Kodolányi János Egyetem

Neveléstudományi Tanszék

A stressz és a „burn out” a pedagógusok

életében

Oktató: Bordás Sándor

Készítette: Kustár Kitti

A személyiségfejlődés
lélektana és pedagógiája

Budapest
2023.12.01
Tartalomjegyzék
Bevezetés...............................................................................................................................................3
A stressz és a “burn out”........................................................................................................................4
A stressz és a „burn out” a pedagógusok életében................................................................................7
A stressz és a „burn out” kezelése..........................................................................................................9
Összegzés.............................................................................................................................................12
Forrás jegyzék:...................................................................................................................................13

2
Bevezetés

A stressz és a „burn out” a pedagógusok életében manapság egyre nagyobb problémát

jelent, ezek továbbá komolyan befolyásolhatják a tanárok mentális, érzelmi és testi egészségét
is. Az oktatási szektorban dolgozók általában hatalmas nyomásnak vannak kitéve, ami a
munka terheléséből, a szülők és a tanulók elvárásaiból fakadhat. A folyamatos stressz és a
hosszú távú túlterhelés hatására a pedagógusok kimerültséget és kiégést tapasztalhatnak, amit
más néven „burn out” -nak nevezünk. Az esszém során szeretnék áttekintést adni a stressz és a
„burn out” jelenségről nagy általánosságban. Továbbá megvizsgálnám, hogy milyen hatással
van a pedagógusok életére és munkájára a folyamatos stressz, és a „burn out” állapot.
Emellett bemutatom azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a pedagógusoknak
szembenézni a stresszel és megelőzni a „burn out” -ot. A pedagógusok mentális és fizikai
egészsége kulcsfontosságú a hatékony oktatáshoz és a diákok sikeres támogatásához. Ezért
véleményem szerint rendkívül fontos, hogy a pedagógusok felismerjék a stressz jeleit és
kezelésének módját, valamint megfelelő támogatást kapjanak mind a munkahelyük és a
társadalom részéről. Az esszémmel szeretném felhívni a figyelmet a stressz és a „burn out”
problémájára a pedagógusok életében, és felhívni a figyelmet a megoldásokra és a
támogatásra, amelyek segíthetnek a pedagógusoknak hosszú távon is sikeresen működni és
egészségesnek maradni.

3
A stressz és a “burn out”

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy megértsük a stressz és a „burn out” súlyosságát a
pedagógusok életében, először a stressz és a „burn out” fogalmával és hatásaival kell jobban
megismerkednünk. Így az esszémet a stressz definiálásával szeretném kezdeni.

A stressz egy olyan jellenség, amit minden ember átél élete során és egy bizonyos szintig még
jótékonynak is mondható. „A stressz egy teljesen hétköznapi dolog, amit különféle
stresszforrások, azaz a stresszorok váltanak ki.” (Penzcentrum.hu, 2023) A stressz szó
eredetileg a szervezetnek a külső ingerekre adott nem specifikus válaszát jelentette.
„Mostanra már inkább nagyjából folyamatos feszültséget vagy tartós idegességet jelent, amit
úgy definiálhatunk, mint a szervezet részéről egy vagy több állandó negatív ingerre adott
tartós válaszreakció.” (Penzcentrum.hu, 2023) Egy kis mennyiségű stressz akár még jótékony
is lehet, de a túlzott stressz, az állandó szorongás és görcsölés komolyan károsító hatásokkal
bírhat az egészségünkre.

A stressznek két nagy fajtája van a pozitív és a negatív stressz. A továbbiakban róluk fogok
írni. „A jó stressz, más néven az eustressz lendületbe hoz, energiát-, erőt ad ahhoz, hogy az
alkalmazkodást igénylő helyzettel szembenézzünk, megküzdjünk.” (Pozitív stressz |
Psychocomfort, n.d.) Az, hogy pontosan mi számít pozitív stressznek az emberektől függ.
Például az extrém sportok az adrenalin függők számára pozitív stressznek minősülhetnek, míg
a többi ember számára negatív stressz lehet. „Általában pozitív stressznek minősül:
a lelkesedés, az örömérzet, a kíváncsi várakozás, a jó értelemben vett lámpaláz.” (Pozitív
stressz | Psychocomfort, n.d.) De pozitív stressz lehet akár a szerelem is. Továbbá pozitív
stressz lehet az évszakokkal együtt járó változás is. A pozitív stressz bármi olyan dolog lehet,
ami arra késztett minket, hogy kreatívok legyünk és hozzá segít minket az egészségünk
megőrzéséhez. Így az, hogy mi számít pozitív stressznek, tényleg teljes mértékben az egyéntől
függ.

„Ennek az ellentéte a negatív stressz, más néven a distressz, ami egy olyan tartósan fennálló
állapotot jelent, amikor az emberre nehezedő nyomás már frusztrációt, dühöt, félelmet,
szorongást idéz elő az emberben.” (Penzcentrum.hu, 2023) Véleményem szerint az, hogy mi
minősül negatív stressznek szintén egyén függő, de ha a negatív stressz hosszabb ideig áll fent
az kihatással lesz a lelki és a testi egészségünkre. Ez esetben célszerű felkeresni egy

4
szakembert, aki megtanít minket arra, hogy a negatív stresszt hogyan tudjuk átalakítani
pozitív stresszé.

5
A stressznek továbbá három fajtáját különböztethetjük meg. „A leggyakoribb és elterjedtebb
az akut stressz, melynek legfőbb okai a múltban történt stresszhelyzetek miatti
feszültség, valamint a jövőben megtörténhető események miatti aggódás lehetnek.”
(Stresszoldás, stresszkezelés - Minden, amit a stresszről tudnod kell, n.d.) Ez a fajta stressz
szinte mindenki életében jelen lehet, de a kezelése nagyon könnyű. Az akut stressz egy alfaja
az epizodikus akut stressz. Ahogyan azt már a fentiekben kifejtettem a stressz minden
embernél másképp jelentkezhet. Epizodikus akut stresszről akkor beszélhetünk, ha a
szorongás és feszültség érzése huzamosabb ideig áll fent. A harmadik fajtája pedig a krónikus
stressz, ez a stressz legveszélyesebb formája. Ez a fajta stressz az emberek életében minden
nap jelen van. Ilyen stresszről akkor beszélhetünk, ha a szorongás és a feszültség nem tud
elmúlni, folytonosan jelen van az életünkben. Ez a fajta stressz az ember testi egészségére is
káros hatással lehet.

A stressznek különféle tünetei lehetnek, legyen szó akár pozitív vagy negatív stresszről. A
tünetek egyénenként eltérhetnek, hiszen minden ember más így a stresszre adott reakciónk is
más lesz. Mégis úgy gondolom, hogy fontos tisztában lennünk a stressz leggyakoribb
tüneteivel, hogy tudjuk mikor kell segítséget kérnünk. Első sorban tudnunk kell, hogy a
stressz okozhat lelki, fizikai és viselkedési tüneteket is. „A lelki és a viselkedési tünetek
esetében nagyon igaz, hogy gyakran nem is tudatosul az emberekben, hogy a tünetek
hátterében a stressz állhat.” (Stressz tünetei, n.d.) A krónikus stressz főbb tünetei közé
tartozhat az alvászavar, a szorongás, az ingerlékenység és a türelmetlenség is akár. Ha nem
vagyunk képesek megküzdeni ezekkel az önbizalomhiányhoz is vezethet, mely a
teljesítményünkre is kihatással lehet. „Ezek a problémák a viselkedésünkre is kihatással
lehetnek, akár élvezeti szerek fogyasztásában, akár figyelmetlenségben vagy agresszív
viselkedésben is megnyilvánulhatnak.” (Stressz tünetei, n.d.) A stressz okozta fizikai
tünetekkel kapcsolatban tudnunk kell, hogy gyakran a fizikai tünet váltja ki a stresszt, ezáltal
könnyen bele kerülhetünk egy mókuskerékbe, amiből nagyon nehezen lehet kijönni. A testi
tünetek közé a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint az emésztőrendszeri gondokat
sorolhatjuk. Az immunrendszerre összetetten hat a stressz, míg az akut stressz fokozza annak
működését, a krónikussá váló stressz komolyan gyengíti azt.

Ha a stresszről beszélünk fontos megemlítenünk a „Burn out”, azaz a kiégés szindrómát is. „A
„burn out”, vagyis kiégés szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi
elnevezése, amely fő tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.” (Burnout szindróma,

6
n.d.) A „burn out” fokozott lelki vagy érzelmi megterhelés, folyamatos stressz hatására
alakulhat ki.

7
„A kiégés során az érintett személy tartósan tehetetlennek érzi magát, csökken a
munkakedve; motivációja és ezek következtében a teljesítménye is.” (Burnout szindróma,
n.d.) Az ember ilyenkor az életét monotonnak és értéktelennek érezheti. Ezek
következményeként a személyes és munkahelyi kapcsolatok felszínessé válhatnak,
konfliktusok alakulhatnak ki. Továbbá a személyes kapcsolatok is háttérbe szorulhatnak. Ezen
tünetek összesége súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet. A „burn out” -nak több
szakasza van. Az első szakasz az idealizmus szakasza. Erre a szakaszra a túlzott lelkesedés,
nem reális célok kitűzése a jellemző. Az alanyok személyes kapcsolatai nagyon intenzívek. „Az
érintettek saját személyiségüket tekintik a legfontosabb munkaeszköznek munkájuk során.”
(Verus, 2007) A következő szakasz, a realizmus szakasza, az addigi munkánk iránti
lelkesedésre a munkáltatónktól pozitív visszajelzést kaphatunk, mely által kreatívabbak és
hatékonyabbak lehetünk. Az érintett személyek általában szociálisan érzékenyek és
hihetetlenül elkötelezettek a szakmájuk iránt. Ezt a szakaszt követi a stagnálás szakasza.
Ahogy halad előre az idő az egyén teljesítménye nem változik, a munkája iránti lelkesedése
csökken a teljesítőképességével együtt. Elveszti az érdeklődését és a nyitottságát is. Az utolsó
előtti szakasz a frusztrációs szakasz. „Ebben a szakaszban a tökéletesség hajszolása cselekvés-
és bizonyítási kényszerbe csaphat át, amely a kiégés előszobája.” (Verus, 2007) Az a személy, aki
eléri ezt a fázist csak a munkájára koncentrál, minden más háttérbe fog szorulni. Legyen szó a
családról; barátokról vagy a privát életéről, teljesen mindegy, az érintetett már egyik sem
fogja lekötni. Eközben a munkahelyi teljesítménye csökkeni fog, amit a környezete is észre
fog venni. A hatékonysága a szakmája terén megkérdőjelezhetővé válhat. Az utolsó szakasz az
apátia, e során az érintett mindenféle társas kapcsolatot kerül és negatívan áll hozzá
mindenhez.

8
A stressz és a „burn out” a pedagógusok életében

Most, hogy már nagyjából megismerkedtünk a stresszel és a „burn out-tal”, a

továbbiakban szeretném ezeknek a hatásait megvizsgálni a pedagógusok életében.

A pedagógusok szakmája komoly elkötelezettséget és felelősséget jelent, hiszen ők felelnek

az új generációk neveléséért, oktatásáért. Bár a pedagógusi hivatás alapjaiban értékes és
kifejezetten fontos, sajnos gyakran jár együtt olyan negatív mellékhatásokkal, mint a stressz
és a „burn out”. Minden napi életük során a pedagógusok számos mentális és emocionális
kihívással kell szembe nézniük, amelyek fokozott nyomást gyakorolhatnak rájuk.

A pedagógusok hivatása összetett és sokszínű. Az oktatás nem csak a tudás átadását jelenti,
hanem a diákok személyes fejlődésének támogatását is. Továbbá számos feladatot kell
ellátniuk, mint például a tantervek megtervezése; órák megtartása; diákokkal való
kapcsolattartás és a szülőkkel való együttműködés. Ezek mellett gyakran kerülnek szembe
olyan nehézségekkel, mint a diákok igényeinek kielégítése és az egyre gyakoribb tanulási
nehézségek kezelése.

Személyes tapasztalataim alapján az életükben a stressz gyakran jelen van, és különböző

dolgok válthatják ki, mint ahogy azt a fentiekben már említettem. Megfigyeléseim alapján a
pedagógusok gyakran találják magukat időszűkében és ez nehézségekhez vezethet az iskolai
munka és magánélet közti egyensúly fenntartásában. A pedagógusok továbbá állandó nyomást
éreznek az iskolai eredmények és a diákok fejlődése miatt. Emellett egyre több a viselkedési
problémákkal küzdő gyermek, akik kezelése szintén hatalmas nagy stresszel jár. Ahogy azt
fent említettem már a folyamatos stressznek, aminek egy pedagógus kivan téve súlyos
következményei lehetnek mind a mentális mind a tesi egészségére nézve. A krónikus stressz
hozzájárulhat a kiégés kialakulásához. Mint azt már a fentiekből megtanulhattuk a kiégés
állapota mentális, érzelmi és fizikai kimerüléssel jár, és veszélyeztetheti a pedagógusok
munkateljesítményét és életminőségüket.

A továbbiakban szeretném pontokba szedni a stressz főbb hatásait a pedagógusok életében az

eddig említettek alapján. Melyek továbbá elég hasonlóak, mint egy átlagos emberében. Ezeket
5 főpontba lehet szedni:

9
1. Fiziológiai hatások: A folyamatos stressznek fizikai következményei lehetnek a
pedagógusok életében. Az állandó nyomás; a szigorú határidők és a nagy
munkaterhelés hosszú távon szív- és érrendszeri problémákhoz, valamint az
immunrendszer gyengüléséhez vezethet, ami továbbá növelheti a betegségekkel
szembeni sérülékenységet.

2. Mentális hatások: A pedagógusok számára a stressz komoly kihívást jelenthet a

mentális egészség terén. A folyamatosan változó tantervek, a diákok egyedi
igényeinek kezelése és a szülők általi elvárások mind hozzájárulhatnak a
szorongás; az alvászavar és a depresszió kialakulásához.

3. Viselkedési hatások: A stressz hatására a pedagógusok gyakran változtatnak

viselkedésükön. Például az étkezési szokásaikon, vagy növekedhet a dohányzás és
az alkoholfogyasztás lehetősége is. Ezeken keresztül megjelenhetnek olyan
viselkedési minták, amelyek kedvezőtlen hatással vannak mind az egészségre,
mind a szakmai teljesítményre.

4. Szociális hatások: A pedagógusok szociális kapcsolatai is megérezhetik a stresszt.

Az állandó feszültség és ingerlékenység vezethet konfliktusokhoz a kollégákkal
vagy a szülőkkel a kommunikáció során. Ez által csökkenhet az együttműködési és
támogató kapcsolatok minősége.

5. Teljesítménycsökkenési hatások: A stressz szignifikánsan csökkentheti a

pedagógusok teljesítményét. A fáradtság, koncentrációs nehézségek és a
kreativitás hiánya akadályozhatja a hatékony oktatást és a diákokkal való
foglalkozást.

10
A stressz és a „burn out” kezelése

A következőkben pedig szeretnék kitérni a stressz és a „burn out” szindróma kezelésére és

megelőzésére, most, hogy már mindkét jellenséggel részletesen megismerkedtünk és
megvizsgáltuk a hatásaikat a pedagógusok szemszögéből is. A stressz kezelésének 5
főtechnikája van, ezekről egyesével, pontokba szedve fogok írni:

1. A gondolkodásmód megváltoztatása: A stressz helyzetekben előforduló negatív

gondolkodás nem csupán növelheti a problémákat, de gyakran maga is kiválthatja a
stresszt. „Szerencsére számos mód és technika van arra is, hogy hogyan harcolj a
negatív gondolatok ellen.” (Onfejlesztoakademia, 2021) Egy pedagógus felismeri,
hogy az iskolai feladatok és a tanulók teljesítménye miatti stressz negatívan
befolyásolhatja a gondolkodását. Ezért el kell kezdenie tudatosan keresni a pozitív
szempontokat a nehézségekben, például figyelhetne arra, hogy milyen fejlődést értek
el a diákok, és hangsúlyozhatná a közösen elért eredményeket.

2. Mozogj minél többet: Ha az ember rendszeresen mozog az nem csak a fizikai

megjelenésére, de a mentális egészségére is jó hatással lesz. Emellett segít
megerősíteni az akaraterődet és a kitartásodat, ezzel növelve az önbizalmadat is. Mivel
mozgás közben több oxigén jut az agyadba, így jobban tudsz az utána következő
dolgokra is koncentrálni, ezzel pedig az ingerlékenységed is alább fog hagyni.
(Onfejlesztoakademia, 2021) Egy tanár épp ezért rendszeresen beilleszti a testedzést a
napjába. Például reggeli tornát tart a diákokkal, vagy sétákat iktat be az órák között.
Ez nemcsak a fizikai egészségét fogja javítani, de a friss levegőn eltöltött idő
csökkentheti a stresszt a szervezetében, sőt még az energiaszintjét is növelheti.

3. Meditálj: A meditáció segít lenyugtatni az indulatjaidat és emellett számos pozitív

hatása is van. „A legelőnyösebb hatását a stresszkezelés során akkor sikerül kifejtenie,
ha az idegrendszeredet sikerül hozzá szoktatnod a meditáció által bekövetkezett
nyugalmi állapothoz. „(Onfejlesztoakademia, 2021) Egy tanító elkezdi beépíteni a
rövid meditációs gyakorlatokat a minden napjaiba. Az órák között vagy akár a
diákokkal közösen végzik el a relaxációs technikákat, amelyek segítenek nekik
csökkenteni a feszültséget és javítja a koncentrációjukat.

11
 4. Kontroláld önmagadat: Egy iskolai vezető felismeri, hogy az éjszakai munka az
állandó túlterheltség csökkenti az alvásminőségét. Tudatosan figyel a pihenésre,
bevezet egy alvási rutint és megtanulja elutasítani a felesleges munkát, hogy jobban
kontrollája a stresszt kiváltó tényezőket.

5. Pótold a magnéziumot a szervezetedben: Az ember szervezete a magnézium hiányt

gyakran stresszel jelzi. Ilyenkor feszültté és ingerlékennyé válhatsz. Egy tanár, aki ezt
ezeket a jeleket észre veszi magán elkezd oda figyelni a táplálkozására. Beépíti az
étrendjébe a magnéziumban gazdag ételeket, például több olajos magot és zöldséget
eszik. (Onfejlesztoakademia, 2021)

Végezetül pedig a „burn out” szindróma kezeléséről szeretnék egy kicsit írni.

A burn out szindrómát hat féle képpen lehet kezelni:

1. Pihenés és szabadság: Az embernek szükségük van arra, hogy időt szánjanak a

pihenésre és a feltöltődésre. Ezek lehetővé teszik, hogy kellő energiát gyűjtsenek és
megújult erővel térjenek vissza a munkájukhoz. (InforMed, n.d.) Ha egy tanár
észreveszi, hogy kimerült és fáradt, igyekszik kihasználni az iskolai szüneteket és a
hosszabb hétvégéket a pihenésre. Ilyenkor dönthet úgy, hogy nem vesz részt az iskolai
szakkörök megszervezésében az adott időszakban, hogy visszanyerhesse az energiáját.

2. Az időbeosztás javítása: Az embernek muszáj javítania az időbeosztásán is, hogy

hatékonyabban tudjon dolgozni és kevesebb stresszt éljen át a mindennapokban. „Ez
lehet az összpontosítás és a prioritások kezelésének javítása, a hatékony
kommunikáció kialakítása és a munkaidő hatékonyabb felhasználása.” (InforMed,
n.d.) Ha egy tanár úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az adminisztrációs feladatokkal,
akkor megpróbálja az óráit jobban megtervezni és az idejét hatékonyabban
felhasználni a tanagyag előkészítésére, hogy ezzel is csökkentse a munkaórák utáni
feladatok mennyiségét.

12
3. Társas támogatás: Az embernek szüksége lehet ilyenkor támogatásra és motivációra
a környezetétől. „Ezenkívül, egy támogató és ösztönző munkahelyi környezet is
jelentősen segíthet a burn out megelőzésében és kezelésében.” (InforMed, n.d.) Egy
tanár, aki érzi, hogy a munkahelyi stressz nehezíti a mindennapjait, aktívan keresi a
kollégák támogatását. Ilyenkor részt vehet pedagógusoknak rendezett
beszélgetőkörökön vagy együtt dolgozhat egy projekten más tanárokkal, hogy ezáltal
is erősítse magában a közösség érzetét és, hogy támogatást kapjon a környezetétől.

4. Terápia: „Manapság már számos lehetőség van terápiás segítségre is, amely segíthet
a stressz és a kimerültség kezelésében, valamint az érzelmi és pszichológiai
támogatásban.” (InforMed, n.d.) Egy tanító, aki hosszabb ideje érzi magát
túlterheltnek és feszültnek, nem fél szakember segítségét kérni. Mer pszichológushoz
fordulni, hogy feltérképezze az érzéseit, és megtanulja, hogyan kezelje hatékonyabban
a stressz helyzeteket.

5. Életmódváltás: A burnout szindróma kezelésében fontos szerepet játszhat az

életmódváltás is. Például az egészséges étrend és a testmozgás hozzá járulhat a stressz
megszüntetéséhez és az egészséges életmód fenntartáshoz. (InforMed, n.d.) Egy tanár,
aki felismeri, hogy az egészségtelen étkezés és a mozgásszegény életmód hozzájárul a
stresszállapotához, elkezdi tudatosabban megválasztani az ételeket és beilleszti a
rendszeres testmozgást a hétköznapi rutinjába.

6. Karrier- vagy munkahelyi változás: Ha az embernek a munkahelyi stressz és a

kimerültség a munkakörével függ össze, akkor a karrier- vagy munkahelyi változás is
lehetőséget ad a stressz és a burn out szindróma kezelésére. (InforMed, n.d.) Egy
pedagógus, aki érzi, hogy a jelenlegi munkahelyén nehezen kezelhető a stressz,
fontolóra veszi a karrier- vagy munkahely változtatást. Lehet, hogy más típusú
iskolában keres lehetőséget, ahol kevesebb a munkaterhelés, vagy olyan pozícióba
helyezkedik el, ami jobban illeszkedik a képességeihez és szükségleteihez.

13
Összegzés

Összegezve az esszém átfogóan érinti a stressz és a „burn out” problémáját a

pedagógusok életében, részletesen bemutatva a jelenségek különféle aspektusait. Kiemeli a
pedagógusok általános nehézségeit, kitér a stressz és a „burn out” fiziológiai; mentális;
viselkedési; sziális és teljesítménycsökkenési hatásaira. Emellett a stressz kezelésének öt
fontos technikáját részletezi, majd kitér a „burn out” szindróma kezelési lehetőségeire is. Az
esszém kiemeli a pedagógusok számára elengedhetetlen fontosságú mentális és fizikai
egészséget a hatékony oktatás és diákok sikeres támogatása érdekében. Végső soron azt
hangsúlyozza, hogy a stressz és a „burn out” felismerése, kezelése, valamint a megelőzésre
irányuló intézkedések elengedhetetlenek a hosszú távú sikeres munkavégzés és az egészséges
életmód szempontjából.

14
Forrás jegyzék:

1. Burnout szindróma. (n.d.). Bhc.Hu. Retrieved October 9, 2023, from

https://bhc.hu/betegsegek/burnout?gclid=CjwKCAjwyY6pBhA9EiwAMzmfwbMn4-
pETsO1nDAKGdbgNjCuSn58a2CVpk4BxqlgNO1UAWYY2YEH9BoCYkQQAvD_
BwE
2. InforMed. (n.d.). A burnout szindróma okai, tünetei, kezelése :: Siker - InforMed
Orvosi és Életmód portál :: stressz, kiégés, burnout. Copyright (C) 2002 by InforMed.
https://www.informed.hu/eletmod/comm/a-burnout-szindroma-okai-tunetei-kezelese-
246675.html
3. Onfejlesztoakademia. (2021, September 3). Így győzd le a stresszt: A legjobb
stresszkezelés módszerek egy helyen. Önfejlesztő Akadémia.
https://onfejlesztoakademia.hu/stresszkezeles/
4. Penzcentrum.hu. (2023, May 21). Mi a stressz és mik a súlyos stressz tünetei? Hogyan
történik a helyes stresszkezelés, mit tegyünk stressz ellen? - Pénzcentrum.
Pénzcentrum. https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20230521/mi-a-stressz-es-mik-a-
sulyos-stressz-tunetei-hogyan-tortenik-a-helyes-stresszkezeles-mit-tegyunk-stressz-
ellen-1137125
5. Pozitív stressz | Psychocomfort. (n.d.). Psychocomfort | Psychocomfort - személyes
és/vagy online tanácsadás, terápia, coaching, képzések, tréningek a sikeres
megfelelésért. https://psychocomfort.com/2018/09/pozitiv-stressz/
6. Stressz tünetei. (n.d.). Stressz-szorongas.hu.
https://stressz-szorongas.hu/stressz/stressz-tunetei
7. Stresszoldás, stresszkezelés - Minden, amit a stresszről tudnod kell. (n.d.). Vitaful -
Egy Finom Falat Egészség. Retrieved October 9, 2023, from
https://vitaful.hu/blogs/cikkek/stressz-stresszkezeles-stresszoldas
8. Verus K. (2007, May 1). Burnout-szindróma (Kiégés szindróma) tünetei és kezelése.
Házipatika; Hazipatika. https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/burnout-
szindroma_kieges_szindroma

15