- 5.

tétel -
Balassi Bálint

Balassi Bálint szerelmi lírája

1554 - 1594-ig élt. Apja arisztokrata földesúr, báró. Balassi kitűnő nevelést kapott,
Bornemissza Péter zólyomi pap tanította. Balassi először még csak műveket fordított. A
Habsburg-udvar szinte minden vagyonából kiforgatta.
Balassi plátói szerelmévé Losonczy Anna vált, aki már férjnél van. Balassi érdekházasságot
köt Dobó Krisztinával, hogy megszerezze Sárospatak várát. A házasságot érvénytelenítik,
pedig Balassi áttért a katolikus hitre. Máshol hadnagyként is szolgál, de a főkapitány elküldi,
mert a felesége belészeretett. Eközben Losonczy Anna elvált, de továbbra sem akar hallani
Balassiról.
Feltételezés, hogy Wesselényi Ferenc feleségét, Szárkándi Annát hívta Céliának.
Visszatér Magyarországra a török elleni háborúban. Ólomgolyók találják el és sérüléseibe
belehal.

Pályafutása
A magyar reneszánsz legnagyobb költője.
8 nyelven beszélt. Igazi tudós költő = poéta doctus.
Tudatosan próbálta megszerkeszteni életművét.
A 17. századból fennmaradt egy ún. Balassa kódex, amelyről azt tartják, a költő saját kezű
művének másolata. A kódex alapján látszik, hogy a verseit ciklusokba rendezte.
Versciklus = a versek tudatos összefűzése.
A szerkesztésben fontos szerepe van a 3-mas számnak és a számmisztikának.
A kódex két részből áll.
Az első rész 66 verset tartalmaz, ebből 33 a házassága előtti vers. Ezt a részt vallásos
költeménnyel zárja. A második 33 vers a házassága után keletkezett, ezt egy búcsúvers zárja.
Az első csoportot Anna-verseknek, a másodikat Júlia-verseknek hívjuk.
A második rész csak pár verset tartalmaz. Valószínűleg Dante mintájára 33 verset akart írni az
utolsó ciklusba, de ebből csak pár készült el.
Művei csoportosítása:
a) Szerelmes versek – Anna, Júlia, Célia
b) Istenes versek
c) Vitézi versek
Anna-versek
 általában egy meglévő dallamra írja őket
 sok közülük alkalmi vers
 több egy-egy ajándék mellé készült
 ötvözik a trubadúr lírákat és a reneszánsz szerelmi lírákat
 a legtöbb Petrarca utánzása
 követi a reneszánsz sémákat pl. akhrosztikon
akhrosztikon: az első betűket összeolvasva egy név vagy szó vehető ki.
 A szerelem és szenvedély érzése már ekkor is megmutatja költői tehetségét.
 - 5. tétel -
Balassi Bálint
Júlia-versek
 Reneszánsz mintára ad álnevet szerelmének, Losonczy Annának (Júlia)
Ezt a nevet Janus Secundustól veszi.
 Verseiben megjelenik az őszinteség, az érzelmi kitárulkozás
 Több zenei hangulati elem és költői kép
 Tömör metaforák
 A legtöbbet akkor írja, amikor már Anna özvegy
 Többféle érzelmet is kifejeznek a versek
pl. találkozás öröme, remény, reménytelenség
 Júlia azonban egyre elérhetetlenebb számára.
A Júlia versek ciklust alkotnak, de ez nem a sorrendjük, hanem a szerkesztés eredménye.
Legismertebb Júlia-vers:
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
A Balassa kódex 39. verse.
Az előtte lévő vers a találkozásukról szól, ez annak a folytatása.

Címe: az első sor, amely meghatározza azt a szituáció, amelyben a vers született. A címe
alatti sor mutatja, milyen dallamra íródott. Valószínűleg énekelve, zenei kísérettel adták elő.
A jelenet szereplője a költő és Júlia.

I. rész
Az első versszak.
Boldog felkiáltás, a költő elmondja, hogy Júlia nélkül értelmetlen az élete.
II. rész
2-5. vsz.
Metaforákkal fejezi ki az érzelmeit.
A második versszak a nő lelki értékeit, a harmadik az előkelőséget, a negyedik a testi
szépséget, az ötödik egyéb értékeit sorolja fel.
II. rész
A 6. versszak.
A lovagi erényeket idézi fel. Júlia és Balassi között óriási a távolság.
Ezt az is kifejezi, hogy a nő csak fölényesen mosolyog.

Költői eszközök
Metaforákkal fejezi ki, hogy mit a jelent a nő a férfi számára. Érzelmi fokozást használ.
Tipikus reneszánsz metaforák: rózsa, palota stb.
A virágénekek képeit is használja.
A vers szervező elemei: halmozás, felsorolás, fokozás
(szívem, lelkem, fejedelmem)
Verselése: ütemhangsúlyos
Rímei: bokorrímek, asszonáncok
4 ütemű 16-os
(taps) (szótagszám)
 - 5. tétel -
Balassi Bálint
Célia-versek

 Balassi késői versei. Az 1500-as évek legvégén keletkeztek.

 Címzettjük Wesselényiné Szárkándi Anna, de ezt sokan vitatják.
Angerianustól kölcsönzi a nevet.
 A beteljesült, boldog szerelmet fogalmazza meg.
 Rövidebbek, Balassi-strófában íródtak, viszont díszesebbek nagy műgonddal
készültek, s a formai tökélyre törekszenek (késői reneszánsz, a manierizmus
jellemzője).
Balassi-strófa: 3 soros versszakok, melyek 6-6 hetes részekből állnak és belső
rímekkel összecsengenek.

1. sor 6a 6a 7b
2. sor 6c 6c 7b
3. sor 6d 6d 7b