OH MAT05TB Megoldasok

NAT
2020
Matematika
5
tankönyv
számegyenes műveletek sorrendje
alakzatok
kerekítés
becslés fok kerület
negatív terület
tizedes tört
szög
liter kg
tört N Y
helymeghatározás V sokszög
óra
IK Öegyenes
felszín
K
m ÉZ koordináta
térfogat
átlag
Á RI – K
2
A N Á SO szakasz
T LD
E GO
M
Matematika 5.
Tanári kézikönyv
Oktatási hivatal
Tartalom
Tartalom
TARTALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
TERMÉSZETES SZÁMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
5. óra: A számok csoportosítása, halmazok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
8–9. óra: Kerekítés, becslés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
10. óra: Összeadás és kivonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
11–13. óra: Összeg és különbség változásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
14–15. óra: Szorzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
16–17. óra: Osztás – Írásbeli osztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
18. óra: Szorzat és hányados változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
19–22. óra: Műveletek sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
ALAKZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
1. óra: Környezetünk tárgyai, testek építése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
2–3. óra: A tér alakzatai, a testek geometriai jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
4–7. óra: Téglatestek és testhálók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
8–9. óra: A tér elemeinek megfigyelése téglatesten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
10. óra: A szög fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
11–13. óra: A sík alakzatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
EGÉSZ SZÁMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
1–3. óra: Negatív számok
4–5. óra: A számok abszolút értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
6–7. óra: Egész számok összeadása és kivonása
8–9. óra: Egész számok összeadása és kivonása: A zárójel nélküli írásmód . . . . . . . . . . . . . . . 92
10–12. óra: Egész számok szorzása és osztása természetes számmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
13–14. óra: Nyitott mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
HELYMEGHATÁROZÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
1–2. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer:
Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Tájékozódás a síkon: a derékszögű koordináta-rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
5. óra: Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
3
Tartalom
MENNYISÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
1–3. óra: A mennyiségek fogalma, nem tízes számrendszeren alapuló mennyiségek . . . . . . . . . 111
4–7. óra Műveletek mennyiségekkel, a mérés pontossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
8–9. óra: A hosszúság mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
10–12. óra: A terület mérése és mértékegységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
13–14. óra: A szög mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
TÖRTEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
1–2. óra: A törtszám fogalma és írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
3–4. óra: Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1 egész? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
5. óra: Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
6. óra: A törtek sokféle arca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
7–8. óra: Törtek összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
9–10. óra: Törtek egyszerűsítése és bővítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
11–14. óra: Törtek összeadása és kivonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
15–16. óra: Törtek szorzása természetes számmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165
17–18. óra: Törtek osztása természetes számmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
19–20. óra: Összeg és különbség szorzása és osztása természetes számmal,
műveletek sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
21. óra: Tippeljünk, játsszunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
22. óra: Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
KERÜLET, TERÜLET, FELSZÍN, TÉRFOGAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182

1. óra: A téglalap kerülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
2. óra: A téglalap területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
3–4. óra: A téglatest felszíne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
5–6. óra: Testek térfogata, a térfogat mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
7–9. óra: A téglatest térfogata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
10. óra: Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
TIZEDES TÖRTEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

1–2. óra: Tizedes törtek értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
3. óra: Tizedes törtek ábrázolása a számegyenesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
4. óra: Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
5. óra: Tizedes törtek kerekítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
6–8. óra: Tizedes törtek összeadása, kivonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
9–10. óra: Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
11–12. óra: Tizedes törtek szorzása természetes számmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
13–14. óra: Tizedes törtek osztása pozitív egész számmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
15–16. óra: Az átlag kiszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
17–18. óra: Tört alakban írt szám tizedes tört alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243
4
Természetes számok
1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben
5. óra: A számok csoportosítása, halmazok
6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen
8–9. óra: Kerekítés, becslés
10. óra: Összeadás és kivonás
11–13. óra: Összeg és különbség változásai
14–15. óra: Szorzás
16–17. óra: Osztás
18. óra: Szorzat és hányados változásai
19–22. óra: Műveletek sorrendje
5
1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben
Tk.: 4–8. oldal, 1–24. feladat
A számok alakja
Az egyiptomi számírás itt főleg illusztrációként, érdekességként szerepel, a gyerekekre bízhatjuk,
hogy elolvassák-e vagy sem.
Mégis, ez a rövid matematikatörténeti rész több lehet, mint egy érdekesség, segíthet a tízes szám-
rendszer fogalmának az elmélyítésében. A tízes csoportok beváltása éppen úgy működik, mint a mi
számrendszerünkben. Például:
10 egyes = 1 tízes 10 | = 1
Éppen csak az egyes, tizes, százas szavakat kell a megfelelő jelekre: |, , cserélni. Ez a számírás
azonban nem helyi értékes. Az alaki értéket a megfelelő jelek darabszáma, a helyi értéket a meg-
felelő jelek formája helyettesíti.
A tankönyvben a helyiérték-táblázatot 1 milliárdig terjesztettük ki. Könnyű tovább folytatni: 10
milliárd, 100 milliárd, ezer milliárd stb., de valahol mindenképpen meg kell állnunk. Beszélgethe-
tünk a gyerekekkel arról, hogy akármilyen nagy számot le tudunk a számrendszerünkben írni, de
a nagyon-nagyon nagyokat már nem tudjuk kiolvasni. Elfogynak a nevek. A számok leírásával a
továbbiakban 7. osztályban foglalkozunk, a hatványok tanításakor.
A római számok írása a legtöbb számírásnál sokkal nehézkesebb. A tízes számrendszer megérté-
sében sokkal kevesebb segítséget ad, mint az egyiptomi. Mivel a római számokkal találkozhatnak
a gyerekek régi szövegekben, épületek feliratain, ezért röviden ezzel is foglalkozunk. Biztathatjuk
a gyerekeket, hogy utcán, képeslapokon keressenek ilyen feliratokat, és közösen fejtsük meg a je-
lentésüket.
Javasolt eszközök
Játék pénzek
Házilag is elkészíthető, papírboltban is kapható. Nem a valódi pénzeket kell utánozni, csak a tízes
számrendszer helyi értékeihez kell pénzeket készíteni. Elegendő színes kartonból egyforma téglala-
pocskákat kivágni. Mindegyik szín mást jelent, pl. kékre írjuk az egyest, zöldre a tízest. Minden
fajtából sok kell, célszerű tízesével összegumizva tárolni őket.
Helyiérték-táblázatok
A tábla tetejére kiragaszthatjuk a pénztárgép fiókjait, ezeket helyi értékként használjuk a későbbi-
ekben.
… E sz t e
Ha a tábla közepétől bal felé ragasztjuk ki a fiókokat, a tizedes törtek tanításakor ezt folytathatjuk
a másik irányba. Jó, ha ezek a cédulák mindvégig fennmaradnak, hasznát vehetjük az írásbeli mű-
veletek tanításakor is, automatikusan a megfelelő helyi értékekre rakjuk a számokat.
6
Számkártyakészlet, öntapadós hátú noteszlapok

Jó hasznát vehetjük az alsó tagozatosok szám- és jelkártyakészletének. Ezenkívül készíthetünk
néhány – legalább 4-5 féle – különböző színű kártyát színes kartonlapból táblai demonstrációra.
Ezeket mágnessel (vagy gyorsragasztóval) erősíthetjük fel.
Több feladatnál olyan kártya szükséges, amelynek egyik oldalán szám van, a másik oldalán pedig
vagy csak a szín, vagy betű. Hogy ne kelljen minden feladathoz másféle számmal új kártyát készí-
teni, a számot öntapadós hátú noteszlapra írhatjuk, és ezt ragasztjuk a színes karton egyik oldalára.
Nagyon könnyen cserélhetők, és ezek a lapocskák a táblán is jól megtapadnak. Kaphatók
írószerboltban több színben is.
Feladatok
1. Írd be helyiérték-táblázatba a következő számokat:

kétszázharmincöt, kétezer-háromszázötven, huszonháromezer-ötszáz, kétszázharmincötezer,
kétmillió-háromszázötvenezer, huszonhárommillió-ötszázezer
a) Melyik az egyes számokban a legnagyobb alaki értékű számjegy? 5
b) Melyik az egyes számokban a legkisebb alaki értékű számjegy?
Az első számban 2, a többiben 0
c) Melyik az egyes számokban a legnagyobb helyi értékű számjegy? 2
d) Mennyi a helyi értéke az egyes számokban a 3 alaki értékű számjegynek?
tízes, százas, ezres, tízezres, százezres, egymillió
2. a) Melyik szám nagyobb?

32 571 vagy 3 tízezres + 1 ezres + 14 százas + 25 tízes 32 571 < 32 650
b) Melyik szám kisebb?
426 850 vagy 4 százezres + 2 tízezres + 5 ezres + 16 százas + 9 tízes + 3 egyes
426 850 > 426 693
7
3. REJTVÉNY
Minden kérdéshez három választ kínálunk. Közülük csak egy jó. Mit gondolsz, melyik a helyes?
Olvasd ki a számokat! A helyes válaszokat megtalálod a fejezet végén.
Kérdés A B C
1. Hány éve jelent meg az ember a Földön? 10 000 100 000 1 000 000
2. Hány kilométert tesz meg a fény 1 másodperc alatt? 300 000 km 2 500 km 33 km
3. Hány métert tesz meg a hang 1 másodperc alatt? 340 m 25 m 12 500 m
4. Mekkora a legmagasabb vízesés? 979 m 59 m 108 m
5. Hány betűből áll a Tüskevár című könyv? 100 000 3 000 000 500 000
6. Mekkora a legmagasabb hegycsúcs a Földön? 4 807 m 15 324 m 8 848 m
7. Hány kilométer a leghosszabb folyó a Földön? 6 670 km 18 200 km 4 325 km
8. Hány méter mély a legmélyebb tengerárok a Földön? 50 000 m 11 000 m 3000 m
Ezt a feladatot játsszuk el a gyerekekkel! Olvassák el a feladatot, tegyék meg a tippjeiket! Jutalmaz-
hatjuk a győzteseket.
4. Írd le a számokat számjegyekkel!

a) nyolcszázkilencvenhat 896
b) ezerháromszázöt 1305
c) kettőezer-tizenhét 2017
d) kilencvenezer-négyszázharmincegy 90 431
e) kétszáznegyvenötezer-huszonkilenc 245 029
f) hatvanhárommillió-négyszáztízezer 63 410 000
Melyik számban van a 2-es számjegy a legkisebb helyi értékű helyen? A 2-es a legkisebb helyi
értékű helyen áll a 245 029 számban.
Melyikben van a 2-es számjegy nagyobb helyi értékű helyen, mint az 5-ös számjegy? A 2-es
számjegy nagyobb helyi értékű helyen áll, mint az 5-ös a 245 029 számban.
5. Írd le betűkkel a megadott számokat!

2034 kettőezer-harmincnégy 53 005 ötvenháromezer-öt
1 032 510 egymillió-harminckétezer-ötszáztíz 1980 ezerkilencszáznyolcvan
8
6. a) 7-től 17-ig leírtam a számokat. Hány számot írtam le és hány számjegyet írtam le?
11 számot és 19 számjegyet.
b) 3-tól 35-ig leírtam a számokat. Hány számot írtam le és hány számjegyet írtam le?
33 számot és 59 számjegyet.
c) 45-től 187-ig leírtam a számokat. Hány számot írtam le és hány számjegyet írtam le?
143 számot és 374 számjegyet, 55 kétjegyűt és 88 háromjegyűt.
7. Olvasd ki az egyes földrészeknél található terület-mérőszámokat! Nézz utána, melyik földrész-

nek mi a neve! Írd le a füzetedbe a földrészek nevét és mellé betűvel a területüket!
Ázsia
Észak-Amerika
Ausztrália
Afrika
Európa
Dél-Amerika
Afrika területe: harmincmillió-háromszázharmincötezer négyzetkilométer

Ausztrália területe: nyolcmillió-kilencszázhuszonháromezer négyzetkilométer
Észak-Amerika területe: huszonhárommmillió-háromszámznegyvenkilencezer négyzetkilométer
Dél-Amerika területe: tizenhétmillió-nyolcszázharmincötezer négyzetkilométer
Ázsia területe: negyvenhárommillió-hatszáznyolcezer négyzetkilométer
Európa területe: tízmillió-négyszázkilencvennyolcezer négyzetkilométer
8. Párosítsd össze a történelmi eseményeket a római számokkal megadott évszámokkal!

MCDXCII c) MDXXVI a) MCMXLV e) MCMLXIX d) MCMLIII b)
a) 1526: mohácsi csata
b) 1953: a magyar fociválogatott 6 : 3 arányú győzelme a londoni Wembley-stadionban
c) 1492: Amerika felfedezése
d) 1969: először lépett ember a Holdra
e) 1945: a II. világháború véget ért
9. Írd le római számokkal:

a) melyik évben születtél; b) hány éves vagy; c) a házszámot, ahol élsz;
d) hány méter magas a legmagasabb hegycsúcs Magyarországon! MXIV méter
10. Hány tízforintosra tudnád felváltani?

a) 2 százforintos 20 b) 1 ötszázforintos 50
c) 7 ezerforintos 700 d) 3 ötezerforintos 1500
9
11. Hány százforintosra váltható fel?

a) 8 ezerforintos 80 b) 12 ezerforintos 120
c) 2 ötezerforintos 100 d) 18 kétezerforintos 360
12. Peti vásárolni indul az apukájával. Apa pénztárcájában van 4 ezerforintos, 12 százas, 8 tízforin-
tos és 3 ötforintos. Mennyi pénz van nála? 5295 Ft-ot
13. Hány forintot gyűjtött Julcsi nyáron, ha a perselyébe tett 29 db tízest, 18 db százast és 2 db ezer-
forintost? 4090 Ft-ot
A következő feladatok a helyiérték-táblázatban való eligazodást hivatottak elősegíteni. Nagyon

fontosnak tartjuk ezeket. Egyrészt nem nehezek még a gyenge gyerekeknek sem, másrészt ha itt
megértik a rendszer működését, az óriási segítség lesz a tizedes törtek tanításakor, amikor nagyon
sokat fog jelenteni az az otthonosság, amit itt megszereznek.
14. Mit ír ki a gép, ha a fiókokba ennyit teszünk bele?

a) 3 E, 27 e, 14 sz, 2 t 4447 b) 34 sz, 53 e 3453 c) 200 e, 21 t 410
15. Mennyivel nőtt meg a szám? Hányszorosára nőtt meg a szám?

a) Ha 4-ből 40 lett; 36-tal, 10-szeresére b) 13-ból 130 lett; 117-tel, 10-szeresére
4-ből 400 lett; 396-tal, 100-szorosára 13-ból 13 lett; 0-val, 1-szeresére
40-ből 4000 lett; 3960-nal, 100-szorosára 130-ból 1300 lett; 1170-nel, 10-szeresére
c) 8-ból 80 lett; 72-vel, 10-szeresére
3-ból 300 lett; 297-tel, 100-szorosára
5-ből 5000 lett. 4995-tel 1000-szeresére
16. a) A 6 , 3 , 2 számkártyákból rakj ki olyan háromjegyű számokat, amelyekben a legnagyobb

alaki értékű számjegy áll a legkisebb helyi értéken! Hány ilyen szám van?
A legnagyobb alaki értékű számjegy a 6, ez áll az egyesek helyén. A másik két kártyát kétfé-
leképpen tehetem a maradék helyekre: 3 2 6 vagy 2 3 6. Tehát két ilyen szám van.
b Az 1 , 3 , 4 , 5 számkártyákból rakj ki olyan négyjegyű számokat, amelyekben az 5 helyi
értéke százas! Hány ilyen szám van?
Az ötös a százasok helyen áll. A többi számjegyet hatféleképpen cserélgethetjük.
Ezen a feladaton gyakorolhatjuk a fadiagramos elrendezést:
10
17. Számkártyákból kiraktuk az 1 9 8 7 számot, majd összekevertük a kártyákat, és a

9 8 1 7 számot raktuk ki.
Az 1 számkártya valódi értéke az első számban ezret jelent, a másodikban pedig tízet, és valódi
értéke 990-nel csökkent.
Mennyivel változott a 9 számkártya valódi értéke? 900 volt, 9000 lett. 8100-zal nőtt.
Mennyivel változott a 8 számkártya valódi értéke? 720-szal nőtt.
Mennyivel változott a 7 számkártya valódi értéke? Nem változott.
Ezt a feladatot semmiképpen se hagyjuk ki! Könnyen megértik a gyerekek, és élvezettel kutatnak
a megfejtések után. A feladat a gyökerüknél ragadja meg a helyi érték és alaki érték fogalmát. Na-
gyon jó úgy is feladni, hogy a tanulók készítsenek egymásnak ilyen rejtvényeket.
18. Egy kétjegyű szám jegyeit felcseréltük. Az első jegy valódi értéke 27-tel csökkent, a második
jegy valódi értéke 63-mal nőtt.
Mi volt az eredeti szám? 37
Ez a feladat az előbbinek a fordítottja. Csak a változást árulja el. Abból kell kitalálni, melyik
számjegy melyik helyről melyik helyre került. Ezt úgy lehet megoldani, hogy megkeressük a
változáshoz képest az első nála nagyobb, és „nála kerekebb” – azaz a végén nála legalább eggyel
több 0-t tartalmazó – számot.
Tehát a 27-hez az első nála nagyobb és 0-ra végződő számot, amely éppen a 30, és mivel
27 = 30 − 3, 3-as kerül a tízes helyi értékről az egyes helyi értékre. Az első jegy tehát a 3-as.
Hasonló megfontolással a 63 = 70 − 7 alakba írható le, amelyből látszik, hogy a második jegy a
7-es. Az eredeti szám a 37. A gyerekek próbálgatással oldhatják meg a feladatot.
19. Színes hátú számkártyákból négyjegyű számokat raktunk ki.
Először ilyen sorrendben tettük le őket:
Majd összekevertük a kártyákat, és egy másik számot raktunk ki:

A csere után a piros kártya értéke 7920-szal csökkent, a kék kártyáé 9-cel csökkent, a zöldé
5400-zal nőtt, a sárgáé 396-tal nőtt.
Találd ki, milyen számokat raktunk ki!
Mennyit érnek ezek a számok? a) 4168 b) 4648
A jó képességű gyerekekkel érdemes megfigyeltetni, miféle számok jöhetnek ki változásként.

A változásra kapott érték mindig olyan szám, amely egy csupa 0-ból es 9-esből álló szám, és egy
egyjegyű szám szorzata. Például: 7920 = 8 ∙ 990, 9 = 1 ∙ 9, 396 = 4 ∙ 99 stb.
11
20. Add meg a kettes számrendszer helyiérték-táblázatába beírt számokat tízes számrendszerben!
32 16 8 4 2 1
1 1 0 0 12
1 0 0 1 1 19
1 0 0 0 8
21. Írd át kettes számrendszerbe a tízes számrendszerben megadott számokat!
5=101②, 7=111②, 21=10101②, 25=11001②, 34=100010②
22. Egymás mellé írtuk a számokat 1-től 20-ig. Ezt a 31 jegyű számot kaptuk:
1 234 567 891 011 121 314 151 617 181 920.
A számjegyek közül törölj ki 20 számjegyet úgy, hogy a megmaradt 11 jegyű szám
a) a lehető legnagyobb legyen; 95 617 181 920
b) a lehető legkisebb legyen! 10 111 111 110 A 11 jegyű szám nem kezdődhet nullával.
23. Hányféleképpen lehet 85 Ft a pénztárgépben? t e

Például 15 egyes, 7 tízes stb. Keress minél több lehetőséget! 9 lehetőség van 0 85
24. Melyik az a háromjegyű szám, amelyet számjegyei összegével akár növelünk, 1 75
akár csökkentünk, csupa egyforma jeggyel írt számot kapunk? 105 2 65
Egy háromjegyű szám jegyeinek összege legfeljebb 27 és legalabb 1. Ha egy ⋮ ⋮
haromjegyű szamot megnövelunk a jegyeinek az összegével, akkor az új szám
7 15
legalább 101, és legfeljebb 1026. Hasonlóan a jegyek összegével lecsökkentett
szám legalább 99 és legfeljebb 972. A megnövelt és lecsökkentett számok te- 8 5
hát 99 és 1026 közé esnek, különbségük pedig éppen a számjegyek összegének
a kétszerese, tehát legfeljebb 2 ∙ 27 = 54. A megadott határok között előforduló,
csupa egyforma jegyből álló számok a 99, 111, 222, 333, 444, 555, 666, 888, 999.
E számok különbsége mindenütt legalább 111, kivéve a 99-et es 111-et, amelyek
eltérése 111 − 99 = 12. A keresett szám csak az lehet, ami pontosan a kettő között
középen van, vagyis a 105. A 105 jegyeinek összege 6, 105 + 6 = 111, 105 − 6 = 99.
Ez a szám tehát valóban megfelel a feltételeinknek.
12
5. óra: A számok csoportosítása, halmazok
Feladatok
1. Az osztályban minden gyerek kapott egy sorszámot

1-től 26-ig. A tanár ezután tulajdonságokat mondott,
és arra kérte a gyerekeket, hogy álljanak fel, ha az ő
sorszámukra illenek ezek.
A = {20-nál nagyobb}
B = {osztható 5-tel}
C = {a szám jegyeinek összege 8}
D = {20-nál kisebb}
E = {10 többszöröse}
Kik álltak fel, amikor a következő tulajdonságok hangzottak el? Add meg a sorszámukat!
a) Teljesül a számra az A és B tulajdonság is. 25
b) Teljesül a számra a B és E tulajdonság is. 10, 20
c) Teljesül a számra a B és C tulajdonság is. Az adott számok közt nincs ilyen.
d) Teljesül rá A vagy D vagy mindkettő. A 20 kivételével minden szám ilyen.
e) Teljesül rá B vagy E vagy mindkettő. 5, 10, 15, 20, 25
AB
f) Teljesül rá A és C. 26
A feladatot játsszuk el a gyerekekkel! Színes szalagokból készítsünk jó nagy karikákat, és hívjuk

ki az A tulajdonságú gyerekeket, ők maguk köre tartják az egyik szalagot. Ezután hívjuk ki a B
tulajdonságúakat, és adjuk kezükbe a másik színű szalagot, amelybe nekik kell beállniuk! Hamar
rájönnek, hogyan lehet megoldani, hogy a 25-ös számú gyerek mindkét karikában (szalagban) ben-
ne legyen.
13
2. Másold le a halmazábrát, és írd be a számokat 45-től 55-ig a megfelelő tartományokba!

Az ábra üres részeit satírozd be! Az a), b), és c), feladatokhoz külön ábrát készíts!
a) A = {50-nél kisebb} b) A = {jegyeinek összege nagyobb, mint 7}
B = {50-nél nagyobb} B = {páros}
Természetes számok Természetes számok
A B A B
45 46 47 51 52 53 55 45 47 46
48 50 52
48 49 54 55 53 49
54
50 51
c) A = {kettővel több egyes van benne, mint tízes}

B = {jegyeinek összege 10}
A B
46 55
45 47 48 49 50 51 52 53 54
3. Ábrázold halmazábrában a megadott halmazokat! Az ábra minden részéről mondd meg, milyen
tulajdonságú elemek tartoznak bele!
a) A = {járművek} A 1 Jármű, de nem autó, pl. bicikli, repülőgép.
B = {autók}
1 B 2 Autók.
2
b) C = {100-nál kisebb természetes számok} C D

D = {természetes számok, amelyekben
a jegyek szorzata 0} 1 2 3
① 100-nál kisebb természetes szám, amelynek jegyei között nincsen 0.

② 100-nál kisebb természetes szám, amelynek jegyei között van 0.
③ Olyan száznál nem kisebb természetes szám, amelyben van 0 számjegy.
14
4. a) Írd le a füzetedbe az alábbi hiányos mondatokat! Írj

szavakat a színes foltokba úgy, hogy igaz állítást
kapj!
b) Töltsd ki a színes helyet úgy, hogy a mondat hamis
állítás legyen!
1. Az ábrán van olyan háziállat, amelyik
.
2. Az ábrán minden vadállat .
3. Az ábrán minden állat .
4. Az ábrán amelyik állat , az .

IGAZ állítást készíthetünk, ha a keretbe ezt írjuk:
1) kétlábú 2) négylábú
3) … kétlábú … háziállat 4) … szürke színű … nem háziállat
HAMIS állítást készíthetünk, ha a keretbe ezt írjuk:
1) nyávog 2) kétlábú
3) … házi … emlős állat 4) … vadállat … kétlábú
5. A halmazábra jelölései az alábbiakat jelentik: Gy

Sz = {szemüvegesek} Sz Ö
Ö = {ötödikesek} 1
2
3
L = {lányok} 5
Gy = {gyerekek} 6 4
7
A halmazábra egyes részeit megszámoztuk. Melyik részbe
vagy részekbe tartoznak azok a gyerekek, akikre a következő L 8
tulajdonságok teljesülnek?
a) Szemüveges, de nem ötödikes. ① ⑥ b) Ötödikes lány. ④ ⑤
c) Nem szemüveges. ③ ④ ⑦ ⑧ d) Óvodás lány. ⑥ ⑦ ⑧
e) Ötödikes, szemüveges lány. ⑤ f) Ötödikes és szemüveges. ② ⑤
g) Lány vagy szemüveges. ① ② ④ ⑤ ⑥ ⑦ h) Nem ötödikes lány. ⑥ ⑦
i) Nyolcadikos. ① ⑥ ⑦ ⑧ j) Szemüveges fiú. ① ②
15
6. Jellemezd tulajdonsággal a beszínezett rész elemeit és sorolj fel közülük néhányat!

a) E H b) E H E = {emlősök}
H = {háziállatok}
A = {állatok}
Nem emlős háziállat, Emlős háziállat,

pl.: tyúk, kacsa. pl.: disznó, ló, macska.
c) E H d) E H e) A
E H
Emlős vagy háziállat, Emlősök,és nem háziállatok

pl.: tehén, kacsa, kutya, pl.: zsiráf, oroszlán, delfin.
elefánt, bálna. Nem emlős állatok, pl.:
krokodil, cserebogár,
szúnyog, liba.
7. Ezek a címkék a következő halmazábrákról estek le. Melyik hová való?

páros
páros számok
számok K
K
nyugdíjasok
nyugdíjasok B
B
fák X
fák X gyümölcsfák
gyümölcsfák ZZ növények
növények YY
A
K X
M
B C
L Z
emberek
emberek A
A óvodások C
óvodások C nullára
nulláravégződő számok LL
végződő számok 20-nál
20-nál kisebb számok M
kisebb számok M
16
6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen
Abban, hogy tanítványaink hogyan tájékozódnak a számok világában, sokat számít, mennyire ott-
honosak a számegyenesen. Segíthetjük őket ebben példaul úgy, hogy különböző beosztású száme-
gyeneseket teszünk ki az osztály falára, a tábla fölé.
Mikor számegyenesen halmazokat ábrázolunk, az egyik problémát a nagyobb, kisebb, legalább…
szavak es a megfelelő jelek használata jelenti. Ezen a gyakorlás, a tanár pontos szó- és jelhasznála-
ta, a gyerekek hibáinak türelmes javítgatása, a hibák megbeszélése segíthet. Apró szóbeli gyakor-
latokat javasolunk, például:
– Mondj olyan számokat, amelyekre igaz, hogy nem nagyobb, mint 5, legfeljebb 3, maximum 7,
nem kisebb 6-nál stb.!
– Mondd másképpen azt, hogy legalább 3! Válaszként a nem kevesebb, mint 3, minimum 3, 2-nél
nagyobb (egész szám) stb. kifejezéseket várjuk. A gyerekek ilyen kérdéseknél maguktól meg bi-
zonyára csak a természetes számokra gondolnak.
Ehhez kapcsolódik a másik, nehezebb probléma. Mégpedig az, hogy a számegyenesen való áb-
rázoláskor kilépünk a természetes számok világából – hacsak külön nem szűkítjük le a számkört,
amiben dolgozunk. A 2-t és 20-at összekötő szakasz ugyanis egy olyan számhalmazt ad meg,
amely nem csak egész értékeket tartalmaz. A gyerekek az eddigi tapasztalataik alapján pontosan
értik, hogy az országútnak nemcsak a kilométerkővel jelzett helyeihez, hanem minden pontjához
tartozhat egy szám, amely azt mondja meg, hogy az a pont milyen messze van a kiindulási helytől.
A matematikának ugyanis igen sok fogalmáról – így a valós számokról is – korábban van az em-
bereknek képzetük, mintsem tanultak volna róla. Nem szabad úgy tennünk, mintha a valós számok
nem is léteznének, csak azért, mert a tananyagban még nem szerepeltek.
Ezért aztán ennek a résznek a feldolgozásakor fontos, hogy a gyerekek figyelmét felhívjuk arra,
hogy a számegyenes szakaszai nem csak az egész számokat tartalmazzák. Ilyen kérdéseket tehe-
tünk fel:
– Mondjatok olyan számot, amely a megjelölt egész számok között található!
Javasolt eszközök: különböző beosztású demonstrációs számegyenesek, öntapadós noteszlapok
számkártyákhoz 10 cm széles, 5 m hosszú csíkokat készítünk valamilyen erős papírból, amire
vastag filccel számegyenest rajzolunk 2 és fél cm-es beosztással. Minden 10. egységhez kiírjuk a
megfelelő számértéket. Készítsünk többféle léptékkel számegyenest! Helyezzünk el többet is belő-
lük egymás felett!
10 0 10
100 0 100
1000 0 1000
1 0 1
17
Segítségünkre lehetnek ezek a számegyenesek később, a negatív számok és a tizedes törtek tanítá-
sában. Speciálisan a törtek tanításához alkalmas (12-edes, 24-edes léptékű) további számegyene-
sekre is szükségünk lesz.
Sokszor hasznos, ha van a falon egy hosszú „üres” számegyenesünk, amire az adott feladat igényei
szerint magunk tesszük fel a számokat. Igen gyorsan és kényelmesen dolgozhatunk, ha a számokat
öntapadós noteszlapocskákra írjuk.
Feladatok
1. Olvasd le a számegyenesről, hogy milyen számokat jelöltünk meg piros ponttal!

a)
2 0 2 7 8 12
b)
7 9 11 16 18 24
c)
3 12 21 24 33
2. Másold le a füzetedbe a számegyenest! Jelöld be rajta a következő számokat!

a)
1 0 2 5 7 9 10 13
13, 2, 1, 10, 5, 9
b)
0 5 10 25 30 40
40, 25, 5, 30
c)
0 9 12 18 21 30
0, 30, 18, 9
3. Keress szabályt, folytasd a sorozatot! Ábrázold számegyenesen a sorozat első 5 tagját!

a) 1, 3, 7, 15, 31, 63, 127, 255 … A tagok közötti különbség megduplázódik.
0 1 3 7 10 15 20 30 31
b) 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89 … Az újabb tag (a harmadik tagtól kezdve )az előtte lévő két tag
összege.
0 2 3 5 8 10 13 20 30
18
4. Rajzolj számegyenest, és ábrázold rajta az adott tulajdonságú természetes számokat!

a) 10-nél nagyobb
0 1 5 10 15 20 25 30
b) 5-nél nagyobb és 8-nál kisebb
0 1 5 10 15 20 25 30
c) 15-nél nem nagyobb és 10-nél nagyobb
0 1 5 10 15 20 25 30
d) legalább 4
0 1 5 10 15 20 25 30
e) nagyobb vagy egyenlő 22-vel és kisebb mint 30
0 1 5 10 15 20 25 30
f) legalább 4 és legfeljebb 10
0 1 5 10 15 20 25 30
5. 776 74 896 1242 1456 1848

2000
490 0 1000 1492 1945

A marathóni Krisztus születése, Szent István Kolumbusz Kristóf
csata éve az időszámítás kezdete megkoronázása útja Amerikába
Rajzold le a füzetedbe a történelmi időszalagot, és jelöld be rajta a következő évszámokat!
a) 1848: a márciusi forradalom b) 1945: a II. világháború vége
c) 1456: a nándorfehérvári győzelem d) 896: a honfoglalás
e) Kr. e. 776: az első olimpia f) Kr. e. 74: a Spartacus-féle felkelés kitörése
6. Az alábbi feladatokban két sorozatot találunk. Az egyiket ábrák, a másikat számok alkotják.
Találd ki, mi a kapcsolat az ábrák és az alattuk álló számok között! Folytasd az ábrák és a számok
a
􀀀 􀀀 􀀀
sorozatát is!
a)
A sokszögek oldalainak
(vagy csúcsainak) számai
alkotják a sorozatot.
3 4 5 6
b)
Egy csúcsból kiinduló átlók-
kal ennyi részre vágtuk a
sokszöget.
1 2 3 4
19
7. A következő sorozat tagjait ábrák alkotják. Az ábrák sorozatához néhány számsorozatot is ír-
tunk. Vajon hogyan kapcsolódnak az a) , b) , c) , d) számsorozatok az ábrák sorozatához?
a) 1 2 3 4
ilyen hosszú a négyzet oldala (ennyi egység)
b) 1 4 9 16
ennyi kis négyzet alkotja a nagyobb négyzetet
c) 4 9 16 25
ennyi pontból áll a négyzet
d) 4 8 12 16
ennyi a négyzet kerülete
8. Találj ki a rajzos sorozathoz illő számsorozatokat!

A 7. feladathoz hasonlóan lehetne az ábrázolt pontok száma, vagy a háromszögek oldalhossza,
vagy az, hogy hány kicsi háromszögből épült a háromszög, vagy a kerülete hány kis háromszög-
􀀀 􀀀 􀀀
oldalból áll stb.
9. Ábrázold számegyenesen azokat az egész számokat,

a) amelyekhez 4-et hozzáadva 17-nél nagyobb és 23-nál kisebb számot kapunk;
13 19
b) amelyek kétszerese 42 és 56 közé esik!
21 28
10. Írj nyitott mondatot a feladathoz, és a megoldást ábrázold számegyenesen is!

a) Melyek azok a számok, amelyekhez 51-et hozzáadva 283-nál kisebb számot kapunk?
+ 51 < 283 A keretbe 232-nél kisebb számok kerülhetnek.
b) Melyek azok a számok, amelyek háromszorosa több, mint 150?
∙ 3 > 150 A keretbe 50-nél nagyobb számok kerülhetnek.
20
8–9. óra: Kerekítés, becslés
A kerekítés szabályai jól ismertek az alsó tagozatból. Itt a kerekítés témakörét összekapcsoljuk a
számegyenesen való tájékozódással. A legegyszerűbb feladattípust – add meg egy szám adott pon-
tossággal kerekített értékét – kiegészítjük ennek a számegyenesen való ábrázolásával, és a fordított
kérdéssel: Milyen számokhoz tartozhat az adott kerekített érték?
Javasolt eszközök: számegyenesek, számkártyák
Feladatok
1. Döntsd el a következő értékekről, melyik kerekített érték, és melyik pontos!

a) Jánosnak 3 testvére van. Pontos érték.
b) Panni 43 kg és 152 cm magas. Kg-ra, illetve cm-re kerekített értékek.
c) 1 méter = 10 deciméter. Pontos érték.
d) A szobánk 5 m hosszú és 4 m széles. Méterre kerekített érték.
e) A családi nyaralás 50 000 Ft-ba került. A szállásért egy éjszakára fejenként 2000 Ft-ot fizet-
tünk. Az 50 000 Ft valószínűleg kerekített, a 2000 Ft pedig pontos érték.
f) Az osztály 24 tanulója az ötnapos táborozás alatt 50 kg kenyeret fogyasztott el, és 240 gom-
bóc fagyit nyalt el. Természetesen mást is ettek. A tanulók és a napok száma pontos érték, az
50 kg valószínűleg kerekített, a 240 gombóc lehet, hogy pontos érték.
2. Kerekítsd a 8, 153, 1500, 87, 85 007, 3555, 25 499 számokat

a) tízesekre; b) százasokra; c) ezresekre; d) tízezresekre!
tízesekre százasokra ezresekre tízezresekre kerekítés
8 10 0 0 0
153 150 200 0 0
1 500 1 500 1 500 2 000 0
87 90 100 0 0
85 007 85 010 85 000 85 000 90 000
3 555 3 560 3 600 4 000 0
25 499 25 500 25 500 25 000 30 000
Megfigyelhetik a gyerekek az egy sorban álló számokat, tehát ugyanannak a számnak a különböző
pontossággal kerekített értékeit. Találnak megegyezőket majdnem minden sorban. Mikor lesznek
a különböző pontosságú kerekítések egyenlőek? Azt is megfigyelhetik, hogy majdnem mindegyik
sorban a számok az őket megelőző kerekített érték kerekített értékével egyeznek meg. Ez a szabá-
lyosság azonban az utolsó sorban elromlik. Mi lehet ennek az oka? Figyeljenek meg más számokat
is, és probáljanak más „rendetlen” esetet is találni!
21
3. A boltban a kosarunkba tett árucikkekre a képen látható

árak voltak írva.
Mennyi az egyes árucikkek kerekített ára a Magyaror-
szágon érvényben lévő fizetési szabály szerint?
3895 Ft → 3895 Ft; 9743 Ft → 9745 Ft;
1758 Ft → 1760 Ft; 1999 Ft → 2000 Ft
4. A zöldségesboltban 865 Ft-ot fizettünk, mennyi lehetett a valódi ár? A fizetett ár 865 Ft, így a
valódi ár 863 Ft-tól 867 Ft-ig bármi lehetett.
5. A pad hossza dm pontossággal mérve 13 dm.

Mekkora lehet a valódi hossza? 12 és fél dm ≦ valódi hossz < 13 és fél dm.
6. A világ legnagyobb temploma a római Szent Péter bazilika. Hatalmas kupolája 123 méter magas.
Milyen magas lehet pontosan, ha ez az adat 1 méteres pontossággal van kerekítve?
122 és fél méter ≦ magasság < 123 és fél méter
7. A Kheopsz-piramist 2 500 000 darab mészkőtömbből építették. Hány követ használhattak fel, ha
ez az érték ezresekre kerekített? 2 499 500 db ≦ felhasznált kő < 2 500 500 db
8. A kerékpártúra első napján 60 km-t, a második napon 70 km-t, a harmadikon pedig 40 km-t
tettünk meg. Az adatokat 10 km pontossággal adtuk meg.
Legkevesebb hány km-t bicikliztünk? És legfeljebb hányat?
Első nap legalább 55 km-t, a második nap legalább 65 km-t, a harmadik napon legalább 35 km-t
tettünk meg. Összesen a megtett út legalább 155 km. Hasonló módon kapjuk, hogy legfeljebb
185 km-t tettünk meg.
9. Nagymama a lekvárfőzéshez kg-ra kerekítve 6 kg cukrot használ fel. Mennyi cukrot jelenthet ez?
5 és fél kg ≦ felhasznált cukor < 6 és fél kg
10. Melyik az a szám, amely ezresekre kerekítve 8000, és a számjegyek összege a lehető legna-
gyobb? 7999
22
11. Megadtuk néhány szám százasra kerekített értékét. Meg tudod-e adni az ezresekre, a tízezre-
sekre kerekített értékét? Ki tudod találni a tízesekre kerekített értékét is?
8300, 17 800, 200, 0, 10 000, 1500, 18 500, 1600
százasokra valódi érték ezresekre tízezresekre
kerekített érték kerekített érték kerekített érték
x y z
a) 8 300 8 250 ≦ x < 8 350 y = 8 000 z = 10 000
b) 17 800 17 750 ≦ x < 17 850 y = 18 000 z = 20 000
c) 200 150 ≦ x < 250 y=0 z=0
d) 0 x< 50 y=0 z=0
e) 10 000 9 950 ≦ x < 10 050 y = 10 000 z = 10 000
f) 1 500 1 450 ≦ x < 18 550 y = 1000 vagy y = 2000 z=0
g) 18 500 18 450 ≦ x < 18 550 y = 18 000 vagy y = 19 000 z = 20 000
h) 1 600 1 550 ≦ x < 1 650 y = 2 000 z=0
A feladat kitűzésekor tegyük fel a kérdést:
– mi lehet a szám valódi értéke,
– mi lehet az ezresekre kerekített értéke az így szóba jöhető számoknak,
– mikor nem állapítható meg egyértelműen a százasokra kerekített értékből az ezresekre kere-
kített érték?
A tízesekre kerekített érték egyik feladatban sem határozható meg.
12. Melyek azok a háromjegyű számok, amelyekben a jegyek összege 18, százasokra kerekített
értékük 900, és jegyeik között van két egyenlő? 855, 882, 909
23
10. óra: Összeadás és kivonás
Az összeadás és kivonás ismétlésénél az elnevezéseket, az írásbeli műveletvégzést és a művelet

ellenőrzését tudniuk kell a gyerekeknek. Ezeknek az alapos átismétlése, begyakoroltatása fontos
feladat, de önmagában már unalmas lehet, ezért itt érdemes minél több játékos, esetleg kicsit gon-
dolkodtató példát adni. A tankönyv és a feladatgyűjtemény is igyekszik segítséget nyújtani ehhez.
Álljon itt még néhány ötlet!
– Mindenki rajzol a füzetébe egy ábrát, két szám összeadásáról vagy kivonásáról:
Egyenként húzzuk a számjegyeket, minden húzás után be kell írni az ábrába a kihúzott számot.
Az nyer, aki a legnagyobb, a legkisebb végeredményt kapja, akié a legközelebb van egy előre adott
értékhez stb.
Nagyon szeretik a gyerekek, szívesen számolnak, és még egy kis fejtörésre is hajlandóak a győze-
lem érdekében.
– Öt (vagy még több) hatjegyű számot villámgyorsan összeadunk, a gyerekek pedig – miközben
ámulnak – írásban ellenőrzik az eredményt, és próbálják megfejteni a trükköt.
A gyerekek mondanak három hatjegyű számot. Ezekből kettőt kiegészítünk 999 999-re, és hozzáír-
juk az előző háromhoz. Az eredmény 2 millió + a gyerekek harmadik számánál 2-vel kisebb szám.
Például:
A gyerekek mondják 568 399
145 171
232 683
mi tesszük hozzá 431 600
+ 854 828
2 000 000 − 2 + 232 683 = 2 232 681
A feladat előremutat az összeg, különbség változásaira és a műveletek sorrendjére.
Javasolt eszközök: számkártyák, dobókockák, színes hátú számkártyák
Feladatok
1. a) Számolj 29-től 13-asával addig, amíg túl nem léped a 100-at!

b) Számolj 1980-tól 40-esével addig, amíg túl nem léped a 2200-at!
c) Számolj el 50-től a 100 átlépéséig úgy, hogy 1 hozzáadásával kezdjed, majd minden lépésben
1-gyel többet adj hozzá! Hány lépés kellett a 100-ig?
Hasonló számolási gyakorlatokkal versenyezhetnek a gyerekek például úgy, hogy előre megadott
idő (1 vagy 2 perc) alatt ki meddig jut el a számsorban.
24
2. Számold ki fejben! Ellenőrizz írásban!

a) 87 + 39 126 b) 87 + 41 128 c) 87 + 410 228
d) 391 + 17 408 e) 391 + 10 401 f) 391 + 110 501
g) 83 + 255 338 h) 83 + 120 203 i) 83 + 187 270
3. Állítsd az összegeket vagy különbségeket növekedő sorrendbe!

a) 48 + 26 = 74 50 + 27 = 77 48 + 30 = 78 47 + 26 = 73 51 + 28 = 79
73 < 74 < 77 < 78 < 79
b) 53 − 17 = 36 53 − 15 = 38 60 − 17 = 43 52 + 20 = 72 50 + 22 = 72
36 < 38 < 43 < 72 = 72
4. Add össze a számokat fejben!

a) 198 + 202 400 b) 4300 + 3700 8 000 c) 270 + 5730 6000
d) 423 + 577 1000 e) 9800 + 200 10 000 f) 6350 + 1150 7500
A számok ügyes bontásával és csoportosításával a műveletek egyszerűen elvégezhetők fejben is.

Sokféleképpen lehet gondolkozni. Fontos és ugyanakkor szórakoztató feladatok ezek. Könnyű kü-
lönböző nehézségűeket adni belőlük. Óra eleji bemelegítésnek is alkalmasak. Időnként érdemes
feltenni a kérdést: hogyan számoltál?
5. Kedves tavaszi virágaink egyikének nevét rejti a feladat. Végezd el a műveleteket, majd írd az
eredményeket csökkenő sorrendbe! A megfelelő betűkből az egyik virág nevét olvashatod ki.
Melyik képen látod ezt? Ismered a nevét a többinek is?
64 6304
10 504 1819 5307 546
− 2 987 + 5678 − 3978 + 497
R 7 517 F 7561 Y 1329 Á 7347
2021
8618 12 901 2059
+ 909 − 5 078 + 2117
S 9527 Á 7 823 N 6197
SÁFRÁNY
6. Végezd el a kivonásokat fejben!

a) 326 − 126 200 b) 3405 − 1200 2205 c) 872 − 252 620
d) 95 400 − 35 400 60 000 e) 7800 − 4700 3100 f) 974 − 573 401
25
7. a) Mennyivel magasabb a Föld legmagasabb csúcsa a legmagasabb európai hegycsúcsnál?

4041 m-rel.
b) A rajzon látható dél-amerikai csúcs és az észak-amerikai csúcs közül melyik magasabb és
mennyivel? 766 m-rel magasabb a dél-amerikai.
c) Mennyivel magasabb a japánok szent hegye az olasz tűzhányónál, amely Pompeji pusztul ását
okozta? 2499 m-rel.
d) Hasonlítsd össze a világ legmagasabb hegyét Magyarország legmagasabb csúcsával! 7834 m
a különbség, körülbelül 8-szor magasabb.
e) Mennyivel magasabb Afrika legmagasabb hegye, mint a Matterhorn? 1417 m-rel.
Csomolungma (Ázsia) 8848 m

Aconcagua [akonkagva] (Dél-Amerika) 6960 m
Mount McKinley [mont mekinli] (Észak-Amerika) 6194 m
Kilimandzsáró (Afrika) 5895 m
Mont Blanc [mon blan] (Európa) 4807 m
Matterhorn (Európa) 4478 m
Fudzsi (Japán) 3776 m
Vezúv (Olaszország) 1277 m
Kékes (Magyarország) 1014 m
8. Helyezd el a 8 , 5 , 2 , 3 , 6 , 1 , 0 számkártyákat úgy, hogy az összeg

+
a) a lehető legnagyobb legyen; 521 + 8630 = 630 + 8521 = 621 + 8530 = 9151
A nagyobb helyi értékre nagyobb számjegyet kell rakni.
b) a lehető legkisebb legyen; 236 + 1058 = 258 + 1036 = 256 + 1038 = 1294
A kisebb helyi értékre kisebb számjegy kerüljön! A gyerekek észrevehetik azt is, hogy a két
összeadandóban az azonos helyi értéken álló számjegyek felcserélhetők, ettől az összeg nem
változik.
c) a lehető legközelebb legyen a 2328-hoz; 506 + 1823 = 2329
d) a lehető legkisebb négyjegyű szám legyen! 236 + 1058 = 1294
A feladattípus fontos tulajdonsága, hogy egyesíti a gyakoroltatást a gondolkodtatással, így automa-

tikussá teszi a differenciált foglalkoztatást. Érdemes versenyként kitűzni. Minden gyerek hozzá tud
kezdeni a feladathoz egy tetszőlegesen kiválasztott összeg kiszámításával. Ezzel mindenképpen
gyakoroltatjuk az összeadás műveletét. Aki gondolkodik, jobb eséllyel találja meg a nagyobb ös�-
szegeket.
26
9. Helyezd el a 8 , 5 , 2 , 3 , 6 , 1 , 0 számkártyákat úgy, hogy a különbség

+
a) a lehető legnagyobb legyen; 8653 − 102 = 8551
A kisebbítendő a lehető legnagyobb, a kivonandó a lehető legkisebb legyen!
b) a lehető legkisebb legyen; 1023 − 865 = 158
A kisebbítendő a lehető legnagyobb, a kivonandó a lehető legkisebb legyen!
c) a lehető legközelebb legyen a 753-hoz; 1320 − 568 = 752
d) a lehető legnagyobb háromjegyű szám legyen! 1583 − 602 = 981
10. Egy kétjegyű és egy háromjegyű szám összege 111. Mely számok lehetnek az összeadandók?
A legkisebb háromjegyű szám a 100. A legkisebb kétjegyű szám a 10. Tehát a keresett számok
vagy 100 és 11, vagy 101 és 10.
11. a) Két szám összege 3456. A kisebb összeadandó 1672. Mekkora a nagyobb összeadandó? 1784
b) A kivonandó 917, a kisebbítendő 4025. Mennyi a különbség? 3108
c) A kisebbítendő 83 503, a különbség 7824. Mennyi a kivonandó? 75 679
d) A különbség 376, a kivonandó 2815. Mennyi a kisebbítendő? 3191
12. Milyen számokat írhatunk a négyzetek helyébe, hogy igaz legyen az egyenlőség?
p + 625 = 1213 p = 588 8403 − s = 1029 s = 7374 4192 − g = 1514 g = 2678
k − 1514 = 3210 k = 4724 v + 9237 = 10 000 v = 763 500 − y = 299 y = 201
628 + o = 45 603 o = 44 975 a − 121 = 987 a = 1108 z − 413 = 5238 z = 5651
13. A Föld két leghosszabb folyója a Nílus (6670 km) és az Amazonas (6448 km). Hány kilométerrel
hosszabb a Nílus az Amazonasnál? 222 km-rel.
14. A pisai ferde torony építését 1173-ban kezdték el. Hány éve volt ez?
Attól függ, melyik évben járunk.
15. Két szám összege 630. Az egyik 28-cal kevesebb a másiknál. Melyik ez a két szám? 329 és 301.
16. Zolinak és Ildinek együtt 5600 Ft-ja van. Zolinak 640 Ft-tal több pénze van, mint a húgának.
Mennyi pénzük van külön-külön? Ildinek 2480 Ft-ja, Zolinak 3120 Ft-ja van.
17. Tamás és kisöccse, Péter közösen vettek virágot édesanyjuk születésnapjára. A csokorért 1200 fo-
rintot fizettek. Tamás 200 forinttal többet fizetett, mint az öccse. Mennyit fizetett Péter?
A: 450 Ft B: 550 Ft C: 500 Ft D: 300 Ft
27
18. Hol fűrészeljük el a 150 cm hosszú lécet, ha azt akarjuk, hogy az egyik része 26 cm-rel hosszabb
legyen a másiknál?
A következő feladatoknál nagyon fontos, hogy elképzeljék, valami egyszerű rajzzal vizualizálják
a gyerekek azt, amit a szöveg mond. Minden esetben próbálják ki az eredményt!
x
x + x + 26 = 150
x + x = 124 150
x 26
x = 62
Az egyik léc 62 cm, a másik léc 62 + 26 = 88 cm. 62 + 62 + 26 = 150, jó a megoldás.
19. Két könyvet vettem. Az egyik 280 Ft-tal drágább volt a másiknál. Mennyibe került az olcsóbb
könyv, ha összesen 1400 Ft-ot fizettem? 560 Ft.
20. Melyik a legkisebb és melyik a legnagyobb olyan tízjegyű szám, amelyben a számjegyek össze-
ge 55? Mi a válaszod, ha kikötjük, hogy a számjegyek között nincsen 0?
Akkor kapjuk a legnagyobb számot, ha az elején lévő helyi értékeken a lehető legnagyobb szám-
jegyek állnak. Ez 6 db 9-est es utána egy 1-est jelent. Tehát a legnagyobb szám a 9 999 991 000.
A legkisebb számban az elején lévő helyi értékeken a lehető legkisebb jegyek állnak.
Ez a szám az 1 000 999 999 lesz.
Ha a számjegyek között nincs 0, akkor 9 999 961 111, illetve 1 111 699 999 a keresett számok.
Nem baj, ha a gyerekek próbálkozással látnak a feladathoz, de versenyezhetnek is, és az a győztes,

aki közülük a legnagyobb, illetve a legkisebb számot írja. Könnyebb az osztálytársak megoldásai
közül a legkisebbet megtalálni, mint az összes lehetőségek közül.
21. Keresd meg az üres négyzetekbe való számjegyeket úgy, hogy az első négy szám összege
egyenlő legyen az ötödik számmal!
a) 3 4 9; 59 4 ; 4 37; 648; 2028 b) 412; 1 328; 2 0 0 1; 1 56 7 ; 5348
22. Az 1, 2, 3 számjegyekből készítsd el az összes háromjegyű számot úgy, hogy mindegyik szám-
jegyet csak egyszer használd! Mennyi ezek összege?
Az összeadandók között 2 db 1-esre végződő, 2 db 2-esre végződő és 2 db 3-asra végződő
szám van. Ezek összesen 2 ∙ 1 + 2 ∙ 2 + 2 ∙ 3 = 12 db egyest adnak. Hasonlóan, az összegben
12 db tízes és 12 db százas szerepel. Ezek összege 12 e + 12 t + 12 sz = 1332
28
11–13. óra: Összeg és különbség változásai
Összeg és különbség változásai

Ebben a részben az a célunk, hogy az összeg és a különbség változásairól szemléletes képet adjunk,
amire később egyszerűen hivatkozhatunk, emlékeztethetjük a gyerekeket, ha hibáznak. Ezekhez
a képekhez kapcsolódva tárgyaljuk az összeg és különbség hozzáadását és kivonását is. Nagyon
fontos, hogy ne elégedjünk meg a szabály ismeretével, törekedjünk arra, hogy minden gyerek – a
leggyengébb is – megértse a képeknek és az alattuk levő műveleteknek az összefüg- gését! Beszél-
jük meg a képeket! Milyen kérdéseket tehetünk fel?
Almás kép:
– Mik az összeadandók ebben a feladatban?
– Mi az összeg?
– Hogyan változnak az összeadandók, mikor 3 almát átrakunk az egyik kosárból a másikba?
– Hogyan változik az összeg?
Mérőléces kép:
– Mi a kisebbítendő?
– Mi a kivonandó?
– Hol látod a különbséget a rajzon?
– Miért nem változik a különbség a képeken?
Még jobb, ha el is játsszuk a gyerekekkel azt, ami a képeken történik. Később, feladatmegoldás- kor
könnyebben képzelnek valóságos helyzetet az absztrakt számok és műveletek mögé.
Két kezünket egymás fölé tartva mérőléc nélkül is jól szemléltethetjük a kisebbítendőt, illetve a
kivonandót. A két kéz közötti távolság jelenti a különbséget. Az egyes változásokat a gyerekek is
mutatják a kezükkel. A változásokat a tanár mondja, például „a kisebbítendőt 20-szal növelem, a ki-
vonandót tízzel csökkentem. A kezek mozgatásával nyilvánvalóan látszik, hogy a különbség 30‑cal
nőtt”. Ez leírva így néz ki: (a + 20) − (b − 10) = c + 30, ahol az a − b kivonásból indultunk ki, és
a változtatást írtuk a zárójelek közé. Ezt, a számukra még nehéz algebrai összefüggést a gyerekek
könnyen bemutatják a kezeik megfelelő mozgatásával.
Több tag összeadása és kivonása

Zárójelek az összeadásban és a kivonásban
Többtagú összeadás tagjainak felcserélése és csoportosítása általában nem okoz gondot. A műve-
letvégzés sorrendjének felcserélése az összeadást és a kivonást is tartalmazó feladatokban lehet,
hogy szokatlanabb. A sorrend ilyenkor is cserélhető, de a számokat a hozzájuk tartozó műveleti jel-
lel kell mozgatnunk. Ami előtt + jel van, azt hozzáadjuk, ami előtt − jel van, azt kivonjuk, mindegy,
hogy milyen sorrendben.
Készítsenek korongokra írt számokból és +, − jelekből műveletsorokat, cserélgessék a sorrendet, és
ellenőrizzék, hogy minden esetben ugyanazt kapják!
Érdemes ezt a részt a következő játékon keresztül feldolgozni:
29
Írjunk egy hosszú műveletsort, amely csak összeadást és kivonást tartalmaz, hasonlóan a tan-
könyv példájához (27. oldal), majd a számokat az előttük álló műveleti jelekkel együtt írjuk fel
korongokra! A korongokat tetszőleges sorrendben letéve végezzék el a gyerekek a műveletsort!
Látni fogják, hogy mindenki ugyanazt a végeredményt kapja. A lényeg tehát az, hogy a számok
„cipeljék magukkal” az előttük álló műveleti jelet, akkor tetszőleges sorrendbe állíthatjuk a tagokat.
A műveletsor elé mindig odaképzelhetjük a + 0 korongot.
A korong, rajta a szám és a műveleti jel sokat segíthet e két fogalom szoros kapcsolatának megér-
tésében. Később is érdemes megengedni, hogy a füzetükben bekarikázással – a füzetbe rajzolt ko-
rongokkal – jelöljék maguknak a szám és a műveleti jel összetartozását. Ugyanez a modell előkerül
majd az előjeles számok tanításakor, ott nagyon nagy segítségünkre lehet az előjel és műveleti jelek
közötti összefüggések megértetésében.
Az összeadás és a kivonás – vagy inkább hozzáadás és elvétel – műveletek sorrendje tehát fel- cse-
rélhető, ha nincsenek zárójelek. Ha van zárójel, akkor azt bizonyos szabályok betartásával el lehet
hagyni. Ezeket a zárójel-felbontási szabályokat itt nem kell megtanulniuk a gyerekeknek, ráérnek
majd akkor, amikor algebrát tanulnak, és betűkifejezésekkel dolgoznak. Most ezekkel a szabályok-
kal még csak ismerkednek. Itt az a legfontosabb feladat, hogy a gyerekeknek elképzelésük legyen
ezekről a szabályokról, megértsék a képek és az alattuk levő műveletek közötti összefüggést.
A korábban leírtakhoz hasonlóan beszéljük meg, játsszuk el a képeken ábrázolt műveleteket!
A szabályokat tehát megfigyelni, megbeszélni kell, nem mechanikusan memorizálni, hiszen amíg
számok szerepelnek, a zárójelfelbontás egyszerűsítheti a dolgunkat, de nincs elengedhetetlen szük-
ség a zárójelfelbontásra.
Javasolt eszközök: számkártyák, korongok
Minden gyereknek legyen korongkészlete!
Ugyanez demonstrációs célokra is kell, nagyobb méretben. Itt is használhatjuk az öntapadós no-
teszlapokat, így elég, ha 8–10 darabos a táblai korongkészletünk, a számokat az öntapdós lapocskák
segítségével könnyen változtathatjuk.
Feladatok
1. Számolj fejben! Változtasd ügyesen a tagok sorrendjét!

a) 113 + 28 − 13 − 8 = 120 b) 229 − 40 + 11 + 73 = 273
c) 375 + 423 + 25 − 23 = 800 d) 220 + 176 + 80 − 75 = 401
e) 523 + 89 − 43 + 11 = 580 f) 1297 + 365 − 197 + 35 = 1500
Cél a csak összeadást és kivonást tartalmazó feladatokban a műveleti sorrend felcserélhetőségének

a gyakorlása. Alkalmas óra eleji versenyfeladatnak is. Sokféleképpen lehet gondolkozni. Időnként
érdemes feltenni a kérdést: hogyan számoltál?
Például: (8319 − 219) + (223 + 77) + (238 − 238) − 1100 = 7300
2. Az összegek kiszámolása nélkül döntsd el, melyik nagyobb és mennyivel!

a) 43 + 9 < 11 43 + 20 b) 57 + 128 12 > 45 + 128
c) 3872 + 456 7 > 3872 + 449 d) 976 + 1345 < 5 981 + 1345
e) 156 + 32 40 > 173 + 35 f) 502 + 86 16 > 490 + 82
30
3. Két kártyára olyan számokat írtunk, amelyek összege 100. Az egyik kártya hátulja piros, a má-
siké kék. A kártyákat számmal lefelé tettük le, így nem lehet tudni, melyiken milyen szám áll.
Határozd meg az összeget, ha csak annyit tudunk, hogy + = 100!
a) ( + 15) + ( + 3) = 118 b) ( + 5) + ( + 5) = 110
c) ( − 6) + ( − 6) = 88 d) ( + 10) + ( − 20) = 90
e) ( + 12) + ( − 12) = 100 f) ( − 20) + ( + 30) = 110
Fontos feladattípus, nagyon jól alapozza a későbbi algebratanítást. Érdemes kitenni a táblára a két
kártyát két valódi számmal a másik oldalán. Segít abban, hogy a gyerekek megértsék – a színes
kártyák számokat helyettesítenek, melyeknek az értékét nem ismerjük. Nagy segítséget jelent az
azonosság fogalmának érlelődési folyamatában. Mikor megoldották a feladatot, megmutatjuk a
kártyákat, és ellenőrizhetik a megoldásaikat.
4. Többet ésszel, mint erővel! A különbségek kiszámolása nélkül döntsd el, melyik nagyobb és
mennyivel!
a) 4560 − 276 < 7 4570 − 279 b) 3912 − 461 19 > 3912 − 480
c) 895 − 377 = 898 − 380 d) 1965 − 418 < 4 1967 − 416
5. Péter apja egy külföldi útján vásárolni indult. 80 eurót vitt magával. A pénztárnál ötvenessel fize-
tett, és 13 eurót kapott vissza. Melyik megoldási terv alapján számítanád ki, hogy mennyi pénze
maradt ezután?
a) 80 − 50 − 13 b) 80 − 50 + 13 c) 80 − (50 − 13) d) 80 − (50 + 13)
a) Nem jó megoldás.
b) 80 eurójából kivett egy 50 euróst, maradt 80 − 50 eurója, majd ehhez a maradékhoz hozzátette
a 13 euró visszajáró pénzt. Így a maradék pénze éppen 80 − 50 + 13 euró.
c) 50 − 13 eurót költött el, tehát 80 − (50 − 13) eurója maradt.
d) Nem jó megoldás.
6. Írj olyan feladatot, amelynek ez lehetne a megoldási terve!

a) 150 − 43 − 10 b) 150 − (43 − 10)
a) 150 oldalas könyvből egyik nap elolvastam 43-at, a másik nap 10-et. Hány oldal van még
hátra?
b) 150 oldalas könyv első fejezete 43 oldalas. Ezt a fejezetet 10 lap híján elolvastam. Hány oldal
van még hátra?
31
7. Írj szöveges feladatot a műveletsorhoz, és válaszold is meg a feladatot!

a) 50 − 10 + 4 b) (50 − 10) + 4 c) 50 − (10 + 4) d) 50 − 10 − 4
a) 50 euróm volt, abból elvesztettem egy tízest, de találtam 4 eurót. Mennyi pénzem van?
50 − 10 + 4 = 44 euróm van.
b) Jobb zsebemben 50 euró van, bal zsebemben 4 euró. Jobb zsebemből egy tízest a barátomnak
adtam. Mennyi pénzem maradt?
(50 − 10) + 4 = 44 euróm maradt.
c) Palkó 50 feladatból 10-et unalmasnak talált, 4 pedig egyáltalán nem tetszett neki. Hány fel-
adattal volt Palkó többé-kevésbé megelégedve?
50 − (10 + 4) = 36 feladattal.
d) Gábor 50 születésnapi lufijából 10-et elajándékozott, 4 pedig még aznap kipukkadt. Hány
maradt másnapra?
50 − 10 − 4 = 36 lufija maradt.
8. Réka egy kosárba 23 db őszibarackot szedett. Elvitt belőle nyolcat a nagymamájának, ő pedig
megevett kettőt. Hány barack maradt? Melyik műveletsor adja meg a megoldást?
a) 23 − 8 + 2 nem b) 23 − (8 + 2) igen c) 23 + (8 − 2) nem
d) 23 − 8 − 2 igen e) 23 + 8 + 2 nem f) 23 − (8 − 2) nem
9. Melyik több és mennyivel?

a) 248 − (16 + 20) < 40 248 − 16 + 20 b) 248 − (16 + 20) = 248 − 16 − 20
c) 42 − (18 − 3) 6 > 42 − 18 − 3 d) 42 − (18 − 3) = 42 − 18 + 3
10. Két kártyára olyan számokat írtunk, amelyek különbsége 20. Az egyik kártya hátulja piros, a
másiké kék. A kártyákat számmal lefelé tettük le, így nem lehet tudni, melyiken milyen szám áll.
Határozd meg a különbséget, ha csak annyit tudunk, hogy − = 20!
a) ( + 10) − = 30 b) ( − 3) − = 17
c) − ( − 5) = 25 d) − ( + 4) = 16
e) ( − 5) − ( − 5) = 20 f) ( + 3) − ( + 3) = 20
Fontos feladattípus, az összeg változásaival kapcsolatos 3. feladatnak a párja. Az ott elmondottak

szó szerint érvényesek itt is. Ugyanez a típus megjelenik majd a szorzat és a hányados valtozása-
inál is. Az az ötlet azonban, hogy a számkártya hátulját színezzük, és csak a kártya hátát látják a
gyerekek, sok egyéb helyen is felhasználható, átmenetet jelent az algebra és az aritmetika között.
Ha valakinek nehézséget okoz, megoldhatja a feladatot úgy is, hogy a kék és a piros kártya helyére
kitalál egy-egy számot, melyek különbsége 20. Jobb azonban, ha először enélkül probálják kitalálni
a válaszokat. Nagyon hasznos, ha a kezükkel eljátsszák a megadott műveleteket. Például így:
– Képzeld el, hogy a két kezed között a távolság 20. A felső kezedet emeld fel 3-mal – ekkor a tá-
volság 23-ra nő –, ezután az alsót is emeld fel 3-mal, a távolsag 20-ra csökken.
32
11. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik nem igaz! Válaszodat indokold
is!
a) Ha az összeg mindkét tagját ugyanannyival növeljük, akkor az összeg is nő. igaz
b) Ha a kisebbítendőt és a kivonandót ugyanannyival növeljük, akkor a különbség is nő. hamis
c) Ha egy összeg egyik tagját ugyanannyival növeljük, mint amennyivel a másikat csökkentjük,
az összeg nem változik. igaz
d) Ha a kisebbítendőt ugyanannyival növeljük, mint amennyivel a kivonandót csökkentjük, a
különbség nem változik. hamis
e) Egy összeg egyik tagjához hozzá lehet adni egy számot úgy, hogy az összeg ne változzon.
igaz, a 0-t hozzáadva
f) Tudjuk a kisebbítendőt és a kivonandót úgy változtatni, hogy a különbség ne változzon. igaz
12. 8 település egy egyenes országút mentén helyezkedik el a következő A

sorrendben: A, B, C, D, E, F, G és H. 5 B
Bizonyos települések közti távolságokat ismerünk, ezeket a táblázat 18 13 C
tünteti fel. Az első oszlop 4. mezőjében álló 28 például azt jelenti, 28 23 10 D
hogy az A és a D települések távolsága 28 km. Határozzuk meg a 32 27 14 4 E
távolságokat a szomszédos települések között! 43 38 25 15 11 F
50 45 32 22 18 7 G
56 51 38 28 24 13 6 H
33
14–15. óra: Szorzás
A szorzás ismételt összeadás, amiben a szorzandó az összeadásban szereplő azonos tagokat, a szor-
zó pedig azok darabszámát jelenti.
A szorzó és szorzandó szerepe tehát nem azonos. Természetesen tudják már a gyerekek, hogy a
szorzás tényezői felcserélhetők, ami sok esetben – ilyen a matchboxos példa is – nyilvánvaló, más
esetekben azonban nem annyira magától értetődő. Például:
3 db 15 kg-os zsák hagyma tömege 15 kg ∙ 3 = 45 kg,
15 db 3 kg-os zsák hagyma tömege 3 kg ∙ 15 = 45 kg.
A végeredmény megegyezik, azonban a két feladat különböző. A gyerekek számára ennek meg-
értése sokkal nehezebb lehet, mint ahogy mi hisszük. Ezért ebben az életkorban nem haszontalan a
szóhasználattal is kifejezni ezt.
– 3 ∙ 15 az 3-nak a 15-szöröse, azaz 3 ∙ 15 = 3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 +3 = 45
(15 tagú összeg)
– 15 ∙ 3 az 15-nek a 3-szorosa, azaz 15 ∙ 3 = 15 + 15 + 15 (3 tagú összeg).
Idővel ez a szóhasználat már lényegtelenné válik. Célszerű azonban időről időre rákérdezni egy-
egy szorzat jelentésére (vagyis az összegalakjára), ez nagyon jó szolgálatot fog tenni a későb- biek-
ben, például a negatív szám, törtszám természetes számmal való szorzásakor, a kiemelés tanítása-
kor stb., különösen hasznos lehet a hatványozásnál. Ahogyan a szorzás az ismételt össze- adás rövid
formája, ugyanúgy lesz majd a hatvány alak az ismételt szorzás rövid alakja. Ebben a párhuzamban
a szorzandó analógja a hatványozás alapja, a szorzóé pedig a hatványkitevő. A hat- ványozásnál
természetesnek vesszük azt, hogy az alap és a kitevő szerepe különböző, mivel ezeket felcserélve
más eredményhez jutunk, a szorzásnál ezt a különbséget könnyebben elfelejtjük. Mindenesetre, ha
itt jól látják az összeadás és szorzás kapcsolatát, az nagyon megkönnyítheti a hatványozás megér-
tését.
Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel…

Ha a helyi értékes számírás ismétlésekor a tökéletes pénztárgéppel jól megismerkednek a gyere-
kek, annak többek között itt, a kerek számokkal való szorzás tanításakor igen jó hasznát vehetjük.
Segít abban, hogy a gyerekek fejében együtt alakuljon ki az a kép, hogy a 10-zel, 100-zal, 1000-rel
való szorzáskor a számjegyek a helyiérték-táblázatban magasabb helyi értékre ugranak, és ezért
kerülnek 0-k a hátsó helyi értékekre, azaz az üresen maradó fiókok helyére.
Javasolt eszközök: számkártyák, helyiérték-táblázat mozgatható számcsíkkal
34
Feladatok
1. Helyettesítsd az összeadásokat szorzással, a szorzásokat pedig összeadással!

a) 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 = 12 ∙ 8 = 96
b) 8 + 8 + 8 + 8 + 8 = 8 ∙ 5 = 40
c) 10 + 10 + 10 + 10 + 10 + 10 = 10 ∙ 6 = 60
d) 52 ∙ 4 = 52 + 52 + 52 + 52 = 208
e) 7 ∙ 10 = 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 = 70
f) 103 ∙ 3 = 103 + 103 + 103 = 309
2. Szorozz fejben!
10 ∙ 9 = 90 10 ∙ 81 = 810 1000 ∙ 16 = 16 000 1000 ∙ 5812 = 5 812 000
100 ∙ 20 = 2000 1000 ∙ 498 = 498 000 249 ∙ 10 = 2490 10 ∙ 200 = 2000
10 ∙ 3560 = 35 600 7 ∙ 100 = 700 8077 ∙ 100 = 807 700 500 ∙ 300 = 150 000
1000 ∙ 3 = 3000 351 ∙ 100 = 35 100 300 ∙ 1000 = 300 000 320 ∙ 2000 = 640 000
Nem árt, ha észreveszik és megfogalmazzák, hogy a számok végén álló 0-k száma összeadódik, és
az előttük álló értékek szorzata után kerül. Ilyen feladatokat játékosan, versenyszerűen is adhatunk
óra eleji bemelegítésként.
3. Végezd el a kijelölt szorzásokat!

a) 28 ∙ 57 = 1596 b) 431 ∙ 12 = 5172 c) 51 ∙ 103 = 5253 d) 409 ∙ 118 = 48 262
4. Ezeket a szorzásokat fejben sem nehéz kiszámítani. Keress ügyes módszert! Írásban ellenőrizz!
27 ∙ 11 = 297 34 ∙ 99 = 3366 23 ∙ 9900 = 227 700 998 ∙ 15 = 14 970
27 ∙ 101 = 2727 34 ∙ 999 = 33 966 9090 ∙ 12 = 109 080 1002 ∙ 23 = 23 046
Jó bevezető ezekhez a feladatokhoz, ha a tanár elkezd „hencegni” azzal, hogy milyen remekül tud
fejben számolni. Pillanatok alatt megszoroz akármilyen (kétjegyű) számot 99-cel. A gyerekek ad-
ják a feladatokat, a tanár mondja az eredményt, a gyerekek ellenőrzik a tanárt írásban. Amint vala-
ki rájött a „trükkre”, átveheti a tanár szerepét, ő mondja meg rövid fejszámolás után az eredményt.
Addig játszhatjuk ezt, amíg a gyerekek érdeklődése tart, amikor kérik, hogy áruljuk el a trükköt,
fogalmaztassuk azt meg valamelyik gyerekkel, aki már rájött. Ekkor „bedobhatjuk” a következőt,
példaul azt, hogy remekül tudunk szorozni 999-cel stb… Egyre könnyebben fedezik fel az ügyes
fejszámolási szabályokat, és ha sikerül ezt valóban játékként „eladnunk”, akkor tanulóink egy része
lelkes fejszámolóvá fog válni.
5. a) Végezd el fejben a szorzásokat!

40 ∙ 600 = 24 000 50 ∙ 80 = 4000 700 ∙ 30 = 21 000 120 ∙ 40 = 4800 210 ∙ 200 = 42 000
b) Állítsd a következő szorzatokat növekedő sorrendbe! Használd fel ügyesen az a) feladatrész
eredményeit!
690 ∙ 31 205 ∙ 197 599 ∙ 39 42 ∙ 77 123 ∙ 42
42 ∙ 77 < 123 ∙ 42 < 690 ∙ 31 < 599 ∙ 39 < 205 ∙ 197 3234 < 5166 < 21 390 < 23 361 < 40 385
35
6. Helyezd el a 3 , 5 , 8 , 1 , 6 számkártyákat úgy, hogy a ∙ szorzat

a) a lehető legnagyobb legyen; 651 ∙ 83 = 54 033 a legnagyobb,
b) a lehető legkisebb legyen; 368 ∙ 15 = 5520 a legkisebb,
c) a lehető legközelebb legyen a 6000-hez; 156 ∙ 38 = 5928 van a legközelebb a 6000-hez,
d) a lehető legkisebb ötjegyű szám legyen! 856 ∙ 13 = 11 128 a legkisebb ötjegyű szám.
7. A számokat szorzat alakban írtuk fel. Gyűjts minél többféle szorzat alakot!
660 = 66 ∙ 10 = 2 ∙ 33 ∙ 10 = 66 ∙ 5 ∙ 2 = ?
8000 = 20 ∙ 400 = 2 ∙ 4 ∙ 10 ∙ 100 = 1000 ∙ 8 = ?
144 = 12 ∙ 12 = 2 ∙ 72 = 2 ∙ 9 ∙ 8…
5600 = 7 ∙ 800 = 7 ∙ 8 ∙ 100 = 2 ∙ 2800 = 2 ∙ 7 ∙ 400…
10 000 = 100 ∙ 100 = 2 ∙ 5000…
39 = 3 ∙ 13 246 = 2 ∙ 123 = 2 ∙ 3 ∙ 41 6=2∙3
A matematikai gondolkodás fejlesztése szempontjából lényeges, hogy az egyenlőségjelet ne csak

egy irányban használjuk! Adjunk olyan feladatokat is, amelyekben nem a szorzáshoz kell a vég-
eredményt megkeresni, hanem egy adott számot kell szorzat alakba írni. Például írják fel a 660
számot minél többféleképpen szorzat alakban. A feladatból jó játékot csinálhatunk úgy, hogy kér-
jük, diktálják a megoldásaikat, és az a gyerek győz, aki a legutoljára tud olyan alakot mondani, ami
még nem szerepelt.
8. A Kheopsz-piramist 2 500 000 db, egyenként 2500 kg tömegű faragott mészkőtömbből építették.
Hány kilogramm követ használtak fel összesen? 6 250 000 000 kg = 6 250 000 t
9. A Föld legnagyobb tengere a Dél-kínai-tenger, 4999-szerese a Balatonnak. A Balaton területe

595 km2. Mekkora a Dél-kínai-tenger területe? 2 974 405 km2
10. Egy 6 emeletes épület 9 lépcsőházból áll. Minden lépcsőházban, minden emeleten 4 lakás talál-
ható. Hány lakás van ebben a házban? 432 lakás
36
11. Az ábrán egy szorzótábla részletét látod.

Az 56-ot például úgy kaptuk, hogy az oszlop tetején és a sor szélén álló számo- ∙ 5 8
kat, a 8-at és a 7-et szoroztuk össze. 7 35 56
Ezekben a szorzótáblákban néhány szám helyére betűket írtunk. Milyen számot 11 55 88
jelenthetnek a betűk?
a) ∙ a 14 83 b) ∙ 815 816 ∙
c) vagy
a6 b9 ∙ a2 b3
6 84 c 498 901 a b c 7 42 63 c 21 42 63
b2 28 d 166 902 c d d 3 e 18 27 d 9 e 18 27
Nagyon jó kis rejtvényes feladat. A gyengék is jó eséllyel látnak hozzá, az okosabbak is élvezik
a megfejtését. Az egyetlen nehézséget az jelenti, hogy milyen sorrendben lehet kitalálni az isme-
retleneket.
a) c = 83 ∙ 6 = 498 a = 84 : 6 = 14 b = 28 : 14 = 2 d = 2 ∙ 83 = 166
b) a = 815 ∙ 901 = 734 315 b = 816 ∙ 901 = 735 216
c = 902 ∙ 815 = 735 130 d = 902 ∙ 816 = 736 032
c) Több megoldás is lehetséges, annyit lehet tudni, hogy a c-nek meg kell lenni egész számszor
a 42-ben és a 63-ban is. Ilyen számok az 1, 3, 7 és a 21. Hasonló megfontolással a b az 1, 3
vagy 9. Így a lehetséges megoldások:
c=1 b = 63 ez lehetetlen
c=3 b = 21 ez lehetetlen
c=7 b=9 a=6 d=3 e = 18
c = 21 b=3 a=2 d=9 e = 18
37
16–17. óra: Osztás – Írásbeli osztás
Az osztás ismétlésekor térjünk ki a bennfoglaló osztás és a részekre osztás megbeszélésére! Szá-

munkra az 54 : 9 = 6 osztás egyaránt jelentheti azt, hogy az 54-ben hányszor van meg a 9, és azt,
hogy az 54-et 9 egyenlő részre osztva mennyit kapunk. A gyerekek számára ez azonban nem olyan
magától értetődő. Például:
Ha 54 almát osztunk szét, és minden gyerek 9 almát kap, akkor 54 : 9 = 6 gyerek között osztunk. Ha
54 almát 9 gyerek között osztunk szét, akkor minden gyerek 54/9 = 6 almát kap.
A végeredmény megegyezik, azonban a két feladat a gyerekek számára nagyon is különböző. Ezért
ebben az életkorban nem haszontalan megengedni, hogy különböző műveleti jeleket használjanak.
Idővel ez már lényegtelenné válik.
Jó, ha megértik a gyerekek, hogy a bennfoglaló osztás végeredménye mindig egész szám, és van
maradék, amely szintén egész, lehet, hogy nulla. A részekre osztásnál nincs maradék, ez vezet a
pontos osztáshoz, amelynek a végeredménye lehet törtszám.
Szorzás és osztás ellenőrzése
Az osztás, szorzás ellenőrzéséről szóló rész jelentősége – akár az összeadásnál, kivonásnál – első-
sorban abban van, hogy megértsék az összetartozó műveletpárok – a szorzás és az osztás – közötti
összefüggéseket. A kalkulátorok világában csökkent annak a jelentősége, hogy valóban a művelet-
végzés helyességét ellenőrizzük általuk. Annál nagyobb a fontossága annak, hogy lássák a szorzás
és osztás rokonságát, értsék a közöttük fennálló összefüggéseket. Ezt a megértést hatékonyan segí-
tik azok a szorzási és osztási feladatok, melyeknek a végeredményét tudjuk, de valamelyik másik
szám hiányzik belőlük.
Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel…
Ha a helyi értékes számírás ismétlésekor a tökéletes pénztárgéppel jól megismerkednek a gyerekek,
annak többek között itt, a kerek számokkal való osztás tanításakor igen jó hasznát vehetjük. Segít
abban, hogy a gyerekek fejében együtt alakuljon ki az a kép, hogy a 10-zel, 100-zal, 1000‑rel való
osztáskor a számjegyek a helyiérték-táblázatban lejjebb (kisebb értékű helyre) ugranak annyival,
ahány 0 az osztó végén állt, megtöltenek a szám végén álló üres helyi értékek közül annyit, amen�-
nyivel lejjebb ugrottak, ahonnan így annyi 0-val kevesebb lesz, amennyi az osztóban szerepelt. Ez
a kép a gyerekek számára nagyon érthetően és érzékletesen mutatja a szorzás és osztás rokonságát.
Azt, hogy ugyanannak a folyamatnak a színe és visszája ez a két művelet.
Érdemes megkérni a gyerekeket, hogy a szomszédok közül az egyik a szorzásnál, a másik az osz-
tásnál nyissa ki a könyvét, és hasonlítsák össze a két részt. Keressék meg a különbségeket közöttük!
Ügyeltünk arra, hogy az ábrák és a szövegek is a lehető legkevesebb eltérést tartalmazzák.
Van azonban egy nagy különbség a két művelet között. A 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorzásnál a
számjegyek mindig tudnak magasabb helyi értékre ugrani, A 10-zel, 100-zal, 1000-rel osztásnál
azonban nem biztos, hogy minden számjegy tud alacsonyabb helyi értékre ugrani, mivel előfordul-
hat, hogy egyesnél kisebb helyi értéket kapnánk, de a helyiérték-táblázat kibővítése még nem történt
meg. Jó osztályokban kézenfekvően vethető fel a kérdés, lehet-e a helyiérték-táblázatot az egyesek
előtt is, az egyeseknél kisebb értékek felé is folytatni. Érdekes beszélgetés alakulhat ki belőle.
Javasolt eszközök: helyiérték-táblázat mozgatható számcsíkkal, számkártyák
38
Osztás többjegyű számmal

A többjegyű számmal való osztást jól eljátszhatjuk a tökéletes pénztárgép pénzeivel. Legyen mond-
juk a 20 757 000 : 17 az az osztás, amelyet el akarunk játszani. Válasszunk a gyerekek közül 17
rablót (kincsvadászt, vállalkozót, tengerészt stb.)! Egyikük legyen a vezér, aki el akarja osztani a
nyereségüket − 20 757 000 Ft-ot (eurót, aranyat stb.) egyenlően. Nyolc gyerek a pénztárgép fiókjait
kezelheti, egy pedig az automata lehet, aki a beváltásokat végzi. Legyen egy írnok is, aki jegyzi
minden lépésben a rablóvezérnél, illetve a közönséges rablók kezében lévő pénzt. A rablóvezér így
osztja szét a pénzt:
Kezébe veszi a 20 757 000 Ft-ot.
Először veszi ebből a 2 tízmillióst, de ezeket nem tudja szétosztani, ezért odaadja az automatának,
hogy váltsa be 20 egymilliósra. 20 milliós van a kezében, ebből minden rablónak ad 1 millióst, nála
marad 3. Ekkor a közösben 3 757 000 Ft van. Felváltja a 3 millióst 30 százezresre – 37 százezres
van a kezében –, és minden rablónak ad két darabot. Megmarad nála 3, összesen 357 000 Ft.
A 3 százezrest felváltja 30 darab tízezresre – ebből most van 35 darab nála –, amiből mindenkinek
oszt 2 tízezrest. Neki pedig marad 1, összesen 17 000 Ft. Az 1 tízezresét beváltja ezresekre, az így
nyert 17 ezresből minden rabló kap egyet, és a közösben semmi sem marad.
Az írnok a táblán követte a folyamatot, így:
a rablóknál
A közös pénz
lévő pénz
tM M Sz T E sz t e
kezdet 2 0 7 5 7 0 0 0 0
1. osztás előtt 20 7 5 7 0 0 0
1. osztás után 3 7 5 7 0 0 0 1 000 000
2. osztás előtt 37 5 7 0 0 0
2. osztás után 3 5 7 0 0 0 1 2 00 000
3. osztás előtt 35 7 0 0 0
3. osztás után 1 7 0 0 0 1 2 2 0 000
4. osztás előtt 17 0 0 0
4. osztás után 0 0 0 0 1 2 2 1 0 0 0
Ha ezután közösen elvégezzük az írásbeli osztást, és összehasonlítjuk az írnok jegyzeteivel, akkor

látjuk, hogy pontosan megtalálhatók benne az írásbeli osztás lépései. Megkérhetjük őket, hogy ka-
rikázzák be azokat a részeket, amelyek az írásbeli osztásban is benne vannak (lásd fenn).
A játéknak a tanításunk szempontjából több haszna is van. Az első és legfontosabb, hogy megélik
a gyerekek azt, hogy az írásbeli osztás absztrakt receptje valóságos szétosztási folyamatot követ.
A másik haszon az lehet, hogy látják, hogy az osztás egyes lépéseiben végig kellene írnunk az ös�-
szes számjegyet, nem csak „levenni a következő számjegyet”.
A harmadik – és nem elhanyagolható – haszon, hogy a játék pénzekkel való manipulálás segít ab-
ban, hogy a tízes számrendszerben otthonosabbak legyenek.
Javasolt eszközök: játék pénzek a helyi értékeknek megfelelő értékű pénzekkel
39
Feladatok
1. Oszd el a 345-öt
a) 2-vel, 172, marad 1 b) 3-mal, 115 c) 4-gyel, 86, marad 1
d) 5-tel, 69 e) 6-tal, 57, marad 3 f) 10-zel, 34, marad 5
g) 1-gyel, 345 h) 25-tel, 13, marad 20 i) 30-cal, 11, marad 15
j) 40-nel! 8, marad 25
2. Melyik számnak többszöröse?

a) 32 1, 2, 4, 8, 16, 32 b) 18 1, 2, 3, 6, 9, 18
c) 36 1, 2, 3, 4, 6, 9, 12, 18, 36 d) 50 1, 2, 5, 10, 25, 50
e) 72 1, 2, 3, 4, 6, 8, 9, 12, 18, 24, 36, 72 f) 101 1, 101
3. Végezd el a következő osztásokat!

a) 328 : 7 46, marad 6 b) 450 : 9 50 c) 296 : 8 37
d) 834 : 6 139 e) 1310 : 3 436, marad 2 f) 514 : 4 128, marad 2
4. Számold ki!
a) 3300 : 10 = 330 b) 3300 : 100 = 33 c) 5320 : 10 = 532
d) 8000 : 100 = 80 e) 900 000 : 1000 = 900 f) 57 000 : 100 = 570
5. Becsüld meg, hogy körülbelül mekkorák az egyes osztások eredményei! Válaszd ki, hogy milyen
színű tartományba esik a hányados! Válaszodat írásbeli osztással ellenőrizd!
2100 : 53 kékbe 8888 : 31 sárgába 6993 : 38 zöldbe 820 : 9 narancsba
30 és 50 között 90 és 110 között 180 és 200 között 250 és 300 között
6. Becsüld meg a hányadost, majd végezd el az osztásokat!

a) 413 : 12 34, marad 15 b) 5304 : 21 252, marad 12 c) 4720 : 19 248, marad 8
d) 353 : 37 9, marad 20 e) 285 : 31 9, marad 6 f) 5200 : 65 80
7. Helyezd el az 1 , 2 , 3 , 4 , 5 kártyákat úgy, hogy a : hányados

a) a lehető legnagyobb legyen; 543 : 12 = 45
3
b) a lehető legkisebb legyen; 123 : 54 = 2
15
c) a lehető legközelebb legyen a 30-hoz; 354 : 12 = 29
9
d) a lehető legkisebb kétjegyű szám legyen! 234 : 15 = 15
9
e) Készíts olyan osztást, amelyben nincs maradék! 532 : 14 = 38
8. Melyik az a szám, amelyet 19-cel osztva a hányados 23, és a maradék 5?

442 19 ∙ 23 + 5 = 442
40
9. Melyik számmal kell elosztani a 894-et, hogy a hányados 34, a maradék 10 legyen?
26 (894 − 10) : 34 =26
10. Tedd igazzá az egyenlőségeket!

a) 1596 : 42 = = 38 b) 4088 : = 73 = 56
c) : 91 = 36 = 3276 d) 1769 : 29 = + 4 = 57
e) 3074 : (6 + ) = 58 = 47 f) ( + 2) : 30 = 13 = 388
11. Gondoltam egy számot, megszoroztam 12-vel, aztán hozzáadtam 54-et. Az eredményt elosztot-
tam 6-tal, és 25-höz jutottam. Melyik számra gondoltam? 8
Visszafelé okoskodva: a keresett szám (25 · 6 − 54) : 12 = 8
12. Egy iskolába 858 gyerek jár. 26 fős osztályokat szeretnének létrehozni. Hány osztály lesz? 33
Érdemes ugyanezt a feladatot más számmal is kitűzni, és beszélgetni arról, mi van, ha maradnak
gyerekek, akikből nem telik ki egy teljes osztály. Például ha 858 gyerek jár az iskolába, és 27 fős
osztályokat szeretnénk. Ekkor 31 teljes osztályt kapunk, és kimarad 21 gyerek. Ezeket vagy szét-
osztjuk a többi osztályok között, és ezekben 27 helyett 28 gyerek lesz, vagy némelyik teljes osztály-
ból idehívunk egy-egy gyereket, azokban csak 26 gyerek marad addig, amíg itt is 27 vagy 26 lesz
a létszám. A valóságban ez persze attól is függ, milyen korú gyerekekből hány van.
13. Egy raktárba 917 ugyanolyan dobozba csomagolt árut hoztak. Minden polcra 12 dobozt raknak.
Hány polc kell a dobozok elhelyezéséhez? Hány doboz kerül az utolsó polcra?
77 polc kell, 5 doboz marad az utolsó polcra. 917 : 12 = 76, marad 5; 76 teli polc lesz
14. Áron, Márk és Juca megmérték a híd korlátjának hosszát. Áron és Márk 80 cm hosszú övvel
mért. Ez 5-ször fért rá.
Juca a hajából vette ki a szalagot, és azzal mért. 16-szor fért rá a korlátra.
Hány centiméter Juca szalagja? 2 m = 200 cm
A fiúk mértek 80 · 5 = 400 cm-t. Juca mért: 400 : 16 = 25 cm hosszú szalaggal.
15. Kinek volt igaza? Ki tévedett?

Palkó: Ha a szorzat egyik tényezője 0, akkor a szorzat értéke 0. Igaz.
Péter: Szorzat értéke csak akkor lehet 0, ha legalább az egyik tényezője 0. Igaz.
Balázs: Az osztandó sosem lehet 0. Nem igaz.
Anna: Az osztó sosem lehet 0. Igaz.
Misike: A hányados sosem lehet 0. Nem igaz, 0 : 3 = 0.
Dani: Ha az osztandó 0, akkor a hányados 0. Nem igaz, mert lehet, hogy az osztó is 0, és a 0 : 0
osztás értelmetlen.
Kata: Ha az osztandó és az osztó megegyezik, akkor a hányados 1. Nem igaz, mert 0 : 0 kivétel,
és ez az osztás értelmetlen.
41
16. A család Ági születésnapját ünnepelte. A tortát 20 szeletre vágták fel. Anya és apa egy-egy sze-
letet evett. A testvérei és a meghívott gyerekek pedig mindannyian ugyanannyi szeletet kaptak.
Hány gyerek lehetett a zsúron, ha senki nem evett többet, mint 3 szelet torta?
A fennmaradó 18 szelet tortát kell elosztani úgy, hogy a tortaszeletek száma legfeljebb 6 legyen.
A gyerekek száma 3 6 9
A tortaszeletek száma 6 3 2
17. Találd ki az osztandót és az osztót, ha csak az 1, 2, 4, 8 számjegyeket használhatod, ha kell,

többször is!
4 2 4 8 : 1 2 = 354 például:
18. Az ábrán egy szorzótábla részletét látod. ∙ a b ∙ 2 6
Milyen számokat lehet a betűk helyére írni? c 72 d 36 72 216
Keress többféle megoldást! e f 60 10 20 60
42
18. óra: Szorzat és hányados változásai
Ebben a részben az a célunk, hogy a szorzat és a hányados változásairól egy nagyon szemléletes
képet adjunk a gyerekeknek, amire később egyszerűen hivatkozhatunk, emlékeztethetjük őket, ha
hibáznak. Ezekhez a képekhez kapcsolódva tárgyaljuk a szorzattal/hányadossal való szorzást, il-
letve osztást is. Nagyon fontos! Ne elégedjünk meg a szabály ismeretével, törekedjünk arra, hogy
minden gyerek – a leggyengébb is – megértse a képeknek és az alattuk levő műveleteknek az ös�-
szefüggését!
Beszéljük meg a képeket! Ilyen kérdéseket tehetünk fel:
1. példa
– Mi a szorzandó és a szorzó ebben a feladatban?
– Egy füzet ára, illetve a füzetek darabszáma.
– Mi a szorzat?
– A füzetek együttes ára.
– Hogyan változott meg a szorzandó és hogyan a szorzó?
– Az egyik a negyedrészére csökkent, a másik a négyszeresére nőtt.
– Hogyan változott a szorzat?
– Ugyanannyi maradt.
2. példa
– Mi az osztandó?
– A cukorkák száma.
– Mi az osztó?
– A gyerekek száma.
– Mit jelent a hányados?
– Az egy gyereknek jutó cukorkák számát.
– Miért nem változik a hányados a különböző esetekben?
– Kétszer annyi gyereknek kétszer annyi cukorkából ugyanannyi jut.
Még jobb, ha el is játsszuk a gyerekekkel, ami a képeken történik. Később, feladatmegoldáskor
könnyebben képzelnek valóságos helyzetet az absztrakt számok és műveletek mögé.
3. példa
A hányados egyszerűsítését mutatjuk be szemléletesen.
Több tényező szorzása, osztása

A következő gyakorlat segíthet ennek megértésében: írjunk egy hosszú műveletsort, amely csak
szorzást és osztást tartalmaz hasonlóan a tankönyv példájához (42. oldal), majd a számokat az
előttük álló műveleti jelekkel együtt írjuk fel korongokra! A korongokat tetszőleges sorrendben
letéve végezzék el a gyerekek a műveletsort! Látni fogják, hogy mindenki ugyanazt a végered-
ményt kapja. Tehát az a lényeg, hogy a számok „cipeljék magukkal” az előttük álló műveleti jelet,
43
akkor tetszőleges sorrendbe állíthatjuk a tagokat. A műveletsor elé mindig odaképzelhetjük a ∙ 1

korongot. Megfogalmazhatjuk azt is, hogy ami az összeadásban (kivonásban) a nulla, ugyanaz a
szorzásban (osztásban) az egy. Újabb analógia, amely rámutat a műveletek közötti „rokonságokra”.
Zárójelek a szorzásban és az osztásban
Többtényezős szorzás tényezőinek felcserélése és csoportosítása általában nem okoz gondot. A mű-
veletvégzés sorrendjének felcserélése a szorzást és osztást is tartalmazó feladatokban lehet, hogy
szokatlanabb. A sorrend ilyenkor is cserélhető, de a számokat a hozzájuk tartozó műveleti jellel kell
mozgatnunk. Ami előtt ∙ jel van, azzal szorzunk, ami előtt : jel van, azzal osztunk, mindegy, hogy
milyen sorrendben.
Később is érdemes megengedni, hogy a füzetükben bekarikázással – a füzetbe rajzolt korongok-
kal – jelöljék maguknak a szám és a műveleti jel összetartozását.
Ugyenez a modell előkerül majd a törtszámok tanításakor, itt is segítségünkre lehet a törtekkel
végzett műveletek megértésében.
A szorzás és az osztás műveletek sorrendje tehát felcserélhető, ha nincsenek zárójelek. Ha van záró-
jel, akkor azt bizonyos szabályok betartásával el lehet hagyni. Ezeket a zárójel-felbontási szabályo-
kat itt nem kell megtanulni a gyerekeknek, ráérnek majd akkor, amikor algebrát tanulnak, betűki-
fejezésekkel dolgoznak. Most ezekkel a szabályokkal még csak ismerkednek. Itt az a legfontosabb
feladat, hogy a gyerekeknek elképzelésük legyen ezekről a szabályokról, és megértsék a képek és
az alattuk levő műveletek közötti összefüggést.
A korábban leírtakhoz hasonlóan beszéljük meg, játsszuk el a képeken ábrázolt műveleteket!
A szabályokat tehát megfigyelni, megbeszélni kell, nem mechanikusan memorizálni, hiszen amíg
számok szerepelnek, a zárójelfelbontás egyszerűsítheti a dolgunkat, de nincs elengedhetetlen szük-
ség a zárójelfelbontásra.
Javasolt eszközök: számkártyák, korongok
Feladatok
1. Számolj fejben! Ezek a számítások könnyen elvégezhetők, ha ügyesen változtatod a műveletek

sorrendjét, és megfelelően csoportosítod a számokat.
a) 13 ∙ 4 ∙ 25 = 1300 b) 25 ∙ 30 ∙ 15 ∙ 4 = 45 000 c) 12 ∙ 3 ∙ 13 ∙ 2 : 26 = 36
d) 2 ∙ 19 ∙ 5 = 190 e) 47 ∙ 12 ∙ 0 : 35 : 7 = 0 f) 5 ∙ 195 ∙ 20 = 19 500
g) 7 ∙ 15 ∙ 7 : 49 : 3 = 5 h) 43 ∙ 2 ∙ 5 ∙ 0 ∙ 21 = 0 i) 43 ∙ 12 ∙ 5 : 43 ∙ 2 = 120
2. Állítsd a számokat növekvő sorrendbe!

Próbáld megoldani a szorzatok kiszámítása nélkül!
a) 126 ∙ 3 b) 1260 ∙ 30 c) 126 ∙ 6 d) 63 ∙ 6
A szorzat és hányados változásairól tanultak egyszerű alkalmazása kell a feladat megoldásához.
126 ∙ 3 = 63 ∙ 6 < 126 ∙ 6 < 1260 ∙ 30
44
3. A szorzások elvégzése nélkül döntsd el, melyik nagyobb és hányszor!

<∙2 =
a) 72 ∙ 56 vagy 72 ∙ 112 b) 63 ∙ 64 vagy 126 ∙ 32
∙4> <∙6
c) 72 ∙ 56 vagy 36 ∙ 28 d) 9 ∙ 13 vagy 27 ∙ 26
4. Az osztások elvégzése nélkül állapítsd meg, melyik nagyobb és hányszor! Írásban ellenőrizz!
<∙2 =
a) 50 : 5 vagy 100 : 5 b) 555 : 5 vagy 5550 : 50
< ∙ 10 =
c) 169 : 13 vagy 1690 : 13 d) 24 : 8 vagy 72 : 24
5. A család nyaralni ment Budapestről a Tisza-tóhoz. Laci biciklivel ment, a többiek autóval. Az
autó átlagosan háromszor olyan gyorsan haladt, mint a kerékpár, utasai 3 óra alatt értek a tóhoz.
Laci hajnali 5 órakor indult. Körülbelül mikor érkezett meg? Délután 2 óra körül.
A bicikli körülbelül 3 ∙ 3 = 9 óra alatt ér le a tóhoz, így 5 + 9 = 14, vagyis délután 2 óra körül érke-
zik meg.
6. Ági vállalta, hogy a farsangi osztálybulira gondoskodik a málnaszörpről.

Úgy tervezte, hogy mindenkinek jusson legalább 6 dl szörp. Literes flakonokat vásárolt, amelyek
címkéjén ez állt: 1 literből 8 liter.
Hány flakont vegyen Ági a 25 fős osztálynak?
6 ∙ 25 = 150 dl = 15 l szörpöt készít Ági a bulira. 1 flakon sűrítményből 8 l-t tud keverni, így két
flakont kell vásárolnia.
7. 22 m vászon 17 600 Ft-ba került. Mennyibe kerül ugyanebből a vászonból

a) 66 m? 52 800 Ft b) 11 m? 8800 Ft c) 33 m? 26 400 Ft
Az a), b), c) feladatokhoz válaszd ki a megfelelő megoldástervet az 1 – 4 műveletsorok közül!
1 (17 600 : 22) ∙ 33 = 26 400 2 (17 600 : 22) ∙ 11 = 8800
3 17 600 : 2 = 8800 4 17 600 ∙ 3 = 52 800
a) 4 b) 2 3 c) 1
8. Két kártyára olyan számokat írtunk, amelyek szorzata 72. Az egyik kártya hátulja piros, a mási-
ké kék. A kártyákat számmal lefelé tettük le, így nem lehet tudni, melyiken milyen szám áll.
Határozd meg a műveletek eredményét, ha csak annyit tudunk, hogy ∙ = 72
a) ( ∙ 3) ∙ = 216 b) ∙ ( ∙ 2) = 144 c) ( : 3) ∙ = 24
d) ∙ ( : 2) = 36 e) ( ∙ 4) ∙ ( : 4) = 72 f) ( ∙ 2) ∙ ( ∙ 5) = 720
9. Helyezd el úgy a ∙ és az : műveleti jeleket, hogy a megadott eredményeket kapd!

54 : (6 ∙ 3) = 3 6 ∙ (54 : 3) = 108 54 : (6 : 3) = 27
6 ∙ (54 ∙ 3) = 972 (54 : 6) : 3 = 3 (54 : 3) ∙ 6 = 108
3 ∙ (54 : 6) = 27 54 : 6 : 3 = 3
45
19–22. óra: Műveletek sorrendje
Ebben a fejezetben a fő újdonság az, hogy a négy alapművelet vegyesen fordul elő a feladatokban.
Érdemes – sőt a későbbi algebratanulás szempontjából nagyon fontos – itt megállni, összegyűjteni
és rendszerezni azokat a tulajdonságokat, amelyeket az alapműveletekről eddig megismertek.
Az összeadás és a kivonás nagyon szoros rokoni kapcsolatban van.
A szorzás és az osztás is nagyon szoros rokonok. Testvérműveleteknek is nevezhetjük őket.
Ezekkel a műveletpárokkal találkoznak a gyerekek inverz, vagyis fordított műveletként például a
műveletvégzés ellenőrzésekor, vagy nyitott mondatok lebontogatásakor. Később látni fogják azt
is, hogy minden kivonás felírható összeadásként az egész számok körében, és hasonlóan, minden
osztás felírható szorzásként a racionális számkörben.
Igyekeztünk az anyagot úgy felépíteni, hogy rávilágítsunk a mély analógiákra összeadás és szor-
zás, valamint kivonás és osztás között.
Emlékeztetőül összegyűjtöttük mindazt, amit a műveletek analógiájáról meg akarunk tanítani. Az
egymás mellett álló mondatok, a vastagon szedett szavak kivételével, szóról szóra megegyeznek.
A szorzás ismételt összeadás. Az osztás ismételt kivonás.

Csupa összeadást és kivonást tartalmazó mű- Csupa szorzást és osztást tartalmazó művelet-
veletsorban a műveletek sorrendje felcserélhe- sorban a műveletek sorrendje felcserélhető, ha
tő, ha a számot a hozzá tartozó műveleti jellel a számot a hozzá tartozó műveleti jellel együtt
együtt mozgatjuk. mozgatjuk.
Csupa összeadást és kivonást tartalmazó mű- Csupa szorzást és osztást tartalmazó művelet-
veletsorokban, ha a zárójel előtt + jel van, akkor sorokban, ha a zárójel előtt ∙ jel van, akkor a zá-
a zárójel elhagyható, rójel elhagyható,
ha a zárójel előtt − jel van, akkor a zárójel csak ha a zárójel előtt : jel van, akkor a zárójel csak
úgy hagyható el, hogy a benne szerep- lő mű- úgy hagyható el, hogy a benne szereplő műve-
veletek ellenkezőjükre változnak: összeadásból letek ellenkezőjükre változnak: szorzásból osz-
kivonás lesz és fordítva. tás lesz és fordítva.
Az előzőek azt is jelentik, hogy amikor csak összeadás és kivonás, vagy csak szorzás és osztás
szerepelnek együtt, akkor könnyű a műveletsort átalakítani.
Ha azonban a két család, az összeadás-kivonás és a szorzás-osztás keveredik egy műveletsorban,
akkor nagyon óvatosnak kell lennünk. Ilyenkor hiába mozgatjuk a műveleti jelet a számmal együtt,
nem cserélgethetjük szabadon a szereplőket.
Fektessünk nagy súlyt a műveletvégzés sorrendjének begyakoroltatására! A gyerekek szavakban is
fogalmazzák meg, és számpéldákon is tudják alkalmazni, hogy:
– a szorzás és osztás erősebben kötnek, mint az összeadás és kivonás,
– ha van zárójel, akkor először az abban kijelölt műveleteket kell elvégezni!
A zárójelfelbontás szabályai is lényegesen különböznek, amikor a szorzás-osztás keveredik az ös�-
szeadás-kivonással.
46
Ezeket az eseteket vettük sorra ebben a fejezetben, ezúttal is képekkel magyarázva a matematikai
szabályokat.
Nagyon fontos!
1. Beszéljük meg a gyerekekkel a kép és a műveletsor kapcsolatát!
2. Írjuk fel ugyanazt a műveletsort zárójeles és felbontott alakban is,
[Pl. 100 ∙ (11 + 93) = 100 ∙ 11 + 100 ∙ 93], és kérjük a gyerekeket, hogy mondjanak hozzá törté-
netet!
Jó képességű osztályban ezeket az észrevételeket általánosan betűkkel is megfogalmazhatjuk. Na-
gyon fontos azonban, hogy ezt ne siettessük, ne erőltessük!
Felhívhatjuk a gyerekek figyelmét az összeg szorzása és a szorzat szorzása közötti különbségre:
2 ∙ (3 ∙ 8) = 2 ∙ 3 ∙ 8
2 ∙ (3 + 8) = 2 ∙ 3 + 2 ∙ 8 stb.
Javasolt eszközök: számkártyák, műveletkártyák az alapműveletekkel, zárójelkártyák
Feladatok
1. Számítsd ki!
a) 3 + 4 ∙ 7 + 5 ∙ 6 ∙ 2 + 4 ∙ 3 − 40 = 63 b) 8 ∙ 7 : 2 + 28 5 ∙ 11 − 1 = 0
c) 65 − 48 : 2 − 34 + 72 ∙ 2 = 151 d) (3 + 4) ∙ 7 − 5 + 2 ∙ 6 = 427
e) 8 ∙ 7 : 2 + (28 − 5) ∙ (11 − 1) = 258 f) (65 − 48) ∙ 2 − 34 + 72 ∙ 2 = 144
2. Számítsd ki! Írd egymás mellé az egyenlőket!

a) 11 ∙ (12 + 8) = 220 b) 123 ∙ 5 − 12 ∙ 5 = 555 c) 56 : 7 + 21 : 7 = 11
11 ∙ 12 + 8 = 140 123 ∙ 5 − 12 = 603 56 + 21 : 7 = 59
11 ∙ 12 + 11 ∙ 8 = 100 123 − 12 ∙ 5 = 63 (56 + 21) : 7 = 11
12 + 11 ∙ 8 = 100 (123 − 12) ∙ 5 = 555 56 : 7 + 21 = 29
11 ∙ (12 + 8) = 11 ∙ 12 + 11 ∙ 8 (123 − 12) ∙ 5 = 123 ∙ 5 − 12 ∙ 5 (56 + 21) : 7 = 56 : 7 + 21 : 7
3. Melyik több és mennyivel? Például: (21 + 5) ∙ 6 vagy 21 + 5 ∙ 6

Erre a kérdésre így válaszolhatsz: (21 + 5) ∙ 6 21 ∙ 5 21 + 5 ∙ 6
a) (19 + 7) ∙ 3 = 19 ∙ 3 + 7 ∙ 3 b) (15 + 11) ∙ 4 11 ∙ 3 > 15 ∙ 4 + 11
c) (17 + 15) ∙ 2 17 > 17+15 ∙ 2 d) (19 + 6) ∙ 5 13 > 19 ∙ 4 + 6 ∙ 6
4. Az 5.a és az 5.b osztály kirándul. Az 5.a-ban 23 gyerek a szállásért összesen 57 500 Ft-ot fizet.
Az 5.b-sek fejenként 40 forinttal olcsóbb szállást választanak, amiért összesen 68 880 Ft-ot fizet-
nek. Tegyél fel kérdéseket! Válaszold is meg!
Mennyibe kerül a szállás az 5. a-s és 5. b-s gyerekeknek?
Az 5. a-soknak 57 500 : 23 = 2500 Ft-ba, az 5. b-seknek 2500 − 40 = 2460 Ft-ba.
Hány gyerek jár az 5. b-be? 68 880 : 2460 = 28 gyerek.
47
5. A hétvégi bevásárláskor 5875 Ft-ot kellett fizetnünk. Volt 2 db 500 Ft-os és 4 db 200 Ft-os vásár-
lási utalványunk.
Mennyi készpénzt kellett a pénztárosnak adnunk? 4075 Ft-ot
6. Az osztályfőnök a kiváló tanulók

év végi jutalmazására 25 000 Ft-ot
költhetett. 12 tanulót akart könyv-
vel megjutalmazni.
Ezekből a könyvekből választott.
A kitűnő tanulók (három ilyen volt)
Az elvarázsolt királykisasszony
című könyvet kapták. Hogyan vá-
laszthatott az osztályfőnök a többi
könyvből?
A három kitűnő tanulóra 3 · 2400 = 7200 Ft-ot költött a tanár. A többi kilenc gyerekre 25 000 − 7200 =
= 17 800 Ft maradt. Ez éppen elég 6 db 2100 Ft-os, 1 db 1800 Ft-os, 2 db 1700 Ft-os könyvre.
A lehetséges megoldások táblázatosan felsorolva:
2100 Ft 1800 Ft 1700 Ft
5 db 4 db 0 db marad 100 Ft
⋮
7. 12 méter függönyanyagért 14 400 Ft-ot fizettünk. Sötétítőfüggönyt varrtunk belőle, de rosszul

terveztünk, és egy ablakra nem maradt anyagunk. Még kellett vennünk 4 métert.
Mennyit fizettünk összesen? Válaszd ki a helyes műveletsort! Oldd is meg!
a) 14 400 : 12 ∙ (12 + 4) b) 14 400 : 12 ∙ 16
c) 14 400 + 14 400 : 12 d) 14 400 + 14 400 : 3
e) 14 400 : 12 ∙ 4 f) 14 400 : 16 ∙ 12
1 méter függönyanyag 14 400 Ft : 12 = 1200 Ft-ba kerül, 4 m anyag 1200 Ft · 4 = 4800 Ft.
A 4 m éppen a 12 m harmadrésze, ezért az ára így is számolható: 14 400 : 3 = 4800.
Összesen 12 m + 4 m = 16 m anyagot vettünk.
Ezek alapján a helyes megoldási tervek:
12 + 4 méter anyag ára: 14 400 : 12 ∙ (12 + 4) = 19 200 [Ft].
Az eredeti ár és plusz a 4 m anyag ára 14 400 + 14 400 : 12 ∙ 4 = 19 200 [Ft].
Az eredeti anyag meg még az utólag vásárolt harmadrész ára: 14 400 + 14 400 : 3 = 19 200 [Ft].
A teljes 16 m anyag ára: 14 400 : 12 ∙ 16 = 19 200 [Ft].
8. Írj olyan szöveges feladatokat, amelyeknek ezek a műveletsorok lehetnek a megoldási tervei!
a) (28 + 13) ∙ 4 Bori a postán borítékokat vásárolt kétféle méretben. A nagyobbik 28, a kiseb-
bik 13 forintba került. Mindkét fajtából 4 darabot vett. Mennyit kellett fizetnie?
b) 28 + 13 ∙ 4 Bori barátnöje is vásárolt a borítékokból, de neki csak egy nagyra volt szüksége.
A kisebbikből ő is négyet kért. Mennyit fizetett?
48
9. Melyik az a szám, amelyik 50-nel kisebb, mint 280 fele?

A: 230 B: 95 C: 90 D: 200
10. Melyik az a legnagyobb háromjegyű szám, amelynek a fele páratlan szám?

A: 900 B: 997 C: 998 D: 996
11. Melyik az a legkisebb szám, amelyiknek a kétszereséhez 11-et hozzáadva 100-nál nagyobb páros
számot kapunk?
A: 48 B: 37 C: 51 D: nincs ilyen szám
Mert bármely szám kétszerese páros szám, ehhez 11-et hozzáadva páratlan számot kapunk.
12. Igaz, vagy nem igaz? Zárójellel tedd igazzá!

a) (32 4) ∙ 2 − 56 = 0 b) (625 − 600) : 5 − 5 = 0
c) [(8 + 12) : 4 − 5] ∙ 20 = 0 d) 121 ∙ 3 − 3 − 360 = 0 igaz
e) 640 − 8 ∙ 16 ∙ 5 + 54 : 27 − 2 = 0 igaz f) 13 ∙ (25 : 5 − 5) ∙ 20 = 0
13. Írd le nyitott mondattal! Számítsd ki!

a) Egy szám háromszorosából elveszünk 24-et, így 60-at kapunk. Melyik ez a szám?
3 ∙ − 24 = 60 3 ∙ = 84 = 28
b) Melyik az a szám, amelyből 24-et elvéve a különbség 3-szorosa 60?
( − 24) ∙ 3 = 60 − 24 = 20 = 44
c) Egy szám fele 3-nál 12-vel nagyobb. Melyik ez a szám?
: 2 − 3 = 12 : 2 = 15 = 30
d) Gondoltam egy számot. Megszoroztam 3-mal, elosztottam 10-zel, így 2-vel többet kaptam,
mint 70. Mire gondoltam?
∙ 3 : 10 = 72 ∙ 3 = 720 = 240
e) Egy számnak a hatszorosa 26-tal több a négyszeresénél. Melyik ez a szám?
∙ 6 − ∙ 4 = 26 ∙ 2 = 26 = 13
Ez a legutóbbi feladat nehéz lehet némelyik gyereknek, ők nyugodtan kihagyhatják.
14. A műveletsorokban valaki kiradírozta a zárójeleket, ezért majdnem mindegyiknek rossz az

eredménye. Másold a füzetedbe ezeket, és írd vissza a zárójeleket – ahol szükséges – úgy, hogy
igazak legyenek az egyenlőségek!
a) (5 + 6) ∙ 3 : 11 + 7 = 10 b) (27 + 18) : 9 + 36 ∙ 2 = 77
c) 27 + 18 : 9 + 36 ∙ 2 = 101 d) 5 + 6 ∙ 3 : (11 + 7) = 6
e) (27 + 18) : (9 + 36) ∙ 2 = 2 f) (27 + 18 : 9 + 36) ∙ 2 = 130
g) [(27 + 18) : 9 + 36] ∙ 2 = 82 h) (39 − 27) : 3 : (3 + 1) = 1
i) 39 27 : 3 : 3 + 1 = 37
A 9. oldalon található rejtvény megoldása: C, A, A, A, C, C, A, B.
49
Tudáspróba
1. Írd le számjegyekkel!
a) ötvenötezer-öt 55 005 b) ötezer-ötven 5050
c) százegymillió-egyezer-ötven 101 001 050 d) ötszázötvenezer-ötszáz 550 500
2. Írd le betűkkel!
a) 820 nyolcszázhúsz b) 3505 háromezer-ötszázöt
3. Írd le egyetlen számmal!

a) 2 tízezres + 38 százas + 5 egyes = 23 805
b) 3 ezres + 28 százas + 12 tízes = 5920
4. Milyen szám kerüljön a négyzetekbe, hogy az egyenlőség igaz legyen?

a) 40 százas + 16 tízes + 28 egyes = 4188 b) 53 százas + 81 tízes + 95 egyes = 6205
5. Másold a füzetedbe a számegyenest és jelöld be rajta az adott számokat!

a) 15 000, 30 000, 60 000, 77 000
b) 0, 30, 7, 45
c) Sorold fel, melyik számokat jelöltük meg -gal a számegyenesen!
6. Kerekítsd a megadott számok mindegyikét tízes, százas, majd ezres pontossággal!

a) 589 b) 5346 c) 12 008 040
tízes pontossággal százas pontossággal ezres pontossággal
589 590 600 1 000
5 346 5 350 5 300 5 000
12 008 040 12 008 040 120 008 000 12 008 000
50
7. Milyen természetes számokat írjunk a kék négyzetek helyére, hogy a jelölt összefüggések igazak
legyenek?
a) 63 + a = 800 a = 737
b) b − 60 > 100 b > 160
c) c ∙ 2 + 20 < 30 c<5
8. Végezd el a műveleteket! Ellenőrizd!

5 947 86 416 205 ∙ 318 5438 : 7 = 776 1524 : 72 = 21
+17 096 − 7 987 1 640 53 84
23 043 78 429 2 05 48 12
61 5 6
65 190
9. Számítsd ki!
a) 23 + 7 ∙ 4 − 10 : 2 = 23 + 28 − 5 = 46 b) 2 ∙ (32 + 8 ∙ 4) : 2 = 2 ∙ 64 : 2 = 64
10. Az erdei iskolába vonattal utazott az iskola 804 tanulója. Minden vasúti kocsiba 67 gyerek szállt
fel. Hány kocsiba fértek el az utazó gyerekek? 804 : 67 = 12 12 kocsiba fértek el a gyerekek.
11. Bencének 23-mal több autóskártyája van, mint

Ákosnak. Kettőjüknek összesen 103 kártyájuk
van. Hány kártyája van Ákosnak?
Ákosnak 40 kártyája van.
12. Magdi néni az 5.b osztály 23 tanulójának összesen 5520 Ft-ért vett színházjegyet.
Ugyanerre az előadásra az 5.a osztályból 28-an jelentkeztek. Minden jegy ára azonos volt.
Mennyibe került az 5.a-sok színházlátogatása?
Egy jegy ára 5520 : 23 = 240 Ft.
28 jegy ára 240 · 28 = 6720 Ft.
Az 5. a-sok szinházlátogatása 6720 Ft-ba került.
51
Alakzatok
Alakzatok
1. óra Környezetünk tárgyai, testek építése
2–3. óra A tér alakzatai, a testek geometriai jellemzői
4–7. óra Téglatestek és testhálók
8–9. óra A tér elemeinek megfigyelése téglatesten,
párhuzamos és merőleges egyenesek
10. óra A szög fogalma
11–13. óra A sík alakzatai, sokszögek, négyszögek
14. óra Tudáspróba
Szükséges és ajánlott eszközök
Tanulói eszközök
● négyzethálós és sima füzetlapok
● grafitceruza, színes ceruzák
● körző, szívószálak, hurkapálcikák
● 2 vonalzó, az egyik derékszögű háromszög alakú
● négyzethálós, háromszöghálós, hajtogatólapok
● olló és ragasztószalag
● papírragasztó, gyurmaragasztó
● műszaki karton a modellek készítéséhez, milliméter papír
● vágható átlátszó fólia
Tanári, tantermi eszközök

● sima és négyzethálós tábla, táblai vonalzók, táblai körző
● csomagolópapír, színes kartonok
● térmértani modellek: hasábok, gúlák, hengerek, gömb, szabályos testek, egyedi lépcsős és cson-
kolt testek, azonos méretű téglatestek csoportmunkához, síkmérteani modellezőkészlet, karton-
ból kivágott sokszöglapok, síkbeli alakzatok, testhálók táblai méretben
● műszaki karton
● hurkapálca
● vágható átlátszó fólia
● olló, ragasztó
● testek élvázának demonstrálására alkalma eszközök
● mágnestábla, színesrúd-készletek
● Geomag építőjáték, Polydron geometriai modellező, Egységkockák taneszköz
● Interaktív tábla, GeoGebra szoftver
52
Alakzatok
1. óra: Környezetünk tárgyai, testek építése
Javasolt eszközök: 20–25 hétköznapi tárgy, színesrúd-készlet, sikgeometriai modellezőkészlet, ra-

gasztószalag, pálcák és golyók élvázhoz, hurkapálcák, síklapok, négyzethálós és háromszöghálós
lap, olló, térmértani modellek, gyurma, Geomag építőjáték, Polydron geometriai modellező, Egy-
ségkockák, színes kartonpapír
Memóriajáték: Tk. 64. oldal

– 20–25 tárgyat két percig figyelhetnek a tanulók, ezután letakarjuk a tárgyakat. A gyerekek fela-
data minél több tárgy megnevezése írásban.
– Mágnestáblán, vagy vetített képen figyelhetik meg a tanulók a 20–25 tárgyat, ezután kell felso-
rolniuk azokat.
– A tanulók egymás után sorban mondanak egy-egy tárgyat, s az elhangzottak alapján kell írásban
felsorolni azokat.
Mi a közös tulajdonság?
– A tanár 6–8 testet (alakzatot) kiválaszt. A tanulóknak olyan tulajdonságot kell mondaniuk, amely
mindegyikre érvényes. Eleinte nem csak geometriai tulajdonságokról lehet szó.
– Egy tanuló készíti össze a közös tulajdonságú tárgyakat.
– Adott tulajdonsággal rendelkező tárgyak kiválasztása.
Feladatok
1. Az ábrán látható alakzatok 6 db egységkockából készültek. a) b)

Készítsd el az alaprajzukat!
a) b)
3 1 2
1 1 3 1
2. Nevezz meg a tanteremben található alakzatok közül

a) testeket; b) vonalakat; c) sík felületeket; d) görbe felületeket!
Például:
a) Szekrény b) Füzetlap széle c) Tábla lapja d) Hátitáska felülete
3. Írj két-két példát a háztartásban használt eszközök, szerszámok közül

a) testre; b) felületre; c) vonalra;
d) sík felületre; e) egyenes vonalra!
Például:
a) hűtőszekrény b) szemetes kosár felülete c) cérna
d) étkező asztal lapja e) függöny széle
53
Alakzatok
4. Csoportosítsd a tárgyakat!
A: Csak síklapok határolják. 3; 5
B: Csak görbe felületek határolják. 2; 6; 7
C: Síklapok és görbe felületek határolják. 1; 4
5. a) Írd be a három halmazba az odaillő testek sorszámát!
6 8
2 7 5
1
4 9 3
b) Írd be a halmazábrába az odaillő testek

sorszámát! 3
4 6
1
2 9
8
7 5
54
Alakzatok
6. Készíts „zászlókat”, azaz ragaszd rá egy-egy hurkapálcára az a)–f) lapokat! Figyelj arra, hogy az
ábrázolt testek közül jöjjön létre valamelyik a zászló megpörgetésekor!
Ellenőrzésképpen elkészíthetjük a lapokat, és megforgatjuk a megfelelő tengelyek körül.

a) F b) A c) I d) f) H d) G e) D
55
Alakzatok
2–3. óra: A tér alakzatai, a testek geometriai jellemzői
Szükséges eszközök
Térmértani modellek: hasábok, gúlák, hengerek, gömb, szabályos testek.Testek építéséhez használ-
ható taneszközök: egységkockák, egybevágó téglatestek, Polydron, Babilon vagy Geomag építő
játék. Ezek hiányában hurkapálcika, gyurmaragasztó az élvázas testek elkészítéséhez. Színes kar-
tonból kivágott síklapok, papírragasztó csoportok részére.
Játékok
Barkochba:
a) A tanár gondol az egyik testre az asztalon levők közül. A tanulók kérdéseket tehetnek fel a test
geometriai tulajdonságairól, melyekre a tanár igen, nem, is válaszokat adhat. Így kell kiválasz-
taniuk a gondolt tárgyat.
b) Egy elképzelt test kitalálása a cél. Az a tanuló gondol valamelyik testre, és válaszol a többiek
kérdéseire, aki az előző feladványt megfejtette.
Válogatós játék:
Egy tálcára készítünk 10–12 féle (gyakorlott csoportban 18–20 féle) testet.
→ „Maradjon a tálcán az a test (testek), amelyet síklapok határolnak!” – felszólítás után az első
tanuló félreteszi a gömböt, hengert stb. Padtársa az ellenőr, ha hibát vesz észre, kijavítja.
→ „Háromszöglapja is van a testnek.” A harmadik tanuló elteszi a tálcáról a téglatesteket… Őt is
ellenőrzi valaki.
→ „Hat csúcsa van.”
→ „Konvex.”
Végül egy ötszög alapú gúla marad a tálcán.
56
Alakzatok
Feladatok
1. Egy mágneses játék elemeiből építettük

az ábrán látható élvázakat.
Hány élük, lapjuk és csúcsuk van a
megfelelő testeknek?
él lap csúcs Megjegyzés: a „házikó” frontján látszó két sok-

szög egy síkban van (3. ábrán), ezért az egy, öt-
szög alakú határolólapot jelent. (A háromszöget
12 6 8 és a négyzetet elválasztó szakaszt az építőelemek
tulajdonsága teszi szükségessé.)
16 9 9
15 7 10
2. Hány éle, hány csúcsa, hány lapja van a testnek?
él lap csúcs
a) 12 6 8
b) 9 5 6
c) 18 8 12
57
Alakzatok
3. Számláld meg a következő testek lapjait, csúcsait, éleit! Foglald táblázatba az adatokat a füzeted-
ben!
Keress összefüggést a lapok, a csúcsok és az élek száma között!
Lapok száma 6 6 5 5
Csúcsok száma 8 8 6 5
Élek száma 12 12 9 8
l+cs=é+2
Az egyszerű poliéderek esetén érvényes az Euler tétel.
Más, általános érvényű összefügéseket is elfogadhatunk.
4. Rajzold le mindhárom esetben, milyen síklapok határolják a testet! A rajzok mellé írd le, hogy az
egyes síklapokból hány szerepel az egyes testeken!
a)
Tető
2 db téglalap
A ház első és
Oldallap hátsó oldala
A ház alja 2 db téglalap 2 db ötszög
1 db téglalap
58
Alakzatok
b)
A ház teteje A ház teteje
2 db háromszög 2 db trapéz
A ház eleje
A ház oldala
és hátulja
A ház alja 2 db téglalap
2 db téglalap
1 db téglalap
c)
A ház teteje
4 db háromszög
A ház oldala
4 db téglalap A ház alja
1 db négyzet
5. Csoportmunka. A feladat ábráin lévő alakzatokat másoljátok át színes papírra! Készítsetek annyi
darabot mindegyikből, amennyi az alattuk sorakozó a), b), c), d) testekhez szükséges!
Az alakzatokat vágjátok ki, majd a megfelelő éleket ragasztószalaggal összeragasztva építsétek
meg a testeket!
59
Alakzatok
A B C D
a) 2 db A, 4 db B, b) 2 db A, 4 db C, c) 2 db D, 6 db B, d) 2 db D, 6 db C
6. Csoportmunka. A feladat ábráin lévő alakzatokat másoljátok át színes papírra! Készítsetek annyi
darabot mindegyikből, amennyi az alattuk sorakozó a), b), c), d) testekhez szükséges!
Az alakzatokat vágjátok ki, majd a megfelelő éleket ragasztószalaggal összeragasztva építsétek
meg a testeket!
a) b) c) d)
Felhasznált lapok száma 1E, 4B 6C 2A, 4C 6E, 2D
7. Építs testeket síklapokból! Számold meg a testek lapjait!

a) Használd fel mind a hat lapot! b) Használd fel mind az öt lapot!
a) Négyzetes oszlop b) Téglalap alapú

gúla.
60
Alakzatok
8. Milyen testre gondoltunk? Rajzold le a határoló lapjait! Keress többféle megoldást!

a) 6 lapja, 8 csúcsa, 12 éle van, és csak síklapok határolják.
Például: téglatest, paralelepipedon, négyszög alapú csonkagúla:
b) 8 lapja van, és csak síklapok határolják.

Például: hatszög alapú hasáb, hétszög alapú gúla, hatszög alapú csonka gúla, oktaéder, két
háromszög alapú csonkagúla, háromszög lapjuknál összeillesztve:
c) Keress az interneten ilyen testeket! Segít, ha a böngésződben a „polyhedron” (ejts: polihedron,

magyarul poliéder) címszó alatt a „képek” lehetőséget megnyitod. (Tudtad, hogy a poliéder
soklapú testet jelent?)
Néhány példa az internetről
Megjegyzés: mutassunk a tanulóknak az internetről olyan képeket, amelyek az a), illetve a b)
faladat feltételeinek megfelelnek. Sokféle különböző poliéder képe és animációja található az
alábbi weblapon: http://www.peda.com/polypro/
9. Kockát a szomszédos lapok összeragasztása nélkül is készíthetünk. A test szétnyitható, síkba

kiteríthető, majd újra összeállítható, így gyűrődés nélkül hordhatod a füzetedben.
Rajzold le milliméterpapírra az ábrát! A négyzetek oldala 2 cm vagy 3 cm lehet. Vágd ki a „sza-
básmintát”, majd a vastag vonal mentén vágd be a lapot! A vékony vonalak mentén hajtsd meg
a papírt!
A kockát „fonással” állíthatjuk össze az alábbi sorrendben:
 a 2-es jelű négyzetet az 1-esre hajtjuk,
 a 4-est a 3-asra,
 a 6-ost az 5-ösre,
 a 8-ast a 7-esre,
 a 10-est a 9-esre,
 a 12-est a 11-esre,
 végül a fület a 2-es alá hajtjuk.
A kivágott „szabásmintával”, a leírt lépéseket követve a kocka elkészíthető
61
Alakzatok
4–7. óra: Téglatestek és testhálók
Térmértani modellek: téglatest, négyzetes oszlop és kocka. Demonstrációs méretű testhálók.
Polydron geometriai építő, GeoGebra alkalmazása. A Geomatech interaktív anyagok, animációk
http://tananyag.geomatech.hu/ weblapon elérhetők.
A fentiek hiányában a testek lapjainak kivágásához színes kartonok, olló, ragasztószalag szüksé-
ges. A játékokhoz átlátszó, vágható fólia vagy másolópapír.
Ajánlott Játék a színes négyzethálós játéktáblán

A tankönyv hátsó borítóján szereplő színes négyzethálós játéktáblához a tanulópároknak átlátszó
fóliából vagy másolópapírból kivágva különböző kockahálókat készítünk. A kockahálón egy négy-
zet oldalának hossza legyen egyenlő a játéktáblán szereplő négyzetek oldalának hosszával. A játék
első fordulójában ajánlott a legismertebb kockahálót kivágni. A játék menetének leírása a tan-
könyvben szerepel. A további fordulókban lehet választani az 57. oldalon lerajzolt 11 kockaháló
közül. A játékot érdemes többször, több órán is megismételni.
A színes játéktábla alkalmas más játékokhoz is. Pél-
i dául a helymeghatározásnál. Ekkor, a bal alsó csúcs-
h tól indulva, vízszintes és a függőleges irányokban
meg kell számozni / betűzni a négyzeteket.
g
Lehetséges játékok például:
f Torpedó. A „hajókat” másolópapírból készítjük el,
e azokat az egyik játékos elhelyezi a tábláján, a másik-
nak meg kell találni azokat.
d
Keresd a „kincset”! Az egyik játékos valamelyik
c
négyzetlapra rakja fel a „kincset”, ami lehet pénzér-
b me, kedvenc állat képe, csokoládé, sütemény stb. A
a
másik játékosnak minél kevesebb lépéssel meg kell
találni azt.
1 2 3 4 5 6 7 8 9
62
Alakzatok
Feladatok
1. Másold le a téglatestek hálóit, és színezd azonos színnel a szemközti lapokat!
a) b) c)
2. Rajzold le a téglatestek valamelyik hálóját!
a) b)
4 cm
2 cm
3 cm 1 cm 1 cm
3 cm 3 cm
63
Alakzatok
3. Rajzold le négyzethálós lapra az alábbi alakzatokat, vágd ki azokat, és próbálj belőlük téglatestet
hajtogatni! Melyikből lehet, melyikből nem lehet?
A b) sokszögből nem lehet téglatestet készíteni.
4.
a) Milyen test hálói szerepelnek az ábrán? Négyzetes oszlop.

b) Rajzold fel ennek a testnek további két különböző hálóját!
c) Azonos színnel színezd ki a hálókon az egymáshoz csatlakozó éleket!
64
Alakzatok
5. Rajzold le a füzetedbe a téglatest hálóját a hiányzó lapokkal kiegészítve! A hálókon színezd azo-
nos színűre az egymással szembe kerülő lapokat!
a) b) c)
6. Építs téglatestet 6 egyforma kockából, rajzold le a határoló lapjait! Hány különböző téglatest
építhető?
Kétféle téglatest készíthető
4 db 2 db vagy
2 db 2 db
2 db
Van-e a különböző téglatestek között olyan, amelyet

a) két különböző négyzet; Nincs.
b) két különböző téglalap; Az első téglatest ilyen.
c) három különböző téglalap határol? A második téglatest ilyen.
7. 12 db 1 cm élű kockából négyféle téglatest építhető.

Rajzold le négyzethálós lapra a téglatestek egy-egy hálóját!
65
Alakzatok
8. Az ábrán látható „vörös kereszt” 5 darab 2 cm élű kockából épült.

Rajzold le a test összes határoló lapját!
A vöröskereszt 5 db kockából épült.
9. A lépcső három különböző téglatestből épült. Minden lép-

csőfok ugyanolyan méretű.
a) Az adatok alapján határozd meg a lépcső h hosszát,
m magasságát és sz szélességét!
h = 50 cm
m = 3 ∙ 20 cm = 60 cm
sz= 3 ∙ 25 cm = 75 cm
b) Rajzold le a lépcsőn színessel megjelölt síklapokat, és
írd rájuk az oldalaik hosszúságát!
20 cm 25 cm
50 cm 50 cm
c) Rajzold le külön-külön az 1 -es, a 2 -es, a 3 -as téglatest jobb oldalról látható lapjait, és írd
rájuk az oldalaik hosszúságát!
20 cm 20 cm 20 cm
75 cm 50 cm 25 cm
10. Hány él mentén vágtuk szét a kockát, ha ezeket a hálókat kaptuk?
Egy kockának 12 éle van, mindegyik hálón 5 kockaél nincs szétvágva, tehát a kockákat 7 él
mentén vágtuk szét.
66
Alakzatok
11. Válaszd ki az ábrán látható sokszögek közül azokat, amelyek egy kocka hálói lehetnek! Ezeket
rajzold le a füzetedbe, és a hálókon színezd azonos színűre az egymással szembe kerülő lapokat!
c) g) i) l)
12. Melyik három hálóból tudnál ugyanolyan mintázatú kockát összeállítani?
Az A, a B és a C lehet ugyanolyan mintázatú.
67
Alakzatok
8–9. óra: A tér elemeinek megfigyelése téglatesten
Vízmérték, függőón, demonstrációs méretű téglatestek. Térmértani modellek: élvázas vagy tö-
mör téglatestek. Geomag, Polydron geometriai építőjátékok vagy térgeometriai modellező készlet.
GeoGebra szoftver és a Geomatech 3D-s tananyagai. Ezek hiányában téglatest alakú dobozok,
illetve egyéb tárgyak, hurkapálcikák. Két különböző vonalzó, négyzethálós lapok, sima írólapok.
Lyukas- vagy szöges-tábla, ehhez gumigyűrűk.
Ajánlott játék Tk. 64. oldal

Írólapra rajzolt több téglatest képe, a téglatest éleinek színezése játékhoz.
Feladatok
1. Az ábrán látható testek közül sorszámukkal sorold fel a téglatesteket!
Téglatestek: 1., 2., 5., 6., 10.
68
Alakzatok
2. a) Hol látsz párhuzamos vonalakat a környezetedben? Sorolj fel példákat!

Például: könyvek gerince a polcon, vasúti sínek, vasúti talpfák.
b) Milyen helyzetű vonalakat látsz a kottán? A kottavonalak párhuzamosak, a kottaszárak is
párhuzamosak egymással. A kottavonalak és a kottaszárak merőlegesek egymásra.
c) Rajzold le, hogy milyen fajta útkereszteződéseket ismersz!
merőleges metsző kitérő

Mikor célszerű az alkalmazásuk? Merőleges kereszteződés esetén legrövidebb a keresztező-
désben megtett út, egyformán láthatók be a keresztutak, egyformán kihasználható területek
alakíthatók ki az utak mentén. Kitérő kereszteződés esetén a keresztirányban közlekedő jár-
művek nem zavarják, nem lassítják egymást a kereszteződésen való áthaladáskor.
3. A kerék küllőit megbetűztük. Keresd meg, hogy melyik küllő lesz

merőleges
a) a pirosra; b) a zöldre; c) a sárgára!
a) a b b) a b c) a b
l l l
c c c
k k k
d d d
j j j
e e e
i i i
f f f
h g h g h g
4. Hajts ketté egy lapot! Ezután a keletkezett hajtásél két részét hajtsd egymásra! Nyisd szét a lapot!
Rajzold le, milyen a két hajtásvonal helyzete!
Merőlegesek a hajtásvonalak.
5. A lapot kettéhajtjuk, majd újabb két alkalommal hajtjuk meg úgy, hogy a hajtásél két része fedés-
be kerül. Milyen a hajtásélek kölcsönös helyzete?
2.
3.
1.
Az 1. merőleges a 2. és 3. vonalra, a 2. és 3. hajtásél párhuzamos.
69
Alakzatok
6. a) Csoportosítsd a téglatesteket a következő szempontok szerint!

A: a kékkel jelölt két él merőleges 1; 2; 4; 5; 7
B: a kékkel jelölt két él párhuzamos 3; 6; 8
C: a kékkel jelölt két él kitérő 2; 4; 5
b) Válaszd ki egy téglatest egyik élét! Hány olyan éle van a téglatestnek, amely párhuzamos a
megjelölt éllel? Három és önmaga.
c) Válaszd ki egy téglatest egyik élét! A téglatestnek hány éle kitérő ehhez képest? Négy.
d) Válaszd ki egy téglatest egyik élét! Hány él metszi a kiválasztott élt? Négy.
Megjegyzés: a 2.,4.,5. téglatest kitérő éleinek merőlegességét hurkapálcikákkal mutassuk be.
7. a) Mely egyenesek párhuzamosak egymással? b) Mely szakaszok párhuzamosak?

e
d
f
g
c
a
b
g || j, i || l, h || k a || d, b || e, c || f
8. a) Mely egyenesek merőlegesek egymásra? b) Mely szakaszok merőlegesek egymásra?
a ┴ c, a ┴ d, b ┴ e, c ┴ f, d ┴ f a ┴ b, a ┴ f, b ┴ c, b ┴ h, c ┴ f, d ┴ e,
e ┴ g, f ┴ h
70
Alakzatok
9. Másold át a füzetedbe az ábrát, és a négyzetrácson lépkedve rajzolj olyan egyenest, amely

a) az A ponton áthalad, és párhuzamos b) a B ponton áthalad, és merőleges
az egyenessel, az egyenesre!
A B
Megjegyzés a 9. és a 10. feladathoz: a párhuzamos és merőleges egyenesek (szakaszok) megraj-

zolása előtt érdemes előállítani több ilyen helyzetű szakaszt a lyukas-, illetve a szöges táblán.
A rácson történő lépések megfigyelése a cél. Ezt a tanulók párban gyakorolhatják.
10. Rajzold le négyzethálós lapra a megadott szakaszokat!
a) Rajzolj a megadott szakasszal párhuzamos szakaszokat!

b) Rajzolj a megadott szakaszra merőleges szakaszokat!
Például:
71
Alakzatok
11. Házatok előtt fut egy egyenes földút. Erre me-

rőlegesen, egyenes vonalban halad a gidresgöd-
rös aszfaltút. A földúttól távolabb az aszfaltutat
merőlegesen keresztezi egy betonút. A beton
útra merőlegesen köves út épült.
a) Készíts vázlatrajzot a szöveg alapján!
Lásd például az ábrán.
b) Hazajutsz-e a betonúton járva?
A betonút nem juttat haza, mert párhuzamos
a házhoz vezető földúttal.
c) A köves út hazavisz-e? A köves út helyzetétől függően juthatunk haza vagy sem.
12. Rajzolj az A, B és C pontokon át a szemközti oldallal párhuzamos egyeneseket! (A füzetedben

dolgozz!)
a) b)
Vonalzónk csúsztatásával húzhatjuk meg az adott szakaszokkal párhuzamos egyeneseket.
Beszéljük meg a tanulókkal:

A megrajzolt párhuzamosok egy nagyobb háromszöget határoznak meg.
A nagyobb háromszög minden oldala kétszer akkora, mint az eredeti megfelelő oldala.
A nagyobb háromszög 4 db egybevágó, kisebb háromszögből áll.
Ki lehet rakni kis háromszögekből a nagyobbat?
Igazak-e a fenti megállapítások másfajta háromszög esetén is?
72
Alakzatok
10. óra: A szög fogalma
Körző, vonalzó. Szívószálak, hurkapálcikák, parafadugó, rajzszög, két mutatós óraalap forgatható
mutatókkal (taneszköz), földrajzi térkép, turistatérkép, iránytű. Színes kartonok, olló. Ez utóbbival
olyan egyszerű modellt készíthet minden tanuló, amivel akármilyen szöget be tud állítani. Ez az
eszköz később is használható, pl.: a szögek mérésekor, a törtek és a kördiagramok tanításánál.
Az eszköz előállítása: két különböző színű kartonlapból egy-egy

5 cm sugarú körlapot vágunk ki. Mindkét körlapot egyik sugara
mentén a kör középpontjáig bevágjuk. A bevágásnál egymásba
csúsztatva, a közös középpont körül elforgatva egyiket a másikhoz
képest, beállíthatunk különböző típusú szögeket.
Feladatok
1. Keressetek a környezetetekben előforduló tárgyakon olyan éleket, amelyek

a) hegyesszöget, b) derékszöget, c) tompaszöget zárnak be!
Pl.: a) grillező csipesz b) grilltepsi c) grillsütő
2. Válaszd ki a szögek közül

a) a hegyesszögeket; 5; b) a tompaszögeket; 4; c) a homorú szögeket! 1; 3
73
Alakzatok
3. Keress az ábécé egyjegyű nagybetűi között olyanokat, amelyekben hegyes-, derék-, tompa- vagy
homorú szögeket találsz!
ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ
2
1 3
1, 2, 3 hegyesszögek
4. Sorolj fel a környezetedből olyan térbeli alakzatokat (olyan tárgyakat), amelyeknek vannak ho-
morú szöget bezáró élei!
Lépcső, énekkari dobogó, ajtókilincs, templomtorony, fából készült tulipán, a királyi korona,
buzogány (középkori harci eszköz), kakastaréj stb.
74
Alakzatok
5. Határozd meg, hogy az ábrán megjelölt szögek nagysága mekkora része a derékszögnek!
a) b)
a) 1 = fél derékszög, b) 1 = két és fél derékszög,

2 = két és fél derékszög, 2 = egy derékszög,
3 = három derékszög, 3 = egy derékszög,
4 = egy derékszög, 4 = másfél derékszög,
5 = fél derékszög, 5 = három derékszög
6. Hány derékszög alkot

a) 3 egyenesszöget; 6 derékszög b) 2 teljesszöget; 8 derékszög
c) fél egyenesszöget; 1 derékszög d) fél teljesszöget? 2 derékszög
7. a) Milyen fajta szög lehet egy tompaszög és egy hegyesszög különbsége?

Egy tompaszög és egy hegyesszög különbsége lehet
– tompaszög, – derékszög, – hegyesszög.

b) Milyen lesz az összegük?

Egy tompaszög és egy hegyesszög összege lehet
– egyenesszög, – tompaszög, – homorú szög.

75
Alakzatok
8. Hányszor zár be derékszöget az óra nagymutatója a kismutatóval délután

1 órától este 11-ig?
Állítható óramodellen figyeljük meg a mutatók fedésbe kerülését és merőleges
állását!
Délután 1 órától este 11 óráig 10 óra telik el.
Bármely egymás utáni két egész óra között a nagymutató kétszer zár be derékszöget a kismuta-
tóval. A mutatók 3 órakor (illetve 15 órakor) és 9 órakor (illetve 21 órakor) bekövetkező merőle-
ges állás két-két egész óraközhöz is hozzátartozik. Két egész óra közötti időszakba a határokon
lévő az egész órákat is beleszámítjuk.
Ezért a megadott időtartam alatt 10 ∙ 2 − 2 = 18 alkalommal zárnak be derékszöget a mutatók
délután 1 és este 11 óra között.
A mutatók merőleges állása a vizsgált időszakban.
76
Alakzatok
11–13. óra: A sík alakzatai
Síkidomok: sokszöglapok, síkbeli modellező készlet lapjai, színes kartonlapok, olló. Interaktív
okostábla, tanulói tabletek, ezek hiányában mágnestábla, mágneskorongok. A játékhoz négy egy-
bevágó négyzetből álló síkbeli formák (tetrominók) színes kartonból kivágva.
Ajánlott játék Tk. 78. oldal

A játék elemei tetrominók: négy egybevágó négyzetből álló síkbeli formák.
Mindegyik elemből két-két darabra (összesen 10 db-ra) van szüksége egy csoportnak (egy pár-
nak). Ezeket előre ki kell vágni színes kartonból. Nagyon értékessé válnak az elemek, ha fóliával
bevonjuk, mert később is taneszközként használhatjuk azokat. A tetrominó elemeiből építkezünk.
Először különböző sokszögeket, majd különböző figurákat rakunk ki. Az a csoport (vagy pár) a
legjobb, aki a legtöbb különböző alakzatot tudta adott idő alatt kirakni, és azokat lefényképezve
bemutatni.
1. Téglalpok építése tetrominóból. Példák:
77
Alakzatok
2 . Figurák építése tetrominóból. Példák:
Sorház
Csirke
Súlyemelő
Feladatok
1. Csoportosítsd az itt látható síkbeli alakzatokat a megadott szempontok szerint!

A: Csak szakaszok határolják. 2, 3, 4, 5, 7, 8
B: Csak görbe vonalak határolják. 6, 9
C: Szakaszok és görbe vonalak határolják. 1, 10
2. a) Válaszd ki a síkbeli alakzatok közül a sokszögeket!

B, C, E, F, G
b) Mely alakzatoknak nincs átlója? A, D, G
78
Alakzatok
3. Keress Magyarország nyári égboltján olyan csillagképeket, amelyek sokszögek!

1, 17, 18, 25, 29.
3
2
7 4 5
6
8 9
15 1
10 11
14
16 17
19
20 12 13
18
22 23 24
21 25
28 26
31
27 29 32
36 34
37
30
33
35
Nézz utána az interneten, hogyan nevezik az egyes csillagképeket!
A csillagképek nevei:
1. Bika (Taurus) 20. Sárkány (Draco)
2. Pegasus (Pegasus) 21. Kígyótartó (Ophiuchus)
3. Halak (Pisces) 22. Herkules (Hercules)
4. Kos (Aries) 23. Kisgöncöl (Kis Medve) (Ursa Minor)
5. Cet (Cetus) 24. Hiúz (Lynx)
6. Háromszög (Triangulum) 25. Ikrek (Gemini)
7. Csikó (Equuleus) 26. Kis Kutya (Canis Minor)
8. Delfin (Delphinus) 27. Kígyó (Serpens)
9. Gyík (Lacerta) 28. Északi Korona (Corona Borealis)
10. Kassziopeia (Cassiopeia) 29. Ökörhajcsár (Bootes)
11. Perseus (Perseus) 30. Bereniké Haja (Coma Berenices)
12. Szekeres (Auriga) 31. Nagygöncöl (Nagy Medve) (Ursa Maior)
13. Orion (Orion) 32. Rák (Cancer)
14. Sas (Aquila) 33. Oroszlán (Leo)
15. Nyíl (Sagitta) 34. Északi Vízikígyó (Hydra)
16. Hattyú (Cygnus) 35. Szűz (Virgo)
17. Cefeusz (Cepheus) 36. Vadászebek (Canes Venatici)
18. Zsiráf (Camelopardalis) 37. Kis Oroszlán (Leo Minor)
19. Lant (Lyra)
79
Alakzatok
4. a) Az 1-es háromszögből négy darabot használj! Ezeket egyenlő ol-

daluk mentén egymáshoz illesztve, rajzolj a füzetedbe különböző
sokszögeket! Keress több megoldást! Milyen fajta szögei vannak
a kapott sokszögeknek?
b) A 2-es háromszögből négy darabot használj! Ezeket egyenlő ol-
daluk mentén egymáshoz illesztve, rajzolj a füzetedbe különböző
sokszögeket! Keress több megoldást! Milyen fajta szögei vannak
a kapott sokszögeknek? Az alábbi ábrákon néhány példát mutatunk
a)
hegyesszög hegyesszög, tompaszög hegyesszög, tompaszög,

homorúszög
b)
hegyesszög, derékszög,
derékszög hegyesszög, tompaszög
tompaszög, homorúszög
80
Alakzatok
5. a) Ebből a négyzetből négy darabot használj! Ezeket egy-egy oldaluk mentén

egymáshoz illesztve, rajzolj a füzetedbe különböző sokszögeket! Keress több
megoldást! Hány oldala, hány csúcsa van a kapott sokszögeknek?
b) Ebből a téglalapból öt darabot használj! Ezeket egyenlő oldaluk mentén egy-
máshoz illesztve, rajzolj a füzetedbe különböző sokszögeket! Keress több meg-
oldást! Hány oldala, hány csúcsa van a kapott sokszögeknek? Az alábbi ábrá-
kon néhány példát mutatunk
a)
oldal: 6, csúcs: 6 oldal: 8, csúcs: 8 oldal: 8, csúcs: 8 oldal: 4, csúcs: 4
b)
oldal: 8, csúcs: 8 oldal: 6, csúcs: 6 oldal: 10, csúcs: 10 oldal: 4, csúcs: 4
6. A következő állítások négyszögekre vonatkoznak. Másold le a táblázatot a füzetedbe, és írd be

az állítások betűjelét a táblázat megfelelő ablakába!
A: Ha egy négyszög szomszédos oldalai egyenlők, akkor az négyzet.
B: Ha egy négyszög szomszédos oldalai merőlegesek, akkor az téglalap.
C: Ha egy négyszög átlói különböző hosszúságúak, akkor az lehet téglalap.
D: Ha egy négyszög oldalai egyenlők és szemközti oldalai párhuzamosak, akkor az négyzet.
Lehet igaz,
Mindig igaz Sohasem igaz
lehet hamis
Az állítások betűjele B C A, D
7. Az ábrán látható sokszögek közül írd le azok-

nak a betűjelét, amelyeknek
A: van párhuzamos oldalpárja, c), d), e), g)
B: van merőleges oldalpárja, a), b), d), e), f)
C: pontosan egy párhuzamos oldalpárja van.
g)
8. Milyen típusúak az ábrán látható sokszögek szögei? A szögekben lévő számokkal válaszolj!
81
Alakzatok
Hegyesszög: 4, 7, 9 Derékszög: 6 Tompaszög: 1, 2, 3, 5 Homorúszög: 8
9. Melyik állítás igaz az ábrán látható sokszögekre?

Az ábrákban lévő számokkal válaszolj! 1
A: Van hegyesszöge. 1, 2, 4 2
B: Csak tompaszöge van. 3
C: Nincs homorú szöge. 1, 3, 4
D: Pontosan egy derékszöge van. ilyen nincs
3 4
E: Van derékszöge. 4
F: Három különböző fajtájú szöge van. 4
10. Csoportban oldjátok meg a feladatot!

Készítsetek egyenlő hosszú pálcikákból (vagy gyufaszálakból, vagy szívószálakból) sokszögeket
úgy, hogy azok egy-egy oldala egy-egy pálcika legyen, és teljesüljenek az alábbi feltételek is!
Minden esetben nevezd meg a sokszögek többi szögét is! Az a), b), d), e), g) sokszögek szögei
többféle típusúak lehetnek. A c) és f) sokszög többi szöge csak hegyesszög lehet.
82
Alakzatok
Tudáspróba
1. Határozd meg az a) és b) jelű test lapjainak, csúcsainak és

éleinek számát!
csúcs lap él
a) 8 6 12
b) 9 9 16
2. Csoportosítsd a szakaszpárokat!
A: nincs közös pontjuk 1, 3 B: egy közös pontjuk van 2, 4 C: párhuzamosak 3
D: metszők 2, 4 E: merőlegesek 1, 4
3. Sorold fel, milyen fajtájú szögeket látsz az ábrán!
1: tompaszög, 2: derékszög, 3: homorú szög, 4: homorú szög, 5: hegyesszög, 6: egyenesszög
4. Az ábrán lévő sokszögekről állításokat fogal-

maztunk meg. Döntsd el, igazak vagy hami-
sak! Minden válasznál írj példát!
A: Van olyan sokszög, amelyiknek nincs párhuzamos oldalpárja. Igaz, a) b)

B: Két olyan sokszög van, amelynek van merőleges oldalpárja. Igaz, a) c)
C: Van olyan sokszög, amelynek két párhuzamos oldalpárja van. Igaz, c) d)
D: Nincs köztük négyszög. Hamis, b) d)
83
Alakzatok
5. Rajzolj négyzethálós lapra olyan téglalapokat, amelyeknek két közös csúcsa az A

és B pont!
A téglalapok AB oldallal szomszédos oldalai kétszer olyan hosszúak, mint az AB
szakasz ábráról leolvasható hossza.
6. a) A négyzetrácson egy téglatest egyik hálóját rajzoltuk fel. Hány centiméter a téglatest egy csú-
csába futó három élének hossza, ha a négyzetrács egy oldala 2 cm hosszú?
8 cm
12 cm
4 cm
2 cm
b) Rajzolj fel négyzetrácsra még kétféle, ettől különböző téglatesthálót!
84
Egész számok
Egész számok
1–3. óra: Negatív számok
4–5. óra: Negatív számok: A számok abszolút értéke
8–9. óra: Egész számok összeadása és kivonása: A zárójel nélküli írásmód
10–12. óra: Egész számok szorzása és osztása természetes számmal
13–14. óra: Nyitott mondatok
Mire építünk?
Negatív egészekkel már találkoztak a tanulók az alsó tagozatban is: hőmérséklet mérésekor, adós-
ságcédulák használatakor és számegyenesen való lépegetéskor. Ismerik és tudják a műveleti jele-
ket, a műveletek sorrendjét és a relációs jeleket.
Meddig jutunk el?

● A természetes számok ellentettjeként értelmezzük a negatív egészeket.
● Átismételjük és elmélyítjük az egész számok ábrázolását a számegyenesen.
● Bevezetjük a számok abszolút értékének fogalmát.
● Kiterjesztjük az összeadás és a kivonás műveletét az egész számok körére, és természetes szám-
mal szorzunk és osztunk egész számokat.
● Alkalmazzuk a természetes számoknál megtanult műveleti tulajdonságokat, és a műveletek sor-
rendjéről tanultakat.
● Nyitott mondatokat és egyszerű szöveges feladatokat is megoldunk, ezek megoldását összekap-
csoljuk a számegyenesen való tájékozódással.
85
• Mondj szomszédos negatív egészet és természetes számot! (−1 és 0)
Egész számok
• Mondj szomszédos negatív egész és pozitív egész számot! (nincs)
1–3.
4–5. óra:
óra: Negatív számok
Negatív számok:
A számok abszolút értéke
4–5. óra: A számok abszolút értéke
Tk.: 89. oldal, 91–93. oldal, 14–24. feladat
A számok abszolút értékének fogalma látszólag nem nehéz.
Javasolt
Ennek eszközök:
ellenére az óra eleji bemelegítő kérdéseknél kiderül, hogy az abszolút érték fogalma még-
sem olyan egyszerű.
Hőmérő, domborzati térkép, havi számlakivonat, fotók különböző hőmérsékletű testekről, fotók
•különböző
Melyik tenferszinthez viszonyítható
számra gondoltam, magasságú
ha az abszolút objektumokról.
értéke 2? (−2; 2)
• Melyik számra gondoltam, ha az abszolút értéke −2? (nincs ilyen szám)
•AzMennyi
órák célja:
a −3 abszolút értéke? (3)
A negatív egészeket
• Mennyi a 3 abszolút a természetes
értékének az számok ellentettjeként
ellentettje? (−3) értelmezzük, tapasztalatainkat száme-
gyenesen szemléltetjük. Így fejlesztjük a gyerekek számfogalmát. Tudatosítjuk, hogy a természetes
• Milyen messze van a számegyenesen a (−3) abszolút értéke a 3 abszolút értékétől? (0)
számok és a negatív egész számok halmazának nincs közös eleme. Az egész számok abszolút érté-
Ezeket s ehhez hasonlóakat
kének megértése „bemelegítéskor”
fontos feladat. Itt találkoznak a lehet frontálisan
gyerekek először akérdezni vagy kopogtatósan
nem egyértelmű ját-
hozzárendelés-
szani.
sel (|a| = 3 két megoldást eredményez). Legyünk türelmesek, szemléltetéssel tanítsunk!
Feladatok
Feladatok
1.
1. Ábrázold
Ábrázoldszámegyenesen
számegyenesen aa megadott
megadott számokat, és karikázd
számokat, és karikázd be
be közülük
közülük aa legkisebbet
legkisebbet kékkel,
kékkel,aa
legnagyobbat
legnagyobbat pedigpedig pirossal!
pirossal!
Egész számok
a)
EgészEgész
(−5), 4,4,0,0,(−3),
a) (−5),
számok
számok
2, 7,
(−3), 2, 37, 3
Egész számok −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7
A legkisebb a −5, a legnagyobb a 7.
Egész10,számok
b) 10, b)(−8),(−8),
6, 4,6,(−6),
4, (−6),2,2,(−2)
(−2) Célszerű a számegyenesen kettesével felvenni az egységeket.
b) 10, b) 10, 6,
(−8), (−8), 6, 4, (−6),
4, (−6), 2, (−2)
2, (−2) Célszerű
Célszerű a számegyenesen
a számegyenesen kettesével
kettesével felvenni
felvenni az egységeket.
az egységeket.
b) 10, (−8), 6, 4, (−6), 2, (−2) Célszerű a számegyenesen kettesével felvenni
A legkisebb
A legkisebb az aegységeket.
a −8,
a −8, alegnagyobb
legnagyobb aa 10.
97
10.
−8 −6 −8 −4 −6 −2 −4 −20 02 24 46 6 8 8 10 10 A legkisebb a −8, a legnagyobb a 10.
A legkisebb a −8, a legnagyobb a 10.
−8 (−8),
b) 10, −6 6, −2 2,0 (−2)
−44, (−6), 2 Célszerű
4 6 8 10
−8 −6 −4 −2 0 2 4a számegyenesen
6 8 10 kettesével felvenni az egységeket.
c) (−25), 15, 0,15,
c) (−25), 30,0,(−10),
30, (−10),(−15), 20, (−5)
(−15), 20, (−5) Célszerű
Célszerűa számegyenesen
a számegyenesen ötösével
ötösévelfelvenni
felvenniazazegységeket.
egységeket.
c) (−25), c) (−25),
c) 15, 0,15,
(−25), 30,
15, 0,0,30,
(−10),
30, (−10),
(−10), (−15),
(−15), 20,(−5)
20,
(−15), (−5)
20, Célszerű
(−5) a számegyenesen
Célszerű a ötösével
A legkisebb
számegyenesen a felvenni
ötösével−8, azazegységeket.
a legnagyobb
felvenni a 10.
egységeket.
−8 −6 −4 −2 0 2 4 6 8 10 A legkisebb
A legkisebb a −25,
a −25,a alegnagyobb
legnagyobb aa 30. 30.
−25 −20 −25−15−20−10 −15 −5−10 −5 0 05 10 5 10 15 15 20 2025 2530 30 A legkisebb
A legkisebba −25,
a −25,a legnagyobb
a legnagyobb a a30.
30.
−25 (−25),
c) −20 −25−15 15,−10
−20 0, 30,
−15 −5 (−10),
−10 0 (−15),
−5 50 10 520, 15 (−5)15
10 20 25 25
Célszerű
20 a30
számegyenesen
30 ötösével felvenni az egységeket.
2. A búvárkodás
2. A búvárkodás az 1930-as
az 1930-as évektőlévektől
kezdettkezdett elterjedni
elterjedni kedvtelési
kedvtelési A
céllal
céllal Franciaország
Franciaország
legkisebb a −25, a legnagyobb
mediterrán
mediterrána 30.
2. A búvárkodás
2. partjainál.
A búvárkodás az Készíts
1930-as
az−15 évektől
1930-as
egy kezdett
évektől
számegyenest, elterjedni
kezdett és elterjedni
jelöld kedvtelési
rajtakedvtelési
az céllal
egyes Franciaország
céllal Franciaország
búvárok merülési mediterrán
mediterrán
mélységét
partjainál. Készíts
2. partjainál.
−25
A búvárkodás
−20 egy számegyenest,
−10
1930-as
−5
az számegyenest,
0
évektől és
5
és
kezdett
10
jelöld 15 20
rajta
elterjedni
25
az 30
egyes
kedvtelési búvárok
céllal merülési
Franciaország mélységét
mediterrán aa
partjainál. Készíts egy
Készíts egy számegyenest, jelöld
és rajta
jelöld az
rajta egyes
az búvárok
egyes búvárok merülési
merülési mélységét
mélységét a a
nevük 2.nevük kezdőbetűjével!
kezdőbetűjével!
A búvárkodás
partjainál. Készítsaz Olvasd
1930-as Olvasd
ki, ki, hogy
hogy
évektől
egy számegyenest, milyen
kezdett milyen
és milyen szót szót
elterjedni
jelöld rajta
kaptál! céllal Franciaország mediterrán
kaptál!
kedvtelési
azkaptál!
egyes búvárok merülési mélységét a nevük
nevük kezdőbetűjével!
nevük
Éva 7
kezdőbetűjével!
m; Elemér Olvasd
16 m; ki,
Olvasd
Laci hogy
12 m; milyen
ki, hogy
Zoli 5 szót
m; kaptál!
szót
Karcsi 8azm; Übü 4 m;Lilla
Lillamerülési
Éva 7 Éva partjainál.
kezdőbetűjével!
m; Elemér
7 m;
KészítsOlvasd
16 m;16Laci
Elemér
egy
m;
számegyenest,
ki, hogy
12 m;
Laci 12
milyen
Zoli
m; 5 m;
Zoli
és
szót
5
jelöld
kaptál!
Karcsi
m;
rajta
Karcsi 8 m;8
egyes
Übü búvárok
4 4m; 333m;m;Sanyi
Sanyi 666m,
mélységét
m,m, ésésa aa
Éva 7 m; Elemér 16 m;szintjén
Laci 12 azm; Zoli 5 m;milyen Karcsiszót 8 m; Übü 4 m; Lilla 3 m; Sanyi 6 m, és aa
m; Übü m; Lilla m; Sanyi és
kezdő kezdő
nevük
Éva
Tibi
kezdő 7a Tibi
m;
víz
Tibi
a víz
kezdőbetűjével!
Elemér
szintjén16 m;
az
a Evíz szintjén
Olvasd
Laci 12
úszást úszást
m;
gyakorolja.
ki, hogy
Zoli
gyakorolja.
az úszást 5 m; Karcsi 8
kaptál!
m; Übü 4 m; Lilla 3 m; Sanyi 6 m és a kezdő
kezdő Tibi Évaaa7víz
Tibi víz
szintjén
m; szintjén
Elemér 16azm;úszást
az úszást L m;gyakorolja.
gyakorolja.
Lacigyakorolja.
12 Zoli 5 m; Karcsi K É8 m;S Übü Z 4 m;Ü Lilla
L 3 m; Sanyi T 6 m, és a
E E L L K K É É S S Z Z ÜÜ LL TT
kezdő
−18 Tibi−16
E a víz szintjén
−14 az −12
L úszást gyakorolja.
−10
K −8 É S −6Z Ü −4L −2
T 0 2
−18 A −18 −16 −16 E−14 −14 −12 −12 L −10 −10 −8 −8K É−6 −6S Z−4 −4Ü L −2
−2 T00 2
2
−18 kapott −16 szó: ELKÉSZÜLT
−14 −12 −10 −8 −6 −4 −2 0 2
A kapott szó: ELKÉSZÜLT
A kapott szó: −18 ELKÉSZÜLT
−16 −14 −12 −10 −8 −6 −4 −2 0 2
3. A felírt számok közül melyek
A kapott
3. A számok
3. A felírt szó:
felírt számok ELKÉSZÜLT
közül közül
melyek melyek −10 6 8
3. A felírta)számok
a negatív közül melyek
számok; −10, −8, −6, −4. −10−10 −6 66 0 88
A afelírt
a)
a) a3.negatív negatív
számok;
számok
b) a természetes
számok;
közül
−10,
számok
melyek
−10,
−8, −4. −4.tartozók; 0, 2, 4, 6, 8. −10
−8, −6,
−6,
halmazába −6−6 6 0 8
a) a negatív számok; −10, −8, −6, −4. −10 −6 6 0 8
b)a)aatermészetes
b) a természetes negatívszámok számok
számok; halmazába
halmazába
−10, −8, −6, tartozók;
tartozók;
−4. 0, 2,0, 4,
2, 6,
4, 8.
6, 8. −8 −6 2 0
b) 86 c) a saját ellentettjükkel
a természetes számok halmazába együtt tartozók;
felsoroltak? 0, 2, 4, 6, 8. −8 −4 2 4
c)b)aa aellentettjükkel
c) a saját 4saját
és a ellentettjükkel
természetes
−4, a 6 számok a −6,együtt
és együtt és felsoroltak?
halmazábaa −8 tartozók;
a 8felsoroltak? és a 0. 0, 2, 4, 6, 8.
−8
−8 −4 2 44
c) a saját aellentettjükkel
4 és a −4, a 6 ésegyütt
a −6, afelsoroltak?
8 és a −8 és a 0. −8 −4 2 2
−4 4
aa−4,
a 4Aésc)felírtsaját
a 6ellentettjükkel
számok és aközül
−6, amelyik együtt
8 és a −8 felsoroltak?
és d)
a 0. legkisebb? −10. 4
a 4 és
A afelírt
−4,
a 4 ésa 6a −4,
számokés aaközül
6 ésaa8melyik
−6, és aa 8−8
−6, és és ad)0.ésaa alegkisebb?
a −8 0. −10.
e) a legnagyobb?
−4
e) a legnagyobb? 8.
8.
AAfelírt
felírtszámok
számokközül
4. Válaszd
A felírt ki
közülmelyik
melyik
a megadott
számok
d)aalegkisebb?
számokd)közül
közül melyik
legkisebb?−10.
d) azokat,
−10.
amelyek
a legkisebb? −10. e) e)
e)a alegnagyobb?
legnagyobb? 8.
a legnagyobb?8.8.
Éva 7 m; Elemér 16 m; Laci 12 m; Zoli 5 m; Karcsi 8 m; Übü 4 m; Lilla 3 m; Sanyi 6 m, és a
kezdő Tibi a víz szintjén az úszást gyakorolja. Egész számok
E L K É S Z Ü L T
−18 −16 −14 −12 −10 −8 −6 −4 −2 0 2
3. A felírt számok közül melyek
6 –6 8
3.a)Aafelírt
negatív számok;
számok közül −10, −8, −6, −4.
melyek –10 0
−10 6 8
b)a)a atermészetes számok
negatív számok; −10, halmazába
−8, −6, −4. tartozók; 0, 2, 4, 6, 8. −6 0
c)b)a asaját ellentettjükkel
természetes együtt felsoroltak?
számok halmazába tartozók; 0, 2, 4, 6, 8. –8 –4 2 4
a saját −8 2
a c)
4 és a −4,ellentettjükkel
a 6 és a −6, együtt
a 8 és felsoroltak?
a −8 és a 0. −4 4
a 4 és a −4, a 6 és a −6, a 8 és a −8 és a 0.
A felírt számok közül melyik d) a legkisebb? −10 e) a legnagyobb? 8.
A felírt számok közül melyik d) a legkisebb? −10. e) a legnagyobb? 8.
4. 4. Válaszd
Válaszd kiki aa megadott
megadottszámok
számok közül
közül azokat,
azokat, amelyek
amelyek
0 –12
Célszerű először
Célszerű először számegyenest
számegyenest készíteni.
készíteni.
11 011 2 −72 –7
−12 7
−7 −3
−12 −8 −4 0 2 5 78 11
58 −35 −4–3 –4 –8
a) kisebbek (−3)-nál; −12, −8, −7, −4 7 8 −8
a) kisebbek (−3)-nál; −12, −8, −7, −4
b) nagyobbak (−7)-nél; −4, −3, 0, 2, 5, 7, 8, 11
b)c) nagyobbak (−7)-nél;de−4,
nagyobbak (−7)-nél, −3, 0, 2,
kisebbek 5, 7, 8, −4
(−3)-nál! 11
c) nagyobbak (−7)-nél, de kisebbek (−3)-nál! −4
5. Ábrázold a számokat egy számegyenesen, és keress
közöttük olyanokat, amelyek
5. Ábrázold az előzőfeladat számait egy számegyenesen, 11 0 2 −7 −12
a) egymástól 4 egységre; A megfelelő számpárok:
és keress közöttük olyanokat, amelyek 0 2 –12
(−12 −8); (−8 −4); (−7 −3); (−4 0); (7 11:) 11 –7 7
b) egymástól
a) 4 egységre; A megfelelő számpárok: 5 −3 −4
a 0-tól egyenlő távolságra; 7 8 −8
(−12, −8); (−8, −4); (−7,ellentettjei:
−3); (−4,a0);
−8,(7, 11) 5 –8
8 –3 –4
Ezek a számok egymás 8 és a −7, 7.
b)c) aa 0-tól egyenlőtávolságra
2-től egyenlő távolságra; Öt egységre van a 2-től a −3 és a 7. Hat egységre van a 2-től a −4 és a 8.
Kilenc egységre van a 2-től a −7 és a 11.
Ezek a számok egymás ellentettjei: a −8, 8 és a −7, 7.
vannak a számegyenesen!
c) a 2-től egyenlő távolságra vannak a számegyenesen! Öt egységre van a 2-től a −3 és a 7. Hat
egységre
Nem kell van hogy
elvárnunk, a 2-től
eztaa−4 és a 8.aKilenc
feladatot kevésbéegységre van a gyerekek
jó matematikus 2-től a −7is és a 11.
megoldják, ezért
célszerű együtt kitűzni egy könnyebb feladattal, például a 3-sal, melynél a számegyenes felhasz-
6. nálható
Zoli egy számegyenesen
a feladat megoldásához.felrajzolta családtagjai születési adatait. Kiindulási pontnak azt vette,
amikor ő született:
98
a) Hány évesek voltak Zoli szülei, amikor Zoli született? Zoli édesapja 30, édesanyja 25 éves
volt.
b) Mennyivel fiatalabb Zoli édesanyja a férjénél? 5 évvel.
c) A kisfiú öccse vagy bátyja Zolinak? Mennyi köztük a korkülönbség? A kisfiú idősebb Zolinál,
hiszen korábban született, ezért bátyja. 5 év.
d) A kislány nővére vagy húga Zolinak? Mennyi köztük a korkülönbség? A kislány később szü-
letett, ezért húga. 5 év.
e) Ebben az évben Zoli 10 éves. Írd le, hogy most ki hány éves a családjában! Édesanya 35, édes-
apa 40, báty 15, Zoli 10, húg 5 éves.
87
Egész számok
Egész számok Egész
Egész számo
számo
7. Készíts számegyenest, és rajzold rá, hogy hozzád képest ki mikor született a családban! Kiindu-
lási pontnak vedd aztegy
6. Zoli
Zoli az számegyenesen
időpontot, amikor te születtél!
felrajzolta A megrajzolt
családtagjai születésiszámegyenesedet
adatait. Kiindulási
Kiindulásiadd át a azt vet
pontnak
6. Zoli egy számegyenesen
6. egy
felrajzolta
számegyenesen
családtagjai
felrajzolta
születésicsaládtagjai
adatait. Kiindulási
születési pontnak
adatait. azt vette, pontnak azt vet
padtársadnak, aki mondjon
amikor ő született: amikor el minél
amikor őő született:
született: több információt ennek alapján a családodról!
Ezt a feladatot házi feladatnak célszerű feladni, ne sajnáljuk az időt, hogy a gyerekek az órán
egymás között minél több információt leolvassanak a számegyenesről. Segíthetünk is kérdések
kitalálásával (Pl.: mekkora a korkülönbség X és Y között; hány éves lesz Z 8 év múlva; P hány
év múlva fejezi be az általános iskolát; mennyi lesz a korkülönbség 9 év múlva Q és R között…)
−35Játék:
−30 A−25játékot
−20 2-4−15
−35
−35 fő
−30
−30játszhatja.
−25 −5
−10
−25 Először
−20
−20 0 készítsetek
−15
−15 5
−10
−10 −5 számkártyákat
10
−5 1500 2055 2510 (−8)-tól
10 3015 15(+8)-ig,
20 és25
3520 25azokat
30
30 35
35
a) lefordítva
Hány évesek helyezzétek
a) Zolielszülei,
Hány
a) Hány
voltak aévesek
padotok
évesek közepén!
voltak
amikor
voltak Zoli Mindenki
Zoli született?
szülei,
szülei, Zolirajzoljon
amikor
amikor Zoli
édesapja a füzetébe
Zoli született?
született?
30, egymás
Zoli édesapja
édesanyja
Zoli édesapja mellé
30,
25 éves volt.
30, négy25
édesanyja
édesanyja 25 éves
éves vo
vo
b) négyzetet!
Mennyivel Az a b)
cél, hogyédesanyja
Mennyivel
b) Mennyivel
fiatalabb Zoli a sorba felfordított
fiatalabb
fiatalabb számkártyákat
Zoli édesanyja
a férjénél?
Zoli édesanyja
5 évvel. aa férjénél?a felfordítás
férjénél? évvel. után írjátok be a négy-
55 évvel.
c) zetek valamelyikébe,
A kisfiú öccse vagy c) A
c) A hogy
bátyja
kisfiú végül
kisfiúZolinak?
öccse vagy
öccse a
vagybeírt
Mennyi
bátyjanégy
bátyjaköztükszám
Zolinak?
Zolinak? növekvő
a korkülönbség?
Mennyi számsorrendben
Mennyi köztük
köztükA kisfiú idősebblegyen.
aa korkülönbség?
korkülönbség? Sorban
A kisfiú
Zolinál,
A kisfiú idősebb Zolin
idősebb Zolin
húztok, és a kihúzott
hiszen korábban született, számot
hiszen
hiszen korábban
ezért
korábbanmindenki
született,
bátyja. 5született,
év. beírja valamelyik
ezért bátyja.
ezért bátyja. 55 év.
év. négyzetbe, majd ezt a számkártyát
félre kell tenni.
d) A kislány nővéred) Ha a
d)vagy
A kihúzott
A kislány
kislány számot
nővére vagy
húga Zolinak?
nővére nem
vagy
Mennyi tudod
húga
húga már
Zolinak?
köztük
Zolinak? elhelyezni, akkor
Mennyi köztük
a korkülönbség?
Mennyi A várj
köztük a következő
aa korkülönbség?
korkülönbség?
kislány később szü- A számra,
A kislány
kislány később
később sz
s
hátha az már neked is jó lesz.
letett, ezért
letett, ezért húga. 5 év.letett, Az
ezért húga. a játékos
húga. 55 év.
év. győz, akinek először sikerült kitölteni a négyzeteit
növekvő számsorrendben. Ebben Érdemes
az évben újra játszani
Zoli 10most aÍrd
éves.ki játékot, csakmost
le, hogy
hogy előttekigondosan
hány éves
éves keverjétek összeÉdesanya
e) Ebben az évben e) e)
Zoli
Ebben
10 éves.
az évben
Írd le,Zoli
hogy10 éves. Írdhány
le, éves amost
családjában!
ki hány aa családjában!
Édesanyacsaládjában!
35, Édesanya 3
aédesapa
számkártyákat! Jó
40, báty 15, Zoli
szórakozást!
édesapa
édesapa
10, húg40,5báty
40, báty
éves.15, Zoli
15, Zoli 10,
10, húg
húg 55 éves.
éves.
Praktikus
7. Készíts lenne
7.
számegyenest, a és
matematika
7. Készíts
Készítsrajzold rá, munkaközösségnek
számegyenest,
számegyenest, és rajzold
hogy hozzád
és rajzold
képest
rá, kilaminált
rá, hogy
hogy hozzád
mikor
hozzád számkártyákat
képesta ki
született
képest ki készíteni,
mikor Kiin- melyek
született
családban!
mikor született aa családban!
családban! Kii
Ki
hosszú
dulási éveken
pontnak veddát használhatóak.
dulási
azt az pontnak
időpontot,
vedd A játék
amikor
azt aztea számfogalom
időpontot,
születtél! Aamikor és
megadott
tea reláció
születtél! fogalmának
számegyenesedet
A megadott elmélyítését
addszámegyenesedet
dulási pontnak vedd azt az időpontot, amikor te születtél! A megadott számegyenesedet addát add
szolgálja. Neaki
a padtársadnak, hagyjuk
amondjon ki! el minél
a padtársadnak,
padtársadnak, akitöbb
aki mondjon
mondjon el minél
minél
információt
el többalapján
ennek
több információt
információt ennek alapján
a családodról!
ennek alapján aa családodról!
családodról!
8.8.Rajzolj
Rajzolj
egyegy 8. Rajzolj
8. Rajzoljés
számegyenest, egy
számegyenest,
egy számegyenest,
és jelöld
jelöld
számegyenest,
be rajta ésazokat
be rajta
azokat
és jelöld
jelöld be rajta
az rajta
az egész
be egész azokat az egész
számokat,
számokat,
azokat az egész számokat, amelyek
amelyek
amelyek számokat, amelyek
(−5)-nél
a) a) (−5)-nél a) (−5)-nélb)
a) (−5)-nél
nagyobbak!
nagyobbak! nagyobbak!
nagyobbak!
(−5)-nél nagyobbak, b) (−5)-nél
b) (−5)-nél
b) nagyobbak,
de 2-nélnagyobbak,
(−5)-nél de
kisebbek! de
nagyobbak, 2-nél
de2-nél kisebbek!
2-nélkisebbek!
kisebbek!
−5 0 −5
−5 00 −5 0 2 −5
−5 00 22
2-nél
c) c) kisebbek!
2-nél c)
kisebbek! 2-nél kisebbek!
c) 2-nél kisebbek! d)
d) (−3)-nál
d) (−3)-nál nem kisebbek,
d) (−3)-nál nemkisebbek!
de 3-nál
(−3)-nál nem
nem kisebbek, de
kisebbek,
kisebbek, de 3-nál
de3-nál kisebbek!
3-nálkisebbek!
kisebbek!
0 2 00 22 −3 0 3 −3 00 33
−3
Ügyeljünk,
Ügyeljünk, hogy
hogy Ügyeljünk,
a Ügyeljünk,
gyerekek
a gyerekek hogy
a nyílt,
hogy a gyerekek
a nyílt, gyerekek
ailletve
illetve aa nyílt,
zárt zártnyílt,
félegyenestilletve
illetve
félegyenestvagyzárt
zárt félegyenest
szakaszt
vagyfélegyenest vagy
helyesen
szakaszt vagy szakaszt
ábrázolják
szakaszt
helyesen helyesen
helyesen
ábrázolják ábrázoljá
a ábrázolják
a számegyenesen aa számegyenesen
számegyenesen
számegyenesen(természetesen
(természetesen (természetesen
a szakszavak
(természetesen
a szakszavak aa szakszavak
szakszavak
használatára
használatára nincs használatára
szükség,
használatára
nincs nincs
csak nincs
szükség, aszükség,
a fogalom
csak szükség, csak
pon-csak
fogalom aa fogalom
pontos fogalom pon
pon
tos jó
tos értésére)! Kevésbé
tos értésére)!
értésére)! Kevésbé jó
matematikusoktól
Kevésbé jóelfogadhatjuk,
matematikusoktól
matematikusoktól elfogadhatjuk,
ha csak
elfogadhatjuk,
az egészeket hakeresik
ha csak az
csak azmeg
egészeket
egészeket
a keresik meg
keresik meg a
értésére)! Kevésbé jó matematikusoktól elfogadhatjuk, ha csak az egészeket keresik meg a száme-
számegyenesen. (Ilyenszámegyenesen.
a következő feladat.)
számegyenesen. (Ilyen aa következő
(Ilyen következő feladat.)
feladat.)
gyenesen. (Ilyen a következő feladat.)
9. Rajzolj egy számegyenest,
9. Rajzolj
9. Rajzoljésegy
egy jelöld
számegyenest,
be rajta a (−3)-at!
számegyenest, és jelöld
és jelöld be
be rajta
rajta aa (−3)-at!
(−3)-at!
9.Melyek
Rajzolj egy
azok azszámegyenest,
egészMelyek
Melyek
számok,azok
azok és jelöld
az
amelyek
az egészbe
egész rajta a (−3)-at!
számok,
(−3)-tól
számok, amelyek (−3)-tól
amelyek (−3)-tól
a) Melyek azok
2 egységre az a)
vannak;egész
a) 2−1 számok,
2 egységre
egységre amelyek
vannak;
és −5 vannak; −1(−3)-tól
−1 és −5
és −5
b) a)
nem2 egységre
több, mintvannak;
2b) nem−1
b)egységre
nem és
több,
több, −5
mint 2−5,
vannak;
mint 2 egységre
egységre vannak;
−4, −3,vannak;
−2, −1 −5,−5, −4,
−4, −3,
−3, −2,
−2, −1
−1
c) b)
nemnem több, mint
kevesebb, mint
c) nem
c) 2nem
3, kevesebb,
egységre
dekevesebb, nemmint
5-nélvannak;
mint
több 3,egységre
−5,
3, de
−4,
de 5-nél
5-nél nem−1
−3, vannak?
−2,
nem több−8,
több egységre
egységre vannak?
−7, −6,vannak?
0, 1, 2 −8,
−8, −7, 0, 1,
−6, 0,
−7, −6, 1, 22
c) nem
10. Milyen kevesebb,
egész 10.
számok mint egész
10. Milyen
Milyen 3,
írhatók ade 5-nél
egész számoknem
számok több egységre
írhatók
helyébe?
írhatók aa vannak? −8, −7, −6, 0, 1, 2
helyébe?
helyébe?
= (−2) == (−2) −2<
(−2) ab) :: −2 (−2) <
< (−2)
10.a) Milyen a)
a)
egész :számok
−2
írhatók helyébe? b) „lefelé”
b)
: −3-tól (−2) minden
:: −3-tól
egész „lefelé”
−3-tól „lefelé” minden
minden egész
egész
c) a) >
(−3)
= (–2) c)
: –2
c)
: −2; >
−1; >
0; :(−3) =−1;
: : d) :: −2;
(−3) −2; (−3)
−1; 0; :::::: :b)
0; d)
−3; <=
d) −2; =(–2)
−1; :::
(−3)
(−3) : –3-tól
:: −3; −1; ::::minden
„lefelé”
−3; −2;
−2; −1; :: egész
c) > (–3) : –2; –1; 0; ... d) (–3) : –3; –2; –1; ... 99
88
Egész számok
Egész számok
e) (–8) < < (–5) : –7; –6 f) (–8) < (–5) : –8; –7; –6
e) (−8) < < (−5) : : −7; −6 f) (−8) 5 < (−5) : : −8; −7; −6
g) (–8) (–5) –8; –7; –6; –5 h) (–6) < < (–4) –5
(−8) 5 < 5
i)g) (–4) 2 (−5) : –4;
: −8;
–3;−7;
–2;−6;
–1; −5
0; 1 h) (−6) < < (−4) : −5
i) (−4) 5 < 2 : −4; −3; −2; −1; 0; 1

Ha a feladatokat önállóan oldják meg a gyerekek, az ellenőrzés előtt lehet kérdezgetni őket:
●Ha a feladatokat
Volt-e önállóan oldják
azonos megoldású feladat?meg a gyerekek, az ellenőrzés előtt lehet kérdezgetni őket:
(nem)
Volt-e azonos
●• Voltak-e megoldásúmelyek
olyan feladatok, feladat? (nem)
megoldásszáma azonos? (igen a)–h), b)–c))
● Az összes megoldás közül melyik a legkisebb egész,azonos?
• Voltak-e olyan feladatok, melyek megoldásszáma (igen a)–h),
ami szerepelt? (nincs)b)–c))
• Az összes megoldás közül melyik a legkisebb egész, ami szerepelt? (nincs)
11.
11. A
A bolygók
bolygók felszínének
felszínének átlaghőmérséklete:
átlaghőmérséklete:
Merkúr
Merkúr 179 C179
◦ °C Vénusz Vénusz
470 ◦
C 470 °C
Föld
Föld 22 22
◦
C °C Mars MarsC
(−63) ◦ (−63) °C
◦ ◦
Jupiter (−143)
Jupiter C °C
(–143) Szaturnusz (−145) C
Szaturnusz (–145) °C
◦ ◦
Uránusz
Uránusz (−170) C
(–170) °C Neptunusz (−231) C
Neptunusz (–231) °C
A felszíni átlaghőmérséklet növekedésének sorrendjében
A felszíni átlaghőmérséklet növekedésének sorrendjében írd írdleleaabolygók
bolygóknevét!
nevét!
Célszerű számegyenest
Célszerű számegyenestkészíteni. Beszéljük
készíteni. megmeg
Beszéljük a praktikus egységválasztást
a praktikus (50) a(50)
egységválasztást számegyenesen!
a számegyenesen!
Szaturnusz
Uránusz Jupiter
Neptunusz Mars Föld Merkúr Vénusz
−250 −200 −150 −100 −50 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Szerinted melyik
Szerinted melyik bolygón
bolygónlehetne
lehetneélni,
élni,ésésmelyiken
melyiken nem
nem az az átlaghőmérsékletek
átlaghőmérsékletek ismerete
ismerete alap-
alapján?
ján?
A Marson, a Földön és a Vénuszon lehetne az átlaghőmérsékletek alapján élni, bár ezek az átlag-
A Marson, a Földön és a Vénuszon lehetne az átlaghőmérsékletek alapján élni, bár ezek az átlaghőmérsékleti
hőmérsékleti értékek elrejtik a nagy hőingadozásokat.
értékek elrejtik a nagy hőingadozásokat.
12.
12. Ábrázold
Ábrázold számegyenesen
számegyenesen pirossal pirossal aa megadott
megadott számokat,
számokat,és éskékkel
kékkelaz azellentettjüket!
ellentettjüket!
a) 5
a) 5 b) (–3)
b) (−3) c) (–4)
c) (−4) d) 0 d) 0 e) 4 e) 4 f) (–6) f) (−6)
Vegyük észre,hogy
Vegyük észre, hogya 4aés4 aés(−4)
a (–4)
egyegy ellentettpár,
ellentettpár, tehát azonos
tehát azonos távolságra
távolságra vannak a vannak a 0-tól a szá-
0-tól a számegyenesen,
megyenesen,
azaz az abszolútazaz az abszolút
értékük azonos! Aértékük azonos!
0 az egyetlen szám, A melynek
0 az egyetlen szám,ismelynek
az ellentettje önmaga. az ellentettje is
önmaga.
13. Határozd meg azokat az egész számokat, amelyek
13. Határozd megnagyobb
a) ellentettje azokat az2-nél;
egész(xszámokat,
< −2)
amelyek b) ellentettje legfeljebb 4; (x = −4)
a) ellentettje nagyobb 2-nél;
c) ellentettje 0 és 5 között van; (x < –2) d)ellentettje
b) ellentettjelegfeljebb 4; (x között
(−6) és (−3) –4) van!
c) ellentettje
(−5 < x< 00)és 5 között van; (–5 < x < 0) d) ellentettje
(3 < x< (−6) és (−3) között van! (3 < x < 6)
6)
Célszerű
Célszerűelőször
előszörfölrajzoltatni egyegy
fölrajzoltatni számegyenest, hogy
számegyenest, azonazon
hogy keressék a megfelelő
keressék számokat
a megfelelő a tanu-a
számokat
lók. Ez egyEznehéz
tanulók. feladat,
egy nehéz nem kell
feladat, nem mindenkitől elvárnielvárni
kell mindenkitől a megoldását.
a megoldását.
14. Mivel egyenlő?

14. Mivel egyenlő?
a) | + 6| 6 b) |0| 0 c) |2003| 2003 d) | − 3| 3 e) | − 50| 50
a) |+6| 6 b) |0| 0 c) |2003| 2003 d) |–3| 3 e) |–50| 50
f) | − 8| 8 g) | − 3| 3 h) −| − 3| −3 i) −|3| −3 j) −|50| −50
f) |–8| 8 g) |–3| 3 h) –|–3| –3 i) –|3| –3 j) –|50| –50
15. Válogasd ki a számok közül a legkisebbet, a legnagyobbat, a legkisebb abszolút értékűt, illetve
a legnagyobb abszolút értékűt!
100 89
Egész számok
Egész számok
15. Válogasd ki a számok közül a legkisebbet, a legnagyobbat, a legkisebb abszolút értékűt, illetve a
legnagyobb abszolút értékűt!
(–8), 6,6,4,4,(–4),
a) (−8),
a) (−4),0, 0,
7, 7,
(–5)
(−5) b) (–14),
b) (−14),2, 2,
14,14,
5, (–5), 9, (–6)
5, (−5), 9, (−6)
c) (–120), 20, 36, (–48), 55, 128, (–72) d) (–12), |–12|, –(–3), (–7), |14|, 0, –|5|
c) (−120), 20, 36, (−48), 55, 128, (−72)
A legkisebb a legnagyobb a legkisebb abszolút értékű a legnagyobb abszolút értékű
A legkisebb a legnagyobb a legkisebb abszolút értékű a legnagyobb abszolút értékű
a) –8 7 0 –8
a) −8 7 0 −8
b) –14 14 2 –14 és 14
b) −14 14 2 −14 és 14
c) –120 128 20 128
c) −120 128 20 128
d) –12 |14| 0 |14|
16. Keresd meg a számegyenesen azokat az egész számokat, amelyek abszolút értéke
16. Keresd meg a számegyenesen azokat az egész számokat, amelyek abszolút értéke
a) 3; b) 3-nál kisebb; c) 3-nál nagyobb!
a) 3; b) 3-nál kisebb; c) 3-nál nagyobb!
−3 0 3 −3 0 3 −3 0 3
17. Melyik az az egész szám, amelynek abszolút értéke

17. Melyik az az egész szám, amelynek abszolút értéke
a) 2; −2 és 2 b) 5; −5 és 5 c) 0; 0 d) −3; Nincs ilyen szám.
a) 2; –2 és 2 b) 5; –5 és 5 c) 0; 0 d) –3; Nincs ilyen szám.
e) kisebb 2-nél; A −2 és 2 közötti számok, az egészek közül: −1, 0, 1.
e) kisebb 2-nél; A –2 és 2 közötti számok, az egészek közül: –1, 0, 1.
f) nagyobb 3-nál! x −3 vagy x > 3
f) nagyobb 3-nál! x < –3 vagy x > 3
18. Melyek azok az egész számok, amelyek abszolút értéke
18. Melyek azok az egész számok, amelyek abszolút értéke
a) kisebb 4-nél; −3; −2; −1; 0; 1; 2; 3
a) kisebb 4-nél; –3; –2; –1; 0; 1; 2; 3
b) nem nagyobb 4-nél; −4; −3; −2; −1; 0; 1; 2; 3; 4
b) nem nagyobb 4-nél; −4; −3; −2; −1; 0; 1; 2; 3; 4
c) legfeljebb 2; −2; −1; 0; 1; 2
c) legfeljebb 2; −2; −1; 0; 1; 2
d) legalább 5; : : : ; −6; −5; 5; 6; : : :
d) legalább 5; …; −6; −5; 5; 6; …
e) nagyobb 2-nél, de kisebb 5-nél? −4; −3; 3; 4
e) nagyobb 2-nél, de kisebb 5-nél? −4; −3; 3; 4
19. Mely egész számok teszik igazzá a nyitott mondatokat? Ábrázold a megoldásokat számegyene-
19. sen!
Milyen egész számokat írhatunk a háromszögek helyére, hogy az egyes feladatokban igaz állítá-
sokat
a) |a | kapjunk?
= 2 −2 és 2. b) |b | < 2 −2 b 2, egészek −1, 0, 1.
a) | |= 2 b) | | < 2 c) | | = 3 d) | | = 0
c) |c | = 3 c 5 −3 vagy c = 3. d) |d | = 0 0
e) | | =|–3| f) | | = –|–4| g) | | < 7 h) 2 < | | < 5
e) |e | = | − 3| −3, 3 f) | f | = −| − 4| Nincs ilyen szám.
a) |a| = 2 −2 és 2. b) |b| < 2 −2 < b < 2, egészek −1, 0, 1.
g) |g | < 7 −7 g 7, egészek körében: −6, −5, −4, −3, −2, −1, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6.
c) |c| = 3 −3 és 3 d) |d| = 0 0
h) 2 < |h | < 5 −5 h −2 vagy 2 h 5, egészek: −4, −3, 3, 4.
e) |e| = | − 3| −3, 3 f) |f| = −| − 4| Nincs ilyen szám.
20. Oldd
g) |g|meg
< 7 −7a nyitott mondatokat
< g < 7, az egész
egészek körében: −6,számok
−5, −4, halmazán,
−3, −2, −1, és megoldásodat
0, 1, 2, 3, 4, 5, 6. ábrázold szám-
egyenesen!
h) 2 < |h| < 5 −5 < h < −2 vagy 2 < h < 5, egészek: −4, −3, 3, 4.
a) |a | = 1 −1; 1 b) |b | = 5 −5; 5 c) |c | = 3 −3; 3 d) |d | = −2 Nincs ilyen szám.
20. Milyen egész számokat írhatunk a négyzetek helyére, hogy az egyes feladatokban igaz állításo-
e) 1 5 |e | < 5 −4; −3; −2; −1; 1; 2; 3; 4 f) −2 < |f| < 3 −1; 0; 1; 2
kat kapjunk? Megoldásodat ábrázold számegyenesen!
21. Padtársaddal
a) | | = 1 együtt készítsetek egy b) | hőmérőt,
| = 5 és jelöljétek rajta ac)napok| | =kezdőbetűivel
3 a regge-
lenként mért hőmérsékletet! Melyik napon volt reggel a leghidegebb?
d) | | = –2 e) 1 | | < 5 f) –2 < | | < 3
a) Hétfőn reggel a hőmérő higanyszála 3 egységre állt a nulla alatt. −3
b) Kedden azon a számon állt a hőmérő higanyszála, melynek ha az ellentettjén állt volna,
90 akkor is ugyanezt látjuk. 0
101
Egész számok
a) |a| = 1 −1; 1 b) |b| = 5 −5; 5 c) |c| = 3 −3; 3 d) |d| = −2 Nincs ilyen szám.
e) 1 |e| < 5 −4; −3; −2; −1; 1; 2; 3; 4 f) −2 < |f| < 3 −1; 0; 1; 2
21. Padtársaddal együtt készítsetek egy hőmérőt, és jelöljétek rajta a napok kezdőbetűivel a regge-
lenként mért hőmérsékletet! Melyik napon volt reggel a leghidegebb?
Egész
a) Hétfőnszámok
reggel a hőmérő higanyszála 3 egységre állt a nulla alatt. −3
b) Kedden azon a számon állt a hőmérő higanyszála, melynek ha az ellentettjén állt volna, akkor
is ugyanezt látjuk. 0
c) Szerdán
c) Szerdán (−5) ◦ C-on
(–5) °C-on állt a hőmérő
állt a hőmérő higanyszála.
higanyszála. −5 −5
d) Csütörtökön
d) Csütörtökön reggel
reggel és délután
és délután az iskolából
az iskolából hazatértünkkor
hazatértünkkor a higanyszál
a higanyszál egyenlő
egyenlő távolságra
távolságra
◦
volt volt a nullától,
a nullától, és napközben
és napközben a hőmérséklet
a hőmérséklet 8 °C-ot8 emelkedett.
C-ot emelkedett.
−4 −4
◦
e) Pénteken
e) Pénteken az előző
az előző reggeli
reggeli hőmérséklet
hőmérséklet fölöttfölött mértünk
mértünk 2 C-kal.
2 °C-kal. −2 −2
A leghidegebb
A leghidegebb reggel
reggel szerdánvolt.
szerdán volt.
−7
−6
−5
−4
−3
−2
−1
0
1
2
3
4
5
6
Sz
Cs
H
P
22. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! Indokold meg a vála-
22. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! Indokold meg a válaszo-
szodat!
dat!
a) Egy pozitív és egy negatív szám közül mindig a pozitív a nagyobb.
a) Egy pozitív és egy negatív szám közül mindig a pozitív a nagyobb.
Igaz, mert a számegyenesen a pozitív szám mindig a 0 jobb, a negatív szám pedig a 0 bal oldalán he-
Igaz,lyezkedik
mert a számegyenesen
el. a pozitív szám mindig a 0 jobb, a negatív szám pedig a 0 bal ol-
dalán helyezkedik el.
b) Van olyan szám, amelynek ellentettje és abszolút értéke megegyezik.
b) VanIgaz,
olyanilyenek
szám,aamelynek ellentettje
0 és a negatív számok,ésmert
abszolút értéke megegyezik.
ezek ellentettje nagyobb vagy egyenlő nullával – ami éppen
Igaz,megegyezik
ilyenek a ezen
0 és aszámok
negatív számok, mert
abszolút értékével. ezek ellentettje nagyobb vagy egyenlő nullával –
ami éppen
c) Két megegyezik
pozitív szám közülezen aszámok abszolút
nagyobbnak az értékével.
abszolút értéke is nagyobb.
c) Két Igaz,
pozitív
mert távolabb van a 0-tól a számegyenesen. értéke is nagyobb.
szám közül a nagyobbnak az abszolút
Igaz,
d) Kétmert távolabb
negatív szám vanközül
a 0-tól a számegyenesen.
a nagyobbnak az abszolút értéke is nagyobb.
d) Két Hamis,
negatívmertszáma közül
nagyobba nagyobbnak
negatív számok az vannak
abszolútközelebb
értéke is nagyobb.
a 0-hoz a számegyenesen, ezért az abszolút
Hamis, mert
értékük a nagyobb negatív számok vannak közelebb a 0-hoz a számegyenesen, ezért az
kisebb.
abszolút
e) Egy értékük
pozitív és kisebb.
egy negatív szám közül mindig a nagyobb abszolút értékű a nagyobb.
e) EgyHamis,
pozitívpéldául
és egya negatív
−100 ésszám
az 1 esetében: −100 a<
közül mindig nagyobb
1, holott |abszolút 100 >
− 100| = értékű a nagyobb.
|1| = 1.
Hamis, példáulegy
f) Pontosan a −100
olyanésszám
az 1 esetében:
van, amely −100 < 1, holottönmaga
megegyezik | − 100| ellentettjével.
= 100 > |1| = 1.Igaz, a 0.
f) Pontosan
g) Pontosanegy olyan szám szám
egy olyan van, amely
van, megegyezik
amely 2 egységreönmagavan ellentettjével. Igaz, a 0.a saját abszolút
a számegyenesen
értékétől.
g) Pontosan egy olyan száma van,
Igaz, csak (−1)amely
van két2 egységre
egységreavan a számegyenesen
számegyenesen a saját abszolút
a saját abszolút értékétől.
értékétől.
23. Igaz, csak egy

Peti leírt a (−1) van kéthat
papírra egységre
különbözőa számegyenesen
egész számot.a Mindegyik
saját abszolút értékétől.
kisebb, mint +4, és mindegyik-
nek az ellentettje is ott van a papíron. Melyek ezek a számok? −3; −2; −1; 1; 2; 3
23. Peti léırt egy papírra hat különböző egész számot. Mindegyik kisebb, mint +4, és mindegyik-
24. Keresd meg az 1 5 |x + 1| 5 5 nyitott mondat megoldását
nek az ellentettje is ott van a papíron. Melyek ezek a számok? −3; −2; −1; 1; 2; 3
a) az egész számok körében;
Ha egy szám abszolút értéke 1 és 5 között van, akkor a szám is 1 és 5 között van, vagy −5 és −1 között.
Ezért 1 <
x +1<
5 vagy −5 <
x +1<
−1. Innen 0 <
x<4 vagy −6 <
x<−2.
Egész megoldások: 1; 2; 3; −5; −4; −3.
b) a számegyenesen! Számegyenesen szemléltetve a megoldást: 91
−6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6
Egész számok

8–9. óra: Egész számok összeadása és kivonása:
A zárójel nélküli írásmód
Javasolt eszközök:
Készpénz, és adósságcédulák, mágnestábla, hőmérőmodell, számítógépes program.
A készpénzt és az adósságcédulát már az alsó tagozatból ismerik a gyerekek. Tudják, hogy 1 kész-
pénz + 1 adósság = –1. Ezért célszerű az összeadás és kivonás tanításakor is ezt a modellt hasz-
nálni. Fontos előnye ennek a modellnek, hogy az összeadás az egy kupacba rakást, míg a kivonás
az elvételt jelenti. Természetesen a hőmérő- vagy a kisautómodell is használható – mindenesetre a
megértés fázisában csak az egyikkel célszerű dolgozni.
Érdemes a számegyenesen való szemléltetéskor is ugyanazokat a színeket használni, mint a pénz-
modellnél:
piros – pozitív irány,
kék – negatív irány.
Az összeadás kommutatív (felcserélhető) és asszociatív (csoportosítható) tulajdonságait a tanulók
"fedezzék fel", fogalmazzák meg.
A kivonás tanításához sok idő és türelem kell. A gyerekek a készpénzzel és az adósságcédulával
adjanak össze és vonjanak ki egymásból kis abszolút értékű számokat! Vegyék észre, hogy kivo-
náskor nőhet a különbség (ez a természetes számok halmazán nem forulhatott elő) – ezért nehéz a
negatív számok kivonásának fogalma!
Ne törekedjünk szabály megfogalmazására és főleg a megtanítására – az a fontos, hogy megértsék
a gyerekek, a kiegészítéssel a kivonás műveletét. Nem kell nagy számokkal végeztetni a művelete-
ket, a számolási rutinjukat majd a jövő tanévben alakítjuk ki, most azonban ne sajnáljuk az időt a
modellen való egyéni munkától. Kezdetben rajzoljuk le a füzetbe a modellen kirakottakat, és írjuk
is le az algebra nyelvén (azaz számokkal)!
Célszerű mágneses pénzzel, illetve adósságcédulákkal a táblán is dolgoztatni a gyerekeket. Élvezni
szokták a kiegészítéses módszert.
Ne erőltessük a zárójel nélküli írásmód használatát!
A gyerekek a pozitív számok előjelét jelző + jelet előbb-utóbb maguktól is elhagyják.
Feladatok
1. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy kinek mennyi vagyona lesz!
(Használj készpénz- és adósságcédulákat!)
a) Aladár vagyona +5, és kap +6 készpénzt az édesapjától. (+5) + (+6) = +11
b) Balázs vagyona +4, és kap +12 készpénzt. (+4) + (+12) = +16
c) Cili vagyona –8, és kap +4 készpénzt. (−8) + (+4) = (−4)
92
Egész számok
d) Dénes vagyona –6, és kap +9 készpénzt. (−6) + (+9) = +3

e) Emese vagyona +10, és szerez 5 adósságcédulát. (+10) + (−5) = +5
f) Feri vagyona –7, és szerez 3 adósságcédulát. (−7) + (−3) = (−10)
2. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy mennyi lesz a hőmérséklet!
a) Most fagypont felett 8 °C van, és az idő melegszik 4 °C-ot. (+8) + (+4) = +12
b) Most fagypont felett 10 °C van, és az idő melegszik 3 °C-ot. (+10) + (+3) = +13
c) Most fagypont felett 6 °C van, és az idő hűl 4 °C-ot. (+6) + (−4) = +2
d) Most fagypont felett 10 °C van, és az idő hűl 12 °C-ot. (+10) + (−12) = (−2)
e) Most fagypont alatt 1 °C van, és az idő melegszik 5 °C-ot. (−1) + (+5) = +4
f) Most fagypont alatt 4 °C van, és az idő melegszik 8 °C-ot. (−4) + (+8) = +4
g) Most fagypont alatt 3 °C van, és az idő hűl 2 °C-ot. (−3) + (−2) = (−5)
h) Most fagypont alatt 2 °C van, és az idő hűl 6 °C-ot. (−2) + (−6) = (−8)
3. A téli szünetben Bálint egy héten át megmérte a déli és az esti hőmérsékletet, mérési eredménye-
it láthatod a táblázatban:
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Délben +6 0 +3 +7 –2 +2 +1
Este –5 –7 –2 –1 –3 –4 –5
a) Melyik volt a legmelegebb este? csütörtök

b) Melyik volt a leghidegebb este? kedd
c) Mennyit hűlt le szerdán a hőmérséklet? 5 ◦C-ot
d) Mennyit emelkedett szerda estétől csütörtök délig a hőmérséklet? 9 ◦C-ot
e) Bálint elfelejtette szombaton délben béırni a mért hőmérsékletet, de arra emlékezett, hogy a
szombati és a vasárnapi hőingadozás egyenlő volt. Melyik szám hiányzik a táblázatból? +2
4. Írj szöveget a füzetedbe az összeadásokhoz!

a) +3 + (+5) + (–2) b) (–8) + (–3) c) +2 + (–3) + 8
Olvastassuk fel a gyerekek szöveges megfogalmazásait, és az osztály ellenőrizze azok helyességét!
a) +6 b) (-11) c) +7
5. Végezd el az összeadást, és írj szöveget az első sorban lévő feladatokhoz a vagyoni helyzetedről!
a) (+5) + (+7) = +12 b) (+9) + (–3) = +6 c (–6) + (–4) = −10
(+3) + (–7) = −4 (+7) + (+2) = +9 (–7) + (+4) = −3
(–4) + (+5) = +1 (–3) + 0 = −3 (–9) + (–2) = −11
(–4) + (–2) = −6 (–3) + (–4) = −7 (–5) + (+5) = 0
6. Végezd el az összeadást, és írj szöveget az első sorban lévő feladatokhoz a hőmérsékletváltozásra

vonatkozóan!
a) (+2) + (+4) = +6 b) (+2) – (+4) = (−2) c) (–2) + (+4) = +2
93
Egész számok
(–6) – (–2) = (−4) 0 – (–5) = +5 (–8) + (–1) = (−9)

(–12) – 0 = (−12) (–7) + (+7) = 0 (–13) + (+3) = (−10)
7. Végezd el a műveleteket, és mindegyik részfeladatból a legelsőt szemléltesd számegyenesen is!

a) (+12) + (–8) = +4 b) |–13| + (–13) = 0 c) +23 + (–18) = +5
(+12) + |–8| = +20 (–9) + (–21) = (−30) +23 + |–18| = 41
(–12) + (–8) = (−20) |–9| + |–21| = +30 –23 + (–18) = (−41)
|+12| + (–8) = +4 (+42) + (–21) = +21 |–23| + (–18) = +5
8. +6+?= Melyik számot kell hozzáadni a (+6)-hoz, hogy eredményül

a) (+12)-t kapjunk; 6 b) 0-t kapjunk; (−6) c) (–3)-at kapjunk; (−9)
d) (+14)-et kapjunk; 8 e) (–9) ellentettjét kapjuk; 3, mert a (−9) ellentettje a 9
f) a legnagyobb kétjegyű számot kapjuk; 93, mert 99-et kell kapni
g) a legnagyobb negatív egész számot kapjuk; −7, mert a legnagyobb negatív egész szám a −1
h) a legkisebb természetes számot kapjuk?; −6, mert a legkisebb természetes szám a 0
Mindkét feladat második fele nehéz kérdéseket tartalmaz. Önálló gyakorlófeladatként kitűzve eze-
ket csak a jobb képességű tanulóktól várjuk el. Esetleg a megbeszélés kapcsán fel lehet írni a fela-
datot rejtő nyitott mondatot is: +6 + = adott értékkel, illetve (−3) + = adott értékkel.
9. (–3) + ? = Melyik számot kell hozzáadni a (–3)-hoz, hogy eredményül

a) 0-t kapjunk; 3 b) (+3)-at kapjunk; 6 c) (–4)-et kapjunk; −1
d) (+12)-t kapjunk; 15 e) (–5) abszolút értékét kapjuk; 8, mert 5-öt kell kapni
f) önmagát kapjuk; 0
g) a legkisebb kétjegyű számot kapjuk; 13, mert 10-et kell kapni
h) a legkisebb pozitív kétjegyű szám felét kapjuk? 8, mert 5-öt kell kapni
10. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy kinek mennyi vagyona lesz!
a) Alajos vagyona (+8), és elköltött (+6)-ot. (+8) − (+6) = 2
b) Bea vagyona (+4), és elköltött (+6)-ot. (+4) − (+6) = (−2)
c) Csaba vagyona (–3), és elköltött (+6)-ot. (−3) − (+6) = (−9)
d) Dóra vagyona (–5), és édesapja elvett tőle 3 adósságcédulát. (−5) − (−3) = (−2)
e) Elemér vagyona (–7), és édesanyja átvállalt tőle 5 adósságcédulát. (−7) − (−5) = (−2)
11. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy mennyi volt a hőmérséklet!
a) Most fagypont felett 10 °C van, és 4 °C-ot melegedett. 10 + 4 = 14
b) Most fagypont felett 10 °C van, és 12 °C-ot melegedett. 10 + 12 = 22
c) Most fagypont felett 8 °C van, és 4 °C-ot hűlt. 8 + (−4) = 4
d) Most fagypont alatt 3 °C van, és 5 °C-ot melegedett. (−3) + 5 = 2
e) Most fagypont alatt 4 °C van, és 2 °C-ot hűlt. (−4) − (+2) = (−6)
94
Egész számok
12. Írj szöveget a füzetedbe az alábbi kivonások közül kettőhöz, és cseréld ki a füzeted a padtársad-
dal, majd ő válassza ki a megfelelő műveletsort, és végezze is el azt!
a) (+12) – (+3) b) (+12) + (–3)
c) (–12) + (+3) d) (–12) – (–3)
a) +9 b) +9 c) (–9) d) (–9)
Egy-két szöveget olvassanak fel hangosan is gyerekek.
13. Végezd el az alábbi kivonásokat!

a) (+8) – (+5) =3 b) (–12) – (–3) = −9 c) (+6) – (–4) = 10
(+6) – (–3) =9 (–12) – (+1) = (−13) (–4) – (+6) = (−10)
(+7) – (+9) = (−2) (–4) – (–3) = (−1) (–9) – (–2) = (−7)
14. (–3) – ? = Melyik számot kell a (3)-ból kivonni, hogy a különbség

A feladatot leíró nyitott mondat: (−3)−? = adott érték
a) (–1) legyen; (−2)
b) 0 legyen; (−3), vigyázzunk, mert a tanulók jelentős része +3-at fog írni, pedig ha kirakjuk a
3 adósságcédulát, azokat kell elvenni, hogy ne maradjon semmi.
c) 1 legyen; (−4)
d) 4 ellentettje legyen; 1, mert (−4)-et kell kapni.
e) (–3) abszolút értéke legyen; (−6), mert 3-at kell kapni.
f) (+5) ellentettje legyen? 2, mert (−5)-öt kell kapni.
15. ? – (+2) = Melyik számból kell kivonni a (+2)-t, hogy a különbség

A feladat nyitott mondata: ? − (+2) = adott érték
a) (+2) legyen; 4 b) (–4) legyen; −2 c) 0 legyen; 2 d)|–7| legyen; 9
e) 8 legyen; 10 f) |+6|-nak az ellentettje legyen? −4, mert (−6)-ot kell kapni.
16. A Mars hőmérséklete igen szélsőséges: –100 °C és +20 °C között ingadozik. Mekkora a hőmér-
séklet legnagyobb növekedése, illetve a hőmérséklet legnagyobb csökkenése ezen a bolygón?
A hőmérséklet legnagyobb növekedése 120 ◦C, legnagyobb csökkenése −120 ◦C, amikor +20 ◦C-ról
esik −100 ◦C-ra a hőmérséklet.
17. A Naphoz legközelebbi bolygó a Merkúr. Hőmérséklete a Nap felőli oldalán +430 °C, míg az
ellentétes oldalon ennél 615 °C-kal hidegebb van. Hány °C van a Merkúr „éjszakai oldalán”?
Az „éjszakai oldalon” a hőmérséklet 430 − 615 = (−185) ◦C.
18. Végezd el a kijelölt műveleteket!

a) (+8) + (+12) – (+7) =13 b) (–8) + (–12) + (–7) = (−27)
c) (+8) – (+12) – (–7) = 3 d) |–4| – |–8| = (−4)
e) –|4| – |–8| = (−12) f) |(–4) – (–8)| = 4
95
Egész számok

a) +17 + (+5) – (+7) = 15 b) (–12) – (–3) + (+8) = (−1)
c) (–4) + |–8| – (–3) = 7 d) |–23 – (–12)| = 11
e) |–23| – |–12| = 11 f) (–8) + (–9) – (+9) – (+12) = (−38)
20. Két tengeralattjáró egy adott pillanatban pontosan egymás fölött helyezkedik el. Az egyik a
hajónaplójába ezt jegyezte fel: „pontosan (54) méter mélyen vagyunk, és tőlünk 25 méterrel mé-
lyebben egy másik tengeralattjárót észleltünk”. Melyik műveletsor határozza meg a másik hajó
mélységét, és mennyi az?
A: (–54) + 25 B: (–25) – (–54)
C: (–54) – (–25) D: (–25) + (–54)
A helyes válasz a D, a másik tengeralattjáró (−79) m mélyen van.
21. a) Gondoltam egy számot, hozzáadtam (+6)-ot, elvettem belőle (–3)-at, kivontam belőle (–7)-et,
elvettem belőle (+5)-öt, és az eredmény (+1) lett. Melyik számra gondoltam?
Melyik számra gondoltam?
Visszafelé okoskodunk. Ha a fenti műveleteket nem végeztük volna el, akkor:
(+1) + (+5) + (−7) + (−3) − (+6) = (−10) értékünk lenne. Feltétlenül ellenőrizzük a megoldás
helyességét!
22. Egy kétjegyű számból kivontam egy háromjegyű számot, és eredményül (–1)-et kaptam. Melyik
két számot vontam ki egymásból?
A 99 − 100 = −1 különbség szerepel a feladatban.
23. Egy kétjegyű számból kivontam egy háromjegyű számot, és eredményül (–2)-t kaptam. Melyik
két számot vontam ki egymásból?
A 98 − 100 = (−2) és a 99 − 101 = (−2) különbségek tesznek eleget a feladat szövegének.
A feladatot érdeklődőbb csoportban lehet tovább kérdezni. Ha a különbség −3, −4, …, akkor olyan
számpárokat kell keresni a számegyenesen, ahol a háromjegyű szám 3-mal, 4-gyel … követi a kétje-
gyűt, ezért a megoldások száma 3, 4 … számpár lesz. (A számpároknak határt szab a kétjegyűség!)
24. Egy család folyószámla-egyenlegének havi pénzforgalma:

Nyitóegyenleg 2020. 01. 26-án: 245 000 Ft
Készpénzfelvétel bankautomatából: –118 500 Ft
Munkabér-átutalás 2020. 02. 02.: 185 900 Ft
Hiteltörlesztés 2020. 02. 25.: –97 600 Ft
a) Mennyi pénz maradt a számlán, ha a nyitóegyenlegből azonnal felvették a havi szükséges
készpénzmennyiséget, és egyéb tranzakció nem történt?
A: 125 500 B: 127 500 C: 126 500 D: 128 500 E: egyik sem
A C a helyes válasz: 245 000 − 118 500 = 126 500 Ft
b) Mekkora a család záróegyenlege 2020. 02. 26-án?
A: 204 800 B: 241 800 C: 194 800 D: 214 800 E: egyik sem
A D a helyes válasz, a számlán szereplő számok összege a záró egyenleg.
96
Egész számok
25. Gondoltam egy számra, az ellentettjét vettem, hozzáadtam 12-t, elvettem belőle (–3)-at, s így
éppen a legkisebb pozitív kétjegyű számot kaptam.
Melyik volt az eredeti szám?
Visszafelé érdemes okoskodni: a kapott szám a 10, ezt a (−3) elvétele után kaptuk, így az előző
szám a 7 volt. (−5)-höz kell 12-t adni, hogy az eredmény 7 legyen, s mi ennek a számnak az
ellentettjéből, azaz az 5-ből indultunk ki.
Érdemes ellenőrizni a megoldást: 5 → −5 → −5 + 12 = 7 → 7 − (−3) = 10, amely a legkisebb
kétjegyű szám.
26. Két egész szám összege 1. Ha a nagyobból kivonjuk a kisebbet, akkor 11-et kapunk. Melyik ez
a két szám?
A keresett számok: 6 és −5, mert az összegük 1, így csak egy pozitív és egy negatív szám jöhet
szóba, hisz a különbségük viszont 11, azaz az origótól összesen 11 egység távolságra vannak a
keresett számok, és közülük a pozitív szám abszolút értéke éppen eggyel nagyobb a negatívnál.
27. Egy kocka minden csúcsára (–1)-et írunk. Minden élére az él két végpontjában álló szám
összege kerül. Minden lapjára pedig a lapokat határoló éleken álló számok összege kerül.
Mennyi a lapokon lévő számok összege?
Minden élre (−2) kerül. Egy-egy lapot 4 él határol, ezért minden lapra (−8)-at írunk. A kocká-
nak 6 lapja van, ezért (−8) · 6 = −48, amit a gyerekek összeadással számolhatnak ki.
97
Egész számok
10–12. óra: Egész számok szorzása és osztása természetes számmal

Nem szokott nehézséget jelenteni ennek a témának a feldolgozása. Itt gyakoroltathatjuk a többjegyű
számmal való szorzást és osztást is, valamint a műveletek sorrendjéről tanultakat. Egész számokat
egészekkel szorozni és osztani majd csak hatodik évfolyamon fogunk, így ha a gyerekek felvetik
például a (−2) · (−3) szorzat kiszámolási módját, ne nagyon térjünk ki rá, hiszen ehhez a perman-
encia elvére van szükség, mert a szorzás definíciója nem alkalmazható: a (−2)-t nem lehet (−3)-szor
összeadandóként venni. A szorzat és a hányados változásaival csak a matematika iránt fogéko-
nyabb csoportokkal érdemes foglalkozni.
A fejezet végén lévő Tudáspróbát vagy tanórán írassuk meg, vagy ha otthoni munkára adjuk fel,
akkor hangsúlyozzuk, hogy 45 perc alatt kellene megoldani.
Feladatok
1. Írd fel szorzat alakban, és számold is ki!

a) (–2) + (–2) + (–2) + (–2) = (−2) · 4 = −8
b) (–1) + (–1) + (–1) + (–1) + (–1) = (−1) · 5 = −5
c) (–7) + (–7) + (–7) = (−7) · 3 = −21
d) (–3) + (–3) + (–3) = (−3) · 3 = −9
2. Ügyes kerekítéssel becsüld meg a feladatok eredményét, majd végezd el a kijelölt mu˝veleteket!
a) (–8) ∙ 2 = −16 b) (–13) ∙ 24 = −312 c) (–273) ∙ 102 = −27 846
(–12) ∙ 5 = −60 (–26) ∙ 12 = −312 (–314) ∙ 53 = −16 642
(–23) ∙ 4 = −92 (–39) ∙ 8 = −312 (–57) ∙ 49 = −2793
A 2. oszlopban figyeljünk a tényezők változására!
3. Írj szöveges feladatot a padtársadnak az alábbi műveletsorhoz:

a) (–5) + (–5) + (–5) + (–5) b) (–12) ∙ 4
a) (–20) b) (–48)
Néhány szellemes megoldást érdemes az osztály előtt is felolvasni.
4. Ügyes kerekítéssel becsüld meg a feladatok eredményét, majd végezd el a kijelölt műveleteket!
a) (–12) : 4 = −3 b) (–408) : 12 = −34 c) (–391) : 23 = −17
(–36) : 9 = −4 (–204) : 12 = −17 (–2553) : 111 = −23
(–48) : 8 = −6 (–204) : 6 = −34 (–5628) : 402 = −14
5. Ügyes kerekítéssel becsüld meg a feladatok eredményét, majd végezd el a kijelölt műveleteket!
a) (–16) ∙ 3 = −48 b) (–24) ∙ 6 = −144 c) (–238) ∙ 7 = −1666
(–16) ∙ 0 = 0 (–24) : 6 = −4 (–238) : 7 = −34
(–16) : 4 = −4 (–24) : 12 = −2 (–238) : 14 = −17
98
Egész számok
6. ? ∙ 6 = Melyik egész számot szoroztam meg 6-tal, ha a szorzat –24?

A: 4 B: 6 C: –4 D: 12 E: egyik sem
A C a helyes válasz: (−4) · 6 = −24.
7. ?:8= Melyik egész számot osztottam el 8-cal, ha a hányados

A feladat nyitott mondata: : 8 = adott szám
a) –16; (−128) b) –1; (−8) c) 0; 0
d) (–4)-nél nagyobb; −32-nél nagyobb egész számokat
e) (–2)-nél kisebb; −16-nál kisebb egész számokat
f) –2 és –4 között van? −32 és −16 közötti egész számokat, azaz −24 a keresett egész szám.
8. Milyen kérdéseket rejtenek az alábbi egyenlőségek? Oldd meg azokat az egész számok halmazán!
a) ∙ 3 = –6 = −2 b) : 4 = –7 = −28 c) ∙ 12 = 0 =0
d) :7=0 =0 e) ( + 3) ∙ 5 = –10 = −5 f) + 3 ∙ 5 = –10 = −25
g) | | ∙ 2 = +8 1 = −4 és 2=4 h) | |: 4 = –2 Nincs ilyen szám.
i) ∙ 4 + 2 = –6 = −2 j) :5+3=0 = −15
Egész számok
k) ∙0+4=4 tetszőleges szám l) : 0 – 8 = –3 Nincs ilyen szám, mert 0-val
A tanulók mondják el szavakkal a jelekkel felírt feladatokat! nem lehet osztani.
9.A 7. feldatban
Számold ki!kérjük a megfogalmazásokat a gyerekektől.
a) (–2) ∙ 5 + 12 = 2 b) (–3) ∙ 0 + (+6) : (+2) = 3 c) 15 + (–12) : 3 = 11
8. Számold ki!
a) (−2)
10. Jelöld · 5 + 12 = 2
számegyenesen az egyes b) (−3) · 0 + (+6)
feladatoknak : (+2) = számokat!
megfelelő 3 c) 15 + (−12) : 3 = 11
9. Jelöld számegyenesen
A feladat az egyesgyakoroltatását
a műveleti sorrend feladatoknak megfelelő számokat!
szolgálja, akárcsak a 8–11. feladatok.
A feladat a műveleti sorrend gyakoroltatását szolgálja, akárcsak a 8–11. feladatok.
A B C
(–8) ∙ 2 +A(+15) (+9) ∙ 0 ∙B(+3) (–9) + (+15)C– (–3)
(−8) · 2 + (+15) (+9) · 0 · (+3) (−9) + (+15) − (−3)
A = −16 + 15 = −1 B=0 C=9
A = −16 + 15 = −1 B =0 C =9
D E F
(–5) ∙ 4 D
: (+2) (+12) – (–3)E∙ (+4) (–1) + (–3)F∙ (+3)
(−5) · 4 : (+2) (+12) − (−3) · (+4) (−1) + (−3) · (+3)
D = −10 E = (+12) − (−12) = 24 F = −1 − 9 = −10
D = −10 E = (+12) − (−12) = 24 F = −1 − 9 = −10
D=F AB C E
−12 −10 −1 0 1 9 10 20 24
10. Rendezd növekvő sorrendbe az adott számokat!

11. A Rendezd
= (−4) ·növekvő
4 + (−3) sorrendbe
= −16 + (−3)az= adott
−19 számokat! B = (−121) : 11 + 13 · 2 = −11 + 26 = 15
CA == (–4)
32 + ∙(−12)
4 + (–3)
·5− = (−28)
−16 + =(−3) = −19
32 + (−60) + 28 = 0 D = 14 + (−14) : 7 + (−5) = 14 − 2 − 5 = 7
AB <
= C(–121)
< D< : B11 + 13 ∙ 2 = −11 + 26 = 15
C = 32 + (–12) ∙ 5 – (–28) = 32 + (−60) + 28 = 0
11. Rendezd csökkenő sorrendbe az adott számokat!
AD == 514+ +(−12) + (–5): =2 14
(–14): 6: +7 (−14) −2−5=7
= 5 − 2 + (−7) = −4 B = (−2) + (−2) · 3 = (−2) + (−6) = −8
A<C<D<B
C = (−2 − 2) · 3 = (−4) · 3 = −12 D = (−24) : 6 + (100 − 4) : 8 = −4 + 96 : 8 = −4 + 12 = 8
99
D>
A>B>
C
12. Oldd meg a nyitott mondatokat!
a) a +4=7 a =3 b) b + 4 · 3 = 7 b = −5
Egész számok
12. Rendezd csökkenő sorrendbe az adott számokat!

A = 5 + (–12) : 6 + (–14) : 2 = 5 − 2 + (−7) = −4
B = (–2) + (–2) ∙ 3 = (−2) + (−6) = −8
C = (–2 – 2) ∙ 3 = (−4) · 3 = −12
D = (–24) : 6 + (100 – 4) : 8 = −4 + 96 : 8 = −4 + 12 = 8
D > A > B > −12
13. Mit írhatunk a helyére, hogy igaz állításokat kapjunk?

a) +4=7 =3 b) +4·3=7 = −5
c) ( + 3) ∙ 6 = –18 = −6 d) + (–24) : 3 = 4 = 12
e) | |+ 4 = 7 1 = −3 és 2 = 3 f) | + 4 ∙ 3| = 7 1 = −19 és 2 = −5
14. Írd fel a sorozatok első hat elemét! A sorozatok elemei közül karikázd be a legnagyobb abszolút
értékű tagot!
a) A sorozat első eleme (–2), és minden további elem az előző kétszerese.
(−2); (−4); (−8); (−16); (−32); (−64)
b) A sorozat első eleme (–3), és minden további elem az előző kétszeresénél eggyel kisebb szám.
(−3); (−7); (−15); (−31); (−63); (−127)
c) A sorozat elemeit úgy képeztük, hogy a megelőző elemnek vettük a háromszorosát. A sorozat
harmadik eleme a (–27). (−3); (−9); (−27); (−81); (−243); (−729)
d) Írj hasonló feladatot a padtársadnak!
Projektfeladat
2–4 fős csoportban készítsetek egy posztert, amelyen különböző előjelű magasságokat tudtok
szemléltetni! Például: híres magas épületek és föld alatti létesítmények (sóbánya, kazamata …)
fotóit tegyétek fel egy kartonlapra, és írjátok rá az egyes magasságokat előjeles számokkal. Írja-
tok néhány kérdést is, amelyeket a poszter bemutatása után feltesztek osztálytársaitoknak!
A projekt feladatot érdemes egy héttel korábban ismertetni, hogy a gyerekeknek legyen idejük
a fotók összegyűjtésére. A csoportokat célszerű minden projekt feladat esetén más-más összeté-
telben szervezni.
100
Egész számok
13–14. óra: Nyitott mondatok
Tk.: 92–93. oldal, 19., 20.,13–14.

24., 103. óra: Nyitott
oldal, 7., mondatok
12. feladat
A nyitott
Tk.: 87. oldalmondatokat
10.; 88.oldal az ötödik
19.,20; 94. évfolyamon még14,14.;
oldal 8,9; 95.oldal csak logikai
98.oldalúton, lebontogatással
6-9.; 99.oldal 13. kell megolda-
niuk a gyerekeknek. Hatodik évfolyamon szerepel majd az egyenletek megoldása mérlegelvvel.
AEngedjük a gyerekeket
nyitott mondatokat próbálgatni,
az ötödik győződjenek
évfolyamon még csakmeg ellenőrzéssel
logikai a megtaláltkell
úton, lebontogatással eredmény he-
megoldani-
lyességéről!
uk Ne ijedjenek
a gyerekeknek. Engedjükmeg, ha egy-egy
a gyerekeket nyitott mondatot
próbálgatni, egyetlen
győződjenek megszám se tesz igazzá,
ellenőrzéssel vagy
a megtalált
bizonyos nyitott mondatokat több szám is igazzá tesz.
eredmény helyességéről! Ne ijedjenek meg, ha egy-egy nyitott mondatot egyetlen szám se tesz
igazzá, vagy bizonyos nyitott mondatokat több szám is igazzá tesz.
Tudáspróba
Tudáspróba
Tk.: 104. oldal
1.1. Jelöld
Jelöld meg
meg az
az adott
adott számok
számokhelyét
helyétaaszámegyenesen!
számegyenesen!
aa == 33 b = 3 ellentettje c = −4 c = –4 d = | − 4| d = |–4|
b = 3 ellentettje e = −| − 5|
fe == −7
–|–5|
ellentettje g = −2 abszolút
f = –7 ellentettje g = –2értékénél
abszolút 3-mal
értékénél 3-mal nagyobb
nagyobb
e c b a d g f
−5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7
2. Számítsd ki a következő összegeket és különbségeket!

2. Számítsd ki a következő összegeket és különbségeket!
a) (−8) + (−12) = −20 b) (+10) − (−6) = 16
a) (–8) + (–12) = −20 b) (+10) – (–6) = 16
c) (−14) − (+3) = −17 d) 21 + (−8) = 13
c) (–14) – (+3) = −17 d) 21 + (–8) = 13
e) (−17) + (+24) + (−43) = −36 f) 128 + (−43) − 228 = −143
e) (–17) + (+24) + (–43) = −36 f) 128 + (–43) – 228 = −143
A = (−2) · 3 + (−18) = −6 + (−18) = −24 B = (−72) : 12 − 9 = −6 − 9 = −15
A = (–2) ∙ 3 + (–18) = −6 + (−18) = −24
C = 44 + (−13) · 5 = 44 + (−65) = −21 D = (−38) + (5 − 3) · 4 = −38 + 2 · 4 = −30
B = (–72) : 12 – 9 = −6 − 9 = −15
D A C B
C = 44 + (–13) ∙ 5 = 44 + (−65) = −21
4. Oldd meg +
D = (–38) a (5
nyitott
– 3) ∙mondatokat
4 = −38 + 2 az · 4egész
= −30számok halmazán!
D <a A−<2 C= <
a) −2B a = 0
b) 12 · 3 + b = 30 36 + b = 30, innen b = −6.
4. Milyen
c) (−8)egész · 4 − számok
c = 8 −32 teszik igazzá az alábbi állításokat?
− c = 8, innen c = −40.
a) (d −
d) – 24)=· –2
(−3) = 24 = 0d − 4 = −8, innen d = −4.
b) e +∙ (−25)
e) 12 3 + : =5 30 = −6 36e++ (−5)= =30,
−6, innen e ==−1.
innen −6
| f | +∙ 34 =
f) (–8)
c) – 8 |f =| =8 5,−32 − f1 ==−5
innen 8, és f2 = 5 = −40
innen
d) ( –el,4)hogy
5. Döntsd ∙ (–3)melyik
= 24 állítás
−4 =igaz,
−8, innen
és melyik=hamis!
−4
e) + (–25)
Válaszodat : 5 = –6
indokold! + (−5) = −6, innen = −1
f) |Minden
a) | + 3 =szám
8 | nagyobb az ellentettjénél.
| = 5, innen Hamis. A negatív számok kisebbek a saját, pozitív ellen-
1 = −5 és 2 = 5
tettjüknél.
112
101
Egész számok
5. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis!

Válaszodat indokold!
a) Minden szám nagyobb az ellentettjénél.
Hamis. A negatív számok kisebbek a saját, pozitív ellentettjüknél.
b) Az összeg nő, ha valamelyik összeadandóhoz hozzáadunk egy egész számot.
Hamis. Ha negatív számot adunk az egyik összeadandóhoz, csökkenni fog az összeg és nem nőni.
c) Egy hányados akkor 0, ha az osztó 0. Hamis. Az osztó soha nem lehet 0.
d) Van olyan egész szám, amelynek háromszorosa 0. Igaz, a 0 keresett szám.
6. A népszerű Zrínyi Ilona matematikaversenyen 25 kérdésre kell válaszolniuk az ötödikeseknek.

A pontozás a következő:
Pontszám = 25 + 4 ∙ H – R.
H a helyes válaszok, R a rossz válaszok száma, és a meg nem oldott feladatokért 0 pont jár. Öt
barátnő indult a versenyen. Mennyi lett a legeredményesebb és a legkevésbé sikeres versenyző
pontszámának a különbsége, ha
• Anna 18 feladatot helyesen megoldott, és 5-öt elrontott; A = 25 + 4 · 18 − 5 = 92
• Bea 19 feladatot helyesen megoldott, és 6-ot elrontott; B = 25 + 4 · 19 − 6 = 95
• Csilla 16 feladatot helyesen megoldott, nem válaszolt 7 feladatra, a többit elrontotta;
C = 25 + 4 · 16 − 2 = 87
• Dia 3-at rontott, és 20-at jól megoldott; D = 25 + 4 · 20 − 3 = 102
• Eszti minden kérdésre válaszolt, és a helyes megfejtéseinek száma 17-tel több, mint a hibásaké?
Eszti 21-et jól megoldott és 4-et rontott. E = 25 + 4 · 21 − 4 = 105
A: 12 B: 14 C: 15 D: 18 E: egyik sem
A különbség: 105 − 87 = 18, D a helyes válasz.
102
Helymeghatározás
Helymeghatározás
Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben
Tájékozódás a síkon: a derékszögű korrdináta-rendszer
5. óra: Gyakorlás

Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben
Tk.: 101–102. oldal, Tk.: 104–105. oldal: 1–3. feladat
Javasolt eszközök: földgömb, autóstérképek, sakktáblák, színház-, mozi-, hangversenyjegyek,

borítékok
A pontos helymeghatározás szükségességét a gyerekek már megtapasztalták. Először ők mondja-
nak a mindennapi életből erre példákat, majd célszerű a tankönyv bevezető képanyagát gondosan
tanulmányoznunk.
Például: Megkaphatja-e a levelet a címzett, ha akár egyetlen információ is kimarad a megcímzett
borítékon?
A hangversenyjegynél melyik információ nélkülözhetetlen, és melyiket lehet elhagyni? Mindkét
példára a gyerekeknek is kell hasonlót tervezniük a 2. és 3. feladatban (rendkívül hiányos megoldá-
sok szoktak születni, érdemes lesz újra a precíz adatok kiválasztására felhívni a tanulók figyelmét).
Az osztályteremben való tájékozódásra érdemes időt szentelni, jól előkészíti a koordináta-rendszer
fogalmát. Bevezetve az oszlop-sor helymeghatározást, jót lehet játszani (ne sajnáljuk az időt):
A Tankönyv hátsó borítóján található színes négyzethálós játéktáblán is remek kérdéseket lehet
feltenni a síkon való tájékozódásra. Pl:
– sorolj fel 5 barna mezőt
– padtársad keresse meg azt a barna mezőt, melynek szonszédja…
– lásd el jelzőszámokkal a táblát (mint az osztály teremnél), majd tűzzél ki feladatokat a padtársad-
nak, aki keresse meg az általad szavakkal jellemzett mezőt. Pl: A legkisebb vízszintes koordiná-
tájú barna mezőtől 3 egységre levő mezők színe.
Csak a játék után tűzzük ki önálló mukára a tanköny 1. feladatát!
Feltétlenül vigyünk az osztályba:
• autóstérképet: lehetőleg ugyanabból a kiadásból többet, így a gyerekek csoportokban egymást
• kérdezhetik: „Keresd meg X helységet! Melyik a legnagyobb település az 5 E2-ben?” stb.
• sakktáblát: valószínűleg lesz olyan tanuló az osztályban, aki tud sakkozni, és ő fogja mondani a
sakktáblán való tájékozódáshoz alkalmas utasítást.
• földgömböt: a gyerekek már valószínűleg földrajzóráról ismerik, itt inkább csak szintetizálásra szolgál.
A boríték megcímzését pármunkának javasoljuk, és a megcímzett borítékokat cseréljék ki a párok,
és keressék meg a hiányzó adatokat.
103
Helymeghatározás

Tájékozódás a síkon: a derékszögű koordináta-rendszer
Tk.: 103–104. oldal, 104–105. oldal 4–18. feladat
Javasolt eszközök: négyzethálós tábla és színes korongok, számítógépes programok

Bevezetjük a derékszögű koordináta-rendszert, megbeszéljük az elnevezéseket, és utalhatunk
arra, hogy nem csak így lehet a síkon tájékozódni – ezt a gyerekek maguktól is szokták mondani.
A pontok koordinátáit TILOS felcserélni, ezt legjobban a torpedójátékkal lehet tudatosítani a gye-
rekekben.
5. óra: Gyakorlás
Tk.: 104–106. oldalról a kimaradt feladatok
Feladatok
1. Tájékozódjatok az osztálytermetekben!
Számozzátok meg az oszlopokat és a sorokat! Így minden ülőhelyhez egy rendezett számpár
tartozik: (2. oszlop; 3. szék) vagy röviden (2; 3).
a) Írd le, hol ülsz!
b) Mely helyeken hiányoznak ma az osztályotokból?
c) Ki ül a (2; 3) helyen?
d) Írd le a szemüveges tanulók jelzőszámait!
e) Írd le a 4. sorban ülő fiúk jelzőszámait!
f) Írd le a 3. oszlopban ülő lányok jelzőszámait!
2. Címezz meg egy borítékot valamelyik rokonodnak, barátodnak!
3. Tervezz egy 3 előadásból álló hangversenybérletet!
A padtársak olvassák fel egymásnak a megoldásaikat, és próbálják megtalálni, hogy van-e kiha-
gyott fontos információ
4. Ábrázold a következő pontokat derékszögű koordináta-rendszerben!
Mondassuk el a gyerekekkel, hogy az általuk ábrázolt pont melyik síknegyedbe esik!

Például – az A pont az első síknegyedben van,
– a D(0; –3) pont az y tengelyre esik az a) feladatban.
a) A(4; 3) B(–2; 5) C(–3; –4) D(0; –3)

b) A(5; 2) B(3; –2) C(5; 0) D(–3; –4)
104
Helymeghatározás
B
5 5
4 4
A
3 3
A
2 2
1 1
C
−5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
−1 −1
B
−2 −2
−3
D −3
C −4 D −4
−5 −5
a) b)
5.a) Írd le a koordináta-rendszerben látható pontok

jelzőszámait! 5
A(−5; 1), B(−4; 2), C(−3;−1), D(2;−1), E(−4;−3), 4
F(−2;−3), G(1;−3), H(3;−3), I (3; 0). B
3
2
b) Vegyél el a pontok első jelzőszámából 2-t, a második A 1
jelzőszámot ne változtasd meg! Írd le az új pontok jel- I
zőszámait! −5 −4 −3 −2 −1 0
C −1
1 2 3 4 5
D
Rajzold le az új ábrát pirossal! −2
A’(−7; 1), B’(−6; 2), C’(−5;−1), D’(0;−1), E’(−6;−3), E F −3 G H
F’(−4;−3), G’(−1;−3), H’(1;−3), I’(1; 0). −4
−5
5
4
3
B’ 2
A’ 1
I’
−7 −6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
C’ −1 D’
−2
E’ F’ G’−3 H’
−4
−5
c) Ne változtasd meg az eredeti pontok első jelzőszámait,

viszont a második jelzőszámoknak vedd az ellentettjét!
Írd le az új pontok jelzőszámait!
Rajzold le kékkel az új ábrát!
A tengelyes tükrözést előkészítő feladat.
A’’(−5; −1), B’’(−4; −2), C’’(−3;1), D’’(2;1), E’’(−4;3), F’’(−2;3), G’’(1;3), H’’(3;3), I’’(3; 0).
105
Helymeghatározás
5
4
E’’ F’’ 3 G’’ H’’
2
C’’ 1 D’’
I’’
−7 −6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
A’’ −1
−2
B’’
−4
−5
6. Az 5. a osztály osztálykiránduláson elment egy kalandpark-

ba, ahol a gyerekek egy koordináta-rendszeren elkészített
térképet kaptak a pénztárnál az egyes létesítmények helyé-
ről.
Jelmagyarázat:
B: bejárat; B(0; 0)
L: lengés kötélen, mint Tarzan; L(4; 3)
R: rönkmászás; R(4;−3)
H: hídon való átkelés; H(−1;−1)
P és Q között kötélen kell átsiklani karabineres biztosítással; P(2; 3) és Q(3; 2)
K: kilátó K(3;−2)
a) Írd le az egyes helyek koordinátáit!
b) Padtársadnak koordinátákkal add meg azt a 3 helyet, ahová legszívesebben mennél, és ő
fejtse meg, hogy mik ezek!
c) Tervezz még 3, számodra érdekes kalandparki állomást a térképre, és társad jelölje be azokat
a te elmondásod alapján a saját térképére!
7. Jelölj ki a koordináta-rendszerben 5 pontot

a) az x tengelyen, Az x tengelyen levő pontok második jelzőszáma 0.
b) az y tengely negatív felén!
Az y tengely negatív felén levő pontok első jelzőszáma 0, a második jelzőszáma negatív.
Mi a közös jellemzője a kijelölt pontok koordinátáinak?
8. Rajzold le a koordináta-rendszerbe az alábbi pontokat!

A(–2; 3), B(4; 2), C(0; 3), D(–1; –1), E(–1; 4), F(5; 0), G(–3; –3), H(2; 4), I(3; –3), J(0; 0)
a) Válaszd ki közülük a II. síknegyedbe esőket (pirossal rajzolj)! A és E
b) Válaszd ki közülük a III. síknegyedbe esőket (kékkel rajzolj)! D és G
c) Válaszd ki azokat a pontokat, amelyek a fentiek közül egyik síknegyedbe sem esnek (zölddel
rajzolj)! C, F és J
106
Helymeghatározás
5
E H
4
A C
3
B
2
1
J F
−7 −6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
−1
D
−2
G I
−3
−4
−5
9. Rajzold le az összes olyan pontot, amelynek első jelzőszáma a –3, 0, 3 számok valamelyike, má-
sodik jelzőszáma pedig a –5 vagy az 5!
A 9. feladatot érdeklődőbb osztályban érdemes „általánosítani” is, azaz megbeszélni, hogy ha az

első jelzőszám már 4, 5… szám lehet, és a második jelzőszám még mindig −5 vagy 5, akkor hogyan
változik a megoldások száma (n·2). Mennyi lesz a pontok száma, ha a második jelzőszám is többféle
lehet? (n · k) – persze n és k konkrét szám legyen!
A pontok: (−3;−5), (0;−5), (3;−5), (−3; 5), (0; 5), (3; 5)
10. Rajzold le az összes olyan pontot, amelyekre teljesül, hogy

a) első jelzőszáma 3, második jelzőszámának abszolút értéke 4;
Ha a második jelzőszám abszolút értéke 4, akkor a második jelzőszám −4 vagy 4. Két pont a
megoldás: A(3;−4) és B(3; 4).
b) első jelzőszámának ellentettje 3, második jelzőszámának abszolút értéke 2;
Az első jelzőszám ellentettje a 3, így az első jelzőszám −3, míg a második −2 vagy 2.
Ismét két pont a megoldás C(−3;−2) és D(−3; 2).
c) első jelzőszámának abszolút értéke 0, második jelzőszámának abszolút értéke 5!
Két pontot kapunk: E(0; 5) és F(0;−5).
t, amelyekre teljesül, hogy
elzőszámának ab- y
5
E
B
t értéke 4, akkor a
ét pont a megoldás: 3
D 2
a 3, második jel-
2;
−3 −2 0 2 3
x
, így az első jelző-
y 2. C −2
; −2) és D (−3; 2).
−3
lút értéke 0, má- A
t értéke 5!
−5
F
0; −5).
rendszerben az A(−5; 2), B (−5; −3), C (4; −3) és D (4; 2) pon-

dott sorrendben! Milyen négyszöget kaptál? 107
y C ��
3
D �
2
A�
Helymeghatározás
B 11. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben az A(–5; 2), B(–5; –3), C(4; –3) és D(4; 2) pontokat,
és kösd össze őket a megadott sorrendben! Milyen négyszöget kaptál?
A tengelyes tükrözést előkészítő feladat. A kapott négyszög téglalap.
a) Vedd a csúcsok első jelzőszámának az ellentettjét, a második jelzőszámot ne változtasd!
Ábrázold a pontokat, és rajzold meg pirossal az új négyszöget!
3
x
A’(5; 2), B’(5;−3), C’(−4;−3), D’(−4; 2). Az y tengelyre áttükröztük a téglalapot.
A A D’
3
D A’
2
1
D (4; 2) pon- −6 −5 −4 −3 −2 −1 0
−1
1 2 3 4 5
−2
−3
B C’ C B’
−4
b) Most az eredeti pontok második jelzőszámának az ellentettjét vedd, és az elsőket ne változ-

tasd! Ábrázold a pontokat, és rajzold meg kékkel az új négyszöget!
A’’(−5;−2), B’’(−5; 3), C’’(4; 3), D’’(4;−2). Az x tengelyre áttükröztük az eredeti téglalapot.
B’’ C’’
3
A D
2
1
−6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
változtasd! −1
A’’ −2
D’’
−3
B C
et ne változ- −4
pot.
12. Derékszögű koordináta-rendszerben keresd meg a D pontot úgy, hogy az A(4; 2), B(–3; 2) és
A C(–3; –3) pontokkal együtt egy téglalap csúcspontjai legyenek!
Csak egy téglalapot kapunk. D(4;−3).
2 3 4 5 x
3
B A
D 2
1
−6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
−1
−2
−3
C D
−4
108
13. Rajzold le a füzetedbe az alábbi pontokat, és kösd Helymeghatározás
Helymeghatározás9
is össze őket! (A -t is kösd össze -val!)
8
(− 4; 2) (− 2; − 1) (2; − 1) (4; 2) (3; 2)
7
13. Rajzold (0; 6) le a füzetedbeésaz alábbi pontokat, és (− kösd 3; 2)
F �� y9 5
6
13. Rajzold is össze
Milyen lealakzatot
őket!a füzetedbe (A G-t kaptál? azkösd
is alábbi
Az ábrán össze pontokat,
egy A-val!)
vitorláshajó és kösd van.
is össze
a) A pontok
A(–4;
őket! (A
2) B(–2; első G–1) -t
jelzőszámáhozis kösd össze adj
C(2; –1) D(4; (2)− 3)-at, a má-
A-val!)
A(−4; 2) Bjelzőszámot
sodik
2) F(0; 6) és G(–3; 2)
(−2; −1) Cne −1) D (4; 2)
(2; változtasd! E
történik (3; 2) az
84
F (0;E(3;
Mi
6)eredeti ábrával? Rajzolj! és G (−3; 2) F �
73
F
Milyen alakzatot kaptál? Az ábrán egy vitorlás- �� G ��
6 2 ��
E
Milyen alakzatot
hajó van. (− 7; 2), kaptál?
(− 5; − 1),Az ábrán (− 1; egy − 1), vitorláshajó (1; 2), van.
(0; 2), A 51
D
a) A pontok (− 3; 6), első (− jelzőszámához
6; 2) Az tengely adj mentén (−3)-at, a má-
a) A pontok első jelzőszámához adj (–3)-at,3-mal a má- nega- − 7 − 6 − 5 − 4 − 3 − 2 − 41 0 1 2 3 4 5
sodik jelzőszámot
tív irányba való eltolás. ne változtasd! Mi történik az 3− 1 � �
sodik jelzőszámot ne változtasd! Mi történik A� G � A G − E2 D E D
eredeti
b) ábrával? az ábrával?
eredeti Rajzolj! pontokhoz térj vissza! Az első ��2
az eredeti
Ismét Rajzolj! B ��
C 1− 3
A�A’(−7;
(−7;
2), B � (−5; −1),
jelzőszámból
2), B’ ( −5;−1), vegyél CC’ �
(−1;
( el 3-−1),
−1;−1), at, aDmásodikhoz
D’
�
(
(1; 2), E � (0; 2),adj
1; 2),
F � (−3; hozzá G
E’(0;6), 2), F’
3-at!
�
(−3;2)6),AzGx’(−6;
(−6;Mi történik tengely az eredeti
2) mentén 3-mal nega-
ábrával? Adj olyan −7 −6 utasítást,
−5 −4 −3amelyik −2 −1 0 az 1( 2) rajzot 3 4 5a x( )
tív helyzetbe
Az irányba valóviszi!
x tengelyeltolás. mentén 3-mal negatív irányba B� B C� −1
C
−2
b) Ismét valóaz (− ;
eltolás.
7 5 ) , (− ; ) ,
eredeti pontokhoz térj vissza! Az első
5 2 (− 1 ; 2 ) , (1 ; 5 ) , (0 ; 5 ) , (− 3 ; 9 ) , (− 6 ; 5 )
−3
jelzőszámból
z tengely vegyél
b) Ismét az eredeti pontokhoz térj vissza! Az első
A mentén el 3 - mal3-at, negatív, a másodikhoz az tengely adj mentén -
3 mal pozitív irányba való eltolás.
hozzájelzőszámból
Az a) 3-at! pontban Mi vegyél történik
leírt ábra el az 3-at,
minden eredeti a másodikhoz ábrával?második
pontjának Adjhozzá
adj olyan utasítást,
3-at!
jelzőszámához Mi történik amelyik
kell az azeredeti
hozzáadni (a3-)at.rajzot a (bAdj
ábrával? )
helyzetbe viszi!
c)� olyanKészíts utasítást,
te is egy amelyik hasonló az (a) „kedves” rajzot a ábrát! (b) helyzetbe Írd le aviszi! pontok koordinátáit egy papírra, és add
A A’’(−7;
(−7; oda5), a 5), B �(−5;
padszomszédodnak! 2), C � (−1; 2), D �Készítsétek
B’’(−5; 2), C’’(−1; 2), D’’(1; 5), E’’(0; 5), F’’(−3; 9), G’’(−6; 5)
(1; 5), E � (0; 5), el F �
egymás(−3; 9), ábráit! G �
(−6; 5)
Az x tengely mentén 3-mal negatív, az y tengely mentén 3-mal pozitív irányba való eltolás.
Az x tengely
Jó lehetőség a műveletek mentén 3-mal gyakorlására, negatív, az és yismét tengely mentén 3-mal
észrevehetik a gyerek, pozitívhogy
irányba való eltolás.
−a 3)( hozzáadása
Az a) pontban leírt ábra minden pontjának második jelzőszámához kell hozzáadni 3-at.
és a 3 Az elvétele a) pontban azonos. leírt ábra minden pontjának második jelzőszámához kell hozzáadni 3-at.
c) c)Készíts
Készíts te is egy
te is egyszemléltetn hasonló
hasonló„kedves” „kedves” ábrát!
ábrát! Írd le
Írd le aapontok
pontokkoordinátáit koordinátáitegy egypapírra, papírra, és addadd
Írásvetítőn érdemes i a feladatot: 2 egybevágó kis hajót készítünk, és azokat és egymásra oda
oda
tesszük. a padszomszédodnak!
a padszomszédodnak!
Az a) feladatnál ésKészítsétek Készítsétek
ab) feladatnál el
el egymás egymás
is megmutatjuk ábráit!
ábráit! az ltoláste – jó előkészítő feladat
az egybevágósági transzform
Jó lehetőség a műveletek gyakorlására, és ismét észrevehetik a gyerek, hogy a (−3) ációkhoz. S z ámítógépes programma l is remekül szemléltethető
hozzáadása a
14.
és afeladat a) Az
3 elvétele ábrán
megoldása. azonos. látható síkbeli alakzatok közül írd le a vízszintes oldallal rendelkező alakzatok
csúcspontjainak jelzőszámait!
Írásvetítőn érdemes szemléltetni a feladatot: 2 egybevágó kis hajót készítünk, és azokat egymásra
14. Az ábrán A(–1; 1), B(3; 2), C(2; alakzatok 2), D(2; 4)közül írd le
tesszük. Az a)látható feladatnál síkbeli és a b) feladatnál is megmutatjuk az eltolást – jó előkészítő 5 feladat
a) E(4;a 1),
konkáv F(5; 2),
alakzat G(4;
az egybevágósági transzformációkhoz. Számítógépes programmal is remekül szemléltethető 2)
csúcspontjainak jelzőszámait; a
4
feladatb)megoldása. Olvasd le a négyzet négy csúcspontjának jelszőszámait,
(− 1 ; 1 ) , (3 ; 2 ) , (2 ; 2 ) , (2 ; 4 ) .
3
b) majd a vízszintes számold oldallal ki pontonként rendelkező a két jelzőszám alakzatok összegét! csúcspont- 2
14. Az ábrán Ajainaknégyzet
látható jelzőszámait!
csúcsainak
síkbeli alakzatok Az a)-beli A jelzőszámokközül konkáv írd négyszög
le és a de- y 1
–5 – 4 –3 –2 –1 5
rékszögűalakzat
jelzőszámai
a) a konkáv háromszög rendelkezik
csúcspontjainak összege vízszintes
jelzőszámait; oldallal. Az utóbbi
4 –1 1 2 3 4 5
D
H
A(−1;H(-3;-1) 1), B (3; 2), C (2; 2), D (2; 4).
csúcspontjai: (4 ; 1 ) , (5 ; 2 ) ,
-4 (4 ; 2 ) .
3– 2
15. b) Rajzolj I(-5;-3)
a vízszintes olyan oldallal pontokat, rendelkező amelyek -8 második alakzatokjelzőszáma csúcspont- 2– 3
C G F
I B
jainak
a) J(-3;-5)
az első jelzőszámait! jelzőszámnál Az eggyel a)-beli -8 konkáv nagyobb négyszög (pirossal és arajzolj);
de- A 1–K4 E
rékszögű háromszög rendelkezik vízszintes oldallal. Az utóbbi
-4 (kékkel rajzolj)! –5
b) K(-1;-3)
az első jelzőszám kétszerese J 0 1 2 3 4 5 x
csúcspontjai: E (4; 1), F (5; 2), G (4; 2). −4 −3 −2 −1
−1
Milyen érdekességet fedezel fel a pirossal, illetve a kékkel
15.15.Rajzolj Rajzolj olyan pontokat,amelyek amelyekmásodik másodikjelzőszáma jelzőszáma −2
rajzolt olyan pontokról? pontokat,
a)azaz első jelzőszámnál eggyel nagyobb(pirossal (pirossalrajzolj); rajzolj); −3
a) első jelzőszámnál eggyel
A lineáris függvényt előkészítő feladat. A tanulók 5–6 megfelelő pont felrajzolása nagyobb −4 után észre
b) az első jelzőszám kétszerese (kékkel rajzolj)!
b) az első
szokták venni, jelzőszám hogy mindkét kétszerese esetben (kékkela rajzolj)! megrajzolt pontok egy-egy egyenesen −5 helyezkednek el.
Milyen érdekességet fedezel fel a pirossal, illetve a kékkel rajzolt pontokról?
Milyen érdekességet fedezel fel a pirossal, illetve a kékkel
rajzolt pontokról?
A lineáris függvényt előkészítő feladat. A tanulók 5–6 megfelelő pont felrajzolása után észre szok- 19
ták venni, hogy mindkét esetben
A lineáris függvényt előkészítő feladat. A tanulók 5–6 megfelelő pont felrajzolása után észre a megrajzolt pontok egy-egy egyenesen helyezkednek el.
szokták venni, hogy mindkét esetben a megrajzolt pontok egy-egy egyenesen helyezkednek el.
109
119
Helymeghatározás
16. Rajzolj olyan pontokat, amelyek jelzőszámainak abszolút értéke megegyezik!

Milyen alakzatot határoznak meg ezek a pontok?
Legalább 8 pontot rajzoltassunk meg a gyerekekkel, mert csak így vehetik észre, hogy a kere-
sett pontok egy „x ” betűt alkotnak!
17. Rajzolj olyan pontokat, amelyek második jelzőszáma nagyobb, mint az első!
Milyen alakzatot határoznak meg ezek a pontok?
Az y > x összefüggésnek végtelen sok pont tesz eleget. Minél több pontot vesznek fel a tanulók,
annál inkább van esélyük arra, hogy észrevegyék, hogy egy félsík pontjait keressük.
18. Rajzolj a derékszögű koordináta-rendszerbe 6 olyan pontot, amelynek két jelzőszámát összeadva
Nehéz feladat, melynek végtelen sok megoldása van.
a) páros számot kapsz, Például: A(0; 0), B(−2; 6), C(1; 5), D(7; 3)
Észre vehetjük, hogy vagy mindkét jelzőszám páros, vagy mindkettő páratlan.
b) hárommal osztható számot kapsz! Például: A(3; 0), B(6; 3), C(1; 2), D(7; 5)
110
Mennyiségek
Mennyiségek
1–3. óra A mennyiségek fogalma, nem tízes számrendszeren
alapuló mennyiségek
4–7. óra Műveletek mennyiségekkel, a mérés pontossága
8–9. óra A hosszúság mérése
10–12. óra A terület mérése és mértékegységei
13–14. óra A szög mérése
1–3. óra: A mennyiségek fogalma,

nem tízes számrendszeren alapuló mennyiségek
Javasolt eszközök: mérőeszközök a hosszúság, idő, tömeg, hőmérséklet méréséhez (például mérő-
szalag, vonalzó, óra, mérleg, hőmérő); különböző hosszúságú tárgyak, különböző tömegű tárgyak,
kétkarú mérleg
Feladatok
1. Csoportosítsd az azonos fajta mennyiségeket, majd a csoportokon belül rendezd csökkenő sor-
rendbe őket!
a) 1 hónap, 1 mm, 1 dl, 1 hét, 1 cl, 1 év, 1 dm, 1 hl, 1 perc, 1 ml, 1 m, 1 km
b) 1 km, 1 l, 1 t, 1 cm, 1 dkg, 1 ml, 1 kg, 1 dm, 1 g, 1 dl
a) 1 év > 1 hónap > 1 hét > 1 perc 1 hl > 1 dl > 1 cl > 1 ml 1 km > 1 m > 1 dm > 1 mm
b) 1km> 1dm>1cm 1l > 1dl > 1 ml 1t >1kg > 1 dkg >1 g
2. Melyik nagyobb, mennyivel?

a) 1 nap vagy egy heti tanítási idő az osztályodban (1 órának tekintjük a tanítási órát és a szüne-
tet együttesen).
Például ha 4 napon van öt, 1 napon hat tanítási óra, akkor a heti tanítási idő 2 órával több egy
napnál.
b) 3 m vagy lakásotokban a belső magasság (belső magasság: a padló és a mennyezet távolsága).
Erre a kérdésre különböző válaszok várhatók. Lakótelepen lakó gyerekek 265 cm-t monda-
nak, míg polgári lakásokban 4 m.
3. Határozd meg a hiányzó mérőszámokat és egységeket!

a) 7 kg = 700 dkg = 7000 g b) 19 t = 19 000 kg = 190 q
c) 6300 dkg = 63 000 g = 63 kg d) 17 000 g = 1700 dkg = 17 kg
e) 240 g = 24 dkg = 240 000 mg f) 3 t 48 kg = 3048 kg = 304 800 dkg
111
Mennyiségek
4. Készíts táblázatot! Írd bele a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket a megadott példák

szerint!
mennyiség t kg dkg g mérőszám egység
a) 64 kg 6 4 0 0 6400 dkg
4
b) 4 kg 150 dkg 550 dkg
1 5 0
c) Milyen mértékegységben mérve lesz 2500 g mérőszáma 250?
d) Milyen mértékegységben mérve lesz 6 kg 2 dkg mérőszáma 6020?
e) 32 t hány kg? f) 907 dkg hány g?
mennyiség t kg dkg g mérőszám egység

c) 2500 g 2 5 0 0 250 dkg
d) 6 kg 2 dkg 6 0 2 0 6020 g
e) 32 t 3 2 0 0 0 32 000 kg
f) 907 dkg 9 0 7 0 9070 g
5. a) Hogyan határoznád meg a könyved egy lapjának tömegét? Becslés: a könyv tömegét osztjuk
a lapok számával (1 lap = 2 oldal).
b) Végezz mérést, majd határozd meg a könyved 1 lapjának vastagságát! Becslés: a könyv vas-
tagságát elosztjuk a lapok számával.
6. Keresd meg a „kakukktojást” (a nem ideillőt)!

a) 250 dm; 25 000 cm; 2500 cm; 25 m
b) 43 kg; 4300 dkg; 43 000 g; 43 000 dkg
c) 40 l; 400 dl; 40 000 cl; 40 000 ml
a) 2500 cm; 25 000 cm; 2500 cm; 2500 cm
b) 4300 dkg; 4300 dkg; 4300 dkg; 43 000 dkg
c) 400 dl; 400 dl; 4000 dl; 400 dl
Természetesen át lehet váltani más mértékegységre is, a lényeg az összehasonlíthatóság.
7. „A mértékek, melyekkel a mennyiség megméretik, vétettek az emberi tagoktól, tudniillik az ujj-

tól, tenyértől és könyöktől. Az ujj 4 árpaszemni, úgyhogy az árpaszem legküsebb mérték legyen,
a tenyér 4 ujjni, a láb 4 tenyérni, a könyök a botkójától fogva a leghosszabb ujj végéig féllábni.”
(Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia, 1653)
a) Rendezd növekvő sorrendbe a mennyiségeket, számold ki a váltószámokat!
1 árpaszem < 1 ujj = 4 árpaszem < 1 tenyér = 4 ujj < 1 könyök = 2 tenyér < 1 láb = 2 könyök
b) Add meg a hiányzó mérőszámokat, illetve mértékegységeket!
3 tenyér = 48 árpaszem
11 láb = 44 tenyér
7 könyök = 56 ujj
368 ujj = 23 láb
112
Mennyiségek
4–7. óra Műveletek mennyiségekkel, a mérés pontossága
Nagyon fontos, hogy a kijelölt műveletek elvégzése előtt a szükséges átváltásokat végezzék el a
tanulók. Hagyjunk időt a tapasztalatok megszerzésére, konkrét mérések elvégzésére.
Feladatok
8. Két testvér közül az idősebb 2850 g és 54 cm volt a születése-

kor, míg öccse 3 kg 30 dkg és 56 cm.
a) Mennyi volt a két testvér születési tömegének különbsége?
(3 kg + 30 dkg) − 2850 g = 3030 g − 2850 g = 180 g
b) A babatakarót olyan hosszúra szokták szabni, mint ami-
lyen hosszú a baba, hogy a lábfejnél alá tudják hajtani.
A gondos anyuka 1 m 20 cm-es anyagot vett első gyereke
születésekor. Maradt-e elég hosszú anyag a második gye-
rek takarójára?
(1 m + 20 cm) − 54 cm = 120 cm − 54 cm = 66 cm, azaz elég hosszú a megvásárolt anyag.
c) Érdeklődd meg szüleidtől a születési adataidat, és padtársaddal tegyetek fel egymásnak ha-
sonló kérdéseket!
Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek zárójelesen írják fel az összetartozó mennyiségeket. Későbbi
feladatoknál ez fontos lesz. Feltétlenül adjanak szöveges választ.
9. Oldd meg a szöveges feladatokat a megoldásterv elkészítése után!

a) 2 és fél kg krumpli volt otthon, ebből 120 dkg-ot az ebédhez felhasználtam. Mennyi krumpli
maradt?
(2 kg + fél kg) − 120 dkg = 250 dkg − 120 dkg = 130 dkg maradt.
b) Nagymama 10 l málnaszörpöt készített, amelyet 7 dl-es üvegekbe tett el télire. Az utolsó üveg
nem telt meg, ezért az abban lévő maradékot megitták az unokái. Hány üveget tudott megtöl-
teni, és mennyi szörp jutott az unokáknak?
10 l = 7 dl ∙ üvegek száma + maradék
10 l = 100 dl, megnézzük, hogy 7 dl hányszor fér bele: 100 = 7 ∙ 14 + 2
14 üveg szörp lett, és 2 dl-t ittak meg az unokák.
c) A barkácsboltban kapható dróttekercsen 150 m hosszú drót van. Nekünk 15 darab 12 m hos�-
szú drótra van szükségünk. Hány tekercset kell megvenni, és mennyi drótunk marad?
15 darab ∙ 12 m = 180 m drót kell, ezért 2 tekercset kell megvenni, és marad 120 m drót.
Ezeknél a feladatoknál szorgalmazzuk a részlépések szöveges kísérését és a szöveges választ.
113
Mennyiségek
10. Számítsd ki a műveletek eredményét! Padtársaddal egyeztesd a feladatok megoldásának ered-

ményét, azután felváltva mondjatok szöveget az egyes feladatokhoz!
a) 5 kg + 19 kg = 24 kg b) 82 dl + 28 dl = 110 dl c) 102 perc − 15 perc = 87 perc
d) 2 dkg + 8 g = 28 g e) 1 kg + 20 g = 1020 g f) 12 l + 8 dl = 128 dl
g) 23 dkg ∙ 7 = 161 dkg h) 117 m : 13 m = 9 i) 32 l − 8 l ∙ 3 = 81
11. Végezd el a műveleteket! Padtársaddal egyeztesd a feladatok megoldásának eredményét, azután

felváltva mondjatok szöveget az egyes feladatokhoz!
a) 37 dm + 6 m = 97 dm b) 29 cl + 1 l = 129 cl
c) (23 dl + 2 l) ∙ 3 = 129 dl d) 2 kg + 24 dkg − 50 g ∙ 2 = 214 dkg
e) 60 kg : 60 dkg = 100 f) (3 kg + 20 dkg) : 800 g = 4
12. A régi mértékek közül a kisarasz kb. 16 cm hosszúságot jelölt, a hüvelyk ma körülbelül 25 mm‑nek,
a láb 32 cm-nek felel meg.
a) Számítsd ki, melyik a nagyobb távolság, és mennyivel! 15 láb vagy 19 hüvelyk?

15 láb ≈ 480 cm = 4 800 mm hossz, amely 4325 mm-rel nagyobb, mint a 19 hüvelyk ≈ 475 mm.
b) Számítsd ki, hány hüvelyk 5 láb meg 5 kisarasz!
5 láb + 5 arasz ≈ 160 cm + 80 cm = 240 cm = 2400 mm ≈ 96 hüvelyk.
13. A bolti mérlegen dekagramm pontossággal mérhet az eladó. Egy darab sajt tömege a mérleg ki-
jelzője szerint 15 dkg.
Hány grammot mutatna egy érzékenyebb mérleg, ha azon mérné a sajtot az eladó?
145 g E a sajt tömege < 155g, mert 145 g E 15 dkg < 155 g.
14. Egy szoba magassága deciméter pontossággal mérve 29 dm. Hány centiméter lehet a magasság?
Legalább hány centiméterrel alacsonyabb 3 méternél?
A magasság legalább 285 cm, de legfeljebb 294 cm lehet. A szoba legfeljebb 5 cm-rel lehet ala-
csonyabb a 3 méternél.
Keress az interneten régi mértékegységeket!

1 öl =1,9 m
1 négyszögöl = 3,6 m2
1 csomó = 47 láb és 3 hüvelyk = 14,4 m
hajózásnál még ma is használják
114
Mennyiségek
8–9. óra: A hosszúság mérése
Javasolt eszközök: Vonalzó, cérna, zsineg a mérésekhez.

Alakzatok készítéséhez: szívószál, gyufaszál, cellux
Feladatok
1. a) Egymás mellé fűztünk cérnára különböző hosszúságú szívószáldarabkákat, és összekötöttük

a cérnaszál két végét. Két zárt alakzatot készítettünk ezzel a módszerrel. Méréssel add meg
milliméter pontossággal az egyes alakzatok határoló vonalainak hosszát!
határolóvonalak hossza ≈ 97 mm határolóvonalak hossza ≈ 118 mm

b) Készíts te is hasonló alakzatokat akár szívószálból, akár egymás mellé helyezett gyufaszá-
lakból (el lehet törni azokat is), és padtársaddal mérjétek meg az egyes alkotások határoló
vonalának hosszát!
2. A három csoport melyikébe tartoznak az a)–f) pontokban megadott dolgok?

A: 1 méternél kisebb B: közelítőleg 1 méter C: 1 méternél nagyobb
a) kartávolságod C b) 4 éves gyerek magassága B
A 4 éves gyerek átlagmagassága 101–102 cm.
c) egy lépésed hossza A d) az iskolai pad magassága A
Egy átlagos testmagasságú felnőtt lépéshossza kb. 75 cm.
e) bakancsba való fűző hossza C f) személygépkocsi magassága C
115
Mennyiségek
3. Mérd meg a vonalak hosszát! A méréshez használhatsz például fonalat és vonalzót!
a) A szakasz hossza ≈ 45 mm. b) A vonal hossza ≈ 72 mm.

c) A törött vonal hossza ≈ 60 mm. d) A határvonal hossza ≈ 130 mm.
4. Melyik piros szakasz hosszabb? Ellenőrizd a válaszodat méréssel!
A két megjelölt szakasz mindhárom esetben egyenlő (optikai csalódások).
5. A szükséges hosszúságok lemérése után számold ki az egyes ábrák határoló vonalának hosszát!
A háromszög kerülete ≈ 86 mm. A négyszög kerülete ≈ 88 mm. A négyszög kerülete ≈ 89 mm.
116
Mennyiségek
6. Határozd meg az ábrán látható síkidomok határoló vonalának a hosszát piros, illetve zöld egység-
ben mérve!
A) A hosszúságegység legyen ! B) A hosszúságegység legyen !
Mit vettél észre, az egység változásakor hogyan változott a mérőszám?

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Piros egység 20 12 16 12 12 18 22
Zöld egység 10 6 8 6 6 9 11
A padtársak fedezzenek fel érdekes kapcsolatokat:
– Kétszer olyan hosszú egység esetén feleakkora a mérőszám.
– 4. és 5. ábrának azonos hosszúságú határvonala van, mert az 5-nél befelé rajzoltuk ugyanazo-
kat a szakaszokat.
7. a) Határozd meg az ábrán látható síkidomok határoló vonalának a hosszát piros, illetve zöld
egységben mérve!
A) A hosszúságegység legyen ! B) A hosszúságegység legyen !
b) Mit vettél észre, az egység változásakor hogyan változott a mérőszám?

1. 2. 3. 4. 5.
Piros egység 6 18 12 18 12
Zöld egység 3 9 6 9 6
Kétszer olyan hosszú egység esetén feleakkora a mérőszám.
117
Mennyiségek
8. Készíts táblázatot! Írd bele a hiányzó mérőszámokat és egységeket!
km m dm cm mm
Mennyiség mérőszám egység
35 dm 3 5 0 350 cm
a) Hány cm az 510 mm? 51 cm b) Hány cm a 29 m? 2900 cm

c) Hány cm az 5 m 51 dm? 1010 cm d) Hány dm a 2 m 8 dm? 28 dm
e) Milyen mértékegységben mérve lesz az 1392 m mérőszáma 13 920? dm
f) Milyen mértékegységben mérve lesz a 780 mm mérőszáma 78? cm
9. a) A 9 dm-t add meg cm és mm egységben! 9 dm = 90 cm = 900 mm

b) A 12 m-t írd át dm, cm és mm egységbe! 12 m = 120 dm = 1200 cm = 12 000 mm
c) A 2700 cm hány m, illetve hány mm? 2700 cm = 27 m = 27 000 mm
d) Írd fel, hány cm, illetve hány mm a 4 m 5 cm! 4 m 5 cm = 405 cm = 4050 mm
e) Hány m, illetve hány cm az 1 km 25 m? 1 km 25 m = 1025 m = 102 500 cm
10. Milyen hosszú utat tenne meg a katicabogár, ha végigsétálna az alábbi oldalhosszúságú három-
szögek határvonalán?
a) 5 cm, 12 cm és 13 cm; K = 30 cm b) 18 dm, 17 dm és 17 dm; K = 52 dm
c) 23 cm, 23 cm, 23 cm; K = 69 cm d) 108 mm, 18 cm és 180 mm; K = 468 mm
e) 9 dm, 41 cm és 1 m; K = 231 cm f) 2 m, 2 m 3 dm és 2 m 3 cm? K = 633 cm
11. Milyen hosszú cérnaszálat tudsz körbefektetni az ábrán látható síkidomok határvonalára?
a) 12 cm b) 22 cm c) 192 mm
12. Mekkora a háromszög ismeretlen oldala, ha azt 28 cm hosszú cérnaszállal lehet körbekeríteni, és
a) egyik oldala 7 cm, a másik oldala 1 dm hosszú; 11 cm
b) két oldala 8 cm hosszú? 12 cm
118
Mennyiségek
13. Hat darab 2 cm oldalhosszúságú négyzetből síkidomokat készítünk. A négyzetek teljes oldaluk-
kal csatlakoznak egymáshoz.
Rajzolj le öt különböző ilyen síkidomot! (Használj négyzetrácsos lapot!) Számítsd ki a kapott
síkidomok határvonalának hosszát!
Például: a határvonal hossza 24 cm.
K = 20 cm
K = 24 cm, például:
K = 28 cm, például:
14. A col egy hosszúságegység (németül Zoll – hüvelyk, angolul inch), 10 col = 254 mm.
a) Hány mm a számítógép-monitor, illetve a televízió-képernyő átlójának hossza, ha 15 col,
illetve 20 col ez a hosszúság? 15 col = 381 mm, illetve 20 col = 508 mm.
b) Hány cm a kerékpár abroncsának legszélesebb része, ha 26-os a mérete colban?
26 col ≈ 66 cm
15. Hány centiméter hosszú szalaggal lehet átkötni a csomagokat az ábra szerint? A masnira szá-
mítsunk 20 centimétert!
A kockához 2 ∙ 5 ∙ 6 + 20 = 80 cm hosszú szalag kell.

A téglatesthez 2 ∙ 6 + 4 ∙ 3 + 6 ∙ 2 + 20 = 56 cm hosszú szalag kell.
119
Mennyiségek
10–12. óra: A terület mérése és mértékegységei
Javasolt eszközök: Síkbeli alakzatok, sokszöglapok (kartonból, síkgeometriai modellezőkészlet-

ből), négyzetlapok a terület méréséhez, 1 m2-es, 1 dm2-es, 1 cm2-es lapok (az utóbbiból minden
tanulónál legyen ≈ 50 db), négyzethálós és háromszöghálós lapok, milliméterpapír, vonalzó a mé-
réshez, derékszögű vonalzó a szerkesztéshez
Feladatok
1. Hasonlítsd össze az alakzatokat területük nagysága szerint! Írd fel növekvő sorrendben a terüle-
tüket az alakzatok sorszámát használva!
Sorszám 1. 2. 3. 4.
Terület 10 11 9 12
Növekvő sorrend: 3. < 1. < 2. < 4.
2. A négyzethálós füzet egy

egység négyzete a terüle-
tegység. Hány egység az
alábbi sokszögek területe?
1.: 28 e, 2.: 6 e, 3.: 12 e
3. a) Határozd meg, hány egység az 1.,

2. és 3. sokszög területe! A terüle-
tegység egy kis háromszög terü-
lete.
1.: 24 e, 2.: 24 e, 3.: 24 e
b) Készíts te is hasonló feladatot a
padtársadnak! Vágd is ki az áb-
ráidat!
120
Mennyiségek
4. a) Hány cm2 az egyes ábrák területe? Az eredményt add meg mm2-ben is!
1. 2. 3. 4.
a sokszög területe cm -ben
2
3 6 8 11
a sokszög területe mm2-ben 300 600 800 1100
b) Melyik ábrán látható alakzat területe 1 cm2? 2., 3., 4., 5., 6., 7.
5. Rajzold le milliméterpapírra a tenyeredet összezárt ujjakkal! Becsüld meg a területét cm2 egy-
ségben!
6. Hány írólapból lehet kirakni egy 1 m oldalú négyzetet?

Körülbelül 35 írólap kell (az írólap oldalainak hossza körülbelül 205 mm és 148 mm).
9. Hány cm2 a matematikafüzeted egy lapja? A eredményt kerekítsd dm2-re is!

Egy „kisalakú” füzet egy oldala körülbelül 3 dm2 = 300 cm2 területű, a „nagyalakú” 6 dm2 = 600 cm2.
8. A: Hány m2?
a) 700 dm2 = 7 m2 b) 3200 dm2 = 32 m2 c) 7600 dm2 = 76 m2
d) 17 300 dm2 = 173 m2
B: Hány cm2?
a) 200 mm2 = 2 cm2 b) 2000 mm2 = 20 cm2 c) 1 500 000 mm2 = 15 000 cm2
d) 87 100 mm2 = 871 cm2
C) Hány dm2?
a) 1000 cm2 = 10 dm2 b) 9300 cm2 = 93 dm2 c) 14 m2 = 1400 dm2
d) 320 m2 = 32 000 dm2
D) Hány m2?
a) 450 000 cm2 = 45 m2 b) 3 780 000 cm2 = 378 m2 c) 2 km2 = 2 000 000 m2
d) 3 ha = 30 000 m2
121
Mennyiségek
9. Melyik terület nagyobb? Mennyivel?

a) 7 m2 vagy 700 dm2 7 m2 = 700 dm2,
a különbség 0
b) 4 m2 vagy 4000 cm2 4 m2 = 40 000 cm2 > 4000 cm2,
a különbség 36 000 cm2
c) 72 cm2 vagy 7 dm2 72 cm2 < 7 dm2 = 700 cm2
a különbség 628 cm2
d) 18 dm2 vagy 1800 cm2 18 dm2 = 1800 cm2
a különbség 0
e) 7600 mm2 vagy 780 cm2 7600 mm2 = 76 cm2 < 780 cm2,
a különbség 704 cm2
f) 123 dm2 vagy 123 000 mm2 123 dm2 = 12 300 cm2 > 1230 cm2 = 123 000 mm2,
a különbség 11 070 cm2
10. Írd fel egyfajta területegységgel!

a) 7 dm2 23 cm2 = 723 cm2 b) 9 cm2 71 mm2 = 971 cm2
c) 47 cm2 8 mm2 = 4708 cm2 d) 30 m2 30 dm2 = 3030 dm2
11. A fürdőkádat három oldalról fal veszi körül, így csak az

előlapját kell csempézni.
Elég-e fél doboz csempe, ha egy dobozban 1 m2 befedésé-
hez szükséges 100 db csempe van?
54 db csempe kell az 54 dm2 felület befedéséhez.
Nem elég a fél doboz.
12. A tankönyved 117. oldalán látható, szívószálakkal határolt

síkidomok területét határozd meg rácsnégyzet egységben
mérve!
Természetesen nem lehet pontosan meghatározni az egyes alakzatok területét.
T1 ≈ 95 rácsegység; T2 ≈ 42 rácsegység
122
Mennyiségek
13. Rajzolj négyzethálós lapra olyan síkidomot, amelynek minden csúcsa rácspont, és a területe
a) 2 egység! b) 6 egység! c) 8 egység!
d) 10 egység! e) 12 egység! f) 18 egység!
Az egység egy rácsnégyzet területe.
A gyerekek bizonyára nagyon változatos ábrákat fognak készíteni. Ezek itt egy-egy lehetőséget
mutatnak be arra, hogy ne csak téglalapokban és négyzetekben gondolkodjanak.
14. 1 öl körülbelül 190 cm hosszúságú egység. Ma már ritkán használják. A négyszögöl viszont
napjainkban is ismert területegység. Mekkora az 1 négyszögöl terület?
1 négyszögöl körülbelül 36 100 cm2 terület, kerekítve 4 m2.
123
Mennyiségek
13–14. óra: A szög mérése
Szükséges eszközök: minden tanulónál legyen szívószál, gombostű vagy rajzszög, körző, vonalzó,
szögmérő (lehetőleg azonos fajta), olló, színes kartonlap, korábban elkészített két körlapból álló
„szögmérő”.
Demonstrációs eszközök: hurkapálcák, színes fejű gombostű vagy rajzszög, parafa vagy hungaro-
cell tábla, vagy írásvetítő, táblai körző, vonalzó, szögmérő, demonstrációs méretű óra forgatható
mutatókkal, különböző színű kartonlapból kivágott körcikkek.
Feladatok
1. Mérd meg szögmérővel a szögeket!
120° 40° 240° 90°
2. a) Mérd meg az ábrákon látható szögeket!
140° 45°
b) Szívószálból vagy gyufaszálból készítsetek ti is különböző szögeket, és mérjétek meg azokat!
A mérés után cseréljetek helyet a padszomszédotokkal, aki szintén mérje meg a szögeket!
Hasonlítsátok össze mérési eredményeiteket!
3. Szögmérő segítségével rajzolj A szög nagysága:

a) 45°-osnál nagyobb hegyesszöget! 45°-nál nagyobb és 90°-nál kisebb.
b) 120°-osnál kisebb tompaszöget! 90°-nál nagyobb és 120°-nál kisebb.
c) 270°-osnál nagyobb homorú szöget! 270°-nál nagyobb és 360°-nál kisebb.
d) 150°-osnál nagyobb tompaszöget! 150°-nál nagyobb és 180°-nál kisebb.
124
Mennyiségek
4. a) Becsüld meg az alábbi síkidomok szögeinek nagyságát, majd szögmérővel ellenőrizd becslé-
sedet! Írd le azt is, hogy mennyit tévedtél!
α = 80°, β = 83° α = 88°, β = 112° α = 50°, β = 30°

γ = 72°, δ = 125° γ = 122°, δ = 90°, ε = 128° γ = 260°, δ = 20°
b) Készíts szívószálból vagy gyufaszálból hasonló feladatot padtársadnak! Mérd meg az általad
készített síkidomok szögeit, majd cseréljetek a padszomszédotokkal, aki szintén mérje meg
azokat! Hasonlítsátok össze mérési eredményeiteket!
5. Mekkora az a két szög, amelyet a két szagga-

tott vonal a függőlegessel bezár?
Mekkora az a szögtartomány, amelyet a ma-
dárijesztő „belát”?
A függőlegessel kb. 28°–28°-ot zár be a szag-
gatott vonal. A madárijesztő 56°-os tarto-
mányt „lát be”.
6. a) Mérd meg a megjelölt szögeket! b) Mérd meg a háromszög szögeit!

Hány fok a két szög összege? Hány fokot kaptál a szögek összegére?
α = 140°, β = 40° α = β = γ = 60°

A szögek összege 180°. A szögek összege 180°.
6. Állapítsd meg, hogy az egyes órákon hány fokos szöget zárnak be a mutatók egymással! Mindkét
szöget add meg!
90° 120° mindkettő 210° 300° 330°

vagy 270°, vagy 240°, 180°, vagy 150°, vagy 60°, vagy 30°.
125
Mennyiségek
8. Rajzolj vonalzóval és szögmérővel olyan derékszögű háromszöget, amely-

nek egymásra merőleges oldalai 8 cm és 5 cm hosszúak! Mérd meg a há-
romszög hegyesszögeit!
A háromszög hegyesszögei: α = 32°, β = 58°
9. Rajzoljatok vagy szívószálból készítsetek olyan

a) négyoldalú
Például:
Végtelen sokféle négyszög rajzolható.

A másik két szög közül az egyik hegyesszög, a másik tompaszög, összegük 180°.
b) ötoldalú síkidomokat, amelyeknek pontosan két derékszöge van!
Végtelen sokféle ötszöget lehet rajzolni, pillanatnyilag ennél többet ne várjunk el a gyerekektől.
Mérjétek meg a hiányzó szögeket!
10. Hány szöget látsz az ábrán? 18 szöget látunk: a metsző egyenesek α

4-4 szöget alkotnak, a háromszög csúcsánál két szög keletkezett.
β
a) Mérd meg az ábrán keletkezett különböző szögek nagyságát!
α = 60°, β = 118°, γ = 58°, δ = 62°, ε = 122°
ε γ δ
b) Mekkora a legnagyobb és a legkisebb szög különbsége?
122° − 58° = 64°
11. Fejezd ki szögpercben!

a) 1° fele 30ʹ b) 1° harmada 20ʹ c) 1° ötöde 12ʹ
d) 2° negyede 30ʹ e) 3° kilencede 20ʹ f) 5° hatoda 50ʹ
12. A műveletek eredményét szögpercben add meg!

a) 1° + 20ʹ 80ʹ b) 2° + 15ʹ 135ʹ c) 5° + 45ʹ 345ʹ
d) 3° − 60ʹ 120ʹ e) 4° − 90ʹ 150ʹ f) 2° − 120ʹ 0ʹ
126
Mennyiségek
13. a) Rajzolj vonalzóval olyan négyoldalú zárt síkidomo-

kat, amelyeknek egyenlők a szögei! Hányfélét talál-
tál? Milyenek ezek a szögek?
Kétfélét: téglalapot és négyzetet. Ezek minden szö-
ge derékszög (90°).
b) Rajzolj vonalzóval olyan négyoldalú zárt
síkidomokat, amelyeknek két-két szöge
egyenlő! (De mind a négy nem egyenlő.)
Hányfélét találtál?
Kétféle négyszöget lehet rajzolni. Egyik-
nél a szemben levő oldalak egyenlők, má-
siknál mind a négy oldal egyenlő.
c) Rajzolj vonalzóval olyan négyoldalú zárt síkidomokat, amelyeknek csak két egyenlő szögük
van! Hányfélét találtál?
Végtelen sokféle négyszöget rajzolhatunk.
14. Igazak-e az alábbi állítások? Válaszaidat indokold!

a) Egy háromszögnek nem lehet két derékszöge. Igaz
b) Van olyan négyoldalú zárt síkidom, amelynek két homorú szöge van. Nem igaz. Ez nem lehet-
séges. (Itt csak a tapasztalatokra lehet hivatkozni.)
c) Két tompaszög különbsége nem lehet tompaszög. Igaz, mert ha két olyan szöget, amelyik 90°
és 180° tartományban mozog, egymásból kivonunk, csakis 0° és 90° tartományba eső szöget
kaphatunk.
d) Két homorú szög különbsége nem lehet egyenesszög. Igaz, mert ha két olyan szöget, amelyik
180° és 360° tartományban mozog, egymásból kivonunk, csakis 0° és 180° tartományba eső
szöget kaphatunk.
e) Van olyan négyoldalú zárt síkidom, amelynek pontosan két derékszöge van. Igaz, pl.:
f) Két hegyesszög összege mindig tompaszög.
Hamis, pl.: 45° + 17° = 62°; ami szintén hegyesszög.
127
Mennyiségek
15. Egy négyoldalú zárt síkidom három csúcspontjának koordi-

nátái: A(−2; 1), B(−4; 9), C(0; 10). Add meg a negyedik pont
koordinátáit úgy, hogy az ABCD alakzat téglalap legyen!
Mérd meg az egyik átló oldalakkal bezárt két szögét! Mit
tapasztalsz, mennyi a két szög összege?
D (2; 2)
α = 27°, β = 63°, összegük 90°.
16. Végezd el a kijelölt műveleteket, majd rajzold le vonalzó és szögmérő segítségével a végered-
ményként kapott szögeket!
a) 5° 16ʹ + 20° 44ʹ = 316ʹ + 1244ʹ = 1560ʹ = 26° vagy 5° 16ʹ + 20° 44ʹ = 25° + 1° = 26°
b) 38° 30ʹ − 7° 90ʹ = 38° 30’ − 7° 90’ = 37° 90’ − 7° 90’ = 30° vagy
38° 30’ − 7° 90’ = 38° 30’ − 8° 30’ = 30°
c) 10° 60ʹ − 660ʹ = 660ʹ − 660ʹ = 0°
a) b) c)
26° 30° 0°
17. Nézz utána, hogy az állatok közül melyiknek a látószöge nagyobb 180°-nál!
Használd az internetet!
Nílusi krokodil Kaméleon

A Nílusi krokodilnak a A kaméleon egymástól
legnagyobb a látószöge: 270°. függetlenül képes mozgatni
és forgatni a szemeit, így egy
időben két különböző irányba
Erdei fülesbagoly tud nézni.
A bagoly a fejét tudja
elforgatni akár 270°-os
szögben is, de a látószöge
csak 100° körüli.
128
Mennyiségek
18. A megadott pontokat ábrázold a koordiná-

ta-rendszerben, kösd össze őket, majd mérd meg
a kapott síkidom szögeit!
A(−3; −3), B(1; 1), C(5; −2), D(7; 6), E(−1; 9),
F(−7; 5)
Sorold fel, milyen fajta szögei vannak ennek az
alakzatnak!
α = 72°, β = 265°, γ = 66°, δ = 97°, ε = 124°,
η = 96°
Hegyesszög az α és a γ; tompaszög a δ és az η;
homorú szög a β és az ε.
19. Hányszor zár be 60°-os szöget az óra nagymutatója a kismutatóval hétfő délelőtt 10 órától más-
nap este 8 óráig, és hányszor zár be 72°-os szöget ugyanennyi idő alatt?
129
Mennyiségek
20. Egy szög nagyságának négyszereséhez hozzáadunk 16°-ot. Így olyan szöget kapunk, amelynek
nagysága 72° és 108° között van. Mekkora lehet az eredeti szög?
A gyerekektől logikai megoldást várunk, nem az algebrait. Ha nem adtunk volna hozzá 16°-t,
akkor csak…
72° < 4 ∙ α + 16° < 108°
56° < 4 ∙ α < 92°
14° < α < 23° A keresett szög nagysága a 14° és a 23° közötti tartományban lehet.
21. Az óra számlapját tükörből nézzük. Ezt látjuk:
Hány óra van a valóságban? Minden esetben add meg a mutatók által bezárt szögeket!
7 óra 5 óra fél tizenkettő fél egy
α = 150° α = 210° α = 165° α = 195°
αʹ = 210° αʹ = 150° αʹ = 195° αʹ = 165°
130
Törtek
Törtek
1–2. óra: A törtszám fogalma és írása
3–4. óra: Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1egész?
5. óra: Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek
6. óra: A törtek sokféle arca
7–8. óra: Törtek összehasonlítása
9–10. óra: Törtek egyszerűsítése és bővítése
11–14. óra: Törtek összeadása és kivonása
15–16. óra: Törtek szorzása természetes számmal
17–18. óra: Törtek osztása természetes számmal
19–20. óra: Összeg és különbség szorzása és osztása természetes számmal,
műveletek sorrendje
21. óra: Tippeljünk, játsszunk!
22. óra: Tudáspróba
131
Törtek
1–2. óra: A törtszám fogalma és írása
Javasolt eszközök:
Szalag, egy kancsó víz, poharak, alma, lufik, írólapok, színesrúd-készlet, térkép.
Az órák célja: konkrét tárgyak, mennyiségek egyenlő részekre osztása, törtrészek felismerése.
Annak feltérképezése, hogy megtörtént-e az első négy évben a változatos tapasztalatszerzés, a
fogalom kialakításához szükséges tevékenység. Ha nem, akkor azt mindenképpen pótolni kell!
Bevezetjük az elnevezéseket.
Feladatok
1. Írólapokat hajtogattunk. Mekkora részüket színeztük kékkel, pirossal, sárgával, zölddel? Tudsz-e
más megoldást? Ha igen, hajtogasd meg írólapból, vagy rajzold le a füzetedbe!
A lapok felét kékkel, negyedüket pirossal, hatodukat sárgával, nyolcadukat zölddel színeztük.
A gyerekek feladata a rajzon látható hajtogatásoktól különböző módon meghajtogatni írólapok fe-
lét, negyedét, nyolcadát.
2. Mindegyik rajz egy egészet jelent. Melyiknek nem a negyedrésze színes?
A bekarikázottaknak nem a negyede színes. A d) és f) rajzon 4 részre osztottuk a rajzot, de azok

nem egyenlők. Az i) rajz fele színes, a h) és a k) rajznak a 3 nyolcada.
132
Törtek
3. Mekkora része színes a rajzoknak? Melyiket nem tudod meghatározni a mostani tudásoddal?
1 1 1 mostani tudásunkkal nem 1

3 5 7 tudjuk meghatározni 5
1 1 1 1 3
9 6 8 8 8
4. Hibakereső
Mindegyik feladatban az első rajz 1 egészet ér. Kelekótya Katának a nyilakra írt műveletek sze-
rint kellett kiszíneznie a rajzokat, a rajzok alá pedig a színezett területek nagyságát kellett írnia.
Adjátok meg a betűjelét a jól megoldott feladatoknak! a), d)
Javítsátok ki a hibákat!
5. Néhány különleges zászlót rajzoltunk le. Az első háromnak mekkora része sárga, a negyediknek
mekkora része fekete?
1 1 1 1
5 4 2 2
Készítsetek ehhez hasonló zászlós feladatokat! Az interneten megtaláljátok a nemzeti zászlókat.
Az egységtörtek többszöröseit kell vennünk: a buddhista zászló 6 harmincad része sárga, de az
is látható, hogy ötszínű a zászló, és az egyes színek éppen az 1 ötödét teszik ki. A golfzászló fele
sárga. A győzelmi zászló fele fekete. Még sok kérdést fel lehet tenni. Például: Mindig tudjuk-e
úgy színezni a győzelmi zászlóhoz hasonló négyzetrácsos zászlókat, hogy a zászlók fele fekete
legyen?
133
Törtek
6. Mekkora része színes a rajzoknak?
2 2 3 3 3
3 5 7 5 4
3 1 4 2 5 5 4 2 1
= = = =
9 3 6 3 8 8 8 4 2
7. A rajzon látható parkolóóra piros része a hátralévő időt jelzi.

a) Mekkora része van még hátra a parkolási időnek?
6 3
= része
10 5
b) Hány perc van még hátra a parkolási időből?
18 perc
c) Hány óra van még hátra a parkolási időből?
18 3
= óra
60 10
8. Olvass a képről!
a) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a lila rúd 1!
1 2 1 3 1 6
Mennyit ér ekkor 1 fehér , 2 fehér = , 3 fehér = , 6 fehér = 1,
6 6 3 6 2 6
1 2 3 1 2
1 rózsaszín , 2 rózsaszín , 3 rózsaszín = 1, 1 kék , 2 kék = 1?
3 3 3 2 2
b) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a bordó rúd 1!
Mennyit ér ekkor
1 4 1 7 8
1 fehér , 4 fehér = , 7 fehér , 8 fehér = 1,
8 8 2 8 8
1 2 1 3 4 1 2
1 rózsaszín , 2 rózsaszín = , 3 rózsaszín , 4 rózsaszín = 1, 1 piros , 2 piros = 1?
4 4 2 4 4 2 2
134
Törtek
c) A színesrúd-készletből tornyot építünk. Melyik rudat választottuk 1-nek, ha

A) a világoskék 1 harmadot ér; sötétkék
B) a citromsárga felet ér; narancssárga
C) a bordó felet ér; barna
D) a rózsaszín 2 harmadot ér; világoskék
E) a lila 2 harmadot ér; sötétkék
F) a bordó 8 kilencedet ér; sötétkék
G) a zöld 3 negyedet ér? barna
Ha az iskolában van színesrúd-készlet, akkor célszerű azokat használva megoldani ezt a feladatot.
Barkochbázhatunk is a rudakkal. A tanár vagy egy gyerek elrejt egy rudat, és a csoportnak ki kell
találnia, melyik az elrejtett rúd. A feladatban szereplő kérdésekhez hasonlókat tehetnek fel a gyere-
kek, például: „Ha zöld rúd az 1 egész, akkor az elrejtett rúd kisebb 2-nél?”
9. A Föld vízkészletéről láthatsz adatokat és két diagramot. Tanulmányozd ezeket!

táblázat kördiagram négyzetes diagram
1
Jég: 50
1
Édesvíz 100
97
Sós víz: 100
100
Összesen: 10
a) Miért használunk diagramokat?

Például azért, mert segítségükkel könnyebben átláthatjuk a mennyiségek arányát.
b) Miért kell nagyon vigyázni a folyók, források vizeinek tisztaságára?
Mert Földünkön vészesen fogy az édesvízkészlet.
Gyűjtsetek adatokat hazánk édesvízkészletéről!
10. Oldd meg a feladatokat! Melyik feladatnak nincs megoldása?

a) Pankának 12, Jucinak 18 sor málnát kell leszednie. Panka a rá kirótt munka felénél tart, Juci
a 2 harmadánál. Kinek van több sor hátra? Mindkettőjüknek 6-6 sor van hátra.
b) Hatnapos kerékpártúrán összesen 180 km-t szeretnénk megtenni. Az első három napon meg-
tettük az út 3 ötödét. Mennyit kell átlagosan kerekeznünk az elkövetkező 3 napon ahhoz, hogy
a tervezett 180 km-es utat megtegyük? 24 km-t kell megtenniük.
c) 33 tojáson ült a kotlós. A tojások hetedéből nem kelt ki kiscsibe. Hány kiscsibe bújt ki a tojá-
sokból? A feladatnak nincs megoldása, mert a 33-nak nem osztója a 7.
135
Törtek
11. Melyik négyzetnek van ugyanakkora része beszínezve, mint a körnek? D-nek
12. Fel lehet-e vágni 3 vágással egy tortát 8 egyenlő részre? Igen, így:
13. A mérleg egyik serpenyőjében egy szappantömb van, a másik serpenyőben

3 3
pedig ugyanolyan tömb része és még kg-ot kitevő súlyok. A mérleg így
4 4
egyensúlyban van. Hány kilogramm a szappantömb?
3 kg, mert 3 kg szappan negyede 3 negyed kg.
136
Törtek
3–4. óra: Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1 egész?
Az órák célja: a törtrész meghatázozásának, a törtek írásának, olvasásának gyakorlása, illetve az

1-nél kisebb, 1-gyel egyenlő és 1-nél nagyobb törtek formai jegyeinek vizsgálata. Amíg ezeket nem
sajátították el a gyerekek, nincs értelme a továbbhaladásnak.
A törtszámok halmazának részhalmaza az egész számok halmaza. Ennek megértését és elmélyí-
tését szolgálják: a vegyes tört alakok leolvastatása rajzokról, vegyes törtek felírása közönséges tört
alakban is.
Az egész számszomszédok keresése jól előkészíti a törtek számegyenesen való ábrázolását. Az
egész számok bővített alakjainak közös tulajdonságát is megfogalmazzuk: a számlálónak osztója
a nevező.
Az 1-nél nagyobb törteket mondassuk ki összeg alakban is!
5 3 2 2
Például: = + = 1 + . A feladatok előkészítik az egyenlő nevezőjű törtek összevonását is.
3 3 3 3
A törtek egyszerűsítésére és bővítésére is jó tapasztalatszerzés lehet ez a feladatsor.
Feladatok
1. Mackó mindennap feljegyezte, mennyi méz maradt a mézescsuporban.

Melyik napon tévedett? csütörtökön, pénteken
137
Törtek
2. A teljes rajz minden feladatban 1 egészet jelent.

a) A teljes rajz mekkora része van beszínezve?
b) A teljes rajz mekkora része nincs beszínezve?
A) B) C) D) E) F) G)
a) A rajz beszínezett 4 1 3 1 2 1 1 9 1
= =
része 8 2 5 2 6 3 4 25 8
b) A rajz beszínezetlen 4 1 2 1 4 2 3 16 7
= =
része 8 2 5 2 6 3 4 25 8
8 5 2 6 3 4 25 8
A teljes rajz =1 =1 =1 = =1 =1 =1 =1
8 5 2 6 3 4 25 8
3. Rajzolj a füzetedbe nyolc téglalapot 4 és 6 rácsegységnyi oldalakkal!

a) Színezd be az első téglalap negyedét, a második harmadát, a harmadik
3 3 9
felét, a negyedik részét, az ötödik részét, a hatodik részét,
4 6 12
6 12
a hetedik részét, a nyolcadik részét!
24 36
negyede harmada fele 3/4-e
3/6-a 9/12-e 6/24-e 12/36-a

b) Tedd igazzá a nyitott mondatokat!
A téglalap fele egyenlő a téglalap 3/6 részével.
6
A téglalap negyede egyenlő a téglalap részével
24
3
A tégalalap része egyenlő a téglalap 9/12 részével.
4
12
A téglalap része egyenlő a téglalap 1/3 részével.
36
138
Törtek
4. Az első ábra területe 1 egész. A nyilakra írt műveletek szerint színeztük ki az ábrát. Mekkora az
így kapott piros színű területek nagysága?
1 5
4 4
2 1 1 10 4 5 2
= =1 = =1
6 3 6 6 6 3 3
5. Rajzolj négy téglalapot 3 cm-es és 4 cm-es oldalakkal! Színezd ki egy ilyen téglalap
1 3
a) részét kékkel, b) részét zölddel,
12 4
7 4
c) részét pirossal, d) részét sárgával!
7 3
a) b) c) d)
139
Törtek
6. Másold le az ábrán látható háromszöget, ötszöget és hatszöget a füzetedbe egymás alá! A nyilak-
ra írt műveleteknek megfelelően készíts ábrákat!
Például:
7. A Mackó sajtokból 8 fér el egy dobozban. Több dobozunk van, de új dobozba csak akkor teszünk
sajtot, ha az előző már megtelt.
Írd le többféleképpen, mekkora részét tölti ki a dobozoknak 11, 12, 13, 16, 17, 24, 25 sajt!
Ennyi sajt 8 9 10 11
Így tölti meg 8 9 1 10 2 3
=1 =1+ =1+ 1+
a dobozokat 8 8 8 8 8 8
Ennyi sajt 12 13 16 17 24 25
Így tölti meg 1 5 1 1
1+ 1+ 2 2+ 3 3+
a dobozokat 2 8 8 8
140
Törtek
8. Egy ilyen dobozban 6 db tojás fér el. Hány tojás van a dobozokban, ha
1 1 2 9 10
a) 1 + , b) 2 + , c) 2 , d) , e) ,
3 2 3 3 3
dobozt töltenek meg a tojások?
a) 8 b) 15 c) 16 d) 18 (3 doboz) e) 20
9. Olvass a képről!
a) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a világoskék rúd 1!
1 2 3 4
Mennyit ér ekkor 1 fehér , 2 fehér , 3 fehér = 1, 4 fehér ,
3 3 3 3
5 6 2 4
5 fehér , 6 fehér = 2, 1 rózsaszín , 2 rózsaszín ,
3 3 3 3
6
3 rózsaszín = 2, 1 lila 2?
3
b) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a piros rúd 1!
1 3 4 6 7 8
Mennyit ér ekkor 1 fehér , 3 fehér , 4 fehér = 1, 6 fehér , 7 fehér , 8 fehér = 2,
4 4 4 4 4 4
1 2 3 4
1 rózsaszín , 2 rózsaszín = 1, 3 rózsaszín , 4 rózsaszín = 2, 1 bordó 2?
2 2 2 2
c) A színesrúd-készlet elemeiből tornyot építünk.
Melyik rudat választottuk 1-nek, ha
A) a világoskék másfelet ér; rózsaszínűt
B) a citromsárga 2 és felet ér; rózsaszínűt
C) a bordó 8 ötödöt ér; citromsárgát
D) a sötétkék 4 és felet ér; rózsaszínűt
E) a lila 1 egész 1 harmadot ér; nincs ilyen rúd
F) a bordó 8 hetedet ér; szürkét
G) a barna 8 harmadot ér? lilát
Ha az iskolában van színesrúd-készlet, akkor célszerű azt használva megoldani a feladatot.

Barkochbázhatunk is a rudakkal. A tanár vagy egy gyerek elrejti azt a rudat, amelyet 1-nek vá-
lasztott. A csoportnak kell kitalálnia, melyik az. A feladatban szereplő kérdésekhez hasonlókat
tehetnek fel a gyerekek, például: „A sárga rúd kisebb ½-nél?”
141
Törtek
10. Másold a füzetbe a halmazábrát! Helyezd el

az ábrába a következő tört alakú számokat!
5 1 3 19 56 19
, , , , ,
3 4 4 56 19 19
1 1 102 100 2020
, , , ,
20 100 1 100 2020
Itt érdemes megfogalmazni a megfigyelt törvényszerűségeket:

● a tört értéke 1, ha a számláló egyenlő a nevezőjével;
● a tört értéke 2, ha a számlálója kétszerese a nevezőjének;
● a tört értéke 3, ha a számlálója háromszorosa a nevezőjének, stb.
11. Írj a helyére olyan egész számokat, amelyek igazzá teszik az egyenlőséget és az egyenlőtlen-
ségeket! Az összes megoldást keresd meg!
a) =1 =6 Egy szám teszi igazzá.
6
b) >1 : 7, 8, 9 … Végtelen sok szám teszi igazzá.

6
c) 0 < <1 : 1, 2, 3, 4, 5 Öt szám teszi igazzá.

6
Hány megoldása van a)-nak, b)-nek, c)-nek?
12. Írj a helyére olyan egész számokat, amelyek igazzá teszik az egyenlőséget és az egyenlőtlen-
ségeket! Az összes megoldást keresd meg!
6
a) = 1 =6 Egy szám teszi igazzá.
6
b) >1 : 1, 2, 3, 4, 5 Öt szám teszi igazzá.
6
c) 0 < <1 : 7, 8, 9 … Végtelen sok szám teszi igazzá.
Hány megoldása van a)-nak, b)-nek, c)-nek?
Itt is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a nevező nem lehet nulla!
142
Törtek
13. a) Válaszd ki a törtek közül az egészeket!

6 14 9 8 28 12 18 30
= 3, = 7, = 3, = 2, = 7, = 2, = 3, = 5
2 2 3 4 4 6 6 6
b) Írd fel összeg alakban a megmaradt törteket!
5 6 14 7 9 19 7 8 22 28 7 12 18 30
, , , , , , , , , , , , ,
2 2 2 3 3 3 4 4 4 4 6 6 6 6
5 1 7 1 19 1 7 3 22 2 1 7 1
=2 + , =2 + , =6 + , =1 + , =5 + = 5 + , =1 +
2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 2 6 6
7 6 1 1
14. Add meg a törtek egész szomszédait! Például: 3 <
= + =3+ <4
2 2 2 2
3 4 9 11 13 19 21
0 < < 1, 1 < < 2, 1 < < 2, 2 < < 3, 2 < < 3, 3 < < 4, 2 < <3
5 3 5 4 6 6 9
15. A beszínezett rész egy egész. Mennyit ér a rajz be nem színezett része? Mennyit ér a teljes rajz?
16. A színezett rész az 1 egész. Mennyit ér a rajz be nem színezett része?

7
1 5 1
17. Melyik több: háromnak a fele vagy kettőnek a háromnegyede? Egyenlők, másfél mind a kettő.
143
Törtek
5. óra: Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek
Tk.: 143. oldal, 1–9. feladat
Az óra célja: törtek helyének megadása különböző beosztású számegyeneseken. Az ellentett fogal-
mának átismétlése. A negatív törtek bevezetése a pozitív törtek ellentettjeként. A számkör bővítése.
A trötrésznek megfelelő mennyiség kiszámítása.
Feladatok
1. A 142. oldal 2. példájában lévő számegyeneseken válassz ki egyenlő értékű törteket! Írj le közü-
lük néhányat!
2. Melyik számokat jelöltük meg ezen a számegyenesen?

A megjelölt hét szám egy sorozat első hét eleme. Folytasd a sorozatot! Írd fel további három
elemét!
1 3 6 10 15 21 28 36 45 55
… , ,
7 7 7 7 7 7 7 7 7 7
3. Melyik akvárium lehet ezek közül

3 7 2 5
a) részéig, b) részéig, c) részéig, d) részéig megtöltve vízzel?
5 8 3 10
A)–c) B)–a) C)–d) D)–b)
4. Hány liter víz van a tartályban, ha

1 1 7 1
a) 20, b) 8, c) 28, d) 5,
2 5 10 8
3 1 12
e) 15, f) 2, g) 12 liter víz van a tartályban.
8 20 40
részéig töltik meg?
5. Mekkora részéig telik meg a tartály, ha

3 15 30 1 4 2
a) 30 liter = = , b) 4 liter = = ,
4 20 40 10 40 20
2 4 16
c) 16 liter = = , d) 45 liter vizet öntünk bele? Tele lesz, sőt 5 liter ki is folyik.
5 10 40
144
Törtek
6. Melyik számokat jelöltük meg a számegyenesen?

Mennyi a pontokkal megjelölt számok összege?
a) 0 a számok összege.
7 5 1 1 5 7
− − −
4 4 4 4 4 4
b)
19 12 1 1 7 19
− − −
5 5 5 5 5 5
5
− = −1 a számok összege.
5
7. Egy 24 cm magas gyertya egyenletesen égve 4 óra alatt ég le tövig. Hány perc múlva lesz a
gyertya meggyújtása után a gyertyacsonk 16 cm?
Ahhoz, hogy 16 cm-es legyen a gyertyacsonk, 8 cm-nek kell leégnie. 80 perc alatt ég le 8 cm
a gyertyából.
145
Törtek
6. óra: A törtek sokféle arca
Az óra célja: a tört kétféle értelmezésének összevetése: a tört mint egységtört többszöröse; a tört
mint valamilyen mennyiség valamekkora része. Ezen az órán a második értelmezésre helyezzük a
hangsúlyt. Sok feladat megoldása válik egyszerűbbé, ha ennek a tudásnak a birtokában oldjuk meg
a feladatokat.
3
A 2. feladat éppen erre jó példa: a 3 méter negyede m. Nincs szükség arra, hogy centiméterre
4
átváltsuk a 3 métert, mint ahogy azt sok gyerek teszi vagy következtet 1 méter negyedéből 3 méter
negyedére. Mindkét értelmezés elvezet a tört mint osztás, illetve a hányados fogalmához. Ezt a
gondolatot érlelgetjük hosszú időn keresztül, ennek első szakaszában vagyunk még csak. Ugyaner-
ről majd a tizedes törtek tört alakban való felírásakor is szó esik még.
Hyvjuk fel a gyerekek figyelmét arra is, ha a maradékos osztásnál nem nulla a maradék, akkor az
6
osztás eredménye egy vegyes tört: 13 : 7 = 1 + !
7
Feladatok
1. a) A különböző rendezvényekre szóló belépőjegyekről
19-es szék
Manócska Bábelőadás
a jegykezelő letépi az ellenőrző szelvényt. Miért? „A” sor „A” sor 19-es szék
Ezzel biztosítják azt, hogy ugyanazzal a jeggyel Madách Bábszínház
több ember ne mehessen be ugyanarra az előadásra.
b) A képen látható jegynek körülbelül mekkora része az ellenőrző szelvény? Az ellenörző szel-
vény körülbelül az eredeti jegy 1 ötöde.
c) Egy 5 fős család jegyeiről letépett szelvények körülbelül mekkora részét teszik ki az eredeti
1
jegyeknek? jegy ötszöröse pontosan 1 egész jegyet tesz ki.
5
A gyerekek megoldásai közül válasszuk ki azokat, amelyek a tört kétféle értelmezését mutatják!
A tört kétféle értelmezésére a mindennapi életből vett egyik legszemléletesebb példa a belépője-
gyek kezelése. Van olyan jegykezelő, aki egyenként tépi le a jegyekről az ellenőrző szelvényt, ez az
1 1 1 1 1
egységtörtek, ismételt összeadásának felel meg. Öt jegy esetén: + + + + = 1. Van olyan
5 5 5 5 5
jegykezelő is, aki az összes jegyet összefogja, és egyszerre tépi le az összes jegy ellenőrző szelvé-
nyét.
1
Ez felel meg az egységtörtek szorzásának: ∙ 5 = 1.
5
Tudjátok-e, hogyan lehet online vagy SMS-ben jegyet vásárolni?

Ha nem, nézzetek utána!
A jegyvásárlási lehetőségek gyorsan változnak, ezért az éppen aktuális módozatokat beszéljük
meg a gyerekekkel.
146
Törtek
2. Ki a magasabb? Bence az 1 méteres mérőszalag 3 negyedéig ér, Bendegúz a 3 méteres mérősza-

lag negyedéig.
3
Ugyanolyan magasak mindketten: m magasak.
4
3. Nyuszi Fülesnek és Micimackónak is sütött születésnapi tortát.
Mackónak egyet, Fülesnek három ugyanolyat.
3
Ennek a része fogyott el. Ezek mindegyikének a negyede fogyott el.
4
Kinek a születésnapján fogyott el több torta?
Egy egész tortának a 3 negyede egyenlő 3 torta negyedével. Ugyanannyi fogyott el mindkét
3
születésnapon: torta.
4
4
4. Piroska és Marci testvérek. Piroska karácsonyi ajándékokra zsebpénzének részét költötte el.
5
1
Marcinak négyszer annyi pénze volt, és annak részéből vett ajándékot. Ki költött többet az
5
ajándékokra? Ugyanannyit költöttek mindketten.
5. Melyik nagyobb? Tippeljetek! Nézzetek utána!

1 2
a) A Kékestető magasságának -a vagy a Gellért-hegy magasságának -a?
3 3
1 2 1
Kékestető: 1014 m, az -a 338 m; Gellért hegy: 235 m, a -a kb. 157 m. A Kékestető -a nagyobb.
3 3 3
1 3
b) A Balaton területének -e vagy a Velencei-tó területének -e?
4 4
3 3
A Balaton területe közel: 594 km2, -e kb. 149 km2, a Velencei-tó területe: 26 km2, a -e
4 4
1
kb. 20 km . A Balaton -e nagyobb.
2
4
9 1
c) Egy átlagos tyúktojás átlagos tömegének -e vagy egy átlagos strucctojás tömegének -e?
10 10
9
Egy hazai tyúktojás átlagosan 60 g, -e 54 g, a strucctojás átlagos tömege 1300 g, ennek
10
1 1
-e 130 g. A strucctojás -e nagyobb.
10 10
147
Törtek
6. Melyik nagyobb?
1 1
E feladat megoldása során hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy ≠ rész. Ez az egyenlőség
3 3
csak akkor áll fenn, ha az egység az 1. A 7. feladat ennek a párja.
7. Melyik nagyobb?
1 3 1 3 1 3
a) Ennek az része vagy ennek a része? Egyenlő a két terület. b) vagy ? <
4 4 4 4 4 4
8. A gyerekek igazságosan osztoztak a kürtőskalácsokon.

3
Mindenkinek kalács jutott.
5
Hány gyerek hány kalácson osztozott?
3 kalácson osztozkodhatott 5 gyerek, vagy 6 kalácson
10 gyerek.
9. Tedd igazzá az egyenlőségeket!

3
a) 6 : = 2; =3 b) 3 : = ; =8
8
7 3
c) :2= ; =7 d) = = 12 :
2 3
1 3 9
9 3 1
4 12 36
10. Egy négyzet kerülete 10 cm, egy szabályos háromszögé 9 cm, egy szabályos hatszögé 16 cm.
Melyik síkidom oldala a leghosszabb?
10 cm 5 9 cm
A négyzet oldala = cm, a szabályos háromszögé = 3 cm, a szabályos hatszögé
4 2 3
16 cm 8
= cm. A szabályos háromszög oldala a leghosszabb.
6 3
148
Törtek
11. Egy tégla tömege 7 kg. Hány kg a tömege annak a téglának, amelynek minden éle fele a nagy
tégla megfelelő élének, és ugyanolyan anyagból készült?
7
Nyolcadakkora lesz a térfogata a kisebb téglának, ezért a tömege is nyolcadannyi lesz: kg.
8
12. Hogyan lehet 7 ugyanakkora kenyeret igazságosan elosztani 12 éhes vándor között úgy, hogy
egyik kenyeret se kelljen 12 vagy 12-nél több részre vágni?
Három kenyeret 4 egyenlő részre vágunk, négy kenyeret 3 egyenlő részre. Mindenkinek adunk
egy ilyet, egy olyat.
1 1 3 4 7
Így + = + = rész jut mindenkinek.
4 3 12 12 12
13. Jancsitól megkérdezték, hány testvére van. Jancsi így válaszolt: Pontosan annyi nővérem van,
mint fivérem. De nővéreim mindegyikének feleannyi leánytestvére van, mint fiútestvére. Hány
gyereke van Jancsi szüleinek, és ebből mennyi a fiú, és mennyi a lány?
Hét gyereke van Jancsi szüleinek, 4 fiú és 3 leány. Csak ebben az esetben teljesülnek a feltételek.
2221 3332
14. Melyik nagyobb: vagy ?
2223 3334
A második a nagyobb, mert közelebb van az 1-hez.
15. Zoli ezt mesélte a futóversenyről: „Amikor beértem a célegyenesbe, nem volt mellettem senki.
De a versenyzők harmada már célba ért, a fele viszont még mögöttem volt”. Hányan versenyez-
hettek?
Hatan versenyeztek.
149
Törtek
7–8. óra: Törtek összehasonlítása
Az órák célja: törtek összehasonlítása többféleképpen. Ugyanazzal a számmal hasonlítjuk össze.

Egyenlő számlálójú és nevezőjű törteket állítunk nagyságrandbe. Átismételjük a negatív egészekről
tanultakat, majd negatív törteket hasonlítunk össze.
Eközben előkészítjük a bővítést és az egyszerűsítést.
Feladatok
1. Az alábbi ábrákon a teljes rajz 1-et ér.
A) Mennyit ér a rajz beszínezett része?
B) Mennyit ér a rajz színezetlen része?
a) b) c) d) e) f)
1 1 1 1 1 1
A)
2 8 32 4 16 64
1 7 31 3 15 63
B)
2 8 32 4 16 64
2. Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi egységtörteket! (Egységtörteknek az 1 számlálójú törteket

nevezzük.)
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
a) , , , , , < < < < <
5 12 8 15 2 9 15 12 9 8 5 2
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
b) , , , , , < < < < <
20 6 17 3 4 13 20 17 13 6 4 3
3. Tom Sawyer ügyes csellel rávette barátait arra, hogy fessék

le helyette a kerítést.
2 3 1
Ben a részét, Billy a részét, Johnny az részét festette le.
9 8 4
Tomot ezért almával, egy papírsárkánnyal és egy döglött
patkánnyal ajándékozták meg társai. (Olvastad-e már Mark
Twain Tom Sawyer kalandjai című könyvét?)
2 2 1 3
Ki festett a legtöbbet? Billy festette a legtöbbet. < = <
9 8 4 8
Van, aki konkrét számból indul ki. Például felteszi, hogy 72 lécből áll a kerítés. Akad olyan gyerek
is, aki bővítéssel oldja meg a feladatot.
150
Törtek
4. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet! Segít a tankönyv 142. oldalán lévő ábra.
1 1 1 2 1 2
a) < b) < c) <
3 2 3 3 2 3
3 7 2 2 9 2
d) < e) > f) >
11 10 5 7 10 3
5. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet!

5 5 1001 999 10 11 10 11
a) > b) > c) < d) − > −
100 101 1000 1000 11 12 11 12
6. Melyik nagyobb?
a) (−1) < (+1) ( 13) < (+ 13)
b) − c) (−1) > (−2)
( 13) > (− 23)

d) − e) (− ) < (− )
7
3
4
3 ( 14) > 74
f) 3 +
7. Melyik a nagyobb? (Segít a számegyenes.)

1 1 3 3 5 5
a) − > − b) − < − c) − < −
4 2 5 10 7 6
7 7 3 3 201 1001
d) − > − e) − < − f) − < −
1000 10 28 56 200 1000
8. Melyik pörgettyűn áll meg nagyobb eséllyel piros részen a mutató, ha megpörgetjük?
2 2 1
-dal kisebb egynél -del kisebb egynél -dal kisebb egynél
6 11 6
2 1 2 2
< = < Szemmel látható, hogy az A pörgettyűn a legnagyobb a fehér rész területe.
11 6 12 6
Ennek a piros részén áll meg a legkisebb eséllyel a mutató. A másik kettőt egyenlő számlálójú
tört alakban megadva már könnyen megállapítható, hogy a B jelűn kisebb a fehér rész, mint a
C jelűn.
A B jelűn áll meg nagyobb eséllyel a mutató.
151
Törtek
9. A mi falunk a folyóparton épült. A gyakori árvíz miatt magas kőgát védi a folyó felől. Az utóbbi
négy évben a hajóállomásnál mérték a víz magasságát.
7 9 12
2008-ban a gát részéig ért a folyó vízszintje. 2009-ben a gát részéig, 2010-ben a
10 10 13
7
részéig, 2011-ben a részéig ért a folyó vízszintje.
11
a) Melyik évben volt a legmagasabb a vízállás?
b) Melyik évben volt a legkisebb a víz betörésének veszélye?
Jelöljük pirossal, hogy a gátnak mekkora részéig ért a víz az egyes években.
Hasonlítsuk össze az egyenlő számlálójú, illetve az egyenlő nevezőjű törteket!

7 7 9
rész < rész < rész
11 10 10
1-hez viszonyítsuk azokat, amelyeken sem a számlálójuk, sem a nevezőjük nem egyenlő!
9 12
rész < rész, mert messzebb van az 1-től.
10 13
10. Kinek az autója fogyaszt többet? Mindegyikről tudjuk, hogy 10 km-en mennyit fogyaszt.
7 3 13
Gondos úr autója litert, Szél úré litert, Kockás úré litert.
5 2 10
3 15 7 14 13
Szél úr autója fogyasztja a legtöbbet, mert = > = > .
2 10 5 10 10
152
Törtek
1 3 2 3 1 5 2 1 11 7 5
11. Írd növekvő sorrendbe a számokat!
, , , , , , , , , ,
12 4 3 3 4 6 4 3 12 12 12
1 1 1 5 2 6 7 2 3 5 11 3
< < < < = fél = < < < < < <
12 4 3 12 4 12 12 3 4 6 12 3
Érdemes számegyenesen is ábrázolni a törteket.
12. Döntsd el, melyik állítás igaz, melyik hamis! Csak pozitív törtekre gondolj!
a) Ha két egyenlő nevezőjű tört számlálója megegyezik, akkor a két tört értéke is megegyezik.
igaz
b) Két tört értéke csak akkor lehet egyenlő, ha a számlálójuk és a nevezőjük is egyenlő. hamis
c) Egyenlő számlálójú törtek közül az a kisebb, amelyiknek a nevezője nagyobb. igaz
d) Egyenlő nevezőjű törtek közül az a nagyobb, amelyiknek a számlálója kisebb. hamis
e) Ha két törtnek a számlálója is, a nevezője is különböző, akkor a törtek értéke is különböző.
hamis
33
13. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2006-ban a vállalkozók -e, az alkalma-
50
15 4 9 1
zottak -e, a nyugdíjasok része, a tanulók -e, a munkanélküliek -e használta rendsze-
25 25 10 4
resen az internetet. Három állítást írtunk az adatokról, egyik közülük hamis. Melyik az?
a) A legnagyobb arányban a tanulók használták az internetet.
b) Az alkalmazottak a vállalkozókhoz képest kisebb mértékben használták az internetet.
c) A nyugdíjasok aránylag nagyobb része használta az internetet, mint a munkanélkülieké.
A c) hamis állítás, a többi igaz.
14. Hány méter a kifejlett cápa, ha hossza 3 m és még a hossza felének a fele? 4 m
15. A 100 méteres síkfutás iskolai döntőjében az 5., 6., 7. és 8. osztályokból egy-egy gyerek indult.
3
A következőket tudjuk: a hatodikos fiú a pálya részénél tart, a nyolcadikos fiúnak a távolság
4
1 4
-ánál több van még hátra. András részét tette meg a távnak. A legfiatalabb fiú 10 méterre
3 5
van a céltól.
Ki fut az élen? Ki fut leghátul? A legfiatalabb fut az élen. A nyolcadikos fiú fut leghátul.
Azt célszerű nézni, hogy kit hány méter választ el a céltól: a legfiatalabbat 10 m, a 6. osztályost
3
25 m, a 7. osztályost 20 m, a 8.-ost több mint 33 m.
4
153
Törtek
9–10. óra: Törtek egyszerűsítése és bővítése
Az órák célja: a törtek összehasonlítása bővítéssel, illetve egyszerűsítéssel. A bővítés és egy-

szerűsítés törvényszerűségeinek kimondása és rögzítése. A törtek összeadásának előkészítése. Az
egymás alá elhelyezett, azonos egységű számegyenesek (színes rudak) nagyon jól alkalmazhatók a
bővített és egyszerűsített alakok megadásakor. A bővítés, illetve egyszerűsítés eljárásának igazolá-
sát többféleképpen megtehetjük:
a) feleakkora, harmadakkora… részekből, kétszer annyi, háromszor annyi… rész kell ugyanannak
a mennyiségnek, számnak a kirakásához. Ez megfordítva is igaz: kétszer, háromszor… akkora
részekből feleannyi, harmadannyi… kell ugyanannak a mennyiségnek, számnak a kirakásához;
3
b) addig a gondolatig, hogy ha 3-mal bővítjük a törtet, tulajdonképpen -dal = 1-gyel nagyon kevés
3
gyerek jut el (nem baj, ne erőltessük);
c) a hányados változásaival való magyarázat feltételezi, hogy a gyerekek fejében a tört fogalma
már összekapcsolódott a hányados (osztás) fogalmával, hiszen csak így lehet azt megérteni, hogy
ha az osztót és az osztandót ugyanazzal a nullától különböző számmal szorozzuk vagy osztjuk, a
hányados (tört) értéke nem változik. A szabály bemagoltatásával nagy kárt teszünk, mert minden
összekeveredik később az olyan gyerekek fejében a tört osztásakor és szorzásakor, akik a maguk
járta úton nem jutnak el a szabály helyességének belátásáig.
Feladatok
1. Írj a sorok végére írt törtekkel egyenlő törteket! Segít a rajz!
1 2 3 4 2 4 6 8 1 2 3 4
= = = =… = = = =… = = = =…
2 4 6 8 3 6 9 12 4 8 12 16
2 4 6 8 3 6 9 12 1 2 3 4
= = = =… = = = =… = = = =…
5 10 15 20 6 12 18 24 7 14 21 28
6 3 9 12 3 1 6 2 8 4 12 24
= = = =… = = = =… = = = =…
8 4 12 16 9 3 18 6 10 5 15 30
154
Törtek
2. A zenében is nagy szerepe van a törtek bővítésének. Az egész kotta jele: , a fél kottáé: ,
a negyed kottáé: , a nyolcad kottáé: , a tizenhatod kottáé: .
A fél kotta az egész kotta fele, mert feleannyi ideig tart. A negyed az egész kotta negyede, mert
negyedannyi ideig tart, és így tovább.
A ritmusértékekkel ugyanúgy lehet számolni, mint a törtszámokkal.
1 1 2
Például: , ugyanez számokkal: = +
4 8 16
Igazak-e az alábbi egyenlőségek? El tudod-e tapsolni a ritmusokat?
4
a) Hamis, mert 2 ≠ =1
4
8
b) Hamis, mert 2 ≠ =1
8
2 1 2 2 5
c) Hamis, mert 1 + ≠ + + =
4 4 8 16 8
4 1 1 1 2 2 1 3
d) Igaz, mert + + + = + + =
16 8 4 8 8 8 4 4
Színes rudakkal vagy sávokkal is kirakhatjuk a ritmusokat, így még szemléletesebb a kapcsolat:
3. Frédi mindenből ugyanannyit szeretett volna venni, mint amennyit Béni. Bénit ez bosszantotta,
ezért Frédi minden mennyiséget másképpen írt le, mint Béni. Béninek gyenge pontja volt a ma-
tematika, ezért nem vette észre a turpisságot, Frédi pedig csak a vásárlás után jött rá, hogy egy
számot elhibázott. Keresd meg, hol hibázott Frédi!
1 5 55
Frédi a kenyér tömegének a mérőszámát írta le rosszul. Helyesen: 2 = = .
2 2 22
4. Add meg a törtek bővített és egyszerűsített alakjait! Kétféleképpen gondolkozz!
5 3 ∙ 4 12 3 6 9 12
Például: = = vagy = = =
4 5 ∙ 4 20 5 10 15 20
5 5 20 12 3 8
a) = ; = 9 b) = ; = 24 c) = ; =4 d) = ; =1
4 12 6 16 16 2
155
Törtek
5. Add meg a hiányzó számlálókat!

1 1 3 4
a) = ; = 3 b) = ; = 3 c) = ; = 12 d) = ; = 12
2 6 3 9 4 16 5 15
5 6 6 10
e) = ; = 10 f) = ; =3 g) = ; =2 h) = ; =2
6 12 10 5 12 4 15 3
14 24
i) = ; =7 j) = ; = 12
16 8 10 5
6. Rajzolj egy 15 cm hosszú szakaszt!

1 1 3 2 4 1 5
a) Jelöld rajta az -át, -ét, -ét, -át, -ét, -ét, -ét!
3 2 15 3 5 5 15
1 2 4 1 5 2 6 4 12
b) Olvasd le, hány tizenötöd részből áll rész, rész, rész! = , = , =
3 5 5 3 15 5 15 5 15
1 7 3 5 7
c) Sorolj fel olyan törteket, amelyeket nem lehet tizenötödökkel kifejezni! , , , , stb.
2 8 10 4 6
Általánosan is megfogalmazhatjuk: az olyan törteket nem lehet tizenötödökkel kifejezni, melyek

legegyszerűbb alakjának a nevezője nem osztója a 15-nek. Itt ismét szó eshet arról, hogy a nulla
nem lehet a tört nevezője, és nem osztója a 15-nek.
1 3 7 11 2 7
7. Bővítsd a törteket tizedekké! Mit vettél észre? , , , , ,
2 5 2 5 3 4
1 5 3 6 7 35 11 22 2 7
= , = , = , = . A és a nem írható fel 10 nevezőjű törtként.
2 10 5 10 2 10 5 10 3 4
1 1 5 1 2 7 11 4 3
8. a) Bővítsd a törteket tizenkettedekké!
, , , , , , , ,
2 3 6 4 3 6 6 3 4
1 6 1 4 5 10 1 3 2 8 7 14 11 22 4 16 3 9
= , = , = , = , = , = , = , = , =
2 12 3 12 6 12 4 12 3 12 6 12 6 12 3 12 4 12
b) Keresd meg a helyüket a számegyenesen!
9. Keresd meg a törtek legegyszerűbb alakját!

Találsz-e köztük olyat, amelyik nem egyszerűsíthető?
4 1 10 1 14 7 14 2 8 1 7 1
a) = , = , = , = , = , =
8 2 20 2 16 8 21 3 24 3 28 4
26 13 50 5 30 3 120 3 75 3
b) = 2, , = , = , = , =
13 21 30 3 40 4 200 5 100 4
156
Törtek
10. Add meg a hiányzó számokat úgy, hogy az egyenlőség igaz legyen!
72 36 18 9 3 72 36 24 18 12 9 6 3
a) = = = = = = = = = = = = = =
48 16 8 4 48 24 16 12 8 6 4 2
60 4 60 12 4
b) = = = =
75 15 75 15 5
1 5
11. a) Számítsd ki, hány dm! Például: m= m = 5 dm
2 10
3 5 1 4 7
m m m m m
2 2 5 5 5
15 dm 25 dm 2 dm 8 dm 14 dm
12 6
b) Számítsd ki, hány méter! Például: 12 dm = m= m
10 5
4 dm 16 dm 35 dm 42 dm 55 dm
4 2 16 8 35 7 42 21 55 11
m= m m= m m= m m= m m= m
10 5 10 5 10 2 10 5 10 2
1 15
12. a) Számítsd ki, hány perc! Például: óra = óra = 15 perc
4 60
1 2 1 4
óra óra óra óra
2 3 5 5
30 perc 40 perc 12 perc 48 perc
8 2
b) Számítsd ki, hány óra! Például: 8 perc = óra = óra
60 15
20 perc 6 perc 24 perc 3 perc
1 1 2 1
óra óra óra óra
3 10 5 20
2 16
c) Számítsd ki, hány óra! Például: nap = nap = 16 óra
3 24
3 5 1 11 7 23
nap nap nap nap nap nap
4 6 12 12 6 2
18 óra 20 óra 2 óra 22 óra 28 óra 276 óra
8 1
d) Számítsd ki, hány nap! Például: 8 óra = nap = nap
24 3
3 óra 4 óra 6 óra 10 óra 36 óra 40 óra
3 1 4 1 6 1 10 5 36 3 40 5
nap = nap nap = nap nap = nap nap = nap nap = nap nap = nap
24 8 24 6 24 4 24 12 24 2 24 3
157
Törtek
13. Add meg a hiányzó számlálókat és nevezőket! Hány megoldást kaphatunk az egyes esetekben?
8 28 4
a) = b) = c) =
2 10 12
a) 1 2 4 8 16 ∙ = 16
16 8 4 2 1
b) 1 2 4 5 7 8 10 14 20 28 35 40 56 70 140 280 ∙ = 280
280 140 70 56 40 35 28 20 14 10 8 7 5 4 2 1
c) 1 2 3 4 6 8 12 16 24 48 ∙ = 48
48 24 16 12 8 6 4 3 2 1
a) Öt számpár b) 16 számpár. c) 10 számpár teszi igazzá.
1 1
Az a) feladatban a minimum , a maximum 8 egész. A b) feladatban a minimum , a maxi-
2 10
mum 28.
A c) feladatban a minimum 1/12, a maximum 4. Az osztó és többszörös a bővítés és egyszerű-
sítés segítségével oldható meg a feladat. Átlagos képességű osztályban is ajánljuk az a) feladat
megoldását.
14. Hány olyan, tovább már nem egyszerűsíthető tört van, amelynek a nevezője 100?
Minden tört ilyen, amelyre igaz, hogy a számlálójának és a 100-nak az 1-en kívül nincs más
közös osztója. Végtelen sok ilyen tört van.
15. Tizenketten vándoroltak az úton, férfiak, asszonyok és gyerekek. A 12 ember 12 kenyeret vitt.
Minden férfi 2 kenyeret, minden asszony fél kenyeret, minden gyerek negyed kenyeret.
Hány férfi, hány asszony és hány gyerek vándorolt az úton?
5 férfi, 1 asszony, 6 gyerek vándolor az úton.
158
Törtek
11–14. óra: Törtek összeadása és kivonása
Az órák célja:
Az órák célja: az egyenlő és különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása. Bővítés és egy-
szerűsítés segítségével különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása. A különböző nevezőjű
törtek összeadásakor és kivonásakor hasznos betartani a fokozatokat:
– az egyik tört nevezője többszöröse a másik nevezőnek,
– egyik sem többszöröse a másiknak, de könnyen kitalálható a legkisebb közös többszörös (példá-
ul a két nevező relatív prím), a szorzatuk biztosan jó,
– nehezebb a két nevező legkisebb közös többszörösét megtalálni.
A gyerekek a két nevező szorzatát szokták közös nevezőként megadni. Általában ez elég jó mód-
szer (kicsi nevezők esetén), de olykor nagyon nagy nevezőkhöz jutunk így. Ha kéttagú összeget jól
adnak össze már, érdemes áttérni a három-, egyszerűbb esetekben négytagú összegekre. Ügyes
csoportosításokat kerestethetünk a gyerekekkel. A negatív törtek összevonását csak akkor kezdjük
el, ha az a pozitív törtekkel már nem okoz gondot. A negatív törtek kivonása csak az egészekkel
való műveletvégzés ismétlése után következhet. Gyengébb képességű osztályokban el is hagyható.
A tanult műveleteket alkalmazzuk szöveges feladatok megoldásában, szabályjátékokban, soroza-
tokban, területek meghatározásában. Előkészítjük a tört természetes számmal való szorzását és
osztását. A törtekkel való műveleteket a legkisebb közös többszörös és a legnagyobb közös osztó
tanítása után fogjuk elmélyíteni.
Feladatok
1. a) Mekkora része színes a négyzetnek?

4 96 24 24 76 19
A: 1 − = = B: 1 − = =
100 100 25 100 100 25
b) Mekkora része nem kék a négyzetnek?
28 72 18 24 76 19
A: 1 − = = B: 1 − = =
100 100 25 100 100 25 A B
c) Mekkora része piros vagy sárga a négyzetnek?
20 36 56 14 10 32 42 21
A: + = = B: + = =
100 100 100 25 100 100 100 50
2. Végezd el a műveleteket!
4 2 6 7 3 10 5 8 2 10 5 1
a) + = = 2 b) + = = c) + = = =2+
3 3 3 8 8 8 4 4 4 4 2 2
7 3 5 15 7 4 6 10 20 7 13 1
d) + + = =1+ e) + + = =4 f) 3 + = =6+
8 8 8 8 8 5 5 5 5 2 2 2
5 11 2 4 6 8 10 12 40 5
g) 2 + = = 3 + h) + + + + +2= +2=7
3 3 3 7 7 7 7 7 7 7
159
Törtek
3. Számítsd ki a hiányzó számlálókat!

7 3 5 13 7 4 11 7 8 3
a) + =1 b) + =2 c) + = d) + =3+
10 10 9 9 5 5 5 4 4 4
4. Milyen műveleti jel hiányzik az egyes feladatokban?

5 3 8 2 7 5 3 3
a) + = b) + = 1 c) − <
2 2 2 9 9 8 8 8
7 5 5 8 0 2 2
d) − <1 e) − = −1 f) + =
12 12 3 3 5 5 5
5. Egy régi kínai tangram 7 eleméből vagy kövéből az ábrán

látható négyzetet és még sok érdekes figurát lehet kirakni.
Például ez a vitorláshajó-figura is ezekből építhető meg.
a) Írólapból hajtogasd meg a tangram elemeit, színezd meg a „köveket”, és vágd ki! Rakd ki a
kék figurát!
Az internet táblajátékos oldalain játszhatsz a kínai tangrammal.
b) Legyen az összes kőből felépíthető négyzet területe 1.
A) Az ábrák alá a színesen hagyott kövek területeinek összegét írtuk. Melyik hibás? Add meg
a betűjelét! Válaszodat indokold meg!
A B C D
1 3 5 1 1
helyesen
2 8 16 8 4
B) Bence is készített egy feladványt. Így szól: „Olyan köveket hagyj meg, melyek területeinek
8
összege !” Kata ezeket a megoldásokat készítette. Melyik hibás? Válaszodat indokold
2
meg!
c) Készíts te is ezekhez hasonló feladványokat!
160
Törtek
6. Végezd el az összeadásokat!
1 1 3 1 3 5 1 1 4 2 1 5 8 4
a) + = b) + = c) + = = d) + = =
2 4 4 2 4 4 2 6 6 3 2 6 6 3
5 1 7 3 5 14 7 1 3 5 3 5 14 7
e) + = f) + = = g) + = h) + = =
6 3 6 2 6 6 3 4 8 8 4 12 12 6
5 7 17 3 7 16
i) + = j) + =
6 12 12 5 15 15
7. Végezd el a kivonásokat!
2 1 3 1 3 1 5 3 1 8 2 7 3 1
a) − = = b) − = c) − = = d) − =
3 6 6 2 4 8 8 4 12 12 3 16 8 16
7 7 14 7
e) − = =
2 6 6 3
8. Végezd el az összeadásokat és a kivonásokat!

1 1 5 1 2 7 1 1 7 2 3 17
a) + = b) + = c) + = d) + =
2 3 6 2 3 6 3 4 12 3 4 12
3 4 23 1 1 1 7 3 23 8 1 9
e) + = f) − = g) − = h) − =
2 5 10 5 6 30 4 5 20 7 2 14
7 3 1 8 1 7
i) − = j) − =
9 4 36 9 2 18
9. „Többet ésszel, mint erővel!” Keress egyszerű megoldásokat a műveletek elvégzésekor!

2 1 1 4 4 1 5 6 4 1 2 4 9
a) + + + = 2 b) + + + = 2 c) + + + =1
3 5 3 5 9 7 9 7 6 3 20 5 10
5 7 9 7 2 10 15 2 50 4 2 10 8 1
d) + + − = 4 e) − − + =0 f) + − − =−
3 2 3 2 3 20 3 4 10 10 5 50 10 5
10. Keress olyan sorozatokat, amelyeknek ez az első három elemük! Írd fel a sorozatok további há-
rom elemét!
1 5 7 9 11 1 1 1 3 5 7 1 1 2 7 11 16
a) ; 1; , , , b) − ; − ; , , , c) ; ; , , ,
3 3 3 3 3 2 6 6 6 6 6 6 3 3 6 6 6
2
a) Egy számtani sorozat lehet, a különbség .
3
1
b) Egy számtani sorozat lehet, ahol a különbség .
3
1
c) Egy olyan növekvő sorozat lehet, ahol a tagok különbsége -dal nő.
6
Természetesen a gyerekek más szabályok szerint is folytathatják a sorozatokat.
A gyerekektől nem várjuk a számtani sorozat megnevezését.
161
Törtek
11. Csoportmunka. Válogatás a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) kutatási eredményeiből:

a) Az intézet a szülők véleményét kérte gyermekeik internethasználatáról.
Három lehetőség közül választottak: „túl sokat”, „éppen megfelelő ideig”, „túl keveset”.
3 1
A szülők -a szerint a gyermeke túl sokat internetezik, az része szerint túl keveset.
20 10
A szülők mekkora része nyilatkozott úgy, hogy éppen megfelelő ideig internetezik a gyer
30 15 3
meke? = = része
40 20 4
b) A válaszoknak megfelelő diagramot készítettünk.
Milyen szín jelöli a diagramon a „túl sokat” választ adók arányát?
sárga
Milyen szín jelöli a diagramon az „éppen megfelelő ideig” választ
adók arányát? piros
c) Kérdezzétek meg a szüleiteket, mi a véleményük a ti internetezési szokásaitokról!
Összesítsétek szüleitek válaszait! Vessétek össze a kapott adatokat az országos mérés ered-
ményével!
1
12. a) Csoportmunka. Egy ember átlagosan az egy nap alatt fogyasztott vízmennyiség -át
3
1
mosásra, tisztításra, -át ivásra, főzésre, a többit tisztálkodásra és WC-öblítésre használja.
30
A teljes napi vízfogyasztásnak mekkora része ez?
19 2
része, ez körülbelül -a a napi vízfogyasztásnak.
30 3
b) A csoportoddal gyűjtsetek legalább öt víztakarékossági tanácsot!
13. Melyik két edény tartalmát öntsük össze, hogy éppen

1 7
a) másfél liter, b) liter, c) liter, d) 12 dl vizet kapjunk?
2 10
a) A + B, A + G, b) D + F, c) E + F, d) Két edénnyel nem

lehet megoldani
162
Törtek
13. A számpiramis két szomszédos A B C

mezőjében szereplő számok ös�- 11 9
szege adja a felettük lévő mezőbe 8 1 8
kerülő számot. 3 6 5 5 3 3 6
=
a) Melyik piramis legfelső mező- 4 8 8 8 8 8 8
jébe kerül a legnagyobb szám? 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Becsülj! A füzetedben számolj! 4 2 8 2 8 4 8 4 2
Az A jelű piramis legfelső me-
zőjébe kerül a legnagyobb szám. A B C
17 25 19
b) Melyik piramis legfelső mező- 9 10 8
jébe kerül a legnagyobb szám? 8 15 11
Becsülj! A füzetedben számolj! 9 1 10 1 8 1
A B jelű piramis legfelső mező- 2 2 7 4 7 3 3 5 3
jébe kerül a legnagyobb szám. 3 9 9 5 10 10 4 8 8
A B C
c) Milyen számok kerülnek az 2 5 1
4 10 5
üres mezőkbe? 3 6 5
24 17 5 3 9
5 5 2 2
10 10 6 10 10
3 9 8 1 1 2 9 2 1
2 3 1 1 1
2 10 10 2 3 3 10 5 2
15. Láncszámolás – A legelső műveletsor eredményét a-val jelöltük. Ezzel az értékkel számolj to-
vább, vagyis az első eredményt helyettesítsd be a második feladatba az a betű helyére! A máso-
dik feladat eredményét b-vel jelöltük, ezt a harmadik műveletsorba kell behelyettesíteni, és így
tovább.
Próbáld meg fejben végigszámolni a láncot, és meghatározni, hogy az utolsó betű milyen számot
jelent!
1 1 1 2 3 1 21 16 5 1
a = + + , a = 1, b = a − , b = , c = b + 1 , c = , d = c − , d = = ,
2 3 6 5 5 2 10 10 10 2
45
e = d − , e = 0.
90
13. a) Olvasd le a helikopter betűvel jelölt pontjainak a koordinátáit!
( )
5 3
A ; , B (0, 1)
4 2
( )
1
C − ;0 ,
2
( ) 1
D 1; − ,
2
( )
3
E ; 0 , F (4; 1)
2
163
Törtek
b) Adj mindegyik pont első

3
jelzőszámához -et!
2
c) Rajzold le a füzetedbe, hová
kerül a helikopter! Add meg
az új jelzőszámokat!
Az új első jelzőszámok
rendre ezek lesznek:
11 3 1 1
, , 1, 2 , 3, 5
4 2 2 2
d) Hány egység a helikopter területe, ha ez az 1 egység? 62 egység
1 1 1 1 1 1 1 1 4609 1 2 3 4 5 6 7 8 15 551
17. + + + + + + + = és + + + + + + + =
2 3 4 5 6 7 8 9 2520 2 3 4 5 6 7 8 9 2520
Tudnád valahogy „ellenőrizni” az eredményeket?
Mindkét eredmény helyes. Sok apró „trükköt” vetnek be a gyerekek a megoldás során.
1 1 3 + 2 5 1 1 5 + 4 9 1 1 7 + 6 13
Például: + = = , + = = , + = = stb.
2 3 2 ∙ 3 6 4 5 4 ∙ 5 20 6 7 6 ∙ 7 42
Ha „csak” bővítjük a törteket, ezt kapjuk:
1260 840 630 504 420 360 315 280 4609
+ + + + + + + =
2520 2520 2520 2520 2520 2520 2520 2520 2520
A második összegben elegendő csak a számlálók többszörösét venni így:
1260 + 2 ∙ 840 + 3 ∙ 630 + 4 ∙ 504 + 5 ∙ 420 + 6 ∙ 360 + 7 ∙ 315 + 8 ∙ 280 =
= 1260 + 1680 + 1890 + 2016 + 2100 +2160 + 2205 +2240 = 15 551
15 551
Az összeg: lesz.
2520
De az igazán szép megoldás az, ha összeadjuk az egyenlőségek megfelelő oldalait. Ekkor a bal
20 160
oldali összegre 8-at kapunk, a jobb oldalira pedig = 8-at, tehát lehet, hogy tényleg nem
2520
követtek el hibát a számolásban.
1 1 1
18. Milyen számok kerülhetnek a nevezőbe? + + =1 3 4 6
3 4 3
3 2 2
164
Törtek
15–16. óra: Törtek szorzása természetes számmal
Javasolt eszközök: óra, színesrúd-készlet

Az órák célja: a tört természetes számmal való szorzásának értelmezése többféleképpen:
• azonos tagokból álló összegként;
• egységtörtek többszöröseként;
• a tört változásai alapján.
3 3 3 3 3
Most még fontos a tényezők sorrendje, ami az első értelmezésből adódik: + + + ⇒ a -et
2 2 2 2 2
3
4-szer vesszük összeadandóul. Röviden így írjuk: ∙ 4. Ha a tényezőket felcseréljük, a törttel való
2
szorzáshoz jutunk, amelyet csak a 6. évfolyamon fogunk értelmezni. Amikor az első értelmezés
szerint már jól begyakoroltuk a szorzást, áttérhetünk a másik értelmezésre. Rámutatunk arra,
hogy már tudnak természetes számmal szorozni, mert a tört változásai során beláttuk, hogy a
tört értéke akkor lesz kétszer, háromszor akkora, ha a számláló kétszer, háromszor akkora lesz,
vagy ha a nevező felére, harmadrészére csökken. Úgy is szorozhatunk tehát 3-mal, hogy a nevezőt
5 5∙3 5 5
osztjuk 3-mal. Például: ∙ 3 = = = .
6 6 6:3 2
A negatív törtek szorzását az ellentettjük szorzására is visszavezethetjük. Előtte célszerű átismé-
telni a negatív egészek szorzását természetes számmal.
Feladatok
1. Mekkora részét teszi meg a teljes körnek a kismutató

1 2 1
a) 1 óra alatt; b) 2 óra alatt; =
12 12 6
5 10 5
c) 5 óra alatt; d) 10 óra alatt? =
12 12 6
2. a) Ha ez a rúd az 1, akkor ebből a rúdból hányat toljunk egymás mellé, hogy az

így kapott hosszabb rúd pontosan kirakható legyen ilyen rudakkal? Legkevesebb hány
kék rudat kell egymás mellé tolni?
2, 4, 6… Legkevesebb 2 rudat kell összetolni.
b) Most ez a rúd az 1, és ilyen rudakat tolunk egymás mellé. Hány piros rudat
toljunk egymás mellé, hogy az így kapott hosszabb rúd pontosan kirakható legyen kék rudak-
kal? Legkevesebb hány piros rudat kell egymás mellé tolni?
c) Most ez a rúd az 1, és ilyen rudakat tolunk egymás mellé. Hány rózsaszín
rudat toljunk egymás mellé, hogy az így kapott hosszabb rúd pontosan kirakható legyen sárga
rudakkal? Legkevesebb hány rózsaszín rudat kell egymás mellé tolni?
165
Törtek
A feladattal a tört pozitív egész számmal való szorzását vezethetjük be. Színes rudakat rakhatunk
ki a feltételeknek megfelelően, és szorzásokat olvashatunk le azokról.
Például:
a) b) c)
3 6 4 12 2 10
∙2= =3 ∙3= =4 ∙5= =2
2 2 3 3 5 5
3. Írd fel az összegeket szorzat alakban! Számítsd ki az eredményeket!

2 2 2 4 1 1
Írd fel a törtet más alakban is! Pédául: + = ∙ 2 = = 1 + = 1
3 3 3 3 3 3
5 5 5 10 5 2 2 2 2 2 2 6 1 1
a) + = ∙ 2 = = =1+ =1 b) + + = ∙ 3 = = 1 + = 1
6 6 6 6 3 3 3 5 5 5 5 5 5 5
6 6 6 6 6 6
c) + + + + = ∙ 5 =
5 5 5 5 5 5
30
5
=6 ( ) ( ) ( ) ( )
1 1 1 1
d) − + − + − = − ∙ 3 = −
5 5 5 5
3
5
( ) ( ) ( ) ( ) ( )
5 5 5 5
e) − + − + − + − = − ∙ 4 = − = −10
2 2 2 2
5
2
20
2
4. Milyen szorzásokhoz készítettünk rajzot?

a) 1 3
∙3=
3-szor 5 5
b) 5 20
∙4= =5
4 4
5 4-szer
4
5. Végezd el a szorzásokat!
7 21 9 9 7 11 11
a) ∙ 3 = b) ∙5= c) ∙3=7 d) ∙4=
8 8 10 2 3 8 2
5 5 7 56 2 22
e) ∙3= f) ∙8= = 28 g) ∙ 11 =
12 4 2 2 3 3
6. Melyik a „kakukktojás”?
2 3 2
∙ 3 2 : 9 ∙ 3 ∙ 2 2 ∙ 9 : 3
9 9 9:3
2
Mindegyik , kivéve a 2 ∙ 9 : 3 -at, az utóbbi 6-ot ér.
9
166
Törtek
7. A bibliai Noé bárkájának hossza 300 sing,

szélessége 50 sing, magassága 30 sing volt.
Add meg ezeket a méreteket méterben!

1 1
Hossza 225 m, szélessége 37 m, magassága 22 méter.
2 2
15
8. Gergő biciklikerekének kerülete méter. Megtesz-e 52 fordulattal 100 métert?
8
1
Nem, csak 97 m-t.
2
1
9. Keress olyan számot, amelyet az
számlálójához és nevezőjéhez is hozzáadva
3
a) a tört kétszeresét, 3 b) a tört háromszorosát kapjuk! Nincs ilyen szám.
A számláló mindig kisebb lesz, mint a nevező,
ezért az összes ilyen szám kisebb 1-nél.
167
Törtek
17–18. óra: Törtek osztása természetes számmal
Az órák célja: a törttel való osztás értelmezése többféleképpen:

– részekre osztásként,
– a tört változásai alapján.
Először részekre való osztásnak fogjuk fel: így aztán, ha a számláló többszöröse az osztónak, vilá-
gos a gyerekek számára, hogy az osztás elvégezhető.
4 2
Például: : 2 =
5 5
Ha a tört változásait vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, ha a számlálót felére, harmadára, negyedére…,
változtatjuk, a tört értéke is ugyanúgy változik (sok tapasztalatuk van már ezzel kapcsolatban).
Megvizsgáljuk azt is, ha a nevezőt változtatjuk 2-szeresére, 3-szorosára , a tört érteke ugyanúgy
változik, mint az imént, amikor a számlálót változtattuk.
Feladatok
1. Csoportmunka. Olvassatok a rajzról!

A lila rúd legyen az 1. Mennyit ér akkor
1 5
a) a fehér rúd; b) öt fehér rúd;
6 6
1 1
c) a rózsaszín rúd fele; d) a kék rúd;
6 2
1 2
e) a kék rúd kétszerese; 1 f) a kék rúd fele; g) a piros rúd;
4 3
1 1 5
h) a piros rúd fele; i) a piros rúd negyede; j) a kék rúd öt harmada?
3 6 6
A gyerekek is feltehetnek egymásnak hasonló kérdéseket.
2. Hogyan készül az aranysárga palacsinta? Hozzávalók 12 darabhoz:

1 1
kg liszt, l tej, 3 tojás, 1 teáskanál sütőpor, 1 csipet só, kevés cukor.
4 2
A tejet összekeverjük a felütött tojásokkal, a sütőporral, a sóval és a cukorral. A lisztet 3-4 kana-
lanként elkeverjük a tejjel. A végén csomómentesen összekeverjük (használhatunk turmixgépet).
Serpenyőben olajat forrósítunk, majd vékony réteg masszát öntünk bele. A palacsinta mindkét
oldalát aranysárgára sütjük.
168
Törtek
a) Mennyit vennél lisztből, tejből és tojásból

A) 4, B) 24, C) 36, D) 48 darab palacsinta elkészítéséhez?
db 12 4 24 36 48
1 1 1 3
liszt (kg) 4 12 2 4 1
1 1 3
tej (l) 2 6 1 2 2
tojás (db) 3 1 6 9 12
b) Mondd el a társadnak emlékezetből az aranysárga palacsinta elkészítésének lépéseit! A párod
eközben nézheti a könyvet, javítja a hibáidat. Ha hibátlanul elmondtad, akkor cseréljetek sze-
repet a társaddal!
5
3. Az : 3 osztást így lehet ábrázolni:
2
Olvasd le a rajzról a hányadosokat!
4. Végezd el az osztásokat!
3 1 8 2 12 4 20 2 50 2
a) : 3 = b) : 4 = c) :3= d) : 10 = e) : 25 =
2 2 9 9 5 5 3 3 9 9
169
Törtek
5. Válassz ügyesen egységet az osztások lerajzolásához!

Például: Művelettel:

3 3 3
a) fele b) felének a harmada c) hatoda
4 4 4
4 4 4
d) fele b) felének a negyede c) nyolcada
3 3 3
Sok gyerek számára egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy egy szám felének a harmada a szám hatodá-
val egyenlő, sőt az sem, hogy ez a szám harmadának a felével egyenlő. Ezeknek az összefüggések-
nek egy újabb megtapasztalását is jelentheti ez a feladat.
170
Törtek
7 7 8 8 3 3 1
a) : 4 = b) :7= c) :6= =
3 12 9 63 8 48 16
30 1 7 1 1
d) : 12 = 2 : 12 = e) : 14 = : 14 =
15 16 21 3 42
E feladat megoldása során hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy az osztandó egyszerűsítését
célszerű az osztás előtt elvégezni!
7. Melyik a „kakukktojás”?
8 8:2 8 8
: 2 8 : 5 : 2 : 5 8 : 2 : 5
5 5 2 5:2
4 8 16
Mindegyik , kivéve , mert ez -öt ér.
5 5:2 5
8. Mackó szörnyű gyomorkorgásra ébredt. Nagy éhségében elnyalogatta a kamrájában sorakozó öt

teli csupor méz tizedét. Így összesen fél liter mézet reggelizett.
Mennyi méz volt egy teli csuporban?
1 1 1 1 10
Öt csupor tizede l méz, egy csupor tizede l : 5 = l méz, egy teli csupor l ∙ 10 = l méz,
2 2 10 10 10
azaz 1 liter méz van egy teli csuporban
9. Egy sorozatnak felírtuk a 4., 5. és 6. elemét. Folytasd a sorozatot mindkét irányban 3-3 elemmel!
Azt is írd le, milyen szabály szerint folytattad a sorozatokat!
1 1 2 4 8 16 32 64 128
a) ; ; ; ; ; ; ; ;
6 3 3 3 3 3 3 3 3
Szabály: A második elemtől kezdve a sorozat minden eleme az előző elem 2-szerese.
( 16 ); ( − 13 ); ( − 23 ); ( − 43 ); ( − 83 ); ( − 163 ); ( − 323 ); ( − 643 ); ( − 1283 )

b) −
Szabály: A második elemtől kezdve a sorozat minden eleme az előző 2-szerese.
10. Keress szabályt! Pótold a hiányzó számokat!

21 − 14 1 6 3 3 1
− −
3 5 5 10 2 3
1 −2 1 6 3 3 1
− −
35 35 70 14 21
Egy lehetséges szabály: ∙7=
171
Törtek
11. A gyerekek ugyanazzal a törttel végeztek műveleteket. Közülük kik kapták ugyanazt az ered-
ményt?
Mara: A tört számlálóját megszoroztam 5-tel, a nevezőt változatlanul leírtam.
Kati: A törtet megszoroztam 5-tel.
Dezső: A törtet elosztottam 5-tel.
Erzsi: A tört számlálóját elosztottam 5-tel, a nevezőjét nem változtattam meg.
Gábor: A tört számlálóját és nevezőjét is elosztottam 5-tel.
Tamás: A tört számlálóját és nevezőjét is megszoroztam 5-tel.
Vera: A törtet bővítettem 5-tel.
Sára: A törtet egyszerűsítettem 5-tel.
Mara és Kati a tört 5-szörösét kapták.
Dezső és Erzsi a tört ötödét kapták.
Gábor és Sára a tört egyszerűsített alakját, Tamás és Vera a bővített alakját kapták.
12. Határozd meg a törtkifejezés értékét, ha az azonos betűk azonos, a különböző

betűk különböző számjegyeket jelentenek!
C∙S∙O∙D∙Á∙L∙A∙T∙O∙S
B∙A∙L∙A∙T∙O∙N
A törtkifejezés értéke nulla. Összesen tíz különböző betű szerepel a számlálóban és a nevező-
ben. Egyik betű nullát jelent mindenképpen, hiszen tíz különböző számjegy van. A nevezőben
nem szerepelhet nulla, így csak a számlálóban lévő egyik betű lehet az. A szorzat egyik ténye-
zője nulla, így a számláló is az, emiatt a tört értéke is nulla.
13. Egy doboz vitaminos pezsgőtabletta 70 g, ha 15 tabletta van a dobozban.

Ha csak 10 van benne, akkor 50 g. Hány gramm 1 pezsgőtabletta?
(15 tabletta + doboz) − (10 tabletta + doboz) = 5 tabletta
tömege tömege tömege
⇓ ⇓ ⇓
70 gram − 50 gram = 20 gram
1 tabletta tömege = 20 gramm : 5 = 4 gramm. Egy tabletta 4 gramm, a doboz 10 gramm.
172
Törtek
19–20. óra: Összeg és különbség szorzása és osztása

természetes számmal, műveletek sorrendje
Az órák célja: az összeg és különbség szorzásáról és osztásáról tanultak felelevenítése és alkal-

mazása arra az esetre is, ha a tagok törtek. A vegyes törtet kétféleképpen szorozhatjuk, oszthatjuk
természetes számmal. Ha az egész rész osztható az osztóval, akkor célszerű tagonként osztani.
7 7 7
Például: 36 : 6 = 36 : 6 + : 6 = 6
8 8 48
Sok példát hozunk újra arra, hogy ha a törtet szorozzuk a nevezőjével, akkor a szorzat a tört szám-
lálója lesz. Például:
37
4
5 5
( )
∙ 4 = 37 vagy 4 ∙ 9 = 4 + ∙ 9 =
9 9
36+5
9
∙9=
41
9
∙ 9 = 41.
4 ∙ 9 = ( 4 + ) ∙ 9 = 4 ∙ 9 + ∙ 9 = 36 + 5 = 41
5 5 5
9 9 9
A műveletek sorrendjét átismételjük, és alkalmazzuk szöveges feladatok megoldásakor.
Feladatok
1. Végezd el a műveleteket kétféleképpen!

a) (
3 1
+ ∙2=
5 5 ) 8
5
b)
1 3
+ ∙5=
4 8 (
25
8 ) c) ( 13 + 14 ) ∙ 2 = 136
d) (
4 5
+ ∙2=
5 4 ) 41
10
=4+
1
10
1
e) 1 + ∙ 3 = 3
5 ( 3
5 ) 3
f) 2 ∙ 4 = 8 + 3 = 11
4
5 1 2 1
g) 1 ∙ 6 = 6 + 5 = 11 h) 3 ∙ 2 = 6 + = 6 +
6 4 4 2
2. Melyik nagyobb? Mennyivel?

3 1
>0 5 >3
2 4
a) (
3 1
4 4 )
− ∙ 3 vagy
3 1
− ∙3
4 4
3
b) ∙ 4 −
2
3
4
vagy
3 3
2 4
− ∙4 ( )
3
2
-del
1
(
2 + -del
4 )
1 1 1
−7 < 5 2 =2
2 3 3
c) ( 43 − 52 ) ∙ 6 vagy 4
3
∙6−
5
2
b) ( 5
) 5
3 − 1 ∙ 2 vagy 3 ∙ 2 − 1 ∙ 2
6 6
( 12 + 2 ) -del
1
egyenlők
a) (
6 9
+ :3=1
5 5 ) b)
3 5
− :2=
2 6 (1
3 ) (
c) 3 +
1
4 )
:3=1
1
12
4
h) 8 : 4 = 2
5
1
5
173
Törtek
4. Egy hatszemélyes étkészletből a mély-, lapos- és kistányérokat ugyanabba a dobozba csomagol-

1 3 3
tuk. Egy mélytányér kg, egy lapostányér kg, egy kistányér kg.
2 8 10
Mennyit nyom a csomag a mérlegen, ha a doboz üresen 1 kg?
A csomag tömege (
1 3 3
+ +
2 8 10 ) 1
∙ 6 + 1 = 8 (kg).
20
5. Egy zenei CD-n a következő hosszúságú (perc:másodperc) zeneszámok vannak:

1. zeneszám 5:30 2. zeneszám 4:45 3. zeneszám 6:15
Mennyi ideig tart kétszer egymás után lejátszani a CD?
1
A) 31 perc B) 32 perc C) 32 perc D) 33 perc E) Az előzőek közül egyik sem.
2
A teljes felvétel ideje 16 és fél perc. Ha kétszer másoljuk át, akkor 33 percig tart a másolás.
6. Mekkora az A, B, C háromszögek és a figurák területe, ha a piros háromszög területe 1?
4 1 1 2 21 5
tA = , tB = , tC = t=2 t=2 t=1
9 9 36 9 36 9
7. Milyen műveleti jeleket kell írni a számok közé, hogy igaz legyen az egyenlőség? (Zárójeleket
is használhatsz.)
2 1
a) + − 5 = − 4
3 3
2 1
b) − + 5 =
3 3
16
3
c) (
2 1
+
3 3 )∙ 5=5
174
Törtek
21. óra: Tippeljünk, játsszunk!
Az órák célja: a valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Olyan kísérletek, játékok szerepelnek,

amelyekben a véletlen szerepet játszik. A tevékenységek segítségével a gyerekek különbséget tesz-
nek a „biztos”, „lehetetlen”, „lehetséges, de nem biztos” események között. Tapasztalataik alapján
tippet fogalmazhatnak meg arról, hogy egyszerű esetekben két esemény közül melyik valószínűbb.
Tetszőleges vagy megadott módszerrel összeszámlálják az egyes kimenetelek előfordulásait olyan
egyszerű játékokban, kísérletekben, amelyekben a véletlen szerepet játszik. A kísérletek során gyűj-
tött adatokat táblázatba rendezik, oszlopdiagramon ábrázolják. Adatok leolvasása különböző típusú
diagramokról már szerepelt a törtek fejezetben, ezeket a tapasztalatokat is felhasználjuk itt. Az új
fogalmakkal, amelyekről gyakran hallhatnak a különböző híradásokban, most csak ismerkednek a
gyerekek, nem kérjük számon tőlük. A Tizedes törtek fejezetben az itt megismert fogalmak ismét
előkerülnek.
Az 1.) feladat önálló vagy páros munkában is feldolgozható. A megoldását készítsük elő közös
munkában Balázs kísérleti eredményeit felhasználva:
a) A) 4/15; B) 3/15; C) 7/15; D) 8/15
b) 4
3
2
1
0
c) Szabályos dobókockával ugyanakkora eséllyel dobunk 1-est, mint 6-ost (1/6).
Feladatok
1. Balázs 15-ször dobott fel egy kockát. Ezt jegyezte fel:

Te is dobj fel egy kockát 35-ször, és jegyezd fel,
mit dobtál!
a) Írd fel törttel, hogy a dobások mekkora része
A) 1-es; B) 6-os; C) páros; D) páratlan!
b) Készíts az adatokról oszlopdiagramot!
c) A 6-ost vagy az 1-est dobjuk nagyobb eséllyel?
Egyenlő az esélyük, ha a kocka bármelyik lapjára egyenlő eséllyel esik.
Érdemes összesíteni az osztály adatait, grafikont készíteni és összevetni a b) feladatban készített

diagramokkal.
175
Törtek
2. A cukorkatartóban kék és piros csokitojások vannak, a piros mogyorós, a kék marcipános. Kata
és Bálint is a mogyorósat szereti, ezért a veszekedést elkerülendő, becsukott szemmel vesznek
belőle. Melyik tartóból húznának nagyobb eséllyel mogyorós csokitojást az A, B, C és D eset-
ben? Írd fel törttel is a valószínűségeket!
A bal oldali tartóból. Ugyanakkora eséllyel.

3 1 5 2 4 3 2 1
A= = = > = B= = =
6 2 10 5 10 6 4 2
A jobb oldali tartóból. A jobb oldali tartóból.

2 4 2 5 1 5 2 6
C= = < = D= = < =
5 10 4 10 3 15 5 15
3. A diagramon azt ábrázoltuk, hogy iskolánk 5. évfolyamán hány gyereknek van testvére. A táblá-
zatba beírtuk, hogy az 5. a osztályban 12 gyereknek van testvére.
Folytasd a táblázat kitöltését a diagram segítségével!
Ennyi gyereknek
Osztály Létszám
van testvére
5. a 24 12
5. b 26 15
5. c 20 10
4. A táblázatból kiolvasható, hogy a mi iskolánk 5. évfolyamán hány tanulónak van mobiltelefonja.

Az 5. a osztály adatait grafikusan is ábrázoltuk. Ábrázold grafikusan a füzetedben az 5. b és az
5. c adatait is!
Mobiltelefonok
Osztály Létszám
száma
5. a 26 20
5. b 28 16
5. c 30 20
176
Törtek
5. Ez a három pörgettyűnk van.
3
a) Mekkora eséllyel pörgetünk az A-val mássalhangzót?
4
2
b) Mekkora eséllyel pörgetünk a B-vel páratlan számot?
3
1 2
c) Mekkora eséllyel pörgetünk a C-vel sárgát? =
3 6
6. Készítsétek el a játéktáblát kartonpapírból!

Minden játékosnak szüksége lesz egy bá-
bura.
Játékszabály:
Ketten játsszátok! Felváltva dobjatok egy
érmét minden útelágazásnál! Aki fejet dob,
jobbra megy, aki írást, balra. A START-tal
jelölt pontból indulj! Mielőtt elindulsz, vá-
lassz, hogy milyen alakú kapuhoz szeret-
nél elérni (rajzold be a táblázatodba)! Ha az
előzetesen választott kapuba jutsz, akkor
írj egy pontot a táblázatodba a rajzok alá!
Másoljátok le a füzetetekbe a következő
táblázatot! Minden játékos írja be a saját
táblázatába, hogy hányszor jutott az egyes
kapukba!
A játszmák Milyen alakú kapuhoz Ehhez a kapuhoz jutottam. Ha eltaláltad,

sorszáma szeretnék elérni? (Írd a kapuba a számát is!) ide írj egy pontot!
1
2
és így tovább
Összesítsétek az osztály adatait! Készítsetek grafikont az egyes kapuba érések gyakoriságáról!
177
Törtek
7. Az előző feladatban játszott játékhoz kapcsolódnak a kérdések.

Határozd meg, hányféleképpen következhetnek be az alábbi események!
a) 1. Ebbe a kapuba jutunk. 1 b) 4. Ebbe a kapuba jutunk. 4
c) 3. Ebbe a kapuba jutunk. 6 d) Ilyen alakú kapuba jutunk. 2
e) Ilyen alakú kapuba jutunk. 8 f) Ilyen alakú kapuba jutunk. 6
A kérdés megválaszolásához az összes lehetséges útvonal összeszámlálása szükséges. Az alábbi

ábráról leolvashatóak a válaszok:
Összesen ennyiféleképpen juthatunk el ebbe a kapuba:
8. Egy társasjátékban egyszerre két ugyanolyan szabályos dobókockával dobnak a játékosok.

Mindenki annyit léphet előre a pályán bábujával, amennyi a két kockán álló szám összege.
Kati 5 lépésnyire, Béla 7 lépésnyire van a céltól.
Kinek nagyobb az esélye arra, hogy a következő lépésben belép a célba?

Bélának van nagyobb esélye, mert a két kockán dobott számok összege hatféleképpen lehet 7,
és négyféleképpen lehet 5.
178
Törtek
9. Valószínűségi játék. Ezekkel a számozott kockákkal törteket ké-

szítünk. A kék kockával dobott szám lesz a számláló, a fehérrel
dobott a nevező.
Készítsetek ilyen kockákat, és játsszatok! Dobás előtt tippeljétek
meg, hogy A) a dobott tört értéke 1 lesz-e, B) a dobott tört egy-
szerűsíthető-e, C) a dobott tört nulla-e, D) a dobott tört értéke
legfeljebb 10 lesz-e!
Ilyen táblázat segítségével rögzíthetitek a játék menetét!
Példa:
Dobás előtti tippem
A dobott tört értéke A) 1 B) egyszerüsít- C) 0 D) legfeljebb 10
hető
H H H H
Az állítások igazságértéke a dobás után
A) 1 B) egyszerüsít- C) 0 D) legfeljebb 10
6 hető
A dobott tört
3
H I H I
Az a játékos, aki így tippelt, 2 pontot szerzett ebben a fordulóban.
1. A játék tapasztalatai alapján döntsétek el, hogy a fenti események közül melyik az, amelyik
mindig bekövetkezik, azaz biztos esemény! Jelöljük B-vel! D)
Melyik az, amelyik bekövetkezhet, de nem biztos? Jelöljük NB-vel! A), B)
Melyik az, amelyik soha nem következik be, azaz lehetetlen esemény? Jelöljük L-lel! C)
2. Írjatok új állításokat, és azokkal is játsszatok!
179
Törtek
Feladatok
1. a) Mely számok helyét jelöltük a számegyenesen?
4 1 3 7
a = − b = − c = d =
5 5 5 5
b) Az alábbi törtek közül melyik nincs értelmezve? Karikázd be!
6 11 1 2 5 0 3 7 3 6
− , , , − , − , , , , , −
10 10 2 5 5 7 2 0 5 5
Jelöld meg a nem bekarikázott számok helyét a számegyenesen!
6 5 6 2 0 1 3 11 3
5 5 10 5 7 2 5 10 2
–1 0 1
Állítsd nagyság szerint sorba a törteket! Tedd ki közéjük a megfelelő jelet (<, >, =)!
6 5 6 2 0 1 3 11 3
− < − < − < − < < < < <
5 5 10 5 7 2 5 10 2
2. Írj a helyére olyan természetes számokat, amelyek igazzá teszik a nyitott mondatokat!
a) =1 b) >1 b) <1
4 4 4
Az összes megoldást keresd meg! Hány megoldást találtál az a), b), c) esetekben?
a) = 4 Egy szám teszi igazzá.
b) : 5, 6, 7… Végtelen sok szám teszi igazzá.
c) : 0, 1, 2, 3 Négy szám teszi igazzá
3. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet! (<, >, =)

11 5 7 7 6 11 7 7
a) b) > c) < d) − −
10 < 4 6 11 7 7 6 < 11
4. Milyen számokat jelölnek a betűk?

6 12 b 30 d
a) Bővíts! = = = = a = 10 b = 18 c = 25 d = 54
5 a 15 c 45
12 e 4 2
b) Egyszerűsíts! = = = e = 6 f = 10 g = 5
30 15 f g
180
Törtek
5. Hasonlítsd össze a törteket bővítéssel!

17 9 9 18 17 17 11 17 51 11 55
a) < = > b) < = < =
8 4 4 8 8 5 3 5 15 3 15
4 27 4 28 27 12 5 12 36 5 35
c) 2 > 2 = > d) > = > =
5 10 5 10 10 7 3 7 21 3 21
6. Végezd el a műveleteket!
1 1 2 1 3 9 6 45 24 69 7 5 14 5 9 3
a) + = + = b) + = + = c) − = − = =
2 4 4 4 4 4 5 20 20 20 3 6 6 6 6 2
5 5 12 4 3 3
d) ∙ 4 = e) :3= f) : 2 =
8 2 7 7 4 8
1 1
7. Péter könyveinek részét könyvespolcának legfelső sorába tette, részét a középső sorba.
3 4
A legalsó sorba 25 könyv jutott.
a) Hány könyve van Péternek?
5 1 12
60 könyve van. Ha rész 25 könyvnek felel meg, akkor rész 5-nek, rész 60-nak.
12 12 12
5
b) Könyveinek mekkora részét tette a legalsó polcra? részét.
12
5
8. a) Hány óra 2 nap -od része. 40 óra
6
2
b) 2 nap mekkora része a hétnek?
7
7
c) Mekkora része egy napnak 7 óra?
24
35 7
d) Egy percnek mekkora része 35 másodperc? =
60 12
7
e) Január hónapnak mekkora része 1 hét?
31
35 5
f) Heti 35 tanítási óra mekkora része egy hétnek? =
7 ∙ 24 24
181
Kerület, terület, felszín, térfogat

1. óra: A téglalap kerülete
2. óra: A téglalap területe
3–4. óra: A téglatest felszíne
5–6. óra: A testek térfogata, a térfogat mérése
7–9. óra: A téglatest térfogata
Egységkockák, azonos méretű téglatestek, térmértani modellek: hasábok, lépcsős testek. Mérő-
szalag, zsineg, méterrúd, négyzetlapok többféle méretben, milliméterpapír (internetről letölthető
különböző színekben), mágnestábla, mágneslapok, testhálók kartonpapírból vagy Polydron építőből
készítve. Mérőpoharak (laborban és/vagy háztartásban használhatók), többféle 1 literes edény, 1
dl-es, 2 dl-es, 5 dl-es poharak.
1. óra: A téglalap kerülete

Tk.: 174. oldal
Mérőszalag, zsineg, méterrúd, különböző méretű írólapok, fénymásolt négyzethálós lapok.
Ajánlott játék
Ki ér előbb körbe?
Előkészület: négyzethálós lapra fénymásolni kell minden párnak két-két lapot az alábbi ábrával.
Érdemes többféle hasonló alakzat-párt előkészíteni a további játékokhoz.
Fontos, hogy a felrajzolt alakzatok kerülete azonos legyen.
182
Két játékos játssza.
Első játék:
A játékosok választanak maguknak alakzatot, majd a saját színüket használva az alakzatok kerü-
letén lépkednek, egymáshoz illeszkedő egységnyi rácsvonalat húzva. A lépéseiket megszámozzák,
vagy fejben számolják.
Az nyer, aki kevesebb lépéssel körbeér a saját alakzatán.
A játék során megtapasztalják a gyerekek, hogy nincs nyertes, mert mindkét alakzatnál ugyanan�-
nyi lépéssel érnek körbe.
Második játék:
a) A játékosok kiválasztják az egyik alakzatot. Mindketten ugyanennek az alakzatnak a kerületén
húznak egymáshoz illeszkedő egységnyi hosszú szakaszokat úgy, hogy a vízszinteseket az egyik
játékos, a függőlegeseket a másik húzza be a saját színével. Ezt addig folytatják, amíg körbe nem
érnek.
b) A játékot meg kell ismételniük a másik alakzat kerületén lépkedve ugyanilyen módon.
A játék többször megismételhető másféle alakzatokkal.

A tanulók fogalmazzák meg a tapasztalataikat.
A játék után a táblán mutassuk be, hogyan alakul a lépések száma vízszintes, illetve függőleges
irányban: vízszintes 10, függőleges 8, mindkét alakzatnál.
Harmadik játék:
Egy kiválasztott alakzaton felváltva lépkednek a játékosok úgy, hogy az alakzat kerületén egymás-
hoz illeszkedő egységnyi hosszú szakaszokat húznak a saját színükkel.
Az nyer, akinek sikerül több szakaszt húzni.
A játékot ismételjék meg más alakzattal, valamint úgy is, hogy egyszer az egyik, másszor a másik
lesz a kezdő játékos.
Fogalmazzák meg tapasztalataikat!
A játékban nem lehet győztes, mert ha az alakzat kerületén felváltva, egyesével lépkednek, a lé-
pések száma biztosan olyan egész szám lesz, amely páros. Ezért mindkét játékosnak ugyanannyi
lépés jut.
183
Feladatok
Tk. 176 – 177. oldal, 1-9. feladatok
1. Mérd meg a téglalap oldalait! Számítsd ki a téglalap kerületét!

a) b) c) d)
K ≈ 68 mm K ≈ 108 mm K ≈ 80 mm K ≈ 106 mm
2. Mérd meg az iskolai padod hosszúságát és szélességét! A mért adatokat egész centiméterekre
kerekítsd, majd számítsd ki, hogy milyen hosszú élfólia kellett a körbeszegéséhez!
A megoldás a mért adatoktól függ.
3. Egy szupersuli játéktermének padlójára az ábrán lát-

ható malomjáték tábláját festették fel. A szomszédos
pontokat összekötő szakaszok közül a pirosak hossza
2 dm.
a) Határozd meg, hány cm a belső négyzet kerülete!
A belső négyzet oldala 4 dm, kerülete 16 dm
= 160 cm.
b) Mekkora a középső és a külső négyzet kerülete?
A középső négyzet oldala 8 dm, kerülete 32 dm
= 320 cm. A külső négyzet oldala 12 dm, kerülete
48 dm = 480 cm
c) Hány dm a pontokat összekötő szakaszok teljes
hossza?
A összekötő szakaszok hossza összesen 160 cm + 320 cm + 480 cm + 160 cm = 1120 cm.
4. Számítsd ki a négyzet kerületét, ha oldalainak hossza

a) 62 dm; b) 45 mm; c) 6 m 3 dm; d) 1 dm 8 mm!
a) K = 248 dm
b) K =180 mm
c) oldala 63 dm, K= 252 dm
d) oldala 108 mm, K= 432 mm
5. Számítsd ki a téglalap kerületét, ha szomszédos oldalai

a) 3 dm és 2 m; K = 46 dm b) 1 cm és 34 mm; K = 88 mm
c) 92 cm és 92 cm; K = 368 cm d) 32 mm és 3 cm; K = 124 mm
e) 29 cm és 101 mm; K = 782 mm f) 7 dm és 178 mm! K = 1756 mm
184
6. Rajzold le azokat a téglalapokat, amelyeknek oldalai cm-ben mérve egészek, és kerületük 16 cm!
A téglalapok oldalai: 1 cm és 7 cm, 2 cm és 6 cm, 3 cm és 5 cm, 4 cm és 4 cm.
7. Különböző hosszúságú kötelekkel négyzet alakú területeket kell

kijelölni egy konyhakert földjén. A kötelek hossza a következő
lehet:
a) 12 m b) 720 dm
c) 80 000 mm d) 6400 cm
Mekkora a kapott négyzet alakú részek egy-egy oldala?
a) 4 m b) 180 dm c) 20 000 mm d) 1600 cm
8. Egy családi ház kertjében a kutyának 12 m és 4 m oldalhosszú téglalap alakú területet kerítettek
el. A kutyafuttatót négyzet alakúvá alakította át Peti édesapja úgy, hogy az új terület bekerítésé-
hez ugyanolyan hosszú kerítést kellett felhasználnia. Milyen hosszú lett a négyzet alakú kutya-
futtató egy oldala?
Ktéglalap = 2 ∙ (12 + 4) m = 32 m = (Knégyzet )

anégyzet = (Knégyzet ) : 4 = 32 m : 4 = 8 m
A négyzet oldalának hossza 8 méter.
9. Egy téglalap alakú kert oldalai 30 m, illetve 8 és fél méter hosszúak. Milyen széles a kapu, ha a
kert bekerítéséhez – kihagyva a kapu helyét – 736 dm kerítés kellett? Becsüld meg, hogy beáll-
hat-e a kapun át bármilyen személyautó a kertbe?
A téglalap kerülete 770 dm. A kapu szélessége 34 dm. Egy személyautó, sőt még egy teherautó
is beállhat a kapun át.
Egy személyautó szélessége általában nem haladja meg a 2 métert , a teherautóké pedig a 2,5 métert.
185
2. óra: A téglalap területe
Négyzetlapok kartonból kivágva többféle méretben, mágnestábla, mágneslapok, milliméterpapír,
négyzetrácsos lapok.
Feladatok
Tk.: 177–179. oldal, 10–20. feladatok
10. Hány cm2 a téglalapok területe?
A = 5 cm2 B = 3 cm2 C = 8 cm2 D = 16 cm2 E = 4 cm2
11. Határozd meg, melyik tárgynak mekkora terület felelhet meg!

A tárgy neve A tárgy területe
falitábla 6 m2
postabélyeg 6 dm2
tanterem mennyezete 2 cm2
képeslap 40 m2
papírlap (A4-es méretű) 56 cm2
12. Számítsd ki a téglalap területét, ha oldalai

a) 2 m és 3 m hosszúak! b) 3 cm és 26 cm hosszúak!
c) 17 dm és 72 dm hosszúak! d) 207 mm és 1357 mm hosszúak!
e) 19 cm hosszúak! f) 800 mm hosszúak!
g) 6 dm hosszúak! h) 39 m hosszúak!
a) 2 ∙ 3 = 6, a téglalap területe 6 m .
2
b) 3 ∙ 26 = 78, a téglalap területe 78 cm2.

c) 17 ∙ 72 = 1224, a téglalap területe 1224 dm2.
d) 207 ∙ 1357 = 280 899, a téglalap területe 280 899 mm2.
186
e) 19 ∙ 19 = 361, a téglalap területe 361 cm2.

f) 800 ∙ 800 = 640 000, a téglalap területe 640 000 mm2.
g) 6 ∙ 6 = 36, a téglalap területe 36 dm2.
h) 39 ∙ 39 = 1521, a téglalap területe 1521 m2.
13. Az iskola udvarára rajzolt ugróiskola egy kis négyzetének oldalhossza 24 cm.
a) Mekkora a külső határvonal hossza?
b) Igaz-e, hogy az ugróiskola által elfoglalt terület nagyobb, mint 46 dm2?
a) A pirossal jelölt szakasz hossza 24 cm. 2 kék szakasz hossza együtt 24 cm,
1 kék szakasz 12 cm-es. Az ugróiskolát 15 piros és 6 kék szakasz határolja.
A határvonal hossza: 15 ∙ 24 cm + 6 ∙ 12 cm = 432 cm.
b) Az ugróiskola területe 8 ∙ 24 ∙ 24 = 4608 cm2 = 46 dm2 + 8 cm2
Az ugróiskola területe 8 cm2 - rel nagyobb 46 dm2-nél.
14. Számítsd ki a négyzet oldalának hosszát, ha területe 2 kék = 1 piros
a) 4 cm2; 2 cm b) 49 dm2; 7 dm c) 16 m2; 4 m

d) 9 cm2; 3 cm e) 144 mm2; 12 mm f) 121 m2! 11 m
15. Számítsd ki a hiányzó adatokat! Határozd meg az épületek alapterületét!

a) b)
4m 4m
12 m
a) Tgarázs = 4 m ∙ 5 m = 20 m2 Ta) ház = 8 m ∙ 12 m = 96 m2 T együtt = 116 m2

b) Tterasz = 4 m ∙ 2 m = 8 m2 Tb) ház = 8 m ∙ 12 m = 96 m2 T együtt = 104 m2
16. Számítsd ki a négyzet területét, ha kerülete

A négyzet oldala a kerület negyede. Területe az önmagával vett szorzata.
a) 48 cm; 144 cm2 b) 64 mm; 256 mm2 c) 224 m; 3136 m2
d) 108 dm; 729 dm 2
e) 1068 m 71 289 m2
17. Két út merőlegesen keresztezi egymást. Az egyik út 8 m széles, a másik 12 m. Milyen alakú és
mekkora területű útkereszteződés jön így létre?
Téglalap alakú rész jön létre, területe 96 m2.
187
18. Mekkora annak a négyzetnek a területe, amelynek kerülete egyenlő a 14 cm és 6 cm oldalú tég-
lalap kerületével? Melyik négyszög területe nagyobb?
A kerületek
Kt = 2 ∙ (14 cm + 6 cm) = 40 cm = K n A négyzet oldala: 40 cm : 4 = 10 cm
A területek
Tn = 10 cm ∙ 10 cm =100 cm2 Tt = 14 cm ∙ 6 cm = 84 cm2
A négyzet területe nagyobb.
19. a) Rajzolj egy téglalapot, oldalai 7 cm és 35 mm hosszúak legyenek! Mekkora a területe?
35 mm
7 cm T = 2450 mm2
b) Rajzolj 16 cm2 területű téglalapot, amelynek oldalai centiméterben mérve egész számok!
A téglalap oldalai 1 cm és 16 cm, 2 cm és 8 cm, vagy pedig 4 cm hosszúak lehetnek.
1 cm
16 cm
2 cm
8 cm
4 cm
4 cm
c) Rajzolj 4 cm oldalú négyzetet! Határozd meg a területét!
4 cm
4 cm
T = 16 cm2
188
d) Rajzolj 24 cm2 területű téglalapot, amelynek oldalai centiméterben mérve egész számok!
A téglalap oldalai 1 cm és 24 cm, 2 cm és 12 cm, 3 cm és 8 cm, 4 cm és 6 cm lehetnek.
1 cm
24 cm
2 cm
12 cm
3 cm
8 cm
4 cm
6 cm
20. Rakj ki téglalapokat legfeljebb 12 darab 1 cm oldalú négyzetet felhasználva!

a) Hányféle téglalap készíthető? A 12-nél kisebb prímek esetén egy-egy megoldás van: 1×1;
2×1, 3×1, 5×1, 7×1, 11×1, ez 6 eset. Ezeken kívül: (4×1, 2×2) (6×1, 3×2) (8×1, 4×2) (9×1, 3×3)
(10×1, 5×2) (12×1, 6×2, 4×3), ez 13 eset. Összesen 19 eset lehetséges
b) Hány esetben használtál fel pontosan 12 db négyzetet? Három eset van: az oldalak 1 és 12, 2
és 6, illetve 3 és 4 cm hosszúak.
c) Mekkora az egyes 12 cm2 területű téglalapok kerülete? Ha az oldalak hossza 1 és 12 cm, akkor
a kerület 26 cm, 2 és 6 cm-es oldalak esetén a kerület 16 cm, a 3 és 4 cm hosszú oldalú téglalap
kerülete pedig 14 cm.
189
3–4. óra: A téglatest felszíne

Tk.: 179–180. oldal
Különböző téglatestek (dobozok), kockák, téglatest testhálók, négyzethálós lap, milliméterpapír,
modellezőkészlet téglalapjai, gyufaskatulya szétvágva (a hálózat készítéséhez), olló, ragasztósza-
lag, polydron építő, ennek hiányában katronpapírból készült többféle testháló, demonstrációra al-
kalmas méretben.
Javasolt játék
Vetítsük ki a táblára a 11 különböző kockahálót. Az ábrákat 2 percig nézhetik a tanulók, majd ta-
karjuk el a hálókat. Feladat: a kockahálók közül rajzolják le a tanulók a legkevesebb oldalú sokszö-
get. A játékot meg lehet ismételni úgy, hogy a legtöbb oldalú sokszöget rajzoltassuk le. A következő
játék lehet ugyanezzel a feladattal, hogy a téglatest és a négyzetesoszlop különböző hálóit vetítjük
ki. A következő játék lehet ugyanilyen, a téglatest és/ vagy a négyzetes oszlop néhány hálójának
kivetítésével.
Feladatok
Tk. 181 – 182 oldal, 1-14 feladatok
1. Téglatestek hálóit látod az ábrán.

a) Mely lapok lesznek a téglatest szemközti, párhuzamos lapjai? Add meg a betűjelüket!
b) Az ábrán egy kis rácsnégyzet oldala 1 cm-nek felel meg. Határozd meg a hálók területét!
190
a) Párhuzamos lapok I. és II. A–E, B–D, C–F, III. és IV. A–C, B–E, D–F, V. A–E, B–D, C–F.
b) A szemközti párhuzamos lapok egyenlő területű téglalapok. A hálók területe: I. 148 cm2,
II. 28 cm2,, III. 102 cm2, IV. 54 cm2, V. 80 cm2.
2. Számítsd ki, hány cm2 kartonlapból készíthetnéd el egy 4 cm élű kocka

hálóját! A = 96 cm2
3. Számítsd ki a felül nyitott, téglatest alakú doboz felszínét!

Rajzold le a hálóját! A = 47 cm2
Testháló például
3 cm
5 cm
2 cm
4. Egy téglatest alakú, felül nyitott doboz három különböző élének hossza 3 cm, 5 cm és 6 cm.
Hány cm2 papír kell az elkészítéséhez? Rajzold le a hálózatát úgy, hogy 1 cm-nek a füzetedben
egy kis négyzet oldala feleljen meg!
a) A doboz alja a legnagyobb területű lap legyen! 96 cm2 papír kell.
b) A doboz alja a legkisebb területű lap legyen! 111 cm2 papír kell.
191
5. Négy darab 1 cm élű kockából kétféle téglatestet építhetsz. Építsd meg a kétféle testet!
a) Rajzold le a testek egy-egy hálóját!
b) Számítsd ki mindkét test felszínét! A = 18 cm2 és A = 16 cm2
6. Nyolc darab 1 cm élű kockából háromféle téglatestet építhetsz. Építsd meg mindhárom testet!
a) Rajzold le a testek egy-egy hálóját!
b) Számítsd ki mindhárom test felszínét!

A = 24 cm2 A = 28 cm2 A = 34 cm2
7. Számítsd ki a kocka felszínét, ha éleinek hossza

a) 7 cm; A = 296 cm2 b) 8 mm; A = 384 mm2 c) 13 dm; A = 1014 dm2
d) 2 dm 6 cm; A = 4056 cm2 e) 4 dm 5 mm A = 984 150 mm2
8. Számítsd ki a téglatest felszínét, ha éleinek hossza

a) 2 cm, 3 cm és 7 cm; A = 82 cm2 b) 4 mm, 10 mm és 8 mm; A = 304 mm2
c) 1 dm, 3 dm és 4 dm; A = 38 dm2 d) 2 m, 5 m és 11 m; A = 174 m2
e) 25 cm, 4 cm és 8 cm; A = 664 dm2 f) 1 dm, 2 dm és 3 dm A = 22 dm2
192
9. Egy üvegből készült váza felülről nyitott, kocka alakú, és külső élei 16 cm
hosszúak.
a) Készíts vázlatot a testről! Jelöld az ábrán a méreteit!
b) Rajzold le a test hálóját úgy, hogy 8 cm-nek 1 cm feleljen meg a rajzon!
Bármelyik hálót el lehet fogadni.
c) Mekkora az üvegváza külső felülete? A = 1280 cm2
10. Hány cm2 üveglap kell az akvárium elkészítéséhez, ha alapja 56 cm és 24 cm oldalú téglalap, ma-
gassága 32 cm? Az akváriumot fedő üveglap oldalai 1 cm-rel hosszabbak, mint az alaplap oldalai.
6464 cm2 + 1508 cm2 = 7972 cm2 üveg kell.
11. Egy 1 cm élű kocka minden lapjára kifelé hozzáragasztottunk egy-egy

egységkockát, így az ábrán látható „térbeli keresztet” kaptuk.
a) Milyen határoló lapjai vannak az így kapott testnek?
A kapott testet négyzetek határolják.
b) A térbeli kereszt minden határoló lapját befestettük az ábrán látható
színekre. Hány cm2 felületet festettünk pirosra, hányat kékre és hányat
sárgára?
1 kocka szabadon lévő felülete 5 ∙ 1 cm2 = 5 cm2
3 kék kocka felülete 3 ∙ 5 cm2 = 15 cm2
2 piros kocka felülete 2 ∙ 5 cm2 = 10 cm2
1 sárga kocka felülete 1 ∙ 5 cm2 = 5 cm2
12. Egy úszómedence hosszabbik oldala mentén 15 db, rö-

videbb oldala mentén 7 db, 40 cm oldalú, négyzet alakú
betonlapból készült a burkolat.
a) Körülbelül hány m2 területű fóliával fedhető le a meden-
ce vízfelülete?
193
1) A medence oldalai a körberakott járólapokkal együtt:

15 ∙ 4 dm = 60 dm és 7 ∙ 4 dm = 28 dm, így a felület nagysága: 1680 dm2 ≈ 17 m2
2) Ha csak a víz felületét kívánjuk letakarni, akkor téglalap alakú oldalainak hossza a járólapok
nélkül 13 ∙ 4 dm = 52 dm és 5 ∙ 4 dm =20 dm.
A vízfelület nagysága: 1040 dm2 ≈ 11 m2
Itt nem a kerekítés szabályát kell alkalmazni, hanem a medence befedhetőségére kell figyelni.
b) A 120 cm mély medencét belül 40 cm oldalú négyzetlapokkal burkolták. Hány m2 csempét
építettek be?
A belső burkolásánál a medence belső méreteit kell figyelembe venni, ami
13 ∙ 4 dm = 52 dm és 5 ∙ 4 dm = 20 dm.
A medence aljának területe 1040 dm2
A nagyobb, téglalap alakú oldallapok területe: 2 ∙ ( 52 dm ∙ 12 dm) = 1248 dm2
A kisebb, téglalap alakú oldallapok területe: 2 ∙ (20 dm ∙ 12 dm) = 480 dm2
A teljes felület: 1040 dm2 + 1248 dm2+ 480 dm2 = 2768 dm2 ≈ 28 m2
Érdemes megkérdezni azt is, hogy ekkora felület burkolásához minimum hány db 40 cm oldalú
négyzet alakú csempére van szükség.
Egy csempe teülete 16 dm2, ezért 2768 dm2 : 16 dm2 = 173 db csempével lehet beburkolni a me-
dence belső felületét.
13. Egy 6 cm élű kocka minden csúcsát levágjuk egy-egy olyan síkkal, amely a csúcs-
ból kiindulóéleket a csúcstól 2 cm-re metszi. Hány lapja, éle, csúcsa van az így
kapott testnek?
14 lapja, 36 éle, 24 csúcsa van.
(Kalmár László matematikaverseny, 5. évfolyam, 1988)
14. Ha a süteményt a szokásos módon párhuzamos

vágásokkal felszeletelik, lesznek belső darabok
(oldalai vágottak), és lesznek szélső darabok (van
olyan oldaluk, amelyik nem vágott).
Hány darab „szélső sütemény” lesz, ha a „belső sü-
temények” száma pontosan
a) 4; 14 vagy 12 b) 5; 16 c) 3; 12
d) 6; 18 vagy 14 e) 8? 22 vagy 16
Lehet-e egyenlő a szélső és a belső darabok száma?
Igen, 3 ∙ 10 = 30 vagy 4 ∙ 6 = 24 belső sütemény esetén.
Bizonyítható, hogy más lehetőség nincs.
194
5–6. óra: Testek térfogata, a térfogat mérése

Tk.: 183–188. oldal
Egységkockák, minden tanulópárnak legalább 27 db, ennek hiányában kockacukor. Méterrudak az
1 m3 szemléltetéséhez.
1 dm élű átlátszó, vízzel megtölthető kocka, benne 10 olyan réteg, amelyen szemléltethető a 100
egységkocka. Üres téglatest alakú dobozok. Rizs, búzadara vagy homok. Mérőhengerek, mérő-
poharak (laborban és/vagy háztartásban használhatók), többféle 1 literes edény, 1 dl-es, 2 dl-es, 5
dl-es poharak.
Rendelkezésre állnak az interneten, a Geomatech felületen lévő ingyenesen használható tananya-

gok, amelyek a http://tananyag.geomatech.hu/ címen érhetők el.
Továbbá javasoljuk a youtube csatornán megtalálható animációkat, és az internetről letölthető ok-
tatási applikációkat.
Ajánlott játék
Vigyünk be különböző űrtartalmú használati tárgyakat (kávéskanál, reggeliző bögre, müzlis tál,
szedőkanál, üdítős üvegek, pálinkás pohár, stb.) és egy ml mérésére is alkalmas mérőhengert. A
tanulók (csoportonként) tippeljék meg, hogy mekkora lehet a felmutatott edény űrtartalma. Azután
vizet töltünk az edénybe, és a mérőhenger segítségével megmérjük a kiválasztott edény űrtartal-
mát. Az a tanuló/csoport nyer, akinek a tippje a legközebb áll a mért értékhez.
Feladatok
Tk.: 189–190. oldal 1–9. feladatok
1. Építs különböző testeket a) 3 db; b) 4 db 1 cm élű egységkockából!

(Az egységkockát helyettesítheted kockacukorral.)
Mennyi a kapott testek térfogata? Számold meg, hány négyzetlap határolja a megépített testeket!
a)
Térfogat 3 cm3 3 cm3
Határoló négyzetlapok száma 14 db 14 db

(Felszín) A = 14 cm2 A = 14 cm2
195
b)
Térfogat 4 cm3 4 cm3 4 cm3 4 cm3

Határoló 16 db 18 db 18 db 18 db
négyzetlapok
száma (Felszín) A = 16 cm A = 18 cm2 A = 18 cm2 A = 18 cm2
2
Térfogat 4 cm3 4 cm3 4 cm3 4 cm3

Határoló 18 db 18 db 18 db 18 db
négyzetlapok
száma (Felszín) A = 18 cm A = 18 cm2 A = 18 cm2 A = 18 cm2
2
2. Egy 2 cm oldalélű kocka minden lapjára kifelé egy-egy újabb kockát ragasztot-
tunk, így kaptuk az ábrán látható „térbeli keresztet”. Te is megépítheted ezt a
testet. (Az egységkockát helyettesítheted kockacukorral.)
Mekkora a kapott test térfogata?
A test 7 db egybevágó kockából áll. Egy kocka térfogata 2 cm ∙ 2cm ∙ 2 cm = 8 cm3
7 db kocka térfogata 7 ∙ 8 cm3 = 56 cm3
3. Az ábrán látható tömör testek 1 cm élhosszú kockákból épültek. A testek nem látható oldallapjai
merőlegesek az asztallapra. Hány cm3 a testek térfogata?
a) b) c)
a) V = 24 cm3 b) V = 26 cm3 c) V = 18 cm3
196
4. Az ábrán látható testek mindegyike 6 db 3 cm élű kockából épült. Hány cm3 a testek térfogata?
a) b) c)
A testek mindegyike 6 db egybevágó kockából áll.

Egy kocka térfogata 3 cm ∙ 3 cm ∙ 3 cm = 27 cm3
6 db kocka térfogata 6 ∙ 27 cm3 = 162 cm3
5. Egybevágó kockákból téglatestet rakunk ki. Az alapja már el-

készült az ábra szerint. Milyen magasra kell építeni, hogy ös�-
szesen
a) 24, 2 réteg b) 72, 6 réteg
c) 240, 20 réteg d) 12 kockából álljon? 1 réteg
6. A képen látható testek 5 cm élű kockákból állnak.

A B C
a) Hasonlítsd össze a három test térfogatát!

A három test térfogata egyenlő 4 db 5 cm élű kocka térfogatával, 500 cm3-rel.
b) Ha a kockák csak teljes oldallapjukkal csatlakozhatnak egymáshoz, összerakható-e négy koc-
kából olyan test, amelynek térfogata vagy felszíne eltér az A, B, C test térfogatától vagy fel-
színétől?
1 2 3 4 5 6 7 8
A nyolc különböző megépített test mindegyikének 500 cm3 a térfogata.

Az 1) jelű test felszíne 400 cm2, a többi felszíne 450 cm2
7. Becsüld meg, hogy az 1 literes ásványvizes üvegből hány poharat tudsz megtölteni! A becslés
után végezd el a mérést! A saját poharadat használd!
A megoldást a tanulók által becsült és mért adatok adják.
197
8. Mérd meg a téglatest alakú 1 literes tejes vagy gyümölcsitalos doboz egy csúcsból induló éleinek
hosszát! A mért adatokat mm egységben add meg! Számítsd ki, hány mm3 a doboz térfogata!
Add meg, hogy az 1 liter folyadékon felül a doboznak hány mm3 térfogatú részét hagyták üresen!
A megoldást a tanulók által becsült és mért adatok adják.
9. Nézz utána, hogy régen milyen mértékegységeket használtak a hosszúság, a terület, illetve a
térfogat meghatározására!
Például:
Hosszmértékek
1 magyar mérföld 8353,6 m
1 bécsi mérföld = 4000 bécsi öl 7585,92 m
1 bécsi öl = 6 bécsi láb 1,896 48 m
1 bécsi láb = 12 bécsi hüvelyk 0,316 08 m
1 bécsi hüvelyk 2,634 cm
1 bécsi rőf 0,777 m
Területmértékek
1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl 0,5760 ha = 5760 m2
1 magyar hold = 1200 négyszögöl 0,4320 ha = 4320 m2
1 négyszögöl 3,6 m2
Térfogatmértékek
1 bécsi köböl = 216 köbláb = 1728 köbhüvelyk 6,821 m3
1 bécsi akó = 40 bécsi pint 56,558 liter
1 bécsi pint 1,4147 liter
1 magyar akó = 64 magyar icce 54,2976 liter
1 magyar icce 0,8484 liter
(Forrás: http://www.kisbiro.hu/modules?name=Info&file=mertekek)
További javaslat: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/184.htm
198
7–9. óra: A téglatest térfogata

Tk.: 188–189. oldal
Egységkockák, minden tanulópárnak legalább 27 db, ennek hiányában kockacukor. Méterrudak az
1 m3 szemléltetéséhez.
1 dm élű átlátszó, vízzel megtölthető kocka, benne 10 olyan réteg, amelyeken szemléltethető a 100
egységkocka (a tankönyv 185. oldalán látható a modell), 1 literes mérőpohár, vagy bemért 1 literes
üveg. Üres téglatest alakú dobozok, téglatest alakú használati tárgyak.
Feladatok
Tk.: 190–191. oldal 10–15. feladatok
10. a) Számítsd ki a 7 cm élű kocka térfogatát! V = 343 cm3

b) Számítsd ki a 35 mm élű kocka térfogatát! V = 42875 mm3
11. Számítsd ki a téglatest térfogatát, ha egy csúcsba futó éleinek hossza

a) 4 cm, 6 cm és 7 cm; V = 168 cm3 b) 2 cm, 2 cm és 7 cm; V = 28 cm3
c) 12 mm, 41 mm és 7 mm; V = 3444 mm3 d) 3 dm, 22 cm és fél dm! V = 330 cm3
12. Peti ugyanolyan méretű, kocka alakú papírdobozokba rakja a 4 cm élű, koc-
ka alakú építőelemeket úgy, hogy azok a dobozokat teljesen megtöltik.
(Lásd ábra!) A dobozokat ezután a szekrény tetejére teszi, ahol legfeljebb
4 ilyen dobozt tud egymás mellett elhelyezni.
a) Milyen széles a szekrény?
A szekrény szélessége legalább akkora, mint a 4
doboz szélessége.
1 doboz szélessége 3 ∙ 4 cm = 12 cm.
4 doboz szélessége 4 ∙ 12 cm = 48 cm.
b) Hány kockát tud ezekbe a dobozokba
elrakni Peti?
1 dobozba 3 ∙ 3 ∙ 3 = 27 db kocka fér. 4 dobozba 4 ∙ 27 db = 108 db kocka fér.
13. Pótold a hiányzó mérőszámokat!

a) 352 l 3520 dl 35 200 cl 352 000 ml –
b) 12 hl 1200 l 12 000 dl 1 200 000 ml –
c) 28 dm3 28 000 cm3 28 000 000 mm 3
28 l 28 000 ml
d) 9 m3 9000 dm3 90 hl 9000 l –
199
14. Egy téglatest alakú tanterem hosszúsága 8 m, szélessége

6 m, magassága 3 m.
Hány tanuló tartózkodhat itt a tanárával, ha fejenként
4 m3 levegőre van szükségük?
A terem térfogata 144 m3.
144 : 4 = 36
36 személy = 35 tanuló + 1 tanár, tehát legföljebb 35
tanuló tartózkodhat a teremben.
De a 36 személynek és a terem berendezési tárgyainak az össztérfogata csökkenti a terem légte-
rének térfogatát, ezért a valóságban 35-nél kevesebb tanuló tartózkodhat egy ekkora teremben.
15. Hány liter vízzel tölthető színültig az úszómedence, ha a mélysége mindenütt 150 cm?
A medence méretei az alaprajzon láthatók.
V = (50 ∙ 20 ∙ 15) dm3 + (250 ∙ 100 ∙ 15) dm3 = 390 000 dm3 = 390 000 l
390 000 l vizzel lehet feltölteni a medencét. Ez 390 m3 víz, amely egy család több mint egyévi
vízfogyasztása.
200
1. Egy kocka élének hossza 6 cm. Számítsd ki

a) egy oldallapjának területét; Egy oldallap területe 6 cm ∙ 6 cm = 36 cm2
b) a hálójának területét; A háló 6 db ilyen területű négyzetből áll, területe: 6 ∙ 36 cm2 = 216 cm2
c) a felszínét; A felszín egyenlő a háló területével. A = 216 cm2
d) a térfogatát! ) A kocka térfogata V = 6 cm ∙ 6 cm ∙ 6 cm = 216 cm3
2. 5 dm oldalhosszú, négyzetlap alakú gyeptéglával Az

egyik kert A másik kert olyan füves területeket ala-
kítunk ki, amelyeknek képei felülről nézve az ábrán
láthatók. Hány méter hosszú kerítés kell az egyik, és
hány méter a másik kert bekerítéséhez?
Az egyik kert kerülete: 12 ∙ 5 dm = 60 dm.
A másik kert kerülete: 10 ∙ 5 dm = 50 dm
3. 4 db 3 cm oldalhosszú négyzetlap közül választva téglalapokat

készítünk egy-egy teljes oldaluk egymáshoz illesztésével.
a) Mekkora annak a téglalapnak a területe és a kerülete, amelyet 3 db négyzetlapból állítottunk
elő? Hány ilyen téglalapot tudunk készíteni?
Egy ilyen téglalap van.
K = 8 ∙ 3 cm = 24 cm T = 3 ∙ 9 cm2 = 27 cm2
b) Mekkora annak a téglalapnak a területe és a kerülete, amelyet 4 db négyzetlapból állítottunk
elő? Hány ilyen téglalapot tudunk készíteni?
Két ilyen téglalap van.
K1 = 10 ∙ 3 cm = 30 cm T1 = 4 ∙ 9 cm2 = 36 cm2
K2 = 8 ∙ 3 cm = 24 cm T2 = 4 ∙ 9 cm2 = 36 cm2
4. Melyik test térfogata nagyobb?

a) Egy 2 deciliteres bögre vagy egy 2 cm élű kocka?
Vbögre = 2 dl = 200ml > V kocka = 8 cm3 = 8 ml
b) Egy 1 literes üveg vagy egy 10 cm élű kocka?
Vüveg = 1 l = 1 dm3 = V kocka = 1000 cm3 = 1 dm3
c) Egy 5 centiliteres kis pohár vagy egy 1 cm élű kocka?
Vpohár = 5 cl = 50 ml > V kocka = 1 cm3 = 1 ml
201
5. Az ábrán látható test 13 db 1 cm élű egységkockából épült. Hány ugyan-

ilyen kiskockával kell kiegészíteni ezt a testet, hogy a lehető legkisebb
téglatestet kapjuk?
A legkisebb téglatest méretei 3 cm, 3 cm, 2 cm. Ehhez 5 db ugyanilyen
egységkocka szükséges.
6. Az ábrán egy fából készült asztal képét látod. Az asztal lábai négyzetes oszlopok, a teteje tégla-
lap alakú zöld üveglap.
a) Nagyobb-e az üveglap területe 1 m2-nél?

Az üveglap területe: T = 12 dm ∙ 8 dm = 96 dm2, nem nagyobb.
b) Mekkora egy asztalláb térfogata?
Egy asztalláb térfogata: 6 cm ∙ 6 cm ∙ 75 cm = 2700 cm3.
c) Az asztal négy lábának csak az oldallapjait festik barnára. Hány cm2 felület ez?
Egy asztalláb oldallapjainak területe: 4 ∙ (6 cm ∙ 75 cm) = 1800 cm2.
Négy asztallábé: 4 ∙ 1800 cm2 = 7200 cm2.
A szükséges adatokat az ábráról tudod leolvasni.
7. Határozd meg a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!

A: 54 l 54 dm3 54 000 cm3 5400 cl
B: 1700 cm3 1 700 000 mm3 1700 ml 170 cl
C: 8 dl + 15 dl 23 dl 230 cl 2300 ml 2300 cm3
8. Hány liter vizet önthetünk az egyes akváriumokba? Melyiknek nagyobb a térfogata?

a) b)
V = (5 ∙ 5 ∙ 3) dm3 = 75 dm3 = 75 l. V = (5 ∙ 4 ∙ 4) dm3 = 80 dm3 = 80 l.

Legfeljebb 75 liter víz fér az akváriumba. Legfeljebb 80 liter víz fér az akváriumba.
A b) akvárium térfogata 5 literrel nagyobb az a) térfogatánál.
202
Tizedes törtek
Tizedes törtek
1–2. óra: Tizedes törtek értelmezése
3. óra: Tizedes törtek ábrázolása a számegyenesen
4. óra: Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása
6-7. óra: Tizedes törtek kerekítése
8–10. óra: Tizedes törtek összeadása, kivonása
11–12. óra: Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel.
13-14. óra: Tizedes törtek szorzása természetes számmal
15-16. óra: Tizedes törtek osztása pozitív egész számmal
17-18. óra: Az átlag kiszámítása
19. óra: Tört alakban írt szám tizedes tört alakja
203
Tizedes törtek
1–2. óra: Tizedes törtek értelmezése
Javasolt eszközök: milliméterpapír, 1 m2-es lap, 1 dm3-es kocka

Az órák célja: annak megmutatása, hogy a tizedestört-írásmód egyrészt egyszerűsítő jelölés az
olyan törtekre, melyek nevezője 10, 100, 1000 stb., másrészt a decimális (tízes számrendszerben
való) írásmód kiterjesztése az egynél kisebb helyi értékekre. A 3,158 egyrészt a tört rövidebb írás-
módja, másrészt 3 egyes, 1 tized, 5 század és 8 ezred összegének rövid leírása. Fontos, hogy a
gyerekek mindkettőt lássák, mert hol ennek, hol annak a szemléletnek veszik majd hasznát. A tízes
alapú helyiérték-táblázatból indulunk ki, de hamarosan megjelennek a mennyiségek. A tizedes-
tört-írásmódnak és a decimális mértékeknek a kapcsolata mindkettőnek a tanítása szempontjából
előnyös. Amennyire csak lehet, tudatosítsuk a gyerekekben a mértékegység és a mérőszám közötti
kapcsolatot a mennyiségekben: amíg az egyik tízszeresére, a másik tizedére változik, vagyis az
egyik változását ellentétesen követi a másiké.
Feladatok
1. Add meg a törteket 10, 100, 1000 nevezőjű törtek összegeként!

27 20 7 7 35 30 5 3 5
a) = + =2+ b) = + = +
10 10 10 10 100 100 100 10 100
70 7 0 7 810 800 10 1
c) = + = d) = + =8+
100 10 100 10 100 100 100 10
906 900 6 6 82 80 2 8 2
e) = + =9+ f) = + = +
100 100 100 100 1000 1000 1000 100 1000
104 100 4 1 4 230 200 30 2 3
g) = + = + h) = + = +
1000 1000 1000 10 1000 1000 1000 1000 10 100
800 8 0 0 8 9004 9000 4 4
i) = + + = j) = + =9+
1000 10 100 1000 10 1000 1000 1000 1000
204
Tizedes törtek
2. Add meg a számok hiányzó alakjait!

A szám Tört Tizedes tört
Helyi értékes összeg alakban Helyiérték-táblázatban
kiolvasva alakban alakban
1 1
hét egész 3 1 10 1
7 1∙7+ ∙3 10 100 7,3
három tized 10 10
7 3
1 1
nulla egész 4 1 10 1
∙4 10 100 0,04
négy század 100 100
0 0 4
három 1 1
12 1 1 10 1
egész 3 1∙3+ ∙1+ ∙2 10 100
100 10 100 3,12
tizenkét
3 1 2
század
negyven 1 1
5 1 1 10 1
egész 40 10 ∙ 4 + 1 ∙ 0 + ∙0+ ∙5 10 100 40,05
100 10 100
öt század 4 0 0 5
kilencven- 1 1
10 1
három egész 36 1 1 10 100
93 10 ∙ 9 + 1 ∙ 3 + ∙3+ ∙6 93,36
harminchat 100 10 100
9 3 3 6
század
3. Add meg tört és tizedes tört alakban a helyiérték-táblázatban megadott számokat!

1 1 1 A szám tört A szám tizedes
1000 100 10 1
10 100 1000 alakban tört alakban
3
5 0 0 3 5 5,003
1000
17
0 0 1 7 1000 0,017
302
8 3 0 2 8 8,302
1000
825
3 6 8 2 5 36 36,825
1000
702
9 0 0 7 0 2 900 900,702
1000
25
3 0 1 3 0 2 5 3013 3013,025
1000
502
1 4 3 2 5 0 2 1432 1432,502
1000
205
Tizedes törtek
4. a) Hány egészet ér 100 tized, 1000 század, 10 000 ezred? 10, 10, 10
b) Hány tizedet ér 1 tízes, 1 egész, 10 század, 100 ezred? 100, 10, 1, 1
c) Hány századot ér 1 tízes, 1 egész, 10 ezred? 1000, 100, 1
d) Hány ezredet ér 1 egész, 1 tízes, 1 tized, 1 század? 1000, 10 000, 100, 10
Helyiérték-táblázatba beírva vagy tört alakban felírva oldjuk meg.
5. Írd fel tizedes tört alakban a törteket, és olvasd ki őket!

2 30 32 400 430 432 1500
a) , , , , , ,
10 10 10 10 10 10 10
0,2 3 3,2 40 43 43,2 150
4 50 600 54 650 654 1200
b) , , , , , ,
100 100 100 100 100 100 100
0,04 0,50 = 0,5 6 0,54 6,50 = 6,5 6,54 12
3 40 500 6000 6540 15 000
c) , , , , ,
1000 1000 1000 1000 1000 1000
0,003 0,040 = 0,04 0,500 = 0,5 6 6,540 = 6,54 15
6. Olvasd ki a tizedes törteket, majd írd a számokat tört alakba!

a) 0,3; 0,04; 0,005; 0,34; 0,345
3 4 2 5 1 34 17 345 69
, = , = , = , = ,
10 100 50 1000 200 100 50 1000 200
b) 1,1; 1,02; 1,003; 1,12; 1,023; 1,123

11 102 51 1003 112 28 1023 1123
, = , , = , ,
10 100 50 1000 100 25 1000 1000
c) 21,5; 21,04; 21,006; 21,54; 21,046; 21,546

215 43 2104 526 21 006 10 503 2154 1077 21 046 10 523 21 546 10 773
= , = , = , = , = , =
10 2 100 25 1000 500 100 50 1000 500 1000 500
7. Olvasd ki a számokat, majd írd le azokat tizedes tört alakban!

a) 4 egész 2 tized = 4,2 b) 8 egész 48 század = 8,48
c) 413 ezred = 0,413 d) 10 egész 24 ezred = 10,024
206
Tizedes törtek
8. A londoni olimpiák magyar versenyzőinek nagyszerű eredményeiből válogattunk.

Add meg az olimpikonok eredményeit tizedes tört alakban!
a) A 2012-es olimpián Pars Krisztián kalapácsvető a 80 egész 59 század méteres dobásával olim-
piai bajnok lett. 80,59 m
b) Az 1948-as olimpián Gyarmati Olga az 5 egész 70 század méteres ugrásával a távolugrás
olimpiai bajnoka lett. 5,70 m
c) Az 1908-as olimpián Somodi István az 1 méter 88 század méteres ugrásával magasugrásban
olimpiai ezüstérmes lett. 1,88 m
Nézz utána, hogy a 2012-es olimpián mennyi volt az olimpiai csúcs a női távolugrásban és a
férfi magasugrásban! Brittney Reese (amerikai) távolugrásban olimpiai bajnoknő 7,12 méterrel.
Ivan Uhov (orosz) olimpiai bajnok magasugrásban 2,38 méterrel.
9. Olvasd ki a számokat, majd írd le azokat tizedes tört alakban!

a) harminc egész harmincnégy század 30,34 b) nyolc egész négy ezred 8,004
c) százkét egész kétszáznégy ezred 102,204 d) ezernégy egész kilenc század 1004,09
10. Mennyit ér a négyes számjegy az egyes számokban?

4,05 egyest 104 egyest 10 400 százast
10,4 tizedet 154,004 egyest és ezredet 40,072 tízest
11. Add meg a szakaszok hosszának mérőszámát tört és tizedes tört alakban! A füzetedben dolgozz!
3 5
a) 3 cm = 10 dm = 0,3 dm b) 5 cm = 10 dm = 0,5 dm
11
c) 11 cm = 10 dm = 1,1 dm
1 1
d) 1 mm = 10 cm = 100 dm = 0,1 cm = 0,01 dm
3 3
e) 3 mm = 10 cm = 100 dm = 0,3 cm = 0,03 dm
15 15
f) 15 mm = 10 cm = 100 dm = 1,5 cm = 0,15 dm
12. Rajzold le a szakaszokat!

a) 3,5 cm b) 4,8 cm
c) 7,8 cm
d) 13,4 cm
207
Tizedes törtek
13. Számítsd ki a milliméterpapírra rajzolt színes téglalapok kerületét és területét! Add meg a tégla-
lapok területét mm2-ben, cm2-ben és dm2-ben is!
A nem egész mérőszámokat tizedes tört alakban írd le!
K A = 4 cm tA = 0,01 dm2 = 1 cm2 = 100 mm2
KB = 12 cm tB = 0,05 dm2 = 5 cm2 = 500 mm2
KC = 22 cm tC = 0,1 dm2 = 10 cm2 = 1000 mm2
K D = 12 cm tD = 0,09 dm2 = 9 cm2 = 900 mm2
KE = 16 cm tE = 0,15 dm2 = 15 cm2 = 1500 mm2
KF = 9 cm tF = 0,035 dm2 = 3,5 cm2 = 350 mm2
14. Add meg a milliméterpapírra rajzolt piros alakzatok területének mérőszámát tizedes tört alakban
is! Például:
15
15 mm2 = cm2 = 0,15 cm2
100
72
a) cm2 = 72 mm2 = 0,72 cm2 = 0,0072 dm2
100
105
b) cm2 = 105 mm2 = 1,05 cm2 = 0,0105 dm2
100
150
c) cm2 = 150 mm2 = 1,5 cm2 = 0,015 dm2
100
235
d) cm2 = 235 mm2 = 2,35 cm2 = 0,0235 dm2
100
208
Tizedes törtek
15. Téglalapok területét adtuk meg. Rajzolj mindegyikre egy-egy példát milliméterpapíron!
a) 0,25 cm2 b) 6,25 cm2
c) 0,5 dm2
d) 0,25 dm2
16. Az ábráról leolvasható, hogy

a kék kocka 10 zöld 1 zöld réteg 10 sárga 1 sárga rúd 10 piros
rétegből rakható ki. rúdból, kockából.
Mekkora részét adják ki az építmények a kék kockának?

Tört és tizedes tört alakban is adjátok meg a választ!
1 3 2
a) = 0,01 b) = 0,03 c) = 0,002
100 100 1000
4 23 111
d) = 0,004 e) = 0,023 f) = 0,111
1000 1000 1000
A szétszedhető 1 dm3-es kockán vizsgáljuk meg közösen a tized-, század-, ezredviszonyokat úgy,
hogy az 1 dm3-t tekintjük 1-nek! Érdemes a méterrudat is elővenni, és azon is vizsgálódni.
209
Tizedes törtek
17. Így neveztük el ezeket a téglatesteket:
1 dm3 0,1 dm3 0,01 dm3 0,001 dm3

nagykocka réteg rúd kiskocka
Írd le tizedes törttel, hány dm3!
a) 3 nagykocka, 1 réteg 3,1 dm3 b) 4 réteg, 5 rúd 0,45 dm3
c) 12 rúd 0,12 dm3 d) 15 nagykocka, 3 réteg, 5 kiskocka 15,305 dm3
e) 35 kiskocka 0,035 dm3 f) 35 rúd 0,35 dm3
18. A „tökéletes pénztárgépet” már ismeritek. A fiókjait bővítjük 1-nél kisebb helyi értékű fiókokkal.
(Ha valamelyik fiókban 10 azonos címletű pénz összegyűlik, a gép nagyobbra váltja, és kiírja az
új tartalmat.) Például:
Végered-
Ezres százas tízes egyes tízed század ezred Átváltás
mény
18 3 18 ∙ 10 = 1 ∙ 100 + 8 ∙ 10 + 0 ∙ 1 = 180 180,3
38 30 8 1
4 38 = + =3∙1+8∙ = 3,8 7,8
10 10 10 10
Mit ír ki a gép, ha a fiókokba ennyit írtunk be?

45 tized, 4,5 34 század, 0,34 52 ezred, 0,052 930 tized, 93
560 század, 5,6 420 ezred, 0,42 9300 tized, 930 5600 század 56
19. A párizsi Eiffel-toronyhoz érkeztek magyar látogatók 2011-ben. A belépők árát ehhez hasonló
táblázatból lehetett kiolvasni.
szint életkor Felnőtt 12–24 éves korig 4–11 éves korig

Lifttel a második emeletig 8,10 € 6,50 € 4,00 €
Lift + csúcs 13,10 € 11,50 € 9,00 €
Lépcsőn a második emeletig 4,50 € 3,50 € 3,00 €
Fontos tudni! 1 euro = 100 eurócent.
210
Tizedes törtek
a) Laci édesanyja lifttel ment a csúcsig. Melyik kép mutatja helyesen, hogy mennyibe került a
belépőjegye?
A) B) C)
b) Melyik szintre és hogyan mehetett fel a 18 éves Laci, ha 3 euró 50 cent volt a jegyének ára?
A) lifttel a 2. emeletre B) lifttel a csúcsig C) lépcsőn a 2. emeletig
c) Kati a 2. emeletig mehetett lifttel. Milyen korú lehetett, ha 10 eurót adott a pénztárosnak, és
3,5 eurót kapott vissza?
A) felnőtt B) 12–24 éves C) 4–11 éves
Mely országok bankjai állíthatnak elő euróérméket? Van-e különbség a különböző országokban
előállított, ugyanolyan címletű fém pénzérmék között?
Az Európai Uniónak, az Egyesült Királyság 2020-ban történt kilépése után, 27 tagállama lett. Az euro-
érmék ma már a 27 EU-tagállam közül 19-ben törvényes fizetőeszközök. Ezek a tagállamok alkotják
az euroövezetet. Az ezekhez az országokhoz tartozó vagy velük társult területeken is törvényes fizető-
eszköz az euró. Az euroérmékkel kapcsolatos feladatok az euroövezeti országok nemzeti hatáskörébe
tartoznak. Amennyiben egy ilyen ország új motívummal díszített érmét kíván kibocsátani, tájékoztatnia
kell erről az Európai Bizottságot, amely hivatalos lapjában közzéteszi az információkat. Az euroérmék
sorozata nyolc különböző címletű pénzérméből áll: az 1, a 2, az 5, a 10, a 20 és az 50 centes, valamint az
1 és a 2 eurós. Minden euroérmének a hátlapja közös, a másik oldala országonként eltérő nemzeti oldal,
amely a kibocsátó országra utal.
20. Írd tizedes tört alakba!

a) 5 tized és 7 század és 3 egész 3,57 b) 5 század és 48 ezred 0,098
c) 84 egész és 42 tízezred és 36 ezred 84,0402 d) 4 egész és 24 tized 6,4
e) 8 egész és 312 század 11,12 f) 13 egész és 402 tized 53,2
g) 8 egész és 532 század 13,32 h) 41 egész és 628 század 47,28
21. Mekkora része sárga a négyzet alakú színes ablakoknak? Írd le tizedes törttel!
Egy kicsi négyzet a színes ablak 0,01-a.
A színes „szirom” 10 kicsi négyzet, ami az ablak A piros és kék részek területe egyenlő, együtt
0,1-e. Négy ilyen szirom az ablak 0,4-e. az ablak 0,8 részét teszik ki. A sárga részre az
ablak 0,2-e jut.
211
Tizedes törtek
3. óra: Tizedes törtek ábrázolása a számegyenesen
Az óra célja: tizedes törtek leolvasása, illetve helyük meghatározása különböző beosztású skálá-
kon. Tizedes törtek nagyság szerinti összegasonlítása. Tizedes tört koordinátájú pontok ábrázolása
a derékszögű koordináta-rendszerben.
Feladatok
1. a) 2012-ben a török Sultan Kösen volt a világ legmagasabb embere.

A Science Daily tudósításában az áll, hogy orvosainak köszön-
hetően megállt a növésben. A képen orvosaival látjuk.
Becsüljétek meg, hány méter magas Sultan!
Az interneten keressétek meg a róla szóló híradásokat, majd
számítsátok ki, hogy a becslésetek hány cm-rel tér el a valóságtól!
Sultan Kösen 2,51 m volt 2012-ben.
b) A Guinness-rekordok Könyve szerint Robert Pershing Wadlow a
valaha élt legmagasabb ember. A következő ábrán összehasonlítot-
tuk az átlagos magásságú emberekkel.
Sultan Kösen orvosai között
Olvasd le a rajzról, ki hány méter magas!

A) a fiú 1,4 m B) az átlagos férfi 1,85 m
C) Robert 11 éves korában 1,95 m D) Robert 22 éves korában 2,5 m
c) Mit gondolsz, elérhette-e felugrás nélkül a 3,05 m magasan lévő kosárgyűrűt Robert 22 éves
korában? Igen, hiszen a karja hosszabb, mint 1 m.
Az interneten keresgélve többet is megtudhatsz Wadlow életéről.
212
Tizedes törtek
2. Olvasd le a képekről, hány centiméter hosszúak a csavarok!

a) 1,5 cm b) 1,9 cm c) 2,5 cm d) 1,2 cm
3. a) A 7-ről indulj, és 0,8-esével lépj, amíg a 11-et el nem éred! Írd le számjegyekkel azokat a
számokat, amelyekre ráléptél!
7; 7,8; 8,6; 9,4; 10,2; 11

b) A 2,43-ról indulj, és 0,003-esével lépj, amíg a 2,481-et el nem éred! Írd le számjegyekkel
azokat a számokat, amelyekre ráléptél!
2,43; 2,433; 2,436; 2,439; 2,442; 2,445; 2,448; 2,451; 2,454; 2,457; 2,460; 2,463; 2,466; 2,469; 2,472; 2,475; 2,478; 2,481
4. Mely számok helyét jelölik az egyes nyilak?
a)
b)
5. a) A táblázatban abszolút minimumhőmérsékleteket ad- Minimum-

tunk meg. Abszolút minimumhőmérséklet: az a le- Megfigyelőállomás
hőmérséklet °C
galacsonyabb hőmérséklet, amely egy adott időszakon
Debrecen −30,0 °C
belül előfordult.
Kecskemét −33,0 °C
A táblázatból kiválasztottunk négy-négy adatot. Me-
lyik számsor mutatja növekvő sorrendben a négy Szeged −29,3 °C
kiválasztott hőmérsékletet? Mosonmagyaróvár −27,0 °C
A) −35 °C; −30,0 °C; −29,3 °C; −29,1 °C Miskolc −30,0 °C
B) −29,1 °C; −29,2 °C; −29,3 °C; −30,0 °C Siófok −29,1 °C
C) −33,0 °C; −32,2 °C; −30,0 °C; −27,0 °C
Pécs −32,2 °C
Az A)-ban és a C)-ben növekvő, a B)-ben csökkenő
Kékestető −35,0 °C
sorrendben követik egymást az adatok.
b) Ábrázoljátok az abszolút minimumhőmérsékleteket számegyenesen! Ügyesen válasszatok
egységet!
213
Tizedes törtek
Ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tehetünk fel a gyerekeknek, majd páros munkában folytat-
hatják a kérdések megfogalmazását és azok megválaszolását.
Melyik városban mérték a legmagasabb hőmérsékletet? Mosonmagyaróváron
Hol mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet? Kékestetőn
Hol volt 2 °C-kal magasabb a hőmérséklet, mint Kékestetőn? Kecskeméten
6. Az ábrán látható rácsnak a felhasználásával titkos üzenetet lehet küldeni egymásnak.

Például: (0; 1) (0; 0,8) (0,8; 0,2) (0,2; 0,2).
Ez a kód ezt jelenti: Ü R G E
a) Mi a kódja a következő szavaknak?

GYULA
(1; 0,2) (1; 0,8) (0,8; 0,4) (0; 0)
CSILLAG
(0,8; 0) (0; 0,4) (0,8; 0,4) (0,8; 0,4) (0; 0)
(0,8; 02)
ELEFÁNT
(0,2; 0,2) (0,8; 0,4) (02; 0,2) (0,6; 0,2) (0,2; 0)
(0; 0,6) (0,6; 0,8)
HŰHA!
(1,2; 0,2) (0,2; 1) (1,2; 0,2) (0; 0) (1,2; 1)
b) Fordítsd le az üzenetet!
(1,2; 0,4) (0,4; 0,6) (0; 0,6) (1; 0) (1; 0) MONDD
(0; 0) (0,6; 1) (0,6; 0,8) (0,2; 1,2) AZT,
(1,2; 0,2) (0,4; 0,6) (1; 0,2) HOGY
(0; 0,4) (0,2; 0) (1,2; 1) IÁ!
7. Ábrázold a −1; 0; −1,4; −0,7; 0,3; 2,1; 0,65; −0,95; 2 számokat számegyenesen!
a) Kékkel jelöld az ellentettjüket!
b) Zölddel jelöld az abszolút értéküket!
214
Tizedes törtek
8. Melyik az a szám, amelyik 1,4-del nagyobb az ellentettjénél? 0,7
9. Melyik szám áll a számegyenesen a −3,5-től és a 0,5-től ugyanolyan távolságra? −1,5
10. A zsebszámológépek digitális számkijelzője olyan pici pálcikákból álló számjegyeket ír ki,
mint ezek itt:
0123456789
A kijelzőn leírtuk azt a szót, hogy Sió, így: 5 1 0
Hogyan lesz belőle 0,015? Ha kitaláltad, te is készíts hasonló rejtvényt!
Ha megfordítjuk a gépet, ezt olvashatjuk: 015, ami 0,015-nek is olvasható.
Játék
A „Számok fejtetőn” játékot játszhatjuk a gyerekekkel ezen az órán.
A játék leírása: A játék azon az érdekességen alapul, hogy a zsebszámológép kijelzőjén megjelenő
számok, a 9 kivételével, fejtetőre állítva betűknek olvashatók. A játékban a játékvezető számokat
mond, és a gyerekeknek az azoknak megfelelő szavakat kell kimondaniuk vagy leírniuk.
A játék menete: Először megbeszéljük a gyerekekkel, hogy melyik számjegyet milyen betűnek
látjuk a kijelzőn.
a kijelzőn látható számjegyek
fejtetőre állítva
ilyen betűnek olvashatjuk O – B L g S h E Z I
Próbaként megnézünk egy-két példát. Ha minden gyereknek van gépe, akkor egyszerű a dolgunk,
ha nincs, akkor kártyákra felírjuk a kijelzőn látható számjegyeket, és azok megfordításával bizo-
nyosodunk meg arról, hogy valóban a gyerekek által mondott szót kapjuk-e vagy sem. A gépet a
gyerekek a játék során csak ellenőrzésre használhatják.
Például: 51-ből IS lesz, ha megfordítjuk a gépet. Kártyákkal: 51 15
A csapatoknak olyan szavakat kell kitalálniuk, amelyekben van ékezetes betű, ezért fejtetőre állítva
azok tizedes törtekként is kiolvashatók. Megállapodunk abban, hogy az 1-nél kisebb számoknál
nem írjuk ki az egyesek helyén álló nullát.
Például: A 0,0770 fejtetőre állítva az OLLÓ szónak felel meg. Kártyákkal:
Többféleképpen játszhatjuk a játékot:
● ha az egész osztállyal játszunk, akkor a játékvezető lassan kimondja a számot. Az a játékos, aki
először kimondja a megoldást, annyi pontot kap, ahány betűből áll a szó.
● csapatjáték esetén minden csapat eldöntheti, hogy hány jegyű számot kér abban a fordulóban.
Ha a megállapodás szerinti idő alatt (pl. 10 másodperc) nem találja ki a soron következő csapat,
akkor egy másik csapat „rabolhat”, azaz az idő lejárta után rögtön bemondhatja a megfelelő szót.
Az a csapat nyer, amelyik a legtöbb pontot gyűjti például öt forduló után.
215
Tizedes törtek
4. óra: Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása
Az óra célja: tizedes törtek egyszerűsítése és bővítése. Bővített alakban megadott mérőszámok
értelmezése. A mindennapi életben gyakran találkoznak a gyerekek ilyen számokkal (például, ha
egy beépítésre kerülő vasgerendára az van írva, hogy 15,000 m, ez azt jelenti, hogy ezredméterig
vállalnak felelősséget érte.) Keressenek a gyerekek is ilyen típusú adatokat (például hidak, lift ter-
helhetősége stb.)!
Játék
„Igaz legyen!” Csoportban és frontálisan is játszhatjuk a gyerekekkel ezt a játékot. Nagyon jól
elmélyíti a helyi érték fogalmát, a tizedes törtek összehasonlítását, valamint a biztos és lehetetlen
esemény fogalmát.
Előkészületek: a játékhoz szükség van erre a tíz számkártyára:
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
A gyerekeknek minden fordulóban el kell készíteniük a füzetükbe ezt a rajzot:
, > ,
A játék menete: A játékvezető húz egy számkártyát, és megmutatja a játékosoknak. Mindenkinek
be kell írnia ezt a számot a számjegyek helyét kijelölő sárga négyzetek valamelyikébe! A játékveze-
tő a már kihúzott kártyát nem teszi vissza a többi közé. A maradék kártyákat megkeveri, és ismét
húz egy számkártyát, és a játékosoknak ezt is be kell írniuk a számjegyek helyét kijelölő sárga
négyzetek valamelyikébe. Ilyen módon húzza ki a játékvezető a két szám nyolc számjegyét. Az a
játékos nyer, akinél az így kapott két szám igazzá teszi az adott egyenlőtlenséget.
Feladatok
1. Melyik nagyobb?
4 > 39 15 > 21 40 > 99 60 < 900
a) vagy b) vagy c) vagy d) vagy
10 100 10 100 10 100 100 1000
2. Egyszerűsítsd a tizedes törteket, ha lehet!
a) 3,50; 3,500 3,5 b) 0,10; 0,100 0,1
c) 13,04; 13,040 13,04 d) 6,10; 0,040 6,1; 0,04
3. Bővítsd századokká, ezredekké a tizedes törteket!

a) 0,5 = 0,50 = 0,500 b) 8,3 = 8,30 = 8,300 c) 10,2 = 10,20 = 10,200
d) 513,4 = 513,40 = 513,400 e) 6543,2 = 6543,20 = 6543,200
4. Válaszd ki, hogy a két szám közül melyik a nagyobb!

= < >
a) 4,2 vagy 4,20 b) 96,9 vagy 700,0 c) 5,100 vagy 5,01
< > >
d) 7,100 vagy 9,1 e) 101,01 vagy 100,1 f) 0,9 vagy 0,090
216
Tizedes törtek
5. Válaszd ki, hogy a két szám közül melyik a nagyobb!

> > >
a) 3,15 vagy 3,105 b) 501,203 vagy 50,120 c) 0,1 vagy 0,01
< < >
d) 17,56 vagy 17,650 e) 0,020 vagy 0,200 f) 0,12 vagy 0,012
6. Három ugyanolyan pontosságú mennyiség szerepel minden feladatban. El kell döntened, hogy
milyen pontosságúak! Írd le a helyes válasz betűjelét!
a) Valószínűleg a legrégebbi megmaradt kutyafajtánk a komondor és a kuvasz. A magyar vizsla
ősei is a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Ezeket a nagy termetű, erős és bátor
kutyákat a honfoglaló magyarok vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre is használták.
A fotókon piros szakasszal jelöltük a kutyák marmagasságát, és melléírtuk a hosszát.
kuvasz komondor magyar vizsla
A) deciméter pontosságú B) centiméter pontosságú C) milliméter pontosságú

b) A sport edzetté tesz bennünket, és nagyon szomjassá. Megadtuk, hogy három sportágban
mennyi a szervezet folyadékvesztesége.
10 000 m-es futás: maratoni futás (42,195 km): evezés (2 km):
1,5 liter 4,0 liter 0,8 liter
A) deciliter pontosságú B) centiliter pontosságú C) milliliter pontosságú
7. A KRESZ-táblák azt mutatják, hogy az adott

útszakaszon mennyi egy jármű megengedett
legnagyobb szélessége, magassága, illetve
tömege (rakományával együtt).
A fenti korlátozások közül melyiknek nem fe-

lel meg egy 6,8 tonna össztömegű, 1,870 m
széles, 2,76 m magas furgon?
Add meg a helyes válasz betűjelét!
A) Szélesség B) Magasság C) Tömeg D) Minden feltételnek megfelel
8. Írd le csökkenő sorrendbe a számokat!

22,01 2,201 22,1 22,11 22,3 22,04 22,005 22,200 = 22,2
22,3 > 22,201 > 22,2 > 22,11 > 22,1 > 22,04 > 22,01 > 22,005
217
Tizedes törtek
9. a) Mérd meg reggel, ébredés után és este, lefekvés előtt a hőmérsékletedet! A mért értékeket add
meg tized fok és egész fok pontossággal!
A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb (elérheti a 37 °C-ot),
alvás alatt fokozatosan kb. 1 °C-ot csökken, míg hajnali 5 órakor eléri mélypontját. Ezután
hirtelen emelkedik a megszokott értékre (ami 36 °C körül van).
b) Mérd meg reggel, ébredés után és este, lefekvés előtt a magasságodat! A mért értékeket add
meg centiméter, deciméter és méter pontossággal!
Reggelente átlagosan 1 centiméterrel vagyunk magasabbak, mint délután-estefelé.
c) Mindkét esetben tippeld meg, hogy reggel vagy este fogsz nagyobb értéket mérni!
Nézz utána, hogy milyen választ ad a c) kérdésre a tudomány!
10. A következő számokban néhány számjegyet letakartunk. Csak a látható számjegyek alapján
válaszolj! A füzetedbe dolgozz!
Biztos Lehet Lehetetlen
A 7 0 , 7 0 A>B +
B 8 2 , 1 C>D +
C 8 , 2 9 C a legnagyobb +
D 8 5 4, G a legnagyobb +
E 7 9 , A a legnagyobb +
F 9 9, 3 3 F=C +
G 9 9 9, 9 D=C +
11. A Föld legmelegebb és leghidegebb vidékein mérték ezeket a hőmérsékleteket:
Líbia: +57,8 °C
Észak-Amerika: +56,7 °C
Szibéria: −89,2 °C
Kuvait: +55,0 °C
Kína: −52,3 °C
Svédország: −55,0 °C
a) Állítsd növekvő sorrendbe a hőmérsékleti adatokat!
−89,2 °C < −55,0 °C < −52,3 °C < +55,0 °C < +56,7 °C < +57,8 °C
b) Mekkora a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékleti érték között a különbség? 147 °C
c) Melyik két hőmérsékleti érték abszolút értéke egyenlő? | +55 °C | = | −55 °C |
Keressetek az interneten hazai vonatkozású időjárási rekordokat!
Például: Abszolút minimum hőmérséklet hazánkban 1940-ben volt: −35,0 °C.
Abszolút maximum hőmérséklet hazánkban 2007-ben volt: 41,9 °C.
218
Tizedes törtek
5. óra: Tizedes törtek kerekítése
Az óra célja: A természetes számok kerekítésére vonatkozó szabályok felelevenítése. A kerekítés

szabályainak kiterjesztése tizedes törtekre.
Feladatok
1. Ezen a rajzon a fa körülbelül 6,1 m magas.

Körülbelül milyen magasak az állatok és
gondozójuk?
Kerekítsd méterre a magasságukat!
A közelítő magasságok: a zsiráf 4,7 m, az elefánt 3 m, a gondozójuk 1,8 m.

A méterre kerekített értékek: a zsiráf 5 m, az elefánt 3 m, a gondozójuk 2 m.
A fa 6 m.
2. a) Milyen számokra mutatnak a nyilak?

b) Add meg a számok nagyobbik egész szomszédját! 6, 7, 8, 9
c) Kerekítsd a betűvel jelölt számokat egészre! 5, 6, 8, 9

b) Add meg a betűvel jelölt számok nagyobbik tized szomszédját! 2,4; 2,5; 2,6; 2,7
c) Kerekítsd a betűvel jelölt számokat tizedre! 2,3; 2,5; 2,5; 2,7
219
Tizedes törtek
4. Fogalmazd meg a századokra való kerekítés szabályát! Írd le a füzetedbe!
Századokra így kerekítünk:

– Ha a számnak nincs századnál kisebb helyi értékű (0-tól különböző) számjegye, akkor a szám
kerekített értéke önmaga, például 0,11 ≈ 0,11.
– Ha a számnak van századnál kisebb helyi értékű (0-tól különböző) jegye, akkor a tizedes törtet
a hozzá közelebbi század szomszédjára kerekítjük, például 0,022 ≈ 0,02 vagy 0,027 ≈ 0,03.
– Ha mindkét század szomszédjától ugyanolyan távolságra van, akkor a nagyobbik szomszédjá-
ra kerekítjük, például 0,015 ≈ 0,02.
b) Kerekítsétek a betűvel jelölt számokat századra és tizedre!

a ≈ 0; 0 b ≈ 0,03; 0 c ≈ 0,05; 0,1 d ≈ 0,07; 0,1 e ≈ 0,10; 0,1 f ≈ 0,11; 0,1
6. A Föld hídjai közül sorolunk fel néhányat.

A híd Bosporus Sydney Second Humber Quebeck Amizade Erzsébet
neve Harbour Hoogly Railway híd
Hossza 1,074 ≈ 1 0,503 ≈ 1 0,457 ≈ 0 1,41 ≈ 1 0,549 ≈ 1 0,29 ≈ 0 0,280 ≈ 0
(km)
a) A felsoroltak közül melyik a leghosszabb? Humber
b) Melyik a legrövidebb? Erzsébet híd
c) Add meg a hosszúságokat kilométerre kerekítve! Változik-e így a nagyság szerinti sorrend-
jük? Igen, így nem lesz sem leghosszabb, sem legrövidebb.
Budapest Erzsébet híd
220
Tizedes törtek
7. A táblázat a vásárló számára legkedvezőbb valutaárfolyamokat mutatja 2012. augusztus 19-én.

A táblázatból kiolvashatjuk például, hogy 1 amerikai dollárt (ennek a napnak egy időszakában)
228,440 Ft-ért lehetett vásárolni egy adott bankban.
a) Milyen pontosságúak a táblázatban szereplő
Valuta Árfolyam
számok? ezred
USD amerikai dollár 228.440 
AUD ausztrál dollár 241.170  b) Hány forintot kellett fizetni 1 orosz rubelért?
7,403
DKK dán korona 38.290 
EUR euró 282.580  c) Melyik valuta egyesekre kerekített értéke
CAD kanadai dollár 233.910  38 Ft? dán korona
RUB orosz rubel 7.403  d) Melyik valuta tízesekre kerekített értéke
CHF svájci frank 236.190  240 Ft? ausztrál dollár, svájci frank
SEK svéd korona 34.440  e) Melyik valuta százasokra kerekített érté-
ke 200 Ft? amerikai dollár, ausztrál dollár,
kanadai dollár, svájci frank
f) Becsüld meg, hogy 1000 Ft-ért körülbelül mennyit vásárolhattunk volna az egyes valutákból
ebben az időszakban! 4 amerikai dollárt, 4 ausztrál dollárt, 26 dán koronát, 3 eurót, 4 kanadai
dollárt, 135 orosz rubelt, 4 svájci frankot és 29 svéd koronát
Mit jelentenek az árfolyamok mellett látható lefelé mutató zöld, illetve felfelé mutató piros nyilak?
A lefelé mutató zöld nyíl azt mutatja, hogy esett az adott valuta árfolyama, azaz kevesebb fo-
rintért tudunk ugyanannyi valutát venni. A piros nyíl esetében pedig nőtt az árfolyama az adott
valutának, azaz több forintért tudunk ugyanannyi valutát venni, mint korábban.
A gyerekek számára is érdekes lehet, ha rákeresünk a feladat megoldásának időpontjában az éppen

aktuális euró árfolyamra. Például: A 2020-as év májusában (az egyik legalacsonyabb árfolyamon)
1 euróért 357,95 Ft-ot kértek. A 2012-es évhez képest 75,37 Ft-tal többet kellett fizetni 1 euróért.
221
Tizedes törtek
6–8. óra: Tizedes törtek összeadása, kivonása
Az órák célja: annak tudatosítása, hogy az egész számoknál tanult eljárások a tizedes törtek eseté-
re is alkalmazhatók. Állapodjunk meg abban, hogy a műveletekben a tizedes tört adatokat pontos
értékeknek tekintjük, ezért 0-kat írhatunk a tizedesjegyek végére. Az összeadásban és a kivonásban
mindig zavart szokott okozni, ha a tagok nem azonos számú tizedesjegyet tartalmaznak. Kezdetben
meg is kívánhatjuk, hogy 0-val (vagy nullákkal) pótolják a gyerekek a hiányzó jegyeket úgy, hogy
a tagok utolsó jegyei egymás alá kerüljenek.
Javasolt eszköz: 1dm3-es kocka vagy Dienes-készlet.
Játék
„Ki kerül legközelebb a tízhez?” Csoportban és frontálisan is játszhatjuk a gyerekekkel ezt a
játékot. A játék nagyon jól segíti a becslést és fejben való számolást, valamint a biztos és lehetetlen
esemény fogalmának megértését, elmélyítését.
Előkészületek: a játékhoz egy dobókockára vagy tíz számkártyára van szükség.
A gyerekeknek minden fordulóban el kell készíteniük a füzetükbe a rajzok valamelyikét, attól füg-
gően, hogy összeggel vagy különbséggel szeretnének játszani.
a) , + , b) , + ,
A játék menete: A játékvezető dob egy számot a kockával, vagy húz egy számkártyát, és meg-
mondja vagy megmutatja azt a játékosoknak. Mindenkinek be kell írnia ezt a számot a számjegyek
helyét kijelölő sárga négyzetek valamelyikébe. Ismét dob egy számot. A játékosoknak ezt is be kell
írniuk a számjegyek helyét kijelölő sárga négyzetek valamelyikébe. Ilyen módon adja meg a játék-
vezető a két szám számjegyeit. Az a játékos nyer, akinél az így kapott szám legjobban megközelíti
a 10-et.
Ha a játékot számkártyákkal játsszuk, akkor a kihúzott számkártyákat nem tesszük vissza a kár-
tyacsomagba! 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Feladatok
1. Végezd el fejben a műveleteket!

a) 12,2 + 14,8 = 27 b) 12,7 − 10,2 = 2,5
c) 8,34 − 1,3 = 7,04 d) 328,2 + 20,1 = 348,3
e) 13,024 − 10,02 = 3,004 f) 60,35 + 40,35 = 100,7
2. Számolj
a) 3-tól 0,8-esével 7-ig! 3; 3,8; 4,6; 5,4; 6,2; 7
b) 2-től 1,2-esével 8-ig! 2; 3,2; 4,4; 5,6; 6,8; 8
c) 4-től 0,75-osával! 4; 4,75; 5,5; 6,25; 7; 7,75; 8,5
Hány lépéssel éred el a 8,5-et? Hat lépéssel.
222
Tizedes törtek
3. Számolj visszafelé
a) 5-től 0,5-esével 0-ig! 5; 4,5; 4; 3,5; 3; 2,5; 2; 1,5; 1; 0,5; 0
b) 2-től 0,7-esével, amíg el nem hagyod a −3-at! 2; 1,3; 0,6; −0,1; −0,8; −1,5; −2,2; −2,9; −3,6
c) 0,25-tól 0,25-osával! Hány lépéssel éred el a −3-at? Tizenhárom lépéssel lehet elérni a −3-at.
0,25; 0; −0,25; −0,5; −0,75; −1; −1,25; −1,5; −1,75; −2; −2,25; −2,5; −2,75; −3
4. Ezeket a számokat adjuk meg: 0,2; 1,08; 4,855; 15,31; 49,03; 99,001.
Állapítsd meg, mennyi hiányzik az adott számokhoz, hogy elérjük
a) a legközelebbi nagyobb egész számot;
b) a legközelebbi nagyobb tízest;
c) a legközelebbi nagyobb százast!
a szám 0,2 1,08 4,855 15,31 49,03 99,01
a) 0,8 0,92 0,145 0,69 0,97 0,99
b) 9,8 8,92 5,145 4,69 0,97 0,99
c) 99,8 98,92 95,145 84,69 50,97 0,99
5. Becsüld meg az eredményt egészekre kerekítve, majd végezd el írásban a műveleteket!

kerekített érték pontos érték
a) 5,8 + 2,6 9 8,4
b) 13,9 + 7,3 21 21,2
c) 11,6 + 21,9 34 33,5
d) 124,5 + 39,7 165 164,2
e) 2,8 − 1,6 1 1,2
f) 24,5 − 3,9 21 20,6
g) 22,8 − 17,9 5 4,9
h) 105,2 − 67,7 37 37,5
6. Becsüld meg az eredményt egészekre kerekítve, majd végezd el írásban az összeadást!

a) 2,28 + 1,04 + 0,76 4 4,08
b) 43,205 + 3 + 4,2 50 50,405
c) 111 + 11,1 + 1,11 123 123,21
d) 9,9 + 0,99 + 0,099 11 10,989
223
Tizedes törtek
7. Becsüld meg az eredményt tizedekre kerekítve, majd végezd el írásban a kivonást!

a) 57,75 − 37,41 20,4 20,34
b) 99,90 − 9,98 89,9 89,92
c) 3,4 − 0,19 3,2 3,21
d) 12 − 0,36 11,6 11,64
e) 36,84 − 12 24,8 24,84
f) 49,625 − 7,9 41,7 41,725
g) 10,1 − 0,375 9,7 9,725
h) 6,04 − 3,482 2,5 2,558
i) 8 − 5,375 2,6 2,625
8. Végezd el az összeadásokat és a kivonásokat! Végezz becslést tizedekre kerekítve!

a) 3,013 b) 1,040 c) 41,000 d) 93,2
14,001 3,041 3,260 − 62,8
+ 12,347 + 6,300 + 0,654 30,4
29,361 10,381 44,914
e) 14,10 f) 53,0 g) 41,30 h) 411,320

− 0,42 − 12,5 − 29,41 − 29,041
13,68 40,5 11,89 382,279
a) b) c) d) e) f) g) h)
becsült érték 29,3 10,3 44,9 30,4 13,7 40,5 11,9 382,3
pontos érték 29,361 10,381 44,914 30,4 13,68 40,5 11,89 382,279
kerekített érték 29 10 45 30,4 13,7 40,5 11,9 382,3
A 8. feladat megjelölt részeiben kívánjuk meg a bővített alakok használatát!
9. Ennek a ponyvás nyerges kamionnak a teljes hossza 16,500 m.
a) Milyen pontossággal adtuk meg a nyerges kamion hosszát?

A) méteres B) deciméteres C) centiméteres D) milliméteres
b) Hány méter a vezetőfülke hossza? 16,500 m − 13,660 m = 2,840 m = 2,84 m
c) Teherszállító hajóval eljuthat-e ez a kamion
A) Oroszországba, ha a hajó maximum 20,6 m hosszú kamionokat tud szállítani? Igen.
B) Belgiumba, ha a hajó maximum 16,4 m hosszú kamionokat tud szállítani? Nem.
224
Tizedes törtek
10. a) Kati néni ki akarja cserélni az b) A templom javításakor a kőművesmesterek állványt

izzólámpát. Milyen magas a létra? állítottak a rövidebb toronyhoz. Milyen magas az
2,02 m állvány? 51,9 m 60,8 − 23,7 + 14,8 = 51,9 m
51,9 m
2,02 m
11. Írj a bűvös négyzetekbe számokat a betűk a) A b) G

helyére úgy, hogy az a) négyzetben min- 3,84 3,7 0,2 0,4
3,8 0,9
den sorban, minden oszlopban és a két B 3,78 C H I J
átlóban a számok összege megegyezzen, a 3,74 3,82 0,7 0,5 0,3
b) részben ez az összeg 1,5 legyen! D 3,86 E K
0,6 0,8
3,76 3,72 0,1
a) A „bűvös szám” 11,34.
12. Egy ejtőernyős 4 másodpercig szabadeséssel esett a föld felé. Az első másodpercben 4,9 m-t zu-
hant. Majd minden további másodpercben 9,8 m-rel többet, mint az előző másodpercben. Ekkor
kinyílt az ejtőernyője. Hány métert zuhant szabadeséssel az ejtőernyős 4 másodperc alatt?
4,9 + (4,9 + 9,8) + (4,9 + 9,8 + 9,8) + (4,9 + 9,8 + 9,8 + 9,8) = 78,4 78,4 m-t zuhan az ejtőernyős.
Erre a feladatra érdemes visszatérni, amikor a gyerekek már tudnak szorozni tizedes törtet termé-
szetes számmal.
13. Számkártyákból kiraktuk a 3 6 , 1 4 számot, majd összekevertük a kártyákat, és a 1 4 , 6 3

számot raktuk ki.
Mennyivel változott a valódi értéke
a) a 3 -as, 30 − 0,03 = 29,97-dal csökkent. b) a 6 -os, 6 − 0,6 = 5,4-del csökkent.
c) az 1 -es, 10 − 0,1 = 9,9-del nőtt. d) a 4 -es 4 − 0,04 = 3,96-dal nőtt.
kártyának?
14. Döntsd el, melyik művelet eredménye több, és mennyivel! Fejben számolj!
a) 44,4 + 33,3 vagy 44,4 − 33,3 Az első, 2 ∙ 33,3-del = 66,6-del.
b) 64,2 + 53,1 vagy 64,2 − 53,1 Az első, 2 ∙ 53,1-del = 106,2-del.
Ez a feladat a szorzást is előkészíti.
225
Tizedes törtek
15. Melyik több? Indokoljátok meg a döntéseiteket!

a) 31,2 + 45,8 − 3,8 vagy 31,2 + (45,8 − 3,8)
b) 56,03 − (46,22 + 53,78) vagy 56,03 − 46,22 + 53,78 A második, 107,56-dal.
c) 101,2 − 50,2 − 47 vagy (101,2 − 50,2) − 47
d) 83,25 − 60,75 − 13,5 vagy 83,25 − (60,75 − 13,5) A második, 27-tel.
16. A kártyákon álló számok közül melyek teszik igazzá az egyenleteket, egyenlőtlenségeket?
Zsebszámológéppel ellenőrizzétek döntéseiteket!
0,1 0,8 1,1 2 5,5
a) 5 + < 7,4 : 0,1; 0,8; 1,1; 2
b) 3,28 − > 0 : 0,1; 0,8; 1,1; 2
c) 3,07 + = 4,25 − 0,08 = 4,17 : 1,1
d) 3,5 + = 0,5 : A megadott számok közül egyik sem teszi igazzá.
Minden esetben találtál megfelelő számkártyát? A d) feladatban nem.
17. Pótold a hiányzó számjegyeket!

a) 1 3, 8 3 5 b) 3 8 , 5 4 c) 7 2 3, 7 2
4 , 3 0 6 − 9 , 6 3 − 3 1, 1 9
1 2 4 , 5 0 2 2 8 , 9 1 6 9 2, 5 3
+ 1 1, 1 9 1
1 5 3, 8 3 4
18. Színes hátú számkártyákból raktunk ki tizedes törteket. Először ilyen sorrendben tettük le a
kártyákat: , . Majd felcseréltük a kártyák sorrendjét, és ezt a számot raktuk ki: , .
A csere után a sárga kártya valódi értéke 81-gyel csökkent, a kék kártya valódi értéke 2,7-del
csökkent, a piros kártyáé 9,9-del nőtt.
a) Találd ki, milyen számot raktunk ki! Az eredeti szám 93,1. A felcserélt 19,3.
b) Mennyit érnek ezek a számok? , 39,1 és , 91,3
7
19. Mennyivel egyenlő a B − A ?
12
10 1 5
=− =− 0 B=
12 6 12
1 2 1 5 1 3
Egy beosztás -et ér. A = − = − , B = . 0,25 = =
12 12 6 12 4 12
226
Tizedes törtek
9–10. óra: Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel…
Az órák célja: a 10 hatványaival való szorzás és osztás kiterjesztése tizedes törtekre. Célszerű a
szorzást és osztást párhuzamosan tanítani. (Az 1000-rel való szorzásra és osztásra inkább ne térjünk
ki az első órán!) Használjunk most is helyiérték-táblázatot! Mozgassuk el a számhoz képest jobbra,
illetve balra egy-két hellyel, a gyerekek megfigyelhetik így, hogy 10-szer, 100-szor, 1000‑szer na-
gyobb, illetve tizedakkora, századakkora, ezredakkora számot kapunk az eredetileg beírt számhoz
képest. Megfigyeléseinket a szám tört alakban való szorzásával és osztásával is megerősíthetjük.
Javasolt eszközök: Helyiérték-táblázat fólián, mozgatható számcsíkkal vagy ugyanennek a célnak
megfelelő bármilyen digitális animáció.
Feladatok
1. Végezd el a műveleteket! A füzetedben dolgozz!

a) 231 ∙ 10 = 2310 b) 8310 : 10 = 831 c) 2,51 ∙ 10 = 25,1
1024 ∙ 100 = 102 400 83 000 : 100 = 830 0,502 ∙ 100 = 50,2
2021 ∙ 1000 = 2 021 000 8 931 000 : 1000 = 8931 13,61 ∙ 1000 = 13 610
2. Végezd el a műveleteket! A füzetedben dolgozz!

a) 1,8 ∙ 10 = 18 b) 17,1 : 10 = 1,71 c) 6,5 ∙ 100 = 650 d) 3 : 100 = 0,03
0,04 ∙ 10 = 0,4 7,1 : 10 = 0,71 0,04 ∙ 100 = 4 136,2 : 100 = 1,362
0,005 ∙ 10 = 0,05 0,2 : 10 = 0,02 0,0051 ∙ 100 = 0,51 74,2 : 100 = 0,742
7,012 ∙ 10 = 70,12 7,12 : 10 = 0,712 0,00004 ∙ 100 = 0,004 0,6 : 100 = 0,006
3. Melyik egyenlőség igaz? Add meg a betűjelét!

a) A) 1,8 ∙ 1000 = 1800 b) A) 73 456 : 1000 = 73,456
B) 0,14 ∙ 1000 = 14 B) 5010 : 1000 = 5,01
C) 13,08 ∙ 1000 = 13 080 C) 401 : 1000 = 4,010
4. A tizedet Magyarországon Szent István királyunk vezette be.

A tizedet a kezdeti időszakban a jobbágyok terméséből vették el. Az idő múltával a földesurak
vállalták el a tized behajtását. A tized begyűjtésére általában egy helyet is kiválasztottak a földes-
urak, amit dézsmahelynek neveztek akkoriban.
A tizedet a decimátor szedte be. A tized szónak megfelelője a dézsma amely a latin decima
(tized) szóból alakult ki.
a) Hogy nevezték azt a helyet, ahol a tizedet begyűjtötték? dézsmahely
b) Mit jelent a dézsma szó? tized
c) Hogyan nevezték azt a személyt, aki a dézsmát begyűjtötte? decimátor
d) Ha te ebben a korban jobbágy lettél volna, mennyi dézsmát szedtek volna be tőled, amennyiben
A) 20 ludad, B) 230 liter borod, C) 9 mázsa búzád lett volna?
A) 2 ludat, B) 23 liter bort, C) 0,9 mázsa búzát
227
Tizedes törtek
5. A nagy számokat gyakran írják tizedes tört alakban.

Például: 10,2 millió = 10 200 000.
Írd le természetes számmal a tizedes törttel megadott nagy számokat!
a) A 2012-es Londoni Olimpiai és Paralimpiai Játékokon összesen 203 ország 14,7 ezer olimpi-
konja és paralimpikonja vett részt. 14 700
b) Hazánk lakossága a népszámlálás adatai szerint 2010 augusztusában 9,999 millió fő volt.
9 999 000
6. Melyik több? Írd fel jelekkel!
a) (5,28 + 30,4) ∙ 10 vagy 52,8 + 30,4
b) (5,28 + 3,04) ∙ 100 vagy 5,28 + 304
c) 5,28 + 3,04 ∙ 100 vagy 5,28 + 304
d) (13,75 + 0,25) : 10 vagy 1,375 + 0,25
e) 13,75 + 0,25 : 10 vagy 1,375 + 0,025
f) (13,75 + 0,25) : 10 vagy 1,375 + 0,025
7. Készíts táblázatot, és írd bele a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!
(1 hm = 1 hektométer = 100 m; 1 dkm = 1 dekaméter = 10 m)
Mit választottunk egységnek, ha a mennyiségek mérőszáma a sor végén olvasható tizedes tört?
1000 m 100 m 10 m 0,1 m 0,01 m 0,001 m
Hosszúság 1m mérőszám egység
1 km 1 hm 1 dkm 1 dm 1 cm 1 mm
34 cm 0 3 4 0,34 m
850 dm 0 0 8 5 0 0,0850 km
850 dm 8 5 0 8,50 dkm
38 cm 0 0 3 8 0,038 dkm
4500 cm 0 0 4 5 0 0 0,045 km
580 000 cm 5 8 0 0 0 0 5,8 km
509 cm 5 0 9 5,09 m
508 mm 5 0 8 50,8 cm
40 815 mm 4 0 8 1 5 408,15 dm
8. Készíts táblázatot, és írd bele a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!

(1 t = 1 tonna = 1000 kg; 1 q = 1 mázsa = 100 kg; 1 hg = 1 hektogramm = 100 g; 1 dkg =
= 1 dekagramm = 10 g)
1000 kg 100 kg 0,1 kg 0,01 kg 0,001 kg tizedes
Tömeg 10 kg 1 kg
1t 1q 1 hg 1 dkg 1g törttel
41 kg 3 dkg 4 1 0 3 41,03 kg
5 t 67 kg 5 0 6 7 5,067 t
343 kg 0 3 4 3 0,343 t
14 dkg 0 1 4 0,14 kg
6 kg 450 g 6 4 5 0 6,45 kg
684 dkg 2 g 6 8 4 2 684,2 dkg
4 t 500 kg 4 5 0 0 4,5 t
228
Tizedes törtek
9. A helyes válaszok betűjelét összeolvasva egy értelmes szót kapsz. Mi ez?

3800 m = 3,8 km E
49 m 36 mm = 49,036 m D
4 m 936 mm = 4,936 m Z D 49,036 m
3 km 8000 dm = 3,8 km E E 3,8 km
3 m 800 dm = 0,083 km T É 49,36 m
83 m = 0,083 km T G 1,336 m
3800 mm = 3,8 m S T 0,083 km
40 m 963 cm = 49,36 m É Z 4,936 m
4 dm 936 mm = 1,336 m G S 3,8 m
10. A bambusznád palántája mindennap 0,1 m-t nő.

Hány méterrel lesz magasabb 10, 20, 30 nap múlva? 1 m-rel, 2 m-rel, 3 m-rel lesz magasabb.
Készítettek-e valaha bambusznádból nyílvesszőt, papírt, kerékpárvázat? Mindhármat készítettek.
11. A hazai cseppkőbarlangokban 100 év alatt kb. 0,6 mm-t nőnek a cseppkövek.
Mennyit nő egy ilyen cseppkő 2000 év alatt? Add meg a helyes válasz betűjelét!
A) kb. 1,2 m B) kb. 1,2 dm C) kb. 1,2 cm
Tudod-e, miért nem szabad kézzel hozzáérni a cseppkövekhez?
A kézről rákerülő szennyeződés megállítja a növekedési folyamatot.
12. A sebesebb folyók minden évben kb. 0,25 mm-t köszörülnek le a saját medrükből.
Mennyit koptat le egy ilyen folyó a medréből
a) egy évszázad alatt; 2,5 cm b) egy évezred alatt; 25 cm c) 1 millió év alatt? 250 m = 0,25 km
13. Rajzoltunk egy számegyenest, és azon megjelöltünk néhány számot. Mely számok helyét jelölik
a piros pontok az egyes esetekben?
a) A = 100 b) A = 10 c) A = 1 d) A = 0,1 e) A = 0,01 f) A = 0,001

a) b) c) d) e) f)
B −140 −14 −1,4 −0,14 −0,014 −0,0014
C −110 −11 −1,1 −0,11 −0,011 −0,0011
D −90 −9 −0,9 −0,09 −0,009 −0,0009
E −10 −1 −0,1 −0,01 −0,001 −0,0001
F 10 1 0,1 0,01 0,001 0,0001
G 70 7 0,7 0,07 0,007 0,0007
H 180 18 1,8 0,18 0,018 0,0018
14. Adjátok meg a hiányzó mérőszámokat!

a) 7,2 t = 7200 kg b) 7,18 kg = 7180 g c) 2,537 kg = 2537 g
d) 5 g 5 mg = 5,005 g e) 9,5 mg = 0,0095 g f) 12 kg 52 g = 12,052 kg
g) 0,5 dm2 = 50 cm2 h) 34,4 dm2 = 0,344 m2 i) 3,5 m3 = 3500 dm3
j) 0,7 dm3 = 0,0007 m3 k) 0,04 l = 40 ml l) 8,5 cl = 0,085 l
229
Tizedes törtek
11–12. óra: Tizedes törtek szorzása természetes számmal
Az órák célja: a tizedes tört szorzásának értelmezését a már eddig megismert és megértett műve-
letekre vezetjük vissza.
● Visszavezetjük az új műveletet az ismételt összeadásra. A szorzatot felírjuk összeg alakban és
elvégezzük az összeadást. Könnyen belátják a gyerekek, hogy ez a módszer nagy szorzó esetén
nem célszerű eljárás.
● Visszavezetjük az új műveletet a természetes számok természetes számmal való szorzására. Fel-
használjuk a szorzat változásairól, valamint a 10 hatványaival való szorzásról és osztásról tanult
ismereteket, eljárásokat. Ha a szorzandót tizedére, századára, ezredére… változtatjuk és a szor-
zót nem változtatjuk, akkor a szorzat is tizedére, századára, ezredére… változik.
● A tört természetes számmal való szorzására vezetjük vissza az új műveletet. A tizedes törtet tört
alakban felírva végezzük el a szorzást. A számláló és a szorzó szorzatát a megfelelő 10-hatván�-
nyal osztjuk el. Itt is felhasználjuk az előző órákon tanultakat.
Nagyon hasznos mind a három utat bemutatni, ne sajnáljuk rá az időt! Remek alkalom nyílik a
műveletfogalmak érlelésére, elmélyítésére.
Az írásbeli szorzás algoritmusának lejegyzésére több példát is mutatunk. A részletszorzatban a
valódi érték lejegyzése a nehezebben haladóknak biztonságosabb, kisebb a hibázás lehetősége.
A hibák megelőzése érdekében a szorzás elvégzése előtt mindig becsültessük meg a szorzat nagy-
ságrendjét! Állapítsák meg a gyerekek, hogy a szorzat egész része hány jegyből fog állni, majd
pontozzuk ki a számjegyek helyét, és írjunk mögé tizedesvesszőt!
Feladatok
1. Több szorzatot írtunk fel.

Milyen kapcsolatban vannak a szorzatok a 48 ∙ 72 = 3456-tal?
Figyeld a tényezők változását! Ennek alapján válaszolj!
Például 24 ∙ 72 = 1728, a szorzat egyik tényezőjét felére csökkentettük, a szorzat értéke is a
felére csökkent.
a) 24 ∙ 36 negyede b) 12 ∙ 72 negyede c) 4,8 ∙ 72 tizede
d) 0,48 ∙ 72 százada e) 0,048 ∙ 72 ezrede
2. Számítsd ki fejben!
a) 0,4 ∙ 2 = 0,8 b) 0,5 ∙ 3 = 1,5 c) 0,7 ∙ 4 = 2,8
d) 0,8 ∙ 2 = 1,6 e) 0,6 ∙ 9 = 5,4 f) 0,7 ∙ 19 = 13,3
3. Számítsd ki fejben!
a) 0,09 ∙ 6 = 0,54 b) 0,05 ∙ 8 = 0,4 c) 0,08 ∙ 7 = 0,56
d) 0,09 ∙ 9 = 0,81 e) 0,04 ∙ 8 = 0,32 f) 0,05 ∙ 6 = 0,3
230
Tizedes törtek
4. Adottak a 0,3; 2,5; 0,08; 0,96 számok. Határozd meg

a) a kétszeresüket; b) a tízszeresüket; c) a hússzorosukat;
d) a háromszorosukat; e) a százszorosukat; f) a háromszázszorosukat!
kétszeres tízszeres hússzoros háromszoros százszoros háromszázszoros
0,3 0,6 3 6 0,9 30 90
2,5 5 25 50 7,5 250 750
0,08 0,16 0,8 1,6 0,24 8 24
0,96 1,92 9,6 19,2 2,88 96 288
5. Fejben végezd el a következő szorzásokat!

a) 25 ∙ 4 100 2,5 ∙ 4 10 0,25 ∙ 4 1 0,25 ∙ 40 10 0,025 ∙ 40 1
b) 125 ∙ 8 1000 1,25 ∙ 8 10 0,125 ∙ 8 1 12,5 ∙ 80 1000 125 ∙ 8 100
c) 625 ∙ 16 10 000 62,5 ∙ 16 1000 6,25 ∙ 16 100 0,625 ∙ 16 10 0,0625 ∙ 16 1
6. Végezd el fejben a következő szorzásokat!

a) 347 ∙ (0,25 ∙ 4) = 347 b) (1,25 ∙ 8) ∙ 90 = 900 c) 0,46 ∙ (12,5 ∙ 80) = 460
7. Végezd el írásban a szorzásokat! Zsebszámológéppel ellenőrizd! Nagyságrendet becsültessünk!

Becslés 4 ∙ 5 = 20 4 ∙ 40 = 160 30 ∙ 20 = 600
a) 4,13 ∙ 5 = 20,65 b) 3,63 ∙ 42 = 152,46 c) 32,5 ∙ 20 = 650
Becslés 10 ∙ 25 = 250 100 ∙ 30 = 3000 11 ∙ 150 = 1650
d) 13,4 ∙ 25 = 335 e) 102,4 ∙ 32 = 3276,8 f) 10,8 ∙ 150 = 1620
8. A 32 kamion rakományát egyetlen áruszállító hajóval el lehet szállítani.
a) Hány tonna a hajó rakománya, ha egy-egy kamion 37,5 tonna árut szállít? 37,5 t ∙ 32 = 1200 t
b) Melyik szállítási mód szennyezi kisebb mértékben a környezetet? Az áruszállító hajó.
9. Egy telefontársaság árajánlatából láthattok részleteket.

Aktuális áraink:
Nincs kapcsolási díj! A belföldi és a mobilhálózatba irányuló hívások forint/percben kifejezett
forgalmi díjait az alábbi táblázat tartalmazza:
Helyi és belföldi vonalas hívások díja egységesen a nap 24 órájában (Ft/perc) 6,25
A belföldi mobilhálózatba kezdeményezett hívások díja egységesen a nap
29,50
24 órájában (Ft/perc)
Számítsátok ki, hogy mennyi a beszélgetés díja, ha belföldi számot hívtok, és

a) 10 percig beszéltek vonalas telefonon; 62,5 Ft b) 20 percig beszéltek mobilon; 590 Ft
c) 22 percig beszéltek vonalas telefonon; 137,5 Ft d) 54 percig beszéltek mobilon! 1593 Ft
231
Tizedes törtek
Mit jelent az, hogy a telefontársaság kapcsolási díjat számol fel? Olvasd el a Magyar Telekom
általános szerződési feltételeit!
Keressék meg a gyerekek a Magyar Telekom vagy bármely más telefontársaság Általános szer-
ződési feltételeit az interneten! Értelmezzük közösen a szöveget!
10. Milyen magas volt Góliát, ha hossza 6 könyök és 1 arasz? Tudjuk, hogy 1 arasz 0,2 m és 1 könyök
0,5 m. 3,2 m magas volt Góliát.
11. „Zsófi egy öt láb hosszú, sima bőrű és okos szemű, szép alaszkai
fóka.”
a) Milyen magasra tudta felemelni Zsófi a cirkuszban a pálcát?
2,04 m
b) Milyen hosszú volt Zsófi, ha 1 láb 0,305 m? (1 „láb” az angol ki-
rály lábfejének hossza.) 1,525 m ≈ 1,5 m
(Többet is megtudhatsz Zsófiról H. Lofting Doktor Dolittle cirkusza
című könyvéből.)
12. Milyen hosszú az betűt alkotó szakaszok együttes hossza, ha a kör sugara 3,6 m?
AB szakasz = OC szakasz = r = 3,6 m
AO szakasz = OB szakasz
OB szakasz + BD szakasz = OD szakasz = r = 3,6 m
Az ábrán látható betűt alkotó szakaszok együttes hossza a kör sugarának 4-szerese, azaz 14,4 m.
13. Péter számkitalálós trükkel szórakoztatja társait. Ezt mondja Péter:

Gondolj egy számot! Adj hozzá 3-at! Vedd az eredmény kétszeresét! Vonj ki belőle 6-ot! Vond
ki belőle a gondolt számot! A gondolt számot kaptad. Igaz?
5
Próbáld ki te is! Tegyél a gondolt szám helyére 4-et, majd 3-at, azután -et, végül 1,5-et!
2
A gondolt számot kaptad? Mi lehet Péter trükkjének a titka?
Téglalappal jelölve a gondolt számot, az alábbi folyamatábrával lépésről lépésre elvégezve a fel-
adat szövegének megfelelő változtatásokat, a gondolt számhoz jutunk.
+3 2-szerese −6 −
+3 +3+ +3 +
232
Tizedes törtek
13–14. óra: Tizedes törtek osztása pozitív egész számmal

Az órák célja: a tizedes tört osztásának értelmezését visszavezetjük a már eddig megismert és
megértett műveletekre.
● Visszavezetjük az új műveletet a tört természetes számmal való osztására. A tizedes törtet tört
alakban felírva is elvégezhetjük az osztást. A számláló és az osztó hányadosát elosztjuk a neve-
zőben szereplő 10-hatvánnyal.
● Felhasználjuk a hányados változásairól, valamint a 10 hatványaival való szorzásról és osztásról
tanult ismereteket, eljárásokat. Visszavezetjük az új műveletet a természetes számok természetes
számmal való osztására. Ha az osztót tízszeresére, százszorosára, ezerszeresére… változtatjuk,
akkor az osztandót is tízszeresére, százszorosára, ezerszeresére… kell változtatni ahhoz, hogy
a hányados ne változzon!
● A természetes számmal való osztás során tanult eljárást követjük. Az egész maradékot bővítjük
tizedekre, a maradék tizedeket bővítjük századokra… stb.
Nagyon hasznos mind a három utat bemutatni, ne sajnáljuk rá az időt! Remek alkalom nyílik a
műveletfogalmak érlelésére, elmélyítésére.
A gyerekek a tizedes tört osztásának elvégzésének módjával kapcsolatos sejtéseiket a tört osztásá-
val tudják igazolni vagy cáfolni.
Az írásbeli osztás algoritmusának lejegyzésére több példát is mutatunk a tankönyvi példákban. Az
algoritmus elvégzése során ne kívánjuk meg mindenkitől a visszaszorzás és kivonás fejben való
elvégzését! Egyrészt ez a fejszámolásban nem gyakorlott gyerekek képességeit meghaladó feladat.
Másrészt az esetleges hibák is könnyebben megállapíthatóak, ha a visszaszorzás és a kivonás ré-
szeredményeit is leírják a gyerekek.
Így könnyebb a tanár számára is diagnosztizálni, hogy az eljárás melyik részletét nem értették meg
a gyerekek. A hibák megelőzése érdekében az osztás elvégzése előtt mindig becsültessük meg a
hányados nagyságrendjét! Állapítsák meg a gyerekek, hogy a hányados egész része hány jegyből
fog állni, majd pontozzuk ki a számjegyek helyét, és írjunk mögé tizedesvesszőt! Például: 630,6 : 12
Becslés: 630 : 10 = 63
630,6 : 12 = .., tízes nagyságrendű a hányados
Ha 1-nél kisebb lesz a hányados, akkor az első értékes jegy nagyságrendjét becsüljék meg a gye-
rekek!
1,23 : 25
Becslés: 1 : 20 = 0,05
1,23 : 25 = 0,0... század a hányados első értékes jegye
Az ellenőrzést visszaszorzással is és zsebszámológéppel is végezzék el a gyerekek! Gyakran előfor-
dul, hogy a visszaszorzás hibás. Zsebszámológéppel gyorsabban megkereshetik a hibás lépést az
osztás algoritmusában.
● A szöveges feladatok megoldási terveinek felírásakor szorgalmazzuk a zárójelek helyes haszná-
latát!
● Ismét előkerül, hogy a 0-val való osztást nem értelmezzük.
● A szám alaki, helyi és valódi értékének fogalmát célszerű átismételni és használni a téma fel-
dolgozása során.
233
Tizedes törtek
Feladatok
1. Számítsd ki fejben! Zsebszámológéppel ellenőrizd!

a) 450 : 9 = 50 b) 84,7 : 7 = 12,1 c) 6,12 : 6 = 1,02 d) 2,1 : 3 = 0,7
45 : 9 = 5 847 : 70 = 12,1 6,12 : 60 = 0,102 0,21 : 3 = 0,07
450 : 90 = 5 8,47 : 7 = 1,21 61,2 : 60 = 1,02 0,21 : 30 = 0,007
2. Végezd el az osztásokat! „Többet ésszel, mint erővel!”

a) 750 : 5 = 150 b) 97,3 : 7 = 13,9 c) 11,4 : 6 = 1,9 d) 36 : 8 = 4,5
75 : 5 = 15 9,73 : 7 = 1,39 1,14 : 6 = 0,19 3,6 : 8 = 0,45
7,5 : 5 = 1,5 0,973 : 7 = 0,139 0,114 : 6 = 0,019 0,36 : 8 = 0,045
3. Ugyanazt a számot adtuk meg sokféle alakban. Melyik a kakukktojás? Válaszodat indokold!
639
A) 63,9 : 3 B) 639 : 30 C) :3 D) 63 + 0,9 : 3 E) 63 : 3 + 0,9 : 3
10
A D) a „kakukktojás”. A művelet helyesen (63 + 0,9) : 3 lenne.
4. Végezd el az osztásokat! Becsülj! Ellenőrizz!

a) 16,8 : 6 = 2,8 b) 4,2 : 7 = 0,6 c) 0,81 : 9 = 0,09 d) 0,042 : 6 = 0,007
5. Becsüld meg a hányadost! A megfelelő helyre írd be a hiányzó tizedesvesszőt! A füzetedben

dolgozz! Zsebszámológéppel ellenőrizz!
a) 33,6 : 12 = 0 2,8 0 0 = 2,8 b) 26,66 : 31 = 0,8 6 0 0 = 0,86
c) 3366 : 102 = 0 3 3,0 0 = 33 d) 19,2 : 120 = 0,1 6 0 0 = 0,16
e) 676,2 : 14 = 0 4 8,3 0 = 48,3 f) 6,913 : 31 = 0,2 2 3 0 = 0,223
6. Két tizedesjegyig végezd el az osztást, majd ellenőrizd! Az osztás elvégzése előtt végezz becs-
lést! Két tizedesjegyig számolva:
a) 638 : 25 = 25,52 b) 72,5 : 125 = 0,58 c) 8,4 : 42 = 0,2
d) 9,9 : 18 = 0,55 e) 108,8 : 35 ≈ 3,10 f) 60,9 : 84 ≈ 0,72
7. A maratoni futóversenyeken a versenyzőknek 42 195 m-t kell futniuk. Ekkora távolságot csak
megfelelő mennyiségű edzés után szabad vállalni. Sokan szeretnek futni, de rövidebb távon.
Éppen ezért rendeznek félmaratoni versenyeket is 3 fős csapatok részére, ahol minden csapattag,
egymást váltva, azonos távot teljesít. Sok fiatal és az idősebb korosztály is indul ezeken a verse-
nyeken.
a) Hány méter a félmaraton hossza? 42 195 m : 2 = 21 097,5 m
b) Hány métert kell egy-egy csapattagnak teljesítenie a félmaratoni távból? 21 097,5 m : 3 =
= 7032,5 m-t kell egy-egy versenyzőnek lefutnia.
234
Tizedes törtek
Milyen történelmi eseményhez fűződik a maratoni futás?

A maraton név Pheidippidész görög katona legendájához kapcsolódik. Amikor i. e. 490-ben az
athéni seregek a marathóni csatában vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre, akkor a
perzsa hajóhad Athén ellen indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a
védtelen várost. Pheidippidész ekkor futva tette meg a mintegy 150 mérföldnyi távolságot Marat-
hón és Spárta között, hogy a spártaiakat segítségül hívja. Pheidippidész vagy más néven Philipi-
dész, aki egyébként hivatásos futó volt, másnapra oda is ért Spártába. A spártaiak természetesen
megígérték a segítséget, de nem vonultak csatába addig, amíg a holdtölte be nem állt. Ekkor Phe-
idippidész visszafutott Marathónba, hogy hírét vigye a spártaiak üzenetének. A spártaiak csak
hat nap múlva jelentek meg, amikor a csata már eldőlt. A dicsőséges athéni férfiak megnyerték
az összecsapást a perzsa hadsereggel szemben.
8. Egy áruszállító hajó 614,4 tonnányi rakományát 24 kamion szállítja tovább a szárazföldi raktárba.
Hány tonna lesz egy kamion rakománya, ha minden kamion ugyanakkora tömegű árut szállít
tovább? 614,4 t : 24 = 25,6 t. Egy kamion 25,6 t rakományt szállít tovább.
9. Egy pótkocsis nyerges kamionnak a teljes hossza 18,750 m. A két pótkocsi hossza megegyezik.
Hány méteres egy-egy pótkocsi?

a) Adjátok meg a helyes megoldási tervek betűjelét!
A) 18,750 m − 2,480 m − 1,550 m : 2 B) (18,750 m − 2,480 m − 1,550 m) : 2
C) {(18,750 m − 2,480 m) − 1,550 m} : 2 D) {18,750 m − (2,480 m + 1,550 m)} : 2
b) Számítsátok ki a pótkocsi hosszát! Az eredményt centiméter pontossággal adjátok meg!
Egy pótkocsi hossza 7,36 m.
10. A falfesték a dobozával együtt 7,8 kg. A festék ötször nehezebb, mint a doboza. Hány kg a festék,
és mennyi a doboz?
A doboz és a festék tömege összesen 6 doboznyi, ebből a festék 6,5 kg. A doboza 1,3 kg.
11. Számítsd ki a következő kifejezések értékét! Melyek egyenlők?

a) (0,25 + 3,75) ∙ 4 = 16 b) (0,25 + 3,75) : 4 = 1 c) 0,25 + 3,75 ∙ 4 = 15,25
d) 0,25 + 3,75 : 4 = 1,1875 e) 0,25 ∙ 4 + 3,75 ∙ 4 = 16 f) 0,25 : 4 + 3,75 : 4 = 1
Az a) és az e), valamint a b) és az f) kifejezések egyenlők.
235
Tizedes törtek
12. Keress egyenlő kifejezéseket! Add meg az egyenlők betűjelét!

110
a) A) (110 : 4) + 7 B) 110 : (4 + 7) C) D) 110 : 4 + 110 : 7
4+7
B) és C) egyenlők.
b) A) (0,4 + 3,5) : 5 B) 0,4 + (3,5 : 5) C) 0,4 + 3,5 : 5 D) 0,4 : 5 + 3,5 : 5
A) és D), valamint B) és C) egyenlők.
13. Melyik művelet eredményét nem ábrázoltuk a számegyenesen? A B) művelet eredményét.

A −0,5 : 2 = −0,25 B −4,8 : 6 = −0,8 C −0,25 ∙ 8 = −2 D (−0,2 + 1,7) : 5 = 0,3
14. Egy kiállítóteremben három 1,56 m széles

és 1,24 m magas képet helyeztek el az egyik
falon. Az ábra alapján számítsd ki a és b
hosszát!
a = (4 − 1,24) : 2 = 2,76 : 2 = 1,38 (m)
b = (7,28 − 1,56 ∙ 3) : 4 = 2,6 : 4 = 0,65 (m)
1,56 ∙ 3 = 4,68
(7,28 − 4,68) = 2,6
236
Tizedes törtek
15–16. óra: Az átlag kiszámítása
Javasolt eszközök: a tanulók jegyzőkönyvei, melyben az éjszakai alvásidejüket jegyezték fel 1 hé-
ten át.
Az óra célja: megmutatni, hogy az átlagon azt a számot értjük, amelyet egy összegben a tagok
helyére írva az összeg nem változik meg. A gyerekek mondjanak példákat a mindennapi életből
olyan esetekre, ahol az átlaggal (számtani középpel) jellemezhető valamilyen folyamat, változás
(átlagsebesség, átlagkereset, középhőmérséklet stb.)!
A könyv adataiból, a gyerekek által mért adatok felhasználásával számítsunk átlagot, számítsuk
ki a legnagyobb, illetve a legkisebb eltérést az átlagtól! Beszéljük meg, hogyan jelölik a mérések
hibáit! (Például: ±0,2 mm, ±1 stb.)
Feladatok
1. Huszonhárom gyerek időre oldott meg feladatokat. A munka befejezése után számba vették a
hibásan megoldott feladatok számát. Sorban leírták, hogy ki hány feladatot rontott el, így:
0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 5, 5, 6, 6.
Számítsd ki, hogy átlagosan hány rosszul megoldott feladat jut egy-egy tanulóra! Mielőtt kiszá-
mítanád, próbáld megbecsülni!
(0 ∙ 7 + 1 ∙ 4 + 2 ∙ 3 + 3 ∙ 2 + 4 ∙ 2 + 5 ∙ 2 + 6 ∙ 2) : 23 = 46 : 23 = 2.
Egy tanulóra átlagosan 2 rosszul megoldott feladat jut.
2. Egy magyar családban három óriásbébi is született. Már az első kislány is 4600 grammal,
59 cm‑rel jött világra. 2000-ben egy 6400 grammos és 67 cm hosszú kisfiú, 2003-ban pedig
egy 6200 grammos és 58 centiméteres kislány ejtette ámulatba szüleit és a világrajöttüket segítő
szakembereket.
a) Számítsd ki a három baba születési hosszának és tömegének az átlagát! Centiméterben, illetve
gramm pontossággal add meg az eredményt!
Születési hosszúságuk átlaga: (59 + 67 + 58) cm : 3 = 184 cm : 3 ≈ 61 cm.
Születési tömegük átalaga: (4600 + 6400 + 6200) g : 3 = 17 200 g : 3 ≈ 5733 g.
b) Újszülöttekre vonatkozó orvosi adatokat adtunk meg.
Az érett újszülött jellemzői:
testtömeg: 2500 g-nál nagyobb, átlag: 3000–3500 g
testhossz: 46 cm-nél nagyobb, átlag: 48–52 cm (fiúk: 51–52 cm, lányok: 48–50 cm)
Mennyivel haladta meg az „óriásbébik” születési tömege az érett újszülött testtömegének fel-
ső határát? Kilogrammban add meg az eredményt!
Az első kislány tömege 1,1 kilogrammal, a kifiúé 2,9 kilogrammal, a fiatalabb kislányé 2,7
kilogrammal.
c) Hasonlítsd össze a saját születési adataidat is az orvosi adatokkal!
237
Tizedes törtek
3. A grafikonról leolvashatod, hogyan változik az alvásigény az életkor növekedésével.
a) Hány óra alvásra van szüksége egy korodbeli gyereknek? Alszol-e ennyit? 9,5 órára.
b) Számítsátok ki az osztályotokban az alvásigényetek átlagát! Hasonlítsátok össze a grafikon
megfelelő adatával!
c) Körülbelül hányszor több időt tölt alvással egy újszülött, mint a 85 éves dédnagypapája? Kb.
3-szor annyi időt.
d) A 16 éves Zoli egy szobában alszik öccsével, a 8 éves Lacival. Zoli este általában 10 óra-
kor kapcsolja le a televízióját. A fiúkat 6 órakor kelti édesanyjuk. Elegendő időt alszanak-e?
A grafikon adatai szerint egyikük sem alszik elegendő ideig. Zoli 1 órával, Laci 2 órával ke-
vesebbet alszik az átlaghoz képest.
4. Marosi Ádám bronzérmet nyert a 2012-es londoni olimpia öttusa versenyében.

A különböző sportágakban elért pontjait olvashatjátok a piktogramok alatt:
vívás úszás lovaglás kombinált futás-lövészet
880 pont 1336 pont 1200 pont 2400 pont

Átlagosan hány pontot ért el olimpikonunk sportáganként?
Marosi Ádám 1163,2 pontot ér el átlagosan az egyes sportágakban.
Indoklás: (880 + 1336 + 1200 + 2400) : 5 = 5816 : 5 = 1163,2 (pont)
5. Számítsátok ki a matematika- és a testnevelés-osztályzataitok átlagát! Melyik jobb? Mennyivel?
6. Az osztályba 32 tanulójár. Átlagmagasságuk 165 cm. Mennyi lesz a tanulók átlagmagassága, ha

közülük két tanuló – az egyik 169 cm, a másik 170 cm magas – másik iskolába megy el?
(165 ∙ 32 − 169 − 170) : 30 = 4941 : 30 = 164,7 (cm) ≈ 165 (cm) az átlag.
7. Lehet-e egy 30 fős osztályban írt dolgozatok átlaga 4,15?

Nem, mert 30 ∙ 4,15 = 124,5 nem egész szám.
238
Tizedes törtek
8. Két szám átlaga 0,75. Melyik lehet az egyik szám, és melyik lehet a másik, ha az egyik a
2
másiknak része?
3
A két szám összege az átlaguk 2-szerese, azaz 1,5. A két szám 0,6 és 0,9.
9. Nagyapa 80. születésnapját ünnepelte az egész család: apa, anya és a gyerekek. Az ünnepi ebé-
den részt vevők átlagéletkora 34 év volt. Amikor a nagyapa a 8 éves unokájával sétálni ment,
az otthon maradók átlagéletkora 29 év lett. Hány unokája van a nagyapának?
Három unokája van a nagypapának. Ha a nagyapa és az unoka életkorának összege 2 · 34 = 68
(év) lenne, akkor az otthon maradók átlagos életkora nem változna. De 20 évvel több kettőjük
életkorának az összege, és emiatt az otthon maradók átlagos életkora 5 évvel csökkent.
Ez csak úgy lehetséges, ha négyen maradtak otthon: az apa, az anya és a két gyerek.
239
Tizedes törtek
17–18. óra: Tört alakban írt szám tizedes tört alakja

Az órák célja: a számtani közép kiszámításakor felmerülő probléma megbeszélése, vagyis, hogy
a tagok összegének és számának a hányadosa nem minden esetben ad egész számot vagy véges
tizedes törtet.
Érdemes felhívni a gyerekek figyelmét az alábbiakra:
● a szöveges feladatok megoldása során célszerű megvizsgálni, hogy milyen pontossággal elegen-
dő megadni az eredményt (meddig elegendő az osztást folytatni);
● a műveletek elvégzése előtti becslésre, észszerű kerekítésre!
A végtelen tizedes tört elnevezést bevezethetjük, kitekintő tananyag, nem kérjük számon. Részle-
tesen a 6-7. évfolyamon foglalkozunk vele.
Érdeklődő vagy magasabb óraszámban tanuló csoportokban eljuthatunk az alábbi megállapítások-
hoz: két egész szám hányadosa
● vagy egész szám,
● vagy véges tizedes tört,
● vagy végtelen, de szakaszos tizedes tört.
A maradékok ugyanis csak kisebbek lehetnek az osztónál, így azok között vagy felbukkan a nulla
(ekkor a hányados véges tizedes tört), vagy a nullától eltérő maradékok ismétlődnek.
Feladatok
1. Írd tizedes tört alakba ezeket a törteket bővítéssel és osztással is!
1 1 1
a) = 0,5 b) = 0,05 c) = 0,02
2 20 50
1 1 1
d) = 0,125 e) = 0,025 f) = 0,0625
8 40 16
2. Rajzold le a halmazábrákat a füzetedbe, és írd be a törteket a megfelelő részeikbe!
A: Van olyan bővített alakja, amelynek a nevezője 10,
5 A B 8
1 100 vagy 1000.
7 2 7 7
7
20 9 8 7 B: Nincs olyan bővített alakja, amelynek a nevezője 10,
3 40 3
40 9 30 100 vagy 1000.
50
5 25 7 35 1 ∙ ∙
= = 2,5 = = 0,35 = 0,142857
2 10 20 100 7
3 6 7 875 8 ∙ ∙
= = 0,06 = = 0,875 = 1,142857
50 100 8 1000 7
9 225 40 ∙ 7 ∙
= = 0,225 = 4,4 3 = 3,23
40 1000 9 30
Az osztás elvégzésével ellenőrizd a megoldásod!
Ha szükséges, a gyerekek használjanak zsebszámológépet az ellenőrzéshez.
240
Tizedes törtek
3. Írd le a törteket tizedes tört alakban! Két tizedesjegyig számolj! Mely esetben tudod biztosan
megmondani a tizedes tört többi jegyét? Sejtéseidet zsebszámológéppel ellenőrizd! A d) és e)
esetek kivételével minden esetben meg lehet jósolni.
1 1 1 1 1 1
a) ≈ 0,33 b) ≈ 0,16 c) ≈ 0,08 d) ≈ 0,07 e) ≈ 0,07 f) ≈ 0,06
3 6 12 13 14 15
4. Add meg ugyanazt az időt többféle alakban a 2. példában szereplő számegyenesről leolvasva
vagy számítással!
6 1 12 2
a) 6 perc = óra = óra = 0,1 óra b) 12 perc = óra = óra = 0,2 óra
60 10 60 10
3
c) óra = 0,75 óra
4 ( )
1
d) 1 óra 15 perc = 1 + óra = 1,25 óra
4
e) másfél óra = 1,5 óra f) 6 óra 48 perc = 6 + ( )

48
60
óra = 6 + ( 8
10 )
óra = 6,8 óra
5. Végezd el az átváltásokat!
a) 1,1 óra = 66 perc b) 2,5 óra = 150 perc c) 3,25 óra = 195 perc
6. Add meg a mennyiségek mérőszámát tizedes tört alakban!

12 36
a) 12 óra = nap = 0,5 nap b) 36 óra = nap = 1,5 nap
24 24
6 1 60 5
c) 6 óra = nap = nap = 0,25 nap d) 60 óra = nap = nap = 2,5 nap
24 4 24 2
7. Magyarország egyik térképén mért 1 cm-es távolság a valóságban 20 km-nek felel meg. Fonyód
és Veszprém távolságát ezen a térképen körülbelül 2,4 cm-nek mértük. Mekkora a két város tá-
volsága a valóságban? A két város távolsága körülbelül 20 km · 2,4 = 48 km
8. A táblázatban összegyűjtöttük, hogy mennyi az egyes bolygók tengely körüli forgási ideje:
Merkúr 58,6 nap

Vénusz 243 nap
Föld 23,93 óra
Mars 24,6 óra
Jupiter 9,9 óra
Szaturnusz 10,5 óra
Uránusz 17,2 óra
Neptunusz 17,9 óra
a) Melyik bolygó tesz meg egy fordulatot a legrövidebb idő alatt? Melyik a leghosszabb idő
alatt? A Jupiter a legrövidebb idő alatt, a Vénusz a leghosszabb idő alatt.
b) Számítsd ki, hány perc alatt tesz meg egy fordulatot a Jupiter a tengelye körül! 594 perc alatt.
241
Tizedes törtek
Játék
Az alábbi játékot előzzük meg azzal, hogy közösen megvizsgáljuk, hány különböző értékű tizedes
törtet dobhatunk egy piros és egy kék kockával, ha a pirossal dobott szám a tört alakban felírt szám
számlálója és a kékkel dobott a nevezője.
számláló
1 2 3 4 5 6
1 1 2 3 4 5 6
2 0,5 1 1,5 2 2,5 3
• • • •
3 0,3 0,6 1 1,3 1,6 2
nevező
4 0,25 0,5 0,75 1 1,25 1,5
5 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2
• • • •
6 0,16 0,3 0,5 0,6 0,83 1
A különböző értékű tizedes törteket növekvő sorrendben írjuk bele egy táblázatba, ez lesz a játéktábla.
Olyan méretűre tervezzük, hogy egy-egy mezőn elférjen egy bábu (korong vagy pénzérme is megfelel
a célnak).
Párban játszhatják a gyerekek a játékot az alábbi játéktáblán.
1 2 3 4 5 6
• •
1,6 0,2 0,25 0,3 0,4 0,5
• •
0,6 0,6 0,75 0,8 0,83 1,2
• •
1,25 1,3 1,5 1,6 2,5
Játékszabály:
Döntsék el a játékosok, hogy ki kezdjen! Dobjon fel a soron következő gyerek két kockát! Döntse el,
hogy melyiket választja számlálónak és melyiket nevezőnek! Az így kapott szám tizedes tört alakját
keresse meg a táblán és tegye rá a bábuját! Ha már le van fedve, akkor abban a fordulóban ő nem tud
mezőt foglalni, a társa dobhat új számot. Az a játékos nyer, akinek 12 mezőn áll bábuja.
242
Tizedes törtek
Tudáspróba
Tk.: 233. oldal
1. Írd le tizedes törttel!

a) három egész tizenöt század 3,15 b) hatszázöt egész harmincöt ezred 605,035
2. Írd le betűvel!
a) 1404,5 egyezernégyszáznégy egész öt tized b) 0,604 nulla egész hatszáznégy ezred
3. a) Add meg a következő számok tized szomszédait! 0,7 ; 1,05 ; 1,208

Kerekítsd egészre a 0,7 -et, tizedre az 1,05 -ot, századra az 1,208 -et!
0,6 < 0,7 < 0,8 Egészre kerekítve: 0,7 ≈ 1
1,0 < 1,05 < 1,1 Tizedre kerekítve: 1,05 ≈ 1,1
1,2 < 1,208 < 1,3 Századra kerekítve: 1,208 ≈ 1,21
b) Add meg a következő számok század szomszédait! 0,49 ; 1,437 ; 1,659
Kerekítsd egészre a 0,49 -ot, tizedre az 1,437 -et, századra az 1,659 -et!
0,48 < 0,49 < 0,50 Egészre kerekítve: 0,49 ≈ 0
1,43 < 1,437 < 1,44 Tizedre kerekítve: 1,437 ≈ 1,4
1,65 < 1,659 < 1,66 Századra kerekítve: 1,659 ≈ 1,66
4. Milyen számok állnak a betűk helyén?
a = −1,7 b = −0,7 c = 0,3 d = 1,35
5. Írd növekvő sorrendbe a számokat! Tedd ki a megfelelő jeleket!

4,3 0,43 4,300 0,403 0,0435 −4,3 −0,43
−0,43 < −0,43 < 0,0435 < 0,403 < 0,43 < 4,3 = 4,300
6. a) Írd tizedes tört alakba a törteket!

4 15 21 17 7
= 0,8 = 1,5 = 5,25 = 0,17 = 3,5
5 10 4 100 2
b) Írd tört alakba a tizedes törteket!
54 27 84 21 307
5,4 = = 0,84 = = 3,07 =
10 5 100 25 100

a) 7 + 12,35 + 0,605 = 19,955 b) 11,23 − 4,8 = 6,43
c) 12,35 − 0,625 = 11,725 d) 0,625 ∙ 10 = 6,25
e) 12,35 ∙ 19 = 234,65 f) 7 : 25 = 0,28
g) 12,3 : 100 = 0,123 h) (7,2 − 3,64) : 4 = 0,89
243
Tizedes törtek
8. Végezd el a mértékváltásokat!
a) 4,5 km = 4500 m b) 8,5 l = 0,085 hl c) 0,64 kg = 64 dkg
d) 425 dm2 = 4,25 m2 e) 0,4 óra = 24 perc f) 0,84 dm3 = 840 cm3
9. A fiúk vagy a lányok dolgozatának lett jobb az átlaga? A következő eredmények születtek.
∙∙ ∙
Fiúk: 5, 4, 4, 2, 3, 2, 5, 1, 4, 5, 5 40 : 11 = 3,63 Lányok: 4, 3, 4, 4, 4, 4, 3, 3, 3 32 : 9 = 3,5
A fiúké lett jobb átlagú.
10. Édesanya 7 liter málnaszörpöt főzött. Hat darab 0,7 literes és két darab 1,25 literes üveg lett tele.
A többi még aznap este elfogyott.
Hány dl szörpöt ittak meg aznap este? Készíts megoldási tervet! Ellenőrizd a megoldásodat!
7 − (6 · 0,7 + 2 · 1,25) = 7 − (4,2 + 2,5) = 7 − 6,7 = 0,3 (l) = 3 (dl)
Ellenőrzés: 4,2 + 2,5 + 0,3 = 7,0 (l)
3 dl málnaszörpöt ittak meg.
244

OH MAT05TB Megoldasok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

OH MAT05TB Megoldasok

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

OH MAT05TB Megoldasok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

becslés fok kerület

TERMÉSZETES SZÁMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

KERÜLET, TERÜLET, FELSZÍN, TÉRFOGAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182

TIZEDES TÖRTEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben

Tk.: 4–8. oldal, 1–24. feladat

Számkártyakészlet, öntapadós hátú noteszlapok

1. Írd be helyiérték-táblázatba a következő számokat:

2. a) Melyik szám nagyobb?

3. Hány métert tesz meg a hang 1 másodperc alatt? 340 m 25 m 12 500 m

4. Mekkora a legmagasabb vízesés? 979 m 59 m 108 m

6. Mekkora a legmagasabb hegycsúcs a Földön? 4 807 m 15 324 m 8 848 m

7. Hány kilométer a leghosszabb folyó a Földön? 6 670 km 18 200 km 4 325 km

8. Hány méter mély a legmélyebb tengerárok a Földön? 50 000 m 11 000 m 3000 m

4. Írd le a számokat számjegyekkel!

5. Írd le betűkkel a megadott számokat!

7. Olvasd ki az egyes földrészeknél található terület-mérőszámokat! Nézz utána, melyik földrész-

Afrika területe: harmincmillió-háromszázharmincötezer négyzetkilométer

8. Párosítsd össze a történelmi eseményeket a római számokkal megadott évszámokkal!

9. Írd le római számokkal:

10. Hány tízforintosra tudnád felváltani?

11. Hány százforintosra váltható fel?

A következő feladatok a helyiérték-táblázatban való eligazodást hivatottak elősegíteni. Nagyon

14. Mit ír ki a gép, ha a fiókokba ennyit teszünk bele?

15. Mennyivel nőtt meg a szám? Hányszorosára nőtt meg a szám?

16. a) A 6 , 3 , 2 számkártyákból rakj ki olyan háromjegyű számokat, amelyekben a legnagyobb

17. Számkártyákból kiraktuk az 1 9 8 7 számot, majd összekevertük a kártyákat, és a

19. Színes hátú számkártyákból négyjegyű számokat raktunk ki.

Először ilyen sorrendben tettük le őket:

Majd összekevertük a kártyákat, és egy másik számot raktunk ki:

Mennyit érnek ezek a számok? a) 4168 b) 4648

A jó képességű gyerekekkel érdemes megfigyeltetni, miféle számok jöhetnek ki változásként.

23. Hányféleképpen lehet 85 Ft a pénztárgépben? t e

5. óra: A számok csoportosítása, halmazok

Tk.: 12–14. oldal, 1–7. feladat

1. Az osztályban minden gyerek kapott egy sorszámot

A feladatot játsszuk el a gyerekekkel! Színes szalagokból készítsünk jó nagy karikákat, és hívjuk

2. Másold le a halmazábrát, és írd be a számokat 45-től 55-ig a megfelelő tartományokba!

c) A = {kettővel több egyes van benne, mint tízes}

b) C = {100-nál kisebb természetes számok} C D

① 100-nál kisebb természetes szám, amelynek jegyei között nincsen 0.

4. a) Írd le a füzetedbe az alábbi hiányos mondatokat! Írj

2. Az ábrán minden vadállat .

3. Az ábrán minden állat .

4. Az ábrán amelyik állat , az .

5. A halmazábra jelölései az alábbiakat jelentik: Gy

6. Jellemezd tulajdonsággal a beszínezett rész elemeit és sorolj fel közülük néhányat!

Nem emlős háziállat, Emlős háziállat,

Emlős vagy háziállat, Emlősök,és nem háziállatok

7. Ezek a címkék a következő halmazábrákról estek le. Melyik hová való?

6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen

Tk.: 16–17. oldal, 1–10. feladat

1. Olvasd le a számegyenesről, hogy milyen számokat jelöltünk meg piros ponttal!

2. Másold le a füzetedbe a számegyenest! Jelöld be rajta a következő számokat!

3. Keress szabályt, folytasd a sorozatot! Ábrázold számegyenesen a sorozat első 5 tagját!

4. Rajzolj számegyenest, és ábrázold rajta az adott tulajdonságú természetes számokat!

5. 776 74 896 1242 1456 1848

490 0 1000 1492 1945

17. Számkártyákból kiraktuk az 1 9 8 7 számot, majd összekevertük a kártyákat, és a

5. 776 74 896 1242 1456 1848

490 0 1000 1492 1945