www.testline.

hu
TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése
v5.8.0 (2023.04.28.)
2024.01.09. 20:11:28
Minta feladatsor vendég

1. 11:26 Normál

Az egri vár

1. Magyarországon nincs ismertebb vár az egrinél. A vár hazánk egyik leglátogatottabb műemlékei, minden egyes
kövének megvan a maga története.
2. A várdombon épült erődítményt még Szent István király alapította, a vár első kőfalát pedig az 1200-as években emelték.
A domb peremén épült várfalakat kapukkal és tornyokkal erősítették meg. Az építmény egyik sarkán lakótorony állt, az
őrvártól nem messze pedig huszárvárat emeltek, amelyben a lovasságnak építettek szálláshelyet és lovaiknak istállót. A
huszárvárból lett később a belső vár. A kapuknál kezdetben karcsú és vékony tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a
nyilak ellen nyújthattak védelmet. Később - az ágyúk miatt - már vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.
3. Az 1500-as évek közepén Dobó István lett a vár parancsnoka, aki tovább folytatta az építmény megerősítését. Ekkor
készült el a Dobó-bástya és a későbbi harcok színhelye, a földbástya is. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy egy magas földkúp
tetejére emelték. A külső és a belső várat árokkal különítették el egymástól, a belső vár falát pedig annyira megvastagították,
hogy azokon már ágyúállásokat is el lehetett helyezni. A kőművesek, az ácsok, a környék falvainak a népe mind-mind a várat
építette és erősítette,
4. 1552 -re nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök Eger ostromára készülnek. Szulejmán szultán hatalmas sereget vezényelt a
város ellen, Dobóék százötvenezer főre becsülték az ellenük vonuló hadat. A várvédő katonák legfeljebb ezernyolcszázan
lehettek, a várbeliek száma a parasztokkal, az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt sem volt több kétezernél.
5. A várbeliek elszántan védték a várat, igen nagy hasznát vették a harcokban Bornemissza Gergely hadnagy leleményes
találmányának, a tüzes keréknek. Úgy készítették el a szerke zetet, hogy a kocsikerekek üregeit forgáccsal, faggyúval és
tüzes golyóval rakták tele, majd a kanócát meggyújtották, és a kereket az ellenség közé gurították. A törökök fejvesztve
menekültek a sistergő, lángoló szerkezet elől.
6. Dobóéknak minden rohamot sikerült visszaverniük, a törökök hiába ostromolták az ország északi kapujának nevezett várat.
A várvédők közül több mint háromszázan meghaltak, és közel kétszázan megsebesültek. A hatalmas pogány had végül
elvonult a vár alól, a maroknyi magyar sereg hősi helytállása pedig örökre halhatatlanná tette Eger várának a nevét.
(A Szivárvány című gyermekújság 2007, évi 4. havi számában megjelent írás nyomán)

Olvasd el a szöveget!

Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szóval!

1552-ben Szulejmán ( várkapitány / szultán / parancsnok / vezér ) hatalmas sereget vezényelt Buda ellen. Eger várvédő
katonáinak a száma( tizennyolcezer / tizenötezer / húszezer / legfeljebb ezernyolcszáz ) lehetett, akik közül ( háromezernél
többen / kétezernél többen / több mint háromszázan ) meghaltak, és közel ( kétezren / kétszázan / háromszázan )
megsebesültek.

TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése oldal 1/6 Minta feladatsor
 www.testline.hu
TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése
v5.8.0 (2023.04.28.)
2024.01.09. 20:11:28
Minta feladatsor vendég

2. 9:33 Normál

Az egri vár

1. Magyarországon nincs ismertebb vár az egrinél. A vár hazánk egyik leglátogatottabb műemlékei, minden egyes
kövének megvan a maga története.
2. A várdombon épült erődítményt még Szent István király alapította, a vár első kőfalát pedig az 1200-as években emelték.
A domb peremén épült várfalakat kapukkal és tornyokkal erősítették meg. Az építmény egyik sarkán lakótorony állt, az
őrvártól nem messze pedig huszárvárat emeltek, amelyben a lovasságnak építettek szálláshelyet és lovaiknak istállót. A
huszárvárból lett később a belső vár. A kapuknál kezdetben karcsú és vékony tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a
nyilak ellen nyújthattak védelmet. Később - az ágyúk miatt - már vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.
3. Az 1500-as évek közepén Dobó István lett a vár parancsnoka, aki tovább folytatta az építmény megerősítését. Ekkor
készült el a Dobó-bástya és a későbbi harcok színhelye, a földbástya is. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy egy magas földkúp
tetejére emelték. A külső és a belső várat árokkal különítették el egymástól, a belső vár falát pedig annyira megvastagították,
hogy azokon már ágyúállásokat is el lehetett helyezni. A kőművesek, az ácsok, a környék falvainak a népe mind-mind a várat
építette és erősítette,
4. 1552 -re nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök Eger ostromára készülnek. Szulejmán szultán hatalmas sereget vezényelt a
város ellen, Dobóék százötvenezer főre becsülték az ellenük vonuló hadat. A várvédő katonák legfeljebb ezernyolcszázan
lehettek, a várbeliek száma a parasztokkal, az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt sem volt több kétezernél.
5. A várbeliek elszántan védték a várat, igen nagy hasznát vették a harcokban Bornemissza Gergely hadnagy leleményes
találmányának, a tüzes keréknek. Úgy készítették el a szerke zetet, hogy a kocsikerekek üregeit forgáccsal, faggyúval és
tüzes golyóval rakták tele, majd a kanócát meggyújtották, és a kereket az ellenség közé gurították. A törökök fejvesztve
menekültek a sistergő, lángoló szerkezet elől.
6. Dobóéknak minden rohamot sikerült visszaverniük, a törökök hiába ostromolták az ország északi kapujának nevezett várat.
A várvédők közül több mint háromszázan meghaltak, és közel kétszázan megsebesültek. A hatalmas pogány had végül
elvonult a vár alól, a maroknyi magyar sereg hősi helytállása pedig örökre halhatatlanná tette Eger várának a nevét.
(A Szivárvány című gyermekújság 2007, évi 4. havi számában megjelent írás nyomán)

Jelöld be azoknak az eszközöknek, anyagoknak a nevét, amelyekre szükség volt a tüzes kerék

elkészítéséhez!

A szén
B olaj
C tüzes golyó
D gyufa
E kanóc
F faggyú
G forgács
H kocsikerék

TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése oldal 2/6 Minta feladatsor
 www.testline.hu
TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése
v5.8.0 (2023.04.28.)
2024.01.09. 20:11:28
Minta feladatsor vendég

3. 10:53 Normál

Az egri vár

1. Magyarországon nincs ismertebb vár az egrinél. A vár hazánk egyik leglátogatottabb műemlékei, minden egyes
kövének megvan a maga története.
2. A várdombon épült erődítményt még Szent István király alapította, a vár első kőfalát pedig az 1200-as években emelték.
A domb peremén épült várfalakat kapukkal és tornyokkal erősítették meg. Az építmény egyik sarkán lakótorony állt, az
őrvártól nem messze pedig huszárvárat emeltek, amelyben a lovasságnak építettek szálláshelyet és lovaiknak istállót. A
huszárvárból lett később a belső vár. A kapuknál kezdetben karcsú és vékony tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a
nyilak ellen nyújthattak védelmet. Később - az ágyúk miatt - már vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.
3. Az 1500-as évek közepén Dobó István lett a vár parancsnoka, aki tovább folytatta az építmény megerősítését. Ekkor
készült el a Dobó-bástya és a későbbi harcok színhelye, a földbástya is. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy egy magas földkúp
tetejére emelték. A külső és a belső várat árokkal különítették el egymástól, a belső vár falát pedig annyira megvastagították,
hogy azokon már ágyúállásokat is el lehetett helyezni. A kőművesek, az ácsok, a környék falvainak a népe mind-mind a várat
építette és erősítette,
4. 1552 -re nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök Eger ostromára készülnek. Szulejmán szultán hatalmas sereget vezényelt a
város ellen, Dobóék százötvenezer főre becsülték az ellenük vonuló hadat. A várvédő katonák legfeljebb ezernyolcszázan
lehettek, a várbeliek száma a parasztokkal, az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt sem volt több kétezernél.
5. A várbeliek elszántan védték a várat, igen nagy hasznát vették a harcokban Bornemissza Gergely hadnagy leleményes
találmányának, a tüzes keréknek. Úgy készítették el a szerke zetet, hogy a kocsikerekek üregeit forgáccsal, faggyúval és
tüzes golyóval rakták tele, majd a kanócát meggyújtották, és a kereket az ellenség közé gurították. A törökök fejvesztve
menekültek a sistergő, lángoló szerkezet elől.
6. Dobóéknak minden rohamot sikerült visszaverniük, a törökök hiába ostromolták az ország északi kapujának nevezett várat.
A várvédők közül több mint háromszázan meghaltak, és közel kétszázan megsebesültek. A hatalmas pogány had végül
elvonult a vár alól, a maroknyi magyar sereg hősi helytállása pedig örökre halhatatlanná tette Eger várának a nevét.
(A Szivárvány című gyermekújság 2007, évi 4. havi számában megjelent írás nyomán)

Egészítsd ki a mondatokat!

A kapuknál kezdetben ( széles és magas / karcsú és vékony ) tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a ( golyók / nyilak /
kardok ) ellen nyújtottak védelmet. Később - az ( ágyúk / ellenség ) miatt vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.

TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése oldal 3/6 Minta feladatsor
 www.testline.hu
TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése
v5.8.0 (2023.04.28.)
2024.01.09. 20:11:28
Minta feladatsor vendég

4. 9:26 Normál

Az egri vár

1. Magyarországon nincs ismertebb vár az egrinél. A vár hazánk egyik leglátogatottabb műemlékei, minden egyes
kövének megvan a maga története.
2. A várdombon épült erődítményt még Szent István király alapította, a vár első kőfalát pedig az 1200-as években emelték.
A domb peremén épült várfalakat kapukkal és tornyokkal erősítették meg. Az építmény egyik sarkán lakótorony állt, az
őrvártól nem messze pedig huszárvárat emeltek, amelyben a lovasságnak építettek szálláshelyet és lovaiknak istállót. A
huszárvárból lett később a belső vár. A kapuknál kezdetben karcsú és vékony tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a
nyilak ellen nyújthattak védelmet. Később - az ágyúk miatt - már vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.
3. Az 1500-as évek közepén Dobó István lett a vár parancsnoka, aki tovább folytatta az építmény megerősítését. Ekkor
készült el a Dobó-bástya és a későbbi harcok színhelye, a földbástya is. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy egy magas földkúp
tetejére emelték. A külső és a belső várat árokkal különítették el egymástól, a belső vár falát pedig annyira megvastagították,
hogy azokon már ágyúállásokat is el lehetett helyezni. A kőművesek, az ácsok, a környék falvainak a népe mind-mind a várat
építette és erősítette,
4. 1552 -re nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök Eger ostromára készülnek. Szulejmán szultán hatalmas sereget vezényelt a
város ellen, Dobóék százötvenezer főre becsülték az ellenük vonuló hadat. A várvédő katonák legfeljebb ezernyolcszázan
lehettek, a várbeliek száma a parasztokkal, az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt sem volt több kétezernél.
5. A várbeliek elszántan védték a várat, igen nagy hasznát vették a harcokban Bornemissza Gergely hadnagy leleményes
találmányának, a tüzes keréknek. Úgy készítették el a szerke zetet, hogy a kocsikerekek üregeit forgáccsal, faggyúval és
tüzes golyóval rakták tele, majd a kanócát meggyújtották, és a kereket az ellenség közé gurították. A törökök fejvesztve
menekültek a sistergő, lángoló szerkezet elől.
6. Dobóéknak minden rohamot sikerült visszaverniük, a törökök hiába ostromolták az ország északi kapujának nevezett várat.
A várvédők közül több mint háromszázan meghaltak, és közel kétszázan megsebesültek. A hatalmas pogány had végül
elvonult a vár alól, a maroknyi magyar sereg hősi helytállása pedig örökre halhatatlanná tette Eger várának a nevét.
(A Szivárvány című gyermekújság 2007, évi 4. havi számában megjelent írás nyomán)

Párosítsd az eseményeket a hozzájuk tartozó időpontokkal!

minden sorban pontosan egy helyes válasz van Az 1200-as évek Az 1500-as évek Szent István kora
A A vár első kőfalának felépítése
B Az erődítmény alapítása
C Dobó István lett a vár parancsnoka

TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése oldal 4/6 Minta feladatsor
 www.testline.hu
TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése
v5.8.0 (2023.04.28.)
2024.01.09. 20:11:28
Minta feladatsor vendég

5. 10:53 Normál

Az egri vár

1. Magyarországon nincs ismertebb vár az egrinél. A vár hazánk egyik leglátogatottabb műemlékei, minden egyes
kövének megvan a maga története.
2. A várdombon épült erődítményt még Szent István király alapította, a vár első kőfalát pedig az 1200-as években emelték.
A domb peremén épült várfalakat kapukkal és tornyokkal erősítették meg. Az építmény egyik sarkán lakótorony állt, az
őrvártól nem messze pedig huszárvárat emeltek, amelyben a lovasságnak építettek szálláshelyet és lovaiknak istállót. A
huszárvárból lett később a belső vár. A kapuknál kezdetben karcsú és vékony tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a
nyilak ellen nyújthattak védelmet. Később - az ágyúk miatt - már vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.
3. Az 1500-as évek közepén Dobó István lett a vár parancsnoka, aki tovább folytatta az építmény megerősítését. Ekkor
készült el a Dobó-bástya és a későbbi harcok színhelye, a földbástya is. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy egy magas földkúp
tetejére emelték. A külső és a belső várat árokkal különítették el egymástól, a belső vár falát pedig annyira megvastagították,
hogy azokon már ágyúállásokat is el lehetett helyezni. A kőművesek, az ácsok, a környék falvainak a népe mind-mind a várat
építette és erősítette,
4. 1552 -re nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök Eger ostromára készülnek. Szulejmán szultán hatalmas sereget vezényelt a
város ellen, Dobóék százötvenezer főre becsülték az ellenük vonuló hadat. A várvédő katonák legfeljebb ezernyolcszázan
lehettek, a várbeliek száma a parasztokkal, az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt sem volt több kétezernél.
5. A várbeliek elszántan védték a várat, igen nagy hasznát vették a harcokban Bornemissza Gergely hadnagy leleményes
találmányának, a tüzes keréknek. Úgy készítették el a szerke zetet, hogy a kocsikerekek üregeit forgáccsal, faggyúval és
tüzes golyóval rakták tele, majd a kanócát meggyújtották, és a kereket az ellenség közé gurították. A törökök fejvesztve
menekültek a sistergő, lángoló szerkezet elől.
6. Dobóéknak minden rohamot sikerült visszaverniük, a törökök hiába ostromolták az ország északi kapujának nevezett várat.
A várvédők közül több mint háromszázan meghaltak, és közel kétszázan megsebesültek. A hatalmas pogány had végül
elvonult a vár alól, a maroknyi magyar sereg hősi helytállása pedig örökre halhatatlanná tette Eger várának a nevét.
(A Szivárvány című gyermekújság 2007, évi 4. havi számában megjelent írás nyomán)

Válaszd ki a kérdésre a helyes választ!

Melyik épületből alakították ki a belső várat? ( a lakótoronyból / a huszárvárból / a földbástyából )

Mikor készült el a földbástya? ( az 1200-as években / az 1500-as évek közepén / az 1500-as évek elején )

Mi különítette el a belső és a külső várat? ( ágyúállás / várfal / árok )

TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése oldal 5/6 Minta feladatsor
 www.testline.hu
TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése
v5.8.0 (2023.04.28.)
2024.01.09. 20:11:28
Minta feladatsor vendég

6. 11:45 Normál

Az egri vár

1. Magyarországon nincs ismertebb vár az egrinél. A vár hazánk egyik leglátogatottabb műemlékei, minden egyes
kövének megvan a maga története.
2. A várdombon épült erődítményt még Szent István király alapította, a vár első kőfalát pedig az 1200-as években emelték.
A domb peremén épült várfalakat kapukkal és tornyokkal erősítették meg. Az építmény egyik sarkán lakótorony állt, az
őrvártól nem messze pedig huszárvárat emeltek, amelyben a lovasságnak építettek szálláshelyet és lovaiknak istállót. A
huszárvárból lett később a belső vár. A kapuknál kezdetben karcsú és vékony tornyok emelkedtek, ezek azonban csak a
nyilak ellen nyújthattak védelmet. Később - az ágyúk miatt - már vastagabb és alacsonyabb falakra volt szükség.
3. Az 1500-as évek közepén Dobó István lett a vár parancsnoka, aki tovább folytatta az építmény megerősítését. Ekkor
készült el a Dobó-bástya és a későbbi harcok színhelye, a földbástya is. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy egy magas földkúp
tetejére emelték. A külső és a belső várat árokkal különítették el egymástól, a belső vár falát pedig annyira megvastagították,
hogy azokon már ágyúállásokat is el lehetett helyezni. A kőművesek, az ácsok, a környék falvainak a népe mind-mind a várat
építette és erősítette,
4. 1552 -re nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök Eger ostromára készülnek. Szulejmán szultán hatalmas sereget vezényelt a
város ellen, Dobóék százötvenezer főre becsülték az ellenük vonuló hadat. A várvédő katonák legfeljebb ezernyolcszázan
lehettek, a várbeliek száma a parasztokkal, az asszonyokkal és a gyerekekkel együtt sem volt több kétezernél.
5. A várbeliek elszántan védték a várat, igen nagy hasznát vették a harcokban Bornemissza Gergely hadnagy leleményes
találmányának, a tüzes keréknek. Úgy készítették el a szerke zetet, hogy a kocsikerekek üregeit forgáccsal, faggyúval és
tüzes golyóval rakták tele, majd a kanócát meggyújtották, és a kereket az ellenség közé gurították. A törökök fejvesztve
menekültek a sistergő, lángoló szerkezet elől.
6. Dobóéknak minden rohamot sikerült visszaverniük, a törökök hiába ostromolták az ország északi kapujának nevezett várat.
A várvédők közül több mint háromszázan meghaltak, és közel kétszázan megsebesültek. A hatalmas pogány had végül
elvonult a vár alól, a maroknyi magyar sereg hősi helytállása pedig örökre halhatatlanná tette Eger várának a nevét.
(A Szivárvány című gyermekújság 2007, évi 4. havi számában megjelent írás nyomán)

Jelöld!

Melyik bekezdésben olvastál az alábbiakról!

1. 2. 3. 4. 5. 6.
A A magas földkúp tetejére épült földbástya
B A legismertebb magyarországi vár
C A leleményes egri találmány, a tüzes kerék
D A sebesültek és a halottak száma
E A környéken élők is részt vettek a vár megerősítésében
F A támadók és a várvédők száma

TestLine - Az egri vár 6. o.: Félévi, évközi szövegértés mérése oldal 6/6 Minta feladatsor
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)