szabadsag , a naturalizmus es a realiz-
mus feiet!. A kompozici6k merevek, hierarchizaltak es frontalisak, a szinek laposak, elenkek Egyiptomes
es csillog6ak; az arany hcitter hasznalata igen elterjedt. A vilagi müveszetben fontos helyet Mezopotamia
kap a csaszar; a vallasos kepeken egy kepzeletbeli hierarchia van a föszereplök, Krisztus es
Maria közt. A 11. szazadt61 egy eröteljesebb naturalizmus, humanizmus figyelhetö meg,
valamint a figuraknal mozgasabrazolas.
A8-9. sza- Azösi lndiaes
zadban keszült Klna
zomancozotl
FESTMENY ES MOZAIK aranymedalion,
rekeszzomancte<:hnika-
val keszült{Louvre, Parizs) Görögorszages
A csaszarok köreben pompas megjelenese miatt igen kedvelt voll a mozaik, mellyel a temp-
lomok es a palotak falait dfszftettek. Ennek fenykora a 6. szazad. A sokszfnü, sokszor arany- R6ma
lemezekkel burkolt teselak meglepö tenyhatast eredmenyeztek, mely a csaszari hatalmat
szimbolizalta. A kompozfci6kat szimmetria jellemezte. Mivel a festeszetet alacsonyabb rendü A Bizanci Birodalom eltette
müveszetnek tartottak, itt kevesbe ervenyesü lt az udvar befolyasa. Ezert a müveszek is na- es fejlesztette a csaszarkul- Ökeresztenyes
gyobb sti laris szabadsagot elveztek. A festmeny vegül föszerepet kapott, s neha a templomi tuszt. A bizanci csaszar preroman
mozaikokat is felval totta. egyuttal az ortodox egyhaz
feje is voll, mivel isten
valasztottjanak tartottak.
Roman kor

Abizancimuveszekkituntekazikonokkeszlteseben,
ahoi bosegesazaranyozas.Akepenegy6. szazadi
Krisztus-büszt G6tika

II
Pre-
kolumbian
'

Afrika,
lndia, Kina
es Japan

Aravennai San Vitale-templom haj6janak mozaikja a6. szazadb61. Akepen Justinianus felesege, Theod6ra csjszarne
klseretevel Reneszansz

DOMBORMÜ Barokk
A szobraszat föleg a dombormüvekben voll
kiemelkedö, legyen az kö vagy elefantcsont.
A r6maiakt61 örökölt emlekoszlopok, elö- Klasszicizmuses
deikhez hasonl6an, a csaszarok es tisztjeik szecessziö
höstetteit es hi!borus gyözelmeit meseltek
el. lgen elterjedtek voltak a konzuli, a csa-
szari es a vallasos diptichonok is. Az elefant- 20. szazad
csont lapok dombormüvein olyan jelenetek
voltak, melyek a megbfz6ra vonatkoztak. A bizanci vilag nagy erdeklödest
Az elefantcsontot ezenkfvül dobozok, ladikak mutatott a kepek, az ikonok irant is,
es könyvborft6k keszftesere hasznaltak. melyek Krisztust, a Szüzanyat vagy Kisszötar
A keprombolas korszakaban viragzott a szenteket abrazoltak, es az egyip-
az ornamentalis diszites, növenyi es geo- tomi halotti maszkokb61 eredeztet-
metrikus motfvumokkal. hetök. Ezek a stilizalt, erösen fronta- Nev-es
lis arckepek altalaban fatablara ke- targymutatö
szültek.
Abizanciszobraszokcsodalatos
elefantcsontdombormuveketkesZ11ettek,ilyen
peldaulaBarberinire/iela6.szazadb61

59
 ISZLAM MÜVESZET
Az iszlam muveszet az Omajjc\d-dinasztiaval (661-
750) együtt született az Arab-felszigeten, majd a h6df-
tasok soran te rjedt el Perzsiaban, Egyiptomban,
Eszak-Afrikaban, de meg az 1beriai-felszigeten is. Ez az
igen eredeti jegyeket felvonultat6 muveszet kepes volt
üjraertelmezni a különbözo hatasokat, vagyis az antik
es a bizanci kultüra mellett a nomad nepek különbözo
hagyomanyait. A Koran istenabrazolas-tilalma hatas-
sal volt a különbözo muveszeti agak fejlodesere is,
f61eg az epfteszet es az ahhoz szorosan kapcsol6d6
dfszftom aveszet alaku lasara.

EPfTESZET: ALTALANOS JELLEMZÖK

Az iszlam epiteszet legjellemzöbb tu lajdonsaga, hogy nem tör a ma- A GRANADAI ALHAMBRA ~~~~~rr.aJ.e.s.:1.e~e.rT\..... .
gasba, kiveve a minaretet, vagyis azt a tornyot, ahonnan a müezzin ALAPRAJZA
imi!ra sz61itja a hiveket. A geometrikus, gyakran a kertre nyitott terek
dominalnak. A legjellemzöbb epiteszeli elemek a boltiv es a kupola.
Az elöbbinek különbözö tipusait alkalmaztak - felkörives, patk6iv,
csipkezett, karejos stb. - düsan dekoralt sztalaktitboltozattal es füzer-
diszitessel. A dobra tamaszkod6 kupola kivü lröl különbözö formajü
lehet, peldaul csegelyes vagy hagymakupola. Jellemzö a dekorati-
vitas , mely minden szabad felületet beborit, a belsö terekben meg
a zsaluval vedett nynasokat is; ezzel szem ben a kü lsö meglehetösen
szolid.

Ac6rdobai mecset imalülkeje (Spanyot- AJazdi Masied-eYame mecset (Iran) ket
orszag)aziszlamep1leszetegyiktegszebb magaskarcsuminaretjeveltunikki.
fennmaradtemteke.
lv. tbn Tulun-mecsetKair6ban
(Egyiptom).melyküllemevet,
spiralisminaretjevel,itletvea ktit
kupolajaval tanikki
A MECSET
A hivek imi!dkozasara szant mecset a palotaval együtt az iszlam
epiteszet legfontosabb epülete. Legjellemzöbb reszei: a portikuszos
udvar vagy sahn, egy a ritualis mosdashoz szükseges küttal; az ima-
terem , vagyis haram a parhuzamos haj6kkal, vegeben a mihrabbal,
vagyis a Mekka iranyaba mutat6 imafülkevel, illetve a mimbar, ahoi
az imam a szentbeszedet tartja. A minaret, mely lehet negyzet vagy
kör alapü, eredelileg külön allt, vagy a mecset falaba epü lt; kesöbb
kettö vagy akar hat tornyot is epitettek.

lv.Omajjadokdamasz-
Az iszlam epiteszet egyeb
tonlos epületei a palotak, kusz\s~r,faj~~~ii~~~k
medreszek, koraniskoli!k, Akorinthoszifejezetekkel
koronazottkarcsu
szeri!jok, fürdök, bazarok es oszlopokmegjobban
mauz61eumok. kiemetikehatalmas
haj6kbels6teret.

60
 Bevezetes

DfSZfTES Anyagok,
technikakes
Az iszlam müveszetben olyan tonlos szerepet kap a diszitömüveszet, azoskor
hogy batran nevezhetjük önall6 müveszeti agnak. A diszites szakadat-
lan frizek formajaban - melyekben veg nelkül ismetlödnek a geomet-
rikus, növenyi es kalligrafikus motivumok - teljesen beboritja Egyiptomes
az epiteszeti tereket. Ezek a motivumok a kepzömüveszetben eppügy Mezopotamia
fellelhetök, mint az ötvösmüveszetben vagy a textlliakon. Az epite-
szetben a diszites nem korlatoz6dik a frizekre; a sztalaktitboltozatok
- ezek a fülkekben es az oszlopfökön megjelenö elemek sejtszerü
burjanzassal kis iveket alkotnak, es ügy függnek a mennyezeten mint Azosi lndiaes
Kfna
a sztalaktitok - szinte önall6 eletet elnek.

~1~~~:~:~~~~{~; ~i~~kb~b~~i~~~l~fa~~~l~;~;~~fa]~~a~t~t:~~fo r~Jb"Jf~~~~k

1 1

KEPZÖMÜVESZET összeegyegysegge.Kupolakesparkanyokdiszlteserehasznaltak Görögorszag es

R6ma
A kepzömüveszet a vallasos abrazolasokra nehezedö tiltas következ-
teben kifejezetten dekorativ jellegü. De maradtak fenn profan temati-
kajü illusztralt klldexek is, melyekben realisztikusan abrazoljak Ökeresztenyes
az udvari es a hetköznapi elet jeleneteit. A szobraszati emlek igen preroman
ritka. A müveszek kedvenc anyaga a fa es az elefantcsont voll; cso-
dalatos munkak kerültek ki a kezük al61 az imafülkek es mecsetek
mimbarjainak dekoralasakor. A femmüvesek - liturgikus es magan-
celokra - fenseges darabokat keszitettek berakasos technikaval. Roman kor
A szöviik csodalatos szönyegeket es falikarpitokat szöttek, melyek
a geometrikus, növenyi es zoomorf formak, illetve a kaprazatos szi-
nek es a stilizalt szegelydiszek varialasaval komplex alkotasok.
G6tika

Amertani es növenyi motivumokb61, illetve feliratokb61 az iszlam muveszek csodalatos

II
arabeszkeketalkottak.Ezekadiszltmenyeknagyhatassalvoltakanyugatimuveszetre

'

SPANYOLORSZAG
Az iszlam epiteszet nehany igen különös es nagyon jelen- Pre-
tös alkotasa az lberiai-telszigeten született. Mindenekelött kolumbian
a c6rdobai mecsetet kell megemlitenünk, melynek folyama-
tos bövitese nem csökkentette müveszi erteket, valamint
a granadai Alhambrat, mely a palotaepiteszet es az iszlam
Afrika,
ornamentalis gazdagsaganak peldakepe. lndia, Kfna
es Japan

AgranadaiAlhambra
(Spanyolorszag)pätiök
esepületekegyüttese, Reneszansz
metybenagranadai
kiralyokesszolgalk
Acördobai mecset belsejeben (B. szazad) mintha ket emelet volna: mfg lent az oszlopok eltek.Legszebb
patköfves,addigfentapillerekfelkörfvesboltivekethordoznak. helyeinekegyike
azüroszlanosudvar, Barokk
melyazepület
közeppontjabanall6
szök6kutatkörülvev6
oroszlanokrölkapta Klasszicizrnuses
anevet. szecesszi6

20. szazad

Aziszlamdiszlto-
muveszeteredetisege Kissz6tar
atextniakbanis
megmutatkozik,mint
peldaulezena1 1. sza-
zadikarpiton,melyet Nev-es
BoszorkJnyok
kJrpitjilt<entismernek targymutat6
(SantJoandeles
Abadesses,
Spanyolorszag)

61
 PREKOLUMBIÄN MÜVESZET
Prekolumbian müveszet alatt azokat a kepzömüvesze-
ti es epfteszeti alkotasokat ertjük, melyeket Közep- es
Dei-Amerika indian nepei hoztak letre a 16. szazadi
spanyol h6dftas elött. Ezt a hatalmas korszakot harom
szakaszra osztjuk: preklasszikus (Kr. e. 500-t61 Kr. u.
300-ig), klasszikus (300-900) es posztklasszikus
(900-1540) korra; e hatalmas területet pedig ket z6na-
ra: Közep-Amerikara es a Közep-And ok videkere, aho i
a legjelentösebb magaskultürak viragoztak.

A PREKOLUMBIAN KULTURA FÖ JELLEGZETESSEGEI

A prekolumbian kulturak agra rjellegüek voltak. Ahhoz, hogy tudjak PREKOLUMBIAN KULTÜRAK
az ültetes es az aratas optimalis idöpontjat, olyan tudomänyos isme-
retekre kellett szert tegyenek, mint a csillagaszat. ldövel kifejlödtek
a kereskedelm i ka pcsolatok a különbözö nepek között, ami a kultura
cserejet is lehetöve teile. A tarsadalomban fontos szerepet jatszott
a valläs; a szertartasok szoros kapcsolatban alltak a föld termekeny-
segevel. Antropomorf es zoomorf istensegeket tiszteltek, peldaul
a jaguaristent.

EPiTESZET
Föleg a vallasi központokban es a varosokban fejlödött. Eleinte fab61 ,
nadb61 es szalmab61 epitkeztek, melyeket lassan felvaltott a valyog es
a kö. Az egyik legelterjedtebb epülettipus a piramis, amit az istenek
lakhelyeül emeltek.

- aztekok
majäk
inkäk

A prekolumbian müveszet ~l~~r~~ö8~i~~~n ltza-i

fö jellegzetessege a monu- majapiramislalaudok-
mentalitas, mely az epite- böl all. Alelejenegy
lemplomvan, melyel
KEPZÖMÜVESZET
szetre es a szobraszatra csigaformäjucsipkes
egyarant jellemzö oromzalkoronäz. Az äsatasok soran szämos szobraszati emlek, fest-
meny, keramia, ötvösmüveszeti alkotas es
textilia került napvilagra. Valamennyi
közös jellemzöje a technikak sokfele-
ARCHITRAVOS EP iTESZET sege, a stilisztikai es ikonografiai
1- gazdagsäg es valtozatossag .
w A prekolumbian epiteszet alapvetöen architravos, vagyis Monumentalis köszobrok, kör-
N a horizontalis es a vertikalis uralkodik az ives terek felett. plasztikak es dombormüvek,
(f)
-w Csak a chavin es a maja kulturak hasznältak a hamis boltivet, agyagfiguräk, keramiatargyak
> illetve az älboltozatot. szeles välaszteka mellett
'::::> nemes anyagokb61 keszült
:::2: sok-sok ekszer, viseletek,
z fallestmenyek, k6dexek, stb.
-~ Alabdajaleklerkel
kepezik azt a csodas örök-
CO hosszukäsemelveny seget, amit Közep- es Dei-
:::2: ällalközrefogolllerb61 Amerika ösi kulturai hagy-
::::> ällt. Nagyonsulyos tak rank.
_J labdävaljälszoltak,
0 ezertaversenyzOk
::.::.'. vedlekaleslleg-
w kenyesebb reszeit. Ajalisc6ilerrakottaszobor Anlropomortszobor,
a:
Q_
Riluälisjellegemiall
alalalkoz6ällaläban 1
{fr\';/~i~~~1 ekra keszül6dil aliahuanac6i kult0ra
jellegzeles darabja
avesztesfeläldozäsa- veselldiszilessel.
valvegzildölt.

62
 Bevezetes

PREKLASSZIKUS KOR CHAViN DE HUANTAR Anyagok,

techniki!kes
A korszak korai emlekei mar az egesz Ösi vallasi központ, melyre egy hatalmas civilizaci6 epült. az6skor
prekolumbian müveszetre jellemzö A terület belsejeben több alboltozatos templom es reliefekkel
közös vonasokat mutatnak. Annak gazdagon diszitett csonkapiramis allt. Az epületek falai befele
ellenere, hogy valamennyi ez idö tajt döltek, es kövel boritottak öket.
Egyiptomes
viragz6 civilizaci6 önall6an fejlödött, Mezopotamia
val lasi es müveszi jellegük tekintete-
ben vannak egybeesesek, illetve
kapcsolatok. A korszak föbb kul-
turai : Közep-Amerikaban az olmek, lv.6silndiaes
a colimai, a jalisclii es a najarit; Kina
az Andok videken pedig a chavfn
es a paracas .
Görögorszages
R6ma

ty1onumentalisolmekfej
Mig az olmekok a kerekded
formakat kedveltek, a cha- ~~~t~f~sh~~~~\steni Ökeresztenyes
preroman
vin kulturara inkabb a linea- helytart6katabrazolnak.
ritas, a najaritira pedig
a realizmus es az apr61e-
kossag jellemzo. AChavinde Huantar-i (Peru)vallasi központb61 terjedtelachavfn kultura. Fejlettvoll
alazekassag,atemkoMszat,atextilesak6megmunkalasa. Roman kor

SZOBRASZAT A vallasi központokban egy ter köre szervezodtek

a különbözö vallasi es hivatali epületek. G6tika
Elöször az olmekok hasznaltak követ, bar soha nem keszitettek archi-
tektonikus szobrokat. A hatalmas szobrokat a vallasi központokban
allitottak fel, ahogy a nagymeretü dombormüveket is, melyek mitol6- Bizances
giai temakat vagy isteneket abrazoltak. A chavin kultura is hasznalt aziszlam
LA VENTA

•
követ, de csak lekerekitett darabokat, a dombormüvekkel pedig föleg
az epületek homlokzatat diszitettek.
III, La Ventaban, a Mexik6i-öböl partjan talalhat6 a legfon-
tosabb olmek vallasi központ, melynek tengelyes alaprajzat
Közep-Amerika egyik legösibb piramisa uralja. Teglalap
alapu , es döngölt földböl epült. Elöször az olmekok hasz-
naltak követ az epitkezeseknel.
Alrika,
lndia, Kina
es Japan

N6i keramialigurak hangsulyos nemi jelleggel. AMexik6i-medenceb61 szarmaznak, es
3-4000eveseklehetnek
KERAMIA
Reneszansz
A korszak keramiai mar nagy valtozatossagot es gazdagsagot mutat-
nak: az olmek nöi szobrocskäkt61 a jellegzetes kengyeles-fogantyus
chavin keramia kon at a paracasi dupla csöru, stilizalt, szines orna- Barokk
mentikaju poharakig. A chavin kultura szamos keramiatipust fejlesz-
tett ki. Ki kell emelni a grafitdiszes vörös keramiat, az allati figurak-
kal dfszitett fekete keramiat es a szürke keramiat, illetve a zoomorf
es geometrikus diszitesa tenyezett feketet. Klasszicizmuses
szecesszi6

Chimustnusu
antropomortes
zoomortdisz1lesa
aranykupak.
Keramiaedenyrajzabemet-
szettpont-esvonaldfsznes-
sei Kr. e.3100körül,
~~r~~~~)~~1S~kcoban

Mig a chavin müveszet

a !rebelt arany testekszerek-
. .1, ·~
~~.~.)M.·
_,_,
,
. .
·.~
·~- ',
··1.·
~-...

.
.

„~„-
~

~··~· '. I
' 1
20. szazad

Kissz6tar

Nev-es
kel. a paracasi a textniak targymutat6
elsörendü minösegevel
tünikki.

63
 KLASSZIKUS KOR
Ebben az idöszakban a primitiv prekolumbian kultürakb61 komplexebb ,
harciasabb tarsadalmak jönnek letre. A hatalmas birodalmak kiala-
kulasa nagy gazdagsagot biztositott ezeknek a civilizaci6knak, mely-
nek köszönhetöen szamos jelentös epület es müalkotas született.
Közep-Amerikaban kiemelkedik a maja es a veracruzi kulhi ra , illet-
ve olyan központok, mint Teotihuacan es Monte Alban , valamint
TEOTIHUACAN MÜVESZETE
A festliszet kiemelkedö emlekei a palotak belsö falait diszrtö fresk6k.
A vallasos es mitol6giai temak a különtele istensegek, illetve kato-
nak abrazolasaival valtakoznak. A szobraszatban fontos emlekek
a kis koralldarabokkal es teldragakövekkel diszitett kömaszkok, de
hianyoznak a monumentalis szobrok. A keramianak ket fö tipusa
van : a narancssargas t6nusü , finoman formal!, illetve a festet!, stuk-

~~~~~~i~i~~~
az Andok videken a mocsika, a nazca es a tiahuanaclii kulllirak.
edenytipust is letre-
k6diszes. Egy üj
' hoztak: a fedeles
Mromlabü edenyt.

Nap-piramis Teotihuacanba.n (Mexik6). AHold-piramis es a Ouetzalpapaloll palota Eztateotihuacanikul!Ura

szomszedsagabanemelked1k,eslezarjaavarosvallasi-adminisztratlvbvezetel. klasszikusperi6dusab61
szarmaz6 Mromlabu
keramiavazallresk6-
technikavaldiszl1ettek;
A teotihuacani keramikusok gyakran alkalmaztak egy 300es650közöll
technikat, mely a zomancozasra emlekeztet. A lenye- keszülhetell
ge, hogy a rajzolat körül kivesik a felületet, hogy
ezzel is hangsülyosabba tegyek

TEOTIHUACAN: AZ ISTENEK SZALLASA

Teotihuacan (a mai Mexik6varost61 eszakra) egy fontos kultüra központja volt. Ez a hatalmas
varos egy vallasi központb61 nött ki a Holtak ütjanak nevezett szeles es ket kilometer hosszü
sugarüt menten. A szent körzetben nagy epületeket emeltek, melyek közül legfontosabbak
a Nap- es a Hold-piramis, illetve a Citadella, melyben Ouetzalc6atl temploma all.

Ateolihuacanifresk6kvallasitemakatestermeszeti
kepekelabrazolnak.Amuveszekb6venalkalmaztak
akülönböz6vörösarnyalatokat,amikellermeszetes
anyagokb6lkesz11ellek

f-
w TOLLAS KIGYO
N TEMPLOMPIRAMISA
Cf)
'W
> A tablero-talaud rendszerü
>::J templompiramis az alapok lepcsö-
2 zetes egymasra helyezesevel epült.
Gazdagon diszitettek köszobrokkal ,
z föleg a földet szimbolizal6 kigy6-
'~
Cl) fejekkel.
2
::J
_J
0
:::<'.'.
w Ateotihuacani 0uetzalc6atl-lemplomküls6dekoraci6ja
a: k6b61keszült.esacivilizaci61egjelenl6sebbistense-
geinek, Ouetzalcoatlnak(a TollasKigy6nak)es Tlaloc
0...
es6islennekazabrazolasaidisz11ik.

64
 Bevezetes

A MAJA CIVILIZACIÖ MAJA EPfTESZET Anyagok,

Eredete a preklasszikus korra nyülik vissza. de csücspontjat a klasz-
szikus korban erte el. Legjelentösebb varosai : Palenque , Chichl!n
ltza, Uxmat , Tikal es Copan. A majak fennhat6saga alatt all6 egesz
területen egy sor jellegzetesseg ismetlödik, a varosok auton6miaja
egyarant lehetöve tette a különfele stilusok kife jlödeset es együtt-
eleset.
technikakes
A majak batran alkalmaztak az alboltozatot epitmenyeikben, melye- az6skor
ket dombormüvekkel, köszobrokkal es feltünö csipkes parkanyza-
tokkal diszitettek. Kitünö mernökök is voltak; kövezett utakat epitet-
tek, melyek a legfontosabb adminisztrativ es vallasi központokat Egyiptomes
kötöttek össze. Faragott meszköböl epitkeztek, a falakat stukk6val Mezopotamia
boritottak. A leggyakoribb epületek a lepcsös piramisok tetejen epült
templomok, tovabba a palotak es a labdajatekterek.

MAJA DOMBORMÜ Az6si lndiaes

Kina
Ez a müfaj szorosan kapcsol6dik az epiteszethez, követ es stukk6t is
alkalmaztak. A szteleket, oltarokat, oszlopokat, stb. beborrtottak
a különbözö slllusü dombormüvek. Bar a tematika nagyon valtoza- Görögorszages
tos, gyakoriak az istenek antropomorfizalt es szimbolikus abrazola- R6ma
sai, illetve a vallasi jelenetek. A legjellemzöbb darabok az emlek-
oszlopok (sztelek).
Okeresztenyes
preroman

Roman kor

Egy atizennegy Chac-Mool szobor közül. Ez aHarcosok temploman lathatö aChicMn

ltza-iregeszetiközpontban
Götika

EL TAJIN
B1zances
EI Tajin a veracruzi kultüra fö vallasi központja. Több labda- aziszlam
jatekter is fenn maradt. Nehanynal a dombormüveken meg
kivehetök a jatekosok ritualis felaldozasanak jelenetei

III
Talaltak nehäny targyat is: a jatekhoz tartoz6 vedöövet,
a jatekosokat teljes felszerelesben abrazol6 agyagfigurakat
es köbaltakat.
Azuxmali(Mexikö)kormanyzöipalotareszletea8.szazadveger61.a9.szazadelejer61
Mertaniesvallasosmotivumokkalgazdagondfszltettek
Afrika,
Labdajatekosdomb-Or-
muvePalenque-b61,
ZAPOTEK HALOTTI MÜVESZET lndia. Kina
melyenmeglelledez- es Japan
hetökazeredeti A zapotek, azaz Monte Alban-i kultüra a halottkultuszhoz kapcsol6d6
lesteknyomok. müveszetevel tünik ki. Az agyagb61 keszült halotti urnakon a terme-
szeti jelensegeket megtestesitö istensegek alakjai, illetve a sirok örzöi Reneszansz
lathat6k.

Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6

20. szäzad

A maja keramia j61 tükrözi Kisszötar

a korszakra jellemezö
stilaris sokszinüseget.
A maja festök vizszintes osz- Sokfele diszitö technikat Nev-es
tasokban helyeztek el a figu- alkalmaztak a karcolast61 targymutat6
rakat, melyeket a kontürvona- a nyomatig es a festesig .
lakkal tettek hangsülyosabba.

65
 A POSZTKLASSZIKUS KOR
A prekolumbian müveszet utols6 szakaszat a habonis konfliktusok
megszaporodasa jellemzi. Ebben a nehany szazadban olyan jelentös
kulturak eltek egymas mellett, mint a toltek, a mixtek vagy az aztek
a közep-amerikai regi6ban , illetve a chimü es az inka az Andok
közepsö reszen . E kultürakr61 szamos dokumentumot ismerünk, s
köztudott, hogy a legfontosabb sajatossagaik a spanyol h6dft6k
megerkezeseig fenmaradtak.
TOLTEK MÜVESZET
A toltekok müveszi fejlödeset a birodalom különbözö fövarosainak
(Tula, Chichen ltza, Mayapan) feltart maradvanyai reven tanulma-
nyozhatjuk. Ez a döntöen harcos-katonai kultura Tulaban 5 meter
magas telelmetes harcosokat, atlaszokat emelt, melyek a templom
tetözetet tartottak. Az ösi maja varosban , Chichen ltzaban is hatottak
az ottaniak müveszetere. A toltekok elsösorban a mayapani stnusu
keram ia kesziteseben jeleskedtek.

A mixtek k6dexeket
fakeregre, vagyis amatera
vagy szarvasb6rre keszi-
tettek, amit leporell6-
szerüen összehajtogattak.
Az egyik leghfresebb
a Borgia ködex, melynek
illusztraci6in templomo-
kat, isteneket, mitol6giai
jelenetekel es ritualis
aldozatokat lathatunk.

A MIXTEKEK
A mixtek kultura egyik legjellemzöbb vonasa az epületek kömozaikos
dfszftese. A mixtekek az iparmüveszet területen is kiemelkedöt alkot-
tak: vörös, narancs, feher, szürke es fekete szfnü szfnes keram iakat;
szep ekszereket: nyakekeket, karkötöket, fülbeval6kat es melldfsze-
ket; tovabba gazdagon illusztralt kOdexeket.

Akis maszk formäju mixtek ekszer egyike a felezer darabos •.mixtekek kincse· -nek,
melyeketnemesanyagokb6lkeszfteltek,esakul1Uraelöljär6inaksfrlelete1heztartoztak.

AZTEK KEPZÖMÜVESZET
f- Az aztekok fantasztikus monumentalis szobrokat alkottak, melyek
w
N az uralkod6k höstetteit dicsöilik, vagy allatokat es isteneket abrazol-
cn nak, melyek föleg erejükkel tünnek ki. Mesterien ötvöztek a nemes-
'W temeket, s kival6 minösegü darabokal - ekszereket, figurakat,
>
•::J edenyeket - allftottak elö belölük. Az egyik legelterjedtebb technika
2 a viaszveszejteses voll.
z
'~ VIASZVESZEJTESES TECHNIKA
Cl)
2 Elöször egy agyagmodellt keszitenek, amit egy vekony viasz-
::J reteggel bevonnak, majd egy ujabb agyagreteggel borftanak,
_J
0 de a ket vegen lyukat hagynak. A felsö nynason at beöntik
~ a felhevftett filmet, ez fokozatosan kiszoritja a viaszt, mely
w az als6 nynason at tavozik. Amikor kihült, csak el kell
0: Al. aztekok atoll muveszetenek mesterei vollak - ez a chimalli, vagyis Ahuizol kiräly kerek
tavolitani a ket agyagköpenyt.
0.... pajzsaiseztbizonyftja.Alegertekesebbekavörös,kekeszöldtollakvollak.

66
 AFRIKAI MÜVESZET
Afrikai muveszet alatt Afrika szubszaharai övezetenek
muveszi megnyilatkozasait ertjük - az öskort61 nap-
jainkig . Bar a Szahara termeszetes hatarvonalat alkot a
kontinens eszaki resze, illetve a fennmarad6 területek
között, a kereskedelmi utvonalak biztosftottak az
egyes regi6k közti összeköttetest. Egyuttal lehetöve
tettek a muveszi elkepzelesek es gondolatok intenzfv
es kölcsönös cserejet eszak es del között. A szubsza-
harai Afrika muveszete nem egyseges. Valtozatossa-
gat a szamos egymas mellett letezö kulturanak kö-
szönheti, melyek hajdan együtt eltek, vagy meg ma is
együtt elnek e hatalmas kontinensen . Különbözösegük
ellenere szamos közös vonast is felfedezhetünk, ilyen
a hasznalhat6sag , a vallasossag , illetve a szimboliz-
mus vagy az absztrakci6.

AZ AFRIKAI MUVESZET ALTALANOS JELLEMZOI

A különbözö afrikai törzsek es kulturi!k a mü-
veszetet valli!si hiedelmeik kifejezesere alkal-
mazti!k szertartasaikban, illetve az ösök
kultuszi!ban es a maszk peldi!ul kiemel-
ten tonlos szerepet jatszott. A mü-
veszetnek a legfontosabb törtenelmi
esemenyek megörökiteseben is
fontos szerepe volt. Diszitii elem-
kent is alkalmaztak - a környezetük-
ben , illetve sajat magukon. Ez egy
kifejezetten szimbolikus , geometri-
kus , absztrakt , frontalis müveszet,
tavol a val6sagos tormakt61. Az epite-
szetben j61elkülönithetö földrajzi kü lönbse-
gek figyelhetök meg, mivel az epületek re-
szint az eghajlati viszonyokhoz, reszi nt a ren-
delkezesre all6 anyagokhoz alkalmazkodnak.

NeMny alrikai nep, peldaul a maszajok a mai

napighasznaljakalestfestest:dfszkent,illetve
aharci,vallasivagybeavatasinlusok
szimbölumakent.Adfszftestvaltozatoslormaju
szinesüveggyöngyekszerekkelegeszftikki

Kongöilaligurabevertszögekkel,melyaletisiszta
1eltegüszertartasokkellekevolt

Az afrikai müveszek a ti!rsada-

lomban betöltött elterö szerepeik
sze rint ielenitik meg a nöket es A LEGÖSIBB MUVESZET
a terfiakat. Mig a nöket gyakran
i!bri!zolji!k szoptati!s közben, Az afrikai müveszet elsö emlekei -
a ferliakat inki!bb a közösseg sziklak, melyeken festes nyomai
vezetöjekent vagy harcoskent. latszanak - Del-Afrikaban talalhat6k,
s több mint 25 000 evesek.

1-
w Az afrikai müveszetet
N
Cf) a 20. szazadban nagyra
-w ertekeltek egyszerü formai
>
>:::> miatt, es eröteljesen hatott
a kortars müveszetre.
2 Sokalrikaitörzsamaszkokat
azel6kvilagaesamasvilag,
<( vagyisaz6sökkelvalö
::s:::: kapcsolattartaseszközenek
teklntette:attributumkent
iI kiemeltenlontosszerepük
~~;:;~&:~ ~~:~~,;~ X1~i~affä~~iasa
0
u.. voltesvanatancokbanes
<( aritualisszertartasokban: müveszetben.AkepenegylabOllaragott
akepenegyszukumaszk mbalaanyasagszobor.

68
 Bevezetes

AZ AFRIKAI MÜVESZET ELSÖ EMLEKEI Anyagok,

Az afrikai müveszet clsö emlekei közt kell
megemlitenünk a Tassili n'Ajjer-i es
az enned i barlangfestmenyeket es sziklaraj-
zokat, melyek Algeriaban talalhat6k. Koruk
meg bizonytalan , eredetük Kr. e. 6000 es
2000 köze tehetö. Szemleletesen mutatjak
az afrikai tarsadalomban vegbement valto-
zasokat - a vadaszatt61 a haziasitasig es
SZOBRASZAT
technikakes
a pasztorkodasig. Kesöbb, Kr. e. 500-300 az6skor
között Nigeriat61 eszakra a nok kulturaban
keletkeztek azok az agyagszobrok, melyek
hatassal voltak a kesöbbi joruba kultürara, Egyiplomes
pontosabban lfe es környeke bronz- es Mezopotamia
terrakottaszobrai ra, melyek a 12. szazad-
t61 terjedtek el. Ezek a darabok megdöb-
bentöen elethüek.
Az6si lndiaes
Kina
E müveszeti ag legjellemzöbb alkotiisai Görögorszages
a fafaragasok es maszkok. A fiin kivül hasz- R6ma
niiltak meg agyagot, szövött rostokat es
lernet. Az antropomorf figurak az ösök es
az istenek kultuszahoz kapcsol6dnak. Mivel Ökeresztenyes
a halhatatlanok legjel legzetesebb vonasait preroman
emelik ki , az abrazolas nem felel meg
a val6sagos aranyoknak; egyes reszeket
eltüloznak, masokat mellöznek, vagy mi-
nimalisra redukalnak. Allalfigurakat is Roman kor
faragnak, melyek az altaluk szimbolizalt
erenyeket testesitik meg. A maszkokat
a törzs legfontosabb valliisi ünnepein es
a különbözö ritualekon viseltek, s oly G6tika
annyira azonositottak az abrazolt sze-
mellyel, hogy szinte integrans reszenek Afrikaibarlangtestmenykülönböz6szinuemberalakokkal
tekintettek. A maszkoknak sokszor szocia- aneolilikumkorab61
Bizances
lis szerepük is van: a csoport sajatos aziszlam
normait vagy a törzs jeles szemelyisegeit
testesitik meg.
Asonatörzs(Zimbabwe)egykorielöljar6janaklakhelye, Pre-
illetveannakromjaia 11 .szazadb61 kolumbian

•
16.szazadielefantcsont
maszk,melyegybenini
uralkod6tabrazol
Azarcfinomelegancia- .
jatatökeletessegig .
fokozzaaszemes
azajak kifejez6ereje.

Reneszansz

BENINI KIRALY I PALOTA Barokk

Benin varosanak (Nigeria) tenykoraban , a 17-18. szazadban

csodalatos epületeket emeltek. Közülük is kiemelkedik a ki- Klasszicizmuses
ralyi palota, melynek falait öntött bronzlemezekkel diszitet- szecesszi6
tek. A pazar bronzszobrokb61 is szamos emlek maradt rank.

20.szazad

FESTESZET Kissz6tar

A festeszet nem voll önal l6 müveszeti ag , csak a szobraszat kiege-

szitöjekent es teslfesteszetkent letezett. Kesöbb , amikor az afrikai Nev-es
kontinens orszagai kiviv1ak a függetlensegüket, nemzetközileg is targymutat6
elismert mesterek es iskoliik tüntek fel. A szinek, amiket a különbözö
tiirgyaknal es a teslfestesnel alkalmaztak, nagyon fontosak, mivel
sajatos öni\116 jelentesük van.

69
 A MUZULMAN HINDU ES MOGUL MÜVESZET
A hindu müveszet klasszikus korszaka a 9. szazadban
er veget, atadva helyet egy hatszaz even at tart6 uj
idöszaknak, melyet a muzulman nepek alland6 tama-
dasai jellemeznek. Ebben a korszakban a hindu
müveszet legszebb darabjai föleg az epfteszet es a
vallasos szobraszat területen jönnek letre. A területi
szettagoz6das következteben különbözö iskolak es stf-
lusok alakulnak ki , melyeket megis egysegesft nehany
közös vonas es a hasonl6 fejlödes. Az utols6 megnyil-
vanulasok a muzulman kultura hatasat mutatjak, mfg
a modern korszakot athatja a mongolok megjelenese.
A hindu müveszet a kontinens delkeleti reszen is elter-
jedt, befolyasat kiterjesztette a mai Kambodzsara, Ja-
vara es Thaiföldre is.

LAKSMANA TEMPLOMANAK
A HINDU TEMPLOMOK ALAPRAJZA

A hindu müveszet nem egyseges, a földrajzi területtöl függöen különbözö iskolak es stnus-
iranyzatok leteznek. Azonban van egy sor alapvetö jellegzetesseg, ami az egesz területre igaz.
A vallasi epileszet a közepkor hosszü idöszakaban eröteljes fejlödest mutatott. A templo-
moknak ket fajtaja van: vagy harom reszre tagol6dnak, vagy az egyes helyisegek - a szentely,
az elöcsarnok es a pillerek terme - egy tengely menten helyezkednek el. Kivülröl azonban
nagyon különbözöek, mivel többfele tetöt alkalmaztak. A legszebb a szentelye, amit magassa-
ga, formaja es diszitese tesz hangsülyossa. A szentelyek a negyzetes alaprajzot meg az elözö
peri6dusb61 örököltek, a tetözet hajlitott vagy piramis alakll es lepcsözetes.

A HINDU EPfTESZET FEJLODESE

A korszak elsö szazadaiban a templom härom helyisege egy tengely menten helyezkedett el, s
az együttes egy portikusszal, illetve a t6ranab61 nyn6 helyiseggel indul, melyet ket nagy piller-
re tamaszkod6 diszes boltiv indit. A 11-12. szazadban a harom resz eggye olvad, es egyeb
helyisegekkel egeszül ki, melyek szinten a közeptengely köre rendezödnek. A szazadok soran
a terek egyre komplexebbek es bonyolultabbak lesznek.

GO PU RA
A 12-13. szazadban a templom-
bejaratokhoz hatalmas kapukat
f- emelnek. E gopuraknak piramidalis
w tetejük van , ezeket szamos dom- Avainkunthi
N bormü disziti. ldövel aztan ezek Rama-templom
(f)
az epitmenyek eppoly fontosakka (Pushkar.lndia)
'W monumentalis
> valtak, mint a templom fö epit- bejarata,illetve
':J menye. gopuraja
2
__J
:J Acsiltaurgauhier6dben
CJ lev6Szammidhesvara-
0 templomot
(Radzsasztan,lndia)
2 gazdagszobordfsz
(f) es lepcs6zetes
'W piramistetö
AKandarija Mahadeva-templomot (Khadzsuraho. lndia), drszm
:J melyaV1dzsadharakiralysagide1enepült, hajtnotttet6zet
0 koronaua
z
'I
Az istenszobrokat a szentely-
z ben öriztek, ahova csak
'<C a szerzetesek lephettek be.
2 Az elöcsarnokban vegeztek
__J
:J a ritualis elökeszületeket,
N aztan a szertartasokat a pil-
:J lerek csarnokaban tartottäk,
2 ahova a hfveknek is szabad
<( bejarasuk voll.

70
 Bevezetes

SZOBRASZAT Anyagok,
techniki!kes
A hindu szobraszat az epiteszet szolgalataban all. A templomkül- az6skor
söket - az egymas fölött levö fülkekben - szobrok boritjak, mig
az udvarokon hatalmas isteni allatok szobrai emelkednek. A szinten
gazdagon diszitett enteriörben a kultusznak megfelelö kö- vagy Egyiptomes
bronzszobrok allnak. A formak es az ikonografia idövel egyre össze- Mezopotämia
tettebb lesz, a maveszet pedig mind zslifoltabb es dekorativabb.
Formai szempontb61 a vonal fontosabb a formanal, muzulman
hatasra a diszites geometrikus molivumokkal gazdagodik.
Al.lisi lndiaes
Kina

A PALAI ISKOLA
Görögorszäges
lndia eszaki reszen a 8-12. szazad között a Pala, majd a Szena- Reszlela Kandärija R6ma
dinasztia idejen egy sajatos maveszet fejlödik ki a megelözö klasszi- Mahadeva-templom A szerelmesparok abrazola-
külsejetdisz116 sa, mely a Kr. u. 1. szazadt61
kus korszak örökösekent. A legföbb emlekek a szobraszat területeröl szobrokb61,melyek
val6k. A kösztelek fontos szemelyisegeket abrazolnak, kisebb lep- ut61agosanelhelyezelt bukkan fel , erotikus jelene- Ökeresztenyes
tekü szolgaik altal körülveve ; a lapokba zart lapos dombormiivek vfzszintesrrrzekb61 tekkel gazdagodik, es megje- prerornan
allnak lenik a templomok szobra-
kevesbe jelentösek. Kismereta bronzszobrokat is keszitettek, melyek
a köszobrokkal ellentetben befordulnak a terbe, s szepen kirajzol6d- szati disziteseben.
nak az üressegben. A dekorativ elemek bösege fokozatosan egy
hllzslifolt es alapvetöen diszitö stilust eredmenyezett. Keves epite- Roman kor
szeti es festeszeti emlek maradt rank. Ez ut6bbib61 emlitesre melt6
ket 11. szazadi, palmalevelre festet! keziratos miniatura, melyek
buddhista jeleneteket abrazolnak.
G61ika

Bizänces
KÜLÖNBSEGEK A SZOBRASZATBAN aziszläm

Annak ellenere, hogy leteznek az egesz területre ervenyes altalanos

jellemzök, az eszaki szobraszat jobban kedveli a mozgast es a kicsa- Pre-
vart figurakat. A delit ellenben a kiegyensulyozottabb es mertektar- kolumbiän
t6bb kompozici6k jellemzik.

•
Al.erotikaesaszerel-
A mongol nepek h6ditasai idejen a maveszet udvari mespäroktemajagazdag
es fenyOzöbb jelleget ölt. Az epiteszetben gyakori esvaltozatosikonogra- '
fiävalrendelkezik.es '
a marvany alkalmazasa. A korszak egyik legrepre- f61egatemplomokat
zentativabb alkotasa a csodalatos Ti!dzs Mahal disz1li.
mauz61eum.
Reneszänsz

ATadzs Mahal egy feMr rnarväny siremlek k6- es drägak6 berakäsokkal, melyet amogul csaszär sah
Dzsahän emeltetett a17. szäzad közepen. Al. 1ndomuzulrn.Jn mogul ep~eszet eleggyönyörubb alkotäsa
Agräban(lndia)lalälhal6. Barokk

Klasszicizmuses
szecesszi6
AvalokilesvarabuddhislaislennlikliszobraaPala-
dinaszlia idejenkeszülta9-10. szäzadläjän

20.szäzad
ISZLAM HATAS
A hindu müveszetben föleg a kupola, Kissz6tär
a minaretek, a mozaikok es a geomet-
rikus diszites atveteleben jelenik meg
az iszlam hatas. Am az erös es karak- Nev-es
teres hindu müveszet harmonikus es targymutat6
kiegyensülyozott m6don olvasztotta
magaba az idegen elemeket.

71
 KINA ES JAPAN MÜVESZETE A 10. SZAZADTOL
Kfnaban a Tang-dinasztia 906-os bukasat egy több
mint ötveneves hanyatlas követte. A Szung -dinasztia
helyreallftotta a területi egyseget, majd a Jüan-, a
Ming- es a Csing-dinasztiak követtek egymast. E
majdnem ezer ev alatt - a nagyfokü konzervatizmus es
formai tradicionalizmus mellett - jelentos fejlodes fi-
gyelhet6 meg; f61eg a porcelannal, mely a technikai
el6relepes következteben egyre szfnesebb es fino-
mabb lett. De a többi müveszeti ag, peldaul a festeszet
is nagy müveszi gazdagsagot tükröz. A kfnai müveszet
eroteljes hatast gyakorolt a japan kultürara is. Bar a
japanok a Heian-korszakig (796) nem hoznak letre
önal16 formakat, innent61 azonban a japan müveszet-
ben folyamatosan ott van az ujftas es a kreativitas
anelkül, hogy a hagyomanyokat elutasftanak.

NEGY KiNAI DINASZTIA

KfNAI KERAMIA
Szung-dinasztia 960-1279
A Szung-dinaszlia alatt eri el legtelje-
Jüan-dinasztia (mongol) 1279-1368
sebb kifejezesi formajat, föleg a por-
celan , mely elegans formajü, es Ming-dinasztia 1368-1644
metszett vagy festet! viragmotivu-
mok diszitik. Különbseget kell 1644-1911
tenni az udvari hasznalatra szant
keramiatargyak, illetve a keres-
kedelmi celb61 vagy a kolosto-
roknak keszült keramiak között.
Ezt a korszakot föleg a zöldek
es szürkek jellemzik. A Ming-
dinaszlia idejen meg fontosabb
lesz a porcelan , a maz alkalma-
liii_....... ~~

zasaval pedig gazdagabb lesz

a szin- , illetve a t6nusvalasz-
tek. A Csing-korszakban tö-
keletesedik a maz, a porcela-
nok diszitese es pompaja
a mandzsu udvar izleset
tükrözi.
_J
'Ü
1- Buddha 1486 tajaröl - mazas porcelan a Ming-dinasztia koraböl (British Museum. ATiltottvaros, illetveacsaszari palota1406-1420közöttepült.AMing-esCsing-
0 London) dinasztiikuralkodöinakvoltarezidenciaja
<l'.
N
'<l'.
N
())
Kf NAI FESTESZET A Szung-dinasztia alatt egy
j6 minösegü üj keramialipus
A Szung-korszak alatt a festeszetben hil.rom tendencia figyelhetö meg. Egy kifejezetten udvari jelenik meg, az ün. szelad6n,
ci melynek zöldes t6nusü , at-
es monumentalis stnusban dolgoz6 akademikus iranyzat, mely kedveli a viragokat, madara-
kat es tajkepeket. A masik üjit6bb jellegü; szakit a korabbi hagyomannyal, s kevesbe nagy- tetszö maza „termeszetes
<l'. szint" ad a porcelannak.
szabasü tajkepeket alkot. A Csan (zen) szerzetesek altal müvelt harmadik iranyzat szabadabb,
w könnyedebb ecsetvonasokon alapul. A Jüan-dinaszlia kormanyzasa idejen a tajkepekkel
1-
w együtt olyan temak is megsokasodnak mint a vadaszat, a festeszet pedig egyre szinesebb
N lesz. Ebben az idöszakban jelentösen fejlödik a kalligrafia , melynek különbözö stilusai alakul-
())
'W nak ki. A Ming-dinasztia festöi nagy mestersegbeli tudasukkal tünnek ki. A Csing-korszakban
> feltünik egy csoport individualista müvesz, akik nem az udvari konvenkci6k szerint, hanem
'::J szabadabban es önall6an alkotnak.
2
z
''Cf
<l'.
-:i
())
'W
<l'.
z Bücsü a Hszung-Jangnal, papirra testett kep a Ming-
dinasztia koraböl. Figyelemre meltö a kompoziciö
'S2 eleganciaja, tinomsagaesakorszakfesteszetere
jellemz6mesteriecsetkezeles.

72
 Bevezetes

A HAT KORSZAK JAPANBAN

JAPAN EPITESZET Anyagok,
Heian-korszak 794-1185 Momojama-korszak 1568-1600 technikakes
Mint a legtöbb japan müveszetre, az epiteszetre is erös hatast gya- azoskor
korolt a kinai ku ltura. A Heian-korszakban azonban megfigyelhetö Kamakura-korszak 1185-1333 Edo-korszak 1603-1867
az önall6 formak letrehozasara val6 törekves. Az uj singu szekta
Muromacsi-korszak 1338-1568 Meidzsi-korszak 1868-1912
templomai a hegyekben elhagyatott helyeken epültek; a tipikus Egyiptomes
csereptetöt cipruszsindellyel helyetesitettek, a padl6zatot pedig fa- Mezopotamia
dobog6val. A Muromacsi-korszak epiteszetere az egyszerüseg es
a diszites elutasitasa volt jellemzö. A teahazak is nagyon egyszerü
szerkezetüek, es termeszetes anyagokb61 keszültek. A Momojama-
korszakban többemeletes hatalmas varakat epitettek, hivalkod6 di- Az6si lndiaes
Kina
szitessel; ugyanakkor egy uj stilus is kifej lödik, szabalyos alaprajzü
elegans palotakakkal, idillikus környezettel

Görögorszages
R6ma

Ökeresztenyes
preroman

Egyvilägiepülel
homlokzataaHeian- TEASZERTARTAS
korb61. Ezlakiot6i Roman kor
epületela11.szazad
közepenszentellye A szertartas celja az elme felszaba-
alakilollak.sbjodoini ditasa a hetköznapi teendök al61.
lemplomkentismert A szükseges hasznalati eszközök Götika
a 16. szazadban megüjultak: formai-
lag leegyszerüsödtek.
Bizances
Ahimejivär,masnevenK6csag-palota1600körülepült.J61peldazzaakorepületeinek aziszlam
fontossagatespompä1at

JAPAN FESTESZET Pre-

kolumbian

•
A Heian -korszakban egy üj auton6m stilus születik, a yamato-e ,
mely igencsak kedvelte a szerelmi temakat, az erzelmek kifejezeset
es az irodalmias elbeszelest. Selyemalapra festenek, a tekercskepe-
ken különbözö jelenetek lathat6k. A Muromacsi-korszakra ranyomja .
belyeget a csan szekta hatasa, mely a monokrom festeszetet kedveli. .
Kesöbb atadja helyet a kan6i iskolanak, amelyre nagy hatassal voltak
a kinai tajkepek. A Tosa-iskolat viszont epp ellenkezöleg , a japan
irodalom es törtenelem elteti. E ket iskola hatasa el tovabb a követ- Reneszansz
kezö korszakokban.

AJ.ukiyo-e.vagyis
.amul6vilagkepe" egy
olyanmat?j,mely
ahetköznap1emberek
etetetabrazolja. Akepen
egyfiatallänyesküvoje,
a18.szazadvegerol.
Barokk
Az okcidentalizmus
a Meidzsi-korszak idejen
bontakozik ki. Ennek kö- Klasszicizmuses
szönhetöen a japan müve- szecesszi6
szet aktiv reszeve valik
a nemzetközi kortars mü-
veszeti mozgalmaknak.
20.szazad

KatsushikaHokusai(1760-1849)ajapanlesteszeteslametszetegyiklegjelent6sebb
kepviseloje az Edo-dinasztia koräban - ez akepe, A kanagawai nagy hulli!m .AFuji 36
!atkepe"cimusorozatbölalondoniBrilishMuseumbanlatha!6
Kisszötar
METSZET
A 17. szazadban jelenik meg az ukiyo-e, a pecset szerepet betöltö Nev-es
fametszet. A müfaj gazdag tematikai valasztekot kinal. A következö targymutat6
szazadban eri el csucspontjat azoknak a müveszeknek köszönhetöen ,
akik az elvont dolgok helyett egyszerü stilusu , könnyed jeleneteket
abrazoltak: szineszeket, gesakat, bordelyokat stb.

73
 RENESZÄNSZ MÜVESZET
A 15-16. szazad merföldko a nyugati - es az egyete-
mes - müveszet törteneteben. ltaliaban nehany fontos
központnak - Firenze, Velence, R6ma - kiemelkedo
szerepe volt abban, hogy a közepkori hagyomanyokkal
szakltva, es a görög-r6mai modell feltljltasa, üjraertel-
mezese reven a müveszek visszanyü ltak a klasszikus
ertekrendhez. Ez a formai tljltas, me ly egesz Eur6pa-
ban elterjedt, egy valtoz6 tarsadalom tükörkepe is egy-
ben, melyet melyen atitatott a humanizmus szellemi-
sege. Az üj eszmek es az üj müveszi tendenciak tamo-
gatasaban kiemelkedo szerep jutott az egyre erosödo,
gazdagod6 polgari retegnek.

A RENESZANSZ MUVESZET ALTALANOS JELLEMZÖI

Az italiai reneszansz müveszei megiljitottak
az antik görög es r6mai müveszetet - elsö-
sorban az epiteszetet es szobraszatot, hiszen
akkoriban meg nem ismertek a fennmaradt
festmenyeket - , es egy ilj esztetikat terem-
tettek, melynek alapja az antropomorfizmus
voll. Az emberi figura fontossaga, illetve
az anatomia es a perspektiva irant meg-
növekedett erdeklödes realisabb, elethübb
abrazolashoz vezetett. Az epiteszet raciona-
lisabb lett, sät felhagyott azzal, hogy a többi
müveszetet a teratalakitas eszközenek te-
kintse , vagy hogy alarendelt szerepet juttas-
son nekik. Mielött egy epületet megepitettek
volna, elözetesen tervet keszitettek, melyet
matematikai elvek alapjan dolgoztak ki.
A szobraszat es a festeszet legföbb celja
a termeszet es az ember minel tökeletesebb
reprodukalasa voll - az idealizalas egyer-
telmü szandekaval.

Leonardonemcsakkival6fest6voll,hanemazemberi Leonardo da Vinci Kereszteto Szent JJnosan (Louvre.

anat6mianagyismer6jeis.Fent:Avi/ruviusiember. Parizs)asfumatotechnika1atalkalmazta.melyfelold1a
afigurakörvonalait

A RENESZANSZ KORSZAKAI
A reneszansz stnusiranyzat idöbelileg ket reszre tagolhat6: a quattrocento (15. szazad) es
a cinquecento (16. szazad) korszakara. Az elsö a mar korabban elkezdödött kiserletezes
idöszaka, a masodik pedig a tökeletesitese. Ez ut6bbi korszak eredmenyekent a 16. szazad
utols6 eveiben megjelenik a manierizmus, mely egy tillz6 , a klasszikus mintakt61 eltavolod6
müveszi nyelvet hozott letre, mintegy a kesöbbi barokk elöfutarakent.

Michelangelo
Azemberteremtese
cimufresk6janak
reszlete, Sixtus
f- kapolna,R6ma
w
N
U)
AfirenzeiSanta Maria
·w deiFiore-templom
>
':::::)
kupolajaFilippo
Brunelleschialkotasa.
2
N
U)
z
·<(
N Ebben a korszakban harom italiai varos tündökölt: Firenze,
U) Velence es R6ma. Mig a quattrocent6ban az elsö kettö
w a legbefolyasosabb müveszeti központta valt, a cinquecento-
z ban R6ma lett a müveszet fövarosa, többek között a hires
w
a: II. Gyula papanak köszönhetöen .

74
 Bevezetes

RENESZANSZ EPfTESZET Anyagok,

technikakes
A reneszansz epiteszet legföbb jellemzoi: a klasszikus nyelvezet ASantaMariadei az6skor
felelesztese (oszloprendek, boltiv, dongaboltozat, kupola stb.) es Fiore-templom
(Firenze)kupolajanak
alkalmazasa az üj epületekben. A matematikai szamitasokon alapul6 keresztmetszete.Egy
elözetes tervek kivitelezese reven lehet6ve valt egy aranyos , ember- szokallanepneszeti Egyiptomes
leptekii ter kialakitasa, ahoi a vizszintesseg , a horizontalis kiterje- kihiväscsodalatos
eredmenye. Mezopotamia
des valt uralkod6va. Az italiai epiteszek nemcsak a templom teret es
homlokzatat alakitottak at, de ket uj tipust is letrehoztak: a palatal
es a villat. Az epiteszet leggyakrabban hasznalt anyagai a tegla,
a kvaderko es a marvanyburkolat voltak. Az epü letek kü lsejet parna- lv.6si lndiaes
kvaderekkel, parkanyokkal diszitettek, a kapukat es ablakokat tim- Kfna
panonokkal es pilaszterekkel. A 15. es a 16. szazad epiteszete közti
lenyegi különbseg , hogy ebben az utol6 szakaszban a monumenta-
litas fölebe kerekedik a dekoraci6nak. Görögorszages
R6ma

A MANTOV~I Ökeresztenyes
A TEMPLOM SAN ANDRES preroman
HOMLOKZATA
A reneszansz templom ket fö resze a homlokzat es a kupola .
Ez ut6bbi egy nyolcszög letü dobon emelkedik a negyezet feiet!, es
egy lanternaban vegzodik. A reneszansz kupola altalaban dupla, Roman kor
vagyis ket különbözo boritasb61all. A belso felgömb alakü, a külso
inkabb nyüjtott, s belülrol tamivek es tampillerek egyesitik, mint
Brunelleschi hires kupolajat a Santa Maria dei Fioren, Firenzeben.
Ami a hom lokzatot illeti, Alberti a firenzei Santa Maria Novella- es G6tika
a mantovai San Andres-templomoknal hasznalt megoldasai
peldakent szolgaltak a kesobbi epitmenyeknek.
Bizances
aziszlam

Pre-
kolumbian

Afrika,
lndia, Kina

•
es Japan

Barokk

A RENESZANSZ MÜVESZ
Klasszicizmuses
A reneszansz nem pusztan szakitas az elazo kor müveszeti modelljei- szecesszi6
vel, hanem egy üj vilagnezet szü letese, illetve a müveszet celjanak
üjraertelmezese. Az epiteszeknek, szobraszoknak, fest6knek sajat
stnusuk van ; a kezmüvesekkel ellentetben felhagynak a nevtelenseg-
gel, es müveszi rangra emelkednek. Mi több , megjelenik a zsenialis 20.szazad
müvesz fogalma.

Kisszötar
A MECENAS
A müvesz szemelyetol elvalaszthatatlanul, vele egyidejüleg
Nev-es
egy üj figura jelenik meg: az alkot6kat tamogat6 mecenas targymutat6
vagy patr6nus. E j6tev6 az uralkod6 osztalyb61 szarmazik,
azaz az egyhaz, az arisztokracia vagy a polgarsag köreibol.

75
 A PALOTA
A nemesi palota a reneszansz epiteszek
egyik ujitasa, mely a varosok es a polgarsag
fejlödesevel függ össze. Az alapmodell
a központi udvar körül elhelyezkedö negy
szarny. A külsö homlokzatok felsö resze
az epület egeszet atfog6 parkanyzatban
vegzödik; a különtele szobak ablakait fel-
körivek vagy kis ti mpanonok, esetleg lunet-
A velencei palotak homlok-
zatat szep ballusztradok es
tak hangsulyozzak, melyeket oszlopok tar- tagas galeriak diszitik.
tanak. Az egyes emeletek közti különbseget
az oszloprendek egymasra helyezese emeli
ki. A belsö homlokzatok nyitott, arkados
galeriak körül rendezöd nek el. Az elsö pa-
lotak homlokzatanak kvaderkövei meg nin-
csenek csiszolva, kesöbb parnakvadert Aspanyol reneszanszmüveszetegyik
hasznalnak. leg[~;~~~n:~;~1~~~oi~~i;;e~i1~i~;~:i~ann
1563-bankezdtekep11eniJuanBautistade
Toledoterveialapjan, eshuszonegyevvel
kes6bbJuande Herrerafejeztebe

A QUATTROCENTO JELES EPfTESZEI

Filippo Brunelleschi volt az elsö nagy reneszansz epitesz, aki
fökent Firenzeben dolgozott, de R6maban tanult, ahoi alaposan
megismerhette a klasszikus epiteszet nagy paradigmait. Leon ~
Battista Alberti nemcsak jeles epitesz, hanem kival6 szakfr6 is
volt; müvei az. aranyok es a fun kci6 iranti elkötelezettsegröl, ~1
illetve a r6ma1 modellek inspiraci61ar6I tanuskodnak.

Az EI Escorial muzeumban
(Spanyolorszag) olyan fontos
müveszek alkotasai lathat6k,
mint Ribera, Tiziano, Bosch,
EI Greco, Rubens, Tintoretto,
Lucas Jordan, Bernini stb.

A VILLAK
A reneszansz epfteszek - antik r6mai
mintara - tenyüzö villakat epftettek
a varosokon kfvül , melyek inkabb
pihenesre szolgaltak, mintsem mezö-
gazdasagi hasznosftasra.
A CINQUECENTO JELES EPfTESZEI
A 16. szazad ban harom nagy nev nyomja ra
belyeget az epfteszettörtenetre: Bramante ,
Michelangelo es Palladio. Az elsö Milan6-
ban es Römaban dolgozott, es müvei erötel-
jesen hatottak a kesöbbi epftesze kre. A ma-
sodik nagyszabasu terveket keszftett - ahoi
a monumentalitas es a feny fontos szerepet
jatszott -, s a manierizmus egyik jelentös
elöfutara volt. Palladio, aki Venet6ban dol-
gozott, szamos vi llat tervezett, es nagy
hatassal volt az angol epfteszetre .

f-
w
N
cn
'W
>
':::::)
~
N
cn A16. szazadi italiai epilesz.Andrea
z Palladiooromzatosportikuszokat
'<C alkalmazottazepületein81,igyp81daul
N anegyazonoshomlokzatüVilla
cn Rotonda(Vicenza)eseteben,melyek
w egylepcs6semelvenyb61nyn.nak
zw EzenavidekivillanPalladio tokeletes
egyensülybahoztaamez6gazdasagi
a: fun kci6tapihenesset.Fentazepület
felülnezetb61

76
 Bevezetes

RENESZANSZ SZOBRASZAT Anyagok,

technikäkes
Az italiai reneszansz szobraszok alkotasaiban megmutatkozik a klasszi- az6skor
kus görög es r6mai müvek hatasa, illetve a vagy, hogy utolerjek,
sät felülmu ljak ezeket a mintakat. Az emberi test, az anat6mia ,
az akt es az aränyok iranti odadasuk eredmenyekeppen egyre Egyiptomes
realistä bb, kiegyensülyozottabb es dinamikusabb szobraszat Mezopotämia
született. Feltamasztottäk a lovasszobor es a portre müfajät.
A relief müveszetenek nagy mesterei voltak; a dombormüvek elarasz-
tottak a sz6szekek felületet, az emlekplaketteket, a kapukat es a sfrem-
lekeket. Azosi lndia es
Kina

A QUATTROCENTO HfRES Görögorszäg es

SZOBRASZAI Röma

A 15. szazad nagy szobräszai Lorenzo Ghiberti es Donatello voltak.

Ghiberti igazi mestermüvet hozott letre a firenzei keresztelökapol- Okeresztenyes
na kapujan, melyet Michaelangelo „Paradicsomkapunak" neve- preromän
zett. ö- es ujtestamentumi jelenetei j61 tükrözik a melyseg ,
illetve az epfteszeti es tajkepi környezet megformalasa iränti
Reszleta firenzei keresztef6kapolnakapujab61,mefyet
nyughatatlansagat. Donatello müvei a firenzei szobräsz erdek- Lorenzo Ghiberti öntöttbronzbaa15. szazadels6
lödeset mutatjak az emberi anat6mia es lelek irant; Szent feleben;6-es ujtestamentumijeleneteketäbrazol. Romänkor
György szobran j61 lathat6 az antik ihletes.

A SZOBRASZAT TEMAI G6tika

Donatello bronz DaviliJa 1430 körül keszüll. Egy
elgondolkodöif1utabrazof,melynekmegformalasa A 15-16. szazad nagy szob-
aklasszikuskanonaranyaitköveti. raszai egy kompozfci6n
belül alkalmaztak a lapos-,
tel- es magas dombormü-
Az italiai reneszansz szobra- vet, hogy ezzel is erzekel-
szok leggyakrabban alkalma- tessek a termelyseget,
zott anyagai a märväny es a perspeklfvät, azaz
a bronz. a val6sagot.
A reneszänsz szobraszat fö temäja
az ember es a termeszet. Bar a port-
rek azert szü lettek, hogy meltassak Bizances
es dicsöftsek az abrazolt szemelyt, aziszläm
vagyis idealizaljäk, az egyeni vonaso-
kat is hüen pr6baljak visszaadni.
Pre-
kolumbiän

Benvenuto Cellini Afrika,

MICHELANGELO, A ZSENIALIS SZOBRASZ Ganimedese lndia, Kfna
A16.szäzadi

•
italiaiszobraszra es Japan
A15. esa 16. szazad fordulöjan keszült A 16. szäzad jelentös szobraszai közül is er6teljesen hatott
marvanyPielaMichelangeloegyetlen kiemelkedik a zsenialis Michelangelo, aki Michelangelo
szignaltszobra. Mind Krisztus, mind

j
maveszete
afiataf Szazanyacsodalatos Leonardo da Vincivel együtt a reneszansz Amanierista
kifejez6er6veljelenikmeg polihisz1or megszemelyesftöje. Az anat6- szobraszat
t mia iranti rajongäsaval , a draperia- es legjefent6sebb
kepvisel6jet
\_6',..- 1
mozgästanulmanyok, a kompozfci6 az 1506-ban
'
4
- es az erzelmek visszaadasa reven, illet- felfedezett Barokk
• l ve a tökeletes forma iranti elkötele- Laoko6n-csoport
ihlette
:, • ' _ zettsegenek köszönhetöen .szob-
r rai teljesseggel lenyügözöek, Klasszicizmuses
..1~ • bär gyakran befejezetlenek, szecesszi6
mivel azt a tökeletes müveszi
kifejezest, amit elgondolt,
nem lehet megval6sftani.
A kifejezöerö, a kompozi- 20. szäzad
ci6s tulzäsok es az utols6
müvek monumentalitasa
mar a manierizmussal Kissz6tär
._• ....,.....-;:.. rokonftjäk. Föbb mü-
vei: a Pieta, a David es
a M6zes. Nev-es
tärgymutat6

77
 RENESZANSZ FESTESZET
A reneszansz festök legföbb vivmanya a vonalperspektiva tökeletesitese - mellyel mar a 13.
es 14. szazadban is pr6balkoztak-, illetve a levegöperspektiva vagy sfumato alkalmazasa,
melyek reven tererzetet es különbözö kepsikokat teremtenek a kompozici6n belül. Airesk6
es a tempera mellett egyre nepszerübb lesz a g6tikus flamand festeszetben alkalmazott ol aj-
festek, amely gazdagabb szinskalat es eröteljesebb szineket biztosit. A mitologiai es bibliai
temak (vagyis az antik es a zsid6-kereszteny tematika) mellett megjelenik a porte. A müvesz
minden esetben az emberi alakra koncentral. Megpr6balja visszaadni a pszichilt, a jellem-
vonasokat, miközben igyekszik a mozgast es az eleganciat is erzekeltetni. Az abrazolt szeme-
lyek vagy jelenetek kereteül szolgal6 ep itl!szeti es tajkepi elemek is egyre elethübbek. A feny
es a szin együttes alkalmazasaval mind nagyobb realizmust ernek el.

Az Angya/i üdvözlekll F\~ti~i~:l~cf ;1~;~~ü::p~~(P~Jg'. ~~g~;~).

5

A QUATTROCENTO
A 15. szazadi italiai festök kompozici6inak fontos resze az epiteszet,
a termeszet, illetve a tajkep. Az emberi alakok a müveszek anatlimiai
ismereteiröl tanuskodnak, mig az aranyok, illetve a kompozfci6
a perspektiva fontossagar61. A legjelentösebb müveszeti központ:
Firenze varosa. Olyan jelentös müveszek dolgoznak itt, mint Fra
Angelico , Masaccio vagy Uccello. De valamennyi kiizt a legjelentö-
sebb es a leghiresebb Sandro Botticelli , a Venusz szüfetese es
a Tavasz alkot6ja. Müvei nagyfoku erzekiseget es idealizalast tükröz-
nek. Fenykezelesenek köszönhetöen nöalakjai eterien könnyedek.

A FESTESZET EREDETISEGE
A reneszanszban talan a festeszet fejlödese es atalakulasa
a legjelentösebb, vagyis ez a legeredetibb, mereszen ujft6
müveszeti ag , mivel a festöket nem inspiraltak ugy az antik
emlekek, mint ahogy az epiteszeket es a szobraszokat.

Firenzen kivül Velenceben,

Sienaban es Padovaban is
(um~;.rn~~:\1 e~~1Jig
Botticellinekezt
jelentös festök dolgoztak, akilinomulles
mint peldal Giovanni Bellini arisztokralikusmüvel
adekoralivilases
vagy Andrea Mantegna. azegyesreszletek
aprölekosabrazolasa
jellemzi.

A15. szazad közepen keszüll Maria megkoronazas.ti

(Uffizi, Firenze) Filippolippinekazattelsz6segreval6
lörekvesemulalkozikmeg
1-
w
N
(J)
'W
>
'::J
2
N
(J)
z
'<(
N
(J)
w
dJ ~~l~v~:f/g ~~~1k: ~~~~6~ ~~~m~a~!W~~i~tt %~ieil
er: (Louvre.Parizs).Alandzsakjatekaesalovakhelyzele
amozgaserzelelkelli.

78
 Bevezetes

'.„. ·. .~
, .·, i/''. .~ ~
A CINQUECENTO Anyagok,
technikakes
A 16. szazad legjelentösebb festöi valösaggal a tökelyre fejlesztettek azt az utat, melyen azdskor

~
az elözö szazad mesterei elindultak: a vonalperspekliva es a sfumato reven a figurak kidom-
borodnak a sik terböl. Az epiteszeti elemek elvesztik föszerepüket, a formak es a kompoziciö II
kiegyenslilyozott es erzekletes, bar lassacskan egyre jobban elfordulnak, egeszen a rövidü-
.
{
... „
·: ·.
.. 7
·;
Egyiptomes
lesig. E termekeny szazad utols6 evtizedeiben a festmen yek egyre kicsavartabbak lesznek,
.li' \ . ·~ .' . Mezopotamia

·~~·~
es megjelenik a manierizmus, mely mar az lii barokk esztetika elöfutara. A 16. szazadi jelen-
tös festök nevsora nagyon terjedelmes, de közülük is kiemelkedik Leonardo da Vinci ,
Michelangelo, Raffaello , Tiziano es Tintoretto.
Azösi lndiaes
Klna
RENESZANSZ EURÖPABAN
A reneszansz müveszet idövel Eur6paban is elterjedt. Mig Nemetalföldön es Nemetorszag- ReszletTiziano1518-19-benközöttkeszültfestmenyeb61 Görögorszages
ban föleg a festeszet, addig Spanyolorszagban a festeszet es az epiteszet is elterjedt, hala aBa.cc.hanil/iilb61(Prado, Madrid).Atajkepegykomplett R6ma
eskulonbozökepslkokb6tall6kompozici6kereteul
azoknak az italiai müveszeknek, akik az uralkodök meghivasara Europa szamos reszet bejar- szolgal
tak. Spanyolorszagban az Escorial kolostort kell kiemelni, melyet Juan de Herrera tervezett,
akiröl a stnust magat is elneveztek. A spanyol festeszet elsösorban vallasos jellegü; kiemel- Okeresztenyes
kedö müveszei Pedro Berruguete , de kivaltkepp EI Greco - jellegzetesen megnylijtott figurai- preroman
val es nyugtalan dramaisagaval. Nemetalföldön a legjelentösebb festök: Jan van Eyck,
Robert Champin , Rogier van der Weyden es id. Peter Brueghel voltak. Nemetorszagban
a zsenialis festö es grafikus Albrecht Dürer nevet kell megemliteni.
Roman kor

G6tika

Bizances
aziszlam

Pre-
kolumbian

~st~W~tg[~~~~~~;e'r~~z;~~ P~~~c~~~~1~i~t~özött
1

EzenakepenismegligyelhetöneMnytipikusstilaris Afrika,
1ellegzetesseg,peldaulamegnyü1tottfigurak lndia, Kina

•
es Japan

A lovag, a halal es azördögclmO fametszetet 1513-ban A parasztok /anca (Kunsthistorisches Museum, Sees)
kesznetteanemetAlbrechtDürer,akiagrafikaes id. PeterBruegheltöl,azegyik legjelentösebb 16. szazadi
afesteszetterületeniskimagasl6talkotott flamandfestömOvesztöl
Barokk
LEONARDO DA VINCI
E sokoldalli müvesz a reneszansz zseni Klasszicizmuses
protolipusa. Humanista festeszeti alkotasai Leonardo da Vinci 1505 körül szecesszi6
közül is kiemelkedik az Utols6 vacsora es festette a Giocondat, vagy
a Mona Lisa, ahoi a gyakorlatban alkalmaz- mas neven a Mona Lisat. Kis
ta teny- es szintanulmanyait. A sfumato, meretei ellenere (77 x 53 cm) 20.szazad
vagyis a levegöperspektfva megalkot6ja, ez az olajkep talan a müve-
a szinfokozatok segitsegevel plasztikussa szettörtenet legismertebb
formalta az alakokat, melyek körvonalai alkotasa, a parizsi Louvre-
Kissz6tar
feloldödnak a kompoziciö hättereben. ban tudjuk megcsodalni.
Leonardo nemcsak festö, de szobrasz es
epitesz is volt; szamos hadigepezet es
LeonardodaVinci Monalisilja(Louvre,Parizs) Nev-es
különbözö hasznalati targy, illetve jarmü afesteszetlörtenetenekegyiklegrejtelmesebbmOve
feltalalöja, melyek csak evszazadokkal Titokzatossagathiresmosolyanakköszönheti-mely targymulat6
kesöbb kerültek be a mindennapi gyakor- szamostanulmanytihletett-esasfumato
technikanak,melyetamOvesztokelyrefe1lesztett
latba.

79
 BAROKK MÜVESZET
A 16. szazad vegi R6maban egy üj stflus viragzott, a
barokk müveszet, mely a 17. szazad folyaman tovabb
fejlödött, es a 18. szazad elsö negyedeben egesz Eur6-
paban elterjedt. Az egyes orszagok müveszeti hagyo-
manyaihoz, tarsadalmi , vallasi es politikai helyzetehez
alkalmazkodva a barokk különbözö jelleget öltött. A
barokk formavilagat az ellenreformaci6 katolikus egy-
haza eppügy felhasznalta eszmei terjesztesere es ha-
talma demonstralasara, mint az abszolutista allamok
vagy a protestans polgarsag.

A BAROKK MÜVESZET ALTALANOS JELLEMZÖI

A barokk legföbb jellemzöi a mozgalmassag, a hajlitas, ASantiagode
a llilfütöttseg, a teatralitas es a pompa . Elöterbe kerül Compostela-ikatedralis
(Spanyolorszag)
az erzelmek kifejezese, de a csüfsagot vagy a groteszket Obradoiro-homlokzata
is megjelenftik. Kedveli a naturalizmust, a tajkep immar aspanyolbarokk
önall6 müfajkent jelenik meg. A különbözö kepsfkokat maveszetcsucspontja
FernandoCasas Novoa
felvonultat6 perspektfva helyett olyan kompozfci6t alkal- eplteszmüvemint
maz, mely a vegtelenbe nyfl 6 melyseget kfvanja erzekel- egyhatalmasoltar-
tetni. Az epfteszetben , festeszetben es szobraszatban eprtmenyjelenik
meg
föszerepet kap a feny-arnyek hatas, mely tovabb fokoz-
za a mozgalmassagot, dramaisagot, illetve a müvek ma-
gasztossaganak erzetet. A mitologiai es bibliai temak
mellett, melyben az emberi alake a föszerep, mas mü-
fajok is kifejlödnek, peldaul a portre vagy a csendelet.

csavart
A barokkon belül ketten- oszlop
dencia figyelhetö meg.
Az egyik inkabb udvari jel-
legü, es athatja az ellenre-
formaci6 szelleme, a masik
polgaribb es intimebb.

BAROKK EPfTESZET
A barokk legreprezentatfvabb epületei a templom es a palota .
Az epfteszek kedvelik az egysegesflett tereket, melyek olyan formai -
lag komplex alaprajzokb61 indulnak ki , mint az ellipszis vagy az ova-
lis. A homlokzati falak hullamosak; rizalitok es volutak törik meg A BAROKK KORSZAKAI
a teny ütjat, ezzel teve meg mozgalmasabba, dinamikusabba.
Belsejeben a dekorativ epfteszeti elemek (fvek, oszlopok, fülkek) A barokk müveszetet harom korszakra osztjuk: az elsö vagy kora
mellett gazdag szobraszi es festöi diszftmenyek sorakoznak olyan barokk 1580-1611630-ig tart; a masodik vagy erett barokk 1680-ig,
nemes anyagok hasznalata reven , mint a marvany. A barokk epület mfg a harmadik, s ez mar a rokok6. a 18. szazad vegeig. A rokok6
kaprazatos, erzeki , szinte termeszetfeletti legkört teremt. müveszet a vegletekig fokozza a dekorativitast, melyet joggal
minösflhetünk !Ulz6nak.

AbecsiBorromeiSzent
Karoly-templom
(Ausztria),melyet
Fischer von Erlach
epftetta18.sz:lzad
els6harmadaban,
1- igensajatosbarokk
w stnustkepvisel.
N A7.epületb61kiemet-
(f') kedikanagylaternas
-w kupola
>
•:::>
~
:::.::'.
:::.::'.
0 Aversailles-i palota
er: TUkörtermet (Francia-
<( orszag)CharlesleBrun
aJ irany1lasavaldisz1lettek
1678-ban.

80
 BAROKK SZOBRASZAT p.gc<.
-<aKes
A 17. szazad szob raszai a manierista müvekböl indultak ki (a manie- az ·or
rizmus mar ön:\116 slllus) , nem is gondoltak, hogy ezzel kesöbb
a barokk slllus megteremtöive valnak. Az uj stilus föbb jellegzetes-
segei : a mozgalmassag, a monumentalitas, a kifejezöerö, a natura- ::i, c·omes
lizmus es a dramaisag. A portrek val6saghüek, erzelmeket, sät !ezoootamia
szenvedelyt sugaroznak; a rövidühis alkalmazasa pedig fokozza
a feszültseget es a kompozici6 erejet. A portrek es büsztök mellett
szep szammal születtek vallasos jelenetek es szentek kepmasai ,
melyek a templomokat es palotakat diszitettek; de szobrok ekesitet- -iös 'ndiaes
tek a kutakat es köztereket is.
-.a

ArömaiFontanadiTrevi(1732-1762)azegyiklegismertebbkut , ·ogorszag e:
avilägon.Alkotöja, NicolaSalviatermeszetetesazeprreszetet =;;:ia
akartaegyesl1eni,akorrajellemz6enazantikmuveszetszellemeben.
Erreutalam0közeps6reszenalkalmazolldiadalfvmolfvumis,
melyelabarokkesztelikasikerrelinlegräll
•eresztenyes
iY=roman
BAROKK SZOBRASZAT EURÖPABAN
Az altalanos jellemvonasok ellenere vannak helyi valtozatok - a val-
lasi hagyomanyok (protestans vagy katolikus) , illetve az uralkod6
0 c.-nankor
osztalyok (arisztokracia vagy polgarsag) szerint. Az italiai szobra-
szat az ellenreformaci6 szolgalataban allt, erenyeit is a hit dicsöitese-
nek rendelte ala az egyhaz szolgalataban. Legjellegzetesebb kepvi-
selöje Bernini. Franciaorszagban az udvari jelleg es az abszolutiz-
musra jellemzö dekorativitas dominal Spanyolorszagban az ellenre-
formaci6s hitbuzgalom erösen athatja a tarsadalmat. A szentkepeket
(festett faszobrok) , melyeket a körmeneteken is hasznalnak, eröteljes
BIZ2nces
dramaisag es patosz jellemzi. Ezzel parhuzamosan mas müveszek az szlam
tart6zkod6bb szobrokat keszitenek.

BAROKK VAROSEPfTESZET Pre-

<o umbiän
A 17. szazadban az epületeket a varos szerves reszenek tartottak; Szinezettszentkep, melyanagyheti körmeneltipikustartozeka(Palencia,Spanyolorszag).
mindkettönek a polgari es az egyhazi hatalom ertekeit kellett tükröz- Krisztusarckifejezesereer6teljesdramaisagjellemz6.
nie. Következeskepp egy diszletszerü ter jött letre, mely magaban Afrika,
foglalta az uj esztetikat: tereket, nagy kerteket es vizualis perspekti- lndia. Kina
vakat epitettek. Elsökent kell megemliteni a franciaorszagi alkotaso- es Japan
kat, föleg Parizsban es Versailles-ban , valamint a Szent Peter teret
a Vatikanban es a szamos kutat R6maban . Spanyolorszagban a ki-

•
ralyi rezidenciak es a nagy, negyszögletes, arkadsorokkal körülvett Reneszansz
terek a jellemzöek.

Klasszicizmusi
szecesszi6

20. szäzad

Aspanyolszobrasz,GregorioFernandezPielil,a(festettlaszobor)a 17.szäzadi kasztiliai

iskolahoztartozik.
Kisszölar

A BAROKK ANYAGAI
Nev- es
A leggyakrabban hasznalt anyag a marvany, de kedveltek tärgymulat6
Bernini kollonädjaar_ömaiSzentPeterl_erenabarokkvaroseplleszetegyiklegjelentosebb a bronzot es a feit is. Ez ut6bbi festett valtozata föleg
vivmänya; 1656-67közottepült,ell1psz1salaprajzamelysegerzetetkelt Spanyolorszagban voll nepszerü.

81
 BAROKK FESTESZET
A barokk a festeszetben eri el legnagyobb kifejezöerejet. Gondoljunk
csak az epületek dfszftesere, kivaltkepp a kupolakra vagy a vaszonra
festet! kepek tömegere! A festeszet osztozik a barokk müveszet al-
talanos jellemzöiben: monumentalitas, szfnpadiassag , mozgalmas-
sag , naturalizmus es expresszivitas jellemzi. A rövidüles pedig to-
vabb fokozza a jelenet dramaisagat. Ket konkret szempontot kell
megemliteni, a fenyhasznalatot es a kompozfci6k termelyseget. Ami
a megvilagftast illeti, altalanossa valik az olasz festö, Caravaggio
altal feltalalt technika, a chiaroscuro (franciaul clairobscur) , aminek
a lenyege az erös teny-arnyek kontraszt. A masik szempont, a ter-
melyseg, mely a vegtelenseg erzetet kelti. Kifejlesztik az illuzioniszti-
kus terabrazolast; a kompozfci6ban megjelenik az apote6zis angyalok-
kal , melyet tajkepek es epfteszeti elemek egeszftenek ki.

CARAVAGGIO
Az italiai barokk festeszet legnagyobb alakja. A teny ujszerü hasznalata, illetve teremtö zsenia-
~~[=~~)9~ ]e~n~f;;~ft~~~~;fg~~f~~;:,1!. :~~t
0 0
litasa reven feltalalja a chiaroscur6t. Kompozfci6iban a teny csak a legkiemeltebb reszeket
vilagftja meg, a többi homalyban marad, eles ellentetet alkotva a különbözö reszek között. Ez egylogad6banvacsorazik.Alenymegvilagltjaazasztalt
es aszereplökarcanakegyreszet,miközbenakompo-
az effektus nagy hatassal voll mind a kortars festökre, mind a kesöbbi generaci6kra. zrci6többireszesötetbenmarad.

HOLLAND ES FLAMAND FESTESZET

Hollandiaban es Flandriaban az italiait61 jelentösen különbözö festeszet jön letre. Az elöbbi fö-
leg az intim es polgari jeleneteket kedveli, es egyik kedvenc müfaja a csoportportre. Az ut6bbi EGY INTIM FESTO
szinten kedveli a hetköznapisagot, de a holland festeszettöl elegge elteröen zsufolt, erzeki es
anekdotikus. A holland festeszet egyik legkivalöbb
kepviselöje Johannes Vermeer van
Delft. A hetköznapi eletkepek festöje
RUBENS REMBRANDT mesterien hasznalja a szfneket es
tenyeket, intim legkört teremtve
az egyszerü, realisztikus diszletek
A nagy flamand festö kitünik virtu6z teny- Ez a zsenialis holland festö a vegletekig
között.
es szfnkezelesevel ; buja, telt, erötöl duzzad6 fokozta a finom teny-arnyek ellenteteket, es
- föleg nöi - figuraival, melyek egy nagy- feszültsegeket, dramai hatast adott a kom-
szabasuan mozgalmas es összetett kompo- pozfci6inak. Hangsülyos realizmusa szamos
zfci6 reszei. A bonyolult mitolögiai, allegori- arckepen es önarckepen eppugy megnyilva-
kus es törtenelmi jelenteken kfvül nagyszerü nul, mint az öregseg vagy a hetköznapi
portrekat es tajkepeket is festet!; a reszletek jelenetek abrazolasa iranti erdeklödese.
es az elbeszeles szerelmese.

Rubens: Leukipposz
tilnyainake/rab/ilsa,
1616-18(Alte
Pinakothek, München).
Amegbokrosodottl6,
arövidülesbenabrazolt
~~~~~r~a~~T/~t:~ig~m,
adurvasötetfertitestek
ellenteteerösdramai-
1- s.lgotadamunek
w
N Jan Vermeer: A /ejeslilny(Rijksmuseum,
Cf) Amszterdam). Ajelenet intim jellege alapvetöen
'W afenyeffektusoknakesakompozrcl6egyszeru-
> segenekköszönhetö
'::J
2
:::<'.'.
:::<'.'.
0 A barokk festeszet a többi müveszethez hason-
0:
<{ 16an az ellenreformaci6, a polgarsag es az abszo-
CO lutizmus ertekeit igyekszik nepszerüsiteni.

82
 Bevezetes

A SPANYOL BAROKK FESTESZET Anyagok,

technik<lkes
A spanyol barokk festök kompoziciös gazdagsaguk, kreativitasuk es zsenialitasuk miatt önall6 azöskor
fejezetet erdemelnek. Az italiai chiaroscuro eppligy hatott rajuk, mint kesöbb az eszaki orsza-
gok kolorizmusa es fenytelitettsege. Müveszetüket a katolikus egyMz es az udvar szolgalataba
allitjak. Gyakoriak a vallasos temak, de a hetköznapi eletböl vett jelenetek es csendeletek is; Egyiptomes
jelentösek a kiralyi csalad tagjainak es az udvari embereknek az arckepei. A legkiemelkedöbb Mezopotamia
müveszek Francisco Ribalta , Jose de Ribera , Francisco de Zurbaran , Alonso Cano, Bartolo-
me Murillo es a zsenialis Diego Velazquez - valamennyien j61 megkülönböztethetö stnussal.
Azösi lndiaes
Kina
VELAZQUEZ
A leghiresebb spanyol festö altal kifejlesztett realista-naturalista stnust tökeletes szinhasznalat Görögorszages
es tenyhatasok jellemzik. Föleg mitolögiai es törtenelmi jeleneteket festet!, de kival6 portre- R6ma
festö is volt, nagyszerüen erzekeltette a szereplök karakleret. Kompoziciöiban fontos szerep
jut a levegöperspeklivanak, mellyel termelyseget teremt. Olyan rendkivüli kepeket festet!,
mint peldaul a Las meninas (Udvarhölgyek), ahoi sajat önarckepe is lathat6, vagy a Venusz Francisco de Zurbaran: Szent Hugö latogatasa
a refektöriumban (Museo de Bel las Artes, Sevilla) Ökeresztenyes
a tükörrel, ahoi a modell hatat fordit a nezönek, igy arcat csak a tükörböl lathatjuk. Zurbaranfesteszelenekegyikjellegzelesvonasa
afeherszfnarnyalatokgazdagsaga. preroman

Roman kor

G6tika

Bizances
aziszlam

Pre-
FranciscodeZurbaran kolumbian
VALLAS ES MITOLÖGIA csendelele1633-1640-
b61 (Prado, Madrid).
Afeslmenyenj61
A barokk fe steszet kedveli a vallasi es mitolögiai temakat, ervenyesülateny-arnyek
de a portre es a csoportportre, illetve a csendeletek is nep- halas,illetveavilagos Afrika,
szerüek. A kompoziciöban a tajkep is egyre nagyobb szere- esokkerszinuarnyalatok lndia, Kina
gazdagvalaszteka es Japan
pet kap .

•
Reneszänsz
Afranciafest6, ASzep/61elentogantatas
CharlesLeBrun (Prado,Madrid)akiväl6
Nagy Sdndor es Porus spanyolbarokklest6,
BartolomeMurillomuve
~fri~slla~~~ft ~~uvre, Akeptemäjaesstnusa
Lajosfranciakiraly j61tükröziazellen-
els6szämufesl6je, reformäci6egyhazanak
ertekrendjet
;~~~~~f~~~~~fa Klasszicizmuses
megalapn6ja. szecesszi6

20.szäzad

Kissz6tär

Canalelto: SzentMiirk
ter.1735körül (Nalional Nev-es
Gallery,Washington). Reszlel Diego de Velazquez Las Meninas (Udvarhölgyek) targymutat6
Avelenceifestönagy c. kepeb61 (Prado, Madrid). N egyelemes fesleszel törte-
hatassalvoltakesöbbi netenek egyik remekmOve. Szabad, oldolt ecselkezelese
olasz,angolesfrancia esgazdagszinsk<llajamialtazimpresszionizmusegyik
lajkeplestökre el6fularanaktekintik.

83
 A KLASSZICIZMUSTOL AZ IMPRESSZIONIZMUSIG
A klasszicizmus az utols6 egyetemes igenyü stilus,
mivel a 19. szazadt61 az egysegesnek tüno müveszeti
panorama szamos iskolara tagol6dik, melyek egymas-
t61 elkülönülten es parhuzamosan fejlfid nek, kü lönbö-
z{j iranyokat követve. lgencsak eltero stilusok szület-
nek, es a müveszek is egyre szemelyesebb vezerelvek-
hez igazodnak. A klasszicizmus, a romantika es az im-
presszionizmus a 18-19. szazadi eur6pai es amerikai
müveszettörtenet legfontosabb mozgalmai, bar letez-
nek mas jelentös iranyzatok, mint peldaul a realizmus
es a szimbolizmus.

A KLASSZICISTA MÜVESZET
A klasszicista müveszet, melynek Parizs a szekhelye, a tülarad6 barokk elutasftasakent kelet-
kezett mint a felvilagosult tarsadalom tükre. Ezt a tarsadalmat az esz, az ertelem , az encik-
lopl!dikus tudas iranyftja. A klasszicista müveszeket a klasszikus antik miiveszet ihleti, Pompeji
es Herculaneum varosainak felfedezese lelkesfti. A klasszikus semakat pr6baljak feleleszteni,
olyanokat mint a harmonia, a rend es az ünnepti lyesseg. Az tipfteszetben gyakoriak a monu-
mentalis alkotasok, melyek a tarsadalmi j61etet szolgaljak - k6rhazak, könyvtarak, muzeumok.
Racionalis es funkcionalis tereket terveznek, melyekben a klasszikus oszloprendek nem pusz-
ta dfszftesek, hanem strukturalis elemek. A szobraszok kedvelik a finom , elegans, a bajos es
nyugodt formakat, a polgari erenyek alleg6riajahoz a mitol6giai jelenetekböl merftenek - s
ezekkel a timpanonokat es a sfremlekeket dfszftik. A festeszetben lemondanak a trivialis ele-
mekröl, hogy a temara koncentralhassanak. A kompozfci6k hüvösek, s a rajz kiemelkedö sze-
repet kap . Elvetik az elözö korszak festeszetere jellemzö illuzionizmust es termelyseget.
Jacques Louis David: A Horatiusok esküje. reszlet
(Louvre, Parizs).Alestöalranciaklasszicizmusmegala-
ROMANTIKA prt6ja, majdNapole6nhivatalosarckeplestöje.

A szigoru rend es a tulzott racionalitas elutasftasakent Nemetorszagban egy uj esztetikai

iranyzat tünik tel, mely egesz Eur6paban elterjedt, szabad aramläst engedve az erzelmeknek,
a kepzeletnek, az individualizmusnak es a szubjektivitasnak. A romantikusok erdeklödese
a regi , kivaltkepp a közepkori müveszet es az idealizalt termeszet feie fordul. Valamennyi
müveszeti ag közül a festeszetben nyilvanul meg leginkabb a romantikus ideal: ujb61 megje-
lennek az arcokon az erzelmek, a szfn pedig egy mozgalmas, dramai es energikus kompozfci6
szolgalataban all. Franciaorszagban Gericault es Delacroix; Nagy-Britanniaban Constable es
Turner; Nemetorszagban Caspar David Friedrich a legjelentösebb alkot6k ..
~ John Constable
(/") A hampsteadi fenyer.
::) ConstablemOvei
~ atermeszetesmegvila-
N grtasesapontos,
z harmonikusszlnskala
revenkitOnnekatöbbi
romantikuslest6
Caspar David Friedrich: tJetkorok(Museum der
BildendenKünste,Lipcse). Friedrichanemetromantikus
Q alkotasaiközül.
festeszetegyiklegjelentösebbalakja,mOveszeteben
kiemelkedöenlontosszerepetjatszikatermeszet
N
(/")
(/")
w
0: A romantikusok közepkor iranti nosztalgiajanak kö-
0.... szönhetö, hogy az epfteszek felelesztettek es utanoz-
~ tak a roman kori es a g6tikus modelleket, s ezeket
neoroman es neog6tikus elnevezessel illettek.
N
<(
~~~;~1 :~~~,1~%a:;&~%~~~1~od~a~~~~ ~ti1~~~~ i:~~~;e~z7 ~g;:~;i~del-
1
_J
'Ü mes eletmuveben olyan esztet1ka1 u1rtasok figyelhet6k meg, melyek ma1d a20. szazad Theodore Gericault: A Meduza tutaja (L_ouvre, Parizs). A romantikus lrancia lesteszet
f- mOveszetiiranyzatatjellemzik egyikle91elent6sebbalak1aehhezaz6riasikepehezszamosvazlatotkeszllett.
(f")
::)
~
N
u
N
(/")
(/")
<(
_J
~

<(

84
 Bevezetes

IMPRESSZIONIZMUS Anyagok,
technikakes
Ez a kifejezetten festeszeti stnusiranyzat Franciaorszagban keletkezett az6skor
a 19. szazad masodik feleben. A:z impresszionista festök odahagytak
mütermeiket, es a szabadban festettek. hogy megragadjak a pilla-
natot, es kepeiken visszaadjak a feny es a szin pillanatnyisagat. Egyiptomes
Nagyon szeles szinskalaval rendelkeztek, tiszta szineket hasznaltak, Mezopotamia
nem kevertek öket. Föleg tajkepeket, embereket, jeleneteket es epüle-
teket festettek. Minden festönek megvolt a sajat stnusa, bar altala-
nos jegyeket is fel lehet fedezni. A mozgalom egyik elöfutara voll
Edouard Manet, akit a kortarsai lebecsültek, a hivatasos festök Az6si lndiaes
pedig elutasitottak. Követöi es palyatarsai: Pissarro , Monel, Degas, Krna
Sisley es Renoir.

Görögorszag es
Edouard Manet: Reggeli a szabadban (Musee d'Orsay, Parizs). Akepet 1863-ban Röma
mutattakbeaközönsegnek.esazonnalnagybotranytkavart.Afiatalmuveszekazonban
nagyraertekeltekazujstnust
Ökeresztenyes
preroman
POSZTIMPRESSZIONIZMUS
Voltak olyan festök, akik lijraertelmeztek az impresszionista elveket
es sajatos, eredeti m6don hasznaltak a szlneket. Önall6 strlust terem-
tettek azaltal, hogy eltavolodtak a pusztan formai , illetve technikai Roman kor
kerdesektöl, az abrazolt szemelyek lelektana erdekelte öket, a jelene-
tek temavalasztasanak pedig kiemelt jelentöseget tulajdonrtottak.
Közülük is ki kell emelnünk Cezanne , Gauguin, Toulouse-Lautrec es Götika
Van Gogh senkivel össze nem teveszthetö eredeti stnusat.

Pau1Cezanne:Kilrtydz6k
(Museed'Orsay,Parizs) Bizances
Eztakepet,illetve aziszlam
aposztimpresszionista
fest6egyebmuveit
tekintikakubizmus
el6futaranak,ezt Pre-
azavantgardstnust
aztan Picasso es kolumbian
Braquebontakoztattaki. Vincent van Gogh: A miivesz szoMJa Arles-ban (Van Gogh Muzeum. Amszterdam)
Atorzitott perspektrva. illetveaszrnekesafeketesajatoshasznalataaszorongaserzetet
keltik.
Afrika,
lndia, Kina
SZIMBOLIZMUS es Japan

A:z impresszionizmussal parhuzamosan egy masik stnusiranyzat is megjelenik, föleg az iroda-

lomban es a festeszetben: a szimbolizmus. Nevet onnan kapta, hogy az abrazolt dolgok je- Reneszansz
lenteset szimb61umok möge rejti , melyek megertese gyakorta irodalmi magyarazatot kivan.
A stnus - bar figurativ - a szinekkel jatszva a misztikumot hangslilyozza, es egy termeszet-
fölötti alomvilägot alkot. Föbb kepviselöi: Gustave Moreau, Odilon Redon es Pierre Puvis de
Barokk
Chavanes.

POINTILLIZMUS
Nehany festö a vegletekig vitte
az impresszionista formulakat, es
a szinfoltokat apr6 festekpontokra
bontotta fel. A pointillizmusnak vagy
III
20.szazad

divizionizmusnak nevezett lij techni-

ka ket jeles kepviselöje: Georges
Seurat es Paul Signac. Kisszötar

GeorgeSeurat: Ülo AugusteRodin:Acsök, Nev-es

modell (Musee d'Orsay, marvanyszobor, 1886 targymutat6
(RodinMuzeum, Parizs).
iet~~t~1~~~~~1m uj Rodinazimpresszionistak-
apointillizmust kalegyid6benujitottameg
aszobraszmuveszetet.

85
 SZECESSZIO
Az Euröpaban lezajlö ipari forradalom következmenye-
kent a 19-20. szazad tordulöjan jö nehany euröpai or-
szagban - ilyen peldaul Belgium, Franciaorszag, Auszt-
ria, Nemetorszag, Anglia es Spanyolorszag - egy de-
korativ polgari müveszet születik. Az uj stflusiranyzat
fö területe az epfteszet, mely a többi müveszeti agat
integralva egyseges stflust teremt a dfszftömüveszet-
ben. Az iparmüveszet szamos aga is viragzik- az ente-
riöröktöl a hasznalati targyakig.

A SZECESSZIÖ ALTALANOS JELLEMZOI

A szecesszi6 kifejezetten polgari es varosi müveszet, a 19. szazad
iparosodott tarsadalmanak gyümölcse. A szecesszi6s müveszek az üj
ipari anyagokat - pedaul az üveget es a vasal - felhasznalva deko-
rativ müveszetet teremtenek. Fö törekvesük, hogy a Mtköznapi
targyakt61 a varosi terekig mindent megszepitsenek. A területi es
az egyeni különbsegek ellenere sok közös vonasuk van : ked velik
a kusza-kanyarg6 vonalakat es a lekerekitett formakat; szakitanak
a szimmetriaval; müveiket a termeszet ihleti, ezert gyakori a növenyi
diszites. Minden szecesszios miiveszet az epiteszet szolgalataban
all. De a festeszet is polgarjogot nyer olyan nevekkel, mint az osztrak
Gustav Klimt vagy Rippl-R6nai J6zsef. Az iparmüveszet kisebb müfa-
jai is szepen fejlödnek, peldaul marvanypapir vagy az egy bizonyos
helyre keszülö bütorok es lampak.

Alle6i Morerahaz
enteri6rjeaszecesszi6s
katalanepftesz.uurs
DomenechiMontaner
munkaja.Aszecesszi6s
stnusf61egadiszftesben
uralkodottel.
A szecesszi6s epiteszek
gyakran terveztek bütorokat
es egyeb targyakat, melyek
felöltöztettek az altaluk ter-
vezett tereket.

TÖBBFELE ELNEVEZES
A szecesszi6s müveszet elnevezese orszagonkent valloz6: Belgium-
ban es Franciaorszagban art nouveau, Nemetorszagban Jugendstil,
Ausztriaban Sezession, Angliaban Liberty, Olaszorszagban Stile
Floreale, Spanyolorszagban modernismo.

MozaikkalborftottepfteszetielemazAntoniGaudi
tervezteGüell-parkban (Barcelona.Spanyolorszag). ÜVEGMUVESZET
AzsenialiskalalanepMszszamtalanszoralkalmazta
azepülelekdisznesenelamozaikot,kihasznalva
aszrn-esformavilagaban rejl61ehet6segeket A szecesszi6 idöszakara az üvegmü-
veszet szeles körü fejlödese jellemzö.
Az üveg az ablakok es ajt6k diszite-
setöl kezdve lampak es egyeb disz-

~a;~6:a~i~e~~~~ ~

Szecesszi6slampa
aranyozotttemb61,
üvegdiszitessel
abarcelonai Amatler-
häzb61 (Spanyolor-

Afranciaszecesszi6tvagyartnouveau-tavaroskep ~gJ ~"~~~~~r

szerintminden
'Q meghataroz6elemeinelisalkalmaztak,peldaulaparizsl
metröallomasoklejaratanal. Mlköznapi
N targyat muve-
(/) szienkellmeg-
(/) terveznl
w
ü
w
N Aközep-eur6paiorszagokbanisviragzottaszecesszi6-
(/) reszletapragaivaroshazabejaratikapujanakszecesszi6s
üvegdiszMseb61 (CsehKöztarsasag).

86
 Bevezetes

EPfTESZET Anyagok,
technikäkes
A szecesszi6s epiteszet elöfutarai a belga Victor Horta es Henry van az6skor
de Velde voltak. Epületeiken mar j61 megfigyelhetök az uj stnus jel-
legzetessegei: a dekorativitas, a termeszetesseg es a kiegeszftö
müveszetek jelenlete, ennek legkitünöbb peldaja a kovacsoltvas.
Egyiptomes
Angliaban William Morris es Charles Rennie Mackintosh voltak Mezopotamia
a legkival6bbak. Ez ut6bbi kival6 formatervezö is voll, Glasgow-ban
dolgozott. Müveire a visszafogott diszites, illetve az anyagok es
a konstruktiv elemek fontossaga jellemzö. A becsi Sezessionb61
Otto Wagner! es Joseph Hoffmant kell megemlfteni, akikre a szolid Az6si lndia es
es racionalis stnus a jellemzö. Spanyolorszagban a szecesszi6 leg- Kfna
fontosabb es legkreativabb központja Katal6niaban , Barcelonaban
voll olyan kival6sagokkal, mint Antoni Gaudi, aki mozgalmas, Abi!csi Karlsplalz metr6megall6jat Otto Wagner tervezte. Ez is jöl pi!ldäzza aszecessziö
termeszetelvü epfteszeleben bösegesen es jatekosan hasznalja alkalmazasatanyilvanostereken. Görögorszages
a hajlftott vonalakat. Alkotasaiban az iparmüveszet es a szobraszat R6ma
kiemelt szerepet kap.

Ökeresztenyes
KATALAN FESTÖK preroman

Az epiteszethez hasonl6an a katalan festeszet is jelentös alakokkal

büszkelkedhet. Ket müveszt kell kiemelni: Ramon Casas nemcsak
kvalitasos festö, de kival6 grafikus es plakatmüvesz is, akinek Roman kor
müveszetere Toulouse-Lautrec voll nagy hatassal. A masik müvesz,
a fökent portefestö lsidre Nonell egyedi stnusa reven reszben elta-
volodott a szecesszi6t61, s tragikus , mely, tenebrista festeszetet
teremtett. G6tika

PLAKATMUVESZET APedrerat vagy Mila-häzat Barcelonaban (1906-1910) aspanyot epMsz. Antoni Gaudi Bizances
tervezte. aziszlam
A szecesszi6 idejen viragzott a plakatmüveszet. Sok müveszt
biztak meg azzal, hogy alkot6 kepzeletüket a publicitas
szolgalataba allftva elöadasokat vagy ipari termekeket nep- GUSTAV KUMT Pre-
szerüsftsenek. kolumbian
A becsi Seeession legjelentösebb festömüvesze. Kompozici6ira a ket
dimenzi6 es a szinek dekorativ hasznalata jellemzö, de gyakran alkal-
mazott aranyat is. Szamos arckepet keszftett; a klasszikus es keresz-
teny müveszetböl meritett ihletett. Kepein tisztan erotikus elemek is Afrika,
Aszecesszi6slest6kmegbfzasragyakrankeszttettekhirdeteseket.Akatalanmüvesz,
RamonCasasiCarböezzelaplakatjavalegyriojai bortreklamoz. lndia, Kina
helyt kaptak. Leghiresebb müvei: A csök, a Salami!, es a A hiirom es Japan
t!letkor.

Gustav Klimt: Ahilrom eletkor(Galeria Nazionale d' Arte Moderno, Röma). Klimtre Reneszansz
nagyonjetlemz6,hogyaperspektivar611emondvacsillog6eslisztaszinekkelmint.Js
Mtterekellest

Barokk

III
20. szazad

Kissz6tar

Nev-es
targymutat6

87
 A 20. SZAZAD MÜVESZETE
A 20. szäzadi muveszet legf6bb jellemzoje, hogy sza-
kftan i pr6bäl a koräbbi hagyomänyokkal, es a mave-
szet fogalmänak gyökeres megtljltäsära törekszik. A
nezo többe mär nem passzfv befogad6, hanem a ma-
alkotäs resze; mär nemcsak ertelmezi , de idonkent
ujraalkotja a muveket. Különbözo stn usiränyzatok buk-
kannak fel es tannek el, hogy helyt adjanak egy meg
ujabb mozgalomnak. A muveszek mär nem ragasz-
kodnak egy bizonyos iränyzathoz, hanem a kü lönbözo
strlusokat meg ismerve teremtik meg egyen i muvesze-
tüket, mely az esetek többsegeben egy vagy akär több
csoporthoz, illetve esztetikahoz is kapcsol6dik.

A 20. SZAZADI MÜVESZET ALAPJAI

Harom merföldko jelzi a kortars müveszet
fejlodesenek utvonalat. Az elso az ipari for-
radalom es hatasa, mely az 1900-as Parizsi
Vilagkiallitason mutatkozik meg, ahoi a tu-
domany es a technol6gia elkapraztatja
a nezoket, s egyUttal esztetikai rangra emel-
kedik. A masik ket merföldko a ket vilagha-
boru, melyek attormaljak szinte valamennyi
emberi közösseg ertekrendjet. Az 6riasi
mertekü iparosodas reven egy elgepiese-
deu: elidegenedett szemlelet jelenik meg,
mely uj szüksegleteket is teremt: megno
a hely es lakasok iranti igeny. A mesterse-
gesen eloall itott uj anyagok szeles valaszte-
ka a müveszi-alkot6i folyamatra is hatassal
van . A festeszetben es a szobraszatban is
meg jelennek a hulladekanyagok vagy az uj
szintetikus festekek, melyek lehetöve teszik
a felületek es a formak jatekat.

FUNKCIONALISTA EPfTESZET
A racionalizmus atalakitja az epiteszetet es a terrOI vallott korabbi nezeteket. A 20. szazadi
epiteszek reszben az uj anyagok hasznalatara - az acelra, a vasbetonra , a nagymeretü sik-
üveg re - alapoznak, reszben a ter irant tamasztott uj követelmenyekbol , az eröteljes varosia-
sodasb61, illetve a gazdasagi szüksegletekböl indulnak ki. Ehhez olcs6 anyagokat hasznalnak,
es egyszerü, könnyü szerkezeteket terveznek, melyek lehetöve teszik a gyors epitkezest.
Ugyanakkor kapcsolatot keresnek a tajjal ; zöld területeket es infrastruktürat hoznak letre,
amelyek kenyelmesebbe es könnyebbe teszik a hetköznapi eletet. Ezek az uj mozgalmak
az Egyesült Allamokban es Eur6paban jelentek meg: a ch icaglii iskola, a funkcionalista
racional izmus es a Bauhaus. Giorgio de Chirico: Hektar es Andromakhl!, 1917
(Galeria Nazionale d' Arte Moderno, R6ma). AGörög-
orszagban született fest6 egyeni es ujszerü m0veszi
nyelvezetetteremtett;azalakokat pr6bababäkra
emlekeztet6struktUrakrabontotta

w
1-
w
N
(f)
·w
>
'::J
::?:
0
<{
N ALeiterBuildingachicag6i A20. szazad els6felenek
·<{ iskolahoztarto16ep11eszek, PARIZS ES NEW YORK - A MUVESZET FÖVAROSAI egyiklegjelent6sebb
N DankmarAdlereslouis Henri , ep11esze F.L.Wright
(f) Sullivanalkotasa.Szamukra Kiserletez6szelleme
.aformaafunkci6 Bar az uj esztetikai iranyzatok hatasa az egesz modern vilagra spiralisalaku,lekerekitett
c:i következmenye". kiterjed , a müveszet fövarosa cimmel a 20. szazad elsö fele- epületeketalmodott meg
(\j ben meg Parizs dicsekedhet, kesöbb azonban New York veszi estervezett,igyhozva
letre hatalmasegyseges
<{ ät ezt a szerepet. teret (Guggenheim
Museum. New York).

88
 Bevezetes

A BAUHAUS Anyagok.
technikakes
Nemetorszagban 1919-ben alakult a Bau haus nevü iskola, mely azöskor
a müveszek es a kezmüvesek közti hatarok eltörleset szorgalmazta.
illetve az epfteszet es az ipar szintezisere tett kfserletet. Celkitüzese
voll a munkasosztaly eletkörülmenyeinek javftasa - iparilag gyartott,
Egyiptomes
gazdasagos anyagok alkalmazasaval es a bennük rejlö sajatos ki- Mezopotamia
fejezöerö felhasznalasaval. A Bauhaus alapft6ja az epftesz Walter
Gropius voll. Müveiben tökeletesen megtestesitette az iskola ideol6-
giajat, melyhez Mies van der Rohe is csatlakozott. Ö val6sitotta meg
a rad ikalis funkcionalizmust, es olyan tereket alkotott, ahoi szinte Azösi lndiaes
megszünik a „kint" es „bent" hatara. Kfna

SZOBRASZAT Aracionalistaepllesz.etegyiklegerdekesebbpeldajaMies Görögorszages

vanderRohepavilon1a,melyetaz1929-benBarcelonaban R6ma
(Spanyolorszag)megrendezettvilagkiallllasratervezett
A 20. szazad szobraszata szoros kapcsolatban all az avantgard

~I
testeszeti mozgalmakkal. Sok szobrasz egyben kivalö festö is.
Tülsü lyba kerü l az ipari nyersanyagok hasznalata, üj texlil- Ökeresztenyes
rakkal s az altaluk nyert plaszlicitassal kfserleteznek preroman
Brancusi szobraszkent elsönek szakitott a hagyomanyok- (
kal es a korabbi akademicizmussal ; a kubista Alexander
Archipenko , Julio Gonzales es Pablo Picasso nehezen
körülfrhatö, kategorizalhatö müveszek, ugyanügy mint
Roman kor
Alexander Calder, Henry Moore es Alberto Giacometti.

G6tika
AFerti t!s nöa szürrealista mozgalomhoz tartoz6 es
azatrikainegerszobraszathatasaalattall6svajciszobrasz,
AlbertoGiacometli müve
Bizances
aziszlam
AlexanderCalderameri-
FUNKCIONALISTA RACIONALIZMUS kaiszobraszmobilja
ES LE CORBUSIER Folytonosmozgasban
lev6esvalloz6nezöpon- Pre-
tokatkinalömüvei kolumbian
Ahogy a neve is mutatja, a mozgalom a racionalis es funkcionalis forradalmasrlottak
aszobraszatot
terek alkotasat szorgalmazta, lemondva minden felesleges dfszftes-
röl. Leg jelentösebb kepviselöje Le Corbusier, aki az epületet egy egy-
Afrika,
seges struktürakent kezelte, melyben a talak szabadon valtoztathat6k lndia, Kina
a belsö terhez rendelt funkci6 szükseg letei szerint, illetve a környezö es Japan
varoskepbe valö beilleszkedes erdekeben. Vasbetonnal kfserletezett, UJ EPITESZETI KÖZPONTOK
analizalva ennek az anyagnak az epfteszeti lehetösegeit.
A masodik vilaghaboru utan ket üi epfteszeti központ hfvta tel
Reneszansz
magara a figyelmet: Brasilia varosa illetve Japan, ahoi az üj
A 20. szazadban ket üj müveszeti ag fejlödik erötelje- epiteszeti tendenciak a japan hagyomanyokkal keverednek, es
sen : a fotograti a es a film , melyek nagymertekben ezzel egy zsenialis üjitö nyelvezetet teremtenek.
hatnak a többi müveszetre , illetve forradalmasftjak Barokk
a kommunikaciö egesz rendszeret.

Abrazil eplleszt, Oscar Klasszicizmuses

ALaVilleSaboye(Poissy,

•
Niemeyertbiztakmeg szecesszi6
Franciaorszag)LeCorbusiermüve, a20.szazadmasodik
akiafunkcionalistaeplleszet felebenemeltujfövaros,
legjelentösebbkepviselöjevolt Brasilia közepületeinekes
a20. szazadelsöteleben legreprezentativabb
epüleleinektervezesevel-ill
azujbrazilvaroskatedralisa

Kisszötar

Nev-es
targymutat6

89
 KUBIZMUS
Pablo Picasso Avignoni kisasszonyok cimü
müve a kubista mozgalom nyitanya. Ezutan
majd ket evtizedig egy sor festö alakitgatja
az üj festeszeti nyelv normait, melyre erötel-
jesen hatott az afrikai mOveszet. A kubizmus
föbb jellemvonasai: a perspektiva elutasitasa
es a ketdimenzi6s abrazolas alkalmazasa;
a figurakat geometrikus formakra bontjak,
majd üjb61 felepitik. Kedvelik a vonalat es
a sik formakat. Azt szorgalmazzak, hogy
a nezö ne egyetlen nezöpontb61, hanem
az abrazolt targyak nyüjtotta szamos pers-
pektivat egyesitve lassa a mOalkotast.
A kubizmus legemblematikusabb mOveszei
Picass6n kivül: Georges Braque , Juan
Gris es Fernand Leger.
EXPRESSZIONIZMUS
A mozgalom, melynek föbb elöfutarai a norveg Edward Munch es a belga James Ensor vol-
tak, Nemetorszagban fejlödött ki. Az ember legbelsöbb erzelmeit, az egzisztencialis szoron-
gast, a tajdalmat es a szubjektiv vilagot fejezik ki a meresz vonalvezetes, az agressziv
szinhasznalat es a figurak torzitasa reven . E pesszimista vilag- es a tarsadalomszemlelethez
nagyban hozzajarul az elsö vilaghaborü pusztitasai altal okozott csal6dottsag es kilatastalansag.
Az expresszionizmus fö kepviselöi: Nolde, Kirchner, Kandinszkij, Marc, Macke, Kokoschka,
Gras, Chagall es Modigliani. Habar a mOveszek elterö stnusban dolgoznak - sät mas tenden-
ciakkal is kiserleteznek, mint peldaul Kandinszkij - , festmenyeik j61 tükrözik a mozgalmat
alapvetöen meghataroz6 kiabrandultsagot es pesszimizmust.
FUTURIZMUS
A 20. szazad elejen a modernitast,
a mozgalmassagot es a tarsadalmat
elörevivö gepesites es technika
fölenyet hangsülyoz6 üj stnus jelenik
meg: a futurizmus. A mozgalomhoz
tartoz6 festök szamos müve a kepek
sara egymasra helyezesevel pr6balja
a mozgast abrazolni.
Vaszilij Kandinszkij orosz lestö lmpresszi6 No. 5 cimu
lestmenye1911-böl(Pompidou-központParizs)

A TÖRTENELMI AVANTGÄRD
Törtenelmi avantgardnak, azaz „izmusok-
nak" nevezzük a 20. szazad elsö harmada-
ban jelentkezö s a masodik vilaghaborü
kezdeteig tart6 különbözö mozgalmakat.
Eredetiseg, üjit6 szellem es kepviselöinek
tehetsege folytan a legismertebb „izmusok":
kubizmus, futurizmus, fauvizmus, expresz-
szionizmus, dadaizmus, szürrealizmus,
Aspanyolle.stö,Pab.loRuizPicasso1907-benlestell illetve az absztrakt mOveszet.
kepe, Az Av1gnoni k1sasszonyokmar 1elzi a 20 .. szazadi
muveszekszakitasatahagyomanyosmuveszet1nyelve-
zettel,esazujkifejezesmöd,akubizmuskezdetet FrancisPicabia: Voi/a
lafilleneesansmere.
Afranciamuveszre
eröteljesenhatottak
al6bbavantgard
mozgalmak,mintpeldaul
A fauvizmust az 1905-ös parizsi Öszi Szalon tette alauvizmus,akubizmus,
ismert1e. A mOveken a szin a föszereplö, melyet adadaizmuses
eröteljes, direkt m6don, atmenetek nelkül hasz- aszürrealizmus
nalnak. Föbb kepviselöi: Malisse, Vlaminck es
Derain.
w Henri Matisse:A/ilnc
1- (Ermitazs,Szentpetervar).
w Alrancialestöalauviz-
N muslegjelentösebb
(f)
elölutara.Eztazavant-
'W gardlestöimozgalmat
> azimpresszionistateny-
'::::::> esszinhasznalatanali-
~ zesereadottreakciö
jellemzi.Alestöerö-
0 teljes,lisztaszlneket
<{ hasznal,satönusok
N semteletnekmeg
'<l: avalösagosaknak
N
(f)

ci
C\J
Az Egy biciklis/a dinamizmusa Umberto Boccioni olasz lestö
<{ 1913-asluturistaalkotasa.Aluturizmuselutas11ottaahagyomanyokat;
agepeketesasebessegettekintetteahatadasszimbölumanak

90
 Bevezetes

SZÜRREALIZMUS Anyagok,
lechnikakes
A szürrealista festök a racionalitas bekly6jat61 megszabadulva az6skor
az almok es a tudatalatti vilagat pr6baltak kifejezni. A vegeredmeny
egy alomszerü es hangsillyozottan egyeni festeszet, mely eltavol6-
dik a val6sagt61. A különbözö targyak es elemek egy szubjektiv Egyiplomes
dimenzioba kerülnek, es egy kepzeletbeli vagy irrealis vilag ban Mezopolamia
mozognak. A polgari keretekkel es a kialakult normakkal val6 szaki-
tas vagya gyakran provokativ es erös erolikus tartalommal telitett
müveket hoz lt\!.rn..Alegjelentösebb szürrealista festök: Ernst,
Magritte , Mir6 es Dali. Azosilndiaes
Kina

A LEGUJABB TÖREKVESEK Görögorszages

R6ma
A masodik vilaghaborilval lezarul egy korszak a müveszettörtenetben is, hogy egy ilj, kreativ Azem/ekezet illland6silga, 1931 (Metropolitan Museum,
es mind jobban atomizal6d6 szakasz nynjon. Elsökent emlithetjük az informell - mely New York), Salvador Dalf szürrealista festmenye.
Eur6paban fejlödik ki, es olyan nevek temjelzik, mint Antoni Tapies, az EI Paso csoport, Lucio Ökeresztenyes
Fontana - , illetve eszak-amerikai megfelelöjet, az abszrakt expresszionizmust, ahoi Jackson preroman
Pollock es Willem de Kooning müvei emelkednek ki. Az egyeb absztrakt iranyzatok - mint
az op-art - mellett ter h6ditanak a figurativ müveszet mozgalmai , peldaul a pop-art, melyet
a mfidia es a comic esztetikaja inspiralt; a hiperrealizmus szinte fotografikus m6don repro-
dukalja a val6sagot. Emellett olyan figurativ müveszek is feltünnek, mint a nagyon egyeni es
Roman kor
szubjektiv stflust kepviselö Francis Bacon. A szazad utols6 negyedeben felviragzik a poszt-
modern - különbözö iranyzatokkal es leagazasokkal.

G6tika
ABSZTRAKT MÜVESZET
Az absztrakt festök a vegletekig viszik a figuraci6val es a korabbi akademizmussal val6 Bizances
szakitast. A val6sagos alakokat es targyakat vonalakra es szinfoltokra bontjak. Az orosz festö, aziszlam
Kandinszkij voll az elsö absztrakt müvesz, aki kompozici6iban a szinekkel es a geometriai
formakkal jatszik. A svajci Paul Klee szinten absztrakt formakkal kiserletezett, mig a holland
Piet Mondrian a val6sag mindenfajta visszatükrözeset elutasitotta. Ketdimenzi6s kompozici6i Pre-
a vizszintes es függöleges vonalakb61 kiindulva az alapszinekre epülnek. kolumbian

PietMondrian: Alrika,
Kompozlclö vörösben, lndia, Kina
sargilbaneskl!kben, Roylichtenstein-AndyWarhollalesRobertRauschen- es Japan
1921 (HagaiNemzeli berggelegyütt-apop-artegyiklegjelentosebbmuvesze;
Muzeum).A20.szazad akepen: Egy hajö ledlilzetlin.
elsöfeleb61val6holland
festoavegletekigvitte
azabsztrakci6 Reneszansz
konzekvenciait

DiegoRiveramexik6ifest6muvesz Barokk
falkepe,melyetamexikövarosi
Nemzeti Palotabankesz1lett
Aforradalmieszmektolathatott
kompozici6ibanegyrealistaes Klasszicizmuses

•
populistamuveszetinyelvezetet szecesszi6
lejlesztettki

MURALIZMUS
A muralizmus Mexik6ban született mint-
egy a forradalom folyomanyakent azzal
a szandekkal , hogy a hajdani dicsöseget Kisszötar
visszaszerezzek, es a tömeget kimüveljek.
Legjellemzöbb vonasa a monumentalitas,
illetve a forradalmi-nacionalista ideol6giat Nev-es
közvetitö figurativitas. A legjelentösebb Akolumbiaifestoesszobrasz, FernandoBoterosajatos targymutat6
müveszek Jose Clemente Orozco, Diego nyelvezetett.eremtett,melynekleglöbbismerve,hogy
Rivera es David Alfaro Siqueiros. hatalmas,kover,erzekif1gurakatalkot,sezekholm1
iröniatölsemmentesek

91
 KISSZOTAR
Pärn akväder (Betlehemitemplom. Barcelona)
AKROTERION: a templomok oromzatanak
csilcsat diszitö eiern.
ALKUPOLA: olyan kupola, melynek külsö-
megjelenese es szerkezete nem azonos.
ANTEFIX: a tetök lecezeset takar6 cserep-
disz az antik görög-r6mai epiteszetben.
ANTROPOMORF: ember formajil vagy em-
berszera (targy).
APSZIS: felkör alakil, altalaban telkupolaval
fedett ter, mely tillnyillik a templomtesten.
ARCHIVOLT: a bejaratot diszitö s az oszlo-
pokon vagy pillereken nyugv6 boltiv körül
helyezked ik el koncentrikusan.
ATRIUM : a r6mai lak6haz központi udvara,
illetve oszlopcsarnokkal körülvett, zart
elöudvar az epület bejarata elött.
BALUSZTRAD: babos korlat; a fedö- es talp-
lemez között ritmikusan ismetlödö köbabok
sorab61 all6 korlat vagy mellved - erkelye-
ken, lepcsöhäzakban, teraszokon .
BELLET: kapu , ablak lepcsözetesen befele
szükülö, feloszlopokkal diszitett kerete .
BESTIARIUM: val6s vagy fantasztikus allat-
alakokkal illusztralt mesek gyüjtemenye.
BETON: öntött falazat (habarcs, viz es kavi-
csok kevereke) , melyet mar a r6maiak is
alkalmaztak.
BODEGON: lasd csendelet
BOLTHAT: a boltiv vagy boltozat felsö,
külsö, domboril felülete.
BOLTfV: ek alakil kövekböl faragott, ives
athidal6szerkezet, mely ket oszlopra vagy
pillerre tamaszkodik. Közeppontjaban van
az ugynevezett zar6kö.
BOLTKÖ: ek alakilra faragott kövek; a boltiv
egyes darabjai.
BOLTOZAT: ives keresztmetszetü terlefedö
szerkezet.
a:
-~
'Ü
N
(f)
(f)
~ Patköiv (SanJuandeBanos-lemplom.Cerrato.
Palencia)
92
Sztalaktitboltozat (Siraz-mecset, Iran)
CIBORIUM: a negyezet föle emelt balda-
chinos, oszlopos-ives epitmeny (szentseg-
häz).
CLAIR-OBSCUR: (francia) v. chiaroscuro
(olasz) feny-arnyek hatas a festmenykom-
pozici6n .
CSEGELY: gömbharomszög atmenet a ku-
polater negy- vagy sokszög alaprajza es
a kupola kör alaprajza között.
CSENDELET: targyak (hasznalati eszközök,
hangszerek stb.) együtteseröl, viragokr61 ,
gyümölcsökröl, haziszarnyasokr61 stb. ke-
szült festmeny.
CSIPKES PARKANY: attört diszites, melyet
az epületek felsö peremere helyeznek.
csücsiv: föleg a g6tikara jellemzö hegyes
boltiv.
OIPTICHON: ket reszböl all6, festet! vagy
dombormüves fatabla, melyet ugy lehet
összecsukni, mint a könyv borit6jat.
EKiRAS: ek alakil irasjelek; az 6kori Közep-
Keleten altalanosan hasznalt iras.
EMPORIUM: a mellekhaj6k feletti arkados,
karzatszerü resz.
ERESZ: a tetö felsö, kiugr6 resze.
FALAZAT: a falat alkot6 anyagok megmun-
kalasa es kötesm6dja.
FELDOMBORMÜ: a relief egy fajtaja, ahoi
a figurak telig kiemelkednek a sik alapb61
FENYOSZTO: lasd oszt6sudar
FIATORONY: fiale ; a g6tikus epiteszetben
hasznalt kismeretü, toronyszerü, nyujtott
piramis tetejü tagozat, illetve diszitöforma.
FILIGRAN: arany- vagy ezüstsodronyb61 ,
illetve temszalb61 keszült diszites.
FRESKO: vizben old6d6 festekkel keszült
falfestmeny lealapozott falra, a meg nedves
vakolatra.
Ekfräs (Ürvarosabantalallkislabla.Sziria)
Küklopsz(inka lal Cuzcöban, Peru)
FRiZ: epületresz dekorativ lezarasara szol-
gal6 vizszintes sav; az antik müveszetben
az architrav es a föparkany közötti resz.
GALERIA: folyos6, melynek csak egyik
oldalan van fal.
HOMLOKZAT: az epület utcara, udvarra,
kertre tekintö oldala; a templom vagy temp-
lomhaj6 homlokzata.
HÜPOSZTÜL CSARNOK: fedett oszlop-
csarnok.
IKONOGRAFIA: az abrazolasok jelenteset ta-
nulmanyoz6 müveszettörteneti tudomanyag.
iVBELLET: intrados; a boltiv vagy boltozat
lathat6 belsö, homoril felülete.
KARIATIDA: oszlopot vagy piliert helyette-
sitö, tart6elemkent alkalmazott nöi szobor.
KERESZTHAJO: vagy kereszthäz, a hosszha-
j6ra meröleges, elvalasztva azt a templom
szentelyetöl.
KIS KVADER: kicsi, durva kväder.
KORUS: az enekkar szamara fenntartott hely
a templomban.
KORUSKÖRÜLJARci lasd szentelykörüljar6
KUPOLA: központi epületreszek telgömb
alakil boltozasa. Az alaprajz lehet: negyzet,
sokszög, kerek vagy ellipszis.
KUPOLADOB: a tart6elemek es a kupola
köze beiktatott hengeres vagy sokszögü
epiteszeti resz.
KÜKLOPSZ: epitkezeseknel hasznalatos jel-
zö, ahoi a falazast hatalmas meretü kövek-
böl , altalaban kötöanyag nelkül illesztettek
össze .
KVADER: szabälyos alakilra faragott nagy-
meretü falaz6kö; illetve kväderekkel rakott
vagy burkolt falazat.
LAPOS DOMBORMÜ: dombormü, ahoi a fi-
gurak csak kevesse emelkednek ki a sikb61.
Kariatid äkazErechleionröl(Akropolisz,AIMn)
 Bevezeles

Anyagok,
lechniki!kes
azoskor

Egyiplomes
Mezopolamia

Csipkes pärkäny (Hercegi palota. Cogolludo, Rözsaablak (Pitemplom, Barcelona) Zoomorl vizköp6 (San Gregorio kollegium. Valladolid) "'16si lndiaes
Guadalajara) Kina

MAGAS DOMBORMO: a figuraknak több
mint a feie kiemelkedik az alapböl.
MAUZÖLEUM: monumentalis siremlek
MERMO: köracs; g6tikus epiteszeti orna-
mentika, i!ttört geometrikus diszitmeny.
MINARET: a mecset tornya.
NARTHEX: a bizanci templom elöcsarnoka,
illetve a bazilika föhaj6ja elötti (fedetlen)
csarnok.
NEGYEZET: negyzet alaprajzil központi ter
a templomban a föhaj6 es kereszthaj6 talal-
kozasanal.
NYiLASKERET: falnyilasok sima vagy disze-
sebb kö-, mükö- vagy vakolatszegelye; ab-
lakoknal könyöklö es szemöldök
OCULUS: kis, kerek nyilas.
OLAJ: a festekhez olajat hasznalnak kötö-
anyagnak.
OLTAREPiTMENY: kö-, fa- vagy egyeb
anyagb61 keszült szerkezet, mely az oltar
diszitesenek resze.
OSZLOP: kör alaprajzil, függöleges alata-
maszt6 eiern az epiteszetben; tarthat par-
kanyzatot, boltozatot vagy egyeb struktural;
reszei: labazat, törzs, fejezet.
OSZLOPFÖ: fejezet; az oszlop tagozatok-
b61 es egyeb diszitö elemekböl all6 felsö
resze.
OSZTÖSUDAR: g6tikus ablakokat es kapu-
zatokat ket reszre oszt6 függöleges tagozat.
PARKANY: a labazat vagy fal kiugr6 resze;
vizszintes tagolas.
PARNAKVADER: a kvaderkö kiugrö, dombo-
ruan megmunkalt resze.
PERSPEKTiVA: a targyak terbelisegenek
abrazolasi m6dja sikban.
PILASZTER: negyzetes alakil , kiugr6 falpil-
ler, labazattal, fejezettel.
PORCELAN: !eher masszab61 keszült, na-
gyon finom, attetszö, vizall6 keramia.
PRESBITERIUM: papok reszere fenntartott
hely a szentelyben.
RÖZSAABLAK: nagymeretü, mermüves di-
szitesü kerek ablak.
SAKKTABLAS: diszitömotivum, mely lapos-
es magasdombormüvek negyzeteinek sakk-
tablaszerü valtakozasaböl all.
SAROKBOLTFÜLKE: fülkeszerüen boltozott
at16s iv falsarkokban; celja az als6 negy-
vagy sokszögü ter es a kupola közti atme-
net megteremtese.
SFUMATO: ol.: „füstös, fatyolos"; a kör-
vonalat felold6 lagy festesm6d , peldaul
Leonardo da Vincinel.
SKURC: rövidüles; a szemely vagy targy
perspektivikus abrazolasa a függölegeshez
kepest melysege rzetet kelt.
STUKKÖ: föleg gipsz es enyves viz kevere-
keböl összeallitott massza, melyböl külön-
bözö diszitmenyeket hoznak letre.
SZEMÖLDÖK: ajt6- es ablaknyilas felsö,
vizszintes resze.
SZENTELY: a templomnak az a resze, ahoi
a föoltar talalhat6.
SZENTELYKÖRÜLJARÖ: a mellekhaj6k
folytatasakent, a k6rus es a szentely körüli
folyos6.
SZTALAKTITBOLTOZAT: sok kis hasab
alakil, egymas !öle lepcsösen kiugr6 elem-
böl all6 boltozatforma.
SZTELE: faragott, feliratos, függöleges kö-
lap vagy köoszlop, melyet emlekül allitanak
valakinek.
TAMiV: külsö iv, mely a haj6k boltozatanak
oldalnyomasat athelyezi az epület tampille-
reire.
TAMPILLER: falmegerösites, mely a boltozat
oldalnyoma_sat egyenliti ki. Görögorszages
TAUSIROZAS: (damasquinage), fembe- R6ma
rakas. Nem nemes femek diszitese nemes
femberakassal ; a kivesett melyedesekbe
arany- vagy ezüsthuzalt vagy -lemezt
kalapalnak. Okeresztenyes
TEMPERA: festeszeti technika; kötöanyag- preroman
kent tojassargajat vagy enyvet hasznalnak.
TENEBRIZMUS: az olasz „arnyekolas"
sz6b61 ered , Caravaggio követöinek sötet,
arnyekos kepeire, strlusara vonatkozik. Roman kor
TERRAKOTIA: megmintazott es kiegetett
agyagedeny vagy -szobor.
TIMPANON: haromszög alakil tetözet Gutka
(orommezö) a homlokzaton; illetve ablak-
es ajt6nyilasok feletti kereteles.
TRIFORIUM: a roman es g6tikus templo-
mok föhaj6janak oldalfalan levö s a haj6 feie Bzances
nyi16 emeleti arki!dsor, illetve a mögötte aziszlam
levö keskeny folyos6.
VAKiV: a boltivet helyettesitö diszitöelem,
mely eltakarja a tenyt; zart falsikon tagolasra Pre-
alkalmaztak. kolumbian
VALYOG : agyagmassza, melyet neha szal-
maval kevernek; napon szaritott valyogtegla.
VIMPERGA: meredek, haromszög alakil Afrika.
diszitöoromzat a g6tikus ajtö- es ablaknyila- lndia. Kina
sok fölött. es Japan
ZOOMORF: al lat formajil, allatszerü
ZSALU: köracs; attört ablakzar6, melytöl
nem lehet belatni, de a kilatast nem akada-
lyozza. Reneszansz
Barokk
Klasszicizmuses
szecesszlö

•
20. szilzad

Nev-es
targymulatö

Bodegön,azazcsendelettärgyakkal Georges Braque: Csendi!lel vörös len1övel (1936), Csucsiv-azhuelgasi kolostorbejarata(Burgos)

magantulajdon

93
 NEV- ES TARGYMUTATO
A, A Bolero, Fernando 91 diadalfv38 festeszet 8, 10
aachenipalotakäpolna45 Botticelli, Sandro 78 felköriv43, 45 afrikai 69
abakusz29 Bramante76 patköfv 42, 43, 92 afrikai test-68
absztraktexpresszionizmus91 Brancusi, Constantin 89 vakfv92 barlang12
absztraktm0veszet91 Braque, Georges 90 diptichon 92 bizanci 59
Abu Szimbel, templom 14 Brasilia (föväros) 89 Diszkoszveto(Müron) 32 barokk82
acel (anyag) 10 bronz(anyag)11,24 dolmen 13 egyiptomi17
Adams,Ansel 9 Brueghel, id. Peter 79 domborm0,bizänci59 etruszk 35
Adzsanta-völgy23 Brun, Charles Le 83 egyiptomi17 fal 51
afrikai fetisek 68 Brunelleschi, Filippo 74, 76 maja65 llamand82
afrikai maszkok68, 69 buccheroväzäk35 Domenech i Montaner, Llufs86 götikus 56
afrikai m0veszet68-69 Buddha 23 Donatello77 holland82
Agamemnön,halottimaszkja27 Burgos, katedralis 55 dör (oszlop) 29, 36 japan73
agyag(anyag)11 Dreyer, Carl Theodor 9 kinai72-73
ajtö-, ablakfelfak46, 53, 93 c Dürer,Albrecht79 klasszicista 84
akkadok 18 Calder, Alexander6, 89 ökereszteny41
Akropolisz, görög 28, 30 Campin, Robert 79 E, E reneszansz 78
akroterion 92 Canaletto83 ecsetek 10 römai39
alak 69 Capa, Robert 9 Edo(korszakJapanban)73 romanestablakep51
feketeesvörös(görög keramia)33 Capra, Frank9 Egy biciklista .. .(Boccioni) 90 Tang (kfnai)25
imadkozö26 Caravaggio82 Egyiptom,ökori14-15 fiatorony 52, 53, 93
alaprajz(templom)47 cardium36 egyiptomi rrnok 15 filigran 93
Alberti, Leon Battista 75, 76 cardo 36 egyiptomiistenek17 film9
Alhambra (Granada) 60, 61 carnacikösorok13 Eizenstein,Szergej 9 Firenze 74, 75
Alsö-Egyiptom14 Cartier-Bresson, Henri 9 ekfras 92 flamand stnus56
Altamira (Spanyolorszag) 12 Casas, Ramön86, 87 EI Pasocsoport 91 Fontana,Lucio91
amfiteatrum37 cavea(amfiteatrum)37 emblemak39 Ford,John9
amfora33 Cellini, Benvenuto 77 Az emmausi vacsora (Caravaggio) 82 förum36
amorritak18 Cerveteri, szarkofag35 empörium93 fotografia9
angol-ir,m0veszet44-45 Cezanne, Paul 85 Ennedi (Algeria) 69 FraAngelico 78
Angyali üdvözlet (Fra Angelico) 7 Chagall, Marc? ep11eszet 8, 10 freskö(k) 93
Angyali üdvözlet (Martini) 56 Champollion,Jean-Fran~ois 15 aszttiriai43 etruszk 35
antropomort92 Csancsan 67 barokk80 kretai26
anyagok10,11 Chartres, katedralis 50, 54, 57 bizanci 58 mükenei27
Apoxiomenesz32 chavfn (kulttira) 63 egyiptomi 16 pompeji39
apszidiola46 Chavrn de Huantar 63 etruszk32 Friedrich, Caspar David84
apszis41,92 chicagöi iskola 88 funkcionalista 88 friz 29, 93
arabeszkek61 Chichen ltza (maja) 62, 65 götikus54 futurizmus90
Archipenko,Alexander89 chimu(prekolumbiankulttira)66 görög 29-30
architräv29 Ching (kfnaidinasztia) 72 hindu22,70 G
archivolt 46, 53, 92 cibörium92 inka 67 galeria93
arena(amfiteatrum)37 cinquecento74-79 iszlam 60 GallaPlacidiamauzöleuma41
Arnolfini hdzaspar (Van Eyck) 56 cisztercita52 japan73 Ganümedesz(Cellini) 77
artnouveau(szecesszi6)86 clair-obscur92 karoling45 Gaudf,Antoni 87
asztragal29 clunyiapatsag48 kfnai24 Gauguin, Paul 85
Atheni Nike, temploma 30 colima(prekolumbiankulttira)63 klasszicista84 gerendazat29
atrium92 Colosseum(Röma)37 kretai26 Gericault, Theodore 84
avantgard 90 Concordia-templom29 maja65 Giacometti,Alberto89
Avignoni kisasszonyok (Picasso) 90 Copan (maja)65 megalitikus13 Ghiberti, Lorenzo77
aztekok62-67 Corbusier, Le89 mozarab43 Gioconda (Leonardo da Vinci) 79
cördobai mecset60,61 mükenei27 Giottodi Bondone56
B cromlech13 prekolumbian62-67 Giza 16
Bacchanalia (Tiziano) 79 Cuzco67 reneszansz 75-76 Gloria-kapu (Santiago) 50
Bacon,Francis91 szecessziös87 glüptika21
baluszträd92 CS vizig6t42 Gonzales, Julio 89
barokkm0veszet80-83 csaitja (hindu szentely) 22 Erechteion 30 gopura 70
Basilica San Marcos (Canaletto) 82 csegely93 eresz92 götika,m0veszet52-57
'Ü Bauhaus 88, 89 csendelet93 Ernst,Max91 langolö stnus54

~
::i
bazilika37
bizanci 58
csipkesparkany92
csök, A(Rodin) 85
csticsrv 93
esztetika6
etruszk,m0veszet34-35
internacionalisstilus54
linearisstilus56
6kereszteny41 götikuskatedralis53
2 Benin, kiralyi palota 69 F Goya, Franciscode84
>- Berruguete, Pedro 79 D fa (anyag) 10, 11, 34 Görögorszag 28-33
CJ bestiarium49,92 Dali, Salvador91 falazas92 görög,kulttira28-33
a: beton (anyag) 10, 36, 93 tausrrozas92 falfestekek 10 Greco, EI 79
-~ bizanci, m0veszet58-59 Damaszkusz, mecset 60 fara6(Egyiptom)15 Grittith, DavidWark9
Cf) Boccioni, Umberto 90 Dardaviv6 (Polükleitosz) 32 fauvizmus90 Gris,Juan99
'W bodegön /csendelet 92 David, Jacques-Louis 84 fejezet 29, 92 Gropius, Walter89
bolthät 93 decumano36 teldomborm093 Guarrazarkincse42
:>
'W
boltkö92 Degas, Edgar 85 Fels6-Egyiptom 14
boltozat, trpusai 47, 53, 54, 92 Delphoi kocsihajt631 Fi!rfi es nö(Giacometti) 89
z Boszorkiinyok kiirpitja 61 Derain, Andre 90 Fernandez, Gregorio81

94
 3e>ezetes

H känon32 Leön, katedrälis 57 mozarab muvesze 43

hajö 41, 46 kanlharosz33 lepcsosor (szinhäz) 30 Moulin de la Ga e-e _ ~nyagoK.
Hagia Szophia58 , Kapitoliumi farkas35 Leukipposz lanyainak elrablasa muralizrnus91 ·echniK3kes
Halikarnasszosz, mauzöleum 30 käpolna46 (Rubens) 82 Murillo, BartolOMe Est~ E3 a:6s<or
Hammurapi, törvenykönyv18 kapuzat, götikus 53 Liberty(szecessziö) 86 Murnau,FriedrichW 9
harangfal 46 romänkori46 Lichlenstein, Roy 91 muromachi (korSlll< -:m 13
harangtorony46 kariatida 92 Lippi, Filippo 78 mükenei kultlira21-27
Harappa22 karoling müveszet45 LloydWright,Frank88 Mükerinoszpiramisa16 Egy1ptomes
Elelkorok (Friedrich) 84 Kartyazök (Cezanne) 85 lutröforosz33 Müron32 ·~ezopotämia

harom kor, A (Klimt) 87 keprombolök58 /ovag es a halal, A (Dürer) 79 müvesz7

hatalom(Egyiptomban)15 kerämia9, 11 Lovascsala (Uccello) 78 müveszel, funkciöjaessze'ECE- 5
Hathor-fejes (oszlop) 16 etruszk35 Lubitsch,Ernsl9 6skori 12-13 !z6s1 lndiaes
häz,etruszk34 görög33 Lüzipposz32 müvesz szobiija Arles-ban. A
kinai 24, 72 Gogh) 85
'na
kinai24
Heian (korszak Japänban) 73 kretai 26 M
Heklor es Andromakht! (de Chirico) 88 mükenei27 Mackinlosh, Charles Rennie87 N, NY
hellen kulllira 28 6skori 13 Machu Picchu (Peru)67 Nagy Sandor es Porus (Le BrunJ 83 Görögorszag e
Herculanaeum 3 prekolumbiän 63 magasdombormü92 naosz29 Röma
Herrera, Juan 79 teotihuacani 64 Magritte, Renee91 Napernyö(Goya) 84
hid, romän kori 47 keresztel6käpolna 41 Maison Carree (Nimes) 37 naptär, aztek 62
hindu, müveszet 70-73 kereszthaj6 42, 46, 92 majäk62-67 Narram-Szin, sztele 20
hiperrealizmus91 Kezek barlangja 6 Man Ray8 narthex41,93 D<eresztenyes
Hitchcock,Alfred9 Khephren piramisa 16 Manel, Edouard85 najarit(prekolumbiänkultlira)63 preromän
Hokusai 73 Kheopszpiramis 16 manierizmus 74, 79 nazca(prekolumbiän kulrura)64
Holtak könyve 17 Khorszäbäd palota 19 Maria megkoronazasa (Lippi) 78 negyezet 41 , 46, 93
Holtak sugärlitja 64 Kina a 10. szäzadtöl 72-73 Marmoutier(apätsäg)47 NewYork88
homlokzat93 ezereves-24-25 Martini,Simone56 nok (afrikai kultlira) 69 Romänkor
Höräs könyv (Berry herceg) 56 kinai dinasztiäk 25 märväny(anyag)11 Nonell , lsidre86
Horaliusok esküje (David) 84 kirälyiattriblitumok(Egyiptomban)15 Masaccio78 Nlibiai Kirälysäg 14
horror vacui 49 Kirälyok völgye 17 Masied-e-Jame,mecsel60 nyilas93
Hartha, Victor87 kis kväder47, 93 mäsviläg (etruszk)35 Götika
hungarocell(anyag)11 klasszicizmus84 Matisse, Henri 90 0, ö
20. szäzad müveszete 88-91 Klee, Paul 91 mauzöleum 6, 30, 41 , 93 Obradorio (Santiago de Compostela) 80
hüdria33 Klimt, Gustav87 mecenäs75 oculus 93
B1zances
hüposztül csarnok 93 Kn6sszosz, palota 26 mecset60 oinokhoe 33
aziszläm
ködex, illuszträciök44, 61 A Medtlza /ulaja (Gericault) 84 ökeresztenymüveszet40-41
l, i mixtek66 megalitikus 13 olaj 93
Ibn Tulum (Kairö, mecsel) 60 kompozit (oszloprend)36 megaron27 olmekok62-67
ikonogräfia93 Konstantinäpoly 58 medzsi(korszakJapänban)73 oltär/epilmeny93 Pre-
bizänci 58 Korän, iskola 60 Meneküles Egyip/omba (Giotto) 56 Omajjädok60 <olumbiän
ikonok59 korinthoszi (oszlop) 29, 36 Meninas, Las - Udvarhölgyek opisztodomosz29
ikonosztäz42 körus 92 (Veläzquez) 83 orange-idiadaliv38
lmpressio No.5 (Kandiszkij) 90 k6(anyag)10, 47 menhir13 orkheszlra(szinhäz)30
impresszionizmus85 kofal 47 mermü53, 93 Orgaz gröl /emetese (EI Greco) 79 Afr;ka
lndia, 6si 22-23 kofalazat 93 metope29 Oroszlänkapu(Mükene)27 lndia. Krna
indiai kulllira 22 k6keresztek 44 Mezopolämia 18-21 Oroszlänos udvar (Alhambra)61 esJapän
inka orszäglit 67 köt6anyag 10 mezopotämiaipecsetek20 Orozco, JoseClemente 91
inkäk 62-67 krater 33 Michelangelo 74, 76, 77 oszlop 29, 39, 92
iön (oszlop) 29, 36 kretai, kultlira 26-27 mihrab60 Salamon-oszlop80
Reneszansz
iparmüveszet8-9 kripta 46 Milöi Venusz 32, 38 oszlopfö 92
iräs, ek-18 kubizmus90 minaret60, 92 lötuszleveles(oszlop)16
egyiptomi15 kupoladob 93 Ming(kinaidinasztia)72 pälmaleveles(oszlop) 16
götikus 55 kupoläk, tfpusai 47, 92 miniatlira44, 45, 51, 61 oszlopköz 29 Barokk
iszläm müveszet60-61 kuroszes köre31 minöszi kultlira26, 27 oszloprendek16
italo-götikus stnus 54 küklopsz92 Mirö,Joan 91 egyiptomi 16
ivbellet 93 küllix 33 mixtek(prekolumbian kulllira)66 görög29
kväderk6 47, 93 mobil 89 osztösudär46, 53, 93 Klasszicizrnus1
J kväderk6epnmeny93 mocsika(prekolumbiän kultlira)64 önles(szobräszat)11 szecessziö
jalisco (prekolumbiän kultlira)63 Mohendzsodäro22 öskori müveszet 12-13
Japän72-73 l , LY Momojama(korszakJapänban)73 ötvösmüveszet9, 11
japännyomatok73 läbazat29 Mona Lisa (Leonardo da Vinci) 79 angol-ir44 20. szäzad
„Jö päsztor" 40 labdajätek62 Mondrian, Piet91 asztliriai 43
Juan(kinaidinasztia)72 Laksmanatemploma70 Monet. Claude85 bizänci59
Jugendslil (szecessziö) 86 Lang,Fritz9 Monte Albän (prekolumbiän) 64, 65 etruszk35
Lany gyöngy fülbevalöval (Vermeer) 3 Moore, Henry89 mezopotämiai21 Kisszötär
K Laokoöncsoport32 Moreau, Gustave85 vizigöt42

•
katakombäk40 Laon(katedralis)54 Morris,William87
käldeusok 18 laposdombormü92 mozaik9, 11 p
kalligräfia,kinai72 Lascaux(Franciaorszäg)12 bizänci 59 pagoda25
Kamakura(korszakJapänban) 73 lebesz33 ökereszteny 41 Pala (hindu dinasztia) 71
Kamares, kerämia26 Leger, Fernand 90 pompeji esrömai 39 palola, kirälyi, Ben in 69
Kandinszkij, Vaszilij 90 leküthosz33 mozarab61, 93 kn6sszoszi26

95
 mezopotamiai 19 romankorikolostor47 szinhaz, görög 30 törzs 29
reneszansz 76 roman kori maveszet 46-51 römai 37 Trevi-kut(Röma)81
versailles-i 80 Franciaorszagban 48 szinpad (szinhaz) 30 triförium93
Palenque (maja) 65 ltaliaban 48 Szkopasz32 triglif29
Palladio, Andrea 76 Nemetorszagban 48 szküphosz33
Pantheon (Röma) 37 Spanyolorszagban 48 szobraszat 8, 11 U, ll
Panlokrator 49 romantika84 barokk81 Uccello, Paolo 78
papiruszforma (oszlop) 16 rosette-i kö 15 egyiptomi 16 Ugarit 18
Paracas (prekolumbian kultura) 63 Rotunda (Palladio) 76 etruszk 35 ujbirodalomi (oszlop) 16
Paradicsomkapu (Ghiberti) 77 rözsaablak 93 götikus 55 ukiyo-e(fametszet) 73
Parizs 88 Rubens, Petrus Paulus 82 görög 31-32 Uri Standard 21
parkany 92 hindu 23, 71 Uxmal (maja) 65
parnakvader 92 s klasszicista 84
Parthenon 30, 31 Saint-Lazare(kaledralis)49 mezopotamiai20 ü, 0
pelike 33 Saint-Sernin de Toulouse (templom) 46 ökereszteny41 üveg(anyag)10
Periklesz szazada 30 Saint-Trophime (Arles) 50 öskori 13 üvegablak 9, 53, 57, 86
perisztil 29 SainteChapelle(üvegablakok)57 reneszansz 77
perspektrva 93 sakktablas 92 römai38
perzsak 18 salamancai, Üj-katedralis53 roman kori 50 vajatok(oszlop)29
Pheidiasz (görög szobrasz) 30, 32 San Andres (templom) 75 sztamnosz33 vallas (egyiptomi) 14
Picabia, Francis 90 San Bernardo de Claraval 52 sztele 92 Vallbonade les Monges52
Picasso, Pablo 7, 89, 90 San Hugo fatogalasa ... (Zurbaran) 83 Naram-Szin - -je 20 valyog(tegla) 10, 19, 34, 92
Piela(Gregorio Fernandez)81 San Juan de Banos (templom) 42 sztupa22 Van Eyck, Jan 58, 79
Piela(Michelangelo) 77 San Lorenzodel Escorial (Madrid) 76, Szung (kinai dinasztia) 72 Van Gogh, Vincent 85
pilaszter 93 79 szürrealizmus91 var, roman kori 47
piramis,egyiptomi 16 San Miguel de la Escalada (templom) varos,mezopotamiai 19
prekolumbian 62 43 T mükenei 27
Nap-(Mexikö) 64 San Miguel de Lillo (templom) 43 tablakepfesteszet 51 römai 36
Pisa (katedralis) 48, 55 San Pedro de la Nave (templom) 42 Tadzs Mahal (lndia) 71 varosep1leszet (barokk) 81
Pisarro, Camille85 San Pedro de Larrede (templom) 43 Tajfn (Mexikö) 65 vas (anyag) 10, 11
plakatmaveszet87 San Vitale, Ravenna (templom) 45, 58, talayotok13 Vaso, Fran,ois 33
pointillizmus85 59 talplemez29 Velazquez, Diego 83
polisz, görög 28 San Zeno (templom) 41 tamasztekok47 Velde, Henry van de 87
r6mai 36 Sani Climent de Taüll (templom) 46 tamiv52, 92 Velence74
Polükleitosz32 Sani Cugat del Valles (kolostor) 53 tampiller52,92 Venia, La(Mexik6)63
pompeii, stnus39 SantaConstanza(mauzöleum)41 Tanc(Mattisse) 90 Veracruz (prekolumbian kultura)64
Pont du Gard (römai vizvezetek) 38 Santa Maria dei Fiore (templom) 74, 75 Tanco/6 parasztok (Brueghel) 79 Vermeer de Delft, Johannes 3, 82
pop-art 91 Santa Maria Novella (templom) 75 Tang, dinasztia 2S Versailles (palota) 80
porcelan 2S, 93 Santiago de Compostela 48, SO Tapies, Antoni 91 viaszveszejtes (szobraszat) 11 , 66
posztmodern 91 santiagöi zarandokut 48 tarsadalmipiramis(Egyiptomban)1S vihara (hindu kolostor) 22
posztimpresszionizmus8S sarokboltfülke 93 Tassili n' Ajjer (Algeria) 69 villak,reneszansz76
Praxitelesz 32 scriptorium44 taula13 vimpergaS3,93
prehistorikus12/13 Sena (hindu dinasztia) 71 tausirozas 92 Vinci, Leonardo da 74, 79
prekolumbian maveszet 62-67 Seurat, Georges85 lavasz, A (Botticelli) 78 Vilruviusi ember. A(da Vinci) 74
preromanmuveszet42-43 Sezession (szecesszi6) 86 technikak 10, 11 vizigöt, muveszet42
presbiterium93 sfumato93 tegla (anyag) 19 vfzköpöS2
pronaosz 29 Signac, Paul 8S lejestany, A(Vermeer) 83 Vlaminck, Maurice de 90
Propüleia 30 sikhara (hindu torony) 22 tempera93 Voifa la lille nee sansmere (Picabia) 90
protodör (oszlop) 16 Silos, kolostora 49, SO templom, preroman 42-43 volunni, sfr 34
Puvis de Chavannes, Pierre 8S Siqueiros, David Alfaro 91 reneszansz 7S-76 voluta 29
püxisz33 sfrok,egyiptomi16 roman kori 46-49 vomitorium (amfiteatrum) 37
etruszk 34-3S egyiptomi16
a kinai 24 etruszk 34 w
quattrocento 74-79 mükenei27 görög 29 Wagner,Otto87
Quetzalcöatl, temploma64 skurc 92 hindu70 Weston,Edward9
Strassbourg, katedralisS3 6kereszteny40 westwerk4S
R stukk6 92 römai37 Weyden, Roger van der79
D racionalizmus88, 89 sumerok18 tenebrizmus93 Wilder, Billy9
~
f-'
Raffaello 79
Ramszesz II., szobra 1S sz
Tenochtitlan (Mexik6)66
Teotihuacan 64
Willendorfi Venusz 12

::J Ravenna (ltalia) 41 , 4S, S8, S9 Szamothraklii Nike 32 terrakotta 93

~ Redon, Odile 8S szanycsi Nagy Sztupa 22 tesela 93 yamot-e (japan stnus) 73
>-- Reggefi a szabadban (Manet) 85 szecessziö 86-87 tetözet 41
CJ rekeszzomanc17 szecesszi6s üveg 86 tetramorphokSO
a: Rembrandt82 szemöldökS3, 92 tihuanacöi kul!Ura(prekolumbian) 64 Z, ZS
-~ reneszanszmuveszet74, 79 Szent Karoly, Borromei (templom) 80 Tikal (maja)6S zapotek(prekolumbian kul!Ura) 6S
(f)
Renoir, Pierre-Auguste 6, 8S Szent Mihaly, Hildesheim (templom) 48 timpanon 29, 46, S3, 93 zikkura 19
'W Ripoll (kolostor) 6, SO Szent Peter szekesegyhaz, Röma 40 Tintoretto 79 Zimbabwe69 '
Rivera, Diego 91 szentely46, 92 Tirünsz (varos) 27 zoomort93
:>
'W
Radin, Auguste 8S szentelykörüljar6 4S, 46, 93
Szeplötelen fogantalas (Murillo) 83
Tiziano 79
toltekok 62, 67
Zurbaran, Francisco de 83
Rohe, Mies van der89 -'\J 92
z R6ma37, 74, 81 szerzetesek (közepkori k6dexek) 43 toszkan (oszloprend) 36
römai muveszet 36-39 szimbolizmus8S Toulouse-Lautrec, Henri 8S

96
 Müveszet-

atlasz

~,
ISBN 963 684 302 3

Jl~]IJ~l1~1 ~ ~l l ~ 1.111