IV.

fejezet
 46. Eljárás különleges esetekben
Rtv. 14. §
A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása
más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul
gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.

RSzSz. 3§
(2) A rendőr intézkedik olyan, a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárítására is, amely nem kizárólag a
Rendőrség hatáskörébe tartozik, így különösen:
- természeti vagy ipari katasztrófa színhelyén,
- súlyos fertőző betegség,
- fertőző állatbetegség észlelése,
- elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag,
- pirotechnikai termék találása esetén.

Ennek során értesíti az illetékes szervezeteket, lezárja a területet, megteszi a mentés elősegítése, a személy- és
vagyonbiztonság érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket.

Különleges rendőri intézkedések:

- eljárás katasztrófa esetén
- súlyos fertőző betegség esetén
- közművek és biztonsági berendezések meghibásodása esetén
- rendkívüli halálesetnél
- talált tárgy esetén
- elhagyott robbanó-sugárzó vagy mérgező anyag találása esetén
- állati tetem és sérült állat találása esetén
- eljárás diplomáciai és egyéb személyes mentességet élvező személyekkel szemben
- országgyűlési képviselővel, biztossal, bíróval, ügyésszel szembeni intézkedés
- nem magyar állampolgárral szemben
- rendvédelmi szervek tagjaival szemben
- közreműködés végrehajtási eljárásban
- eljárás közveszéllyel fenyegetés esetén
- eljárás túszszedéssel kapcsolatos terrorcselekmény esetén
47.1 Eljárás rendkívüli halál esetén

Eljárás haláleseteknél
RSzSz 32. §
A rendőr a nyilvános helyen bekövetkezett halálesetről, illetve a magánlakásban bekövetkezett rendkívüli
halálesetről azonnal jelentést tesz a rendőri szerv ügyeletesének, gondoskodik a helyszín biztosításáról
mindaddig, amíg a rendőrhatóságtól a szemlebizottság megérkezik. Nyilvános helyen történt halálesetnél a
halottat le kell takarni, és az ismert hozzátartozót értesíteni kell.

Rendkívüli halálnak minősül: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 218. § (1)

Szolgálatellátással összefüggésben a jogalap:

23/1994. (X. 26.) BM rendelet az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli

halálesetek kivizsgálásának rendjéről

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. § (1) bekezdés j) pontjában
kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szabályai szerint kell eljárni a Magyarországon eltűnt személy felkutatására, a
Magyarországon bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálására, és a Magyarországon fellelt ismeretlen
holttest azonosítására irányuló eljárásban.

(2) E rendelet szabályait a nemzetközi szerződés alapján kiváltságot és mentességet élvező képviseletek
területén bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálása során akkor kell alkalmazni, ha ezt a képviselet kéri.

2. § (1) Az eltűnt személy felkutatásáról, valamint a rendkívüli haláleset kivizsgálásáról kérelemre vagy
hivatalból a rendőrség gondoskodik.

4. § (1) E rendelet alkalmazásában rendkívüli halál az a halál, amelynek természetes módon való
bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek
vagy nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál
bekövetkezésének körülményeire, így ha a halál(t):
a) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta és bűncselekmény gyanúja nem
merül fel,
b) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség
vizsgálata,
c) öngyilkosság okozta vagy a körülmények erre utalnak,
d) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése
merült fel,
e) a fogvatartás közben következik be.

(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetére előírt eljárást kell alkalmazni, ha az
elhunyt személyazonossága ismeretlen.

47.2 Eljárás rendkívüli halálnak nem minősülő halál esetén

Ha a helyszínre hívott rendőr, vagy rendőri bizottság az elsődleges adatok és körülmények alapján azt állapítja
meg, hogy a haláleset nem rendkívüli halál és a helyszíni szemle megtartását egyéb körülmény sem indokolja, az
eljárást abba kell hagyni, a megállapításokról pedig jelentést kell készíteni.

Intézkedni kell arra, hogy a további eljárást az egészségügyi szolgálat illetékes orvosa átvegye.

Általános rendőri feladatok:

- lakás, tárgyak biztonságba helyezése
- hozzátartozónak átadás (értékek)
- lakás lezárás, lepecsételés
- kulcs továbbítása az illetékes Önkorm-nak
- felügyelet nélkül maradt kiskorú elhelyezéséről gondoskodni
- gondozás nélkül maradt állatok ellátásáról kondoskodni

A fenti feladatok döntő többségét a jegyzőn keresztül lehet foganatosítani.

47.3 Közreműködés végrehajtási eljárásban

Rtv. 2. §
(1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő
cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és
védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.
(2) A Rendőrség a feladatának ellátása során
a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az
állampolgárokkal és azok közösségeivel;
b) segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos
eljárásának zavartalan lefolytatásához;
c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló
önkéntes tevékenységét.

RSzSz. 56.§
(2) A közreműködő rendőrt, az erre irányuló kérelem alapján, az illetékes rendőrkapitányság vezetője rendeli ki,
sürgős esetben a végrehajtási cselekményt foganatosító szóbeli kérésére is. A rendőr a végrehajtás helyszínén a
közreműködést kérő intézkedése alapján működik közre. Sürgős kirendelés esetén a rendőrkapitányság vezetője
legalább kétfős járőrt vezényel ki, amelynek vezetőjét a parancsnoki állományból jelöli ki.
(3) A kirendelt rendőr végrehajtási cselekményeket nem végezhet, a végrehajtót kizárólagosan megillető
kényszercselekményt nem foganatosíthat, rakodási, szállítási munkában nem vehet részt. A rendőr az Rtv.-ben
megállapított kényszerítő eszközök megfelelő alkalmazása mellett gondoskodik arról, hogy az illetéktelen
személyeket távol tartsa a végrehajtás helyszínétől.

Helyszíni kényszercselekmények:

A helyszínen a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

 - lakását és egyéb helyiségét
- bármely vagyontárgyát
- gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait

A végrehajtó az adós lezárt lakását, egyéb helyiségét, hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy
más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelő szerv vezetője a

felelős.

A végrehajtó az általa készített jegyzőkönyvön feltünteti a rendőrség közreműködését, ha valamilyen

intézkedésre sor kerülne az szintén bele kerül a jegyzőkönyvbe. Fontos, hogy a rendőrség a végrehajtási
eljárásba nem szól bele, feladata a törvényesség biztosítása. / Nem pakolhat segédkezhet a végrehajtás
lefolytatásában/ Amennyiben intézkedésre kerülne sor azt azonnal jelenteni kell.

Gyakorlati végrehajtás:
- végrehajtó adatainak az elrendelő hatóság ügyirat számának rögzítése/bírósági határozat száma/
- eljárás alá vont személy igazoltatása, adatainak rögzítése
- végrehajtó tevékenységének és személyének biztosítása
- jegyzőkönyv aláírása, esetleges intézkedések feltüntetése
- jelentés írása, jegyzőkönyv egy példányának mellékelése

47.3 Eljárás súlyos fertőző betegség esetén

RSzSz 30. §
(1) Ha a rendőr súlyos humán fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról szerez tudomást, haladéktalanul
jelentést tesz a rendőri szerv ügyeletesének, aki értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (a
továbbiakban: ÁNTSZ). A rendőr az ÁNTSZ képviselőjének megérkezéséig gondoskodik a fertőzött terület,
helyiség lehetőség szerinti lezárásáról.
(2) Az ÁNTSZ által a zárlattal kapcsolatban előírt rendszabályok betartását a Rendőrség is ellenőrzi. A
rendszabályok betartása kikényszeríthető.
(3) A lakosságot közvetlenül fenyegető közegészségügyi-járványügyi veszély elhárításához, illetve rendkívüli
körülmények esetén tett intézkedései foganatosításához az ÁNTSZ kérésére a Rendőrség segítséget nyújt.
(4) Fertőző állatbetegség esetén az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell
eljárni az állatorvos, az illetékes állategészségügyi hatóság értesítése, illetve intézkedés megtételére történő
felhívása mellett.

Rendőrség feladatai:
- közvetlen elöljáró haladéktalan értesítése
- orvos, egészségügyi szervek értesítése
 - az orvos megérkezéséig gondoskodjék a fertőzött terület lezárásáról, vagyis arról, hogy a területről az
állampolgárok ne távozhassanak
- biztosítja az egészségügyi szervek által meghatározott zárás előírt rendszabályok megtartását
-
47.4 Eljárás állati tetem és sérült állat találása esetén

RSzSz 35. §
Ha a rendőr közterületen állati tetemet vagy sérült állatot talál, erről értesíti az elszállításra kijelölt szervezetet,
a hatósági állatorvost vagy a jegyzőt.

Rendőrség feladatai:

- illetékes jegyző értesítése, illetve az elszállításra kijelölt szerv értesítése

- állatorvos értesítése
- vadőr, vadásztársaság értesítése
- bűncselekmény gyanúja esetén a szükséges intézkedés megtétele
- írásos tevékenység elkészítése

Fontos, hogy a helyszínen a szakhatóságok által meghatározott feladatokban segítséget nyújtsunk.

47.5 Eljárás talált tárgy esetén

RSzSz 33. §
(1) Ha a rendőr - a 34. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével / Ha a rendőrnek elhagyott robbanó-, sugárzó
vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést, vagy ilyen anyag találása jut tudomására, illetve a
körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz/ , a találás
helyére megy, és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A rendőr a találásról jelentést tesz
a rendőri szerv ügyeletesének.- elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg tanúk jelenlétében átvizsgálja, és jelentés
kíséretében továbbítja az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

A rendőrnek az állampolgár által talált dolgot át kell vennie:

- a lőfegyver,
- gáz- és riasztófegyver, légfegyver,
- lőszer, pirotechnikai termék,
- kábítószer, pszichotrop anyag,
- közbiztonságra veszélyes egyéb tárgy,
- rendőrség által kibocsátott okmány, hatósági jelzés kivételével

Minden egyéb tárgyat - csak akkor veszi át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása
valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolog rendőri átvételéről elismervényt kell adni. Arról, akit a
rendőr a talált dologgal a polgármesteri hivatalhoz irányít, a hely, az idő, a talált dolog megnevezésével
szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelentést tesz.
A fent felsorolt tételes dolgok tekintetétben azokat a rendőri szervhez kell beszolgáltatni. A beszolgáltatásról két
példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a megtalálónak kell átadni. A
jegyzőkönyv alapján az illetékes rendőri szerv lefolytatja a szükséges eljárást és rendelkezik a dologról. Ezek a
dolgok, csak a birtoklására érvényes engedéllyel rendelkező jogosultnak adhatók ki.
A rendőr a megtaláló személytől átvett dolgot – azok melyek nem esnek bele a fenti felsorolásba - haladéktalanul
továbbítja a jegyzőhöz.

A talált tárggyal kapcsolatos intézkedés során nyilatkoztatni kell a megtaláló személyt arról, hogy a talált tárgyra
tart-e igényt.
A találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, vagy
más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a település szerinti önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni.

Ha a jogosult a találástól számított 1 éven belül sem a jegyzőnél , sem a a találónál nem jelentkezik, a találó a
dolog tulajdonjogát megszerzi.

A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú,
közlekedési és szállítási vállalat szállító eszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal, vagy vállalat
alkalmazottjának átadni. Ezen dolgokra a találó tulajdonjog vonatkozásában nem tarthat igényt. Ha a dologért a
jogosult nem jelentkezik 3 hónapon belül a hivatal a tárgyat értékesítheti.

47.6 Eljárás közművek és biztonsági berendezések meghibásodása esetében

RSzSz 31. §
Víz-, gáz- és villanyvezeték, egyéb veszélyes anyagot továbbító vezeték, ezek műtárgyai, továbbá közúti, vasúti,
légi irányítási, vízi közlekedési biztonsági berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a
Rendőrség haladéktalanul értesíti az üzemeltető szervezetet, illetve az illetékes jegyzőt. Szükség esetén a terület
lezárásáról, őrzéséről a 27. § (1) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik.
Közmű:
Olyan műszaki berendezés, vagy termelő egység, amely az ipara, mezőgazdaság, lakosság számára a folyamatos
víz, gáz, villany, gőz vagy egyéb energiát biztosítja.

Fajtái:
- vízvezetés
- gázvezeték
- villanyvezeték
- veszélyes anyagot továbbító vezeték
- fentiek műtárgyai / elosztók, csatlakozók, tartóoszlopok /

Rendőri feladatok:
 - elsősegélynyújtás, közveszély elhárítása amennyiben mód van rá
- elöljáró, illetékes jegyző, kár elhárítására illetékes hatóság értesítése
- kár fokozását megakadályozó intézkedések
- veszélyhelyzet területén lévő házak lakóinak, üzemek, vállalatok értesítése
- helyszínbiztosítási feladatok végrehajtása
- részletes jelentéstétel szóban majd írásban

47.7 Eljárás elhagyott robbanó-, sugárzó és mérgező anyag találása esetén

RSzSz 34. §
(1) Ha a rendőrnek elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést, vagy ilyen
anyag találása jut tudomására, illetve a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy
robbanószerkezetet tartalmaz, a találás helyére megy, és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása
érdekében. A rendőr a találásról jelentést tesz a rendőri szerv ügyeletesének.
(2) A rendőri szerv ügyeletese intézkedik a jegyző megkeresése iránt, és tájékozódik arról, hogy kérték-e már a
tűzszerész járőr kirendelését. Ha a kirendelés megtörtént, a rendőr jelentését a rendőri szerv ügyeletese a
rendőr-főkapitányság ügyeletére továbbítja, ha a kirendelés nem történt meg, a tűzszerész járőr értesítése iránt
intézkedik

Talált robbanótesttel kapcsolatos intézkedések:

- ellenőrzi a bejelentés valódiságát

- megjelölni a feltételezett vagy azonosított robbanótest helyét
- bejelentés a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére /ez általában az RK. Ügyeletes feladata lesz/
- tűzszerészek által indokolt intézkedések megtétele
- élet-vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges intézkedések
- jelentéstétel az ügyeletre, elöljárónak
- írásos jelentés készítése

További feladatok lehetnek:

- terület zárása
- figyelmeztető jelzések kitétele
- szükség esetén őrzés
- veszélyeztetett szakasz lezárása forgalom elterelés
- kiürítés / terület lakóházak, egyéb épületek /

47.8 Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi szerződésen alapuló más mentességet élvező személyekkel
szemben
Diplomata : külügyi szolgálatot teljesítő különleges jogállású tisztviselő, politikus. Valamely állam külföldi
képviseletének vezetésével megbízott, v. abban dolgozó személy.

Konzul: főleg útlevél és vízum ügyekkel, kis mértékben gazdasági ügyekkel foglalkozó tisztviselő.

Kiváltság: pozitív fogalom, adok valami pluszt, ami több mint az adott fogadó állam állampolgárainak jár.
Mentesség: nem ad pluszt, hanem az adott ország áp-hoz képest ad felmentést valami alól. pl: adómentesség. A
fogadó államnak tartózkodnia kell valamitől.

Diplomáciai mentesség
A diplomaták mindig a feladatok teljesítése érdekében kapják a kiváltságokat és mentességeket. Ez(ek) nem
örökre szól(nak), ha a fogadó ország úgy látja, jogszerűen meg is vonhatja tőlük. Kiváltság és mentesség ≠ a
területen kívüliség eszméjével, mely szerint adott állam képviselete kívül esik a fogadó állam fennhatóságán.

1: személyi mentesség
2: közlekedési eszközök mentessége
3: épületek mentessége
ad.
1. személyi mentességek: A diplomata hozzátartozója nem személyi ill. állományi tagja a
nagykövetségnek, külképviseletnek, mégis az azonos háztartásban élő hozzátartozó csak a saját állama által
vonható felelősségre. Más állam joghatósága alól ki van vonva. (Tranzit országokban is!) Amennyiben a
házastárs a fogadó ország állampolgára, őrá nem vonatkozik a mentesség. Még bűncselekmény esetén sem érheti
korlátozás személyi szabadságában- akár tettenérés esetén sem! Polgári peres eljárásában, büntetőeljárásban még
tanúként sem idézhető. – ÁFÁT fizetnie kell! Ha a jogsértés ténye bizonyítottá válik, a fogadó állam KM
berendeli, tiltakozó jegyzéket adnak neki át, melynek hátoldalán felsorolják, hogy a fogadó országban XY mi
ellen követett el, mely a diplomáciai státusszal össze nem egyeztethető. „Persona non grata”–vá nyilvánítják. …
órás belül (….x 24 óra) el kell hagynia az országot. Ha ennek nem tesz eleget, a határidő lejártakor dipl
mentessége megszűnik, de nem visszamenőleg. tehát most sem vonható felelősségre azért, amit néhány órája
elkövetett. Csak az ettől az időponttól kezdődően elkövetett tetteiért vonható a fogadó államban is felelősségre. –
ez a követlen hozzátartozókra (pl. gyermekére) is igaz.

2: közl eszközök mentessége:

Ezeket a fogadó országban átrendszámoznak és ellátnak okmánnyal. (ha lopott diplomata autóban utazik valaki –
de nincs dipl státusza – személynek nincs védelme. Ha azonban a diplomata ül lopott autóban, azt elvehetik tőle,
de személyét nem tartóztathatják fel.

3: épületek mentessége:
hivatali épület – lakás céljára szolgáló épület
követségi asylum – menedékjog, pol. menekültjog - példa: Mindszenty bíboros, ki évtizedekig élt az USA
nagykövetségén Bp-en. Szokásjogi úton kialakultak mind a diplomáciai képviselő, mind a diplomáciai képviselet
különleges helyzetére vonatkozó szabályok.
A diplomáciai képviselők különleges jogi helyzetének alapja
- az, hogy a fogadó államban minden viszonylatban képviselik a küldő államot.
- Személyükben testesül meg az állam, mint a nemzetközi jog alanya. Az állami szuverenitásból
következik, hogy az államok egymás felett nem gyakorolhatnak joghatóságot, azaz semmilyen
vonatkozásban sem hozhatnak a másik államra kötelező döntéseket
- A diplomáciai képviselő akkor tudja államát megfelelően képviselni, ha a fogadó államban nincs
befolyásolásnak, kényszernek vagy zaklatásnak kitéve, ha a fogadó államtól teljes mértékben független.
- A diplomáciai képviselő különleges jogi helyzetének célja tehát a diplomáciai tevékenység akadálytalan
ellátásának biztosítása.

A kiváltságok és mentességek célja nem egyének előnyben részesítése, hanem az, hogy biztosítsa a
diplomáciai képviseleteknek, mint az államok képviselőinek feladatuk eredményes teljesítését.

Az általánosan elfogadott nézet szerint a diplomáciai képviselő különleges jogi helyzete eljárásjogi mentességet
jelent. Lényege, hogy a diplomáciai képviselőnek kötelessége ugyan, a fogadó állam törvényeinek
tiszteletben tartása, de vele szemben ezek alapján a fogadó állam területén nem lehet hatósági eljárást
folytatni.

A diplomácia kiváltságok és mentességek

- személyi mentesség: a legősibb és alapvetőbb a diplomáciai képviselő sérthetetlensége. Azt jelenti,
hogy ellene a letartóztatás vagy őrizetbe vétel semmiféle formája nem alkalmazható. Ha a diplomáciai
képviselő a fogadó államban bűncselekményt követ el, a fogadó állam a kérdéses diplomáciai
képviselőt „persona non grata”-nak nyilvánítja.
- joghatóság alóli mentesség: azt jelenti, hogy a diplomáciai mentességet élvező személy
büntetőügyekben minden esetben, polgári és államigazgatási ügyekben szintén mentes a fogadó állam
joghatósága alól.
- Diplomáciai képviselő vám és adómentessége: a képviselő mentes minden adó és illeték alól.
- Diplomáciai képviselő mentes a személyes szolgáltatások, közmunka, katonai terhek alól.
- Mentes a fogadó államban esetleg hatályban lévő társadalombiztosítási szabályok alól is.
- Diplomáciai képviselők nem kötelesek tanúvallomást tenni.

A küldő állam lemondhat a diplomáciai képviselő joghatóság alóli mentességéről.

Kiváltságokat és mentességeket élvezők köre:

- A diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai személyzet tagjai és családjuknak háztartásukban élő
tagjai, amennyiben nem a fogadó állam állampolgárai.
- A diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzete és családtagjaik, amennyiben nem a fogadó
állam állampolgárai vagy állandó lakosai.
- A diplomáciai képviselet kisegítő személyzetének azok a tagjai, akik nem állampolgárai a fogadó országnak
joghatóság alóli mentességben csak a hivatali kötelességük teljesítése során végzett tevékenységük tekintetében
részesülnek.

RSzSz 52. §
(1) Ha a rendőr az igazoltatás során észleli, hogy az igazoltatott diplomáciai, illetve nemzetközi szerződésen
alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, akkor rögzíti a tényállást, és a
továbbiakban a mentességet élvező személlyel szemben a személyazonosság megállapításán túl további
intézkedést nem tesz.

A mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés megalapozott gyanúja esetén:
- a rendőr foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést,
- feljelentést tesz, / jelentést, tekintve, hogy a feljelentésben csupán a körülményeket fogalmazzuk
meg, azonban a feljelentés önmagában nem az eljárás elindítása, éppen ezért szükségtelen
feljelentést készíteni. Jelentés azért elfogadottabb ez esetben mert a diplomatákra államunknak
nincs joghatósága, így a feljelentésnek nincs plussz funkciója./ és a vonatkozó jogszabályok
szerint végzi az egyéb eljárási cselekményeket, kivéve a mentességet élvező személlyel szembeni
közvetlen intézkedést.

A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei sérthetetlenek, ezekbe a helyiségekbe hivatalos eljárása
során a rendőr nem léphet be, kivéve, ha ezt a képviselet vezetője kezdeményezi, vagy hozzájárul. A
hozzájárulás megszerzését a szolgálati út betartásával kell kezdeményezni. A mentességet élvező személynek a
magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti meg, mint a képviselet helyiségeit.
A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei, azok berendezései és az ott levő egyéb vagyontárgyak,
valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, az igénybevétel, a lefoglalás vagy a
végrehajtás alól.

47.9 Eljárás országgyűlési képviselővel, országgyűlési biztossal, bíróval, ügyésszel szemben

RSzSz 53. §
(1) A rendőr az országgyűlési képviselőt, az országgyűlési biztosokat, az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami
Számvevőszék elnökét és alelnökét, a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírót, az európai parlamenti képviselőt, a
hivatásos bírót és az ügyészt csak tettenérés esetén veheti őrizetbe, és ellene csak mentelmi jogának
felfüggesztése esetén indíthat büntetőeljárást, vagy - kivéve, ha a mentelmi jog jogosultja mentelmi jogáról
lemond - szabálysértési eljárást, illetve alkalmazhat vele szemben büntető eljárásjogi kényszerintézkedést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeket szabálysértés elkövetése esetén személyazonosságuk
megállapítása céljából a rendőr igazoltathatja, mentelmi joga megállapítása után feljelentheti, de - kivéve ha
mentelmi jogáról lemond - nem figyelmeztetheti, velük szemben helyszíni bírságot nem szabhat ki.

Szabálysértés esetén:
- nem figyelmeztethető
- nem bírságolható
- feljelenthető

Bűncselekmény elkövetése esetén:

- csak az Országgyűlés engedélyével amennyiben nem volt tettenérés
- tettenérés esetén lehetőség van szem. szab. korlátozó intézkedésre,és büntetőeljárás indítására

47.10 Intézkedés közveszély okozással való fenyegetés esetén

RSzSz 81. §
(1) Ha a közveszély okozással összefüggő bejelentés, fenyegetés közvetlenül a rendőri szervhez érkezik, a lehető
legrövidebb időn belül értesíteni kell a fenyegetett létesítmény vezetőjét, és egyeztetni kell a foganatosítandó
intézkedéseket. A közveszély okozással való fenyegetéssel kapcsolatos intézkedést az illetékes megyei (fővárosi)
rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság teszi meg. A bejelentés valóságtartalmának ellenőrzése, a
veszélyhelyzet kizárása a fenyegetett létesítmény használóira nem hárítható át.
(2) Közveszély okozással való fenyegetés helyszínén az előzetes felderítő tevékenységre a megyei bombakutató
csoportot, Budapesten a Készenléti rendőrség bombakutató csoportját kell kirendelni.
(3) A veszélyeztetett körzetből a legrövidebb időn belül gondoskodni kell az ott-tartózkodók eltávozásáról,
illetéktelenek távol tartásáról. Gyanús tárgy vagy csomag esetén 100 méter, gépjármű esetén 200 méter sugarú
biztonsági körzetet kell kialakítani, és gondoskodni kell a forgalom eltereléséről is. A tűzszerész járőr helyszínre
érkezését követően a járőrparancsnok igénye szerint kell intézkedni a kiürített biztonsági körzet növelésére.

47.11 Eljárás a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaival szemben

55. § (1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjával szemben a rendőr a testület és a rendfokozat
tekintélyének megóvásával intézkedik. A személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésekről szóló
rendelkezéseket - szükség esetén - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szerv tagjaira vonatkozóan is
alkalmazni kell.
(2) A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagját a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra,
helyőrség komendánshoz kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi rendőri szerv, a rendőri
szervhez kell az előállítást foganatosítani, és erről értesíteni kell a helyőrség parancsnokát (ügyeletesét) vagy a
komendánst.

47.12 A Rendőrség tűzszerészeti feladatai

79. § (1) A Rendőrség tűzszerész alegységei végzik - a Magyar Honvédség külön jogszabályban meghatározott
tűzszerészeti tevékenysége kivételével - a nemzetbiztonság és közbiztonság körében jelentkező, a
robbanóanyagokkal, robbantószerekkel kapcsolatos tűzszerészeti tevékenységet.
(2) A megyei rendőr-főkapitányságok, illetőleg - az általa őrzött létesítménye tekintetében - a Köztársasági
Őrezred erre kiképzett rendőrei, továbbá Budapest területén a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálata
(bombakutatók) végzik a robbantással fenyegetett helyszínek átvizsgálását.
(3) Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a Rendőrség tűzszerészei a Magyar Honvédség külön
jogszabályban meghatározott tűzszerészeti tevékenysége körében is jogosultak a közvetlen életveszély elhárítása
érdekében szükséges elsődleges intézkedések megtételére.

47. Az őr- és járőrszolgálat helye a rendőrségi szolgálatok rendszerében

A közterületek rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatok ellátása a rendőrség egyik alapvető
feladata. A közterületeken rendőri szolgálatot elsősorban a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti
szolgálati ágának hivatásos állománya teljesít, amelynek célja a rend fenntartása és a közrend biztosítása.
A közterületek, nyilvános helyek rendőri ellenőrzéséhez, továbbá a meghatározott személyek, területek,
létesítmények vagy értékek védelméhez, őrzéséhez, közbiztonsági szempontból történő ellenőrzéséhez fontos
társadalmi érdek fűződik.
A felsorolt feladatok megoldásának egyik lehetséges módja a hatékony és jól szervezett járőr és őrszolgálat
működtetése.
A közbiztonság fenntartásának, a bűnözés elleni küzdelemnek, a közterület rendjének és a lakosság
biztonságérzetének egyik legfontosabb láncszeme az aktív egyenruhás rendőrök folyamatos közterületi jelenléte,
az igazoltató-szűrő tevékenység végzése, a bekövetkezett eseményekre történő gyors, szakszerű és kulturált
reagálás.
Az elmúlt évek általános tapasztalata, hogy a közrendvédelmi járőrállomány a Rendőrség "mostoha gyermeke".
Ez az állomány az, amelyet a legnagyobb mértékben érinti a fluktuáció. Más szolgálati ágaknál vagy szolgálati
formáknál keletkező hiányokat a járőrök áthelyezésével vagy vezénylésével pótolják. A járőr beosztás tipikusan
kezdő beosztás. A járőrállomány részére előrejutási lehetőséget a más szolgálati ágakhoz vagy szolgálatokhoz
történő áthelyezés, tiszti beosztásba kerülés jelent.
A járőrszolgálatot teljesítő rendőrök találkoznak első lépcsőben a területen történt eseményekkel, teremtenek
kontaktust a sértettekkel, tanúkkal, foganatosítják az elsődleges rendőri intézkedéseket. Sok esetben rajtuk múlik
a lefolytatásra kerülő büntetőeljárás sikere vagy kudarca. A járőrök feladatukat egyenruhában a közterületen
teljesítik, rájuk irányul a figyelem, ezért magatartásuk, fellépésük és megnyilvánulásaik befolyásolják az egész
Rendőrség arculatát, lakossági megítélését.
A rendőrség szolgálati tagozódásának tanulmányozásánál láthattuk, hogy az őr- járőrszolgálat a közrendvédelmi
szolgálati ágon belül foglal helyet, szervezetileg a közrendvédelmi osztályon belül, önálló alosztályként
működik.
48.1 A szolgálati formák
RSzSz. 84. §
(1) A rendőrök a szolgálati feladataikat külön végrehajtási rendelkezések alapján, különböző szolgálati
formákban, a szakmai szabályzatokban meghatározott módon hajtják végre, melyet az adott feladat
végrehajtására kijelölt rendőr szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.
(2) Az elöljáró az alárendelt rendőr részére elrendelheti a feladat meghatározott szolgálati formában történő
végrehajtását.
A szolgálati formák felvázolásával ismerhetjük meg, hogy az őr- és járőrszolgálat hol foglal helyet a rendőrség
közterületi szolgálatainak rendszerében. A Szolgálati Szabályzat VI. fejezetében taglalja a szolgálati formákat.

Ennek alapján:
1./ Ügyeleti szolgálat
2./ Körzeti megbízotti szolgálati forma
3./ Járőr szolgálati forma
4./ Útlevélkezelő szolgálati forma
5./ Őrszolgálati formák:
- mozgóőr,
- objektumőr,
- fogdaőr,
- kísérő őr,
- rendkívüli őr,
- díszőr szolgála
6./ Személyvédelmi szolgálati forma
7./ Pénzkísérő szolgálati forma
8./ Vonatkísérő szolgálati forma
9./ Repülőtéri biztonsági és utas-biztonság felügyeleti szolgálati forma
10./ Készültségi szolgálati forma
11./ Készenléti ügyeleti szolgálati forma
12./ Felügyeleti szolgálati forma

48.1 Az őr- és járőrszolgálat jogszabályi alapjai, fogalmak

 62/2007 IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról (Szolg. Szab.)

 Az Országos Rendőr-főkapitány 22/1997. számú utasítása: a Magyar Köztársaság Rendőrségének
Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata (Szab.)
Az őrszolgálat
Fogalma
RSzSz. 89.§.
(1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt őrhelyén, illetve mozgási
körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd,
őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz, vagy protokolláris feladatot lát el.
(2) Az őrszolgálat formája lehet: mozgóőr, objektumőr, fogdaőr, kísérő őr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat.
Formái

Mozgóőr
RSzSz 90. §
A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben, egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen
visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a közbiztonsági viszonyok és feladat jellege szerint az elöljáró
jelöli ki.

A mozgóőr szolgálatot a közterületen egy vagy két rendőr közösen, gyalogosan teljesíti.
Két rendőr együttes szolgálatteljesítése esetén az egyiket parancsnoknak kell kijelölni, egymáshoz való szolgálati
viszonyukra a járőrvezető és járőrtárs részére meghatározottak az irányadók.
A mozgóőr részére az elöljáró felállítási helyet és mozgási körzetet jelöl ki úgy, hogy a felállítási helye a
mozgási körzeten belül annál az objektumnál legyen, amelynek visszatérő rendőri ellenőrzése közbiztonsági
szempontból indokolt. A mozgóőr feladatát és mozgási körzetét úgy kell meghatározni, hogy az őrnek
lehetősége legyen a mozgási körzet teljes rendőri ellenőrzésére.
Objektumőr
RSzSz 90. §
2) Az objektumőr meghatározott létesítményhez tartozó, az őrutasításban meghatározott körzetben végzi
feladatát.

Az objektumőr felállítási helyeit és mozgási körzetét úgy kell meghatározni, hogy felállítási helye lehetőleg az
őrzendő objektum biztonsági szempontból legérzékenyebb pontjánál legyen, mozgási körzetéből a teljes
objektumot vagy annak egy meghatározott részét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Folyamatosan a
felállítási helyén kell tartózkodnia, azt a mozgási körzetének ellenőrzése érdekében csak rövid – az őrutasításban
meghatározott – időre hagyhatja el.
Az objektumőr legyen tisztában az általa őrzött objektum:
 veszélyeztetettségének fokával,
 a veszélyforrások felismerésének lehetőségével,
 a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályokkal,
 a be- és kiléptetésnek,
 az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjével

Legyen képes az objektum vagy ott tartózkodók biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő
felismerésére, megakadályozására vagy megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan
megtételére. Az objektumőr a szolgálatteljesítés során az objektum őrzésétől eltérő más feladatokra nem vehető
igénybe.

Fogdaőr
RSzSz. 90.§
(3) A fogdaőr a rendőrségi fogdában, illetve őrzött szálláson, a kijelölt őrhelyen, meghatározott mozgási
körzetben, fogva tartott személyt őriz. A szolgálatellátás részletes szabályait a Fogdaszolgálati Szabályzat
határozza meg.

Kísérő őr
RSzSz. 90.§
(4) A kísérő őr feladata a felügyeletére bízott fogva tartott személy meghatározott helyre történő kísérése.
(5) A fogva tartott kísérése a végrehajtás módja szerint rendes vagy megerősített kísérés lehet a következők
szerint:
a) rendes a kísérés módja, ha a kísért személynél az előzetes ismeretek alapján nincs olyan körülmény, amelynek
folytán szökésétől vagy a rendőr elleni támadásától lehet tartani,
b) a kísérést meg kell erősíteni, ha a kísért személy szökésétől vagy támadásától lehet tartani, illetve a kísérés
nehéz körülmények között történik.
(a fogdaőr és kísérő őr feladatait a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata határozza meg).

Rendkívüli őr
RSzSz. 91. §.
(1) A rendkívüli őr külön utasításra végez az elöljáró által meghatározott biztosítási, őrzési feladatot.
, (közlekedésrendészeti, (forgalomirányítás, forgalomelterelés, elkövető korházi őrzése.)

Díszőr
RSzSz 91. §.
(1) A díszőr ünnepségek, rendezvények, katonai tiszteletadással rendezett kegyeleti aktusok alkalmával
elöljárója utasítása szerint teljesít ideiglenes protokolláris őrszolgálatot.

A díszőrt a protokolláris őrszolgálatának ellátására az elöljáró a rendezvény jellegétől függően köteles külön
felkészíteni, egyen ruházatát, felszerelését ellenőrizni. A díszőr intézkedést nem kezdeményezhet, egy óránál
tovább nem tartózkodhat felállítási helyén. A szükséges váltásról az elöljáró intézkedik. PL. Temetésen őrt állni

Amennyiben a díszőrt közterületen vagy nyilvános helyen a rendezvény megkezdése előtt vagy azt követően is
alkalmazzák, úgy a díszőrök biztosításáról rendkívüli őr vezénylésével kell gondoskodni.
48.2 Járőrszolgálat ellátásának szabályai

RSzSz. 87. §.
(1) A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, továbbá az államhatár őrizetének, valamint a határterület
és - jogszabályban meghatározott esetekben - a határterületen kívüli területek (mélységi területek) rendőri,
illetve határrendészeti ellenőrzésének egyik formája. A járőrözés során egy vagy több rendőr együttesen, előre
meghatározott körzetben, illetve területen vagy útvonalon, illetve menetvonalon bűnügyi, közrendvédelmi,
határrendészeti, közlekedési, illetve vízi rendészeti feladatot lát el, ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a
jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.
(2) Járőrözésre egy rendőrt csak kivételesen, indokolt esetben lehet vezényelni.
(3) A rendőr a mellé - közös végrehajtást igénylő feladat esetén - járőrtársként beosztott katonai rendésszel, a
büntetés-végrehajtási őrrel, vám és pénzügyőrrel, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés
alapján más állam rendvédelmi szervének tagjával, illetve a fegyveres biztonsági őrrel, a közterület felügyelővel
együttműködve látja el a járőrözést. Ha a feladat jellege megkívánja a rendőr járőrtársként osztható be katonai
rendészeti járőrözésre. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára a vezénylő szervre vonatkozó
jogszabályok irányadók.
(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetve a
közlekedést segítő, irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, a járőr szolgálati forma bűnügyi,
közrendvédelmi, határrendészeti, illetőleg közlekedési forgalomellenőrző lehet.

A közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét megteremtésének és a törvénytisztelő lakossággal

történő együttműködésnek egyik formája.

Célja
A közterületeken és nyilvános helyeken a közbiztonsági szempontból indokolt rendőri jelenlét és ezen keresztül
a közrend biztosítása.

Jellege:
RSzSz. 87. §.
(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetve
a közlekedést segítő, irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, a járőr szolgálati forma bűnügyi,
közrendvédelmi, határrendészeti, illetőleg közlekedési forgalomellenőrző lehet.
A járőrszolgálat teljesíthető:
 gyalogosan,
 gyalogosan szolgálati kutyával,
 szolgálati lovon,
 kerékpárral,
 motorkerékpárral,
 gépkocsival,
 vízi, légi vagy különleges járművel, illetőleg
 kombinált módon.

A szolgálatteljesítés módját, a szolgálati öltözetet, a felszerelést, a fegyverzetet, a szolgálat ellátását irányító

parancsnok határozza meg.

RSzSz 87. §.
(2) Járőrszolgálatba egy rendőrt csak kivételesen, indokolt esetben lehet vezényelni.
(3) A rendőr a mellé - közös végrehajtást igénylő feladat esetén - járőrtársként beosztott katonai rendésszel, a
büntetés-végrehajtási őrrel, vám és pénzügyőrrel, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés
alapján más állam rendvédelmi szervének tagjával, illetve a fegyveres biztonsági őrrel, a közterület
felügyelővel együttműködve látja el a járőrözést.

Ha a feladat jellege megkívánja a rendőr járőrtársként osztható be katonai rendészeti járőrözésre. A vegyes
összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.

Közösen járőrözhet:
 a katonai rendész,
 büntetés-végrehajtási őrrel
 vám és pénzügyőrrelm,
 más állam rendvédelmi szervének tagjával( Uniós egyéb aktus alapján)
 fegyveres biztonsági őrrel
 a közterület felügyelő.

A 22/1997 ORFK utasítás 14. pontja alapján az elöljáró utasítására, vagy együttműködési megállapodás
alapján a járőrrel közösen teljesíthet szolgálatot:

 magyar állampolgár,
 polgárőr vagy más önkéntes, a közbiztonság javítására irányuló tevékenységet végző szervezet tagja, a
személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett,
 rendőrségi köztisztviselő vagy közalkalmazott,
 nemzetközi együttműködés alapján más állam rendőr tisztviselője,
 a közös feladat ellátására rendelt más jogi személy képviselője, különösen:
 katonai rendész,
 határőr,
 vám- és pénzügyőr,
 büntetés-végrehajtási őr,
 polgári védelem hivatásos állományú tagja,
 fegyveres biztonsági őr,
 közterület felügyelő,
 közúti ellenőr,
 MÁV alkalmazott.

A polgári személlyel közösen végzett feladat során mindenkor a rendőr a vezető. Egyéb esetben a feladat
jellegétől függően az eligazítást közvetlenül végző elöljáró, szolgálatirányító parancsnok kijelölése alapján.

A járőr a vezényelt rendőrök létszámától, felszerelésétől, feladatától függően lehet:

Egy fős járőr: Járőrszolgálatba egy rendőrt csak kivételesen indokolt esetben lehet vezényelni. Egy rendőrt
önállóan a közterületre vezényelni csak olyan feladattal lehet, amelynek ellátása előreláthatóan az életét vagy
testi épségét közvetlenül nem veszélyezteti.
Az egy fős járőr biztonságos tevékenységének megteremtéséhez szolgálati kutyát, híradó vagy riasztó rendszerű
összeköttetést kell biztosítani.

Járőrpár: A járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető formája, valamennyi szolgálatteljesítési módban,

napszakban és területen.

Járőrcsoport (3-6 fő)

Bevetési csoport (legalább 7 fő): A bevetési csoport parancsnokból, járőrcsoportokból, járőrpárokból vagy
járőrökből áll. A rendőri beavatkozás hatékonyságának biztosítása érdekében speciálisan képzett és felszerelt, a
csoport tagjainak egyidejű szállítását lehetővé tevő egy vagy több gépjárművel ellátott gyorsreagáló szolgálati
alegység. A közterületek és nyilvános helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, akciók, fokozott ellenőrzések
végrehajtása mellett készen áll a váratlanul jelentkező, több rendőr összehangolt tevékenységét igénylő szolgálati
feladatok helyszínén az elsődleges intézkedések megtételére.

A járőr erejét (együtt szolgálatot teljesítő járőrként kijelölt rendőrök létszámát) a közbiztonsági helyzetre, a
rendelkezésre álló lehetőségekre, a kapott feladatra, valamint a napszakra figyelemmel a szolgálatot tervező
parancsnok határozza meg.

A járőr állománya – annak erejétől függően – a járőrvezetőből, járőrcsoport vezetőből, bevetési csoport
parancsnokból (a továbbiakban együtt: járőrvezető) és járőrtársból, illetve járőrtársakból áll.

A járőr és őrszolgálat ellátásának közös szabályai

A járőr vagy őrszolgálatba vezényelt rendőr köteles szolgálati helyén a részére meghatározott időpontban:
 ápolt külsővel,
 az előírt tiszta ruházatban és
 karbantartott felszereléssel,
 szolgálatra alkalmas állapotban,
 pihenten megjeleni,
 elöljárójánál jelentkezni.

A biztonságos szolgálatellátás követelményei miatt:

 hajzata, arcszőrzete, ápolt és olyan legyen, hogy a közterületi szolgálat ellátása során az intézkedés alá
vont személy támadása esetén abban megkapaszkodni ne tudjon, az egyenruha méltóságát különböző
divatirányzatok ne sértsék.
 a rendőrnő a hajviselet kialakításánál ügyeljen a biztonsági követelményekre
 látható testfelületén – kezén viselt gyűrű, nők esetében szolid méretű fülbevaló kivételével – ékszert,
divatékszert a szolgálat ellátása során nem viselhet.

Az elöljáró által meghatározottak szerint vegye magához felszerelését, fegyverzetét, ellenőrizze azok épségét,
alkalmazhatóságát.

A járőr és az őr szolgálata a részére meghatározott feladat vételét – az eligazítást – követően a szolgálati helyről
történő kiindulással kezdődik és a szolgálati helyre történő bevonulás időpontjával vagy más szolgálati formára
történő áttéréssel fejeződik be.(A járőr- és az őrszolgálatban töltött idő nem azonos a járőr és az őr szolgálati
idejével, annak csak részét képezi).

Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, amelyet
szabályzó tilt, amely a rendőri fegyelemhez nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti.

Így különösen:
 járőr- (mozgóőr) körzetét, járőrútvonalát, őrhelyét külön parancs vagy elöljáró engedélye nélkül
elhagyni, kivéve, ha állampolgári bejelentés miatt, illetőleg saját észlelése alapján rendőri intézkedés
megtétele válik szükségesé, és a szolgálat irányító parancsnok értesítésére nincs mód.
 a ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, kigombolkozni sapkáját, egyéni
felszerelését letenni.
 a munkaközi szüneten kívül rágógumit, magot rágni, étkezni, fagylaltozni, leülni, lefeküdni, aludni.
 intézkedés közben dohányozni
 minden olyan tevékenységet folytatni, amely elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől
 az egyenruhát viselő rendőr gépkocsiból kiszállva köteles sapkáját feltenni, ruházatát, felszerelését
megigazítani

Járőrszolgálatban az intézkedéseket általában a járőrvezető kezdeményezze.

Járőrtárs intézkedését csak akkor kezdeményezzen, ha erre a járőrvezetőtől külön utasítást kap vagy vele nincs
közvetlenül kapcsolatban, illetve az azonnali intézkedés elmulasztása a járőrre vagy másra nézve súlyos
következményekkel járhat.

Az intézkedést általában a járőrvezető folytassa le, a járőrtárs közvetlen biztosítása mellett. A járőrtárs
kísérje figyelemmel közvetlen környezetét, valamint az intézkedés alá vont személyt, legyen készen menekülés
megakadályozására vagy támadás elhárítására.
Az intézkedés alá vont személyt lehetőleg ki kell vonni mások közvetlen figyelmének köréből, olyan helyre kell
állítani, amely biztosítja az intézkedés zavartalanságát, biztonságát.
Az egyfős járőr (mozgóőr) intézkedéseit különös körültekintéssel hajtsa végre. Előzetesen mérje fel, hogy képes-
e intézkedés befejezésére, ha nem, akkor kérjen előre segítséget.

Személyi szabadságot korlátozó intézkedés megkezdésének tényét a járőr, őr haladéktalanul jelentse a

szolgálatirányító parancsnoknak. Amennyiben a járőrkörzetben, járőrútvonalon vagy mozgóőr őrhelyen a
folyamatos rendőri jelenlét szükséges, az intézkedés végrehajtásáról a szolgálatirányító parancsnok más járőr, őr
igénybevételével – szükség esetén a járőr, őr váltásával – gondoskodjon.

A szolgálat közben a munkaközi szünetet a járőr és az őr a szolgálati helyén vagy a részére meghatározott
más, erre alkalmas helyen töltheti el.

A munkaközi szünet alatt:

 étkezhet,
 ruházatán a megengedett könnyítéseket alkalmazhatja,
 felszerelését leteheti, fegyverzetét azonban őrizetlenül nem hagyhatja,
 az összeköttetésre szolgáló híradó eszközöket nem kapcsolhatja ki, és
 köteles figyelemmel kísérni a rádióforgalmazást,
 legyen készen arra, hogy munkaközi szünetét megszakítsa és a lehető leggyorsabban feladatának
végrehajtását megkezdhesse.

A járőr, őr nem vehető igénybe:

 a feladatkörébe nem tartozó ügyiratok feldolgozására, elintézésére,
 a szolgálati feladatokkal össze nem függő kiértesítésekre,
 a halaszthatatlan nyomozati cselekmények végrehajtásán kívül, a bűnügyi szervek hatáskörébe tartozó
nyomozási és vizsgálati munkára,
 idézés kézbesítésére, továbbá feladatkörébe nem tartozó szállítási, beszerzési feladatokra.

A járőrszolgálat ellátására vonatkozó külön előírások

A járőrkörzetek vagy járőrútvonalak nagyságát általában úgy kell megtervezni és meghatározni, hogy a
szolgálatirányító parancsnok utasítására a járőr a szolgálata ellátásának módjára figyelemmel – a helyi rendőri
szervek székhelyén – 15 percen belül legyen képes a meghatározott helyszínre érkezni. A székhelyen kívül
területre pedig gépkocsizó vagy motoros járőr küldése legyen biztosítható.

A járőr vagy őr részére a személyi szabadságot korlátozó intézkedéseinek végrehajtásához, személy kíséréséhez
szükség esetén gépkocsi küldésével kell segítséget nyújtani.

Járőrszolgálat gyalogosan:

A gyalogos járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének, a lakossági

kapcsolattartásnak a legáltalánosabb módja. A gyalogos járőr járőrkörzetben vagy járőrútvonalon egyaránt
tevékenykedhet. Az egyenruhás rendőr mozgása utcán, nyilvános helyen történő szolgálat ellátása során legyen
magabiztos és határozott.
Tartsa szemmel az ellenőrzés alatt álló területet, legyen készen intézkedés kezdeményezésére. Ruházata legyen
rendezett, fegyverzete, felszerelése feleljen meg az előírásoknak.
A rendőr tekintélyt csorbító tevékenységet intézkedés közben (dohányzás, étkezés közterületen, hangoskodás,
bosszankodás) nem folytathat.

A járőrszolgálat teljesítése során a kétfős járőr egymás mellett haladhat. A járőrcsoporton belül a járőrvezető
olyan helyen tartózkodjon, hogy a járőrtársak tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. A járőrök
úgy helyezkednek el, hogy megértsék a járőrvezető utasításait, ne vonják el egymás figyelmét a meghatározott
feladatokról, egymás biztosítása megvalósuljon.

Éjszakai szolgálatellátás során a szabályokat még fokozottabban be kell tartani. Lakott területen kívül,
elsősorban éjszaka a rendőrbotot készenlétben, a csuklón, marokban kell fogni, szükség esetén a szolgálati
lőfegyverét helyezze tüzelésre kész, de biztosított állapotba. Állandóan legyen felkészülve intézkedésre, illetve
támadás elhárítására.

A személyek, csoportok és gépjárművek megállításánál, valamint az intézkedés lefolytatásánál figyelemmel kell

lenni az igazoltatásnál tanult biztonsági szabályokra. Járőrszolgálat kerékpáron (segédmotoros kerékpáron)
Kerékpáros járőrszolgálatot elsősorban települések parkjaiban, üdülő- és kirándulóövezetekben, éjszaka a
települések belső területein célszerű szervezni. Intézkedés kezdeményezésekor a kerékpárról le kell szállni, azt le
kell támasztani.

Kerékpáros járőrszolgálatot teljesítő járőr a gyalogos járőr részére meghatározott felszereléssel és fegyverzettel
lássa el feladatát. A kézi rádió és a rendőrbot a kerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezhető.
A közlekedési szabályokat betartva közlekedhet a motorkerékpáros járőr mozgása szerint. Közúti forgalomtól
elzárt területen a kerékpárját maga mellett tolva közlekedhet.

Egyes személy megállítása:

Az intézkedésre kiválasztott személy megközelítése után a rendőr szálljon le a kerékpárról, azt támassza ki, majd
az intézkedést gyalogos járőrként – két kezét szabaddá téve – folytassa le.

Gépjárművek megállítása:

A kerékpáros (kutyás és lovas) járőrök a gépjármű megállítását eszközeik biztonságba helyezés után, a gyalogos
járőr által tett intézkedés szerint foganatosítsák.

Járőrszolgálat motorkerékpáron

Motorkerékpáros járőrszolgálatra csak az erre a feladatra megfelelő felszereléssel ellátott, felkészített – és a

képzését követően – vizsgázott rendőr vezényelhető. A járőr alapvetően közrendvédelmi, közlekedési forgalom-
ellenőrző és külön biztosítási jellegű feladatokra alkalmazható. Feladatát járőrútvonalon, biztosítási tervben
meghatározott külön útvonalon teljesíti, létszáma egy fős vagy kétfős lehet.

Közlekedésére és megállására a járőr gépkocsira vonatkozó szabályok a mértékadók. A gépjárművek mellett

fokozott figyelemmel jobbról, illetve járműoszlopok között is elhaladhat.
Mozgása, hangja nem kelthet a közlekedés más résztvevőiben riadalmat, zavart, megbotránkozást. Kerékpárúton,
járdán nem közlekedhet. A közúti forgalomtól elzárt területet (sétáló utca, sétautak a parkban stb.) csak akkor
veheti igénybe, ha az a szolgálati feladattal, intézkedéssel kapcsolatban van, vagy parancsnoka erre utasítást
adott.

Autópályán, szükség esetén a megkülönböztető jelzés működtetése mellett a leállósávban is haladhatnak, de csak
egymás mögött. Két, vagy több fős motoros járőrnél 2 fő haladhatnak, de csak egymás mögött. Két, vagy több
fős motoros járőrnél 2 fő haladhat egymás mellett, 1 méteres távolságban, amennyiben egy forgalmi sáv
szélességénél többet nem foglalnak el.
Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán csak egy forgalmi sávnak megfelelő szélességű hely van, úgy a
járőrök csak egymás mögött haladhatnak. Elől a járőrvezető haladjon. Egymás melletti haladás esetén a
járőrvezető a járőrtárs jobb oldalán haladjon.
Magatartása, eljárása a gépkocsizó járőrhöz hasonló. A motorkerékpárról leszállva, azt kitámasztva a gyalogos
járőrre vonatkozó szabályok szerint – két kezét szabaddá téve intézkedik.
A gépjármű megállítását a gépkocsizó járőrnél leírtak szerint hajtsa végre. Az autópályán történő megállítás
végrehajtására elsősorban a külső sávból van lehetősége. Belső sávból történő leállításhoz legalább 2 fős járőr
együttműködése szükséges. Először biztosítsák a külső sáv forgalmának lassítását, „megfogását”, valamint a
belső sávban haladó gépjármű sebességének csökkentését és külső sávban való kisorsolását, majd megállítását.

Járőrszolgálat gépkocsival (különleges járművel)

Járőrszolgálat egyik alapvető formája. Járőrszolgálatra csak erre a feladatra felkészített, a meghatározott
felszereléssel, híradó és informatikai eszközzel rendelkező, üzemanyaggal feltöltött, tiszta és üzembiztos
gépkocsit lehet igénybe venni.
A gépkocsizó járőrvezető, amennyiben a járművet nem ő vezeti, a jobb első ülésen foglaljon helyet. Ellenőrizze
a gépkocsi járőrszolgálatra való alkalmasságának átvizsgálását, a menetokmányok vezetését.

A jármű vezetője felelős a vezetői engedélyének és a gépjármű forgalmi engedélyének érvényességéért, a

rábízott jármű tisztaságáért, karbantartásáért, a rendszeresített menetokmányok vezetéséért, a gépkocsi
kötelező tartozékai, szolgálati felszerelései, fedélzeti híradó és informatikai eszközei meglétéért,
alkalmazhatóságáért.

Szolgálatba indulás előtt köteles ellenőrizni a jármű üzemképességét, a közlekedés biztonsága

szempontjából kiemelten fontos berendezések, a híradó (informatikai) eszközök és a megkülönböztető
jelzések működőképességét, a jármű tisztaságát, felszerelését, menetokmányainak meglétét.

A megkülönböztető jelzések használatára a járőrvezetője – a külön szabályozott engedélyezési körében –

adhat utasítást, a jelzés használatát rádión jelentse. A megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsiban
utazók a biztonsági övet kötelesek használni.

A megkülönböztető jelzéseket csak abban az esetben szabad működtetni, ha a jármű akadálytalan

továbbhaladását a feladat sürgős ellátása indokolja és erre az alosztályvezető-helyettes, őrsparancsnok-
helyettes, vagy magasabb beosztású elöljáró, illetve az ügyeletes előzetes engedélyt, vagy utasítást adott.
A gépjármű vezetője utólag köteles a menetlevélben a megkülönböztető jelzés használatának okát, az
idejét és az engedélyt, vagy utasítást adó nevét feltüntetni.

Amennyiben a feladata ellátása során a járőr minden tagja elhagyja a gépkocsit, erről a szolgálatirányító
parancsnoknak jelentést kell tenni, a gépkocsit le kell zárni, és – ha van – a beépített riasztót üzembe kell
helyezni, az összeköttetést a szolgálatirányító parancsnokkal kézi rádión keresztül kell tartani. Az elhagyott
gépkocsiban egyéni felszerelésként kiadott lőfegyver, lőszer, kényszerítő eszköz nem maradhat.

A személyi szabadságot korlátozó intézkedés alá vont személyt a gépkocsi hátsó ülésén kell elhelyezni úgy,
hogy a gépkocsivezető mögé közvetlenül ne kerüljön. Intézkedés alá vont személy szállításakor vagy kísérés
során, a személyen a hátsó biztonsági övet is be kell kapcsolni és – amennyiben lehetséges – a közvetlen mellette
lévő ajtót a belső kinyitás ellen biztosítani kell. A szállított személy mellett baloldalon – az erre a célra
különlegesen kialakított jármű kivételével – a járőr egyik tagja foglaljon helyet, készen a szökés vagy támadás
megakadályozására.

A közúti közlekedés szabályainak betartásával, az út jobb oldalára való húzódással kell közlekednie, ha a
forgalom üteménél lassabban halad. Kettő, vagy több fős járőr esetén a gépjárművet vezető rendőrnek elsődleges
feladata a közlekedési szabályok betartása, a járőrvezetőnek és a járőrtársnak a szolgálattal összefüggő feladatok
végrehajtása. A gépjárműből való kiszállást követően, a gyalogos járőrre vonatkozó szabályok az irányadók.
Megállással és gépjárművel álló helyzetben történő szolgálatellátás során (figyelő, ellenőrző szolgálat stb.) a
közúti forgalmat nem akadályozhatja. A rendőr magatartása ez esetben sem lehet kihívó, indokolatlanul
figyelemfelhívó.

Gépjármű megállítása:

A gépkocsizó járőr a közlekedési, közlekedésbiztonsági szabályok betartásával közelítse meg a megállítandó

személyt és szólítsa fel megállásra. A megközelítés során fokozottan ügyeljen az élet és testi épség megóvására.
A megközelítés a megkülönböztető jelzés alkalmazásával általában hátulról célszerű és biztonságos. A szabályos
előzés befejezése után a KRESZ szabályainak megfelelően álljon meg, de közben kísérje figyelemmel az
ellenőrizni kívánt járművezető tevékenységét.

A gépkocsiból való kiszállás előtt a rendőr a rendőrségi jármű motorját állítsa le, a járművet biztonságosan
rögzítse, az indítókulcsot vegye magához.
Ezután az intézkedés alá vont gépjármű motorját is állíthassa le, a gépkocsivezetőt az intézkedés idejére léptesse
ki a gépjárműből. A kiszállást követően a gyalogos járőrre vonatkozó szabályok szerint járjon el.

A gépkocsizó és motoros járőr a megállítani szándékozott gépjármű bal oldalára érve, a jármű vezetőjének
karral, vagy tárcsával egyértelműen jelezze lassítási, majd leállítási szándékát.
A rendőr a szolgálati gépjárművével álljon az álló gépjármű elé, és a gyalogos járőrnél leírt módon hajtsa végre
az intézkedést. Megállító berendezés megléte esetén a megállítandó jármű elé sorolhat megfelelő követési
távolság biztosításával, és a szolgálati gépjármű fokozatos lassításával késztesse megállásra a gépjármű
vezetőjét. A megállást követően a gyalogos járőrnél foglaltak szerint folytassa le az intézkedést.

Két motoros járőr esetén az elől haladó járőrvezető jelezze a megállítási szándékot, a járőrtársa gépjármű mögött
biztosítson. Lakott területen kívül, figyelemmel a gépjárművek nagyobb sebességére, a megállítást még
körültekintőbben, hosszabb távolságon hajtsák végre. Készüljenek fel a gépjárművezető esetleges agresszív
magatartásra.

A járőr a gépjármű megelőzése után, a megállító berendezéssel vagy karral, tárcsával szólítsa fel a megállásra a
gépjárművet. Célszerű az egyértelmű rendőri intézkedés jelzése érdekében a villogó kék jelzést bekapcsolnia.

A járőr a megállítani szándékozott gépjárművet a szolgálati gépjárművel követéses módszerrel is megállíthatja.

Ebben az esetben a villogó kék jelzés alkalmazása, valamint a fénykör folyamatos működtetése szükséges.

Járőrszolgálat vonaton:

Vonatkísérő járőrszolgálatra járőrpár, járőrcsoport vagy bevetési csoport vezényelhető. A járőr tagjai ismerjék a
vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabálysértési és bűncselekményi törvényi tényállásokat - a szükséges
mértékben a munkavédelmi előírásokat - a vonaton, állomáson, pályaudvaron végrehajtandó rendőri
intézkedések sajátos módszereit.

Részletes szabályait az egyéb szolgálati formáknál ismertetjük.

48.3 Járőrszolgálat szolgálati kutyával

Kutyás járőrszolgálatot célszerű szervezni:

 települések közbiztonsági szempontból veszélyeztetett közterületeinek rendőri ellenőrzésére,

 erdős, bokros, hegyes terepszakaszok kutatására, ellenőrzésére,
 bűnöző személyek elrejtőzésére, bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközeinek elrejtésére alkalmas
helyek átkutatására,
 eltűnt vagy bűncselekményt elkövető személy felkutatására, elfogására; személy őrzésére, kísérésére,
 rendezvények biztosításában való közreműködésre, felügyeleti szolgálat ellátására.

A kutyavezető felelős a gondjaira bízott kutya megfelelő elhelyezéséért, élelmezéséért, ápolásáért, képzéséért,
szolgálati igénybevételéért, az állategészségügyi és szállítási szabályok betartásáért, a kutya képzési és
igénybevételi naplójának vezetéséért.

A kutyavezető köteles:
 a kutyát olyan állapotban tartani, hogy az bármikor alkalmazható legyen,
 részt venni a kutyával együtt a beosztásához előírt képzéseken, szemléken és minősítéseken.

Az elöljáró által meghatározott időszakonként jelentse a szolgálati kutya alkalmazásának tapasztalatait, soron
kívül annak megbetegedését, felgyógyulását.

A kutyával megerősített rendőrjárőr mozgása lakott településen belül, vagy kívül alaki szempontból megegyezik.
A kutya a vezető bal oldalán - pórázon - halad oly módon, hogy a mar tájéka a vezető bal térdével egy vonalban
van. A vezető a pórázt a bal kezében fogja. Balkezeseknél ész szerű az un. "jobbkezes póráztartás". A járőr a
szolgálati kutyát nappal szájkosárral ellátva vezesse a nagy forgalmú területek ellenőrzése során. Szájkosár
alkalmazása nélkül vezetheti a szolgálati kutyát éjszaka, lakott területen kívül, erdős, bokros, rosszul belátható
terepen. romos épületek átkutatásakor, pincék, alagutak, barlangok átvizsgálásakor, vonatszerelvények és a
pályaudvarok tároló vágányainak ellenőrzésekor, továbbá az itt fel nem sorolt, de a járőr által indokoltnak tartott
esetekben.

A szolgálati kutyát közterületen szájkosárral ellátva, pórázon kell vezetni. Ettől eltérni konkrét szolgálati vagy
kiképzési feladat végrehajtása közben, illetve a helyileg érvényes "Ebtartási rendelet"-ben szájkosár viselésére
nem kötelezett kutyafajták esetében lehet.
A 17/2009 (OT.10) ORFK utasítás 69. pontja alapján a kutyavezető szolgálatban a kutyáról a szájkosarat
leveheti:

A kutyavezető szolgálatban a kutyáról a szájkosarat biztonsági okból leveheti:

a) éjszaka;
b) korlátozott látási viszonyok között;
c) a kutya gépjárművel történő szállítása közben;
d) lakott területen kívül;
e) erdős, bokros területen;
f) azon a területen, helyen, ahol a rendőrségi információ szerint bűncselekményt elkövető
személy/személyek megjelenése várható;
g) gyanúsan viselkedő személy igazoltatása előtt;
h) ruházatátvizsgálás megkezdése előtt;
i) előállítás megkezdése előtt;
j) nyomkövetés során;
k) a kutyavezető életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető szolgálati feladat megkezdése előtt;
l) minden olyan esetben, amikor a kutyavezető úgy ítéli meg, hogy a szájkosár levétele a saját biztonsága
érdekében szükséges és indokolt.

Az intézkedés kezdeményezésekor a rendőr a kutyát - pórázon és szájkosárral - utasítsa helyben maradásra. Az

intézkedés során a rendőr fokozottan ügyeljen arra, hogy a kutya kitámadással vagy más módon az intézkedés
alá vont személy testi épségét indokolatlanul ne veszélyeztetés.

Gépjármű megállításakor a kutya vezetője a kutyát az intézkedés helyszínéhez közel, de biztonságos helyen
helyezze el. Ezt követően a gyalogosjárőr intézkedése szerint járjon el.

Feladatellátás vonatkozásában megkülönböztetünk:

- őrkutya
- járőr
- nyomkövető
- szagazonosító
- kábítószer-kereső, robbanóanyag-kereső
- speciális kereső (tetemkereső)
- személykereső
- egyéb kereső, azonosító
- speciális elfogó kutya

48.4Járőrszolgálat szolgálati lovon

17/2009 (OT.10) ORFK utasítás

268.A szolgálati lovak a feladat jellegének megfelelően igénybe vehetők:
a) járőrszolgálatra;
b) rendezvénybiztosító szolgálatra;
c) tömegkezelési feladatok végrehajtására;
d) egyéb csapaterővel megoldandó feladatok végrehajtására;
e) egyéb nem rendőri jellegű feladatokra (pl. lovas bemutatók tartására);
f) sportolásra, versenyzésre;
g) díszelgésre.

269.Lovas járőrszolgálat tervezhető:

a) a gépjárművekkel nehezen megközelíthető üdülő-, és mezőgazdasági területek erdős területek;
b) a zöldhatárok;
c) a városok zöldövezetei, parkjai, a városokhoz tartozó kultúr területek (pl.: Margitsziget);
városok sétáló utcái, gépjárműforgalomtól elzárt területeinek ellenőrzésére.

A lovas járőr legalább két lovasból áll. Járőrszolgálatot lovon az a rendőr teljesíthet, aki a külön rendelkezésben
előírt, legalább megfelelő eredményű lovas minősítő vizsgát tett, és szolgálati lova érvényes minősítéssel
rendelkezik. A lovas rendőr felelős a gondjaira bízott szolgálati ló állapotáért. Amikor lova a szolgálat ellátására
alkalmas, és az időjárás Lehetővé teszi lovas járőrszolgálat ellátását, a rendőr a rendkívüli szolgálati érdek
kivételével más feladatra nem vezényelhető.

A szolgálati állatok igénybevételével végrehajtott járőrszolgálatokra a Magyar Körtársaság Rendőrsége

Kutyás- és Lovasszolgálati Szabályzata (17/2009 (OT.10) ORFK utasítás ) előírásait értelemszerűen
alkalmazni kell.

A lovas járőr mozgása, intézkedése:

Az út menetirány szerinti jobb oldalán, a szélső sávban, leállósávban, esetleg a rendezett talajú útpadkán
közlekedhet. A járőr tagjai egymás mellett haladhatnak, a járőrvezető jobb oldalon haladjon. Ettől csak akkor
lehet eltérni, ha a járőrtárs még kezdő lovas és biztonságosabb, ha belül halad. Keskeny úton, a forgalom
zavarása esetén, egymás mögött haladhatnak, ilyenkor elől a járőrvezető halad.
Személyek megállítását és az intézkedést a lovas járőr végrehajtja lóhátról és lóról szállva, a gyalogos járőr által
foganatosítottak szerint.
Amennyiben az igazoltatás során a körülményekből valószínűsíthető, hogy további intézkedés válhat
szükségessé, az intézkedést lóról szállva kell befejezni. Lovas járőrpár esetén az intézkedést a járőrvezető hajtja
végre, a járőrtárs lóról leszállva fogja a járőrvezető lovat és biztosít.
Az intézkedés megkezdése előtt a lovat az intézkedés helyszínéhez közel, de biztonságos helyen helyezzék el.
Ezt követően a gyalogosjárőr intézkedése szerint járjanak el.
Járőrszolgálat vízi járművel:

Vízi járművet az a rendőr vezethet, aki rendelkezik az ehhez előírt képesítéssel. Járőrszolgálatra motoros,
rendőrségi jelleggel kialakított, megkülönböztető jelzéssel, hangosító és híradó eszközzel, valamint a hajózási
szabályokban előírt más hatósági jelzéssel és felszereléssel ellátott vízi jármű vehető igénybe.
Vízi járművön teljesített szolgálat esetén a Felszerelési tárgyakat biztonsági okokból a vízi járművön kell
elhelyezni. Mentési feladatok végrehajtása során a vízi jármű személyzete köteles a rendszeresített mentő -
mellényt viselni.
A szolgálat teljesítése során a partra vagy más vízi járműre történő kiszállás esetén a vízi járműből a járőr
minden tagja kiszállhat.
Ebben az esetben a jármű vezetője gondoskodjon a jármű biztonságos elhelyezéséről, kézi rádió készülékkel a
szolgálatirányító parancsnokkal való összeköttetés fenntartásáról.
A rendőrjárőr tartsa be a hajózási szabályokat. Lassan. megfontoltan haladjon a vízen, vegye figyelembe az
időjárási, hullámzási viszonyokat. Éjszaka csak indokolt esetben (pl. mentés) tartózkodjon a vízen. Kísérje
figyelemmel a vízben és a vízen tartózkodókat, állandóan legyen készen segítségnyújtásra és mentésre.
Megjelenésével sugározzon biztonságot a számukra.
A vízi járőr hangosbeszélővel, szóval vagy karjelzéssel jelezze a vízi járművön tartózkodónak megállítási
szándékát. A parttól távol, nyílt vízen a rendőrségi hajó mellé állítassa a járművet úgy, hogy a járművek össze ne
verődjenek, és sérülést ne okozzanak. Ezt követően vegye át az okmányokat. A partközelben lévő vízi járművet a
vízen és vízben lévő személyek veszélyeztetése nélkül irányítsa a partra és köttesse ki. Partraszállás után a
gyalogosjárőr intézkedése szerint járjon el.

48.5 Járőrszolgálat légi járművel

A légi járművel szolgálatot teljesítő járőr feladatát az elöljáró által meghatározott és a légi közlekedésre
vonatkozó szabályok szerint bejelentett repülési útvonalon vagy légtérben teljesíti.

Célszerű szervezni:
 a közúti (vasúti, vízi) járműforgalom ellenőrzésére;
 meghatározott terület légi figyelésére, kutatására;
 bűncselekményt elkövető, gépjárművel menekülő tettes felderítésére, követésére.

A járőr a feladatát a földi járőrszolgálatokkal és más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben végezze.
A légi jármű vezetője a légi jártnő üzemeltetésétől, a repülési feladattól eltérő más feladatot nem kaphat. A
repülés biztonságára vonatkozó utasításait mindenki a járőr vezetője is köteles végrehajtani.
A járőrszolgálat teljesítése során szükségessé váló leszállást követően a lég jármű megbízható őrzéséről a járőr
vezetője köteles gondoskodni. Légi jármű a leszállóhelyen őrizetlenül nem maradhat.

Járőrszolgálat ellátása helikopteren:

Egyedi szolgálati forma, amely nagyfokú fegyelmet igényel. A helikopter vezetője tartsa be a légi repülés
szabályait, figyelje a rádióforgalmazást. A helikopteren helyet foglaló rendőr alkalmazkodjon a repülés sajátos
szabályaihoz. Tartson rádióösszeköttetést a földi rendőri szervekkel, figyelje az útiránytervben fogaltokat, a
közúton, vízen közlekedőket. Közlései legyenek rövidek, lényegre törők. A légtérben való tartózkodás során az
előírt repülési magasságtól nem térhet el, repülési manővereivel indokolatlanul nem kelthet riadalmat a földön,
vízen tartózkodók között.

Helikopter alkalmazása gépjármű megállítására:

A helikopteren szolgálatot ellátó rendőr a földi rendőri szervvel, járőrrel közli a helikoptertől észlelt
szabálysértést, bűncselekményt. Az elkövető gépjármű megállítását a földön szolgálatot teljesítő gyalogos, gép -
kocsizó, vagy motoros-járőr hajtja végre, a korábban leírtak szerint.

A járőr alapvető feladata

A Rendőrségről szóló törvénnyel és a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatával összhangban:

 a szolgálat teljesítése során a járőr alapvető feladata a törvények és más jogszabályok maradéktalan
megtartása és a hatáskörébe tartozó esetekben azok betartatása,
 olyan emberi, erkölcsi magatartás tanúsítása, amely alkalmassá teszi a törvénytisztelő polgárok
bizalmának, együttműködésének megnyerésére, ezáltal feladatai teljesítésére,
 külső megjelenése, öltözete, felszerelésének szabályszerű viselése segítse a polgárokat a rendőri
hovatartozásuk egyértelmű felismerésében, járuljon hozzá a kedvező rendőrkép kialakításához.

50. A járőrök és az őrök eligazítása, beszámoltatása, a váltás rendje

50.1 Az eligazítás

A járőröket és az őröket a szolgálatba indulás előtt a feladataik végrehajtására fel kell készíteni, és el kell
igazítani. Az eligazítást a szolgálatirányító parancsnok (eligazító parancsnok) tartja.
Osztott szolgálat esetén az eligazítás a szolgálatteljesítés mindkét részére szól. Ismételt eligazítást csak indokolt
esetben kell tartani. Huzamos ideig azonos szolgálati feladatot ellátó járőr, őr eligazítására, amennyiben a
feladatára vonatkozó újabb adatok nem merülnek fel, több szolgálatára vonatkozóan is egy eligazítás keretében
kerülhet sor, de legalább 5 munkanaponként részére újabb eligazítást kell tartani. A fogdaőrt, kísérő őrt,
rendkívüli őrt minden szolgálatba lépése előtt el kell igazítani. Az eligazításon a rendőr a részére szolgálatra
meghatározott öltözetben, fegyverzettel és felszereléssel köteles megjelenni. A szolgálatát akadályozó
körülményekről azonnal tegyen jelentést.
Pontosan rögzítse a részére megbatározott célokat, tegyen javaslatot a célok megvalósítását szolgáló felada tok
meghatározására. Az elvégzendő tevékenységhez a rendelkezésre álló feltételek, információk és okmá nyok
megismerését követően az eligazító parancsnok támogatásával válassza ki a feladatai ellátását biztosító
munkamódszereket, és készüljön fel azok alkalmazására.

Amennyiben a szolgálat kezdetekor nincs szolgálatirányító (eligazító) parancsnok, úgy ezt a feladatot az
ügyeletes végzi, vagy a parancsnok eligazító füzetben rögzíti az eligazítás tartalmát, amelyet a rendőr a szolgálat
kezdetekor köteles elolvasni.

az eligazításon
- a rendőr a részére szolgálatra meghatározott öltözetben,
- fegyverzettel és felszereléssel köteles megjelenni
- a szolgálatát akadályozó körülményekről azonnal tegyen jelentést
- rögzítse a részére meghatározott célokat, feladatokat
- rendelkezésre álló feltételek, információk és okmányok megismerése

Az eligazítási füzetnek a szolgálatba induló járőrök, őrök részére tartandó eligazítási szempontokat kell
tartalmaznia az eligazítás ideje, járőrök, őrök megjelölése feltüntetésével. Az eligazítási füzetet az eligazító
parancsnok az eligazítást megelőzően köteles kitölteni, az eligazításon elhangzottakkal kiegészíteni, majd azt a
szolgálatirányító parancsnoknak bemutatni (az abban rögzítettekről tájékoztatást adni).

Az eligazító parancsnok

- az eligazítás során győződjön meg arról, hogy valamennyi, eligazításra kötelezett rendőr megjelent;
ellenőrizze ruházatukat, felszerelésüket, helyszíni bírságolási és egyéb szolgálati okmányaikat,
fegyverzetüket, szolgálatra való alkalmasságukat.
- hiányos felszereléssel, ápolatlan vagy a biztonságos szolgálatellátást veszélyeztető külsővel és
ruházatban megjelenő rendőr szolgálatba nem léptethető
- az eligazító parancsnok ismertesse az illetékességi terület
- ezen belül hangsúlyozottan a járőrkörzet (járőrútvonal) - közbiztonsági viszonyait
- határozzon meg a járőr (őr) részére célokat, feladatokat,
- bocsássa rendelkezésre a feladatok ellátását segítő feltételeket, információkat, okmányokat
- az eligazításon elhangzottak lényegét, a célokat és feladatokat dokumentálni kell,

Hiányos felszereléssel, ápolatlan vagy a biztonságos szolgálatellátást veszélyeztető külsővel és ruházatban

megjelenő rendőrszolgálatba nem léptethető.
Ismertesse az illetékességi terület ezen belül hangsúlyozottan a járőrkörzet (járőrútvonal) közbiztonsági
viszonyait.
Határozzon meg a járőr (őr) részére olyan világos és elérhető célokat, amelyek, megvalósítása hozzájárul az
adott terület közbiztonságának fenntartásához. Ennek érdekében a járőr (ők) javaslatainak figyelembevételével
határozza meg az elvégzendő feladatokat.
Ismertesse és bocsássa rendelkezésre a feladatok ellátását segítő feltételeket, információkat, okmányokat.
Nyújtson segítséget a járőrnek a feladatai ellátását szolgáló munkamódszerek kiválasztásához.
Ha a járőr (őr) a szolgálata megkezdése elölt nem kap minden alkalommal eligazítást, úgy a részére a legutolsó
alkalommal tartott eligazításon meghatározottakkal összhangban önállóan kell felkészülnie.
Ebben az esetben lehetővé kell tenni számára, hogy mindazokhoz az információkhoz, okmányokhoz
hozzájusson, amelyek a szolgálata eredményes ellátásához szükségesek.
Fel kell hatalmazni a járőrt (őrt), hogy a rendelkezésre álló feltéteteket megismerje, és azokat igénybe vegye.
Az eligazításon elhangzottak lényegét a célokat és feladatokat az eligazítási okmányban vagy ezt kiváltó
informatikai módon dokumentálni kell.

50.2 A beszámoltatás

A szolgálatból bevonuló járőrt, őrt:

- a bevonulását követően szóban be kell számoltatni a részére meghatározott célok megvalósulásáról
- a feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól, intézkedéseiről,
- a közbiztonsági és közlekedés-biztonsági
- a bűnügyi helyzetre vonatkozó észrevételeiről, megfigyeléseiről,
- a bűnmegelőzést szolgáló javaslatairól.

A beszámoltató parancsnok tegye lehetővé és követelje meg:

- hogy a rendőr az intézkedéseivel,
- tapasztalataival összefüggő iratokat szolgálati időben elkészítse
- azokat a beszámolással egy időben adja le
- az a járőr, őr, aki csak időszakos eligazításra kötelezett, a beszámolást híradó (informatikai) eszköz
útján is megteheti
- a beszámoltatás végrehajtását,
- a járőr, őr által tett intézkedéseket, szolgálati tapasztalatait hivatalos okmányban
- a beszámoltató parancsnoknak (ügyeletesnek) dokumentálni kell úgy,

A beszámoltató parancsnok győződjön meg a járőr, őr részére meghatározott feladatok teljesüléséről, a tett
intézkedésekről, azok hatásáról és állampolgári fogadtatásáról, jogszerűségéről, tekintse át az elkészített írásos
jelentéseket, feljelentéseket, végezze el azok revízióját. Ellenőrizze a helyszint bírságolási okmányokat, a
beszámoltatott rendőr véleményének figyelembevételével elemezze és értékelje az elvégzett szolgálati
tevékenységet. Ezek alapján határozza meg a szükséges és változtatásokat segítő feladatokat. Közölje a rendőr
következő szolgálatba lépésének időpontját, várható feladatát.
A beszámoltatás végrehajtását, a járőr, őr által tett intézkedéseket, szolgálati tapasztalatait hivatalos okmányban
vagy más módon a beszámoltató parancsnoknak (ügyeletesnek) dokumentálni kell úgy, hogy az visszakereshető,
értékelhető, a parancsnoki elemző-értékelő munka során felhasználható legyen.

Az eligazításhoz hasonlóan a beszámoltatás is történhet a parancsnok távollétében, az erre rendszeresített

okmány felhasználásával.
A beszámoltatási füzet a szolgálatból bevonuló járőrök, örök általjelentett események, intézkedések és egyéb
nyilvántartásra kötelezett adatok rögzítésére szolgál. Vezetéséért a beszámoltatást végző parancsnok a felelős.
Az eligazítási és a beszámoltatási füzet képezhet egy okmányt, ebben az esetben az eligazító és beszámoltató
rése elkülönítetten kell vezetni.

50.3 A váltás rendje

Az őr- és járőr váltására általában az eligazítás és a beszámoltatás keretei között kerül sort, azonban bizonyos
esetekben – ahol folyamatos rendőri jelenlét szükséges (pl.: objektumőr, fogdaőr) – helyszíni váltásra kerül sor.
A helyszíni váltásra vonatkozó előírásokat az alábbiak szerint határozza meg a Szabályzat:

A járőr vagy az őr a szolgálatának befejezésekor a helyszínen (a járőrkörzetében, járőrútvonalán, mozgóőr

őrhelyén) is leváltható.
A helyszíni váltásra akkor kerülhet sor, ha a szolgálati helyen a folyamatos, megszakítás nélküli rendőri jelenlét
indokolt.

A váltás helyén a szolgálatot befejező járőr, őr tájékoztassa a szolgálatot kezdő járőrt, őrt:

 a szolgálata során szerzett tapasztalatairól,

 a kapott külön feladatokról, intézkedéseiről,
 minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálatot kezdő járőr, őr szolgálatához szükséges.
 Adja át a meghatározott szolgálati eszközöket, okmányokat.

A szolgálatot befejező és a szolgálatot kezdő járőr, őr a váltás megtörténtét híradó eszközön jelentse a
szolgálatirányító parancsnoknak.

A váltás helyére a ki-és bevonulás módját a szolgálatszervező parancsnok határozza meg.

Abban az esetben, ha a leváltandó járőr, őr nincs a meghatározott időpontban a váltás helyén, a váltásra érkező
rendőr erről azonnal tegyen jelentést, ellenőrizze a kijelölt szolgálati helyét, kísérje meg a leváltandó járőr, őr
felkutatását, és kezdje meg a részére az elöljáró által adott feladatok végrehajtását.
Amennyiben a járőr, őr az előírt időben nem kap váltást, jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak, majd a
kapott utasításnak megfelelően járjon el.

A járőr, őr a szolgálatból történő bevonulás megkezdése előtt erről tegyen jelentést a szolgálatirányító
parancsnoknak, ellenőrizze felszerelését, fegyverzetét, ruházatát.
A bevonulást követően összegezze tapasztalatait, intézkedéseit, számoljon be parancsnokának szolgálati
tevékenységéről, majd készítse el a jelentéseket, feljelentéseket.

50.4 A szolgálat tervezése, szervezése

A szolgálat tervezése:
- a parancsnok munkájának része,
- amely során az illetékességi területe közbiztonsági,
- közlekedésbiztonsági,
- bűnügyi helyzetének elemzése, értékelése,
- az elöljáró utasításai,
- a lakosság biztonságérzetét befolyásoló tényezők,
- illetve az önkormányzat közbiztonságra vonatkozó elvárásai,
- a különböző megkeresések, lakossági jelzések,
- a közterületi szolgálatot teljesítők beszámoltatása során ismertté vált ínformációk,
- valamint a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavétele alapján kialakítja döntését,
- a feladatok elosztására, a szolgálatellátás módjára,
- az ehhez szükséges létszám és technikai eszközök igénybevételére vonatkozóan.

A szolgálat szervezése:
- a parancsnok döntése,
- a rendelkezésre álló létszám
- a technikai eszközök, feladatok szerinti elosztásáról,
- a járőrök, őrök részére a feladatok meghatározása, tevékenységük összehangolása.

A járőrszolgálatok, őrszolgálatok tervezéséhez és szervezéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a tervező,

szervező munka szabályszerű végrehajtásáért a rendőri szerv azon szolgálati ágának a vezetője a felelős, akinek
a járőrszolgálat jellegét, az őrszolgálat módját meghatározó fő feladat a hatáskörébe tartozik.

A szolgalat tervezetében egy hónapra előre kell tervezni- a szolgálati (munka-) időrendszemek megfelelően - a
pihenőnapon vagy szabadságon lévőket, illetve a más feladatra vezényelteket.
A tervezéskor általános szabályként kell figyelembe venni, hogy az erők és eszközök zöme a közbiztonsági és
bűnügyi szempontból legjelentősebb körzetekben és időszakokban összpontosuljon, lehetőség legyen minden
napszakban a váratlanul jelentkező eseményekre, bejelentésekre, segélyhívásokra való azonnali rendőri
reagálásra.
A rendőr járőr- és őrszolgálatban töltendő ideje legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra lehet.

A járőr (őr) teljes (napi) szolgálati idejébe szolgálatonként be kell számítani:

 a járőrszolgálatban vagy őr-szolgalatban töltött időt,
 a felügyeleti, készültségi szolgálatban vagy más szolgálati formában, illetve riadóval eltöltött időt,
 a munkaközi szünetet,
 az eligazítás és a beszámoltatás idejét
 a jelentések, feljelentések elkészítésének idejét ,
 a munkaértekezlet,
 a továbbképzésen (motoros járőrök tavaszi gyakorlásán), gyakorlata, lövészeten töltött időt,
 a járművek, felszerelések karbantartására fordítandó időt,
 a szolgálatellátással, a rendőri intézkedéssel összefüggésben a hatóság vagy a bíróság előtti
megjelenés idejét, amennyiben a rendőrt idézték,
 a szolgálati kutyák ellátására, ápolására fordított időt (naptári naponként 1 óra),
 a szolgálati kutyák szinten tartó képzésére járőrkutyák esetében heti 3 órát,
 a szolgálati lovak etetésére, ápolására, az istálló rendben tartására fordított időt (naptári naponként 2 óra),
 a szolgálati lovak szinten tartó képzésére heti 6 órát.

A szolgálatot tervező vagy beszámoltatást végző parancsnok köteles a szolgálattervezetet a személyi állomány
részére kihirdetni és a szolgálati helyen kifüggeszteni, az érintettek részére hozzáférhetővé tenni. A
szolgálattervezet szükség szerinti módosítását végezze el, erről az érintett állományát értesítse.
51. A szolgálati munkaidő rendszerek

A rendőrség hivatásos állományú tagjai különböző munkaidő rendszerekben teljesítik szolgálatukat.

A szolgálatteljesítési időre vonatkozó előírásokat – a munkaidő rendszertől függetlenül – az alábbiak szerint
határozza meg a Hszt.

84. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.

(2) A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb,
de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(3) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, de legfeljebb
négyhavi keretben is meghatározható.
(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a
szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével
legfeljebb hat havi keretben is meg lehet határozni.
85. § (1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő
ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű
szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.
(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő
egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
86. § (1) A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai
szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24
órás szolgálatra nem lehet beosztani.
(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés
megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az
onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.
(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A
folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra
eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati
elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.
(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres
szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai. Munkaszüneti napon
teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is
megilleti.

Az egyes munkaidőrendszerekre vonatkozó részletes szabályok:

23/2008. (OT 14.) ORFK utasítás a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatteljesítési idejéről,
valamint a szolgálati időrendszerekről

2. Az utasítás alkalmazásában:
a) Szolgálatteljesítési nap: az a nap, amelyen szolgálatot kell teljesíteni, illetve a következő napra áthúzódó
szolgálat esetében a szolgálatteljesítés kezdetének napja.
b) Napi szolgálatteljesítési idı: a szolgálatteljesítés napján (napjain) munkavégzéssel töltött idı. A
munkavégzéssel töltött időbe be kell számítani a munkaközi szünetet, a szolgálathoz (munkavégzéshez)
kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységként a szolgálat átadása-átvételének (különösen az eligazítás és
beszámoltatás) időtartamát, továbbá a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági
követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 4. §-a szerint biztosított 10 perces szüneteket is.
c) Munkaközi szünet: a napi szolgálatteljesítési idő részét képező idő, amelynek célja, hogy az állomány
tagjának a napi szolgálatteljesítés közben biztosítsa az étkezést, tisztálkodást, pihenést.
d) Készenléti jellegű beosztás: olyan beosztás, amelyben a szolgálatteljesítési idő vagy annak egy része
tényleges munkavégzés nélkül, pusztán a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésével telik.
e) Szolgálatközi szünet: az osztott szolgálat alkalmazása esetén a részidőszakok között eltelt idő, amely a
szolgálatteljesítési időbe nem számít be.
f) Törzsidő: a rugalmas szolgálati időrendszerben a szolgálatteljesítési idő azon része, melyet az állomány tagja
valamennyi szolgálatteljesítési napon szolgálati helyén, illetve meghatározott helyen köteles tölteni.
g) Peremidő: a rugalmas szolgálati időrendszerben a szolgálatteljesítési idı azon része, melyet az állomány
tagja az általa, illetve a szolgálatszervezést végző közvetlen vezetı által meghatározott időszakban tölt el.
h) Szabadidő: az az időtartam, amelyben a szolgálati időrendszer jellegéből adódóan nem kell szolgálatot
teljesíteni. Magában foglalja a pihenőidőt, illetve a pihenőnapot, amelyeket a szolgálat szervezése során jelölni
kell.
i) Munkaszüneti nap: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (3) bekezdésében és
a Hszt. 264. §-ában meghatározott napok.
j) Heti pihenőnap: a naptári hét előre meghatározott napjai, amelyeken nem kell szolgálatot teljesíteni, és
amelyek kiadása a Hszt. 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint történik. A pihenőnap
általában a naptári nap nulla órájától huszonnégy órájáig tart, másnapra átnyúló szolgálatteljesítés esetén
azonban a szolgálat befejezésétől kell számítani a pihenőnapot, amelynek mértéke huszonnégy óránál rövidebb
nem lehet.
k) Pihenőidő: a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálat-teljesítés kezdete közötti
időtartam, amely nem számít pihenőnapnak. A pihenőidő tartama legalább 8 óra, amelybe a lakásról a
szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.
l) Rendkívüli időjárási viszonyok: különösen a 90 km/óra sebességű szél, a +32 °C feletti kültéri hőmérséklet
árnyékolt mérőhelyen, a -10 °C fok alatti kültéri hőmérséklet, villámcsapás és annak közvetlen veszélye, az
intenzív és tartós csapadékhullás, illetve ezen időjárási körülmények kombinációja.
3. A Rendőrségnél hivatali, rugalmas, vezényléses, váltásos, kombinált, valamint egyéni szolgálati időrendszerek
alkalmazhatók.
4. Az alkalmazandó szolgálati időrendszerről az állományilletékes parancsnok dönt, amit a kinevezési
okmányban és a munkaköri leírásban kell rögzíteni.
5. A szolgálatteljesítési időbeosztást és a pihenőnapokat a szolgálatszervezést végző közvetlen vezető határozza
meg. A szolgálatteljesítési időbeosztást és a pihenőnapokat legalább egy hét időtartamra vonatkozóan, ezen
időtartam kezdetét megelőzően legalább tíz nappal kell közölni az állomány tagjával, kivéve, ha a szolgálatba
lépés időpontja nem látható előre. A közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól és pihenőnapoktól csak indokolt
esetben lehet eltérni.
6. A szolgálatot - a lakossági érdekekre, a helyi sajátosságokra, az állomány személyi körülményeire, a
célszerűségre és a költségtakarékossági szempontokra is figyelemmel - úgy kell tervezni-szervezni, hogy a
feladatok maradéktalanul végrehajthatók legyenek, azonban indokolatlan túlmunkát ne kelljen elrendelni.
Közterületi járőrszolgálat esetén a rendőri szerv reagáló képességét mindenkor biztosítani kell, a
szolgálatteljesítés kezdő időpontjában a közterület rendőri ellenőrzés nélkül nem maradhat.
7. Rendkívüli időjárási viszonyok között a napi szolgálatteljesítési idő osztottan is megállapítható. A szolgálatot
ebben az esetben át lehet szervezni úgy, hogy az állomány tagja legfeljebb két órán keresztül legyen kitéve a
rendkívüli időjárási hatásoknak.
8. A szolgálatteljesítési időbeosztást és a pihenőnapokat hiteles és naprakész állapotban, az állomány által is
követhetően, rögzített módon kell nyilvántartani. A szolgálatteljesítési nyilvántartás helyben kialakított rendszer,
ami lehet manuális vagy technikai eszközzel támogatott. Az állományilletékes parancsnok vagy az általa
megbízott vezető rendszeresen köteles ellenőrizni a szolgálatteljesítési idıvel kapcsolatos rendelkezések
betartását.

II. Hivatali szolgálati időrendszer

9. Hivatali szolgálati időrendszerben azok teljesíthetnek szolgálatot, akiknek a munkaköre csak a nappali
időszak meghatározott részében kívánja meg a szolgálat ellátását.
10. A szolgálatteljesítési napok naptári hetenként hétfőtől péntekig tartanak. A heti szolgálatteljesítési idő 40
óra, melyet hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig, vagy 8.00 órától 16.30 óráig, pénteki munkanapon 7.30
órától 13.30 óráig, vagy 8.00 órától 14.00 óráig terjedő időben kell teljesíteni.
11. A hivatali szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálatkezdésének és befejezésének időpontját az
állományilletékes parancsnok - szolgálati érdekből vagy kérelemre - az előző pontban foglaltaktól eltérően is
megállapíthatja.
12. A 10. pontban meghatározott időpontoktól eltérően a napi szolgálat teljesíthető két részre osztva is, annak
azonban egyik része sem lehet 4 óránál rövidebb. A részidőszakok között legalább 4 óra szolgálatközi szünetet
kell biztosítani. Az osztott szolgálatteljesítési idő alkalmazásánál az utolsó szolgálatteljesítési időtartam
befejezése és a következő napi szolgálatteljesítési idő kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár, amelybe a
lakásról a szolgálatteljesítés helyére és az onnan történő visszautazás időtartama nem számít bele.
13. A munkaközi szünet naponta 30 perc.
14. Heti pihenőnap a szombat és a vasárnap.
15. A hivatali szolgálati időrendszertől eltérő szolgálati időrendszert kell alkalmazni, ha ezt a szolgálati
feladatok teljesítése szükségessé teszi. Amennyiben a hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőnek
ideiglenesen egyéb időrendszerben kell szolgálatot teljesíteni, részére biztosítani kell az adott szolgálati
időrendszernél megállapított szabadidőt. Az egyéb szolgálati időrendszerben történő foglalkoztatás időtartama
hat hónap alatt nem haladhatja meg a 30 napot.

III. Rugalmas szolgálati időrendszer

16. Szolgálatteljesítési nap lehet naptári hetenként vasárnap kivételével a hét bármely 5 napja. A
szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az
adott időszak munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő
nem lehet 5 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb.
17. A napi szolgálatteljesítési idő törzsidőből és peremidőből áll. A törzsidő napi 5 óra, ami 8.30 órától 13.30
óráig tart. A szolgálatszervezést végző közvetlen vezető szolgálati érdekből a peremidő legfeljebb 50%-áig
meghatározhatja a szolgálatteljesítési időszakot.
18. Ha a napi szolgálatteljesítési idı a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után
legalább tizenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
19. Heti pihenőnap a vasárnap, amelyhez második pihenőnapként szombat vagy hétfő kapcsolódik.

IV. Vezényléses szolgálati időrendszer

20. A vezényléses szolgálati időrendszert azoknál a beosztásoknál lehet alkalmazni, amelyeknél a feladat ellátása
adott időszakban eltérő létszámú állományt igényel.
21. A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie
az adott hónap munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési
idő legalább 4, legfeljebb 12 óra lehet.
22. A napi szolgálat teljesíthető két részre osztva is, annak azonban egyik része sem lehet 4 óránál rövidebb. A
részidőszakok között legalább 4 óra szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Az osztott szolgálatteljesítési idő
alkalmazásánál az utolsó szolgálatteljesítési időtartam befejezése és a következő napi szolgálatteljesítési idő
kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítés helyére és az onnan történő
visszautazás időtartama nem számít bele.
23. Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után
legalább tizenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
24. Heti pihenőnapok a naptári hét előre meghatározott legalább két napja, amelynek négyhetenként két
alkalommal vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati
elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók.
25. Amennyiben a vezényléses szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőnek ideiglenesen váltásos szolgálati
időrendszerben kell szolgálatot teljesítenie, részére biztosítani kell az adott váltásos szolgálati időrendszernél
megállapított szabadidőt. Az ideiglenesen váltásos szolgálati időrendszerben történő foglalkoztatás időtartama
hat hónap alatt nem haladhatja meg a 30 napot.

V. Váltásos szolgálati időrendszerek

I. számú váltásos szolgálati időrendszer

26. Az I. számú váltásos szolgálati időrendszert azokban a folyamatos munkavégzést igénylő beosztásokban lehet
alkalmazni, ahol a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. A váltás működtetéséhez legalább 6 fő
szükséges.
27. Az I. számú váltásos szolgálati időrendszer váltásonként 12 óra szolgálat 24 óra szabadidő, 12 óra szolgálat
48 óra szabadidő, vagy váltásonként 12 óra szolgálat 12 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 48 óra szabadidő, 12
óra szolgálat 12 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 72 óra szabadidő.
28. A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie
az adott időszak munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési
idő a váltási rend szerint számított folyamatos 12 óra.
29. A munkaközi szünet szolgálati naponként 60 perc.
30. Az I. számú váltásos szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapok a hét előre meghatározott naptári napjai,
amelyeket a havi szolgálatvezénylési tervben kell meghatározni. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok
összevontan is kiadhatók.
II. számú váltásos szolgálati időrendszer
31. A II. számú váltásos szolgálati időrendszer részben vagy egészben készenléti jellegű (például ügyeleti-, őr )
szolgálatokban alkalmazható akkor, ha - halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve - az állomány tagja
legalább 4 órát alvással tölthet. A váltás működtetéséhez legalább 6 fő szükséges.
32. A II. számú váltásos szolgálati időrendszer váltásonként folyamatos 24 óra szolgálat 72 óra szabadidő.
33. A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie
az adott időszak munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával.
34. A munkaközi szünet szolgálati naponként két alkalommal 30-30 perc, továbbá ezen felül 4 óra, amely -
halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve - az erre alkalmas helyiségben, a ruházat könnyítése mellett,
pihenéssel tölthető.
35. A II. számú váltásos szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapok a hét előre meghatározott naptári napjai,
amelyeket a havi szolgálatvezénylési tervben kell meghatározni. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok
összevontan is kiadhatók.

VI. Kombinált szolgálati időrendszer

36. A kombinált szolgálati időrendszer a váltásos, vezényléses, továbbá a hivatali szolgálati időrendszer
kombinációjának függvényében alakul. A szolgálati időrendszer váltását a szolgálatos napot követő szabadidő
letelte után lehet végrehajtani.
37. A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell megállapítani, melynek meg kell egyeznie
az adott hónap munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidő szorzatával.
38. Heti pihenőnap - a szolgálati beosztástól függően - a naptári hét előre meghatározott, legalább két napja,
amelynek négyhetenként két alkalommal vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői pihenőnap
kapcsolódjon.
39. Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 8 órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után
legalább tizenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
40. A 24 órás szolgálati idő alkalmazása esetén a II. számú váltásos szolgálati időrendszer munkaközi szünetére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
41. A szabadság kiadása az alkalmazott szolgálati időrendszer szerinti szabadidőt követően hivatali
munkanapban történik.

VII. Egyéni szolgálati időrendszerek

Az egyéni szolgálati időrendszerek közös szabályai

42. Az egyéni szolgálati időrendszer az ezen utasításban szabályozott bármely szolgálati időrendszer
kombinációja, amely a titkos információgyűjtés elrendelésére jogosult vezető írásos javaslatára, valamint a
speciális rendőri feladatok végrehajtása érdekében engedélyezhető.
43. Az egy havi, illetve a háromhavi időkeretben megállapított személyre szóló szolgálatteljesítési rend
ismételhető, azonban a hivatásos állományú kérelmére vissza kell térni a kinevezési okmányban és a munkaköri
leírásban szereplő eredeti szolgálati időrendszerben történő foglalkoztatásra.
44. A szabadság kiadása a szolgálatot követő szabadidő után, hivatali munkanapokban történik.
45. Az engedéllyel rendelkező személyek szolgálatteljesítésének ellenőrzése és nyilvántartása a közvetlen vezető
feladata.
46. Ha a szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után
legalább 15 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
47. Heti pihenőnapok a naptári hét előre meghatározott legalább két napja, amelynek négyhetenként két
alkalommal vasárnapra kell esnie úgy, hogy második pihenőnapként hozzá
szombati, vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is
kiadhatók. A havi időkeretben teljesített egyéni időrendszerre vonatkozó szabályok
48. A titkos információgyűjtés elrendelésére jogosult vezető írásos javaslatára az állományilletékes parancsnok
meghatározott időszakra, eseti, személyre szóló szolgálatteljesítési rendet engedélyezhet.
49. Eseti, személyre szóló szolgálatteljesítési rend esetén a szolgálatteljesítési időt legfeljebb egy havi keretben
kell meghatározni, amelynek meg kell egyeznie az adott hónap munkanapjai számának és a napi 8 órás
munkaidőnek a szorzatával.
A háromhavi időkeretben teljesített egyéni időrendszerre vonatkozó szabályok 50. A speciális rendőri feladatok
végrehajtása érdekében az állományilletékes parancsnok legfeljebb háromhavi
keretben, személyre szóló szolgálatteljesítési rendet engedélyezhet:
a) a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának állománya és a
Készenléti Rendőrség légi kísérést végrehajtó állománya,
b) a Köztársasági Őrezred végrehajtó állománya, továbbá
c) a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi, Szervezett Bűnözés Elleni, Bűnügyi, Területi, Műveleti
Főosztályai, továbbá a Tanúvédelmi Szolgálat állománya részére.
51. A legfeljebb háromhavi személyre szóló szolgálatteljesítési rend alkalmazása esetén a szolgálatteljesítés
idejének meg kell egyeznie az érintett hónapok munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a
szorzatával.

52. A szolgálat irányítása és ellenőrzése

52.1 A szolgálat irányítása

A közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésére, az őrszolgálatok ellátására vezényelt járőrök és őrök
szolgálat közbeni közvetlen irányítását - a rendőri szerv vezetője által meghatározott rendben - a kijelölt
szolgálatirányító parancsnok végzi.
Egy rendőri szervnél a járőrök és az őrök feladatuk teljesítésének során - szolgálati ághoz, szolgálathoz való
hovatartozásuktól függetlenül - lehetőleg egy szolgálatirányító parancsnok alárendeltségébe tartozzanak.
Ha a járőrszolgálat irányítását ügyelet végzi, szolgálati okmányokkal úgy kell ellátni, hogy rendelkezésére
álljanak a járőrökkel, az őrökkel, a szomszédos, az alárendelt és az elöljáró rendőri szervekkel, valamint más
szervekkel történő összeköttetést szolgáló (vezetékes és vezeték nélküli) híradó eszközök, az adatrögzítő és
adatkérő informatikai berendezések, és közvetlenül értesüljön a személyesen vagy telefonon tett bejelentésekről,
segélyhívásokról. Az ügyeletes a járőr kérésére soron kívül köteles minden rendelkezésére álló lehetőség
felhasználásával támogatást nyújtani a közterületen intézkedő járőrnek.
Az utasításra küldött járőr tevékenységét az ügyeletes az intézkedés befejezéséig köteles fokozott figyelemmel
kísérni.

A rendőri szerv folyamatos működése szempontjából kiemelt jelentőségű tervek és más okmányok egy példányát
a szolgálatirányító parancsnoknál is el kell helyezni, amelyek átadás-átvétel tárgyát képezik.
A járőrök és az őrök a szolgálatirányító parancsnok közvetlen alárendeltségébe- amennyiben az nem
szervezetszerű elöljáró - az eligazítás megkezdésekor kerülnek, és alárendeltségük a beszámoltatást követően
szűnik meg. Az eligazítást és a beszámoltatást végző parancsnok, - ha nem azonos a szolgálatirányító
parancsnokkal - köteles a szolgálatirányító parancsnok részére a szükséges tájékoztatást megadni. Szolgálatban
lévő járőrnek és őrnek utasítás - a Szolgálati Szabályzat 93.§ (2) bekezdésében írtak kivételével (az elöljárói
viszonyba lépés) - csak a szolgálatirányító parancsnok útján adható.

A szolgálatirányító parancsnok ismerje:

 az illetékességi területének közbiztonsági, bűnügyi helyzetét,
 a végrehajtott rendőri intézkedéseket, a beszámoltatások tapasztalatait,
 a tervezett rendezvények, más események adatait,
 a végrehajtandó és folyamatban lévő rendőri feladatokat,
 az elöljáró döntéseit a feladatok végrehajtására,
 a rendelkezésére álló személyi állomány, technikai eszközök létszámát, mennyiségét, alkalmazásuk
lehetőségeit,
 a járőrök és örök létszámát, feladatát, szolgálati idejét, az ellenőrzés alá vont járőrkörzetek, mozgóőr
követek, járőrútvonalak, őrhelyek elhelyezkedését, jellemzőit,
 az erők és eszközök összevonásának, átcsoportosításának lehetőségeit,
 a rendőri szerv riasztásával, a személyi állomány értesítésével, bevonultatásával, a körlet őrzésére és
védelmével, az objektumba történő beléptetés és bent tartózkodás rendjével, a "K" akciók, fokozott
ellenőrzések elrendelésével kapcsolatban meghatározott feladatokat,
 az együttműködés, értesítés, riasztás rendjére,
 a csapaterőbe szervezett állomány létszámát, hadrafoghatóságát, értesítési lehetőségeit, illetőleg a rendőri
csapaterővel kapcsolatos szolgálati feladatokat.

A szolgálatirányító parancsnok jogosult és köteles:

 a bejelentések, segélyhívások elbírálására, a szükséges rendőri intézkedések meghatározására,

 a szolgálatban lévő járőrök, rendőrök részére utasításadásra, rendőri intézkedés, a járőrkörzet,
járőrútvonal, mozgóőr körlet, őrhely elhagyásának elrendelésére, engedélyezésére, az alárendeltségébe
tartozó állomány összevarrására, átcsoportosítására,
 a készenléti ügyeleti szolgálat berendelésére, a készültség szolgálatot ellátók kirendelésére, feladatuk
meghatározására; a végrehajtott rendőri intézkedések előzetes revíziójára,
 jelentések bekérésére,
 elismerésre vagy fegyelmi felelősségre vonásra történő javaslattételére,
 kapcsolattartásra a szomszédos rendőri és más szervekkel, őket-intézkedésre, tájékoztatásra felkérheti,
 biztosítani a járőrök, őrök által kért, a szolgálat vagy az intézkedés lefolytatásához szükséges adatokat.

A rendőri szerv vezetője a szolgálatirányító parancsnok szolgálati feladatkörét bővítheti.

A szolgálatirányító parancsnokhoz érkező bejelentéseket, segélyhívásokat és jelentéseket, az általa tett in -
tézkedéseket, a kiadott utasításait az időpont (nap, óra, perc), a tartalom, a jelentő (bejelentő), illetve a vég-
rehajtásra közvetlen kötelezett adatainak feltüntetésével naplózni kell. A naplózás történhet kézzel vagy
informatikai eszközökkel úgy, hogy a később - az iratkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően -
visszakereshető legyen.
52.2 A szolgálatellátás ellenőrzése

A szolgálatellátás ellenőrzése az elöljáró azon szolgálati tevékenysége, amelynek során, a helyszínen

meggyőződik a járőr, őr szolgálatellátásának szabályosságáról, a feladatok ismeretéről, teljesítéséről,
intézkedéseiről. Az ellenőrzés legyen segítő jellegű, amely a helyes intézkedési módszerek gyakorlati
bemutatásán keresztül ösztönzi a járőrt, őrt a szolgáltató jellegű közösségi rendőri mentalitás kialakítására.

A járőrt, őrt ellenőrizhetik:

- az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;
- az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti főosztályvezetői;
- Ellenőrzési Szolgálat munkatársai;
- a területileg illetékes rendőrfőkapitányok és helyetteseik;
- a területileg illetékes rendőr-főkapitányságok közrendvédelmi és közlekedésrendészeti (fő-) osztályvezetői és
helyettesei, alosztályvezetői;
- a területileg illetékes rendőrkapitányok és helyetteseik;
- a járőrt, őrt vezénylő szerv vezetője, helyettesei, valamint
- a felsorolt vezetők által nyílt paranccsal erre felhatalmazott személyek;
- saját és az alárendeltségükbe utalt állomány vonatkozásában a szolgálatot ellátó rendőr közvetlen előljárói.

A járőr, őr győződjön meg az ellenőrzős jogszerűségéről, az ellenőrzésre érkező elöljárónál jelentkezzen, majd
tegyen jelentést feladatáról, szolgálat közbeni tapasztalatairól, intézkedéseiről; válaszoljon a feltett kérdésekre,
mutassa be szolgálati okmányait. Az ellenőrző elöljáró az ellenőrzött részére közvetlenül a szolgálatára irányuló
konkrét utasítást csak akkor adhat, ha a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatában
meghatározottak szerint az elöljárói viszonyba lépés fettételei fennállnak. Ebben az esetben az ellenőrző elöljáró
felel az intézkedés jogszerűségéért és köteles azt befejezéséig irányítani.

Az ellenőrző elöljáró győződjön meg:

a járőr, őr
- öltözetének, felszerelésének, fegyverzetének meglétéről, szabályosságáról;
- a járőr, őr részére előírt magatartási szabályok betartásáról;
- feladatának ismeretéről, teljesítéséről;
- a technikai eszközök előírásszerű alkalmazásáról, a járművek menetokmányainak vezetettségéről;
- intézkedéseinek szabályosságáról, jogszerűségéről és szakszerűségéről.

Az ellenőrző elöljáró az ellenőrzési tapasztalatait írásban részletesen, a megállapítások, a hiányosságok,

a helyszínen tett intézkedések, a következtetések és a javaslatok felsorolásával az ellenőrzött rendőri
szerv (szervezeti egység) ellenőrzési naplójában rögzítse. Az ellenőrzési napló eredeti példánya az
ellenőrzést végrehajtó okmánya, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél maradjon. Az ellenőrzés
tényét (az ellenőrzési naplólap sorszámának feltüntetésével) a szolgálati naplóban az annak vezetésére
kötelezett jegyezze fel. A közvetlen elöljáró az ellenőrzés tapasztalatait a szolgálati naplóban rögzítse

Amennyiben az ellenőrzést végző nem a járőr vagy őr közvetlen elöljárója, illetőleg nem a
szolgálatirányító parancsnok kíséretében végzi az ellenőrzést, köteles az ellenőrzési jogosultságát előre
felszólítás nélkül igazolni.

A járőrök és örök ellenőrzését a szolgálatot tervező parancsnok a szolgálattervezettel párhuzamosan, legalább

egy hétre előre tervezze a szervezetszerű szolgálati elöljárók és a szolgálatirányító parancsnok bevonásával.
Az osztályvezető-helyettes, alosztályvezető-helyettes, váltásparancsnok, őrsparancsnok-helyettes szolgálati
idejének legalább egyharmadát a közterületi szolgálat és az őrszolgálatok ellenőrzésére fordítsa.
A szolgálat közbeni ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy a folyamatosan szolgálatot teljesítő rendőr havonta
legalább három esetben, ebből egy esetben éjszaka ellenőrzés alá kerüljön.

Ezen felül, havonta egy esetben kötelező feladatként kell végrehajtani a járművek üzemképességének,
szolgálatra való alkalmasságának, karbantartottságának, a szolgálati állatok elhelyezésének, ellátásának,
ápoltságának, a felszerelések, fegyverét, lőszer tárolásának az ellenőrzését. Az ellenőrzések számát növelni kell,
ha a terület közbiztonsági vagy az állomány fegyelmi helyzete azt szükségessé teszi. Az ellenőrzések
teljesülését, a tapasztalatokat havonta elemezni és értékelni kell.

A rendőri szerv területén végrehajtott ellenőrzésről az illetékes szolgálatirányító parancsnokot tájékoztatni kell.
Az ellenőrzés helyéről, idejéről, az ellenőrzést végrehajtó személyről a szolgálatirányító parancsnok (vagy más
személy) a járőrt, őrt előzetesen nem értesítheti.

Megállapításait közölje a járőrrel, őrrel. A feltárt hibák, hiányosságok, megszűntetésére intézkedjen, vagy a
szolgálatirányító parancsnok utján kezdeményezzen intézkedést.
Amennyiben a járőr, őr meggyőződik arról, hagy szolgálatát arra nem jogosult vagy fel nem jogosított személy
kívánja ellenőrizni, úgy részére a szolgálatra vonatkozó jelentést, válaszadást az udvariassági szabályok
megtartásával megtagadhatja, erről tegyen jelentést a szolgálatirányító parancsnoknak.

Az ellenőrző elöljáró az ellenőrzési tapasztalatait írásban részletesen, a megállapítások, a hiányosságok, a

helyszínen tett intézkedések, a követkenetések és a javaslatok felsorolásával az ellenőrzött rendőri szerv
(szervezeti egység) ellenőrzési naplójában rögzítse. Az ellenőrzési napló eredeti példánya az ellenőrzést
végrehajtó okmánya, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél maradjon. Az ellenőrzés tényét (az ellenőrzési
naplólap sorszámának feltüntetésével) a szolgálati naplóban az annak vezetésére kötelezett jegyezze fel. A
közvetlen elöljáró az ellenőrzés tapasztalatait a szolgálati naplóban rögzítse.
 53. A járőrvezető feladata és felelőssége

A szolgálat teljesítése során a járőrtárs (járőrtársak) elöljárója.

A járőrszolgálat teljesítése során felelős:

 a járőrkörzetbe, járőrútvonalra meghatározott feladatok teljesítéséért, a kapott parancsok, utasítások

végrehajtásáért;
 a rendőri intézkedések jogszerűségéért, szakszerűségéért. kulturáltságáért, a kényszerítő eszközök,
személyi szabadságot korlátozó intézkedések törvényességéért;
 az intézkedések végrehajtására való felkészülésért, a megkezdett intézkedések jogszerű és szakszerű
befejezéséért;
 a járőrtárs (ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért, a részükre kiadott utasításaiért;
 a részére meghatározott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a jelentések, feljelentések
elkészítéséért;
 a szolgálati segédletek, az anyagi és technikai eszközök rendeltetésszerű használatáért, karbantartásáért,
megóvásáért;
 a folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért, a rádióforgalmazás szabályainak megtartásáért;
 a járőr szabályos, egységes alaki megjelenéséért;
 a munkavédelmi előírások betartásáért.

A járőrvezető jogosult és köteles:

 a járőrtárs (járőrtársak, csoportba beosztottak) részére a szolgálattal összefüggő utasítást adni;

 intézkedést kezdeményezni, arra a járőrtársat (járőrtársakat) kötelezni;
 a szolgálatirányító parancsnoknak bármikor jelentést tenni, tőle a szolgálatteljesítés érdekében
információt, adatot kérni;
 a járőrkörzet vagy járőrútvonal elhagyására önállóan utasítást adni, ha az elöljáró értesítésére nincs
mód és állampolgári felkérés, illetőleg saját észlelés alapján rendőri intézkedés válik szükségessé;
 a foganatosított intézkedések során a döntéseket meghozni;
 meghatározni a járőr által alkalmazandó kényszerítő eszközök körét.

A járőrtárs a járőrvezető alárendeltje a járőrszolgálat teljesítése során.

Feladatait a járőrszolgálat megkezdése előtti eligazításon kapott, valamint a járőrvezető által meghatározott
utasításoknak megfelelően látja el. Felelős a saját tevékenysége jog- és szakszerűségéért, a részére meghatározott
feladatok végrehajtásáért. A szolgálat ellátása során, amennyiben a járőr, a járőrcsoport vagy bevetési csoport a
feladatok ellátása miatt különválik, a feladatokat a szolgálatirányító parancsnok, illetve a járőrvezető által
meghatározottaknak megfelelően a járőr tagjai önállóan hajtják végre.
Járőrcsoport, bevetési csoport esetében, ha a különválást követően legalább két fő együtt marad, közülük
parancsnokot kell kijelölni, és a járőrvezető és járőrtárs szolgálati kapcsolatára vonatkozó szabályokat kell
értelemszerűen alkalmazni.

54. A szolgálati okmányok

A szolgálati okmányok a járőr- és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás, az események,

intézkedések nyilvántartására szolgálnak. Valamennyi szolgálati okmányt az ügykezelési szabályok szerint
hitelesíteni, és a hatályos titokköri jegyzéknek megfelelően minősíteni kell. A szolgálati okmányok az Országos
Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatósága által elfogadott, hitelesített informatikai rendszerekkel
helyettesíthetők.

A rendőri szervnél az alábbi szolgálati okmányokat (hitelesített informatikai rendszereket) kell rendszeresíteni:

 a rendőri szerv működési területének leírása a járőrkörzetesítés térképével,

 munkatérkép (baleseti ponttérkép),
 szolgálattervezet,
 eligazítási füzet,
 beszámoltatási füzet,
 munkanapló,
 szolgálati napló,
 ellenőrzési napló,
 járőrkörzet leírása,
 járőr útirányterv,
 őrutasítás,
 szolgálati könyv (ideiglenes szolgálati lap).

A működési terület leírása tartalmazza:

 a rendőri szerv illetékességi területének nagyságát (négyzetkilométerben, folyamkilométerben);
 a települések számát, lélekszámát, a lakosság foglalkoztatottsági viszonyait;
 a közút- (vízi út-. vasút-) hálózat hosszát, minőségét, forgalmi viszonyait, közlekedési - csomópontokat;
 az állam működése, a lakosság ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű objektumokat;
 veszélyes anyagok tárolásának, szállításának helyeit, főbb útvonalait, egyéb veszélyforrásokat;
 az idegenforgalom szempontjából érintett területeket;
 a közbiztonsági (a közrend, a közlekedés biztonsága) és a bűnügyi helyzet általános értékelését;
 a közrend, közbiztonság szempontjából legjelentősebb területeket, helyeket,
 a közrend, közbiztonság szempontjából legjelentősebb területeket, helyeket, objektumokat;
 a közbiztonság védelme, fenntartása érdekében működő más rendvédelmi és egyéb szervezeteket, azok
székhelyét, fő tevékenységét.

A működési terület leírásának melléklete a járőrkörzetesítés térképe, amely tartalmazza:

 a rendőri szerv székhelyét, a saját és alárendelt szervei (őrs, kmb.) illetékességi területének határát;
 az illetékességi területen belüli közigazgatási határokat;
 a gépkocsizó és a gyalogos járőrkörzeteket, a mozgóőr körzeteket;
 a rendőr által, illetőleg fegyveres szolgálattal őrzött objektumokat;
 az illetékességi terület egészének vagy egy részének aláírására előre kijelölt záró szolgálati helyeket
(P.AP pontokat).
 a térkép egy példányát a szolgálatirányító parancsnoknál is el kell helyezni.
 a rendőrkapitányságokon és őrsökön a gépkocsizó járőrkörzetek fedjék le a teljes illetékességi területet.
A működési terület leírását a közrendvédelmi, közlekedési szerv vezetője készíti, elöljárója hagyja jóvá. Az
okmányt évente át kell tekinteni, és a szükséges módosításokat abban át kell vezetni.

A munkatérkép (baleseti ponttérkép) vezetésének célja, hogy a vezető (parancsnok) naprakész állapotban,
áttekinthetően lássa a területen előforduló bűncselekmények, közlekedési balesetek helyét, súlyosságát,
megkönnyítse az elemző, értékelő munkát, a szolgálat tervezését, szervezését, a közbiztonsági, bűnügyi helyzet
értékelését, a szolgálati feladatokban részt vevők felkészítését.
A munkatérképet az osztályvezető (vagy az általa kijelölt személy) vezesse a külön meghatározott egyezményes
jelek alkalmazásával. A térkép a járőrök, őrök eligazítására szolgáló helyiségben kifüggeszthető.
A térkép méretarányát, fajtáját, vezetésének rendjét a rendőri szerv szintjéhez igazodóan az áttekinthetőség
követelményeire figyelemmel a szerv vezetője határozza meg.

A szolgálattervezet tartalmazza a naptári napoknak megfelelően a személyi állomány szolgálatát, vezénylését,

szabadságát, pihenőnapját, a szolgálatok véglehajtására vonatkozó döntésnek, valamint az alkalmazott szolgálati
(munka-) időrendszernek megfelelően a rendőrök szabadidejét.
A szolgálattervezeten alkalmazott rövidítéseknek, jelzéseknek meg kell egyezniük a szolgálati naplóban
alkalmazottakkal.

A munkanapló vezetésének célja, hogy a szolgálatirányító parancsnok feljegyzéseit jegyzetokmányban rögzítse,

különösen a szolgálat közben történt események, bejelentések, kiadott utasítások feljegyzésére szolgál.

A bejegyzéseket időrendi sorrendben (óra-perc; a jelentés, bejelentés kitől, bogvar, milyen tartatommal érkezett;
utasítás kinek, milyen tartalommal továbbította; milyen intézkedésre került sor) kell a naplóban megtenni. A
munkanapló vezetéséért, az adatok valódiságáért, pontosságáért a szolgálatirányító parancsnok a felelős.

A szolgálati napló a járőr- és őrszolgálatba vezényelt rendőri állomány végrehajtott szolgálati tevékenységének
dokumentálására, munkaidejének nyilvántartására szolgál. Szolgálati naplót őrsönként és alosztályonként kell
felfektetni és a közvetlen elöljárónál kell tárolni. Vezetésére külön előírások az irányadók.
Az ellenőrzési napló az ellenőrzést végrehajtók megállapításainak rögzítésére szolgál. Az ellenőrzésekről
különjelentés is készülhet, Ezt azonban az ellenőrzött szerv vezetőjének, öletve az ellenőrzött rendőr
elöljárójának meg kell küldeni.

A járőr körzetleírás a terület ellenőrzésre kiküldött járőr szolgálati okmánya, amelyben kötött útirány
megjelölése nélkül kell meghatározni:

 a járőr körzet számát, a járőr megnevezését,

 a járőr körzet határait,
 a bűnügyi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat,
 a visszatérő ellenőrzést igénylő objektumokat, helyeket (az ellenőrzés ideje, helye feltüntethető),
 a járőrkörzetben végrehajtandó általános feladatokat,
 a kijelölt munkaközi szünet helyét, idejét, a híradó összeköttetés rendjét és módját,
 a járőr körzet leírásának elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó aláírását.

A járőr útirányterv a járőrök által végrehajtandó általános feladatokat és utasításokat tartalmazza.

A járőr útirányterv tartalmazza:

 a járőr útvonalszámát (betűjelét),

 a járőrmegnevezését,
 a szolgálat teljesítésének helyét, útvonalát,
 a kijelölt útvonalon végrehajtandó fő feladatokat, a kiemelten ellenőrizendő kerülő helyeket,
objektumokat,
 a betartandó magatartási és más biztonsági rendszabályokat,
 a kijelölt munkaközi szünet idejét és helyét,
 a híradó összeköttetés rendjét, módját,
 a járőr útirányterv készítésének idejét,
 a készíró parancsnok aláírását.
Az őrutasítás tartalmazza:
 az őrzendő objektum pontos megnevezését, helyét,
 az őrszolgálat formáját,
 az őrhely számát,
 az őr felállítási helyét, mozgási körzetét, feladatát, a magatartási rendszabályokat,
az objektum biztonságára (beléptetésre stb.) vonatkozó előírásokat,
 az őr tevékenységének rendjét rendkívüli eseménykor,
 az őrutasítás készítésének idejét,
 az őrutasítást készítő és jóváhagyó parancsnok aláírását.
A fogda- és kísérő őr őrutasításáról külön szabályzat rendelkezik.

A járőrkörzet-leírást, az útiránytervet és az őrutasítást két példányban kell elkészíteni. Egy példányát a járőr, őr
részére az eligazításon át kell adni, amelyet az a szolgálatának teljesítése során köteles magánál tartani és az
ellenőrző elöljáró felhívására azt átadni. A körzetleírások, útiránytervek, őrutasítások egy példányát a
szolgálatirányító parancsnoknál kell kezelni.

A szolgálati könyv (ideiglenes szolgálati lap) a rendkívüli őr és az ideiglenesen vezényelt járőr szolgálati
feladatainak rögzítésére szolgál. Tartalmára a járőr útirányterv és az őrutasítás elkészítésének elvei az irányadók.
A feladatot elrendelő parancsnok készíti eseti jelleggel, az okmány különjóváhagyásra nem kerül.

55.A fegyelmi eljárás, valamint a kártalanítás szabályai

A fegyelmi felelősség általános szabályai

Hszt 119. §
(1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha
szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet
szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában ( A katonai ügyész a
feljelentést elutasítja, illetőleg a nyomozást megszünteti, és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes
parancsnoknak megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető).
meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. § (1) bek.]
tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a
folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész
határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a
katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás
során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a
fegyelemsértéstől való visszatartása.
(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan
csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való
viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell
foglalni.
(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el
és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el
kell rendelni.
 121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető)
parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt
a 69. § (2) bekezdésben előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
128. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés
megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy
a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.
(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek
kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a
kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt:
vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.
(3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt
az eljárás elrendelője egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja.
129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú
személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek
beosztásból eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.
(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság
nem várható.
130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet
igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.
(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa,
jogi előadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.
(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a
fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.
131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve
egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi
eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban előreláthatólag
szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni
lehet.
(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha
a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,
b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig,
c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság
hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
 (3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló
időtartamba és az elévülési időbe.
132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől
való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati
beosztásából felfüggeszthető.
(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a fegyelmi eljárást - a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetőeljárásra tekintettel
függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható.
(4) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott
eljárás befejezése előtt megszűnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - indokolt esetben - az eljárás
alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható.
(5) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén
a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre fel kell függeszteni.
(6) A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 140.
§ (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes
kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni.
(7) Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati
elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles,
szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben
megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.
(8) Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése
érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) parancsnok elöljáró
parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől
számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.
A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való
visszatartása.

A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el.
Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a Hszt. 69. § (2.)
bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha:

 a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, a szabálysértés elkövetése óta 6 hónap, vagy
 az állományilletékes parancsnoknak a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számított 3
hónap eltelt.
Fenyítések
Hszt. 123. § (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:
a) feddés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
 d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
e) a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő
meghosszabbítása,
f) egyel alacsonyabb rendfokozatban 6 hónaptól 2 évig történő visszavetése,
g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
h) a szolgálati viszony megszüntetése,
i) lefokozás.

Pénzbírság fenyítés csak szabálysértés miatt alkalmazható, mértéke nem haladhatja meg az egyes szabály-
sértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A lefokozás fenyítés
következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.

A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró

A fegyelmi jogkör magába foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát. A
fegyelmi jogkör gyakorlására általában az állományilletékes parancsnok jogosult.

Fegyelmi eljárás
A fegyelmi eljárást az (Hszt.) szabályozza a 128-149. §-ig.
Az állományilletékes parancsnok 8 munkanapon belül elrendeli a fegyelmi eljárást, ha a tudomására jutott tények
fegyelemsértés alapos gyanúját alapozzák meg. A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, melynek egy
példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell.

A határozatnak tartalmaznia kell:

 az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,
 a kivizsgálással megbízott személy nevét (bonyolultabb ügyben bizottságot),
 az eljárás befejezésének határidejét.

A fegyelmi eljárást 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal, legfeljebb
30 nappal meghosszabbíthatja.

A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály
nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásából eredő
feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve
kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el. A jogi képviselő munkadíját és költségeit az
eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel
kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.
Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes
távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha a

fegyelmi eljárást büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, a beosztásból történő felfüggesztés a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig tarthat. Ha az eljárást fegyelemsértés hiányában szüntették meg, a
felfüggesztés idején visszatartott illetményt törvényes kamatával 3 napon belül ki kell fizetni.

A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni. A fegyelmi eljárás alá vont
személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet, az ügy
lezárása után a keletkezett iratokat megismerheti. Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és
képviselője bizonyítási indítványt tehet. A fegyelmi eljárást vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben
foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos
véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat
befejezését követően 3 munkanapon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.

Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül meghallgatást tűz ki, melyen
az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen. A személyes meghallgatást követően
az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja.

Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítést nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható
össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni.
A határozat egy példányát – ha államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmaz – az eljárás alá vont személy
részére kézbesíteni kell.

Jogorvoslatok
A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlést követő 8 napon belül a hivatásos állomány tagja
illetve – az ő beleegyezésével – képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést
kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani. A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell
felterjeszteni. Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja,
meghallgatja az eljárás alá vont személyt, majd az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül az első fokú
fegyelmi határozatot helyben hagyja vagy megváltoztatja, és más fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást
megszünteti.

Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi:

 az első fokon eljárt parancsnoknak,
 az eljárás alá vont személynek és képviselőnek.
Eljárás szabálysértés esetén

Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, mellőzni
lehet a további bizonyítás lefolytatását. Az eljárás alá vont személyt azonban ez esetben is meg kell hallgatni, és
vele az iratokat ismertetni kell.

Fenyítés végrehajtása
A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.

Fenyítés hatálya
A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott
joghátrányokat viseli.

A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezen felül még az
alábbi időtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:
a) a 123. §. (1) bek. b.) (megrovás )és d.)(1 fiz.fokozattal 1 évre visszavet.) fenyítés esetén 6 hónapig ,
b) a 123. §. (1) bek. e-g.) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig
c) a 123. §. (1) bek. h-i.) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.

Eljárás bűncselekmény esetén

Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő
bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából az eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Ha a
hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a nyomozás során beismerte, vagy tetten
érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, az állományilletékes parancsnok a büntetőeljárás jogerős
befejezése előtt is megvizsgálhatja, hogy a méltatlanná válás feltételei nem állnak-e fenn.

56.A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

Hszt 150. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott
kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres
szervnek kell bizonyítania.
151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével
- a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.
(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha
a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok
megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével
okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire
az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.
152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan
dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy
elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

A fegyveres szerv kártérítési felelőssége

Hszt 162. §
(1) A fegyveres szerv - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes
mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben
keletkezett.
(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső
elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati
összefüggésben keletkezett.
(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő
magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából
és működéséből eredő okok.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e
körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.
164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye,
amely
a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.
(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot
meghaladja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a
fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.
(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet
nélkül felel.
165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelőssége
alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve
ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért
kártérítési felelősséggel tartozik. A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati
összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a károkozó
egyhavi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

A károkozó háromhavi alapilletménye erejéig felel:

 a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi technikai eszközök kezelésére vonatkozó
szabályok megsértésével,
 az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
 hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy
 a kár olyan – jogszabályba ütköző – parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek
következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.

Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Ha a kárt többen, együttesen okozták,
vétkességük – a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük –
arányában felelnek. Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti
szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.

57. Körzeti Megbízotti Szolgálat

A világ minden modern államában felismerték, hogy a rendőrség önmagában nem képes a bűnözés növekedését
visszaszorítani, e téren teljes társadalmi összefogásra van szükség.

Ahhoz, hogy a szervezet feladatának megfelelően funkcionáljon, új rendőrségi struktúra és új stratégia, valamint
új módszerek bevezetése vált szükségessé. Tudomásul kellett venni azt is, hogy a rendőrség demokratizációja és
a technikai fejlesztés nem teszi képessé a szervezetet feladatai ellátására, e képesség eléréséhez többre van
szükség. A rendőrség modernizációjában az emberi erőforrással való megfelelő gazdálkodás, a képzéssel,
átképzéssel való kiemelt törődés segíthet a célok megvalósításában.

Ennek okán szükségszerűvé vált a rendőrség, az önkormányzatok, a civil szerveződések és az állampolgárok

kapcsolatrendszerének fejlesztése és szoros együttműködése.

A nemzetközi szakirodalom a közösségi rendőrséget az alábbiak szerint határozza meg: „A közösségi rendőrség
egy filozófia, amely azt szabályozza, hogy a rendőrség és az állampolgárok hogyan dolgoznak együtt a
közösségükben jelentkező bűnözési és rendzavarási problémák azonosítása és kezelése érdekében. A közösségi
rendőrségnek két alapvető, egyaránt lényeges alkotóeleme van: a közösségi együttműködés és a
problémamegoldás.”
A közösségi rendőrség filozófiája értelmében a rendőrség a közösségi kultúra szerves részévé válik, és a
közösség segítséget nyújt a jövőbeli prioritások meghatározásában, valamint az erőforrások elosztásában.
A közösségi együttműködés azt jelenti, hogy elfogadjuk egy, a jelenlegi rendészeti hangsúlyokon túlmutató
rendőri tevékenység perspektíváját. Ez a szélesebb perspektíva felismeri azon tevékenységek értékét, amelyek
hozzájárulnak a lakókörnyezet rendezettségéhez és kényelméhez. Ilyen tevékenységek lehetnek: segítségnyújtás
a balesetek vagy bűncselekmények sértettjeinek, segítségnyújtás a családi és lakókörnyezeti konfliktusok
rendezésében, együttműködés a lakókkal és a helyi üzleti vállalkozásokkal, a lakókörnyezet életkörülményeinek
javítása céljából.

A Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzata a körzeti megbízotti szolgálatot az

alábbiakban határozza meg:

86. § (1) A körzeti megbízott a rendőri szerv vezetője által meghatározott körzetben teljesít szolgálatot,
tevékenységét önállóan szervezi.
(2) A körzeti megbízott alapvető feladata a Rendőrség és a lakosság kapcsolatának fenntartása,
meghatározott bűnügyi nyomozások elvégzése, a működési területét érintő körözési tevékenység folytatása,
szabálysértési ügyekben az előzetes intézkedés foganatosítása, illetve a meghatározott vasúti, légi és vízi
rendészeti rendőri munka végzése.
(3) Tevékenysége során együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatallal, a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek beosztottaival, a polgárőrséggel, segíti tevékenységüket.

Az Országos Rendőrfőkapitány az 1994. évi XXXIV. tv. 6. § (2.) bekezdés a) és c) pontjában biztosított
jogkörénél fogva 11/1995. számú utasításával kiadta a Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti
Szabályzatát.

Körzeti megbízotti szolgálatot kell szervezni:

 a községekben, a városokban és a hozzájuk tartozó településeken a rendőrkapitányság vagy a

rendőrőrs székhelyének kivételével.
 a közbiztonsági helyzet és a helyi sajátosságok figyelembe vételével körzeti megbízotti
szolgálat szervezhető a főváros, a megyeszékhelyi és más nagyváros központjaitól távol eső,
kertvárosi jellegű területein, vasútállomásokon, üdülőterületeken, idegenforgalmi szempontból
frekventált körzetekben.

A körzeti megbízott beosztású rendőr (a továbbiakban: körzeti megbízott) a számára kijelölt területen
(körzetben) egy vagy több település, közigazgatási körzet egészén vagy annak egy részén teljesít körzeti
megbízotti szolgálatot. Szolgálata a személyes felelősség elvén, magas fokú szakértelmen és helytálláson alapul.

Körzeti megbízottnak az a rendőr nevezhető ki:

 aki középfokú állami és rendészeti-szakközépiskolai (rendőr szakközépiskolai, valamint kmb
szaktanfolyami végzettséggel rendelkezik,
  továbbá a rendőri munkában a szakközépiskola elvégzését (a hivatásos állományba történő kinevezését
követően) legalább 2 éves közterületi szakmai gyakorlatot szerzett,
 a körzeti megbízotti beosztásba történő végleges kinevezése előtt a hat hónapos megbízást
eredményesen teljesítette.
 A korábbi munkája, rátermettsége, kapcsolatteremtő és tárgyalókészsége alapján alkalmas e feladat
ellátására. Emberi magatartása példamutató, magánélete rendezett, képes az állampolgárokban a
rendőrség iránti bizalmat felkelteni, illetőleg azt megőrizni.

A közvetlen elöljáró a rendőrkapitány jelenlétében a megbízással egy időben átadja a kmb. szolgálati
okmányait.

Ismerteti a kmb. működési területének:

- közbiztonsági helyzetét, és az ehhez igazodó rendőri szolgálat sajátosságait,
- társadalmi, gazdasági viszonyait,
- fontosabb létesítményeit,
- szomszédságában elhelyezkedő települések általános helyzetét, a rendőri szolgálat viszonyait,
- közbiztonság érdekében létrehozott helyi önvédelmi szervezet (ek) működését.

A körzeti megbízotti szolgálat átadás-átvétele

A körzeti megbízott kinevezésekor a közrendvédelmi (szolgálati besorolás alapján szolgálati egység

parancsnokának) osztályvezető, illetve alosztályvezető (csoportvezető) jelenlétében kell sort keríteni az átadás-
átvételre.

Az átadás-átvétel 2 részben kerül végrehajtásra:

1. A körzeti megbízott szolgálati helyiségében jegyzőkönyvileg:

 szolgálati és rendészeti nyilvántartások,
 ügyiratok, minősített iratok,
 pénzügyi, anyagi nyilvántartások,
 helyiség berendezési tárgyai leltár szerint,
 a körzeti megbízott használatába adott, de nem a rendőrség tulajdonát képező tárgyak leltára.
 Ezen anyagok illetve okmányok ellenőrzése a nyilvántartási szám alapján kell, hogy történjen.
Ellenőrizni kell az anyagok állapotát, az okmányok vezetettségét, vezetésének helyességét.

2. A körzeti megbízott működési területén ismertetni kell vele:

 a körzet közbiztonsági és bűnügyi helyzetét,
 azokat a helyeket, amelyek rendőri szempontból fokozottan veszélyeztetettek,
 fontosabb ellenőrzendő objektumokat,
 a rendészeti nyilvántartásban szereplő személyeket,
 a szomszédos körzetek jellemző adatait,
  a terület társadalmi, gazdasági viszonyait,
 a polgárőr szervezetek tevékenységét stb.

Továbbá be lehet mutatni a területén működő:

 fegyveres biztonsági őrséget,

 mezőgazdasági őrszolgálatot,
 természetvédelmi őrszolgálatot ellátóknak.

A Rendőrség szolgálati szabályzata lapján a KMB alapvető feladata:

- Rendőrség és a lakosság kapcsolatának fenntartása

- meghatározott bűnügyi nyomozások elvégzése
- a működési területét érintő körözési tevékenység folytatása
- szabálysértési ügyekben az előzetes intézkedés foganatosítása
- a meghatározott vasúti, légi és vízi rendészeti rendőri munka végzése.

Együttműködés:

- helyi önkormányzatokkal
- polgármesteri hivatallal
- Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek beosztottaival
- polgárőrséggel

A körzeti megbízotti szolgálat a rendőrség közrendvédelmi szolgálati ágának egyik szolgálati formája,
alapvető célja:

 a rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a

települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel,
 a körzeti megbízotti szolgálat területén található településeken a rendőri jelenlét biztosítása,
 a településeken a rendőrség hatáskörébe tartozó – külön meghatározott helyi bűnmegelőzési,
bűnüldözési, igazgatási és rendészeti – feladatok folyamatos ellátása.

A körzeti megbízott feladatai

Általános feladatok

A körzeti megbízotti szolgálat egyik legfontosabb alapelve, hogy a körzeti megbízott körzetének a „gazdája”,
ennek megfelelően – főleg vidéken – maga a körzeti megbízott is ott él a területen. A rendőrség és a lakosság
kapcsolatának legfontosabb színtere a körzeti megbízotti szolgálat, mivel rajtuk keresztül tudunk leginkább
kommunikálni a lakossággal, és a legjobban tudjuk érzékelni a közbiztonsági helyzet társadalmi megítélését.

Fontos feladat a polgárbarát rendőrség helyi képviselőjeként a polgárok igényeinek is megfelelő biztonság
megteremtésének szervezése. A körzeti megbízott minden törvényes eszközzel segítse elő az állampolgárok
ügyeinek intézését. Állandó jelenléte a területen segíti őt abban, hogy megfelelően értékelni tudja körzetének
közbiztonsági helyzetét, az elkövetett bűncselekmények számát és fajtáját. Ezek ismeretében megfelelő
megelőző és felvilágosító tevékenységet tud végezni a körzetében lakók között.

Elemző-értékelő tevékenysége során folyamatosan értékelje működési területén:

 a közbiztonság helyzetét,
 az ismertté vált bűncselekmények számának, jellegének alakulását (elkövetési hely, idő, módszer,
gyakoriság, elősegítő okok, megelőzhetőség),
 a közlekedésbiztonság helyzetét, a balesetek számának alakulását,
 a szabálysértések alakulásának jellemzőit, intézkedéseinek hatékonyságát.

A körzeti megbízotti elemző-értékelő munka főbb szempontjai

1. A bűnözés adatait, az ismertté vált bűncselekményeket, kiemelt figyelemmel a közterületi szolgálatot ellátó
állomány által megelőzhető és megszakítható erőszakos, garázda jellegű és közúti közlekedési
bűncselekmények alakulását, az elkövetések helyét, idejét, körülményeit.
2. Az ismertté vált bűnelkövetőket, életvitelüket, magatartásukat, elkövetési módszereiket.
3. A szabálysértések alakulását, az adatok közül különösen a közrend, közbiztonság elleni, a kiemelt közúti
közlekedési, a tulajdon elleni szabálysértések fajtáit, elkövetésük helyét, idejét.
4. A helyszíni bírsággal sújtható leggyakrabban előforduló kisebb súlyú szabálysértések elkövetésének helyét,
idejét.
5. A közlekedési balesetek alakulását, okait, a leggyakoribb baleseti helyszíneket, időszakokat.
6. A rendezvények biztosításának tapasztalatait.
7. A lakosság összetételét, etnikai hovatartozását, szokásaikat.
8. A helyi politikai, társadalmi, önvédelmi szervezeteket, önkormányzati tisztségviselőket.
9. A lakosság közbiztonsággal kapcsolatos észrevételeit.
10. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek nyílt objektumait, a velük való együttműködés helyzetét.
11. A honvédelmi és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket, azok őrzésbiztonsági
helyzetét.
12. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet vállalkozás keretében végző jogi személyeket, telephelyeiket.

Fontos feladatai közé tartozik a megelőző és tájékoztató tevékenység, hiszen a normális hétköznapi emberek az
életüket szabályozó törvényeket csak felületesen ismerik, a bűncselekmények elkövetőit, azok tevékenységéről,
módszereikről, az ellenük való védekezésről csak nagyon hiányos információkkal rendelkeznek. Nincsenek
tisztában a környezetükben előforduló szabálysértésekkel, azok megelőzésével és elkerülésével. Fokozottan igaz
ez az iskoláskorú gyermekekre. A körzeti megbízottnak minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a felsorolt
esetekben megfelelő tájékoztatást nyújtson, illetve, hogy a tájékoztatás megfelelő színvonalú legyen.

Ennek érdekében tervszerűen, rendszeresen folytasson tájékoztató- és propaganda-tevékenységet,

amelynek során a helyi közösség fórumain ismertesse:
  a településre jellemző bűncselekmények elkövetési magatartásait, az áldozattá, sértetté válás
megelőzésének lehetőségeit az elkövetést elősegítő okok alapján,
 az új, korszerű vagyon- és személyvédelmi eszközöket, azok alkalmazási lehetőségeit,
 gyakori szabálysértéseket, azok következményeit,
 a közúti (vasúti, vízi) közlekedés helyzetét, a bekövetkezett balesetek leggyakoribb okait, a megelőzés
lehetőségeit,
 a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos legfontosabb – a lakosságot is közvetlenül
érintő – szabályokat,
 a gyermekek és fiatalkorúak védelmének feladatait,
 a vizek veszélyeit,
 környezet és természet megóvásának aktuális feladatait.

A körzeti megbízott intézkedjen a bűncselekményeket elősegítő okok és körülmények felderítésére, azok

megszüntetésére, a nyugodt és kiegyensúlyozott közösségi viszonyok fenntartására. Kérje és vegye igénybe az
önkormányzatok és az önvédelmi szervezetek segítségét. Alakítson ki hatékony kapcsolatot a helyi polgárőr
szervezettel, a kapcsolat feleljen meg az ORFK és az OPSZ között fennálló együttműködési szerződésnek.

A vagyonbiztonság erősítése érdekében működjön együtt a tulajdonvédelemmel hivatásszerűen vagy megbízás

alapján foglalkozó személyekkel, a mezőgazdasági, természetvédelmi őrökkel és a közterület-felügyelőkkel.
Széles körben kell támaszkodni a lakosság segítségére és a pozitívan gondolkodó személyek bevonására a
polgárőrség helyi feladataiba. Meghívás esetén vegyen részt minden olyan rendezvényen – falugyűlés,
képviselőtestületi beszámoló, lakossági fórum –, amely a lakossághoz, az önkormányzathoz fűződő törvényes
kapcsolatát erősítheti. Politikai rendezvényeken egyenruhában – jogszabályi keretek között – csak szolgálati
feladat ellátása érdekében, parancsnoki engedéllyel lehet jelen.

Kísérje figyelemmel a településen élők életviszonyait befolyásoló tényezőket. Az életre, testi épségre,
egészségre, környezetre, természetre veszélyt jelentő körülmény észlelése esetén kezdeményezzen, vagy tegyen
intézkedést.

Kísérje figyelemmel és jelentse elöljárójának azokat a jelenségeket, amelyek:

 a szervezett bűnelkövetésre,
 az orgazdaságra,
 a hatósági engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység engedély nélküli folytatására (különös
tekintettel a megtiltott rendezvényekre, illegális kereskedelmi tevékenységre),
 kábítószer, pszichotrop vagy kábítószerpótló anyag tiltott előállítására, forgalmazására vagy
fogyasztására, alkohol tiltott előállítására, forgalmazására,
 a kábítószer-előállítás alapanyagául szolgálható növényi kultúra (pl. indiai kender, vadkender stb.)
termesztésére, gyanús feldolgozására,
 a lőfegyver, lőszer, mérgező, sugárzó radioaktív anyag, robbanóanyag illegális gyártására, szállítására,
forgalmazására, megszerzésére, tartására, tárolására utalnak.
  természetkárosítás, környezetszennyezés, orvvadászat elkövetésére ;
 terrorcselekményre, vagy terrorcselekmény elkövetés előkészületének gyanújára utaló körülményeket.

A körzeti megbízott az általa nyomozott bűnügyekben és az igazgatásrendészeti ügyintézése során idézés

kibocsátására, vélemények beszerzése érdekében megkeresés küldésére jogosult, a megkeresésének teljesítésére
köteles. Egyéb kiadmányozási jogát az illetékes elöljáró munkaköri leírásban szabályozza. A körzeti megbízott
tevékenysége a személyes felelősség elvén alapul, általában önállóan végzi a rendőri feladatokat, amelyek
közrendvédelmi, bűnügyi, közlekedésrendészeti, speciális közlekedésrendészeti, valamint
igazgatásrendészeti feladatokból tevődnek össze.

Közrendvédelmi feladatok

A körzeti megbízott működési területén rendszeresen ellenőrizze a közterületeket, nyilvános

szórakozóhelyeket, közlekedési csomópontokat, piacokat, árusító helyeket, idegenforgalmi szempontból
fokozottan látogatott területeket. Rendszeresen igazoltató (szűrő) tevékenységgel derítse fel a jogsértést
elkövető személyeket. Ellenőrizze a közterület használatát, a kiadott engedély szerinti közterület-foglalást.

Törekedjen arra, hogy körzetében ismerje azokat a személyeket, akik a lakosság hangulatát előnyösen–
károsan befolyásolhatják, munkáját segítik vagy segíthetik. Üzletek, műhelyek vezetőit, alkalmazottait
(esetleg tulajdonosait), azokat, akik a rendészeti nyilvántartásban szerepelnek, a közbiztonságra veszélyt
jelenthetnek. Életviszonyaikról, összeköttetéseikről, tevékenységükről állandóan tájékozódjék.

A körzeti megbízott elemi csapás, baleset, katasztrófa, súlyos fertőző betegség, fertőző állat-megbetegedés
esetén az illetékes hatóságokkal együttműködve járjon el.

A körzeti megbízott kísérje figyelemmel a kulturális-, sport- és egyéb rendezvényeket. Vegyen részt a
rendezvények rendőri biztosításában. A körzetében szervezett, a gyülekezésről szóló 1989. évi III. tv. hatálya
alá tartozó, vagy választással összefüggő rendezvényekre rend biztosként kijelölhető.

A körzeti megbízott ismerje a fontosabb tűzvédelmi rendelkezéseket, segítse azok végrehajtását. Tűzesetek
helyszínén a tűzoltók kiérkezése előtt szervezze meg az élet- és vagyon mentését, a tűzoltás után a rend
fenntartásában működjön közre.

A körzeti megbízott ismerje a körzet, őrs, kapitányság és a megye történelmi, néprajzi, földrajzi, tereptani és
közlekedési viszonyait. Ezek ismerete egyrészt az általános műveltség részét képezik, másrészt a rendőri munka
szempontjából is szükségesek.

Bűnügyi feladatok

Ez a munka két fontos tényezőből áll:

 felderítő munka – a bűncselekmények elkövetőinek azonosítása érdekében,

 bűncselekmények nyomozása során bizonyítékok tárgyi bizonyítékok, illetve tanúvallomások
beszerzése, felkutatása.
Körzeti megbízott a körzetében elkövetett bűncselekmény felderítése és bizonyítása érdekében:

- nyomozó szerv tagjaként - a rendőrkapitány kijelölése alapján - önállóan nyomozást folytathat

a ren- dőrkapitányság hatáskörébe tartozó olyan bűncselekmények esetében, amelyekre a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény három évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetés kiszabását
rendeli;
- a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében bűnügyi
megkereséseket teljesíthet;
- a működési területén történt, de a rendőrkapitányság hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények esetén -
utasításra - halaszthatatlan nyomozati cselekményeket végezhet, adatgyűjtést folytathat, továbbá megbízást
kaphat egyes részfeladatok ellátására.

A körzeti megbízott nem folytathat nyomozást:

 ha a nyomozás őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet
elrendelése mellett folyik,
 ha a gyanúsított ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el,
 ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, illetve a magyar nyelvet nem beszéli,
 ha a gyanúsított fiatalkorú,
 ha a bűncselekmény nem a körzetében történt (helyettesítés esetét kivéve).

A körzeti megbízott a körözési munka szabályai szerint:

 tartsa naprakészen a helyi hatályú személy- és tárgyőrzéseket,

 szervezze meg a körözött személyek és tárgyak felkutatását, elöljárójának jelentse a tudomására jutott
adatokat,
 intézkedjen a körözött járművek felderítésére.

Ahhoz, hogy a körzeti megbízott eredményes felderítő munkát, nyomozást, illetve bűnmegelőzési tevékenységet
folytathasson, hogy megfelelően segíteni tudja a bűnüldözési munkát, naprakész nyilvántartással kell
rendelkeznie a helyi hatályú személy- és tárgykörözésekről, területének sajátosságai alapján (rejtekhelyek,
búvóhelyek) szervezze meg az esetleg felbukkanó körözött személyek és tárgyak felkutatását, a
tudomására jutott információkat jelentse. Innen is látszik, hogy a területét jól ismerő, megfelelő
kapcsolatokkal rendelkező körzeti megbízott nélkül a bűnügyi munkát végzők (nyomozók és vizsgálók)
feladataikat csak komoly nehézségek árán, esetleg sikertelenül végezhetnék csak el. A helyi és személyi
ismeret a közbiztonsági, és így különösen a megelőző tevékenység eredményes ellátásának egyik
legfontosabb követelménye és egyben eszköze is.

A körzeti megbízott a rendőri család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén végezze a rendőri szervek
bűnmegelőzési feladatairól szóló 16/1991. ORFK vezetői intézkedés III. fejezetében meghatározott –
hatáskörébe tartozó – feladatokat, ennek keretében:
  működjön együtt a szülőkkel, gyámhatósággal, nevelőintézetekkel, iskolákkal és kollégiumokkal,
családsegítő központokkal a gyermek- és fiatalkorúak védelmére vonatkozó jogszabályok
végrehajtásában,
 segítse felkutatni a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakat, az eltűnt vagy intézetből megszökött,
illetőleg szülői felügyelet alól magát kivont gyermekeket,
 kísérje figyelemmel a fiatalok deviáns csoportjait, tegyen intézkedéseket a jogsértések megelőzésére.

Ezek a fiatalok azok, akik fokozottan ki vannak téve az élet veszélyeinek, bűncselekmények áldozataivá
válhatnak, illetve bűncselekményeket követhetnek el. Az időben nyújtott segítség megakadályozhatja a
súlyosabb problémák bekövetkeztét, valamint a fiatalok gondjainak megoldásához is közelebb vezethet.

Közlekedésrendészeti feladatok

A körzeti megbízott fontos közlekedésbiztonsági feladata a vonatkozó szabályok betartása, a tájékoztatás és a

közlekedők ellenőrzése.

A körzeti megbízott a közúti közlekedéssel összefüggésben:

 kísérje figyelemmel a közlekedést segítő létesítmények, jelzések, jelzőberendezések, jelzőtáblák és
útburkolati jelek állapotát és az illetékes hatóságnál kezdeményezze a szükségessé váló
intézkedéseket,
 közúti közlekedési baleset résztvevőinek nyújtson segítséget, szükség szerint hívjon orvost, mentőt,
helyszínelőt, segítse elő a jármű mentését, a holttest elszállíttatását és a rakományok biztonságba
helyezését. Hatáskörébe nem tartozó baleset helyszínén gondoskodjon a helyszín biztosításáról,
 működési területén lévő iskola előtt, ahol a közlekedés biztonsága megkívánja, az érkezési és a
távozási időszakban segítse elő a gyerekek úttesten történő balesetmentes átkelését,
 közúti forgalom akadályoztatása, torlódása esetén intézkedjen a közlekedés folyamatosságának
biztosítására.

Speciális közlekedésrendészeti feladatok

A körzeti megbízott működési területének jellegétől függő speciális feladatok:

a) a vasútbiztonsági feladatok:
 ismerje meg a vasúti közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket, biztonsági előírásokat, az ebből adód
rendőri feladatokat,
 alakítson ki szoros együttműködést a területén lévő vasúti létesítmények dolgozóival, igényelje a
segítségüket és segítse munkájukat,
 a közforgalom számára nyitva álló vasúti létesítmények területén folyamatosan végezze az általános
bűnmegelőzési és közrendvédelmi feladatokat, fokozottan ügyeljen a közúti-vasúti kereszteződések
biztonságának fenntartására.

b) a vízi rendészeti feladatok:

  ismerje meg a területén lévő folyók, tavak és egyéb szabadvizek sajátosságait, az azokon történő vízi
közlekedésre, halászatra, horgászatra, fürdőzésre, jégen tartózkodásra vonatkozó szabályokat, a
szabályok betartását folyamatosan ellenőrizze,
 ismerje meg a szabad vizekkel kapcsolatos természetvédelmi vonatkozású szabályokat és ellenőrizze
azok betartását,
 vegyen részt a vízi rendezvények biztosításában.

c) a légi rendészeti feladatok:

 a légi- és modellbemutatók helyszínét felügyeleti szolgálat ellátásával biztosítsa,
 kísérje figyelemmel a működési területén folyó repülő- és ejtőernyős tevékenységet, erről
elöljárójának tegyen jelentést,
 működjön közre a légi baleset, katasztrófa helyszínének átkutatásában, a mentésben és a helyszíni
intézkedések megtételében.

Igazgatásrendészeti feladatok

A körzeti megbízott kísérje figyelemmel – és külön utasításra ellenőrizze – a területén lakó, tartózkodó
járművezetéstől, illetve foglalkozástól eltiltott, bíróság által kitiltott, továbbá házi őrizet, pártfogó
felügyelet alatt álló személyek részére meghatározott korlátozások betartását.

A hozzá fordulóknak adjon tájékoztatást az államigazgatási ügyek intézésének helyéről és módjáról. A körzeti
megbízott a személyi igazolvány, az útlevél, a vezetői engedély, a forgalmi engedély, a lőfegyver, gáz- és
riasztófegyver kiadására vonatkozó főbb szabályok ismertetésével segítse az állampolgárokat ügyeik
intézésében.

Az idegenrendészeti szervek által meghatározott szempontok szerint működjön közre a külföldiek

ellenőrzésében (lakóhely, munkahely, lakcím-bejelentési kötelezettség teljesítése). Derítse fel az érvényes
tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező – különösen az engedély nélküli munkavállalást és
jövedelemszerző tevékenységet folytató – külföldieket, kezdeményezzen velük szembeni idegenrendészeti
intézkedést.

A körzeti megbízott szolgálatának tervezése és ellátása

A körzeti megbízott - csoport esetén a csoportvezető - működési területe időszerű közbiztonsági

helyzetének megfelelően önállóan, az elöljárótól kapott szempontok alapján a szolgálatot vezényléses szolgálati
időrendszerben tervezze meg. A gyakorlatban többségében ( és ez jellemző a főváros kerületeiben), hogy a
szolgálatot nem a KMB-s maga hanem annak csoportvezetője készíti el.

A szolgálat tervezése során figyelembe kell venni:

- a körzeti megbízott havi szolgálati idejének több mint felét a közterületen teljesítse;
- a jogszabályokban, belső rendelkezésekben rögzített feladatokat
- a magasabb elöljárók utasításait, a berendeléseket (értekezletek, oktatás, lövészet);
- a terület bűnügyi operatív helyzetét;
- a várható rendezvényeket;
- a napi eseményeket és az aktuális feladatokat.

A körzeti megbízott - csoport esetén a csoportvezető - a szolgálat-tervezetet két példányban készítse el és

két ütemben, a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig, illetve a tárgyhónap 10-ig a közvetlen elöljáróhoz
terjessze fel.
- A jóváhagyó elöljáró a szolgálat-tervezetet ellenőrizze, a szükséges módosításokat hajtsa végre. A
szolgálatvezénylés eredeti példányát a körzeti megbízotti alosztályon, rendőrőrsön, a másolati példányt a körzeti
megbízottnál (csoportvezetőnél) kell elhelyezni.

A szolgálat-tervezet két részből álljon:

- az első rész a tárgyhónap 1-től 15. napjáig tartalmazza a körzeti megbízott napi szolgálatát, egész hónapra az
előre ismerhető fontosabb szolgálati feladatokat, a szabadságot, pihenőnapokat, az ütemezhető távolléteket;

- a második rész a tárgyhónap 16. napjától az utolsó napig rögzíti a körzeti megbízott szolgálati idejét
Az előírt heti szolgálati óraszámot lehetőleg 5 nap alatt kell teljesíteni. A rendkívüli szolgálatok elrendelésére,
a többletszolgálat és a túlmunka pénzbeli megváltására külön szabályok vonatkoznak. A körzeti megbízotti
csoport szolgálatát úgy kell tervezni, hogy a működési területen lehetőleg folyamatosan biztosított legyen a
rendőri jelenlét. A csoportvezető felelős a csoport tevékenységének összehangolásáért.

A körzeti megbízott nem vezényelhető:

- fogdaőri és kísérő őri szolgálatba;
- objektumőri szolgálatba.

Vezényelhető a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányok közbiztonsági (közrendvédelmi) helyetteseinek

engedélyével:
- más szolgálati ághoz;
- ügyeleti szolgálatba;
- működési területén kívül járőrszolgálatba;
- kézbesítésre, futárszolgálatra.

Vezényléses szolgálati időrendszer:

23/2008 ORFK utasítás alapján
A vezényléses szolgálati időrendszert azoknál a beosztásoknál lehet alkalmazni, amelyeknél a feladat ellátása
adott időszakban eltérő létszámú állományt igényel. A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi
keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az adott hónap munkanapjai számának és a napi 8
órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő legalább 4, legfeljebb 12 óra lehet. A napi
szolgálat teljesíthető két részre osztva is, annak azonban egyik része sem lehet 4 óránál rövidebb. A
részidőszakok között legalább 4 óra szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Az osztott szolgálatteljesítési idő
alkalmazásánál az utolsó szolgálatteljesítési időtartam befejezése és a következő napi szolgálatteljesítési idő
kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítés helyére és az onnan történő
visszautazás időtartama nem számít bele.
Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra
után legalább tizenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
Heti pihenőnapok a naptári hét előre meghatározott legalább két napja, amelynek négyhetenként két
alkalommal vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati
elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók.

Amennyiben a vezényléses szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőnek ideiglenesen váltásos szolgálati

időrendszerben kell szolgálatot teljesítenie, részére biztosítani kell az adott váltásos szolgálati időrendszernél
megállapított szabadidőt. Az ideiglenesen váltásos szolgálati időrendszerben történő foglalkoztatás időtartama
hat hónap alatt nem haladhatja meg a 30 napot.

A körzeti megbízott körzetében kéthetente kettő óra időtartamban tartson fogadóórát. Az a körzeti
megbízott, akinek a körzetében több település van, településenként kéthetente egy-egy óra fogadóórát tartson.
Ahol lehetőség van (főleg vidéken) a polgármesterrel közös fogadóóra is kerülhet megtartásra. Ez is jelzi a
körzeti megbízotti szolgálat helyi elismertségét és a jó munkakapcsolatot az önkormányzat és a körzeti
megbízott között.

A fogadóórát csak azonnali intézkedést igénylő esemény, baleset, bűncselekmény helyszínén szükséges
intézkedés miatt lehet elhalasztani, vagy félbeszakítani.

A körzeti megbízott a fogadóórán egy nyilvántartásba vett füzetbe részletesen feljegyzi a bejelentők, panaszosok,
állampolgár által elmondottakat és a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti a szükséges iratfajtákat
(jelentés, feljelentés, hivatalos feljegyzés, átirat stb.) A fogadóórai tevékenységét, illetve az ezzel kapcsolatban
készített iratokat köteles rögzíteni a körzeti megbízott a szolgálati napló eseménynapló részébe.

A fogadóórát elmaradása esetén új időpontban meg kell tartani. A fogadóóra időpontját a helyben szokásos
módon ki kell hirdetni. Ügyfél hiányában körzeti megbízott ügyfeldolgozó feladatait végezze. A körzeti
megbízotti szolgálatot irányító elöljáró gondoskodjon a szolgálatból távollévő helyettesítéséről.

A szolgálati időbe be kell számítani:

 az önkormányzatok, társadalmi, gazdálkodó szervek ülésein, értekezletein hivatali minőségben történő
részvételt,
 az eligazításon, beszámoltatáson töltött időt,
 az elfogás és előállítás, elővezetés, biztonsági intézkedés végrehajtására fordított időt,
 az irányító rendőri szerv által elrendelt oktatáson, lövészeten, továbbképzésen, vizsgán, szemlén
töltött időt,
 a munkaközi szünetet,
 a szolgálati járműve, illetve szolgálati célra szerződés alapján igénybe vett saját járműve
karbantartására naponta 30 percet,
  a szolgálat ellátásával összefüggésben hatóság, vagy bíróság előtti megjelenést, amennyiben a rendőrt
idézték,
 a házi őrizetben lévő terhelt ellenőrzésére fordított időt.

A körzeti megbízott a szolgálatát elsősorban saját, illetve a körzeti megbízott csoport területén teljesítse. A
településen vagy körzetén kívül csak

 csapatszolgálati igénybevétel során,

 riadó elrendelése esetén,
 körözési, közbiztonsági vagy bűnügyi akció miatt,
 rendkívüli esemény, minősített időszak alkalmával,
 büntetőeljáráshoz kötődő feladat végrehajtása során (ha az megkereséssel nem oldható meg),
 szomszédos település, közigazgatási egység körzeti megbízottjának helyettesítésekor, illetve a közös
ellenőrzés esetén teljesíthet szolgálatot.

A szolgálat megkezdésekor és befejezésekor a körzeti megbízott köteles jelentkezni székhelyétől függően

személyesen, vagy híreszköz útján a közvetlen elöljárójánál, illetve az illetékes ügyeleti szolgálatnál. A szolgálat
megkezdésekor az elöljáró, illetve az ügyeletes az előre meghatározott feladatokon kívül a körzeti megbízottat
tájékoztassa az aktuális eseményekről, az abból adódó feladatokra igazítsa el.

A közös szolgálatellátásba bevonhatók:

 a vagyonőrzéssel hivatásszerűen foglalkozók,
 önvédelmi szervezetek tagjai,
 a fegyveres biztonsági őrök,
 az üzemrendészek,
 a közterület-felügyelők és a jogszabály, vagy megállapodás alapján együttműködésre köteles szervek
munkatársai.

Más szolgálati ágak beosztottaival együtt is láthat el szolgálatot. A körzeti megbízott éjszakai szolgálatát a
szomszédos körzeti megbízottal, a hozzá vezényelt járőrrel, hivatásos határőrrel, katonai rendésszel, vagy
önvédelmi szervezet tagjával teljesítse.

A körzeti megbízott irányítása és ellenőrzése

A körzeti megbízotti szolgálat országos szintű szakmai irányítását az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági
helyettese a Közrendvédelmi Főosztály útján gyakorolja. Területi szinten a körzeti megbízotti szolgálat
irányítását a rendőrkapitány a közrendvédelmi (közbiztonsági) osztályvezető, körzeti megbízotti alosztályvezető
vagy az őrsparancsnok útján végzi.
A rendőrkapitány, a közrendvédelmi (közbiztonsági) osztályvezető kétévente egy alkalommal ellenőrzési terv
alapján tételesen ellenőrizze – a körzeti megbízotti alosztályvezető, az őrsparancsnok bevonásával – valamennyi
körzeti megbízott tevékenységét. A tételes ellenőrzésről annak időpontja előtt 10 nappal köteles az elöljáró a
körzeti megbízottat a felkészülés érdekében írásban értesíteni.

A tételes ellenőrzés terjedjen ki:

 fegyverzet, felszerelés, gépjármű, iroda- és híradástechnikai eszközök meglétére, állapotára,
 szolgálattervezés, -szervezés, -ellátás módjára,
 szolgálati okmányok vezetésének szakszerűségére,
 ügyiratok feldolgozásának rendjére,
 intézkedési tevékenységre (előállítás, elfogás, szabálysértési feljelentés, helyszíni bírság stb.),
 a körzet közbiztonsági, közlekedési viszonyaira,
 nyilvántartott személyek ellenőrzésére,
 megelőző, propaganda tevékenységre,
 önkormányzatokkal, lakossági és társadalmi szervezetekkel, társ rendőri, rendészeti és katonai
szervekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra,
 a feltárt hiányosságok megszüntetésére, feladat-meghatározásra.

A feltárt hiányosságok megszüntetését a tételes ellenőrzést követő két hónap múlva célellenőrzés keretében kell
vizsgálni.
A kapitánysági közrendvédelmi (közbiztonság) osztályvezető, a körzeti megbízotti alosztályvezető, az
őrsparancsnok évente legalább két alkalommal a kapitányságvezető által jóváhagyott terv alapján köteles a
körzeti megbízottat célellenőrzés keretében ellenőrizni.

A célellenőrzés terjedjen ki:

 a körzeti megbízottak intézkedéseinek jogszerűségére, szakszerűségére,
 a nyilvántartott személyek ellenőrzésére,
 az ügyiratok feldolgozásának rendjére,
 szolgálati okmányok vezetésére,
 a kapcsolattartási rendszerére.

A kapitánysági közrendvédelmi (közbiztonsági) osztályvezető havonta egy, a körzeti megbízotti alosztályvezető,

az őrsparancsnok havonta kettő alkalommal, melyből egy éjszakára essen, köteles ellenőrizni a szolgálatot
teljesítő körzeti megbízottat.

A szolgálat közbeni ellenőrzés terjedjen ki:

 a szolgálatellátásra,
 az öltözködési előírások betartására,
 szolgálati okmányok vezetésére,
  a helyszíni bírságtömbök előírás szerinti kezelésére,
 intézkedéseire, azok jogszerűségére, szakszerűségére,
 felszerelésének meglétére.

A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok közrendvédelmi osztályvezetői (főosztályvezető) évente egy

alkalommal ellenőriztessék a szakirányításuk alá tartozó helyi szervek körzeti megbízotti tevékenységét a
hatályos jogszabályok alapján.

A hely- és személyismeret jelentősége:

A működési terület hely- és személyismeretének a rendőri szolgálatban rendkívül nagy jelentőséget kell
tulajdonítani. Ez különösen igaz a körzeti megbízotti szolgálati formára. A körzeti megbízott körzetében csak
abban az esetben tudja szolgálatát maradéktalanul ellátni, munkáját eredményesen végezni, ha alapos és kiterjedt
hely- illetve személyismerettel rendelkezik. A körzeti megbízotti munka sajátosságából fakad a kapcsolat
kiépítésének és fenntartásának szükségessége. A lakosság támogatása nélkül nincs eredményes rendőri munka,
mivel az élet jelenségeit, eseményeit az emberekkel való kapcsolat hiányában lehetetlen, vagy rendkívül nehéz
érzékelni.

E nélkül nem lehet jelenségekre, eseményekre reagálni, a szükséges intézkedéseket megtenni. „A hely- és
személyismeret nélküli rendőr olyan, mint a vak és süketnéma ember – nem lát, nem hall.”
A hely- és személyismeret a közbiztonsági, különösen pedig a megelőző tevékenység eredményes ellátásának
egyik legfontosabb követelménye, és egyben eszköze is. E nélkül a rendőr nem képes tájékozódni, adatokat,
információkat, bizonyítékokat gyűjteni, illetve bűncselekményekre, szabálysértésekre utaló körülményeket
felderíteni, holott ez elengedhetetlen feltétele a körzeti megbízott munkájának.

A körzeti megbízott helyismerete

A körzeti megbízott szolgálati helyét úgy ismerje, hogy az őrs, illetve a körzeti megbízotti terület minden
pontjáról éjjel és nappal a legrövidebb úton tudjon eljutni a terület bármely pontjára, ahol intézkednie kell. Ezért
szükséges, hogy ismerje a terület földrajzi, tereptani és közlekedési viszonyait az időjárás függvényében is.

Körzetén belül ismerje:

 a körzet területi elhelyezkedését, annak határát és a körzetét övező területeket,
 középületek, intézmények, tömegszervezetek, bíróságok, ügyészségek, polgármesteri hivatalok,
kórházak, pénzintézetek, iskolák elhelyezkedését,
 közéleti és fontosabb személyek lakóhelyét,
 ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági objektumokat, mezőgazdasági és erdőterületeket, halastavakat,
építkezések helyeit (raktárak, telephelyek, üzletek, állattartás célját szolgáló létesítmények,
terménytároló helyek, vadetetők, fakitermelés, barlang, erdészház stb.),
 közlekedési szempontból fontos létesítményeket (utak, utcák, terek, parkok, hidak, alagutak,
átereszek, állomások, javítóműhelyek, parkolók, polgári repülőterek stb.),
 a fegyveres erők és rendvédelmi szervek objektumait, létesítményeit (laktanyák, őrsök, repülőterek,
lőterek, gyakorlóterek, raktárak, radarállomások, megfigyelőhelyek, egyéb katonai intézmények stb.),
  vendéglátóipari üzemeket, szórakozóhelyeket, szállodákat, munkásszállásokat stb.,
 szabadidő eltöltésére alkalmas területeket (strandokat, üdülőtelepeket, kirándulóhelyeket,
turistaházakat – camping, fürdő, táborok stb.),
 bűnügyileg fertőzött, veszélyeztetett és rejtőzésre alkalmas helyeket (disco-k, kóbortelepek, italboltok,
elhagyott épületek, pincék, temetők, ahol bűncselekmény elkövetésére lehetőség van, ahol bűnözők
laknak, megfordulnak stb.),
 a rendészeti nyilvántartásban szereplő és egyéb gyanús magatartású személyek lakásának helyét,
munkahelyét, helyi hatályú körözött – hozzátartozói és rokonai – börtönből szabadultak stb.,
 azok lakásait, munkahelyeit, akik a rendőri munkát tudják és hajlandók segíteni,
 mindazon helyeket, amelyek az előbbi felsoroláson kívül rendőri szempontból fontosak lehetnek.

A körzeti megbízott személyismerete

A körzeti megbízott törekedjen arra, hogy névről és fényképről ismerje a kormány vezetőit és a szolgálati
elöljárót.

Körzetében ismerje:
 az önkormányzatok, társadalmi és tömegszervezetek, ügyészi, bírói és gazdasági szervek vezetőit,
 fegyveres testületek és rendvédelmi szervek parancsnokait,
 országgyűlési képviselőket,
 egyéb más köztiszteletben álló személyeket.

Ismerje a lakosság összetételét (szám, nemzetiség, foglalkozás, munkahely, életmód, szokás, hajlam, hangulat
stb.). Azon legyen, hogy minél több személyt ismerjen névről. Törekedjen arra, hogy körzetében ismerje azokat
a személyeket:

 akik a lakosság hangulatát előnyösen – károsan – befolyásolhatják (pl. törzslakosok, foglalkozás vagy
társadalmi pozíciójuk miatt vezető szerepet töltenek be),
 akik munkáját segítik vagy segíthetik (lakossággal való kapcsolattartás során mérlegelve az
alkalmasságukat),
 üzletek, műhelyek vezetőit, alkalmazottait (esetleg tulajdonosait),
 akik a rendészeti nyilvántartásban szerepelnek, illetve akik a közbiztonságra veszélyt jelenthetnek.
Életviszonyaikról, összeköttetéseikről, tevékenységükről, kapcsolataikról állandóan tájékozódjék, de
erről írásos nyilvántartást nem vezethet.

58. A fogda és fogdaszolgálat felépítése, fogdaszolgálat ellátás:

Szabályozza: - 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata

- módosítására kiadott 12/1999. ORFK utasítás
- a szabályzat módosítására kiadott 6/2002. ORFK utasítás
A rendőrségi fogda (a továbbiakban: fogda) a rendőr-főkapitányságon, rendőrkapitányságon vagy külön
objektumban a fogva tartás céljaira sajátosan kialakított, a fogva tartottak elhelyezésére, biztonságos őrzésére
szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész.

A fogda a fogvatartottak elhelyezésére, biztonságos őrzésére szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas
épület vagy épületrész. A zárkákban fogvatartottanként legalább 10 m 3 légteret és lehetőleg 4 m 2 mozgásteret
kell biztosítani.
A fogdaszolgálat szervezeti felépítése az őrhelyek száma, a helyiségek összetétele és száma a fogda kategóriája
szerint változik.

A fogvatartott: akit törvény, illetőleg törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és
tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában korlátoznak (őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott,
közbiztonsági őrizetben lévő, elfogott és előállított, elővezetett);

A fogda befogadó egységből, zárkaegységből és a szabad levegőn tartózkodás, sportolás céljára szolgáló
helyiségből (udvarból) áll. A befogadó és a zárkaegységet egymástól biztonsági zárral ellátott rácsos vasajtó
különíti el

Az őrzésbiztonság a fogva tartottak törvényes és biztonságos őrzését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi
feltételeket foglalja magában.

A fogdai őrszolgálat (a továbbiakban: fogdaszolgálat) személyi feltételeinek folyamatos biztosításáért a fogdát

működtető, a fogdaszolgálatot vezénylő rendőri szerv vezetője a felelős. Ha létszám, vagy gazdaságossági
szempontok - átkísérési távolságok - indokolják, a rendőrfőkapitányok együttműködési megállapodást köthetnek

A fogda- és kísérő őri alosztály (osztály):

a) alosztályvezetőből (osztályvezetőből);
b) őrparancsnokokból;
c) fogdaőrökből;
d) kísérő őrökből és
e) közalkalmazottakból áll.

Fogdaszolgálat ellátása:

- a fogda bejárata előtt lévő és a befogadó egységet a zárkaegységtől elválasztó rácsajtót, a zárkaegység
folyosójáról nyíló helyiségek ajtajait, az ételbeadó nyílásokat a szükséges használat idején kívül -
állandóan zárva kell tartani.
- a fogda befogadó egységében felállított fogdaőr a bejárati ajtók nyitása előtt a kitekintő sávon, majd a
rácsajtón keresztül győződjék meg a belépésre jelentkező személy (személyek) belépési jogosultságáról.
- a fogdaszolgálatot ellátók lőfegyverét a fogdán kívül kell tárolni.
 - fogdaszolgálatot ellátó rendőr személyes használatra szolgáló tárgyat (pl.: csomag, levél, telefon), az
élelmiszer és elfogyasztásához szükséges eszköz kivételével, a fogdában nem tarthat magánál.
- a fogdaszolgálatnak fogdán belül öltözködnie, ruhákat a fogdában tartania tilos.

- a fogdába az őrszolgálatot ellátókon, a fogdában elhelyezett fogva tartott ügyében eljáró ügyintézőkön,
az étkeztetést végző közalkalmazottakon, az ellenőrzésre jogosultakon, az egészségügyi ellátást
végzőkön, a fogvatartottakon és a külön engedéllyel rendelkezőkön kívül más személy nem léphet be,
ott nem tartózkodhat.
- a fogva tartottnak a zárkaegységből a befogadó egységbe történő ki- vagy visszakísérése során a
kísérést végző rendőr ruházatátvizsgálást hajt végre, külsérelmi nyomok észlelése vagy bántalmazásra
utaló panasz esetén orvosi vizsgálatáról intézkedik.
- a fogdában lőfegyvert tárolni - az ideiglenes elhelyezés kivételével - tilos.
- a fogda állagában, gépészeti vagy egyéb felszerelésében bekövetkezett meghibásodások javításáról, a
hiányosságok megszüntetéséről haladéktalanul intézkedni kell.
- új előállító helyiségek a fogdában kialakítani nem lehet.
- a fogdán kívüli előállító helyiségben elhelyezett fogvatartott állandó őrzését zártláncú video rendszerrel,
vagy az előállító helyiség előtt rendkívüli őr felállításával kell biztosítani.
- az ügyeletes gondoskodik az őr kijelöléséről és az őrutasítás szerinti eligazításáról.

58.1 A fogdaszolgálat ellenőrzési rendszere

Szabályozza: - 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata

- módosítására kiadott 12/1999. ORFK utasítás
- a szabályzat módosítására kiadott 6/2002. ORFK utasítás

A szolgálatba lépő fogda- és kísérő őrök részére az eligazítást a fogdaparancsnok - távollétében a

helyettesítésével megbízott parancsnok, ügyeletes tiszt - köteles megtartani, a közalkalmazottak feladatait
meghatározni.
Az eligazítás tartalmáról feljegyzést kell készíteni az eligazító füzetbe.

Az eligazítás terjedjen ki:

a) a fogdaszolgálati szabályok, feladatok ismeretére,
b) a rendkívüli események megelőzésének lehetőségeire,
c) az ellenőrzési tapasztalatokra,
d) a szolgálatra, alkalmasságra,
e) az őrzésbiztonságra,
f) a napirendre,
g) a szolgálat átadás-átvétel végrehajtásának módjára,
h) az egyéb aktuális feladatokra.

Az eligazításra a fogdaőrök az előírt szolgálati öltözetben és felszereléssel kötelesek megjelenni.

A fogdaszolgálat átadás-átvétele a fogdában történik, amely terjedjen ki:
a) a fogvatartottak létszámára, tartózkodási helyére, gyógyszerellátásukra, a velük kapcsolatos egyéb feladatokra,
megtörtént vagy várható eseményekre, engedményekre, fenyítésekre, jutalmakra;
b) a letéti tárgyak, pénz és értékek tételes ellenőrzésére;
c) az őrszolgálati okmányok meglétére, a nyilvántartások vezetettségére;
d) a fogda rendjére, tisztaságára, műszaki meghibásodásokra, az elvégzendő és elvégzett -javító, karbantartó -
munkákra;
e) az őrzésbiztonsági berendezések és eszközök - a jelző-, ellenőrző- és riasztórendszerek - állapotára,
működőképességére, a fogda és az ügyelet közötti távbeszélő-kapcsolat ellenőrzésére;
f) a kulcsok meglétére;
g) a nyílászáró szerkezetek, rácsok, falak, berendezési tárgyak állapotára, a zárkák felszerelésére, a
fogvatartottaknál nem tartható tárgyakra.

A végrehajtást, a megállapításokat a szolgálatot átvevő őrparancsnok távbeszélőn jelentse a fogdát működtető

rendőri szerv ügyeletvezetőjének (ügyeletesének). A szolgálat átadás-átvétel megtörténtét az erre a célra
rendszeresített naplóba kell bejegyezni. A napló - többek között - részletesen tartalmazza a megállapítottakat, a
folyamatban lévő feladatokat, a letéti pénz és értékek tételes átvételének végrehajtását.

A fogdaszolgálat ellátásához előírt vizsgát - a fogva tartásra és az őrzésre vonatkozó hatályos jogszabályokból,
belső normákból, valamint az elsősegélynyújtás alapismereteiből - a fogva tartásért felelős vezető által írásban
kijelölt kéttagú bizottság előtt kell letenni 2 évente.

58.2 A fogvatartotti jogok érvényesülése

Szabályozza: 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről

A fogvatartott jogai:
- büntetőeljárási jogait gyakorolhatja, a fogva tartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi
képviselőjével kapcsolatot tarthat,
- letéti pénzét indokolt személyes szükségleteinek kielégítésére fordíthatja,
- előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával és - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság
jóváhagyásával - más személyekkel levelezhet, legalább havonta egy alkalommal fogadhat
látogatót, és legalább havonta egy alkalommal kaphat csomagot,
- jogosult vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak
kinyilvánítására és gyakorlására,
- anyagi, egészségügyi ellátásra, pihenésre jogosult, gyógyszert térítés nélkül kap,
- panasz, kérelem előterjesztésére jogosult, kártérítésre tarthat igényt,
- saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felső ruházatból és lábbeliből egy váltásra valót
folyamatosan magánál tarthat.
- a fogvatartott jogosult a megfelelő elhelyezésre,
 - a folyamatos melegvíz-ellátásra, naponta zuhanyozásra,
- havonta egy alkalommal saját költségén a fodrász igénybevételére,
- naponta legalább egy óra időtartamban - ellenőrzés mellett - a szabad levegőn való
tartózkodásra
- a fogvatartott jogosult alap- és szakorvosi ellátásra,
- terhes gondozásra,
- terhességének megszakítására, valamint kórházi kezelésre
- ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot hazája diplomáciai, konzuli képviselőjével,
- vallásgyakorlás céljából az egyház (felekezet) képviselőjével,
- fiatalkorú fogvatartott a kirendelt pártfogójával

Az előzetesen letartóztatott levelezési és látogató fogadási joga - védőjével, továbbá a egyéb szervezetek
képviselőivel való érintkezés kivételével -, valamint a csomagküldeményhez való joga a büntetőeljárás
eredményessége érdekében korlátozható.

Az előzetesen letartóztatott - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélyével - felügyelettel

meglátogathatja súlyosan beteg hozzátartozóját, és részt vehet hozzátartozója temetésén.

A fogvatartott a fogdába történő befogadásakor jogosult anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven írásban,
ha indokolt, szóban megismerni
- jogait és kötelességeit, azok gyakorlásának módját,
- a fogda napirendjét,
- a panasz és a kérelem előterjesztésének módját,
- a fegyelmi vétségeket, a kiszabható fegyelmi fenyítéseket, azok időtartamát, a jogorvoslat
lehetőségeit.

A fogvatartott jogorvoslati jogának az érvényesüléséről a fogda parancsnoka, illetve a fogva tartásért felelős
gondoskodik. A fogvatartott jogosult az e rendelet mellékletében felsorolt tárgyakat magánál tartani
A fogvatartott a fogva tartásért felelős szerv épületében, mozgó urnás szavazás útján gyakorolhatja választójogát.
A fogvatartott házasságot csak a fogva tartásért felelős szerv épületében köthet.

A fogvatartott köteles:
- a fogda rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,
- a fogda helyiségeinek tisztán tartásában és a fogvatartottak ellátásában díjazás nélkül
közreműködni,
- a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni, ruházatának átvizsgálását
és a birtokában nem tartható tárgyak elvételét tűrni,
- az okozott kárt megtéríteni.
 59.Az ügyeleti szolgálat felépítése, feladatai

Szabályozza: (22/1999. ORFK Utasítás)

A szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében ügyeleti szolgálatot kell működtetni

Felépítése: a) az Országos Rendőr-főkapitányságon;

b) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságokon;
c) a Készenléti Rendőrségen;
d) a Köztársasági Őrezrednél;
e) a Repülőtéri Biztonsági Szolgálatnál;
f) a rendőrkapitányságokon;
g) valamint egyéb rendőri szerveknél, ahol azt az illetékes vezető elrendeli.
Az ügyeleti szolgálati formák
Állandó ügyelet: a rendőri munka folyamatosságát biztosító, a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő, a
rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedések megtétele érdekében intézkedő szolgálat.

Ideiglenes ügyelet: állandó ügyelet hiányában, időlegesen, meghatározott célra létrehozott ügyeleti forma.

Vezető ügyeleti és más készenléti szolgálat: a kiemelkedően súlyos rendkívüli események során a konkrét
ügyekben teendő elsődleges intézkedések gyors, szakszerű és hatékony végrehajtásának érdekében létrehozott
ügyeleti forma.

Az ügyeleti szolgálat feladata:

- lakossági bejelentések fogadása, értékelése, panaszfelvétel;
- priorálások, körözések elrendelés, visszavonása;
- más szervek szükség szerinti tájékoztatása, riasztása (mentők, tűzoltók, polgári védelem,
- társszervek, önkormányzatok, üzemben tartók stb.);
- különböző nyilvántartások vezetése, naprakész állapotban tarsása (figyelek napló,
- eseménynapló, készenléti kimutatások, riadótervek, tolmácsok, szakértők, távollévők
- nyilvántartása, helyi körözöttek nyilvántartása stb.);
- írásos napi jelentések, tájékoztatók készítése
- beszámolás, jelentés a szerv vezetőjének
- rendszeresített technikai eszközök kezelése (telefon, rádió-, híradó-eszközök, írógép, számítógép,
hangrögzítő berendezés, telex, telefax, sokszorosítók, riasztóberendezések, akkumulátortöltők stb.)
- elsődleges nyomozati tevékenységek
- előállították elszámoltatása, ellenőrzése
- őrizetbe vétel, ruházat átvizsgálása, személymotozás
- fegyver, lőszer, rádiók, alkoholszondák, vérvételi doboz, egyéb szolgálati segédletek kiadása,
- járőrszolgálatok eligazítása, beszámoltatása
 - fogda rendszeres ellenőrzése, fogva tartottakkal kapcsolatos intézkedések végrehajtása
- objektumvédelmi feladatok
- szolgálat ellenőrzése
- különféle írásos anyagok elkészítése

Forrásjegyzék

23/1994. (X.26.) BM rendelet A Rendkívüli halálesetek kivizsgálásáról

1997.évi CLIV tv. Az egészségügyről

1992. évi LXVI. tv. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról

1999.évi LXIX tv. A szabálysértésekről

175/2003. (X. 28.) Korm. Rend. A Közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről

137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a
kártalanítással kapcsolatos eljárásról
1996. évi XXXVIII. tv. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről

2003. évi CXXX. törvény Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
2009. évi LXXII. tv. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

Dr. Krémer Ferenc: A Rendőrség társadalmi szerepe, avagy hogyan kezeljük a társadalmi problémákat című
előadásából ( RTF Tudományos Konferencia: 1998. április 21 – 22)
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
1994. évi XXXIV. tv. a rendőrségről
62/2007. (XII.23.) IRM rendelet: a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról
1996. évi XLIII. tv. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata
1978. évi IV. tv. A Büntető törvénykönyvről
1998. évi XIX. tv. Büntetőeljárásról
329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről
35/2008 IRM-PM rendelet

1986. évi II. tv. A sajtóról

2004. évi XXIV. Tv. A lőfegyverekről és lőszerekről

17/2009 (OT.10) ORFK utasítás

19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata
32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti
szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról
2009. évi CLV. törvény A minősített adat védelméről
18/2008 (OT.10) ORFK Utasítás A rendőri intézkedések végrehajtásának alapvető taktikáiról
218/1999.Korm.rend. Az egyes szabálysértésekről
Rendőrség Ügykezelési Szabályzata
1979. évi 11. sz. tvr. A büntetések és intézkedések végrahajtásáról
Az Országos rendőr-főkapitány 9/1996. Utasítása, az útzár telepítésének és alkalmazásának módjáról valamint:
Az Országos Rendőrfőkapitány Közbiztonsági Helyettesének 15/1996. Intézkedése.

- módosítására kiadott 12/1999. ORFK utasítás

- a szabályzat módosítására kiadott 6/2002. ORFK utasítás
1/2006. (I. 11.) ORFK utasítás számú a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzata kiadásáról

175/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről

Belügyminisztérium Közrendvédelmi Ismeretek I-VII Jegyzet a Rendészeti Szakközépiskolák tanulói számára

(2005)

Belügyminisztérium Közrendvédelmi Ismeretek I-XIV Jegyzet a Rendészeti Szakközépiskolák tanulói számára

(2001)

Továbbá a szövegben megjelölt hivatkozások