Főnév

Tulajdonnév Köznév

• Személynevek:
o családnév/vezetéknév
o keresztnév/utónév
o becenév: a vezetéknévből vagy keresztnévből képzett alak
o ragadványnév: lehet tréfás vagy gúnyos (gúnynév, csúfnév), pl. Csintalan, Sánta, Kopasz
• Állatnevek: az ember környezetében élő állatok hívónevei, vagy a nyilvántartásba vett állatok hivatalos, törzskönyvezett neve.

• Földrajzi nevek (lehet egybeírás, különírás, kötőjelhasználat)

• Égitestek neve: bolygók, csillagok, csillagképek, holdak neve. Ha köznévként használjuk, akkor kis kezdőbetű, bolygóként nagy.

• Intézmények neve: iskolák, intézetek, hivatalok, társaságok, vállalatok, szervezetek, színházak neve. Minden tagja nagy kezdőbetűs,
kivéve az „és”, „a”, „az” szavakat: Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium. A magyarázó utótagjuk
(pályaudvar, mozi, vendéglő, temető, fürdő, étterem, repülődér) kicsi: Keleti pályaudvar. Ide tartoznak még a
mozaikszók is, amik a többszavas intézménynév elemeinek kezdőbetűiből vannak, pl. MÁV = magyar
államvasutak.
• Márkanevek: különféle termékek, gyártmányok, készítmények neve. Minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk (Piros Arany, Törley),
viszont az utána levő „típust” kis kezdőbetűvel (Piros Arany fűszerpaprika, Törley pezsgő).
• Címek:
o ismétlődő címek: az „és” kivételével mindent naggyal írunk: Élet és Irodalom
o egyszeri címek: csak az eleje nagy kezdőbetűs: Az operaház fantomja
• Kitüntetések, díjak neve: - tulajdonnév + díj, érem = kötőjeles használat, pl. Nobel-díj
- szókapcsolatok esetében minden tagja nagy kezdőbetűs: Állami Díj
Földrajzi nevek:

1. Egybeírjuk

• -ország, -föld, -part, -alföld utótagúakat: Magyország, Kisalföld, Elefántcsontpart, Jakutföld

• többelemű magyar nyelvű helységneveket (és általában a városrészek is):

Bácskossuthfalva, Hódmezővásárhely, Ferencváros, Újszeged, Lajosváros, Felnémet

2. Különírjuk (főként ember alkotta képződmények)

• nem -ország utótagú államnevek: Római Birodalom, Egyesült Királyság

• közterületek, pl. utcák, terek, utak, körutak neve: Váci utca, Szabadság tér, Berlini körút
(a közterületet megnevező szó mindig kicsi: utca, út, tér stb.)

• hidak (kivéve: Lánchíd!): Erzsébet híd, Árpád híd

(a híd mindig kicsi)

• államrészek, pl. vármegyék, járások, bánság, grófság: Baranya megye, Kent grófság, Budai járás
(az államrészt megnevező szó mindig kicsi: megye, járás, grófság stb.)

3. Kötőjellel írjuk (főként természet alkotta képződmények)

• földrajzi alakulatok, pl. óceán, tenger, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, fennsík, dombvidék, dűlő,
sziget, félsziget, sivatag, öböl stb.: Adriai-tenger, Karib-szigetek, Duna-part, Velencei-tó, Góbi-sivatag
(a földr.alakulatot megnevező szó mindig kicsi: óceán, tenger, tó, sziget stb.)

• jellegzetes (köznévi) előtaggal rendelkezik, pl. észak, dél, kelet, nyugat, délkelet, holt, öreg, al stb.:
Északkelet-Magyarország, Dél-Kína, Holt-Tisza, Al-Duna

Földrajzi nevek -i képzése:

⁃ egybeírás esetén mindig kicsi: magyarországi, újvidéki, kertvárosi, kelenföldi
⁃ különírás esetén minden kicsi, kivéve az a tulajdonnév, amit tartalmaz:
amerikai egyesült államokbeli, római birodalmi, DE Kossuth utcai, Erzsébet hídi
⁃ kötőjeles írás esetén:
o mindkét elemet kisbetűvel írjuk, ha azok közszavak: szabadság-hegyi, északközéphegységi
o ha az előtag tulajdonnév, az megőrzi a nagy kezdőbetűt, a köznévi utótagot kis kezdőbetűvel írjuk:
Duna-parti, János-hegyi
o ha az utótag tulajdonnév, mindkettő kisbetűs: nyugat-európai, dél-szerbiai
o ha az előtag és az utótag is tulajdonnév, akkor mindkettőt kisbetűvel írjuk: szabolcs-szatmár-beregi

(VAGYIS: amihez az -i kapcsolódik, az mindig kisbetű, kivéve, ha tulajdonnév!)