Drávaszögi barangolás

Ú jbezdá n
A 19. század második felében Baranyának ez a része mocsaras, vizenyős terület volt. Első lakosai a
bácskai Bezdánból érkeztek, kubikosmunkával keresték meg betevő falatjukat. A Dráva mellett
húzódó töltés földmunkálatait végezték. Az odaérkező kubikosok családtagjaikat is magukkal hozták,
az uradalom házhelyeket biztosított számukra, s a szabályosan kimért területen 1865-ben épült fel
Újbezdán Schaumburg-Lippe György herceg birtokán. Ezen kívül megélhetésükhöz egy hold földet is
juttattak a letelepülőknek. Az 1864-es év végéig 35 család költözött át Bezdánból. Így keletkezett
néhány év alatt e kis község, melyet az új lakosok régi hazájuk után Újbezdánnak neveztek el, és
melyet közigazgatásilag a Beremendi körjegyzőséghez csatoltak.

Az első há zak
Házaikat vesszőből fonták és több réteg sárral tapasztották be, vagy pedig tömött falból csináltak
szoba-konyhás kis házakat, ahol két lépcsőn kellett lemenni a szobába. A házakhoz az épületfát az
erdőből hozták ingyen, amit az uraság adott nekik. Se bognár, se kovács nem volt a faluban, ezért
fából mindent saját maguk faragtak és közösen építettek. Szabadidejük nemigen volt,
fáradhatatlanok voltak a vagyonszerzésben. Az első telepesek már vagyont hagytak az utódaikra,
pedig amikor idejöttek, csak annyijuk volt, amennyit elhoztak magukkal. Földet nehezen lehetett
venni, mert az uraság nem akart eladni, így a szomszédos Petárdán és Bolmán határában vásároltak
földeket.
Erdé lybe is eljá rtak az ú jbezdá ni
kubikusok
A munkások, amíg csak az idő engedte, eljártak dolgozni, nem csak a közeli vidékeken vállaltak
munkát, hanem a Balaton környékén, Pest, Somogy, Zala, Fehér megyében is dolgoztak. Az I.
világháború előtt a Pécsi Kultúrhivatal még Hódmezővásárhelyen, sőt Erdélyben is foglalkoztatta az
újbezdáni kubikosokat, munkásokat, vasút és öntözőrendszer, konyhakertészeti öntözőrendszerek
kialakításánál. Nem dolgoztak többet 10 óránál, és előre meghatározott bérük volt. Jobban kerestek,
mint az akkori tanítók és jegyzők. Haladó szellemű munkások voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy abban
az időben naponta 50 Népszavát, 120 Világszabadságot, 20 képeslapot, 20 gazdasági lapot járattak a
faluba. A napi posta 25-30 kg volt. A postát Beremendről hozták. Volt olyan ház, ahova 2-3 napilap
járt. Érdekelte őket a hazai és a világpolitikai helyzet alakulása.
1904-ben 10 gazda aláírt egy váltót a kocsma megépítéséhez, amely jó befektetésnek bizonyult,
mivel már 3 év múlva megtérült az összeg. 1949-ben alakult meg a földműves szövetkezet, 1952-ben
pedig átalakult termelőszövetkezetté.
1963-ban volt a falu legnevezetesebb eseménye, mert ebben az évben kapcsolták be a villanyt. A falu
száz éves fennállásának idején, 1964-ben, a faluban 50 rádió, 3 televízió, 2 villanytűzhely, több
villanydaráló volt.

Oktatá s
Sok gyerekes család települt itt le, pár év után iskolát is alapítottak. Megvettek egy házat a falu
központjában, a mai iskola helyén, és Kispál Andrásra bízták a gyerekek tanítását. A gyerekek írni,
olvasni és számolni tanultak. A tanítójuk 30 éven át vezette az iskolai nyilvántartási könyveket, és 30
éven át dicséretes buzgalommal tanította az újbezdáni gyerekeket. 1906-ban hozzákezdtek közös
erővel az új iskola építéséhez. A falu egy része állami iskolát akart, de mivel a Pécsi Püspökség 35 ezer
téglát 2 forinttal olcsóbban adott, mint amennyi egyébként a tégla ára volt, és még 1000 forint
segítséggel is hozzájárult az új iskola építkezéséhez, ezért az iskola római katolikus népiskola lett.
Ugyanebben az évben iskolapadokat is kaptak, amelyek még a falu száz éves évfordulóján is
megvoltak.
1988-ban építettek új iskolaépületet, melynek terveit egy falubeli építész, Pintér Irén készítette. A
modern épületben négy tanterem, tanári szoba, konyha kapott helyet. Az iskolához tartozik még egy
udvar és egy füves sportpálya. Az újbezdáni általános iskola a vörösmarti általános iskola
nyolcosztályos kihelyezett tagozata. Eredetileg magyar tannyelvű intézmény, azonban néhány évvel
ezelőtt a szülők kezdeményezésére, a magyar tagozatokkal párhuzamosan, horvát nyelvű tagozat is
indult.

Vallá s
Újbezdán Baranya legfiatalabb katolikus közössége, ugyanis a települést a 19. század második felében
létesítették a dárdai uradalom Drávához közel eső részében.
A falu lakossága az első világháború után majd húsz év alatt gyűjtögetett össze annyi pénzt, hogy
1933–1935 között felépíthette katolikus templomát Bellán Domokos tanító kezdeményezésére. A
templomépítő kántortanító emlékét a katolikus templom bejáratánál elhelyezett márvány emléktábla
őrzi. Az isteni hajlék titulusa Mihály főangyal, régiesen arkangyal, a mennyei seregek fejedelme lett.
1997 után a felégetett templomot újjáépítették Kispál István és Hubert támogatásával és
hozzájárulásával, majd 2005 novemberében felszentelték.

Ú jbezdá ni Ifjú sá gi Hagyomá nyő rző

Egyesü let
Az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület 2008-tól működik aktívan. Azzal a céllal alakult, hogy
az anyanyelv, a magyar kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása a fiatalok nemzeti öntudatra
való nevelése szervezett formában is létezzen a településen, egyben hogy hasznos szabadidőtöltést
biztosítson az újbezdáni gyermekeknek, fiataloknak és szüleiknek. Tagságába jelenleg közel ötven
felnőtt tagot számlál és közel ötven csoporttaggal, foglalkozik. Az egyesület kereteiben több
szakcsoport működik: játszóház, gyermek- és ifjúsági tánccsoport, népzenei műhely, ifjúsági
népdalszakkör és hagyományőrző csoport. Az egyesület alkalmi szakcsoportja az irodalmi csoport,
nemzeti ünnepek, alkalmából készülnek alkalmi műsorral az egyesület rendezvényeihez csatlakozva.
Az egyesület rendezvényei között állandó jelleggel kerülnek megtartásra a játszóházas farsang, a
nőnap, a húsvétváró napok, a falunap és a karácsonyváró napok. Ezeken kívül a hagyományőrzés
céljával ápolják a fiatalok egyre szervezettebb formában a húsvét hétfői locsolást, a májusfaállítást és
kitáncolást, valamint a regölést. Egyre több alkalommal szerveznek mozi előadásokat és volt példa
már kirándulások szervezésre is.
Tevékenységét a Magyar Egyesületek szövetsége jóvoltából az újbezdáni Magyar Házban folytatja,
amely 2015-ben szintén a MESZ-nek köszönhetően, a település fennállásának 150. évfordulója
alkalmából egy tájházzal bővült.

Pé lmonostor
Pélmonostor a baranyai háromszög központja és legnagyobb települése, Eszéktől 32 km-re, északra
fekszik a Báni hegy dél-nyugati oldalán A település területe 55 km2, tengerszint feletti magassága 101
méter. A gazdaság tevékenység jelentős része a mezőgazdaságra támaszkodik és a vele kapcsolódó
ipari ágakra, mint tej és tejtermékek termelése, bortermelés, hús és hústermékek gyártása.
Ezek mellett fejlett a kereskedelem, építészet és gépészeti iparág. A város rendelkezésére két
általános iskola áll és három középiskola, melyek közt gimnázium és szakképzési irányok is találhatók.
Pélmonostoron két rádióadó és újságkiadó is működik.
Pélmonostornak fontos központi szerepe van Baranyában a közigazgatási ügyek miatt is,
rendőrséggel, bírósággal és egyéb állami irodákkal rendelkezik. A városban továbbá működik nagy
városi könyvtár, színház és mozi is. Jelenleg a városnak 11000 lakosa van, amelynek 10% vallja magát
magyarnak.
A Monostor név, a valamikori Sz. Mihály monostorárra vonatkozott, Baranya Vár közelében. Később
ezt a nevet használták az egész településre A Pél- előtag 1899.-ben lett hozzáadva, mert az volt a régi
neve az ásatások helyének, amelyen a város fekszik. Maga a Pél előtag, nincs teljesen tisztázva, egyik
monda szerint a helyi arisztokrata család vezetékneve, a másik szerint meg török szó pel/bel amely
azt jelenti hogy hegy/domb.

A múltban Baranyamonostor és Majsmonostornak is volt nevezve. A horvát neve közösségi

őstörténet alapján lett Beli Manastir, ahol nem teljesen tisztázót Pél előtagot bel melléknévvel
cserélték meg.

Baranyai Ö rö ksé gek Né prajzi Kö zpontja

A mai Baranyai Örökségek Néprajzi Központja helyén 1951-től 1986-ig egy óvoda volt, ami „Dječje
zabavište Beli Manastir“ (Pélmonostori gyermek óvoda) nevet viselt. Az óvoda megszüntetése után,
egészen a központ felújításáig, ebben az épületben családok laktak.
A Baranyai Örökségek Néprajzi Központja felújításáról 2009-ben született az ötlet, amikor a Horvát
Női Egyesület nem rendelkezett megfelelő helyiséggel, ahol kiállíthatták volna a bemutatni kívánt
tárgyaik sokaságát.
Ekkor indult el az együttműködés Pélmonostor városa, Baranyai Vállalkozók Társulása és a
Pélmonostori Kulturális Központ között a „Kuća baranjske baštine” (Baranyai örökségek háza) nevű
projekt megtervezésében, aminek a keretein belül bemutatják a multikulturális baranyai örökséget.
Ezzel a projekttel háromszor jelentkeztek EU-s pályázatra, de csak 2014-ben lett elfogadva. A projekt
befejezésének időpontja 2016. május 31. A központ ünnepélyes megnyitójára május közepén került
sor.
Az állandó kiállításokat négy tematikus egységben képzelték el, amelyeken belül korhű módon kerül
bemutatásra a régi és a mai baranyai életmód.
A Baranyai Örökségek Néprajzi Központjának állandó kiállításai a 19. századtól a 20. század feléig a
Baranya területén megjelenő népcsoportok kulturális örökségét ábrázolja.
Az állandó kiállítások négy tematikus egységen belül hangsúlyozzák a népi kultúra jellemzőit és
ösztönözik annak megőrzését és ápolását. Kulturális turizmus aktív résztvevőjeként a Néprajzi
központ kiállítása kiindulópontként szolgálhat a Baranya hagyományainak és idegenforgalmi
látványosságainak megismerésében. Megtekinthetők benne Baranya jellegzetességei.
A kiállítás a felújított régi ház tornácát és két szobáját foglalja el. A területi nagysága 112 m2. A
kiállítás tartalma Baranya lakosainak természettel, a baranyai tájjal való megszakíthatatlan
kapcsolatán alapszik. A Kopácsi-rét, baranyai erdők, folyók, síkság, Báni-hegy, a szőlőskertek, a
szurdokok és baranyai utak szépségeit emeli ki, amik sétára és barangolásra csábítják az embert. A
Baranya jellegzetessége és misztikusága a hagyományaiban és a turisztikai látványosságokban,
vendégszeretete pedig a jó borokban, pirospaprikában, halban és a házi tésztában rejlik.

Vö rö smart
Hercegszőlőstől ÉK-re fekvő helység. Kr. e. rómaiak lakták, akkortájt Ad Novas volt a neve. A falu
feletti határrészen a 19. században egy castellum maradványait tárták fel. Ez a nagyobbak közül való
volt, és a becslések szerint 720 katonát fogadhatott be. 1246-ban neve Verusmorth néven szerepel.
Középkori urai a Garai család tagjai voltak. Az 1500. év előtt Vörösmart Geréb Péter, Corvin Mátyás
rokonának tulajdona volt, és a környék gazdasági központjának számított. A 18. század közepén
került a község a bellyei uradalom tulajdonába. A 18. század végén 21 mesterember élt a faluban, de
a lakosság többsége gazdálkodott. Gazdálkodói bort, gyümölcsöt termeltek és halászattal
foglalkoztak. Területén uradalmi vendéglő és szálláshely működött. 1818-ban 5 dunai malma és 1
patakmalma volt. A 19. században állattenyésztéssel, szőlő- és bortermeléssel foglalkoznak,
kereskedelme ekkor élénk.
Drávaszög legforgalmasabb, legjelentősebb helységei közé tartozott Vörösmart a 16. században.
Ekkor városként tartják nyilván, amelynek tekintélyes jövedelme származott a dunai
vámjövedelemből.

Neve
Több népmonda szól nevének eredetéről. Egyik szerint a kegyetlen Vörös Mártáról kapta a nevét.
Valójában szóösszetételből keletkezett. A vörös és a part jelentéséből mart összevonással. Ennek
annál is nagyobb a valószínűsége, mert a település alatt a Duna-parti löszpart vöröses színű.

Hogyan kapta a nevé t Vö rö smart?

Egyszer Mátyás király Baranyában járt. Mikor már mindent látott, hallott, amit akart, azt gondolta,
átkel a Dunán, átmegy Bácskába. Egy kicsit ott is körülnéz. No, persze álruhában, hogy ne tudják, ő a
király, mert a királyok ritkán láthatják meg az igazságot. Most éppen jobb módú parasztlegénynek
öltözött. Odaért Mátyás király a révhez, s át akart menni. A révész azt mondta: - Egy arany vagy
háromnapi kapálás az ára annak, hogy átvigyelek! Mátyás királynak leesett az álla. Tudta, hogy annak
az átkelőhelynek a dúsgazdag özvegy, Vörös Márta a gazdája. Volt ugyan pénze a királynak, de
kíváncsi volt, hogy hogy megy az a kapálás a fuvarért. Hát, bizony megszenvedett alaposan. Vele
együtt sok szegény ember is, akinek dolga akadt a túloldalon. Vörös Márta szőlőjében, kenyéren és
vízen dolgoztak hosszú napokon át. Harmadnap Mátyás király gondolta magában, hogy ő bizony már
nem kapál tovább. Leült a szőlő végében. Egyszer csak odaérkezett Vörös Márta. Éppen azért jött,
hogy megvizitálja, hogy dolgoznak az ingyenmunkásai. Mikor meglátta az üldögélő Mátyást, a szeme
szikrát hányt haragjában. - Hé, te naplopó! Miért nem kapálsz a többiekkel. Mindjárt megbotoztatlak
az ispánommal. - Én ugyan többet nem kapálok, egy kapavágást sem, így is túl sokat dolgoztam azért,
hogy átvigyenek! Ez kellett csak a gonosz özvegynek, hogy valaki ellenkezni merjen vele! Abban a
helyben keresztbe állt benne az ördög. Lovaglópálcájával úgy végigvágott Mátyás királyon, hogy
annak az arcán kiserkent a vér. Mikor Mátyás király végre hazajutott Budára, levelet íratott Vörös
Mártának, hogy jelenjen meg nála kihallgatáson. Adjon számot a révvel való sáfárkodásáról. Vörös
Márta megijedt, hogy a király fülébe is eljutott, miként vámolja ő az utasokat. Nem jelent meg a király
előtt. Akkor Mátyás poroszlókat küldött érte, hogy fogják el az asszonyt. Vörös Márta hintóba ült, s
menekülni próbált, de a hintója a Dunába fordult, az asszony a vízbe veszett. A révnél fogták ki a
halászok. Azt a helyet, ahol Vörös Márta megbotozta Mátyás királyt, Batinának nevezték el a
helybeli sokácok, mert ez a szó botot jelent. Ahol az asszonyt kifogták a Dunából, az a hely a
Vörösmart nevet kapta, hogy az emberek, míg a világ világ, emlékezzenek a gonoszságára.

Lakossá ga
A népesebb települések közé tartozott. 1709-ben az őshonos családok száma 67 volt, de Bellyéről,
Darócról és Laskóról is több család települt ide a vidéken portyázó, törököt kiűző katonaság
kegyetlenkedései elől. Várossá emelkedésétől kezdve folyamatosan nőtt a lakosság száma, 1961-ig
sohasem csökkent 2000 alá. Ettől kezdve viszont már jelentősebb volt a csökkenés. Az elöregedési
index a magyar falvak közül itt volt a legmagasabb 1981-ben: 121,2%. A lakosság nemzetiségi
összetételében 1941 után következett be jelentős fordulat. A majd 20 százalékos német lakosság
eltűnt, helyükre többnyire katolikus bosnyákok települtek, akik horvátnak vallották magukat.
Oktatá s, mű velő dé s
A 16. században a település iskoláját már a legjobbak között emlegetik, színvonala elérte a
kecskeméti és a pécsi tanodáét. Gimnáziumnak számított. A 19. század elejétől származnak
megbízható adatok a katolikus iskolájáról. A két felekezeti intézmény az államosításig töltötte be
szerepét. Utána 1948-ig hatosztályos iskolaként létezett egy tanintézmény, amikor kísérlet történt
arra, hogy újból algimnáziumként működjön. Ma nyolcosztályos központi általános iskola, hozzá
tartozik a csúzai és az újbezdáni iskola.
A polgári társulások közül a környéken 1869-ben az elsők között itt alakult olvasókör. Az Olvasókör
megszakítások nélkül 1912-ig működött, de létezett még Katolikus Kör és Iparoskör is.

Vallá s
1304-ben Sámuel és Dávid (de genere Aba) határában pálos kolostort alapított. Ez a Vörösmart és
Csúza közötti területen volt, mert még ma is Barátok földje helynévként említik. 1333-ban már volt
egyháza és papja is. A pálosok megtelepedésekor már erős és virágzó plébániája volt a településnek.
A 16. századtól a katolikus vallás mellett terjedő reformációnak is fontos gócpontja a település. A
török hódoltság után egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újjáalakuljanak a plébániák,
elkezdődhessenek az istentiszteletek. A paphiány jelentősen éreztette hatását. A nehéz helyzetet a
ferencesek működése enyhítette, mert mint több helyütt a környéken, itt is ferences testvérek
végezték a hívek lelki gondozását. Egy 1721-es feljegyzés szerint a régi kőtemplom helyén építették
fel templomukat a reformátusok. A katolikusoknak 1733-ban már csak egy kápolnájuk volt, ott
állhatott, azon a területen, amelyet ma Templomhelyként emlegetnek. Új plébániatemplomukat
1752-ben kezdték el építeni. Ez a templom áll ma a katolikus szurdok legelején.

A település ma a Borutakról híres, a pincesorok pincéit a Báni-hegy déli oldalába ásták. A szőlők
rögtön fölöttük húzódnak, a legjobb pozíción, mely biztosítja a minőségi feltételeket a messzeföldön
híres baranyai borok termeléséhez. Az utóbbi években, a szurdokokban, ezekben a specifikus ún.
borutcákban, kiváló minőségű gasztronómiai kínálatok is szerepelnek, különös figyelemmel
Gerstmajer Mihály és Josić Damir kiváló minőségű bortermelőkére. Vörösmart a római Ad Novas
gyarmatból fejlődött ki. Verusmorth néven már 1246-ban említik, a falu mellet a Várhegyen a 18.
században 24 erőd (castellum) maradványait fedezték fel.

A településhez középkori legenda is fűződik, Márta, a veres hajú lány, öngyilkosságáról szól, aki a
hegyről a szakadékba ugrott. Egyesek Vörösmart magyar nevét ehhez a legendához kötik. A lakosság
ma főleg mezőgazdasággal foglalkozik.
Ö koturisztikai lá togató kö zpont
Ökoturisztikai látogatóközpont Vörösmarton a Go Green Projekt részeként épült. Az Ökoturisztikai
látogatóközpont látogatói megismerhetik az állati, növényi és vízi életet ebben a régióban. Érdekessé
teszik a különböző audió és videó effektek, jelmezek és maszkok, amelyeket a látogatók felvehetnek.

A következőkből áll:
- Játékkuckó- ahol rendelkezésre állnak a különféle játékok és könyvek
- Madarak, vízi élet- ahol interaktív audiovizuális rekonstrukcióval mutatják be a madarak
élőhelyét (vizes élőhelyek, lombhullató erdő)
az élet az erdőben- erdő imitáció
- 3D-s szoba- virtuális séta zöld utak meglátogatása interaktív módon, és természeti
rövidfilmek megtekintése

A kiállítás elsősorban a gyermekek és mindazok számára van , akik úgy érzik magukat mert felszerelt
különböző interaktív játékokkal. A központ információs pontként is szolgálhat, ahol a látogatók
pihenhetnek, és tanulhatnak valami érdekeset.
Batina- Kiskő szeg
Kiskőszeg a Duna jobb partján, a Baranyai-dombság lábánál terül el. A település fekvése és természeti
szépsége már számos természetimádó és művész érdeklődését felkeltette, de a tollforgatókat is
megérintette e festői táj. Herceg János író a közeli harangszót és a hajók fütyét hallgatta itt nagy
élvezettel, és elvarázsolta a parti fűzfák bólogató nyugalma a Leányvár aljában. A domb gerincéről
olyan széles a láthatár, mint a batinai ember gondolatvilága – írja Tausz Imre helytörténeti
könyvében.

Nevé nek eredete

A település elnevezésével kapcsolatban két magyarázatnak is népmondai alapja van. Az egyik szerint,
amikor az igazságos Mátyás király parasztruhába öltözve átkelt egyszer a réven, meghallotta, hogy a
vár úrnője, Vörös Márta kegyetlenül bánik a jobbágyaival, igazságot akart tenni, és Vörös Mártához
indult. Az tudomást szerzett a király jöveteléről, megrémült és hintójával a Dunába hajtott. A
folyóban megtalálták a fenyítőpálcáját, aminek horvát neve ’batina’, ebből lett későb a Batina
helységnév. Egy elképzelhetőbb magyarázat szerint a római Bacincum, illetve Batin szóból ered a
Batina név, de az is lehet, hogy Györffy György történésznek van igaza, aki a Battyán névből
származtatja Batinát, amely 1316-tól Kőszeg, majd a későbiek folyamán a Kiskőszeg nevet viseli. A
falu a 18. században hol Batina, hol Kőszeg néven szerepel. A 19. században, hogy
megkülönböztessék a nyugat-magyarországi Kőszeg városától, Kiskőszegnek nevezik el hivatalosan.
1818-ban Kis-Kőszeg, majd a 20 században Kiskőszegnek írják.

A ró maiak jelenlé te is bizonyított

A feltárt régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már több mint 5000 évvel ezelőtt is élt ember e
vidéken. A rómaiak jelenlétét a magaslaton talált római pénzek igazolják. A Római Birodalom
pannóniai határának limese, azaz erődje volt itt, amely védte a tartományt a barbárok betörésétől.
Pannónia keleti része, a Dunántúl – és vele Baranya is – 409-ben került a hunok kezére. Sorban
foglalták el a Duna menti római erődítményeket, először a kiskőszegi (batinai) várat. A mohácsi csata
idején, 1526-ban a törökök dúlták fel a falut, amelynek lakossága elmenekült, és a település lakatlan
maradt. A település lakatlan lehetett a török elleni felszabadító háborúk idején is. 1696-ba szerbek
telepedtek le, majd újra elnéptelenedett a falu. 1719 körül kezdett újra benépesedni szegény
katolikus délszláv és magyar családoknak köszönhetően. Hatvan évvel később pedig német (sváb)
telepesek érkeztek, így a faluban majdnem mindenki három nyelven beszélt. Az 1784-es összeírásnál
már 85 ház volt Batinán.

Gazdasá gi é let
A 18. században megindult a korszerű termelés, amely Batina fejlődését is elősegítette. Megépült a
magtár, és valószínűleg ebben az időben épült a Bellyei Uradalom borpincéje is, amely fölött ma a
templom magasodik. A dunai révnek és a folyó mellett épült rakpartnak köszönhetően élénk
forgalmúvá vált a település. Lakosai a hajózás, a kereskedelem és a kisipar mellett kisebb részben
mezőgazdasággal is foglalkoztak.
Batinán kőbánya is működött, a kitermelt mészkövet és a márgát a Duna szabályozásához használták
fel. A bányában 20-30 ember dolgozott az 1950-es évekig, amikor azzal az indokkal, hogy nem
kifizetődő a termelés, bezárták. A téglagyárnak, amit szintén ebbe az évben zártak be, szintén
jelentős szerepe volt a falu gazdasági életében. 1950 és 1976 között az ún. kanálgyár több mint 330
embernek adott munkát. Később az öntödében, valamint a Jelen Erdő- és Vadgazdálkodási
részlegében dolgoztak sokan. Mindennek az 1991-es háború vetett véget, a szerb megszállás a
gazdasági életet is megbénította.
A falut a békés reintegráció (1997) után a Darázsi járáshoz csatolták. Máig sem igazán tudott talpra
állni. A legtöbben a kikötő megépülésében látják a település újboli esélyét.
Az iskola
A batinai iskoláról 1780-tól vannak hiteles adatok. Az első iskola az 1986-ig működő tanintézmény
helyén épült. Ez felekezeti iskola volt, és három nyelven: magyarul, horvátul és németül tanítottak az
itt szolgáló lelkipásztorok és tanítók. 1872-ben Batinának 1924 lakosa volt, ezért az iskolát bővíteni,
illetve újat kellett építeni. Az új sikolát 1880-ban adták át, de 1902-ben leégett, ezért újra új épületet
voltak kénytelenek építeni.
Szent Bálint-templom
A templomot 1757-ben építették, és mivel a 20. század elejére kicsinek bizonyult, kíbővítették. A
munkálatokat 1918-ban kezdték, és csak 1927-ben fejezték be. Aztán bő fél évszázadig szinte hozzá
sem nyúltak. Ezért is volt szükség egy nagyobb felújításra, ami 2011 júniusában fejeződött be.

Batinai emlé kmű

A Batinai csata tiszteletére 1946-ban Antun Augustincic építette. A Batinai csata 1944. november 11-
étol 30-ig tartott, amelyben a Vörös Hadsereg katonái és a partizán alakulatok vettek részt, így
megalapozták Baranya felszabadulását a németek alól. Feltételezések szerint csak néhány nap alatt a
Vörös Hadsereg kb. 2000 katonája vesztette életét. Az idős helyi lakosok ma is mesélik, hogy 1944-
ben a Duna napokig vörös volt a sok vértől. Három évvel a Batinai csata után, a legerősebb ütközet
helyén (ún. 169 véres kóta) építették a Vörös Hadsereg tiszteletére. Az emlékmű központi része 27
méter magas monumentális obeliszk, hegyén van a nyolc méter magas, bronz Győzelemszobor. Az
emlékmű különös jellegzetessége, hogy tömegsír is van benne, amely a Vörös Hadsereg 1297 elesett
katonája maradványait őrzi.
A titói Jugoszláviában népszerű kirándulóhelynek számított, aztán az ország szétesését követően
gyorsan feledésbe merült, környéke elgazosodott. Az utóbbi években azonban a kirándulók újra
felfedezték maguknak, a területet is szépen gondozzák. Az emlékmű által uralt magaslatról szép
kilátás nyílik a Dunára, a szemben lévő Ferenc-csatorna torkolatára, tiszta időben a Keleti-Mecsek
tömbje is látszik.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Baranyai Júlia tanár,
művelődéstörténész (1906–1982)
A Drávaszög első néprajzi kutatója Monyoróson született. Vörösmarton és Pécsett
tanult, az egyetemet német-latin szakon Belgrádban végezte. A vörösmarti
algimnáziumban tanított, tanári munkája mellett a vidék múltját kutatta, tárgyi és
szellemi emlékeit gyűjtötte. Komoly része volt a vörösmarti múzeum létrehozásában.
Néhány munkája:
 Gyertyafény.
 Laskó, egy régi falu krónikájából;

 Vízbe vesző nyomokon.

Csúzai Református Egyházközség

Az egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik gyülekezete. Hitvallása a

Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szerinti. A sákramentumokat rendesen kiszolgálják,
Istentiszteletet minden vasárnap d.e. 10 órakor, valamint ünnepnapokon tartanak.

A gyülekezet történetéből
A vesztes mohácsi csata után kezdett elterjedni a reformáció tanítása ezen a vidéken is. A falu népe bizonyára
elsők között fogadta el a református vallás tanítását feltehetőleg Sztárai Mihály 1544 táján végzett prédikátori
tevékenységének köszönhetően. A dombon épült református templom 1869-ben nyerte el mai formáját. A
templom 600 férőhelyes, tornyának magassága 29 méter.
1886-ban az egyházközség lélekszáma 877, 1915-ben 785, 1971-ben 294 volt. A református vallásúak létszáma
jelenleg 250 körüli.
A csúzai református temetőben nyugszik Ács Gedeon (1819-1887), Kossuth Lajos tábori lelkésze, ki követte a
kormányzót az emigrációba. Száműzetésében naplót írt, amely nemzeti hagyományunk ékességének számít.
1861-ben visszatért Amerikából és haláláig Csúza református lelkésze volt. Aktívan részt vett a falu közéletében,
többek között könyvtárat alapított. A gyülekezet őrzi utazóládáját, ápolja síremlékét.
Ács Gedeon utódai hosszabb időre Kontra János majd Berta Imre voltak.
A gyülekezetnek 1861-ben két ezüst poharat adományoztak. A két kehely egy bécsi ötvös munkája, már a
historizmus terméke, a neorokokó megjelenését mutatja. A díszes kelyhek a Drávaszögben* egyedülállók.
Az egyházközség őrzi 1720-ból származó úrasztali terítőjét. A lenvászonból, arany, ezüst és ekrű selyemszállal,
laposöltéssel, tűfestéssel és száröltéssel varrott, úrihimzéses terítő közepét csőrével kétfelől szívet tartó páros
galamb díszíti. A páros galamb a terítő közepén lévő körirat csúcsán helyezkedik el. A köriratban az Ézsaiás LV.
részének első verséből vett idézet olvasható, nyomtatott nagybetűkkel: „KIK SZOMJÚHOZTOK VEGYETEK
BORT ÉS TEJET”. A körirat belsejében nyomtatott nagybetűkkel ez áll: „ÉLETNEK KENYERE CHRISTUS
ÉS ÉLŐ VIZ ANOA 1720”
Úrasztali cinpohara 1700-ból való.
Hét Nap Online - Barangoló - Laskó (hetnap.rs)

Laskóról….