4.

Vizsgálóeljárások, mozgásvizsgáló tesztek, alkalmazásuk sajátosságai, elvei,

lehetőségei és korlátai. A NETFIT egészségközpontú fizikai fittség mérőeljárás
alkalmazása tanulásban akadályozott tanulók esetében.
Kulcsszavak: motoszkópiás, motometriás és motográfiás mozgásvizsgáló eljárások; a
biológiai, affektív és környezeti tényezők befolyása; NETFIT, adaptálás szempontjai
- a mozgásvizsgáló eljárások csoportosítása, példák
- a mozgásteljesítményt befolyásoló tényezők
- az iskolai testnevelés keretei között alkalmazott mérőeljárások és jellemzőik
- a NETFIT adaptálásának indokai, az adaptálás szempontja, az alkalmazás jellemzői
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mozgásvizsgáló eljárások csoportosítása, példák:
A motodiagnosztika: A mozgás vizsgálata során a diagnosztikus folyamatban többféle
eszköz is alkalmazható. Azt, hogy melyik eszközt kell, lehet vagy szabad választani, néhány
alapvető szempont is meghatározza, ilyenek például: a vizsgálat célja; a vizsgált személy
életkora; a vizsgált személy alapvető mozgásállapota; a vizsgált személy kognitív funkciói;
az eredmények várható felhasználása.
A mozgásvizsgáló eljárásokat három nagy csoportba sorolhatjuk (motodiagnosztika
hármas rendszere):
 motoszkópiás mozgásvizsgáló eljárások;
 motometriás mozgásvizsgáló eljárások;
 motográfiás mozgásvizsgáló eljárások.
1. motoszkópiás mozgásvizsgáló eljárások
A mozgás megfigyelésén és leírásán alapulnak. (Például: minden megfigyelési
szempont)
Alapvető jellemzői:
 a gyerek mozgásállapotáról, mozgásmagatartásáról életszerű képet ad
 gyors tájékozódásra alkalmas
 előre kialakított, szigorú szempontsorral, konkrét megfigyelési helyzetekkel
növelhető az objektivitás
 hátránya, hogy objektív mérésre nem alkalmas és tudományos értékelést
sem tesz ezáltal lehetővé

2. motometriás mozgásvizsgáló eljárások

A mozgáskivitelezés egyes paramétereit, például idő, hibatípus, pontosság mérik
velük. Az eredményeket írásban, pontosan és következetesen rögzítik. Például: KTK
(mozgáskoordinációs teszt gyermekek számára), gyakran a motoszkópiás
mozgásvizsgálattal kombinálják.
Alapvető jellemzői:
 objektív, összehasonlításra alkalmas
 többnyire standardizált
 hátránya, hogy kevés motoros paramétert lehet jól mérni és a mozgásnak
csak néhány területére irányulhat

3. motográfiás mozgásvizsgáló eljárások

A mozgás folyamatát ˝út-idő’’ görbével ábrázolja.
 Alapvető jellemzői:
 főleg sportmozgásoknál alkalmazzák
 részletesen elemezhető, minőségi értékelésre alkalmas
 a regisztrálást mindig valamilyen eszköz végzi
 hátránya, hogy költséges1

Mozgásteljesítményt befolyásoló tényezők:

Mozgásvizsgáló eljárások, tesztek alkalmazása hasznos, de nem függetleníthető̋ biológiai,
affektív(érzelmi) és környezeti tényezőktől, mint például:
o motiváció;
o kedélyállapot;
o észlelés;
o kogníció (pl. koncentráció, figyelem, feladattudat).

Az iskolai testnevelés keretei között alkalmazott mérőeljárások:

Mozgásvizsgáló eljárások, tesztek: A mozgás vizsgálatára különböző tesztek,
vizsgálóeljárások lehetnek alkalmazhatók. Az egyes eljárások a mozgásvizsgálatok
különböző csoportjaiba sorolhatók, így alkalmazásuk célja, területe, indokoltsága, a kapott
eredmények felhasználhatósága is különbözik. Az alábbiak a legismertebb, a tanulásban
akadályozott tanulók populációja esetében is alkalmazható eljárások.

1. KTK: (KörperkoordinationsTest für Kinder) – 1974 – Kiphard & Schilling

A nem begyakorolható motoros teljesítményt vizsgálja.
Főbb jellemzői:
 egyszerű
 viszonylag rövid
 diagnosztikus és kontrolleszköz
 mozgásteljesítmény: MQ
3 kategóriát állít:
o agyi károsodás
o magatartászavar
o ép mozgás
4 feladatból áll:
 egyensúlyozás hátrafelé
 egylábas átugrás
 oldalra ide-oda ugrás
 oldalra testsúly-áthelyezés
A feladatokban mért teljesítmény a fejlesztés meghatározásához szükséges.
A klinikai gyakorlatban az agyi károsodás differenciáldiagnosztikájának eszközeként
alkalmazzák. Magyarországon nem dolgoztak ki még standardot rá, így a német standarddal
használatos.
2. Oseretzky-skála (1924)
Motometriás és motoszkópiás megközelítés kombinációja.
4-16 év közötti korú vizsgálati személyek mozgásának vizsgálatára alkalmas eszköz.
6 mozgáskomponenst vizsgál:
 egyensúly
 célszerűség
 rugalmasság
 ügyesség
 szimultán koordináció
 izolált mozgások (elkülönülés más mozgásoktól)
A vizsgálóeljárást többször átdolgozták, így több változata is van:
 Göllnitz-féle változat: egyszerűsített feladatokat alkalmaz, csökkentett
követelményeket állít.
 Lincoln-Oseretzky változat: amerikai normákkal átdolgozott változat, rövid verziója az
eredetinek, a motoros fejlődés mutatójaként is alkalmazható.
 Goertz-féle változat: enyhén értelmi fogyatékos gyerekekre adaptált, módosított
változat; Nem határozza meg a motoros elmaradás mértékét, de használ a
fejlesztéshez, annak meghatározásához minőségi eltérést mutató paramétereket.

3. Állapot- és mozgásvizsgáló teszt – Lakatos Katalin

A szenzoros integrációs terápia, Gesell, Hochleiter, KTK, Oseretzky, De Ganghi-Berk,
Porkolábné alapján adaptált feladatokból épül fel.
Főként szenzomotoros, pszichomotoros, motoros képességet vizsgál az eljárás.
Alkalmazását 5-12 éves korú gyerekek vizsgálatához ajánlják a következő problémák
esetén:
 iskolakészültség problémái
 figyelemzavar
 hiperaktivitás mozgáskoordinációs problémák tanulási zavarok esetén
 DE nem javasolja értelmi akadályozottság esetén
A vizsgálóeszközt 5 nagy területen 21 item alkotja. Megállapítható segítségével a probléma
eredete (melyet a szerző organikus, pszichés, pedagógiai típusú eredet kategóriákra oszt).
Az eredmények alapján az elmaradás mértékét mutatja százalékban (%) kifejezett formában.
A teszt felvétele képzés elvégzéséhez kötött, ennek hiányában nem alkalmazható.
Fontos megjegyezni, hogy viszonylag kevés tudományos vizsgálat érhető el a
vizsgálóeljárás megbízhatóságáról, így bizonyos esetekben fenntartással kezelhetjük az
eredményeit.
 4. Hungarofit
Fizikai fittséget mérő, nagymintán kidolgozott motorikus próbarendszer, két külön, az 5-10 év
közötti (5 kötelező próba) és a 11-18 év közötti ( 9 kötelező próba) korosztályok számára
alkalmazható próbasorral.
A Hungarofit próbasorát az intézmények a közoktatási törvény értelmében tanév eleji és
tanév végi mérésekhez alkalmazzák.
Referenciatáblázat segíti az adatok értelmezését.
A teszt felvételét bárki elvégezheti.
Az eljárás méri, vizsgálja az alábbi területeket:
• az optimális testtömeg
• az életviteli szokások
• kondicionális képességek egy csoportja (motorikus próba)
• aerob kapacitás
• általános izomerő

A NETFIT adaptálásának indokai, az adaptálás szempontja, az alkalmazás jellemzői

(Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) – 2014.
A magyar iskolarendszerben egységesen működő, egészségközpontú fittségmérési-
értékelési rendszer.
A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét,
hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két, illetve
három zónába kerülhetnek:
 egészségzónába,
 fejlesztési zónába,
 fokozott fejlesztési zónába.
4 különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi altesztek
tartoznak:
1. Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
Testmagasság mérése
Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék
2. Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás
3. Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje
 4. Hajlékonysági profil:
Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
Adaptálásának indokai, szempontjai, jellegzetességei:
A NETFIT, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez
viszonyítja. A külső kritériumot az egészséghez szükséges minimális fittségi
teljesítményérték jelenti. NETFIT adaptálásának indokai: Sni gyermekek fittségi állapota
gyengébb a tipikus fejlődésű társaiknál. Ennek hátterében több dolog: élettani tényezők,
inaktív életmód, motivációs háttér hiánya. Sni igényű gyerekek kategóriája nagyon összetett,
tanulók körülményei igen eltérőek, az eredmények fittségi zónákba sorolása helyett a fittségi
állapot egyéni nyomon követése szolgálhat megoldásként.
A NETFIT® sajátos nevelési igényű gyermekekre történő adaptációja az EFOP3.2.8-16-
2016-00001 kiemelt projekt keretein belül valósult meg.
Lépései: 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek fittségi vizsgálataival kapcsolatos
szakirodalmak áttekintése SNI-területenként; 2. Félig strukturált interjú (8 gyógypedagógiai,
nevelési intézményben); 3. Felmérés több100 gyerekkel
Kutatási tapasztalatok:
• Gyógypedagógiai oktatási, nevelési intézményekben a tesztfelvétel sok időt vesz igénybe.
• Tesztfeladatok elsajátításának és az ütemtartásnak a nehézsége.
• Vizuális/auditív/taktilis támogatás jelentősége.
• Zónába sorolás bizonyos esetekben irreális eredményeket mutatott.
• SNI-területenként eltérő problémák, de általános megfigyelések:
o Gyengébb verbális tanulási képesség, beszédértés.
o Figyelemkoncentrácó zavara
o Alacsonyabb motivációs szint.
o Akár 3-5 éves lemaradás a szomatikus fejlődésben.
(gyorsabb fáradás kevesebb fiz.aktivitás (életkorral csökken) gyengébb fittségi
állapot mozg.szegény életmóddal összefüggő betegségek kockázata  etc)

Szükségessé vált:
 Rendszer rugalmasságának szükségessége az SNI gyermekek esetén
 Egyénre szabott tesztrendszer kialakításának biztosítása
 Javasolt és opcionális tesztek megkülönböztetése a tesztrendszerben
 Tesztek számának csökkentése az egyénenkénti tesztfelvétel okán
 Értékelés eltérő alternatívái (– NETFIT® sztenderdek, – specifikus sztenderdek, –
egyéni teljesítmény és fejlődés nyomon követésének biztosítása)
 NETFIT® online informatikai rendszerének továbbfejlesztése
 Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek a vázizomzati fittségi profil tesztjeiben
átlagosan 18 percentilissel gyengébben teljesítettek, mint tipikus fejlődésű társaik 
sztenderdmódosítás (pl. módosított gyaki v. kisebb mércéjű gyaki)
 Kutatási célkitűzésként jelent meg a sztenderd egészségzóna felülvizsgálata, szükség
esetén az egészségzóna-értékek módosítása és az egyes tesztek tesztprotokollból való
kivétele.