Y '“‘V¥15" 5/V

'i 4
3

1 .

Pd “u

‘vi
BI@lZ"wANCME
FA
1 "d01/M

Gec icy de I/zlle//mrdouin

de
Geq
Vioy 1
BIZANC
*3 Pé zs P53?‘Y»
9'? % OLD A N

“/\" 3
'5“5“?

B - UNDIA
___
MAG
(Obuda) 5

{O/1, KI '

ll»
k h,~=-1.-°.‘3.t_....*$’ Volen
IDl{. (:6 i _ 'u" 3254 VON ‘

|I|
l !'!1.s*1:1I"4|, 5
!!!!.
E Ova Q

A- “Ce
arseille
.2 7’Os . £4
Q N
"‘ , -.35 Pisa 41‘/4 $55!:

\\L
J

4” 4:777__f *7 7 ~ . .
/ jj _ * ‘ii I
_ -"' _ _ ‘ ” W Qi. 1 F
_ I"__ _ f * * ** ii-
i ~ L‘ ¢R6ma “ f
--%.
* ‘ ‘ ‘ 4,» T'-
'1

ll |l'*5!-
=l .2.
> ll‘-

oé '1'", ‘ "" \\ -
e ‘=-;:
6- \Q> ‘I X’)
1! A dcw |

'‘I\
%. I
r$63“? 0N
1/ .;o\" Y
—'-7

' |||" ‘~1

" $1’J
r

£2“ 6
'\

‘ postolo
Io-
~o'?*4~
\ om‘ _.5*‘,»0
F
\‘?R I
F1>
1 *\X;2
%,,_,_ 9 tern ma _*m_—_l_——¥ _ V
N /_\ ,, _ _
Szent y6r

\
Coastao
J .
monostor
Q 1
Q 5 ,
2
i i i
T
i
1
*
t

L_ Buko con A ,1‘ _ :_ * *

‘=1-- ‘or- { K H,
7 K

. I.
I

4' M,4°'-"A'NY-Tm
it-i.
__
1» 0

- _‘
’ 7 ' 7

k, 1P0LY _;
‘.1-—-F -._-.. '
.-.1.

’ {K-—_ELS('§ ;_,~_ _% ‘-BAN ( __1

V
EGYEDIK (BIZANCI) KERESZTES HADJARAT
1202-1204 ‘ :22
2:’ 2 2 13123
AR ——> a f sercg tvonala ,,
---—-I a andriai hajéhad tvonala

3||"“‘|h2l|||'l |\=°
-V.
inn-
11'
'\

SAG
“1‘» 2
OHIEJTNGHP———
$025 _ 2

w : 2:22 ~ 22" 22
°§”s=§7'\
O_'\'o\Q°¢'.- * .\'
f *_ _. é:
i i
. ,
Dnnapoly
+
Q Q4’ -‘é-" 51,2» \.
. .
1- - Q’ O 7*‘
mmo $ClKom tmi _' '-' \

I’ 2"ls
F-
Nikom aT6rténe\em Szak
ikaia 2 - Kbnyvi m R’
x <9
D-vi

ii \ _ _-p

0 Q -2 #//
99
I‘
I II; '25!? 4

ms-
31%.!
Q. L-
.\

<9 \-

- Q9 2* Misk vi/%'
<= - 2 8
|||if
3'
r J-
,

|I"
I
-.
-I

iv $7?"

Pm‘
""'- \ Andrgsg
I B
tiokhci
2 w— '2 ._......_ Eh
I-
\

||llI";;5» Z2 ;¢2_2F;2 === S

2~=w-r~—
\n_-__
’
u in I

~_
’ 1
alca-fok A22 I1 2 2 *
22
””*
2 ii
2
*1”
* 2
¢

7
* 12” ”*”
j2 *
1 iii
222
\ \‘|

Qm
2; " jiiii ** iii B .

22
222 2 22 2
2 ...
22 2
22 22 222 2 2 Emil
2 2 — clrut
* 22 22 2222 * 2 2 * 2 222Sz1d0n
i~ f i 2 i ~ j 1 ” f 2_ Tiirosz

‘ K‘ “ 2 135*'%'°m
O 200 400 km - B

(EGYIPTOM) Q Q
 Geq oy
de Villehardouin
BIZANC
MEGVETELE
 Forditotta
és a jegyzeteket {rta
SZ A BICS IM RE

A2 utészcit
KOZMA BELA
frta
 Geof oy
de Villehardouin
BIZANC
MEGVETELE
Eurépa Kiinyvkiadé
Budapest / 1985
 Geo toy Je Villehardouin
La conquéte dc Constantinople
Gamier - Flammarion, Paris, 1969
Hungarian translation
© Szabics Imre, 1985

_ 1- .._"'-.‘_

-O \_

I’41 <32»,
"_ Iv1.».==<-.=c =1 '
E"
uh
s 1‘;1-,9I
15 2 !~

1 é§f'.’§- A
 I
Fonlques de Neuilly keresztes haetfaratot hirdet

I I Az Ur I197. esztendcjében, Incc rémai pépasziga, va-

lamint F lijp Agost francia és Oroszlainsziv Richaird an-
gol kirély uralkodzisa ide_jén* élt Franciaorszégban egy
szent élctii fér , név szerint Foulqucs dc Neuilly (Neuilly
Lagny-sur-Marne és Périzs k6z6tt fckszik), aki pap, még-
pcdig Ncuilly vairos plébzinosa volt. S ez a Foulqucs Fran-
ciaorszég-szerte, s it azon t l is Istenr l kczdett prédikélni,
és tudjétok meg, hogy a mi Urunk csodzit tctl: értc.
2 / A szent fér hire cljutott egészen a rémai pép ig,
Incéig, aki felszélitotta, hogy az 6 akaratébél hirdcssen kc-
resztcs hadjératot. Ezutén pedig clkiildte Franciaorszzigba
cgyik biborosét, Pietro di Capua magisztcrt, aki mzir ko-
rébban fclvctte a keresztct, és az alzibbi biinbocsénatot hir-
dettc meg: mindazok, akik fclvcszik a kcresztet, és egy tel-
jes évig fegyvcrrel szolgéljék Istent, mjndcn clk vctctt és
mcggyént b niik :-1161 fcloldozzist nyernek. A b nbocszinat
oly nagy volt, hogy megdobogtatta az emberck szivét, és
sokan a kercszt alé gy ltek.
 II

Alei/efelvettéle a keresztet

3 /Egy esztendovel azutén, hogy a szentléletii Foulques

Isten igéjét hirclette, lovagi tornzit tartottak Champagne-
ban, az écry-i vairkastélyban. S akkor Thibaud, Cham-
pagne és Brie gréfja, valamint Louis, Blois és Chartrain
gréfja Isten kegyelméb il felvette a keresztet. Ez éppen rid-
vent elején tortént. Es tucljatok meg, hogy Thibaud gréf
mindréssze huszonkét éves atalember volt, és Lo_uis- gréf
sem volt t6bb huszonhét évesnél. Mindketten unokatestvé-
rei voltak a francia kirz ynak, aki egyszersmincl <nagybéty-
juk is volt, mzisrészriil peclig az angol kirzily unokaéiccsei
voltak. -
4 / A két gréffal egyiitt vette fel a keresztet Eranciaor-
szaig két tekintélyes nagyura, Simon deMontfort és Re-
naud cle Montmirail. Orszaigszerte hire ment, mikor a két
hatalmas r keresztes lett.
5 / Champagne-ban, Thibaud grléffiildjén ‘keresztesnek
aillt Garnier, Troyes piispoke; Gautier cle Brienne gréf,
Geoffrey cle Joinville, a tartomziny udvarnagya; vére,
Robert, Gautier de Vignory, Gautier de Montbéliard,
Eustache de Con ans, annak vére, Guy de Plessier, Henri
cl’Arzil1ieres, Ogier de Saint-Chéron, Vilain dc Neuilly,
Geoffrey de Villehardouin, Champagne marsallja; unoka-
6ccse, Geoffrey, Guillaume de Neuilly, Gautier de Fu-
ligny, Evrard de Montigny, Manassier de l’Isle, Macaire
de Sainte-Menehould, Milon le Brébant, Guy de Chappes,
unoka ccse, Clarembaucl, Renaud de Dampierre, jean
6
Poisnon, és sok mas kivzilé lovag, akiket név szerint nem
emlit konyviink.
6 / Louis groffal egyiitt vette fel a keresztet Gervais du
Chatel és a, Hervé, Jean de Virsin, Olivier de Rochefort,
Henri de Montreuil, Payen d’Orléans, Pierre de Bracieux,
vére, Hugues, Guillaume de Sains, ]ean de Friaize, Gau-
tier de Gaudonville, Hugues de Cormeray, vére, Geoff-
roy, Hervé de Beauvoir, Robert de Frouville, vére,
Pierre, Orry de l’Isle, Robert du Quartier, és sokan 11:15-
sok, akiket név szerint nem ernlitiink.
7 / ile-de-France-ban keresztes lett Névelon, Soissons
piispoke, Mathieu de Montmorency, unokaoccse, Guy,
Coucy vérura; Robert de Ronssoi, Ferry d’Yerres, vére,
Jean, Gautier dc Saint-Denis, vére, Henri, Guillaume
d’Aunoi, Robert Mauvoisin, Dreux de Cressonsacq, Ber-
nard de Moreuil, Enguerrand de Boves, vére, Robert, és
sok mas jeles fér , akiket most nem emlitiink.
8 / A kovetkez év hamvazészerdajan, b6_jt kezdetén*
Brugesben felvette a keresztet Balduin, Flandria és Hainaut
gro a, valamint hitvese, Marie gro ié, aki Thibaud cham-
pagne-i gréf n<'5vére volt. Ugyancsak keresztes lett vére,
Henrik és unokaoccse, Thierry, aki Philippe andriai gréf
a volt; Guillaume, Béthune egyhézi védniike, vére, Co-
non; ]ean de Nesle, Bruges vérura; Renier de Trit, s a,
Renier, Mathieu de Wallincourt, Jacques d’Avesnes, Bau-
douin de Beauvoir, Hugues de Beaumetz, Girard de Manci-
court, Eudes de Ham, Guillaume de Gommeignies, Dreux
de Beaurain, Roger de Marck, Eustache de Saubruic,
Francois de Colemi, Gautier de Bousies, Renier de Mons,
Gautier de Tombes, Bernard de Soubrenghien, és sok mas
jeles lovag, akiket kiinyviink nem emlit.
7
 9 I Ezutzinkeresztesnek éllt Hugues de Saint-Pol gréf. Vele
egyiitt vette fel a keresztet unokaoccse, Pierre d’Amiens,
Eustache de Canteleu, Nicolas de Mailly, Anseau de Ca-
yeux, Guy de Houdain, Gautier de Nesle, vére, Pierre, és
sokan maisok, akiket nem ismeriink név szerint.
I0 / Majd felvette a keresztet Geo roy du Perche grof,
vére, Etienne, Rotrou de Montfort, Yves de la Jaille,
Aimery de Villeroi, Geoffroy de Beaumont, és sokan mai-
sok, akiknek nem tudom a nevét.

HI
A keresztesek hat leéivetet kiildenek Velencébe

II / Ezutzin a bzirék tanzicskozasra gy ltek 6ssze Sois-

sons-ba.n, hogy megvitasseik, rnikor kelj enek litra és merre
menjenek. Nem tudtak azonban egyezségre jutni, mert
gy vélték, hogy még nem gyiilt egybe elegendii szém
keresztes. De nem telt el két hénap, s még ugyanabban az
esztendfiben j abb tanaicskozzist tartottak Compiegne-ben,
ahol jelen voltak mindazok a grofok és barok, akik mar
felvették a keresztet. A tanzicskozzison tobbféle vélemény
hangzott el, s végiil abban egyeztek meg, hogy a legkiv:-i-
lébb koveteket fogjak szétkiildeni, és teljhatalonunal ru-
hzizzéik fel Eiket, hogy ugyanolyan joggal targyalhassanak,
mint urailc.
I2 / Thibaud, Champagne és Brie groij a, Balduin, Fland-
ria és Hainaut gré a, valamint Louis, Blois gré a két-két
kiivetet kiildiitt. Thibaud gréf kovetei Geo roy de Ville-
hardouin, Champagne marsallja és Milon le Brébant vol-

8
tak; Balduin gréf Conon de Béthune-t és Alard Maque-
reau-t, Louis gréf pedig ]ean de Friaize-t és Gautier de
Gaudonville-t bizta meg a kovetséggel.
I 3 / Teljes bizalommal e hat lcovet kezébe helyezték a
hadjzirat sorszit, ellétvzin iiket fiigg pecsétes megbiz6leve-
lekkel, s biztosra vették, hogy méltén fogjzik képviselni
iigyiiket, barmely tengeri kik6t6be vagy bzirmilyen helyre
keriilj enek is.
14 / Elindulés el6tt a hat k6vet tan:-icskozést tartott, és
abban allapodtak meg, hogy Velencébe mennek, azt re-
mélvén, hogy ott t6bb hajét talzilnak, mint barmely mas
kikotoben. Lora iiltek tehat, és addig lovagoltak kisebb
megszakitésokkal, mig a b6jt els5 hetében megérkeztek
Velencébe.

IV
A leiivetele megérleezése és kérésiile eldterfesztése

I5 / A velencei dozse, akit Enrico Dandolénak hivtak,

s igen b6lcs és jeles fér volt, nagy tisztelettel fogadta a
koveteket, akércsak a t6bbi velencei, aldk szintén szivesen
lzitték 6ket. Amikor a kovetek bemutattzik uruk leveleit, a
velenceiek nagyon kivancsiak lettek, vaj on milyen iigyben
érkeztek hozzeijuk a franciék. A megbizélevelekben az
volt, hogy a gréfok targyalasi és dfjntési joggal ruhézzék
fel koveteiket, s elfogadjék mindazt, amit ezek a kovetek
tesznek.
16 / A dozse ezt felelte nékik: ,,]6 urak! Lattam megbi-
zéleveleiteket. Készek vagyunk elismerni, hogy a ti uraitok
a legnagyobbak és legnemesebbek azok k6z6tt, akik nem
viselnek koronzit. Azt kérik téiliink, hogy bhzunk a szava-
9
tokban, és fogadjuk el, amit tenni éhajtotok. Mondjeitok
el tehét, mit 1<ivénrok!”
17 /Erre a kovetek a kovetkezéit vélaszoltilc: ,,Nagy r!
Azt kivanjuk, hogy, ha lehet, holnap hivasd egybe Velence
tanacszit, s a tanacs el<'5tt majd elmondjul: uraink kivéns:.-i-
git.” A dozse azt kérte tolijk, hogy vzirj anak négy napig,
mig a tanzics osszeiil, s akkor eliiadihatjzik kivzinszigukat.
18 / A kiivetek vartak tehat a megadott napig. Akkor
beléptek a gazdagon diszitett, gyonyiir palotziba, s az
egyik teremben ott talaltak a dézsét és tanacszit. Megbiza-
sukat igy adték el5: ,,NagyL'1r! Franciaorsz:-ig leghatalma-
sabb urai kiildtek hozzeid benniinket; azok, akik felvették
a keresztet, hogy megbosszuljeik a Krisztus urunkon esett
gyalazatot, s hogy Isten akarataibél visszafoglalj:i.k]eruzsa'-
lemet. S mivel jél tudjzilc, hogy senkinek nincs aklcora ha-
talma, mint néked és népednek, Isten nevében arra kérnek,
konyoriilj meg a tengeren t li orsz2igon,* és segits meg-
bosszulni a Krisztust ért sérelmet. Adj nékik tanzicsot, ho-
gyan tehetnének szert megfelel i hajokra, hajéhadra.”
19 / -— ,,De miképpen tudnénk segiteni raj tuk ? — kérdezte
a dézse. -—- Minden lehetséges modon - valaszoltsik a k6ve-
tek —, amit csak tanacsolni és javasolni tudsz nékik, feltéve,
hogy meg is tudj zik valésitani. - Bizony, nagy dolgot ker-
nek toliink — mondta a dézse —, de gy tiinik, magas cél
vezérli 61-ret. Egy hét m lva valaszt fogunk adni néktek.
Ne lepéidjetek meg a tavoli idiiponton, de alaposan meg
kell fontolni egy ilyen komoly dolgot.”

IO
 V

A oldzse altal jar/asolt egyezség

20 / A dézse altal megadott idiipontban a kovetek meg-

jelentek a palotaban. Mindarra, ami ott elhangzott, mar
nem ernlékszem, dc a targyalas végén ezt mondta a d6zse:
,,]6 urak! lm, hallj atok, mit hatziroztunk. Reméljiik, meg-
kapjuk hozzé a nagytanacs és a kozemberekjévzihagyziszit.
Tan:-icskozzzitok meg ti is, elfogadhatonak talziljzitolc-e ja-
vaslatunkat!
21 / Rendelkezésetelqe bocszitunk annyi szallitéhaj 6t,
amennyi négyezer-otszaz lovat és kilencezer fegyverniikot
tud elszallitani,valamint annyiszemélyszéllité haj 6t,ameny-
nyi négyezer-otszéz lovagot és luiszezer gyalogos katonait
képes befogadni. Az egyezség szerint a hajok az emberek
és a lovalc szaimzira kilenc honapra elegend6 élelmet is ma-
gukkal vinnének. Ezt tudjuk nylijtani néktek e pillanat-
ban, és mindezért négy amzirlczit kériink lovanként, és két
mérkat emberenként.
22 / S ezeket a feltételeket, melyeket ezuttal ismertet-
tiink, egy évig tartjuk magunkra nézve kijtelezrfiknek, attél
a naptél szzimitva, amikor maj d elhagvjuk Velence l<il<6t5-
jét, hogy teljesitsiik Isten és a kereszténység szolgélatat,
bzirhol is keriiljon arra sor. A szoban forgo kiadzisolc osszege
nyolcvanotezer mzirkzira rug.
23 / S ezenfeliil Isten nevében felajanlunk otven hadiga-
lyait azzal a feltétellel, hogy mindazt, amit l<6z6s v2illalko-
z:-isunk sorzin ak:-ir a fzsldan, akar a tengeren meghéditunk,

II
kétfelé osztj ulc. Tanaicskozzéitok hat meg, hogy elfogadha-
ténak tartj:-itok-"e ezt a javaslatot!”
24 / A kovetek ekkor eltz.-ivoztak, mondv:-in, hogy meg-
beszélik a dolgot, és mésnap visszatérnek a v:-ilasszal. Egész
éj el tanzicskoztak, s végiil abban egyeztek meg, hogy elfo-
gadjék a javaslatot. Mzisnap meg is jelentek a dézse el6tt,
és ezt valaszoltzik néki: ,,Nagy1ir! Készek vagyunk az
egyezség megkotésére.” A dézse azt felelte, hogy vzilaszu-
kat népe elé terjeszti, s amint teheti, a hatérozatot a tudo-
mzisukra hozza.
25 /A k vetkezii napon a dézse, aki igen b6lcs és bétor
fér volt, osszehivta nagytanacszit, amely az orszag negy-
ven legokosabb emberébol aillott. Bles elméjével és nagy
bolcsességével elérte, hogy a tanzics elfogadja ésjévahagyja
az egyezséget. Meggyffizte tehzit iiket, s még széz, lcétszéz,
majd ezer velenceit, akik mind beleegyezésiiket adtzik.
Ezutan tizezer embert hivott egybe a Szent M:Irk-temp-
lomba, a vilég legszebb temploméba, hogy misét hallgas-
sanak a Szentlélekrdl, és egyiitt im:-idkozzanak Istenhez,
hogy vilzigositsa meg elméjiiket a kiivetek kérelmét ille-
t6en. Mindenki szivesen tett eleget kérésének.

VI
A2 egyezség megledtése; a k vetek hazatérése

26 / Miutén elhangzott a mise, a dozse a kovetekért kiil-

detett, azt iizenve nékik, hogy kérjék meg alazattal a ve-
lenceieket, fogadjzik el az egyezséget. Mikor a kovetek be-
léptek a templomba, sokan rajuk csodzilkoztak, mivel még
soha nem lzittak hozzzijuk hasonlokat.
I2
 27 / A tobbi kijvet akarat bél és egyetértésével Geoffrey
de Villehardouin, Champagne marsallja ismertette a fran-
cizik kérését, ekképp szélvénz ,,]6 urak! Franciaorszag leg-
nagyobb és leghatalmasabb méltoségai kiildtek ide ben-
niinket, esedezvén hozzzitok, hogy konyiiriiljetek a toro-
kask igzij aban sinyl6d6 Jeruzsz-ilemen, és Isten nevében tart-
satok veliik Krisztus szenvedéseinek megbosszulésara.
Azért valasztottak éppen titeket, mert jél tudjeik, hogy a
tengeri népek kiiziil egyiknek sincs akkora hatalma, mint
nektek és népeteknek, S megparancsoltak nekiink, hogy
boruljunk térdre eliittetek, és addig ne keljiink fel, amig
nem adjatok beleegyezéseteket, s meg nem konyoriiltok
a tengeren trili Szentfiildon.”
28 / Ekkor a hat kovet lconnybe l badt szemmel térdre
borult az egybegyiiltek eliitt. A dézse és a tobbi velencei
szintén sirva fakadt megindultseigéban, keziiket magasra
emelve, egyszerre kiéltottzikz ,,Beleegyezi.ink! Beleegye-
ziink!” Erre akkora zaj, akkora larma tzimadt a templom-
ban, alczirha a fold indult volna meg.
29 / A nagy lairma és meghatottség elm1iltaval— melynél
nagyobbat ember a még nem létott — a derék velencei d6-
zse, aki igen b6lcs és jeles fér volt, felment a szészékre,
és igy szélt az egybegyiiltekhez: ,,]6 urak! Mily dics6ség-
ben részesitett benneteket az Isten, amikor a fold legkivzi-
lébb fér ai tzirsaikat haitrahagyva eljiittek hozzétok, hogy
k6z6s er vel oly nagyszerii tettet vigyetek végbe, mint a
mi Urunk megszabaditzisa.”
30 / Nem emlékszem vissza a dézse minden szép és ma-
gasztos szavzira; végiil is gy alakult a dolog, hogy mais-
napra halasztottik az okiratok megszerkesztését és aléir:5-
s:-it. Mil-cor ezeket elkészitették, a tanéicsban elmondott:-ik,

Is
hogy Babilonba* mennek, mivel gy iteltek meg, hogy
Babilon £6161 jobban ki tudjék iizni a t6r6k6ket, mint egy
mésik orszzig £6161, nyilvanosan pedig kihirdettek, hogy a
tengeren tnilra indulnak. Ez nagybojt idejen tortent, es ab-
ban egyeztek meg, hogy Szent Janos napj:-ihoz egy evre
— Krisztus sziiletese utén 1202-ben — a francia urak es ke-
resztesek Velencebe erkeznek, s a haj 61-; keszen fognak zillni
fogadzisukra.
31 / Miutzin megszerkesztettek es lepecseteltek az okira-
tokat, a dézse ele terjesztettek eket, aki a nagy palotaban
tartozkodott, ott, ahol a nagy- es a kistanzics iilesezett.
Mikor a dézse visszaadta a kiiveteknek az okményokat,
ki nnyezve terdre borult, es megeskiidott a szentirzisra,
hogy minden erejevel be fogja tartani az okiratban foglalt
kiitelezettsegeket, s ugyanezt tette negyvenhat tagbol 5.116
tanzicsa is. Ekkor a kovetek is eskiivel fogadtzik, hogy meg-
tartjzik az okiratok tartalmét, valamint azt az eskiit, melyet
uraik es 6k tesznek. Tudjétok meg, hogy sok konnyet on-
tottak ekkor a palotaban. Majd mindket fél kesedelem nel-
kiil elkiildte keveteit Romziba, Ince pépzihoz, azzal a ke-
ressel, hogy eresitse meg az egyezmenyt, s 6 ezt szivesen
meg is tette.
32 / Ekkor a francia kovetek tezer eziistm rka k<':'>lcs6nt
vettek fel a vairosban, es azt aitadtzik a dézsenak, hogy meg-
kezdhesse a hajohad felzillitasat. Ezutén brics t vettek a ve-
lenceiektel, hogy visszaterjenek hazajukba, es addig lova-
goltak kisebb megszakitzisokkal, mig a lombardiai Piacen-
zaba erkeztek. Itt Geoffroy, Champagne marsallja meg
Alard Maquereau elvziltak térsaiktél, es egyenesen Fran-
ciaorszégba mentek, a tobbiek pedig Genov:-iba es Pisziba

14
indultak megtudakolni, hogy milyen segitsegre sz:imithat-
nzinak a tengeren ttili vzillalkozzishoz.
3 3 I Amikor Geo roy, Champagne marsallja athaladt a
Mont-Cenis-en, Gautier de Brienne groffal talzilkozott, aki
eppen Apuliaiba indult,* hogy visszahéditsa hitvese birto-
kzit. (Hitvese Tankred kiraly leanya volt, akit azutain vett
felesegiil, l1ogy keresztes lett.) Vele ment Gautier de Mont-
beliard, Eustache de Con ans, Robert de ]oinvi.lle es sok
champagne-i nemes r, akik szinten keresztesek voltak_
34 I Miden Geoffroy elmeselte nekik, mit inteztek, nagy
6r6met ereztek, es igen nagyra ertekeltek a kovetek sike-
ret, ma_jd hozzatettek: ,,Most epp ton vagyunk, de ha
majd ertiink jiittiik, indulzisra keszek lesziink.” Az eseme-
nyek azonban Isten akaratabél gy alakultak, hogy kes6bb
nem tudtak csatlakozni a sereghez. Nagy veszteseg volt ez,
mert ezek az urak bzitor es kivzilé vitezek voltak. Elviltak
tehét egymastél, es mindegyikejiik folytatta a maga fitjét.

VII

Thibaud champagne-i gréfhalrila

3 5 I Geo roy marsall addig lovagolt kisebb piheneikkel,

mig a champagne-i Troyes véros:-iba nem erkezett, ahol
urzit, Thibaud gréfot — ki nagyon megeriilt erkezesenek —
betegen es legyengiilt éllapotban talélta. Amikor azonban
a marsall beszamolt neki tjukrél, olyannyira folvidult,
hogy léra kivant iilni (amit mar regen nem tett), s igy is
cselekedett. De jaj! Mine szerencsetlenseg! Mert ezutzin
mar soha t6bbe nem széllt nyeregbe.
36 I Betegsege annyira elhatalmasodott, hogy hamaro-
I5
san vegrendelkezett es hagyatekot keszittetett. Vagyonzit,
melyet magzival vitt volna a sirba, szetosztotta sok j6 alatt-
valoja es barzitja k6z6tt. (Senkinek nem volt t6bb jé em-
bere ez ide tajt.) Majd megparancsolta, hogy mindenki,
akinek penzt adoményozott, tegyen eskiit a szentirésra,
hogy igerete szerint csatlakozni fog a velencei sereghez.
Sokan azonban nem tartotteik meg eskiijiiket, s ezert szi-
gorri feddesben reszesiiltek. Tobbi vagyonzival pedig rigy
rendelkezett a gréf, hogy az a serege legyen, es parancsba
adta, hogy nemes celokra hasznziltassek fel.
37 I Thibaud gréf igy hat eltavozott az elek sorzibol.
Egyike volt 6 azoknak, akik a legszebb veget ertek. Csa-
leidtagjai es alattvaléi keziil igen sokan gyiiltek ossze. Gy5.-
szuk leirziséra nincs szavam, mert senkit nem gyziszoltak
meg meg ily nagyon, s ennek igy kellett tortennie, mivel
ebben az ideben senkit nem szerettek jobban az emberei es
mésok sem. A troyes-i Szent Istvan-templomban, atyja
melle temettek el. A nagyon szep es joségos Blanche gr6f-
net hagyta ezvegyen, aki a navarrai kirély lezinya volt, s
akinek mzir volt tfile egy kislezinya es vzirandos volt egy
1‘ival.*

VIII
A keresztesek tij vezetet keresnek

38 I Miutzin Champagne gro ét eltemettek, Mathieu de

Montmorency, Simon de Montfort, Geo roy de Joinville
udvarmester, valamint Geo roy marsall felkereste Eudes
burgundiai herceget, ezt mondvzin neki: ,,Nagy1'ir! Az
unoka vered elhunyt, es te is tudod, milyen s lyos vesze-

16
delem szakadt a tengeren t li foldre. Isten neveben keriink,
vedd fel a keresztet, es az elhtulyt grofhelyett legy a tenge-
ren tlili orszzig segitsegere. At fogjuk adni neked a grof
minden penzet, es megeskiisziink a szentireisra, hogy
ugyanolyan eszinte hittel szolgzilunk, mint ahogy 6t szol-
galtuk volna, es erre a tebbieket is meg fogjuk esketni.”
39 I A herceg azonban elutasitotta a kovetek kereset.
Tudjaitok meg, hogy jobbat is cselekedhetett volna. Ekkor
megbizték Geoffroy de Joinville-t, hogy forduljon ugyan-
ezzel a keressel Thibaud bar-le-duc-i grofhoz, aki szinten
unoka vere volt az elhunyt champagne-i grofnak. De nala
sem jzirt t6bb szerencsevel.
40 I Thibaud champagne-i grof haléla nagy szerencset-
lenseget hozott a keresztesekre es mindazokra, akik Isten
szolgalatéra kesziiltek. A l<6vetkez6 henap elej en tan2icsl<o-
zasra gyiiltek 6ssze Soissons-ban, hogy megvitasszik, mite-
v6k legyenek. Balduin, Flandria es Hainaut gréfja, Louis,
Blois es Chartrain gréfja, Geo roy du Perche gr6f, Hu-
gues de Saint-Pol gréf es sok mas nemes r volt jelen a ta-
nzicskozason.
41 I Geo roy marsall ismertette a helyzetet, es azt az
ajzinlatot, melyet a burgundiai hercegnek, valamint a bar-
le-duc-i grofnak tettek volt, s amelyet azok visszautasitot-
tak. ,,Nemesurak! — szolt a marsall. - Hallgassatok meg!
Engedelmetekkel a k6vetkez<'5t javaslom. Montferrati Bo-
ni ic 6rgr6f egyike a legkivélébb es a legnagyobb tiszte-
letnek iirvende fer knak, akik ma feldiinken élnek. Ha
megkeritek, hogy jojjon el, vegye fel a keresztet, es alljon
Champagne gréfjénak helyebe, s ha megbizzeitok a ke-
resztes had vezetesevel, 6 bizonyéra nem fogja elutasitani
kereseteket.”
‘I-| \_| l')Zp0
¢ \

2
fl‘
Q9/J)"
‘**’11=i".
idol
-\
r‘ 2$8
4
M4‘J’“P| ?’_§_/a’Vi=5-*5“
 42 I Sokan széltak a javaslat mellett es ellene, de vegiil
mind a £6-, mind a kozemberek beleegyezesiiket adtzik.
A felkerei levelek megirasa es a kovetek kivalasztésa utén
kiildiittseget menesztettek az 6rgr6fhoz, aki a megadott
napon meg is erkezett Champagne-on es Franciaorszégon
keresztiil, ahol nagy tisztelettel fogadtzik, s meg unoka -
vere, a francia kirély is k6sz6nt6tte.

IX
Montferrati Bonifsic ergréfa keresztes had vezére lesz;
rijabb keresztesek; Geo ioy du Perche gr6_fhala'la

43 I Nem sokkal keseibb jabb tanzicskozzisra keriilt sor

Soissons-ba.n, melyre igen sok gréf, bare es keresztes lovag
j6tt el. Mikor hiret vettek, hogy az 6rgr6f megerkezett,
iidvozlesere siettek, es nagy tiszteletadassal fogadték. Mas-
nap reggel a soissons-i Sziiz Maria-apzitsag kertjeben foly-
tattak a tanacskozzist. Mindannyian kerve kertek az 6rgr6-
fot, hogy teljesitse kivainszigukat: Isten neveben vegye fel
a keresztet, alljon az elhunyt champagne-i grof helyebe,
vegye at penzet es embereit, s véllalja el a keresztes had ve-
zeteset. Majd konnyekre fakaclva laiba ele borultak. Az 6r-
grof ugyancsak terdre borult el6tti'1k, mondvan, hogy szi-
vesen teljesiti keresiiket.
44 I Az ergrof telj esitette tehat keresiiket, es elfogadta a
keresztes had vezeteset. Ekkor Soissons erseke es a szent
eletii Foulques tisztelende, valamint ket feher apzit, akiket
egyhzizmegyej ebel hozott magaval, tiistent a Miasszonytmk
templomaba kiserte Montferrati Bonifzicot, es ott vzillzira
ereisitettek a keresztet. S ezzel veget ert a megbeszéles.
I8
Mzisnap az ergréf b cs t vett az egybegyiiltektel, es visz-
szatert hazajéba, hogy emegtegye az elekesziileteket, azt
kerve a nemesuraktél, hogy cselekedjek ugyanezt, mieleitt
talailkoznainak Velenceben.
45 I Az <'5rgr6f ezutan a cisztercitak kaptalanjéra ment,
amelyet szeptemberben, a Szent Kereszt napj ein* tartottak.
Rengeteg pap, nemes es sok m:-is burgundiai gyiilt itt
egybe, es Foulques tisztelende is eljott, hogy a keresztes
hadjziratrél széljon. Ekkor vette fel a keresztet a champa-
gne-i Eudes de Champlitte es vere, Guillaume; Richard
de Dampierre s vere, Eudes; Guy de Pesme, s ez ut6bbi-
nak testvere, Aimon; Guy de Con ans, es sol»: mris jeles
burgundiai, akinek neve itt nem szerepel. Ezutzin keresztes
lett Autun piispoke, Guigues, Forez gréfja; ideisebb es if-
jabb Hugues de Berze, valamint Hugues de Coligny. Lent
Provence-ban keresztesnek zillt Pierre Bromont, es sokan
maisok, kiknek nevet nem ismerjiik.
46 I Ekkent kesz ledtek a hadjératra a keresztes vitezek
az egesz orszagban. Dejaj ! Mine szerencsetlenseg erte 61-ret
a kovetkeze ev nagybejtje alatt, eppen elindulzisuk el6tt!
Geoifroy du Perche grof zigynak esett, es egy vegrendel-
kezett, hogy frvere, Etienne kapja meg minden vagyonat,
es 6 vezesse embereit hadba. Erreil a cserereil a keresztesek
szivesen lemondtak volna, ha Isten is ligy akarta volna.
Geo iroy du Perche groftehsit meghalt, kinek a halala valo-
ban nagy veszteseg volt, leven, hogy a gréf igen tel~:inte-
lyes, nagyra becsiilt hiiberrir es kivalé lovag volt. Halala-
kor egesz feldjere es nepere mely gyasz boru.lt.

I9
 X
A leeresztesele else csoportja Velencebe erleezile.
Aleile mas utat vrilasztottak

47 I Hesvet elmliltaval, piinkosd fele a keresztesek fel-

kerekedtek, hogy ritnak induljanak. Bs tudjzitok meg, so-
kan megsirattak oket, amikor elhagytzik sziilofoldjiiket,
barzitaikat es alattvaloikat. Keresztiillovagoltak Burgun-
dizin, a montjeu-i hegyeken,* a Mont Cenis-en es Lombar-
dizin. Velenceben kezdtek el gyolekezni, es a kikoto koze-
leben, a Szent Miklos-szigeten iitottek tzibort.
48 I Ez ido taijt futott ki Flandrizibol egy hajohad a ten-
gerre, szzimtalan jo harcossal a fedelzeten. A hajohad kapi-
tenyaijean de Nesle, Bruges vairzinak ura, Thierry, Fland-
riai Philippe grof a es Nicolas de Mailly voltak. Ezek az
urak igeretet tettek Balduin grofnak, es megeskiidtek a
szentirzisra, hogy a marokkoi szoroson keresztiilhaladvén,
Velenceben csatlakozni fognak hozza es a sereghez, ber-
merre vegye is tjzit. Balduin grof es vere, Henrik. ezert
veliik kiildte nehény posztoval, elelemmel es egyeb hol-
mikkal megrakott hajojat.
49 I Gazdagon felszerelt, nagyszer hajohad volt ez;
Flandria grofja es a keresztesek nagy bizalmat vetettek
bele, minthogy vitezeik legjava ezzel a hajohaddal indult
litnak. Gk azonban nem tartottzik be uruknak adott szavu-
kat, mert — mint ahogy mzisokat is — oket is felelemmel tol-
totte el a velenceiek véllalkozziszival jziro nagy veszely.
5o I Ekkent hagyta cserben a kereszteseket Autun pos-
poke, Guigues, Forez grofja; Pierre Bromont, valamint
20
sok mas vitez, kik ezert szigorfl feddesben reszesiiltek, es
keves hasznukat lzitt k, amerre csak megfordultak. A fran-
ciék koziil* is elmaradt Bernard de Moreuil, Hugues de
Chaumont, Henri d’Araines, Jean de Villers, Gautier de
Saint-Denis, vere, Hugues, es sokan mzisok, akik az emli-
tett nagy veszely miatt elkeriiltek Velencet, s vegiil Mar-
seille-ben kotottek ki. Emiatt nekik is nagy szegyenben es
szigor feddesben volt reszok, s kesobb nagy szerencset-
lenseg is szakadt rajuk.

XI .

Aleile Velenceoe érkeztele, s aleik Apuliaba mentele

51 I De hagyjuk most oket, es szoljunk inkzibb azokrol

a keresztesekrol, kiknek nagy resze mzir megerkezett Ve-
lencebe, mint ahogyan megerkezett oda Balduin, Flandria
grofja es sok mzis lovag. Itt erte oket a hir, hogy szzimos
keresztes mes utakon, mas kikotobe ment, s em1ek hallatén
igen megrendiiltek, mert ily modon nem tudtak eleget
tenni kotelezettsegeiknek, s nem tudtak ki zetni tartozzi-
sukat a velenceieknek.
52 IEkkor ligy hatziroztak, hogy gyors futairokat me-
nesztenek a meg riton levo keresztesek es Louis, Blois es
Chartrain grofja ele, hogy buzditszik es kerve kerjek oket,
szzinjaik meg a tengeren tuli foldet, s hogy ertesiikre adjik:
egyetlen mes atjairo sem alkalmasabb a velenceinel.
53 I Hugues de Saint-Pol grofot es Geo ioy cham-
pagne-i marsallt vzilasztottak ki hirvivoknek, s ok egeszen
a lombardiai Paviziig lovagoltak, ahol Louis groifal, vala-
mint sok jo lovaggal es vitezzel talalkoztak. Buzditzisukra
21
es keresiikre sokan, akik egyebkent mes utakon mas kiko-
tokbe mentek volna, Velencebe indultak.
54 I Mindazonziltal Piacenzabol sok jo vitez mes utakon
Apuliéba tavozott. Kozottiik volt Vilain de Neuilly, az
egyik legj obb lovag, aki abban az idoben elt, Henri d’Ar-
zillieres, Renaud de Dampierre, Henri de Lonchamp, Gil-
les de Trasignies, Balduinnak, Flandria es Hainaut grof]2i-
nak hiiberese, akinek a grof sajzit penzebol otszaz frankot
adott, hogy kovesse ot a hadjératban. Szamos lovag es
gyalogos vitez is veliik ment, kiknek nevet nem orokitet-
tiik meg. Q
5 5 I Jelentos veszteseg volt ez azokra nezve, akik Velen-
cebe tartottak, es nagy baj szzirmazott belole, amint kesobb
majd szo is lesz rola.

XII
A leereszteselenele nincs elég pénziile,
hogy lei zessele a velenceieleet

56 I Mikor Louis grof es a francia nemesurak Velencebe

erkeztek, nagy pompzival es orommel fogacltik oket. Mint
a tobbi keresztes, ok is a Szent Miklos-szigeten iitottek fel
szz-illzisukat. Bator ferfrakbol allt ossze a sereg;’ ember a
nem lzitott meg annyi Jo vitezt egyiitt. A velenceiek base-
gesen ellatt:-ik oket mindazzal, amire az embereknek es a
lovaknak csak sziiksegiik volt. A kikotoben varakozo ve-
le11cei hajohad pedig oly gazdagon volt felszerelve es oly
szep volt, amilyent hivo ember meg nem latott. A vitorlzis
hajok, gélyzik es szzillitohajok héromszor annyi harcost is
el tudtak volna szallitani, mint amennyit a francia sereg
szaimlalt. '
22
 57 I C! Milyen kar, hogy a tobbiek, akik mas kikotoket
va-ilasztottak, nem ide jottek! Meg nagyobb lett volna a
keresztenyseg dicsosege, es meg melyebbre siillyedt volna
a torokok birodalma! A velenceiek hianytalanul teljesitet-
tek vzillalt kotelezettsegiiket, sot meg ennel tobbet is ny1ij-
tottak. Felszolitottzik tehet a francia grofokat es nemesura-
kat, hogy ok is cselekedjenek hasonlokeppen, es frzessek ki
nekik az igert osszeget, hogy Litnak indulhassanak.
58 I Ekkor a seregben osszegyiijtottek a tengeri t air:-it.
A vitezek koziil sokan azt allitotték, hogy nem tudjak ki -
zetni az utat, igy a b rok a tobbiektol szedtek ossze annyi
penzt, amennyit tudtak. Vegiil is annyit zettek, amennyi-
jiik volt. Amit a tengeri t air ra osszegyiij tottek es kif1zet-
tek, joval kevesebb volt, mint amennyit a velenceiek kove-
teltek.
59 I Miutain megbeszelest tartottak, a bzirok igy szoltak
a tobbiekhez: ,,Urak! A velenceiek hizinytalanul tel_jesitet-
tek iraintunk vzillalt kotelezettsegeiket, sot meg ennel tob-
bet is tettek, mi viszont nem vagyun.k elegen, hogy ki tud-
juk frzetni nekik a tengeri t arat; ezt azoknak koszonhet-
jiik, akik mas kikotokbe mentek. Isten nevere keriink min-
denkit, hogy saj at vagyonabol adjon meg annyit, hogy ki
tudjuk zetni az egyezsegben megallapitott osszeget! Mert
meg mindigjobb frzetsegiil itt hagynunk osszes vagyonun-
kat, mintsem elvesziteniink mindent, amit mar beleadtunk
e vallalkozrisba, s megszegniink ezt az egyezseget; ha a
hadjérat elmarad, a tengeren t li orszzig orokre elvesz.”
60 I Nagy vita témadt erre a barok es a tobbi vitez ko-
zott, voltak, akik ezt mondt:ik: ,,Fizettiink az tert. Ha a
velenceiek el akarnak benniinket vinni, mi keszek vagyu.nk
indulni. Am ha erre nem hajlandok, majd boldogulunk mi

23
magunk is, es keresiink mas kikotot.” Azert beszeltek igy,
mert azt szerettek volna, ha a sereg feloszlana, es mindenki
hazaterhetne a foldj ere. Mésok viszont igy szoltak: ,,Ink2ibb
odaadjuk minden vagyonunkat es szegenyen szallunk
hadba, mint hogy a sereg szetziilljon es elpusztuljon.
Ha Isten is gy akarja, majd visszafrzeti nekiink ezt az éldo-
zatot. ’
61 I Ekkor Flandria grofja zitadta minden vagyonét es
mindazt, amit kolcson tudott kerni. Ugyanigy cselekedett
Louis grof, Montferrati orgrof, Hugues de Saint-Pol grof,
valamint azok, akik az 6 pzirtjukra zilltak. Mennyi sok
arany- es eziistholmit vittek frzetsegkeppen a dozse palot:i-
jziba! Meg mindig hia'nyzott azonban a kert osszegbol har-
mincnegyezer eziistmzirka. Ennek igen megoriiltek azok,
akik elrejtettek vagyonukat, es semmit sem voltak hajlan-
dok zetni, azt gondolvzin magukban: lam, a sereg megis
kudarcot vall es feloszlik. De Isten, ki remennyel tolti cl
a ketsegbeesetteket, nem akarta, hogy igy tortenjen.

XIII
A keresztesek ltalacleleot leapnale, ha _Ielaja'nlIrile segltségiileet
a velenceielenele Ztira visszaszerzéséhez

62 I Ezek utan a dozse igy szolt nepehez: ,,J6 urak! Ezek

az emberek nem tudnak nekiink tobbet zetni. De mind-
azt, amit eddig frzettek, annak a megaillapodzisnak erte]-
meben kaptuk toliik, melynek most nem tudnak eleget
tenni. Igazunkat nem ismernek el mindeniitt, s ez nagy
szegyen volna rank es orszzigunkra nezve. Javasoljunk ne-
kik egy egyezseget!
34
 63 IMagyarorszeg kirzilya elvette toliink a szlavoniai
Zéira varoszit, mely a fold egyik legnagyobb erossege.
Soha, bairmekkora hatalmunk legyen is, nem fogjuk tudni
visszaszerezni, hacsak a keresztesek segitsegevel nem. Java-
soljuk nekik, hogy legyenek segitsegiinkre a véros vissza-
hoditzlséban — ha Isten is egy akarja, hogy egyiittes erovel
hoditsuk vissza -, es adjunk nekik haladekot a harminc-
negyezer eziistmarka kifrzetesere, amivel meg tartoznak
nekiink.” Ezt az egyezseget ajzinlotta a dozse a keresztesek-
nek. Akik azt szerettek volna, hogy a sereg feloszoljon,
ugyancsak ellene voltak, de vegiil is beleegyezesiiket ad-
tzik, es megkotottek az egyezseget.

XIV
A dozse és szclmos velencei zlveszi a keresztet

64 I Egy vaszirnapon sokan gyiiltek egybe a Szent Mark-

templomban. A fenyes iinnepsegen az orsz:-ig nepen kiviil
reszt vett a legtobb bairo es zarzindok is.
65 I Mielott megkezdodott volna a nagymise, a velencei
dozse, Enrico Dandolo felment a szoszekre, es igy szolt az
egybegyiiltekhcz: ,,Nemesurak! A fold legkivalobb vite-
zeivel tersultatok a legmagasztosabb iigy erdekeben, me-
lyert valaha is harcba indultak. En mar idos es gyenge va-
gyok, sot testem sem ep,* ezert pihenesre volna szi'1kse-
gem. Megis egy lzitom, hogy koziiletek senki nem tudna
gy kormzinyozni es vezetni, mint en, a ti uratok. Ha ti is
gy akarjzitok, felveszem a kereszt jelet, hogy vedelmezze-
lek es vezesselek benneteket, es amra hagyvén tisztemet

35
s az orszzig vedelmet, kesz vagyok veletek meg a kereszte-
sekkel menni eletre-halalra.”
66 I E szavakat hallvan, a jelenlevok egyszerre kialtot-
a1<= ,,Istenre keriink, tedd ezt es joj veliink!”
67 I Nagy megindultsaig vett erot a velenceieken es a za-
rzindokokon, meg konnyet is hullattak, minthogy e kivélo
ferfl nak szzimos oka lett volna arra, hogy otthon matad-
jon. Eloszor is oreg volt mzir, s bar a szeme szep volt, egyél-
talzin nem lzitott, mert egy korébbi seriiles soran, mely a
fejet erte, elveszitette szeme vil:-igat. De mino bétorség la-
kozott e gyenge testben! A nyoméba sem lephettek azok,
akik mzis kikotoket vzilasztottak, hogy elkeriilj ek a ve-
szelyt!
68 I A szoszekrol lejove, a dozse az oltzir elott terdre bo-
rult es sirzisra fakadt. A keresztet ekozben magas posztosii-
vegere varrtz.-ik, mert a dozse azt akarta, hogy mindenki
jol lzithassa. Ezutén a velenceiek tomegevel kezdtek fel-
venni a keresztet; e napon azonban meg kevesen lettek ko-
ziiliik keresztesek. A mieink nagyon megoriiltek es meg-
rendiiltek a keresztfelvetel lzittan, s ezt igen bolcs es bitor
tettnek tartottak.
69 I Igy lett tehét keresztes a dozse. Ezutein a velenceiek
a lovagok rendelkezesere bocsatottzik a vitorlas hajokat,
gzilyakat es szafllitohajokat. Kozben jocsk:-in eltelt az ido:
szeptember kozeledett.

26
 XV
A trenfosztott lJlZtit’tCl csdszdr cinale, Alexiosznale iizenete.
Foulques ele Neuilly halclla. A nemet lovagole erleezése

70 I Im halljzitok az egyik legnagyobb csodzit es egyik

legkiilonosebb tortenetet, amely valaha is megesett. Ez ido
tzijt Bizzinc csaszzira Izsék volt,* s volt neki egy vere, Ale-
xiosz, akit a torokok fogszigébol vziltott ki. Ez az Alexiosz
azonban elfogatta csziszér flveret, megvakittatta, s imigyen
érménnyal megkaparintotta a tront.* A tronfosztott Izszi-
kot tomlocbe vettette, akércsak ennek frat, kit szinten Ale-
xiosznak hivtak. A fui azonban megszokott bortonebol, es
haj ora szallva egy tenger menti vairosba, Anconziba meno-
kiilt. Innen sogorzihoz, Fiilop nemet csaszarhoz indult.*
A lombardiai Veronziba erkezven, megszallt a vzirosban,
ahol sok hadba vonulo keresztessel talalkozott.
71 I Akik segitettek neki a szokesben, es elkisertek tit-
jara, azt mondtzik neki: ,,J6 urunk! Itt van Velenceben,
kozeliinkben, egy keresztes had, mely a fold legj obb lovag-
jaibol es vitezeibol all, es a tengeren t lra kesziil. Kerd meg
oket, hogy konyoriiljenek meg rajtad es atyzidon, kikkel
oly igaztalanul es becsteleniil jértak el! S ha keszek segiteni
raj tad, igerd meg, hogy minden keresiiket telj esiteni fogod.
Talzin elfogja oket a szainalom.” Alexiosz azt vzilaszolta,
ekkent fog cselekedni, mivel a tanzicsot jonak tartja.
72 I Koveteket kiildott tehét a keresztes had vezerehez,
Montferrati Bonifeic orgrofhoz es a francia nemesurakhoz.
Miutzin a barok meghallgatt k a koveteket, igen elcsod:il-
koztak, majd ezt vélaszoltzik nekik: ,,Teljesseggel ertiink

27
benneteket. Uratok kisereteben elkiildjiik megbizottainkat
Fiilop kirélyhoz, akihez igyekezik: Ha kesz segiteni ne-
kiink a Szentfold visszahoditzisziban, mi is segiteni fogunk
neki visszaszerezni birodalmzit, mert jol tudjuk, hogy jog-
talanul vettek azt el tole es atyjzitol.” Ezutan elkiildtek
megbizottjaikat Nemetfoldre, az ifj bizzinci herceghez es
Fiilop kirzilyhoz.
73 I Mielott azonban erre az esemenyre, melyrol az
iment szoltunk, sor keriilt volna, olyan hir erkezett a ke-
resztesek taboraba, mely nagy fajdalommal toltott el min-
den bzirot es vitezt. Foulques tisztelendo, a szent es nagyra
becsiilt fer ti, aki elsokent hirdette a keresztes hadjziratot,
elete vegehez erkezett es meghalt.
74 I Ezutzin egy csapat kiv:-ilo lovag erkezett Nemetfold-
rol a keresztesekhez, arni nagy orommel toltotte el oket.
Veliik tartott Halberstadt piispoke; Berthold, Katzellenbo-
gen grofja, Garnier de Borlande, Thierry de Loos, Hein-
rich von Umen, Dietrich von Diest, Roger von Susteren,
Alexandre de Villers, Orry de3Tone, es sok mas J6 vitez,
kiknek nevet nem emliti konyviink.

XVI
A keresztesek elhagyjcile Velencét,
es Za'ra ostromdra imlulnale

75 I A vitorlésokat es a szzillitohaj okat a bzirok felosztot-

tzik egym:-is kozott. Magasszigos eg! Mennyi remek harci
paripzit raktak haj ora! Miutén berakték a fegyvereket es az
elelmet, s a lovagok es a harcosok is hajora sztilltak, az ol-

28
dalfalakat es a haj obestyekat vedopajzsokkal boritottek be,
majd kitiiztek a sok szep lobogot.
76 I S tudjetok meg, hogy a hajokon tobb mint herom-
szez kohajitot es ostromgepet, valamint olyan hadieszkozt
szellitottak, melyet egy erosseg bevetelenel hasznelnak.
Soha, egyetlen kikotobol sem futott meg ki nagyszeriibb
hajohad! A keresztesek a Krisztus sziiletese uteni 1202. esz-
tendoben, a Szent Remigiusz iinnepet* koveto heten hagy-
tek el Velence kikotoj et.
77 I Szent Merton napjenak eloesteJen* a szlavoniai Zera
ale erkeztek, es megpillantottek a magas falakkal es bes-
tyekkal koriilvett verost, melynel szebbet, erosebbet es
gazdagabbat el sem tudtak ikepzelni. S midon a keresztesek
szemiigyre vettek Zeret, csodelkozva mondogattek egy-
mesnak: ,,Isten segitsege nelkiil keptelenseg egy ilyen eros
verost bevenni!”
78 I A veros ale erkezven, az elso haj ok horgonyt vetet-
tek, es bevertek a tobbit. Mesnap, szep, tiszta idoben, meg-
erkezett a tobbi hajo, sgelya es szellitohajo is, es az eros len-
cokat szetszaggatva, elfoglaltek a kikotot. A keresztesek a
kikoto es a veros kozotti reszen szelltak partra. Rengeteg
lovagot es harcost lehetett akkor letni, amint kiszellnak
a haj okbol es partra vezetik aJ6 harci paripekat. Tomerdek
setrat is partra tettek, es a sereg tebort vert. Zera ostroma
Szent Merton napjen kezdodott.
79 I Erre az idore azonban meg nem erkezett meg az
osszes bero. Montferrati orgrofot visszatartotta egy elinte-
zendo iigy, Etienne du Perche—et es Mathieu de Mont-
morency-t pedig a2 betegseg tartotta Velenceben. Miuten
felepiiltek, Mathieu de IMontmorency Zereban csatlako-
zott a sereghez, Etienne du Perche azonban meskepp cse-
29
lekedett: elhagyta a kereszteseket es Apulieba ment. Vele
egyiitt hagytek el a sereget Rotrou de Montfort, Yves de
laJaille, es sokan mesok, akik a merciusi etkeleskor Szirieba
hajoztak, s ezert szigor feddesben reszesiiltek.

XVII
Zeta laleosai megadest ajenlanalejizl,
do leésebb meggondol lk maguleat.
A veros megvétele

80 I Szent Merton mesnapjen a zeraiak kovetseget kiild-

tek a velencei dozsehoz, es felajenlottek, hogy etadjek a
verost, osszes javaikat es magukat, ha szemelyiiknek nem
esik bentodesa. A dozse azt velaszolta, hogy ilyen egyezse-
get csak a grofok es a berok jovehagyeseval kothet, ezert
elobb beszelni kiven veliik az ajenlatrol.
81 I Mialatt a dozse a grofokkal es a berokkal tanecsko-
zott, azok, akik a sereg feloszleset ohaj tottek, s akikrol mer
korebban szoltunk, ezt mondtek a koveteknek: ,,Miert
akarjetok feladni verosotokat? A keresztesek nem fognak
megtemadni benneteket, toliik nem kell tartanotok. Ha
meg tudjetok magatokat ovni a velenceiektol, akkor nyu-
godtak lehettek.” Majd kijeloltek maguk kozijl egy lova-
got, nev szerint Robert de Boves-t, aki a veros falai ale
ment, s ugyanezt elmondta a zeraiaknak is. A kovetek ez-
uten visszatertek a verosba, s az egyezkedes ezzel felbesza-
kadt.
82 I Felkeresven a grofokat es a berokat, a velencei dozse
igy szolt hozzejuk: ,,Uraim! A zeraiak etadjek nekem ve-
rosukat, ha szemelyiiknek nem esik bentodesa, de en ezt az
30
ajenlatot, mint bermilyen mest is, csak a ti j6vehagyeso-
tokkal fogadhatom el.” A berok ezt feleltek neki : ,,Nagy1'ir !
Azt tanecsoljuk neked es arra keriink, fogadd el az aj enla-
tot!” S a dozse azt felelte, hogy igy fog cselekedni. Ezuten
mindannyian a dozse setreba mentek, hogy megellapodja-
nak a zeraiakkal a megadest illetoen, ott azonban arrol er-
tesiiltek, hogy azok tanecsera, akik a sereg feloszleset ki-
ventek, a kovetek eltevoztak.
83 I Ekkor felellt a cisztercita rendi vaux-i apet, es igy
szolt a keresztesekhez: ,,Urak! A romai pepa neveben meg-
tiltom nektek, hogy temadest inditsatok a veros ellen,
minthogy ez kereszteny veros, ti pedig keresztesek vagy-
tok.” E szavakat hallven, a dozse nagy haragra gerjedt, es
ezt mondta a grofoknak es beroknak: ,,Nemesurak! Ke-
nyem-kedvem szerint rendelkezhettem volna a veros fe-
lett, de a ti embereitek megfosztottak ettol. Annak idejen
igeretet tettetek, hogy segitetek meghoditani Zeret, fel-
szolltalak het benneteket, hogy teljesitsetek igereteteket!”
84 I A grofok es a berok, valamint azok, akik az 6 pert-
jukon elltak, megbeszelesre gyiiltek ossze, es igy szoltak:
,,Nagy biint kovettek el azok, akik felr gtek ezt az egyez-
seget. S nem molt el nap, hogy ne torekedtek volna arra,
hogy a sereg feloszolj on. Nagy szegyenben maradunk, ha
nem segitiink a veros beveteleben.” Ezt mondtek tehet a
dozsenak: ,,Nagyt'1r! Segitiink neked a veros visszaszerze-
seben, meg ha vannak is kozottiink, akik ezt ellenzik.”
8 5 I Meghoztek tehet a dontest. Mesnap reggel a veros
kapuihoz vonultak, ahol felellitottek a kohajitokat, az ost-
romgepeket s az egyeb hadieszkozoket, melyekkel boven
fel voltak szerelve. A tenger fele eso oldalon pedig letrekat
ellitottak a hajokra. Ekkor a kohajitok ostromolni kezdtek
31
a veros falait es bestyeit. Az ostrom legalebb ot napig tar-
tott. Kozben erkeszokat is kiildtek az egyi.k bestya ale,
s ezek kezdtek aleesni a falakat. Mikor a zeraiak ezt eszre-
vettek, ugyanolyan egyezseget javasoltak, mint amilyent
korebban elutasitottak, azok tanecsera, akik fel akartek
oszlatni a sereget.

XVIII
A keresztesek megvetile lelmkat a verosban.
Osszetelzés a _I?a1/zc1'a'le es a velenceiek kozott

86 I A veros tehet megadta maget a velencei dozsenak,

s igy lakoi megmenekiiltek. A dozse igy szolt a grofokhoz
es berokhoz: ,,Nemesurak! Isten kegyelmebol es a ti segit-
segetekkel bevettiik a verost. Bekoszontott a tel, es hes-
vetig nem mozdulhatunk innen, minthogy sehol mesutt
nem talelnenk magunknak elelmet. Ez a veros igen gazd ag
es bovelkedik minden foldi joban. Osszuk ketfele: mienk
lesz az egyik fele, es tietek a mesik.”
87 I S ahogy megegyeztek, akkent cselekedtek. A velen-
ceieke lett a part menti verosresz, ahol a hajok verakoztak,
a francieke pedig a veros mesik resze. Mindenkinek olyan
hezat juttattak, amilyen megillette. A sereg ekkor felkere-
kedett es a verosban iitotte fel szelleset.
88 I Herom nappal kesobb, vecsernye idejen nagy sze-
rencsetlenseg tortent a teborban: a velenceiek es a franciek
kozott nagy, kemeny osszecsapesra keriilt sor, es minden-
fele fegyverrel temadtak egymesra a katonek. Az osszecsa-
pes olyan mereteket oltott, hogy alig volt utca, ahol ne
vivtak volna kemeny harcot karddal, lendzseval, szem-

32.
szerijjal vagy derdeval, s mindeniitt sebesiiltek es halottak
hevertek.
89 I A velenceieknek egyre tobb emberiik esett el, kezd-
tek alulmaradni a kiizdelemben. Ekkor tobb nemesember,
el akarven keriilni a meg nagyobb verontest, fegyverrel
avatkozott be, hogy veget vessen a harcnak. De amint sike—
riilt elfojtani a harcot az egyik helyen, mesutt tijrakezdo-
dott. Az osszetiizes ej el is folytatodott, s csak nagy erofe-
szitessel es nagy eldozatok eren tudtek megfekezni. Tudje-
tok meg, hogy ennel nagyobb szerencsetlenseg nem ert
meg sereget; kis hijen az egesz had odaveszett. De Isten
nem akarta, hogy ez bekovetkezzek.
90 I Mindket oldalon nagy volt a veszteseg. Ott lelte
halelet egy elokelo andriai nemeslir, nev szerint Gilles de
Landas, kinek halelet a szemet ert talelat okozta, es sokan
mesok, kikrol kiilon nem szoltak. A velencei dozse es a
francia berok csak nagy iiggyel-baj al, s csak egy het m lva
tudtek helyreellitani a rendet az osszecsapes uten, de vegiil
addig feradoztak, mignem — Istennek hela - jbol beke
lett a keresztesek teboreban.

XIX
Milyen jeltételeleleel leéri Alexiosz a keresztesek segltseget
Bizclnc visszahetlltrisrihoz?

91 I Ket het elteltevel megerkezett Montferrati Bonifec

orgrof, Mathieu de Montmorency, Pierre de Bracieux es
sok mes jo lovag. abb ket het mlilva pedig megerkeztek
a kovetek, akik Nemetfoldon, Fiilop cseszernel es az ifjti
bizenci hercegnel jertak. A berok es a velencei dozse abban
33
a paloteban gy ltek ossze, ahol a dozse megszellt. S ekkor
a kovetek ezt mondtek nekik: ,,Nemesurak! Fiilop kirely
es a bizenci cseszer a kiild benniinket hozzetok, kinek no-
vere Fiilop hitvese.
92 I Nemesurak! Uzeni a kirely eltalunk, hogy el fogja
kiildeni hozzetok felesege veret, Isten kezebe helyezve ot,
hogy megovne a haleltol. Minthogy Istenert, a jogert es az
igazsegert indultatok litnak, kotelessegetek, hogy ha tud-
jetok, visszahelyezzetek javaikba mindazokat, akiket meg-
fosztottakjogos tulajdonuktol. Alexiosz oly elonyos meg-
ellapodest fog veletek kotni, amilyent emberfieval meg
nem kotottek, es a legnagyobb segitseget fogja nytijtani
nektek a tengeren t li orszeg visszahoditesehoz.
93 IEloszor is, ha Isten is egy akarja, es visszahelyezitek
otjavaiba, az egesz bizenci birodalmat Roma fennhatosega
ale fogja helyezni, melytol hajdan elszakadt.* Ezuten, jol
tudven, hogy penzsziikeben vagytok, kesz ketszezezer
eziistmerket adni nektek, es elelemmel elletni a sereg min-
den tagjet, a lovagokat es a kozvitezeket egyarent. Vegiil
szemelyesen is elkiser benneteket Babilon foldjere, vagy ha
inkebb ezt kivenjetok, sajet koltsegere tizezer vitezt fog
odakiildeni, es egy teljes evig rendelkezesetekre bocsetja
oket. S ezenkiviil otszez lovagot elete vegeig a tengeren
t li orszegban fog ellomesoztatni.
94 I Nemesurak! — folytattek a kovetek. — Teljhatalmat
kaptunk az egyezseg megkotesere, felteve, ha ti is meg
akarj etok kotni. S tudj etok meg, hogy ilyen elonyos egyez-
seget meg soha senkinek nem aj enlottak fel, es nemigen ert
az a hoditeshoz, aki ezt elutasitja.” A berok azt velaszoltek,
hogy meg fogjek tanecskozni a dolgot, es ki is tiiztek egy
idopontot mesnapra, amikor is egybegyiiltek es ismertet-
tek jaavaslatot a tobbiek kel.
 XX
Viszely a keresztesek trlboreban. Aleile elfogadtdk
az ifjtl Alexiosz ajenlatet

95 I A tanecskozeson tobbfele velemeny hangzott el.

A cisztercita vaux-i apet, valamint azok, akik a sereg fel-
oszleset kiventek, a javaslat ellen szoltak, mondven, hogy
nem a keresztenyek ellen indultak titnak, hanem hogy
Szirieba menjenek.
96 I A mesik pert erre azt felelte: ,,J6 urak! Szirieban
semmihez nem tudtok kezdeni, mint ahogy azok sem tud-
nak, akik elhagytak benniinket, es mes kikotokbe mentek.
Tudjetok meg, hogy a Szentfoldet csak Babilon foldjen
keresztiil,* vagy Gorogorszeg felol lehet visszahoditani, ha
valaha is vissza lehet hoditani; ha elutasitjuk ezt az aj enla-
tot, orokre szegyenben maradtmk.”
97 I A sereget tehet viszely osztotta meg. Ne csodelkoz-
zatok, hogy a vilegiak nem tudtak egyezsegrejutni, hiszen
a cisztercita feher baretok kozott is ellentet temadt a sereg-
ben. Loos apetja, aki igen szent es tiszteletre melto ferfni
volt, es a tobbi apet, aki az 6 pertjera ellt, arra intett es
azert foheszkodott, hogy a sereg egyben maradjon, es fo-
gadjek el a javaslatot, ,,mert ezeltal lehet a legbiztosabban
visszaszerezni a tengeren tiili orszegot”. A vaux-i apet es
az ot temogato papok pedig minduntalan azt predikeltek,
hogy mindez nem igaz: a kereszteseknek Szirieba kell
menniiik, s ott minden tol k telhetot meg kell tenniiik.
98 I Ekkor Montferrati Bonifec orgrof, Balduin, Fland-
ria es Hainaut grofja, Louis grof es Hugues de Saint-Pol

35
grof, valamint azok, akik az o oldalukra elltak, ki_jelentet-
tek, hogy az egyezseget meg fogjek kotni, mert ha elutasi-
tanek, szegyenben maradnenak. Es nyomban a dozse szel-
lesera siettek, hivattek a koveteket, s eskiivel es fi.iggope-
csetes okiratokkal megkotottek az egyezseget, melyrol
fentebb szoltunk.
99 I Mint konyviink hiriil adja, a franciek reszerol mind-
ossze tizenketten tettek eskiit az egyezseg megkotesekor.
Ezek kozott volt Montferrati orgrof, Balduin, Flandria
grofja, Louis, Blois es Chartrain grofja, Hugues de Saint-
Pol grof es nyolc mes lovag, aki az 6 oldalukra ellt.
Az egyezseg megkotese es a pecsetes okiratok etadesa uten
kitiiztek az ifj bizenci herceg erkezesenek napjet, amely
a hiisvet uteni mesodik hetre esett.

XXI
Aleile elhagytele a sereget es Szlrieba tevoztale;
a anclriai grefltajehada

100 I Igy tehet a francia sereg — a magyar kirely akarata

ellenere - az egesz telet Zereban toltotte. De tudj etok meg,
hogy a keresztesek kozott nem volt nyugves: mig egy re-
sziik azon feradozott, hogy a sereg egyben maradjon, a me-
sik azt akarta, hogy szetszeledjen.
I01 I Sok kozember hagyta el a sereget kereskedelmi ha-
jokon. Az egyik hajon mintegy otszezan tevoztak, de ha-
jotorest szenvedtek es mindahenyan vizbe fliltak. Egy me-
sik csoport a szerazfoldon, Szlavonien keresztiil probelt el-
szokni; az orszeg lakoi azonban megtemadtek oket, es so-
kat megoltek koziiliik. Erre a tobbiek visszafordultak, es
36
visszatertek a sereghez. Ily modon a sereg letszema naprol
napra csokkent. Ezzel egy idoben egy nemestir, aki magas
tisztseget viselt a nemetfoldi seregben, nev szerint Garnier
de Borlande, addig eroskodott, mig egy kereskedelmi ha-
jon elhagyhatta a keresztes hadat, amiert szigorti feddesben
reszesiilt.
I02 Nem- sokkal ezute11 Franciaorszeg egyik nagyura,
nev szerint Renaud de Montmirail, Louis grof kozvetitese-
vel azt kerte, hogy a sereg egyik hajojen kiildjek el kovet-
segbe Szi-rieba. S onnepelyesen megeskiidott a szentiresra,
akercsak a vele tarto tobbi lovag, hogy amint telj esitik kol-
detesiiket, a Szirieba erkezesiiktol szemitott ket heten beliil
visszaternek a keresztesek teboreba. E feltetellel velt meg a
seregtol ‘Renaud de Montmirail, s vele egyiitt unokaoccse,
Herve du Ch tel, Guillaume, a chartres-i piispokseg ho-
berura, Geoffroy de Beaumont, Jean de Frouville, frvere,
Pierre, es sokan mesok. Eskiijiiket azonban nem tartottek
meg: soha tobbe nem tertek vissza a sereghez.
103 I Mesfelol nagy orom toltotte el a kereszteseket, mi-
kor hiret vettek, hogy a andriai haj ohad — melyrol koreb-
ban mer szoltunk —- szerencsesen kikotott Marseille-ben.
Jean de Nesle, Bruges verura, a llajohaddal erkezo sereg
kapitenya,» Thierry, Flandriai Philippe grof fra es Nicolas
de Mailly aztjelentettek uruknak, Flandria grofjenak, hogy
Marseille-ben szendekoznak telelni, de egytittal azt is ker-
tek, nyilvenitsa ki akaratet, s aszerint fognak cselekedni.
A velencei dozse es mes fourak tanecsera Flandria grofja
azt a parancsot kiildte nekik, hogy mercius vegen szedjek
fel a horgonyt, es indulj anak elebe a bizenci Modon* kiko-
tojebe. -De sajnos, nem teljesitettek a parancsot, s nem tar-
tottek meg szavukat. Gk is Szirieba mentek, holott tudtek,
hogy semmi hasznosat nem vihetnek ott vegbe.
 XXII
A keresztesek megleapjrile a pepa jieloldozeset
Zera be-vételenele bilne alol

104 I Tudjetok meg, jo urak, ha Iste11 nem ellt volna e

sereg melle, nem maradhatott volna egyiitt, annyian akar-
tek rornleset.
105 I A berok tanecskozesra gyiiltek ossze es elhateroz-
tek, hogy kovetseget kiildenek Romeba a pepehoz, aki ne-
heztelt rejuk Zera elfoglalesa miatt.* Ket lovagot es ket
klerikust velasztottak kovetnek, olyanokat, akikrol tudtek,
hogy jol teljesitik kiildetesiiket. A ket pap Nevelon sois-
sons-i piispok es Jean de Noyon magiszter, Balduin Hand-
riai grof kancellerja, a ket lovag pedig Jean de Friaize es
Robert de Boves volt. A kovetek eskiit tettek a szentiresra,
hogy legjobb tudesuk szerint fognak eleget tenni ki.ildete-
siiknek, es utena vissza fognak terni a sereghez.
106 I Herman be is tartottek adott szavukat, a negyedik
kovet azonban, nev szerint Robert de Boves, a leheto leg-
rosszabbul teljesitette kiildeteset, mert megszegte eskiijet,
es azokkal tartott, akik Szirieba tevoztak. A mesik herom
kovet viszont jol vegezte feladatet, es hiven etadta a berok
iizenetet a pepenak, e szavakkal fordulven hozze: ,,A berok
bocsenatert esedeznek Zera elfoglalesa miatt, nem csele-
kedhettek meskent, mert azok mulasztesa miatt, akik mes
kikotokbe mentek, csak igy tudtek megorizni a sereg egy-
seget. Ezek uten azt keri.k toled mint lelkiatyj uktol, hogy
tudasd veliik parancsolatodat, s azt keszek bermikor tel_je-
siteni.”
38
 107 I A pepa azt velaszolta a koveteknek, hogy jol tudja,
mesok hibeja miatt s akaratuk ellenere kellett igy cseleked-
niiik, s ezert egyiitt erez veliik. S eldeset kiildve a beroknak
es a kereszteseknek, azt iizente nekik, hogy fraikent fogja
feloldozni oket, valamint, hogy keri es megparancsolja,
hogy orizzek meg a sereg egyseget, mert e sereg nelkiil
nem lehet veghezvinni Isten szolgelatet. Majd telj hatalom-
mal ruhezta fel Nevelon soissons-i piispokot es Jean de
Noyon magisztert, hogy addig is, mig a sereghez megerke-
zik a biboros,* oldozzek fel a kereszteseket.

XXIII
A keresztesek Korfu szigetere indulnale.
Az ifje Alexiosz megerleezése.
Durazzo lwevetele

108 I Kozben elerkezett a nagybojt, es a keresztesek elo-

keszitettek a hajohadat a hzisveti induleshoz. Miuten be-
rakodtak a haj okba, htisvet mesnapj en a franciek a veroson
kiviil, a kikotoben iitottek fol szellesukat, a velenceiek pe-
dig leromboltek a veros bestyeit es falait.
109 I S ekkor olyan esemeny tor-tent, ami ugyancsak le-
s jtotta a sereg katoneit. Az egyik francia nagy r, Simon
de Montfort egyezsegre lepett a magyarok kirelyeval, aki
a keresztesek ellensege volt,* s elhagyven a keresztes hadat,
etment a kirely teboreba. Vele tevozott el frvere, Guy de
Montfort, Simon de Neauphle, Robert Mauvoisin, Dreux
de Cressonsacq, valamint a cisztercita rendi vaux-i apet, es
sokan mesok. Nem sokkal kesobb a sereg egy mesik ma-
gas rang szemelyisege, nev szerint Enguerrand de Boves
39
is etpertolt a magyar kirelyhoz, verevel, Hugues-gel es
annyi emberevel egyiitt, amennyit csak mageval tudott
vinni.
110 I Ezek a lovagok hagytek el a keresztes hadat, ami
igen nagy veszteseg volt a seregre nezve, es nagy szegyene
volt azoknak, akik ezt cselekedtek. A vitorlesok es a szel-
litohajok ezuten kifutottak a tengerre. Abban ellapodtak
meg, hogy a bizenci Korfu szigeten kotnek ki, es az elsonek
erkezok beverjek a tobbieket, mig az osszes hajo egyiitt
nem lesz. S igy is tettek.
111 I Mielott a dozse es az orgrof a gelyekon elhagyta
volna Zera kikotojet, megerkezett Alexiosz, Izsek bizenci
cseszer fra, akit Fiilop nemet kirely kiildott a keresztesek-
hez. Nagy orommel es tisztelettel fogadtek, s a dozse annyi
gelyet es hajot bocsetott rendelkezesere, amennyire csak
sziiksege volt. Egyiitt indultak el Zerebol, es jo szellel Du-
razzoba erkeztek, ahol kikotottek. A helybeli lakosok, ami-
kor urukat, Alexioszt meglettek, keszseggel a kegyelmebe
ajenlottek verosukat, es hiiseget eskiidtek neki.
1 12 I Innen Korfuba haj oztak, es csatlakoztak a sereghez,
amely a veros alatt teborozott le. A katonek felvertek a set-
rakat, es a szellitohajokrol partra vezettek a lovakat, hogy
felfrissiiljenek. Mikor hire ment, hogy a bizenci cseszer a
a kikotobe erkezett, sokjo lovag es kozvitez sietett iidvoz-
lesere, szep harci paripekat vezetvejobbj ukon. Nagy orom-
mel es igen nagy tisztelettel fogadtek az ifjti herceget.
Alexiosz a tebor kozepen ellittatta fel setret, Montferrati
orgrofpedig mellette a sajetjet; Fiilop kirely, Alexiosz so-
gora, az o orizetere bizta a bizenci herceget.

40
 XXIV
Hog)/an tartottele vissza a keresztes had vezerei azoleat,
akik el aleartele hagyni a sereget?

1 13 I A keresztesek herom hetet toltottek ezen a gazdag

es igen termekeny szigeten. Ez ido alatt azonban egy szo-
mor es kellemetlen esemeny tortent. Azok, akik fel akar-
tek oszlatni a sereget, s korebban szembeszegiiltek vele,
megbeszelest tartottak, es arra az elhaterozesra jutottak,
hogy mivel a hadj erat igen hossziinak es veszelyesnek iger-
kezik, nem kovetik a sereget, hanem inkebb a szigeten ma-
radnak. Majd pedig Na korfuiak kozvetitesevel megkerik
Gautier de Brienne grofot, aki ez ido tejt Brindisi ura volt,
kiildjon ertiik hajokat, hogy Brindisibe tevozhassanak.
114 I Nem tudom megnevezni mindazokat, akik ezen a
terven munkelkodtak, csak a fobb vezetok koziil emlitek
meg nehenyat. Kozejiik tartozott Eudes de Champlitte, a
champagne-i, Jacques d’Avesnes, Pierre d’Amiens, Guy,
Coucy verura, Ogier de Saint-Cheron, Guy de Chappes
es unokaoccse, Clarembaud, Guillaume d’Aunoi, Pierre
Coiseau, Guy de Pesme es vere, Aimon, Guy de Con ans,
Richard de Dampierre, vere, Eudes, es sokan mesok, akik
nyiltan szegyelltek vellalni tettiiket, de titokban igeretet
tettek, hogy csatlakozni fognak hozzejuk. S e konyv tami-
sithatja, hogy a seregnek tobb mint a fele helyeselte szen-
dekukat.
115 I Amikor Montferrati Bonifec orgrof, Balduin,
Flandria grofja, Louis grof, Saint-Pol grof, valamint azok
a berok, akik az o oldalukon elltak, errol ertesiiltek, meg-
41
rendiilve igy szoltak: ,,Jo urak! Stilyos helyzetbe keriil-
tiink. Ha ezek az emberek is elhagynak minket azok uten,
akik korebban mer cserbenhagytak benniinket, a sereg el-
veszett, es semmilyen hoditest nem tudunk veghezvinni.
Menjiink, keressiik fel oket, es a lebuk ele borulva kerj iik,
hogy Isten neveben konyoriiljenek a seregen es rajtunk, s
ne essenek szegyenbe azeltal, hogy megfosztanak benniin-
ket a tengeren ttili orszeg megszabaditesetol.”
116 I Ezt haterozven, mindannyian abba a volgybe siet-
tek, ahol a zendiilok tanecskoztak, es magukkal vittek a
bizenci cseszer et, valamint a sereg osszes piispoket es pap-
jet is. Mikor odaerkeztek, leszelltak lovaikrol. A pertiitok,
megletven oket, hasonloan cselekedtek, es elebiik siettek.
Ekkor a berok konnyes szemmel terdre borultak elottiik,
es kij elentettek: addig nem mozdulnak onnan, mig a pert-
iitok igeretet nem tesznek, hogy nem hagyjek el oket.
1 17 I Letven, hogy uraik, atyafraik es baretaik terdre bo-
rulnak elottiik, nagy szenalom koltozott a pertiitok szi-
vebe, es siresra fakadtak. Azt mondtek a beroknak, hogy
felrevonulnak, es megtanecskozzek a dolgot. A tanecsko-
zes vegen tigy dontottek, Szent Mihely napj eig meg a tob-
biekkel maradnak, felteve, ha a berok megeskiisznek a
szentiresra, hogy az attol a naptol szemitott ket heten beliil
hamis kifoges es keslekedes nelkiil rendelkezesiikre bocse-
tanak egy hajohadat, hogy Szirieba hajozhassanak.
118 I A berok eskiit tettek, es az egyezseg letrejott, ami
az egesz sereget nagy orommel toltotte el. Ezuten beszell-
tak a haj okba, es a lovakat is a szellitohajokra vezettek.

42
 "XXV
A keresztesek ellragyjtile Korfu szigetét.
Amlrosz es Alnlidosz bevétele

119 I A keresztesek a Krisztus urunk sziiletese uteni

1203. esztendoben, piinkosd eloestejen futottak ki Korfu
kikotojebol. A sereg osszes vitorlesa, gelyeja es szellitoha-
joja egyiitt volt, s ezenkiviil meg sok kereskedelmi hajo is
csatlakozott hozzejuk. Szep, tiszta nap volt, es kellemes,
enyhe szel f jt. A tengerre erve, a hajosok szelnek eresztet-
tek a vitorlekat.
120 I S Geoffroy champagne-i marsall — aki ezt a miivet
alkotta, s aki nem ellit valotlan dolgot, leven, hogy az osz-
szes tanecskozeson reszt vett — tantisithatja: soha szebb let-
venyban meg nem volt resze. Ugy tiint, hogy ez a haj ohad
az egesz foldkerekseget kepes meghoditani, mert amerre
csak a szem elletott, mindeniitt hajovitorlek feherlettek,
aminek letten az emberek szivet biiszkeseg es orom toltotte
el.
121 I Addig hajoztak igy a tengeren, mig a Malea-
fokhoz nem erkeztek, amely valojeban egy tengeri etjero.
Itt ket hajoval talelkoztak, fedelzetiikon lovagokkal, kato-
nekkal es zarendokokkal, kik eppen Sziriebol voltak haza-
teroben; azok voltak, akik annak idejen a marseille-i kiko-
tobe hajoztak. Mikor megpillantottek a szep es hatalmas
haj ohadat, szegyeniikben mutatkozni sem mertek. Balduin,
Flandria es Hainaut grofja lebocsetotta hajoja csonakjet, es
odakiildott hozzejuk neheny keresztest, hogy megtudakol-
jek, mifele emberek. S ok megmondtek, hogy kik.
4-3
 122 I Ekkor a zarendokok hajojerol egy kozkatona le-
ereszkedett a csonakba, ezt mondven tersainak: ,,Atenge-
dem nektek azt a reszt, ami engem illet a hajon; veliik tar-
tok, mert gy letom, nagy hoditesra kesziilnek.” A keresz-
tesek szivesen lettek a katonet, es nagy elismeresben resze-
sitettek tetteert. Erre szokes mondani, hogy ezer rossz trol
is vissza lehet terni.
123 A hajohad Evviehoz erkezett. Evvia nagyon szep
sziget, rajta egy igen szep verossal, Khalkisszal. A berok
tanecskozest tartottak a szigeten. Montferrati Bonifec or-
grof, Balduin, Flandria es Hainaut grofja, valamint Izsek
bizenci cseszer fra szemos gelyeval es szellitohaj oval And-
rosz szigetere hajozott, es ott partra szellt. A lovagok fegy-
vert ragadtak, es a sziget belsejebe indultak. A sziget lakoi
megadtek magukat a bizenci cseszer enak; sok-sok kincs-
csel halmoztek el, s igy sikeriilt elerniiik, hogy beket kos-
son veliik.
124 I Ezuten a lovagok visszatertek haj oikra, es ki 1tot-
tak a nyilt tengerre. S ekkor lijabb nagy veszteseg erte
oket: a sereg egyik magas range vezetoj e, Guy, Coucy ver-
ura veratlanul meghalt, es holttestet a tenger hullemai koze
vetettek.
125 I A tobbi hajo, amely nem tette meg ezt a kiterot,
kozben a Dardanellekhoz, a Szent Gyorgy-szoroshoz er-
kezett.* A szoroson egeszen Abiidoszig hajoztak, amely
nagyon szep es jo fekvesii veros a Merveny-tenger torok
oldalen. Itt kikotottek es partra szelltak. Abiidosz lakoi pe-
dig elebiik mentek, s mint akik attol felnek, hogy gysem
tudnek azt megvedeni, etadtek nekik verosukat. S a keresz-
tesek gy oriztek a verost, hogy az abiidosziak egyetlen
denerral sem lettek szegenyebbek.
44
 126 I Egy hetet toltottek el a verosban, es bevertek azo-
kat a haj okat, gelyekat es szellitohaj okat, melyek meg. ton
voltak. Ezalatt gabonet zsekmenyoltak a foldeken, ahol
eppen arattak; s erre igen nagy sziiksegiik volt, mert mer
sziikeben voltak az elelemnek. Egy heten beliil az osszes
hajo megerkezett a berokkal; es Isten jo idovel aj endekozta
meg oket.

XXVI
A keresztesek a Szent Istven-monostorhoz érleeznele.
Tanecsleozcis a partraszclllris helyerel

127 I Abiidosz kikotojet egyiittesen hagytek el. S a

Szent Gyorgy-szoros mintha vegig viregba borult volna,
a sok feher vitorles, gelya es szellitohajo csodelatos let-
venyt ny j tott. Add ig haladtak felfele a szoroson, mig Ke-
resztelo SzentJenos napjenak eloestejen, jtiniusban, a Szent
Istven-monostorhoz erkeztek, amely herom merfoldre van
Konstantinepolytol. S ekkor a vitorlesokon, gelyekon es
szellitohajokon utazo keresztesek teljes pompejeban pillan-
tottek meg Konstantinepolyt; majd kikotottek es lehorgo-
nyoztek haj oikat.
128 I Kepzelhetitek, mennyire csodeltek Konstantine-
polyt azok, akik meg sohasem lettek. El sem tudtek gon-
dolni, hogy egy ilyen gazdag es hatalmas veros letezzek a
foldon, midon meglettek oriesi kiterjedeset, magas falait es
bestyeit, melyek teljesen koriilvettek a ragyogo palotekat
es az oriesi templomokat, amelyekbol oly rengeteg volt,
hogy el sem hittek volna, ha nem a tulajdon szemiikkel
letjek. Es tudjetok meg, hogy meg a legbetrabbak szive is
osszeszorult, s ezen nem lehet csodelkozni, hiszen amiota

45
vileg a vileg, ily keves ember ilyen nagy tettre meg nem
vellalkozott.
129 I A grofok, a berok es a velencei dozse partra szell-
tak es tanecskozesra gyiiltek ossze a Szent Istven-monostor-
ban. Sokfele velemeny hangzott itt el. Mindazt, ami itt el-
hangzott, nem meseli el konyviink; mindenesetre a tanecs-
kozes azzal fejezodott be, hogy a velencei dozse felellt, es
igy szolt a tobbiekhez:
130 I ,,Nemesurak! Jobban ismerem ennek az orszegnak
dolgait, mint ti: en mer jertam itt egyszer. A legnagyobb
es legveszelyesebb tettre vellalkoztatok, melyet valaha is
tervbe vettek, ezert igen ovatosan kell elj ernunk. Tudj etok
meg, amint a szerazfoldre lepiink, hatalmas es kiterjedt bi-
rodalomba erkeziink, a mi embereink viszont szegenyek es
fogyten van elelmiik. Ezert rogton szetszelednenek, hogy
elelem uten nezzenek. E foldnek azonban rengeteg lakoja
van, s nem tudnenk oly eros orseget ellitani, hogy ne len-
nenek siilyos vesztesegeink. Erre pedig semmi sziiksegiink,
hiszen Ligyis keves emberiink van vellalkozesunk veghez-
vitelehez.
131 I Van a kozelben neheny lakott sziget, melyeket in-
nen is 361 lethattok; ezek bovelkeclnek gaboneban, elelem-
ben es egyeb javakban. Kossiink ki a szigeteken, es ve-
gyiink magunkhoz elegendo gabonet meg elelmet; s mi-
uten az elelmet hajora raktuk, induljunk a veros ale, es tel-
jesitsiik a mi Urunk akaratet! Mert nagyobb kedvvel har-
col az, akinek van elegendo elelme, mint az, akinek egyel-
talen nincs.” A grofok es a berok egyetertettek a dozseval,
s ki-ki visszatert haj ojera es vitorlesera.

46
 XXVII
A leeresztesele leileotnele Khalleédenban és Szkutariban*

132 I Miuten ejszakera nyugovora tertek, mesnap reggel

— Keresztelo Szent Jenos napj en* —- felvontek a lobogokat
es a hadizeszlokat a haj obestyekra, a huzatokat pedig levon-
tek a paj zsokrol, melyek vedopencelt alkottak a haj ok mell-
vertjen. Mindegyik vitez megvizsgelta fegyveret, mintha
bizton tudta volna, hogy hamarosan nagy sziiksege lesz re.
133 I A haj osok felszedtek a horgonyokat, es l<ifeszitet-
tek a vitorlekat. Isten Jo szelet adott nekik, s oly kozel ha-
ladtak el Konstantinepoly mellett, hogy a verfalakrol es a
bestyekrol nem egy haj oj ukat tiiz ale vettek. S annyian to-
longtak a verfalakon es bestyekon, mintha mesutt nem is
lett volna ember.
134 I Ekkor a mi urunk megveltoztatta az elozo este ho-
zott dontest, mely szerint a szigeteken kotottek volna ki;
mintha errol soha senki emlitest sem tett volna. Ahogy
csak tudtak, egyenest a szerazfold fele tartottak. Konstanti-
nepollyal szemben, Khalkedonban, Alexiosz cseszer* egyik
paloteja elott, a Merveny-tenger torok oldalen kotottek ki.
Ez az egyik legszebb, leggyonyoriisegesebb palota volt,
melyet emberi szem valaha is letott, minden pompeval
ekeskedett, aminek egy fej edelmi paloteban csak lennie kell.
135 I A grofok es a berok partra leptek, es a paloteban
meg a kornyezo verosban szelltak meg, s a legtobben fel-
ellittattek setraikat. A lovakat is partra vezettek a szellitoha-
jokrol; a lovasok meg a gyalogos vitezek minden fegyve-
riikkel szinten partra szelltak, es csak a hajosok maradtak a

47
haj okon. A videk szep volt es bovelkedett minden foldi jo-
ban; a foldeken gabonaasztagok — mer learattak —, azokbol
mindenki annyi gabonet vett magehoz, amennyit csak tu-
dott, mivelhogy ugyancsak nagy sziiksegiik volt re.
136 I A franciek egy napot toltottek el a paloteban.
A harmadik napon Isten jo szelet adott nekik, s a hajosok
felvontek a horgonyokat es kifeszitettek a vitorlekat, majd
felfele hajozva a szoroson, koriilbeliil egy merfoldnyire
Konstantinepolytol kikotottek Alexiosz cseszer egy mesik
palotejenel, Szkutariban. Itt lehorgonyoztek a vitorles es
szellitohajokat, valamint az osszes gelyet. A lovas vitezek
pedig, akik a khalkedoni paloteban szelltak meg, a part
menten haladtak elore.
137/ A francia sereg tehet a Szent Gyorgy-szorosnel,
Szkutariban, es attol felj ebb vert tebort. Ezt letven,
Alexiosz cseszer seregevel kivonult Konstantinepolybol, es
a franciekkal szemben, a mesik parton telepedett le, sot set-
rait is felellittatta, hogy a keresztesek ne tudjanak partra
szellni. A francia sereg kilenc napot toltott el verakozessal;
s akinek meg sziiksege volt elelemre, az ezalatt beszerez-
hette, s elelemre bizony az egesz seregnek sziiksege volt.

XXV-III
A keresztesek eleersei me8 utamltkile
J a bizcincialeat

138 I A verakozes alatt egy szezad jo vitez eloorsbe in-

dult, es etkutatta a kornyeket, nehogy az ellenseg meg-
lepje a keresztes hadat. Ezzel a szezaddal ment Eudes de
Champlitte, a champagne-i, vere, Guillaume, Ogier de
Saint-Cheron, Manassier de l’Isle, Gerard grof (egy lom-
48
bardiai nemes, aki Montferrati orgrof hiiberese volt), es
mintegy nyolcvan kivelo lovag.
I 39 I A szemben levo hegy lebenel, mintegy herom mer-
foldnyire a mieink teboretol, nagy setrakat pillantottak
meg. Ezek a bizenci cseszer nagy admirelisenak setrai vol-
tak, melyekben koriilbeliil otszez gorog lovas vitez teboro-
zott. Amikor a mieink meglettek a bizenciakat, negy had-
oszlopba osztottek harcosaikat azzal a szendekkal, hogy
megiitkoznek veliik. S midon a bizenciak is eszrevettek a
mieinket, szinten csatarendbe ellitottek embereiket a setrak
elott, es vertek a franciek temadeset. S katoneink nagy hev-
vel temadtak az ellensegre.
14o I A mi Urunknak hela, a csata rovid ideig tartott.
A bizenciak megfutamodtak, mert a mieink az elso ossze-
csapesnel szetszortek es egy J6 merfoldon keresztiil iildoz-
tek oket. Igen sok harci ment, paripet, hetaslovat, oszvert
es setrat zsekmenyoltak, mint ahogy ez mer ilyenkor lenni
szokott. Ezuten visszatertek a sereghez, ahol nagy orom-
mel lettek oket viszont, majd — ahogyan szokes — megosz-
tottek a zsekmenyt a tobbiekkel.

XXIX
Alexiosz cseszer zlizenete; a keresztesek vcilasza

141 I Mesnap Alexiosz cseszer egy hirvivovel levelet kiil-

dott a francia grofoknak es nemesuraknak. A kovetet Ni-
colas Roux-nak hivtek, es Lombardiebol szermazott.*
A berokat eppen tanecskozes kozben talelta a szkutari di-
szes paloteban. Alexiosz cseszer neveben koszontotte oket,
es etnytij totta a cseszer levelet Montferrati Bonifec orgrof-

49
nak. Az orgrofetvette tole a levelet, es felolvastatta a berok
elott. Konyviink nem mond el mindent, ami a levelben
volt, de a vegen az is szerepelt benne, hogy a levelvivot,
Nicolas Roux-t fogadjek bizalommal.
142 I ,,Nemes1'ir! — szoltak a berok. — Lettuk leveledet,
es a benne foglaltak szerint bizalommal tekintiink red.
Mondd el tehet, mit kivensz toliink!”
143 I A kovet ellva maradt a francia urak elott, es igy
szolt hozzejuk: ,,Jo urak! Alexiosz cseszer azt iizeni nektek,
hogy jol tudja, ti vagytok a legkivelobb vitezek azok ko-
zott, akik nem viselnek koronet, es orszegotok is a leg-
szebbek koziil valo. Eppen ezert igencsak megiitkozott
azon, hogy birodalmeba jottetek, hiszen o ugyanolyan ke-
reszteny, mint amilyenek ti vagytok, es azt is jol tudja,
hogy a tengeren ttili Szentfold, valamint a Szent Kereszt
es a Szentsir visszaszerzese vegett indultatok titnak. Ha sze-
genyek vagytok, vagy bermiben hienyt szenvedtek, a cse-
szer szivesen ellet benneteket penzzel es elelemmel, csak
hagyjetok el orszeget. Meskiilonben nincs szendekeban er-
tani nektek, noha megvolna hozze a hatalma; mert meg ha
h sszor ennyien volnetok is, akkor sem tudnetok innen ep
borrel tevozni, ha o csakugyan veszteteket akarne.”
144 I A francia berok es a velencei dozse egyetertesevel
Conon de Bethune emelkedett szolesra, aki igen eleseszii,
ekesszolo es kivelo lovag volt,* s igy velaszolt a bizenciak
kovetenek: ,,Nemes1’ir! Azt mondottad, urad csodelkozik
azon, hogy a francia urak es berok orszegenak foldjere lep-
tek. Am valojeban nem leptek az 6 orszegeba, mert ogta-
Ianul, Isten es az igazseg elleneben bitorolja azt. Ez a biro-
dalom unokaoccset illeti meg, aki frverenek, Izsek cseszer-
nak a fra, s aki itt iil kozottiink ezen a tronon. De ha urad
$0
unokaoccse kegyelmeert akarna folyamodni, s etadne neki
a koronet es birodalmet, akkor mi arra kernenk az ifjti
herceget,1<hogy bocsesson meg uradnak, es adjon neki any-
nyi jovedelmet, hogy gazdagon elhessen belole elete ve-
geig. S ha legkozelebb nem ezert az iizenetertjossz hozzenk,
akkor ne is vedd magadnak a betorsegot, hogy meg egy-
szer eljojj l” Ekkor a kovet visszatert Konstantinepolyba,
Alexiosz cseszer udvareba.

XXX
A keresztesek megmutatjek az zfjti Alexioszt
Konstantinepoly népénele. Felleésziilés az iitleozetre

145 I Mesnap a berok megbeszelest tartottak, es {igy ha-

teroztak, -hogy Alexioszt, a bizenci cseszer et megmutat-
jek Konstantinepoly nepenek. Miuten az osszes gelyet fel-
szereltek, az egyikre felszellt a velencei dozse es Montfer-
rati orgrof, Izsek cseszer eval, Alexiosszal, a tobbi gelyera
pedig azok a lovagok es berok szelltak, akik veliik kiven-
tak menni.
146 I Konstantinepoly falai menten haladva a kereszte-
sek igy szoltak a bizenciakhoz, az ifj ra mutatva: ,,Ime, a
ti torvenyes -uratok! Tudjetok meg, nem azert jottiink,
hogy bentalmazzunk, hanem azert, hogy vedelmezziink es
ovjunk titeket, s ezt meg is tessziik, ha egy cselekedtek,
ahogyan cselekednetek kell. Mert az, akinek mint uratok-
nak engedelmeskedtek, jogtalanul, Isten es az igazseg ellen
elkovetett vetek eltal uralkodik felettetek. J61 tudjetok,
milyen becstelenseget kovetett el ura es testvere ellen, ami-
kor megvakittatta es biinos szendekkal jogtalanul elragadta
5I
tolc a trout. Im, lessetok, ez az ifjli a ti igazi uralkodotok:
ha melle elltok, helyesen cselekedtek, ha pedig nem ezt te-
szitek, akkor a legrosszabb sors ver retok.” De egyetlen bi-
zenci sem mutatkozott hajlandonak az ifJo tronorokos ol-
dalera ellni, olyannyira feltek Alexiosz cseszertol. Igy az-
uten a keresztesek visszatertek teborukba, es mindenki
visszavonult a szellesera.
147 I Mesnap, mise uten, tanecskozesra gyiiltek ossze,
melyet ezottal loheton, a mezon tartottak. Mennyi sok
szep harci ment, rajtuk mennyi lovagot lehetett ott letni!
A gyiiles celja az volt, l1ogy megellapitsek a zeszloaljak
szemet es osszetetelet. Errol s mes dolgokrol is nagy vita
kerekedett, de a tanecskozes vegen abban egyeztek meg,
hogy a Flandriai Balduin grofot bizzek meg az eloved ve-
zetesevel, minthogy neki nagyon sok jo viteze, valamint
tobb ijesza meg szemszerijesza volt, mint berki mesnak a
seregben.
148 I Majd tigy hateroztak, hogy a mesodik derekhadat
Balduin vere, Henrik vezesse, Mathieu de Wallincourt-
ral, Baudouin de Beauvoir-ral es sok mes, foldjiikrol szer-
mazo jo lovaggal egyiitt.
149 I A l1armadik derekhadat Hugues de Saint-Pol grof
ellitotta fel, unokaoccsevel, Pierre d'Amiens-nel, valamint
Eustache dc Canteleu-vel, Anseau de Cayeux-val es sok
mes, foldjiikrol szermazo jo lovaggal egyiitt.
150 I A negyedik derekhad vezetoje Louis, Blois es
Chartrain grofja lett. Ez volt az egyik legerosebb es leg-
felelmetesebb l1ad, mert szemos kivelo lovagbol es vitez-
bol ellt.
151 I Mathieu de Montmorency es a champagne-iak el-
litottek ki az otodik derekhadat. Ebben harcolt Geoffroy,
52
Champagne marsallja, valamint Ogier de Saint-Cheron,
Manassier cle l’Isle, Milon le Brebant, Macaire de Sainte-
Menehould, Jean Foisnon, Guy de Chappes, unokaoccse,
Clarembaud, es Robert de Ronssoi. Tudj etok meg, hogy
ebben a zeszloaljban igen sok jo lovag volt.
152 I A hatodik derekhad a burgundiakbol ellt. Ebben
kiizdott Eudes dc Champlitte, a champagne-i; frvere,
Guillaume, Guy de Pesme es vere, Aimon, Othon de la
Roche, Richard de Dampierre es frvere, Eudes, Guy de
Conflans, valamint szemos, foldjiikrol szermazo vitez.
15 3 I A hetedik hadtest vezetoje Montferrati orgroflett.
Ebbe a hatalmas hadba keriiltek a lomberdok, a toszkenok
es a nemetek, valamint azok az emberek, akik a Mont-
Cenis-tol Lyonig a Rhone menterol jottek. A sereg vezerei
{igy dontottek, hogy az orgrof zeszloalja legyen a hetved.

XXXI

A keresztesek elfoglaljcile a leileotot

154 I Kitiiztek a napot, amikor a kereszteseknek tijbol

haj ora kellett szellniuk, hogy aker eletiik eren is elfoglalj ek
ezt a foldet. S tudjetok meg, hogy ennel kockezatosabb
vellalkozesba meg aligha fogtak a foldon. A piispokok es a
papok beszedet inteztek a keresztesek sokasegehoz, majd
felszolitottek oket, hogy gyonjanak meg es irassek meg
vegrendeletiiket, mert nem tudhatjek, Isten mikor fogja
beteljesiteni rajtuk akaratet. Az osszes keresztes kesedelem
nelkiil, alezattal alevetette maget e keresnek.
1 5 5 I Elerkezett a temades napja. A lovas vitezek a szel-
litohajokon, csatamenjiik mellett, teljes fegyverzetben es

$3
sisakban verakoztak, s a lovakat is felszerszemoztek es fel-
nyergeltek. A tobbi harcos, akire nem volt olynagy sziik-
seg az iitkozetben, a nagy vitorlesokon maradt. A gelyekat
szinten ellettek fegyverekkel, es elokeszitettek oket a
harcra.
156 I Szep reggel volt; kevessel napfelkelte uten Ale-
xiosz cseszer nagyszemo kiserettel es nagy haddal mer verta
a kereszteseket a tlilso parton. Felharsantak a trombitek; s
mindegyik gelyet egy szellitohajohoz erositettek, hogy
konnyebben etkelhessenek a szoroson. Senki sem kerdezte,
ki kehen et elsonek; aki gyorsabb volt, elobb ert partot.
A szellitohaj okat elhagyva, a lovagok telj es fegyverzetben,
sisakban es lendzseval a kezben, derekig a tengerbe gezol-
tak, s ugyanezt tettek az ij eszok, szemszerijeszok es gyalo-
gos vitezek is, mindenki azon a helyen, ahol eppen partot
ert.
157 I A gorogok Ligy tettek, mintha komoly ellenellesra
kesziilnenek. De amikor eppen leeresztettek volna a len-
dzsekat, hirtelen hetat forditottak es megfutamodtak, eten-
gedve a partszakaszt a kereszteseknek. S tudj etok meg, soha
kikotot meg nem foglaltak el nagyobb dicsoseggel. Miuten
a hajosok felnyitottek a szellitohaj ok aj taj et es hidat vertek,
partra vezettek a lovakat; a lovagok pedig nyeregbe szell-
tak, es ahogy kell, csatarendbe elltak.

54
 XXXII
A Galata-torony bevetele

158 I Balduin, Flandria es Hainaut grofja az elohad elen

temadesra indult, nyomeban a tobbi zeszloa jal. Egeszen
addig a helyig nyomultak elore, ahol korebban Alexiosz
cseszer teborozott, aki setrait hetrahagyva visszavonult
Konstantinepoly fele. A mieink akkor nagy zsekmenyra
tettek szert.
159 I A franciek vezetoi tigy hateroztak, hogy a kikoto-
nel, a Galata-torony elott teboroznak le. Innen indult az a
zerolenc, amely a tornyot a verossal osszekototte, es tudje-
tok meg, hogy Konstantinepoly kikotojebe csak ezen a
lenco11 keresztiil lehetett bejutni. A berok jol lettek, hogy
ha a tornyot nem tudjek bevenni, es a lencokat nem szag-
gatjek szej el, igen szorult helyzetbe keriilnek, ami vesztii-
ket okozhatja. Ezen az ejszaken tehet a torony elott tebo-
roztak le, a zsidonegyedben, melyet Estanornak hivtak, s
gazdag es szep verosresz volt.
160 I szakera eros orseget ellitottak. Mesnap reggel ki-
lenc ora fele a Galata-torony vedoi, valamint azok, akik
Konstantinepolybol berkekon a segitsegiikre siettek, te-
madest inditottak, mire a mi katoneink is fegyvert ragad-
tak. Elsokent'Jacques d’Avesnes indult harcba embereivel,
s tudjetok meg, kemeny ellenellesba iitkozott. Egy lendzsa
meg is sebesitette az arcen, es az elete forgott kocken. Ek-
kor egyik lovagja, nev szerint Nicolas de Jenlain lora pat-
tant es ura segitsegere sietett. Hosies magatarteseertnagy
elismeresben reszesiilt.
55
 161 I A keresztesek teboreban riadot fojtak, mire min-
denfelol gyiilekezni kezdtek a harcosok. Kemenyen vissza-
vetettek a bizenciakat, es sokat koziiliik megoltek vagy
foglyul ejtettek. Voltak, aki.k nem a torony fele menekiil-
tek, hanem a berkekhoz futottak, amelyeken jottek volt;
ezek koziil sokan a tengerbe fiiltak, s csak nehenyuknak si-
keriilt elmenekiilni. Azokat pedig, akik a torony fele het-
reltak, a mieink oly szoros gyiiriibe fogtek, hogy nem tud-
tek bezerni a kaput. A torony kapujeban a kiizdelem a te-
tofokera hegott; vegiil a franciek rohammal bejutottak a
kapun, es foglyul ejtettek a vedoket. Itt is igen sok volt a
halott es sokan fogsegba keriiltek.

XXXIII
Trimaclcis Konstantincipoly ellen a tenger
es a szerazfold zlol

162 I Igy vettek be tehet rohammal a Galata-tornyot es

Konstantinepoly kikotojet. A kereszteseket ez nagy lelke-
sedessel toltotte el, es helet adtak erte Istennek, a veros la-
koi pedig ugyancsak elcsiiggedtek. Mesnap a vitorlesokat,
a gelyekat es a szellitohaj okat a kikotobe vontattek. Ezuten
haditanecsot tartottak, hogy eldontsek, a tenger felol vagy
a szerazfoldrol inditsanak-e temadest a veros ellen. A ve-
lenceiek azt bizonygattek, hogy fel kell ellitani a letrator-
nyokat,* es a tenger felol kell meginditani a temadest.
A franciek erre kijelentettek, hogy ok nem tudnak olyan
jol harcolni a tengeren, mint a velenceiek, dc amint ismet
birtokukban lesznek a lovak es a fegyverek, legjobb tude-
suk szerint fognak kiizdeni a szerazfoldon. Vegiil abban
56
maradtak, hogy a velenceiek a tenger felol, a francia ne-
mesurak pedig a szerazfoldon fognak temadni.
1 63 I Negy napot verakozessal toltottek. Az otodik napon
az egesz tebor felkerekedett, a lovas vitezek a mer koreb-
ban megellapitott hadrendbe elltak, es a kikoto feletti part-
szakaszon egeszen a Blakhernai-paloteig lovagoltak. A ha-
johad pedig veliik szemben, a kikoto vegeben sorakozott
fol. Itt egy folyo omlik a tengerbe, s csak egyetlen kohid
vezet et rajta. A gorogok azonban leromboltek ezt a hidat,
s a francia sereg egesz nap es egesz ej el dolgozott, mig hely-
reellitotta. Miuten a hidat helyreellitottek, a kovetkezo nap
reggelen felelltak a zeszloaljak, es a megellapitott hadrend
szerint egymes uten a veros ale vonultak. A konstantine-
polyiak koziil senki sem szellt szembe veliik, es ez igencsak
bemulatos dolog volt, mert egy keresztesre legalebb ket-
szez bizenci jutott.
164 I Ekkor a berok egy hateroztak, hogy a Blakhernai-
palota es a Bohemund-kastely kozott iitnek tebort. Ez
utobbi egy senccal koriilvett apetseg volt. Felellitottek a
setrakat, es most vettek csak eszre, milyen felelmetes do-
logra vellalkoztak. Az egesz sereg ugyanis Konstantine-
polynak — amely herom merfoldnyi szelessegben teriilt el
elottiik - csak egyetlen kapujet tudta ostrom ale venni.
A velenceiek, akik a tengeren, haj oikon voltak, felellitottek
az ostromletrekat, a kohajitokat es az ostromgepeket, s
igen jol szerveztek meg a temadest. A berok pedig a sze-
razfoldon kesziilodtek a harcra, s ok is felellitottek a koha-
jitokat es az ostromgepeket.
165 I Tudjetok meg, hogy egy perc nyugalmuk sem
volt. Egy zeszloalj ejjel-nappal fegyverben ellt: vigyezta
az ostromgepeket, es megakadelyozta, hogy a bizenciak

* 57
kitorjenek. Mindazoneltal a gorogok nem hagytek, hogy
a mieink bermit is kezdemenyezzenek e kapunel vagy a
tobbinel; olyannyira szorongattek oket, hogy az egesz
francia seregnek naponta hatszor-hetszer is fegyvert kellett
ragadnia. Es a keresztesek negy nyillovesnyire sem tevo-
lodhattak el a tebortol, hogy elelmet szerezzenek, pedig
mer csak egy keves lisztjiik es sozott hlisuk maradt; friss
htisuk pedig egyeltalen nem volt, hacsak azokat a lovakat
nem szemitjuk, amelyeket leoldostek. Tudj etok meg, hogy
a seregnek csak herom hetre elegendo elelme volt. S nagy
veszelyben forogtak, mert soha ily keves ember nem ostro-
molt meg ennyi vervedot.

XXXIV
Az else osszecsapesole

166 I A mieink ekkor egy igen jo modszert eszeltek ki.

Az egesz tebort eros palenkokkal, vastag deszkekkal es co-
lopokkel vettek koriil; ily modon vedelmiik sokkal sziler-
dabb lett, es nagyobb biztonsegban erezhettek magukat.
Mindazoneltal a gorogok oly gyakran tortek rej uk, hogy
pihenni sem hagytek oket. A sereg katonei azonban mind-
annyiszor kemenyen visszavertek a temadokat; valaheny-
szor a bizenciak kitorest kisereltek meg, stilyos veszteseg
erte oket.
167 I Egy napon, mikor a burgundiak voltak orsegben,
a gorogok temadest inditottak elleniik, s eztittal legjobb
harcosaiknak egy resze tort ki a verbol. A franciek rogton
rejuk rontottak, szilajon visszavertek a temadest, es oly ko-
zel szoritottek a gorogoket a kapuhoz, hogy azokra fel lrol
58
nagy kodarabok ztidultak. Ekkor ej tette foglyul Gautier de
Neuilly az egyik legvitezebb bizenci harcost, Konsztanti-
nosz Laszkariszt. S egy kodaraib itt z zta szet Guillaume de
Champlitte karjet, ami nagy veszteseg volt a keresztesekre
nezve, mert igen betor es kivelo lovag volt.
168 I Az osszes osszecsap'est, valamint az osszes sebesiil-
tet es halottat nem tudom elsorolni. De arra emlekszem,
hogy meg a csata befejezese elott egy lovag erkezett Bal-
duin, Flandria es a Hainaut grofja fiverenek, Henriknek a
teborebol, nev szerint E-ustache du Marchais, aki csak sod-
ronyinget es vaskalapot viselt," pajzsa a nyakeban logott; s
ez ta lovag olyannyira kitiintette maget az ellenseg vissza-
vereseben, hogy erdemeiert nagy elismeresben reszesiilt.
Alig molt el nap, hogy a bizenciak ne tortek volna ki a ve-
rosbol, osszes kitoresiikrol azonban nem szemolok be.
Mindenesetre annyira szorongattek a mieinket, hogy azok
aludni, pihenni es enni is csak fegyverben tudtak.
169 I A gorogok egy delebbre fekvo kapunel is megpro-
beltak kitorni, s itt meg nagyobb volt a vesztesegiik. De itt
lelte halelet egy francia lovag is, nev szerint Guillaume du
Gi. Ebben az iitkozetben tiintette ki maget Mathieu de
"Wallincourt, aki alatt meg a lovat is megoltek a felvono-
hidon, es sok mes keresztes szinten viteziil kiizdott itt.
A Blakhernai-palota alatti kapunel, ahol a leggyakrabban
tortek ki a gorogok, Pierre ide Bracieux aratta a legtobb
hadisikert; o teborozott ugyanis legkozelebb a kapu.hoz, s
igy o szellt szembe leggyakrabban a vedokkel.

'59
 XXXV
Az ostrom

170 I E veszterhes megprobeltatesok majd tiz napig tar-

tottak, mignem egy csiitortok reggelen a franciek keszen
elltak az ostromra, s az ostromletrekat is felellitottek. A ve-
lenceiek szinten kesziilodtek, hogy a tenger felol inditsa-
nak temadest. A temadest ogy keszitettek elo, hogy a het
zeszloaljbol herom kiviilrol fedezze a tebort, negy pedig
ostromra indu on. A tebor vedelmet a foldek felol Mont-
ferrati Bonifec orgrofbiztositotta, a champagne-i es a bur-
gundi zeszloalj akkal, es Mathieu de Montmorencyvel
egyiitt. Az ostromra indulo csapatokat Balduin, Flandria
es Hainaut grofja, vere, Henrik; Louis, Blois es Chartrain
grofja, valamint Hugues de Saint-Pol grof vezette.
171 I A temadok ket ostromletret temasztottak egy ten-
gerre nezo barbaken falehoz, melyet elleptek az angol es
den zsoldos katonek.* Az ostrom igen heves es kemeny
volt; az ostromletrekon vagy tizenot lovag es ket kozka-
tona hatolt fel a bestyafalra, csataberddal es karddal a keze-
ben, s ott kemeny harcot vivtak a vedokkel. A zsoldosok
azonban ellenelltak, es visszaszoritottek a temadokat, sot
kettot foglyul is ej tettek koziiliik. A foglyokat Alexiosz cse-
szer ele vezettek, akit nagy orom toltott el az elfogott ke-
resztesek letten. A franciek ekkor besziintettek az ostromot,
melyben — a berok legnagyobb fejdalmera — igen sokan
megsebesiiltek es megrokkantak.
172 I A velencei dozse sem tetlenkedett ezalatt, hajoit es
szellitohaj oit egyetlen arcvonalba vonta ossze, s ez az arc-
60
vonal mintegy herom nyillovesnyi tevolsegra terjedt ki.
A haj ok a verfalak es a bestyek alatti partszakaszhoz koze-
ledtek. Ekkor a hajok fedelzeterol es a szellitohajokrol az
ostromgepek kozeport, a szemszerijeszok es ijeszok pedig
nyilzeport zfiditottak a verfalakat es a bestyekat elszentan
vedelmezo harcosokra. A haj ok kozben annyira megkoze-
litettek a partot, hogy a velencei es bizenci katonek tobb
helyiitt is kozelharcot vivtak karddal es lendzseval; s ak-
kora volt a felfordules, akerha a fold es a tenger indult
volna meg. De tudjetok meg, hogy a gelyekon levok nem
mertek partra szellni.

XXXVI
Huszonot bristya elfoglalesa

173 I Most pedig egy csodelatos haditettrol hallhattok.

A velencei dozse, aki idos ember volt es mer alig letott,
teljes fegyverzetben gelyeja orreban ellott, s elotte Szent
Merk zeszlaja lobogott. Felszolitotta katoneit, hogy vigyek
partra e zeszlot, ha el akarjek keriilni haragjet. Igy is cse-
lekedtek, s mikor a gelya partot ert, a katonek kiugreltak
belole, es Szent Merk zeszlajet magasra emeltek a dozse
elott.
174 I Mikor a velenceiek megpillantottek Szent Merk
zeszlaj et a szerazfoldon, es lettek, amint uruk gelyeja elot-
tiik er partot, elszegyelltek magukat, es nem keslekedtek a
partraszellessal. A szellitohaj okon levok kiugreltak a partra,
a nagy vitorlesokon erkezo harcosok pedig berkekba
szellva sebesen eveztek, szinte versenyeztek, hogy melyiko-
jiik er elobb a szerazfoldre. S amint partra leptek, hatalmas
es bemulatra melto temadest inditottak. Geoffroy de Vil-

61
lehardouin, Champagne marsallja, aki e konyvet irta, tanni-
sitja: tobb mint negyvenen jelentettek ki elot-te, hogy Ve-
lence es Szent Merk zeszlajet az egyik bestya fokera ki-
tiizve lettek, csak azt nem tudtek, ki vitte fel oda.
175 I Im, halljatok kiilonos csodet! A verfalakat vedel-
mezo katonek egyszerre elhagytek helyiiket es megfuta-
modtak; a temadok pedig egymessal versengve utenuk
nyomultak, s huszonot bestyet foglaltak el es szelltak meg.
Ekkor a dozse egy haj oval hirnokoket kiildott a francia se-
reg vezereihez, hogy tudassa veliik a huszonot bestya el-
foglaleset, es azt is, hogy a velenceiek mindenkeppen tar-
tani fogjek azokat. A hir oly nagy orommel toltotte el a
berokat, hogy el sem akartek Ekkor a velenceiek a
verosban zsekmenyolt lovak koziil harci meneket es pari-
pekat raktak hajora, es elkiildtek oket a anciek teboreba.
176 I Mikor Alexiosz cseszer hiret vette, hogy behatoltak
a verosba, oly nagy szemban kiildte elleniik katoneit, hogy
a velenceiek mer lettek: nem fogjek tudni tartani magukat.
Ekkor tiizet gy jtottak maguk es a gorogok kozott; a szel
a velenceiek felol ftijt, es a lengok oly magasra csaptak,
hogy a gorogok nem lettek ellenfeleiket. Ily modon a ve-
lenceieknek sikeriilt visszahtizodniuk a bestyekba, melye-
ket korebban mer elfoglaltak.
 XXXVII
Alexiosz csa'szcir_IelvonultatIa sereget,
majd titleozet nelleiil visszavonul

177 I Ezuten Alexiosz bizenci cseszer egesz hadseregevel

a teboruktol egy merfoldnyire eso kapukon kivonult Kons-
tantinepolybol. Annyi emberrel vonult fel, hogy azt lehe-
tett gondolni, az egesz vileg temad elleniink. A csatamezon
felellittatta hadoszlopait, s azok megindultak a sereg fele.
Midon a franciek eszrevettek az ellenseget, azonnal fegy-
vert ragadtak. E napon Balduinnak, Flandria es Hainaut
grofjenak fivere, Henrik volt orsegben az ostromgepeknel
a Blakhernai-kapu elott, Mathieu de Wallincourt-ral,
Baudouin de Beauvoir-ral, valamint a kiseretiikben levo
csapatokkal egyiitt. Veliik szemben Alexiosz cseszer sze-
mos harcost ellitott keszenletbe azzal a cellal, hogy azok
herom kapun kitorve temadnak a keresztesekre, mialatt o
maga a mesik odalon iit rajta a franciek teboren.
178 I A korebban felellitott hat francia derekhad szinten
csatasorba ellt a palenkok elott; a gyalogos katonek es a
fegyvernokok a lovasok moge hozodtak, az ijeszok es
szemszerijeszok pedig elottiik sorakoztak fel. S mintegy
ketszez lovagbol, akinek nem volt lova, meg egy zeszloal-
jat ellitottak fel. A csapatok mozdulatlanul verakoztak a
palenkok elott, s ezt igen bolcsen tettek, mert ha a nyilt
mezon temadtak volna a bizenciakra, azok elsoportek volna
oket, oly rengetegen voltak.
179 I Az egesz csatamezon hadoszlopok sorakoztak fel,
es lasso leptekkel, szigoro rendben kozeledtek egymes fele.
63
A helyzet igen veszelyesnek t nt, minthogy a mi hat de-
rekhadunkkal a bizenciaknak mintegy hatvan hadoszlopa
ellt szemben, s ezek mindegyikeben tobb harcos volt,
mint a mi hadoszlopaink bermelyikeben. A mieink azon-
ban egy elltak csatasorba, hogy csak szembol lehetett meg-
temadni oket. Alexiosz cseszer oly kozel lovagolt hozzenk
seregevel, hogy nyillovesnyi tevolseg sem maradt kozte es
csapataink kozott. Midon a velencei dozse errol ertesiilt,
visszavonta katoneit az elfoglalt bestyekbol, mondven,
hogy a keresztesekkel akar elni vagy meghalni. Tebo-
runkba _jott tehet, es azok koziil, akiket ki tudott hozatni a
verosbol, elsokent lepett a szerazfoldre.
180 I A keresztesek es a bizenciak zeszloaljai sokeig far-
kasszemet neztek egymessal; a bizenciak nem mertek te-
madest inditani hadellesaink ellen, a mieink viszont nem
akartak eltevolodni a sencok mellol. Ezt letven, Alexiosz
cseszer hozzekezdett csapatai visszavonesehoz, s miuten
osszegyiijtotte oket, meghetrelt. Ekkor a keresztes had le-
pesben megindult a nyomeban; a bizenciak zeszloaljai pe-
dig visszavonultak egy palota fele, melyet Philipposznak
neveztek.
1 81 I Es tudjetok meg, l1ogyIsten meg senkit nem men-
tett meg nagyobb veszedelemtol, mint a sereg katoneit e
napon; es tudjetok meg, hogy meg a legbetrabbak is nagy
orommel lelegeztek fel. Isten akaratebol az iitkozet tehet
elmaradt. Alexiosz cseszer visszatert Konstantinepolyba, a
mieink pedig teborhelyiikre mentek, es leraktek fegyve-
reiket, leven igen feradtak es elcsigezottak. Alig ettek es it-
tak, minthogy csak keves elelmiik maradt.

64
 I
at de-
:zlopa I ‘ ,
volt, I I
ElZOI1- | I '
I116g- ‘ -
zzenk
zte es I
zesiilt,
dven, I I
['ebo- A ,
atnia 2 I

g far- I »
:k te- I
nem I
:xiosz I I
._Mr._L
M

iuten ,2
ad le- Ii I
1i pe- If I
I .
sznak
I 2

men-
aeit e
nagY .
tehet A I
'ba, a
§Y"@" I ;
es it- I
i 2 22 2 I

.-hi .
A KERESZTES HADJARATOK QELJA
]ERUZSALEM
 XXXVIII
Alexiosz elhagyja Konstantimipolyt;
veret, Izstileot 1/isszahelyezile a tronra.
A keresztesek ilizenetet kiilclenele lzozzci

182 I Im, halljetok, mily csodekat tett a mi Urunk, s

mily nagyszeriiek a csodek, berhol is jelenjenek meg!
Alexiosz cseszer meg ezen az ejjelen annyi kincset vett ma-
gehoz, amennyit csak tudott, es sorsera hagyva a verost, el-
menekiilt. Alattvaloi koziil mageval vitte azokat, akik vele
akartak menni. Konstantinepoly nepe nagy megrokonyo-
dessel fogadta tettet. Majd elvonultak a tomlocbe, ahol a
megvakitott Izsek cseszert tartottek fogva. Cseszeri olto-
zeket adtak re, es a hatalmas Blakhernai-paloteba vittek;
ott a cseszeri tronusra iiltettek, s mint uruknak, engedelmes-
seget fogadtak neki. Ezuten Izsek cseszer egyetertesevel
hirnokoket kiildtek a teborba, akik jelentettek az ifjii her-
cegnek, valamint a beroknak Alexiosz szokeset, es azt,
hogy Izsekot visszahelyeztek cseszeri jogaiba.
18 3 I Mikor az ifjfi l1erceg errol ertesiilt, Montferrati or-
grofert kiildetett, az orgrofpedig magehoz kerette a sereg
vezetoit. Miuten mindannyian egybegyiiltek Izsek cseszer
frenak setreban, az ifj1.'1 herceg elmondta nekik a nagy hirt.
Gromiikrol nem sziikseges szolnom: soha nagyobb oro-
met nem ereztek meg a foldon. Es mindannyian kegyelet-
tel dicsertek az Urat, amiert ily gyorsan megsegitette oket,
es amiert oly melybol a legmagasabbra emelte oket. Ezert
szokes mondani: ,,Akinek Isten segiteni akar, annak senki
ember a nem tud ertani.”

65
 184 I Midon hajnalodni kezdett, a sereg vitezei maguk-
hoz vettek fegyvereiket, mert nemigen biztak a gorogok-
ben. A verosbol kettesevel vagy hermaseval hirvivok kezd-
tek szellingozni, es hasonlo hirekrol szemoltak be a fran-
cieknak. A francia grofok, nagyurak es a velencei dozse
ekkor egy dontottek, hogy koveteket kiildenek a verosba,
es megtudakoljek, mi az igazseg abbol, amit hallottak, s ha
a hirek igaznak bizonyulnak, megkerik Izsek cseszert, ke-
zeskedjen azokert az egyezsegekert, amelyeket freval ko-
tottck, meskiilonben nem engedik vissza a herceget Kons-
tantinepolyba. A franciek egyik kovetenek Mathieu de
Montmorencyt, a mesiknak pedig Geoifroy cl1ampagne-i
marsallt jeloltek ki, s a dozse megbizesebol ket velencei is
csatlakozott hozzejuk.
185 I A koveteket a veros egyik kapujehoz kisertek, ki-
nyitottek elottiik a kaput, ok pedig leszelltak lovaikrol.
A gorogok a Blakhernai—palotehoz vezeto tit menten vegig
csataberddal felfegyverzett angol es den katonekat ellitot-
tak. A koveteket ezuten felvezettek a hatalmas paloteba,
al1ol megpillantottek a gazdag es diszes ruhekba oltozott
Izsek cseszert, es oldalen hitveset, a gyonyorii szep cseszer-
net, aki a magyar kirely novere volt.* Annyi fotir es elo-
kelo holgy tartozkodott a tronteremben, hogy mozdulni
sem lehetett toliik, es a holgyek oltozeke diszesebb mer
nem is lehetett volna. Es azok, akik az elozo napon meg a
cseszer ellen voltak, e napon mer mind alevetettek magu-
kat akaratenak.

66
 XXXIX
Izsrile cseszer megerositi a a tiltal millalt
I kotelezettsegeleet

186 A kovetek Izsek cseszer szine ele jerultak, aki

— akercsak a tobbi bizenci - nagy tisztesseggel fogadta oket.
A kovetek" azt mondtek a cseszernak, hogy a, Alexiosz
herceg meg a sereg vezetoi megbizesebol negyszemkozt
szeretnenek beszelni vele. A cseszer ekkor felellt, es egy
mesik terembe ment, ahove csak a cseszernet, kancellerjet,
tolmecset, valamint a negy kovetet vitte mageval. A kove-
tek neveben Geoffroy de Villehardouin, Champagne mar-
salljaismertette Izsek cseszerral joveteliik celjet, e szavak-
kal fordulven l1ozze:
187 ,,Felseges r! Lethatod, mikent szolgeltuk fiadat,
es mikent teljesitettiik az irenta vellalt kotelezettsegeinket.
Addig azonban nem lephet be palotedba, mig nem nyiijt
biztositekot a nekiink tett igereteit illetoen. S mint ad,
azt keri toled, szentesitsd ezeket a kotelezettsogeket olyan
formeban es modon, ahogyan 6 vellalta azokat vcliink
szemben.” ,,Melyek ezek a kotelezettsegek ?” — kerdezte a
cseszer. ,,A kovetkezok — felelte a kovet. - I
188 I Mindenekelott, hogy az egesz rhomaniai birodal-
mat* Roma fennhatosega ale helyezi, melytol hajdan el-
szakadt. Ezenkiviil ketszezezer eziistmerket frzet a keresz-
tes hadnak, es egy evre elegendo elelem mel letja el a sereg
minden tagjet, a lovagokat es a kozvitezeket egyarent.
Hogy a Szentfoldre indulo hadjerathoz tizezcr gyalogos es
lovas vitezt ellit ki — koztiik annyi gyalogost es annyi lovast,

67
amennyit mi jonak letunk —, sajet hajoin Babilon foldjere
szellittatja, es egy teljes evig a sajet koltsegen tartja oket; s
vegiil elete vegeig sajet koltsegere otszez lovagot fog ello-
mesoztatni a tengeren ttili orszegban, hogy vedelmezzek e
foldet. Ezeket a kotelezettsegeket vellalta a ad veliink
szemben, es azokat eskiivel meg fiiggopecsetes okiratokkal
erositette meg, sot Fiilop, Nemetfold kirelya is megerosi-
tette oket, kinek leenyod a hitvese. Azt kerjiik tehet toled,
hogy te is szentesitsd ezeket a kotelezettsegeket.”
189 I ,,Bizony, igen jelentos kotelezettsegrol van szo
— szolt a cseszer —, es nem is tudom, hogyan vellalhatnem
oket. Ti azonban oly nagy szolgelatot tettetek fiamnak es
nekem, hogy ha az egesz birodalmat kapnetok erte, azt is
megerdemelnetek.” Sokfele velemeny hangzott el akkor,
de vegiil a cseszer — akercsak :f1a tette volt - eskiivel es
aranybulleval lepecsetelt oklevelekkel megerositette az
egyezmenyt. Miuten az okmenyokat etadtek a kovetek-
nek, azok biicsot vettek Izsek cseszertol, es visszatertek a
teborba, ahol arrol szemolhattak be a sereg vezetoinek,
hogy teljesitettek megbizesukat.

XL
A keresztesek bevonulnale Konstantinripolylm;
az IIILI Alexiosz megkorontizrisa,

190 I Ekkor a berok lora iiltek, es boldogan kisertek az

ifjti herceget atyjehoz Konstantinepolyba. A bizenciak
nagy orommel nyitottek meg a herceg elott a veros kapu-
jet, es hatalmas iinneplesben reszesitettek. Apa es fra bol-
dogsega hatertalan volt, mivel hosszL'1 ideje nem lettek egy-
68
mest, s mivel oly nagy nyomor segbol es veszelybol Isten
es a zarendokok segitsegevel ily nagy magassegba emel-
kedtek. Egesz Konstantinepolyban, s a veroson kiviil is, a
keresztesek teboreban, igencsak orvendeztek ama sikernek
es dicsosegnek, melyben Isten reszesitette oket.
191 I Mesnap a cseszer es fra arra kerte a grofokat meg a
berokat, hogy a kikoto tolso oldalen, az Estanorban es a
Galata-negyedben iissenek tebort, mert felo, hogy ha a
verosban maradnak, osszeiitkozesbe keriilnek a bizenciak-
kal, minek kovetkezteben a veros stilyos kerokat szenved-
het. A mieink azt velaszoltek, hogy oly sokat es annyifele-
keppen szolgeltek mer az ifjti herceget, hogy nem utasitj ek
el kereset. Igy tehet a veros tlilso oldalen teboroztak le; itt
nyugodtan pihenhettek, es az elelemnek is boviben voltak.
192 I A sereg katonei koziil sokan felkerekedtek, hogy
megtekintsek Konstantinepolyt, a pompes palotekat, a
rengeteg magas templomot, s azt :1 temerdek kincset es
gazdagsegot, melyhez foghatot egyetlen mes verosban sem
lehetett letni, az ereklyekrol nem is szolva, melyekbol any-
nyi volt ez ido tejt a verosban, mint a vileg tobbi reszen
egyiittveve. S a gorogok es a franciek kozott szoros kapcso-
lat alakult ki, az iizleti dolgokat es egyebeket is beleertve.
193 I A frankok es a bizenciak kozos megegyezessel el-
hateroztek, hogy az lij cseszert Szent Peter napjen, augusz-
tus elejen* koronezzek meg. S amikent hateroztak, ligy is
cselekedtek. Alexioszt ugyanolyan pompeval es tisztelet-
adessal koroneztek meg, mint a tobbi bizenci cseszert.
A koronezest kovetoen Alexiosz ki zette azt az osszeget,
mellyel a kereszteseknek tartozott. A penzt szetosztottek a
seregben, s mindazok, akik helyett Velenceben mesok
zettek ki az ritikoltseget, most visszafizettek tartozesukat.

69
 XLI

Alexiosz maratlrisra szolltja fel a kereszteseket

194 I Az Lij cseszer gyakran felkereste a sereg vezetoit, es

a leheto legnagyobb tisztelettel viseltetett irentuk, s igy is
kellett tennie, mert azok igen sok szolgelatot tettek neki.
Egy napon Balduin, Flandria es Hainaut grofja szellesen
talelkozott a berokkal es a velencei dozseval, akiket kiilon
tanecskozesra hivtak ossze. A bizenci uralkodo a kovetkezo
javaslattal fordult hozzejuk: ,,Nemesurak!I Isten kegyel-
mebol es a ti segitsegetekkel cseszer lettem; a legnagyobb
szolgelatot tettetek nekem, melyet valaha is kereszteny em-
berek tettek. Tudjetok meg, hogy sokan nyejas arccal ko-
zelednek hozzem, de nem szeretnek, es a bizenciak nagy
bosszoseggal fogadtek, hogy a ti fegyvereitek segitsegevel
foglaltam el jogos oroksegemet.
19 5 I Kozeleclik az ido, amikor ismet Litra kell--kelnetek,
s a velenceiekkel valo tersulesotok is csak Szent Mihely
napjeig tart. Ilyen rovid ido alatt nem tudom teljesiteni az
irentatok vellalt kotelezettsegeimet. Tudj etok -meg, hogy
a bizenciak epp timiattatok annyira gyiilolnek, l1ogy ha
magamra hagytok, megfosztanak hatalmamtol, es megol-
nek. A kovetkezot javaslom tehet: ha jovo merciusig Bi-
zencban maradtok, Szent Mihely napjetol ameg egy evig
kifizetem a velenceieknek a haj ohad koltsegei t, resjovo hos-
vetig titeket is mindennel elletlak, amire csak sziiksegetek
lesz. Ezalatt orszegom iigyeit rendbe teszem olyannyira,
hogy tobbe ne veszithessem el hatalmamat, es megellapo-
desunkat is teljesiteni tudom, mert birtokaim uten lesz ele-
70
gendo jovedelmem. S megfelelo hajoim is lesznek, hogy
igeretem szerint veletek menjek, vagy veletek kiildj em
embereimet a Szentfoldre. Ily modon az egesz nyarat a
harcra fordithatnet-ok.”
196 I A berok azt velaszoltek, hogy meg fogjek tanecs-
kozni a dolgot maguk kozott. Elismertek a cseszer igazet,
s hogy szemera es szemukra is az volna a legj obb megoldes,
ha maradnenak. De megmondtek neki, hogy csak az egesz
sereg beleegyezesevel donthetnek, ezert megbeszelik az
iigyet a tobbiekkel, es majd tej ekoztatni fogjek a tanecsko-
zes eredmenyerol. Alexiosz cseszer ekkor elhagyta a tebort,
es visszatert Konstantinepolyba. A mieink pedig mesnapra
tanecskozest hivtak ossze, melyre hivatalos volt az osszes
bero, a sereg minden vezetoje es a lovagok tobbsege, s ezen
eloterjesztettek a bizenci cseszer kereset.

XLII

A keresztesek vita:Ia,' Mathieu de Montmorency halela

197/ Nagy vita temadt ekkor a teborban, mint mer

annyiszor, midon a had feloszlateset kivenok viszelyt szi-
tottak, mert ogy veltek, hogy a sereg ttil sokeig marad
egyiitt. S az a csoport, amely Korfuban elegedetlenkedett,
most igeretiik telj esitesere szolitotta fel a tobbieket, mond-
ven: ,,Bocsessetok rendelkezesonkre a hajokat, amelyeket
megigertetek nekiink, mert Szirieba akartuik indulni.”
198 I A tobbi keresztes ekkor igy konyorgott hozzejuk:
,,Jo urak! Ne hagyjuk elveszni azt a dicsoseget, melyben
Isten reszesitett bemiiinketl Ha most Szirieba indulunk, a
tel beellta elott nem fogunk odaerkezni, es nem tudunk

'71
majd harcolni, Ligyhogy a mi Urunkert hozando eldozat
kudarcra volna itelve. De ha verunk merciusig, Alexiosz
cseszert elonyosebb helyzetben hagyhatjuk Bizencban, mi
pedig penzzel es elelemmel boven elletva indulhatunk majd
Szirieba, ahonnan egeszen Babilon foldjeig eljuthatunk.
S Szent Mihely-napig, majd Szent Mihely napjetol h1isve-
tig a hajohad is veliink maradhatna, mert telen a velenceiek
nem hagynenak el benniinket. Ily modon vissza tudnenk
hoditani a tengeren toli foldet.”
199 I Akik a keresztes had feloszleset akartek, semmi
egyebbel nem torodtek, csak azzal, mi modon tudnek szet-
ziilleszteni a sereget. Azok viszont, akik meg akartek orizni
a sereg egyseget, Isten segitsegevel addig feradoztak, mig
a kovetkezo megoldesra jutottak. A velenceiek tijabb es-
kiivel fogadtek, hogy Szent Mihely napjetol meg egy evig
a franciek rendelkezesere bocseljek hajohadukat, ha Ale-
xiosz cseszer elletja oket mindazzal, amiben megellapod-
tak. A zarendokok — ugyantigy, ahogy ezt egyszer mer
megcselekedtek - szinten eskiit tettek, megfogadtek, hogy
tovebbra is tersulnak a velenceiekkel, s tersulesuk eppannyi
idore szolt, mint korebban. Ily modon letrejott az egyez-
seg, es a seregben helyreellt a beke.
200 I Ekkor azonban s lyos csapes erte a keresztes hadat.
A francia kirelyseg egyik legkivelobb, legnagyobb tiszte-
letnek es szeretetnek orvendo lovagja, Mathieu de Mont-
morency egynak dolt, es betegsege olyannyira elhatalma-
sodott, hogy hamarosan meghalt. Haleleval stilyos veszte-
seg es nagy gyesz erte a sereget, ennel nagyobb csapes
aligha erhette volna oket, s mindez egy ember halela miatt.
Ajeruzselemi Irgalmas SzentJenosrol elnevezett templom-
ban temettek el.
72
 XLIII

Az ifje Alexiosz cseszer lJeIrig'a biroalalmrit

a leereszteseleleel

201 IEzuten a gorogok es a franciek tanecsera Alexiosz

cseszer nepes kiserettel elhagyta Konstantinepolyt, hogy az
egesz birodalomra kiterjessze uralmet. A berok nagy resze
vele ment, a tobbieket pedig a tebor orzesevel biztek meg.
A cseszerral ment Montferrati Bonifec orgrof, Hugues de
Saint-Pol grof, Henrik, Balduinnak, Flandria es Hainaut
grofjenak vere, Jacques d’Avesnes, Guillaume de Cham-
plitte, Hugues de Coligny, es sok mes lovag, akit nev sze-
rint nem emlit konyviink. A teborban maradt Balduin,
Flandria es Hainaut grofja, Louis, Blois es Chartrain grof-
ja, valamint a keresztesek tobbsege.
202 I S tudjetok meg, hogy a cseszer orszegjeresa soren
a Szent Gyorgy-szoros mindket oldalen csatlakoztak hozze
a bizenciak, alevetve magukat akaratenak es uralmenak,
s mint uruknak, hiisegeskiit tettek neki. Egyediil Johan-
nitza, Valachia es Bolgeria kirelya* nem hodolt meg Alc-
xiosz cseszer elott. Johannitza vlah volt, aki fellezadt Ale-
xiosz atyja es nagybetyja ellen; htisz evig lleborozott elle-
niik, es akkora foldteriiletet hoditott el toliik, hogy vegiil
igen tekintelyes uralkodo lett. S tudjetok meg, hogy a
Szent Gyorgy-szorostol nyugatra eso orszegresznek csak-
nem a felet kis hijen elfoglalta. Johannitza tehet nem ve-
tette ale maget Alexiosz akaratenak es hatalmenak.

73
 XLIV
Gsszetilzes Konstantincipolyban a go'ro'go'le
es a latinok kozott; telzvesz a verosban

203 /Mialatt Alexiosz cseszer az orszegot jerta, nagy

szerencsetlenseg szakadt Konstantinepolyra: osszetiizes
robbant ki a gorogok es a verosban letelepedett latinok
kozott, akik nagy szemban eltek Bizencban. Ekozben, nem
tudom, mifele gonosz emberek felgytijtottek a verost, s
egyszerre oly szornyii es hatalmas tiizvesz temadt, hogy
senki nem tudta eloltani vagy megfekezni. A kikoto ttilso
oldalen teborozo seregvezetoit nagyon lesiijtotta es elszo-
moritotta, hogy a hatalmas templomok es a pompes palo-
tek egymes uten dolnek ossze, es a kereskedonegyedben
egesz utcasorok velnak a tiiz martalekeve. De semmit sem
tudtak tenni ellene.
204 I A t z elerte a kikoto feletti verosreszt, es a veros
legsiiriibben lakott negyeden keresztiil, a Hagia Sophia-
szekesegyhezzal egy vonalban egeszen a tengerig terjedt.
Ket nap es ket ejszaka egett, es senki sem tudta eloltani;
szelessege legalebb fel szerazfoldi merfoldre terjedt ki.
Senki nem tudne megmondani, mennyi kincs es ertek lett
a tiiz martaleka, es mennyi ferfi, no es gyermek pusztult el
a lengokban.
205 I A Konstantinepolyban letelepedett latinok koziil,
bermely orszegbol szermaztak is azok, senki nem mert to-
vebb a verosban maradni; asszonyaikkal, gyerekeikkel, va-
lamint azzal a keves holmival, amit a tiizbol meg tudtak
menteni, a kikotoben mindannyian berkekba meg haj okba

74
szelltak es a keresztesekhez indultak. Voltak vagy tizenot-
ezren, szegenyek es gazdagok egyarent, s az etkeles uten
nagy hasznera voltak a zarendokoknak. Igy szakadt meg
a franciek es a gorogok kozti jo kapcsolat; mert tobbe mer
nem erintkeztek egymessal annyit, mint korebban. S nem
tudtek, ki a felelos mindezert, ami igencsak bentotta mind-
ket felet.
206 I Ez ido tejt torrent egy olyan esemeny, amely na-
gyon lesiij totta a sereg vezetoit es katoneit. Meghalt a cisz-
tercita rendi loos-i apet, a szent eletiiies derek ferfni, aki
mindenkor a sereg javet akarta.

XLV
A2 1'jJ'1Ji Alexiosz visszatér Konstantincipolylm,
s megszegi a leereszteselenele tett lgeretet

207 I Alexiosz cseszer hosszti ideigjerta az orszegot sere-

gevel: csak Szent Merton napjen* tert vissza Konstantine-
polyba. Nagy orommel fogadtek a visszateroket: a bizenci
urak es a konstantinepolyi holgyek loheton siettek baretaik
iidvozlesere; hasonlokeppen cselekedtek a zarendokok is,
kik szinten lelkesen fogadtek visszatero tersaikat. A cseszer
a Blakhernai-paloteba ment, Montferrati orgrof es a fran-
cia berok pedig a sereg szelleshelyere indultak.
208 I A cseszer, akit a sikeres orszegjeres igen elbizak0-
dotte tett, egyre folenyesebben viselkedett a berokkal es a
vitezekkel, akik annyi jot tettek vele, es korebbi szokesetol
elteroen nem letogatta meg oket teborukban. Ekkor a ke-
resztesek kiildottseget menesztettek hozze, arra kerve,
frzesse ki nekik azt a penzosszeget, amelyre kotelezettseget
75
vellalt. A cseszer azonban egyre halogatta a dolgot; idon-
kent kifrzetett nekik egy-egy jelentektelen osszeget, de ve-
giil ezt is teljesen besziintette.
209 I Montferrati Bonifec orgrof, aki mindenkinel tob-
bet tett a cseszerert, s akit a cseszer is szivesen letott, gyak-
ran felkereste Alexioszt. Szemere vetette, hogy helyteleniil
jer el a franciekkal szemben, es felemlegette azt a nagy
szolgelatot, amit a keresztesek tettek neki, s mely11el na-
gyobb szolgelatot soha ember enak nem tettek. A cseszer
azonban tovebbra is csak hitegette oket, es semmit sem
teljesitett abbol, amit megigert nekik, ligyhogy a kereszte-
sek elott vegiil vilegosse velt: a cseszer csak a bajt keresi.
210 I A sereg vezetoi es a velencei dozse ekkor tanecsko-
zest tartottak. Megellapitottek, hogy a cseszer egyeltalen
nem szendekozik ki zetni tartozeset, s hogy soha nem
mondott nekik igazat. Ezert elhateroztek, hogy koveteket
kiildenek hozze azzal a megbizessal, hogy megkerjek a
szerzodesben foglaltak teljesitesere, es emlekeztessek arra
a segitsegre, amelyet a keresztesektol kapott, s ha a cseszer
hajlando teljesiteni keresiiket, fogadjek el, ha pedig nem,
harcra hivjek ki, es azt iizenik neki, hogy ligy fogj ek meg-
szerezni jerandosegukat, ahogy tudjek.

XLVI

A keresztesek liaaliizenete

211 I Conon de Bethune-t, Geoffroy de Villehardouin

marsallt es a provins-i Milon le Brebant-t biztek meg a ko-
vetseggel. A velencei dozse is veliik kiildte herom tekinte-
lyes tanecsnoket. A kovetek tehet felkotottek kardj ukat,
76
lora szelltak es a Blakhernai-palotehoz mentek. Es tudj etok
meg, hogy a bizenciak szoszegese miatt igen nagy vesze-
delemben voltak.
212 I A kapu elott leszelltak lovukrol, es a paloteba
lepve, Alexiosz cseszer meg atyja, Izsek cseszer ele jerultak,
akik egymes mellett, egy-egy tronuson iiltek. Mellettiik
pedig a cseszerne, Izsek hitvese es Alexiosz mostohaanyja
iilt, egy josegos es szep holgy, aki Magyarorszeg kirelye-
nak volt a novere. Szemos elokelo nagyfir vette oket koriil,
s a kovetek egy tekintelyes es hatalmas uralkodo udvareban
erezhettek magukat.
213 I A kovetek neveben Conon de Bethune — aki igen
iigyes es jo szonok volt — e szavakkal fordult a bizenci cse-
szerhozz ,,Felseges or! A francia sereg vezetoi es a velencei
dozse megbizesebol jottiink hozzed. Megkertek benniin-
ket, hogy emlekeztessiink azokra a szolgelatokra, melyeket
— mint ismeretes — neked tettek. Mindketten, te es atyed
egyarent eskiivel fogadtetok, hogy teljesititek azt az egyez-
seget, melyet urainkkal kotottetek, s amelyek okiratokba
vannak foglalva; ti azonban nem teljesitettetek kotelezett-
segeiteket egy, ahogy kellett volna.
214 I Mer tobbszor felszolitottak teged, es most az o ne-
viikben, osszes udvaroncod elott, mi is felszolitunk, hogy
tartsd be a veliik kotott megellapodest. Ha igy cselekszel,
nagyon meg lesznek elegedve; de ha nem ezt teszed, tudd
meg, hogy nem tekintenek tobbe uruknak, sem baretj uk-
nak, es mindent el fognak kovetni annak erdekeben, hogy
megszerezzek, ami megilleti oket. Azt is tudatj ek eltalunk,
hogy addig sem neked, sem nepednek nem fognak ertani,
mig hadat nem iizennek neked; ok ugyanis soha nem ko-

77
vettek el erulest, hazejukban ez egyeltalen nen1 szokes.
Hallottetok szavainkat, dontsetek tehet tetszesetek szerint.”
215 I A gorogok nagy mereszsegnek tartottek es megro-
konyodessel fogadtek ezt a kihivest, s azt mondottek, hogy
soha senki nem vette meg a betorsegot, hogy a bizenci
uralkodonak a sajet palotejeban hadat iizenjen. Alexiosz
cseszer, akercsak a tobbiek, igen diihos arcot vegott, holott
korebban oly gyakran voltak nyejasak a franciekhoz.

XLVII
A luiborti leito're'se; a gorogok megleiserlik jelgyxiijtani
a leereszteseles ltajohaclet

216 I Nagy lerma keletkezett ekkor a paloteban. A ko-

vetek sietve tevoztak, es a kapuban lora iiltek. Mikor kiviil
voltak a kapun, mindannyian megkonnyebbiilten lelegzet-
tek fel, ami nem csoda, hiszen nagy veszelybol menekiiltek
meg: egy hajszelon m lott, hogy nem oltek meg vagy
nem ej tettek foglyul oket. A teborba visszaterve beszemol-
tak a sereg vezetoinek arrol, hogy mit vegeztek. Igy tort
ki a heborli, amely oly sokkert okozott mind a szerazfol-
don, mind a tengeren. A frankok es a gorogok gyakorta
osszecsaptak, de Istennek hela, ezekbol az osszecsapesokbol
a gorogok mindig nagyobb veszteseggel keriiltek ki, mint
a frankok. A harc sokeig, tel kozepeig elhtizodott.
217 I Ekkor a gorogok a kovetkezo fortelyt eszeltek ki.
Tizenket nagy hajot megtoltottek. fahasebokkal, kender-
koccal, szurokkal, iires hordokkal es mes gytilekony anya-
gokkal, majd megvertek, mig az o oldaluk felol eros szel
temad. S egy ejszaka kozepen tiizet gylijtottak a haj okon,
78
es mikor a lengok oly magasra csaptak, mintha az egesz
fold tozbe borult volna, vitorlet bontottak. Az ego hajok
a keresztesek hajohada fele tartottak; a teborban felhang-
zottak a veszjelek, es mindenki azonnal fegyvert ragadott.
A velenceiek es mindazok, akiknek haj ojuk volt, haj oikhoz
futottak, s minden lehetseges eszkozzel menteni probeltek
azokat.
218 I Es Geoifroy de Villehardouin, Champagne mar-
sallja, ki e miivet irta, tantisithatja: soha senki nem bizo-
nyult a tengeren iigyesebbnek a velenceieknel. Beugreltak
a gelyekba meg hajoik csonakjaiba, es ellensegeik szeme
lettera cseklyekkal kitaszitottek az ego haj okat a kikotobol,
s a Szent Gyorgy-szorosban a viz eramlesera biztek oket.
Rengeteg gorog tolongott a parton, akkora lermet csap-
tak, mintha a fold es a tenger indult volna meg. Sokan ko-
ziiliik berkekba es csonakokba szelltak, es loni kezdtek a
mieinket, akik a tozzel viaskodtak, s nem egyet megsebe-
sitettek koziiliik.
219 I Amint a lovagok meghallottek a riadot, felfegy-
verkeztek, a szokesos hadrendben elhagytek a tebort es
a mezore vonultak, attol tartva, hogy a gorogok errol az
oldalrol inditanak temadest elleniik.
220 I E megprobeltatesokat es felelmeket napkelteig kel-
lett elszenvedniiik. De Istennek hela, a pisaiaknak egy eru-
val megrakott hajojen kiviil, mely a toz martaleka lett,
nem erte oket veszteseg. Nagy veszelyben forogtak ezen az
ejszaken, mert ha haj ohaduk elpusztul a tiizben, mindeniik
odavesz, es sem a tengeren, sem a szerazfoldon nem tudtak
volna titnak indulni. Ezzel jutalmazta oket Alexiosz cseszer
azokert a szolgelatokert, amelyeket neki tettek.

79
 XLVIII
Murtzuphlosz tronbitorltisa; Izsek halrila
es az ifjti Alexiosz meggyilleoltattisa

221 I Mikor a gorogok lettek, hogy koztiik es a franciek

kozott nem lehet szo bekerol, titokban elhateroztek, hogy
eleruljek urukat, Alexioszt. Volt egy gorog, akit a cseszer
Jobban kedvelt, mint a tobbieket, s aki mindenki mesnel
inkebb a franciek ellen hangolta. Ezt a gorogot Murtzuph-
losznak hivtek.*
222 IEgy ejszaka kellos kozepen, midon Alexiosz cse-
szer a szobejeban aludt, azok, akik eppen orizetevel voltak
megbizva—maga Murtzuphlosz es tersai—-, a tobbiek egyet-
ertesevel es cinkossegeval kirengattek egyebol, es tomlocbe
vetettek. Ekkor Murtzuphlosz a bizenciak helyeslesevel es
temogateseval felhtizta a biborsarut, es cseszerre kieltatta
ki maget. Ezuten a Hagia Sophia-szekesegyhezban megko-
roneztek. Soha hitvenyabb erulest nem kovettek meg el
a foldon.
223 I Mikor Izsek cseszer ertesiilt fra bebortonzeserol, es
arrol, hogy Murtzuphloszt cseszerre koroneztek, akkora
felelem fogta el, hogy belebetegedett, es hamarosan meg
is halt. S ez a Murtzuphlosz ketszer vagy heromszor is meg
akarta mergeztetni a bortonben tartott cseszert. Isten azon-
ban nem engedte, hogy Alexiosz igy vegezze eletet. Ekkor
Murtzuphlosz gyilkos modon megfojtatta, majd minden-
fele azt hireszteltette, hogy az ifjti termeszetes halellal halt
meg. Cseszerhoz illo nagy tisztesseggel temettette el, es
{igy tett, mintha mely fejdalmat erezne.
80
 I

" " '"T‘if

\
I .

jé c I
I
‘I
353’
szer
mel
P11-
1
:sa-
tak I
'et- ‘I
sbe
l es
111113
ko-
;el II

, es
ora
leg T
reg I
>112 I
cor I
en-
ialt I
es I

I I
~
 FRANCIAORSZAGI NAGYUR
A xn. SZAZAD MASODIK FELEBEN
 224 I De egy gyilkossegot nem lehet titokban tartani.
A gorogok es a franciek hamarosan megtudtek, hogy a
gyilkossegot oly modon kovettek el, ahogyan arrol besze-
moltunk. Ekkor a sereg vezetoi es a velencei dozse tanecs-
kozest tartottak, melyen jelen voltak a piispokok es a pa-
pok is. Az egesz papseg azon a velemenyen volt (s a pepa
megbizottjai is ezt bizonygattek a beroknak es a vitezek-
nek), hogy aki ilyen gyilkossegot kovet el, annak nincs
joga az uralkoclesra, es akik helyeseltek ezt a gyilkossegot,
azok mind cinkosok; s mindezen feliil a bizenciak meg
Roma fennhatosega alol is kivontek magukat.
225 I ,,Ezert az a velemenyiink - mondtek a papok —,
hogy harcotok jogos es igazsegos. S ha az a szendekotok,
hogy meghoditjetok es Roma fennhatosega ale helyezitek
ezt az orszegot, mindazok, akik meggyonva esnek el a
harcban, elnyerik a pepa biinbocsenatet.” S tudjetok meg,
hogy ez a kinyilatkoztates nagy betoritest adott a beroknak
es a zarendokoknak.

XLIX
A keresztesek folytatjele a leilizalelmet;
Murtzuphlosz veresége

226 I A frankok es a gorogok egyre hevesebb kiizdelmet

vivtak egymessal; alig molt el nap, hogy ne iitkoztek volna
meg szerazfoldon vagy tengeren. Egy napon Henrik,
Flandria grofjenak, Balduinnak frvere portyera indult egy
nagy csapat jo vitezzel. Vele ment Jacques d’Avesnes, Bau-
douin de Beauvoir, Eudes de Champlitte, a champagne-i;
vere, Guillaume, es alattvaloik. Este indultak el a tebor-
bol, egesz ejjel lovagoltak, es mesnap a kesei orekban egy
81
Jo veroshoz erkeztek, melyet Philaienak neveznek. A ve-
rost bevettek, sok foglyot ejtettek es nagy zsekmenyra tet-
tek szert ellatokbol, elelembol es ruhanemiibol, melyeket
csonakokba raktak, es a szoroson et a teborba kiildtek, mi-
velhogy ez a veros az Orosz-tenger* partjen fekiidt.
227 I Ket napot toltottek el ebben a verosban, ahol bo-
ven taleltak maguknak elelmet. A harmadik napon a zsek-
mennyal es az ellatokkal egyiitt visszaindultak a teborba.
Mikor Murtzuphlosz cseszer hiret vette, hogy egy csapat
keresztes elhagyta a tebort, emberei nagy reszevel az ej
leple alatt kivonult Konstantinepolybol, es lesben ellt, ott,
al1ol a visszatero francieknak el kellett haladniuk. Meg-
verta, mig a csapatok sorban egymes uten elvonulnak az
ellatokkal es a zsekmennyal, es amikor mer a hetved is el-
haladt, melyet Henrik, Flandria grofjenak, Balduinnak
vere vezetett, egy erdo szelen rejuk temadt. Erre a fran-
ciek visszafordultak, es kemeny harcot vivtak a bizenciak-
kal.
228 I Isten segitsegevel azonban szetvertek Murtzuph-
losz cseszer csapatet, sot ot maget is maj dnem foglyul e_jtet-
tek. Az iitkozetben elveszitette cseszeri zeszlajet, es azt az
ikont, melyet maga elott vitetett, s amelyben nagy bizo-
dalma volt mind neki, mind a tobbi bizencinak. (Az ikon
a Szozanyet ebrezolta.) Ezenkivijl legalebb hiisz legjobb
lovagja is elesett a harcban. A franciek - mint mondottuk
volt -— nagy kiizdelemben legyoztek Murtzuphlosz cse-
szert. Kozben a tel nagy resze mer eltelt; Gyertyaszentelo
fele jerhatott az ido, es kozeledett a nagybojt.

82
 L

Aleile Szlricilia mentek

229 I Most egy idore elhagyjuk azokat, akik Konstan-

tinepoly elott ellnak, es azokrol szolunk, akik mes kiko-
tokbe mentek, a andriai hajohadrol, amely Marseille—ben
telelt, valamint azokrol, akik a szep ido megerkeztevel
Szirieba tevoztak. Ezek sokkal tobben voltak, mint ama-
zok, akik Konstantinepoly falai elott elltak. Mily nagy ker,
hogy nem csatlakoztak hozzejuk, mert igy meg nagyobb
lett volna a keresztenyseg dicsosege! De vetkeik miatt
Isten nem akarta, hogy ez igy tortenjek: nemelyek a videk
egeszsegtelen eghajlata miatt pusztultak el, mesok vissza-
tertek hazejukba. Amerre jertak, ott semmi hasznosat es
jot nem cselekedtek.
230 I Koziiliik egy csapat jo vitez Antiokheieba indult,
Bohemund herceghez, aki Antiokheia hercege es Tripolisz
grofja volt, saki hebortit folytatott Livon kirely, az orme-
nyek uralkodoja ellen. A vitezek a herceg zsoldj eba szegod-
tek, de amikor az orszegban elo torokok errol tudomest
szereztek, csapdet ellitottak nekik. Rajtuk iitve legyoztek
oket, es senki sem menekiilhetett koziiliik, mindenkit meg-
oltek vagy foglyul ejtettek koziiliik.
231 I Itt lelte halelet Vilain de Neuilly, a vileg egyik leg-
jobb lovagja, Gilles de Trasignies, es sokan mesok; es itt
esett fogsegba Bernard de Moreuil, Renaud de Dampierre,
Jean de Villers es Guillaume de Neuilly, kiknek semmilyen
vetkiik nem volt. Tudjetok meg, hogy a nyolcvan lovag-
bol, akik e csapatot alkottek, egy sem menekiilt meg: min-

83
dojiiket megoltek vagy elfogtek. S konyviink tamisithatja.
senki nem hagyhatta el tigy a velencei sereget, hogy abbol
baja vagy szegyene ne szermazott volna. Lem, bolcsen cse-
lekszik az, aki a jo oldalera ell.

LI
A franciek es a velenceiek megellapoclesa
a Konstantinepoly ellen inclitott tcimadeis elott

232 I De hagyj uk most ezeket es terj Link vissza azokhoz,

akik Konstantinepoly elott ellnak, es mer alaposan eloke-
szitettek az ostromgepeket! A nagy vitorlesokon es a szel-
litohajokon felellitottek a ko- es nyilhajitokat, valamint az
osszes hadieszkozt, melyek egy erosseg bevetelere szolgel-
nak, s a vitorlaerbocokhoz erositettek a roppant magas
letratornyokat.
23 3 I Ezt letven, a bizenciak is hozzekezdtek a magas fa-
lakkal es bestyekkal vedett veros tovebbi megerositesehez.
Nem volt oly magas bestya, melyre ne htiztak volna febol
ket vagy herom emeletet, hogy meg magasabbe tegyek;
soha verost nem erositettek meg meg ennyire. Mind a bi-
zenciak, mind a franciek ily foglalatosseggal toltottek a
nagybojt java reszet.
234 I Ezuten a sereg vitezei megbeszelest tartottak, es
megvitattek, hogy mikent cselekedj enek majd a veros be-
vetele uten. Tobbfele velemeny hangzott itt el, de a tanecs-
kozes vegen abban ellapodtak meg, hogy ha Isten segitse-
gevel beveszik a verost, az osszes zsekmenyt egy helyre
hordjek, es illoen elosztjek maguk kozott. S ha a veros urai
lesznek, a franciek es a velenceiek koziil kivelasztanak hat-
34
l1at ferfuit, akiknek eskiit kell tenniiik a szentiresra, hogy
azt fogjek megvelasztani cseszernak, aki megitelesiik sze-
rint a legjobban szolgelja majd ennek az orszegnak a javet.
S akit majd ily modon cseszerre velasztanak, az megkapja
mind a verosban, mind a mesutt szerzett hadizsekmeny
egynegyedet, valamint a Bukoleon- es a Blakhernai-palo-
tet.* A tobbi reszt pedig ketfele osztjek a velenceiek es a
sereg katonei kozott. Ezuten kivelasztanak tizenket-tizen-
ket ferfnit a legbolcsebb keresztesek es velenceiek koziil,
avegett, hogy szetosszek a hoberbirtokokat es -javadalma-
kat az emberek kozott, s hogy meghaterozzek a cseszernak
teendo szolgelataikat.
23 5 I A franciek es a velenceiek e megellapodest kotot-
tek - s mindket reszrol eskiit is tettek re —, azzal a zeradek-
kal, hogy a kovetkezo ev merciusenak vegen aki akar, elte-
vozhat; aki viszont az orszegban marad, annak olykeppen
kell a cseszert szolgelnia, amikepp azt majd meghateroz-
zek. Igy kotottek meg tehet az egyezseget, es az is elhate-
roztatott, hogy aki nem tartja be, azt a papok kietkozzek.

LII
A kereszteseket visszaverile; leésziilodes
I 0 I I
az ujaob tamadasra

236 I Miuten jol felszereltek es megerositettek a haj oha-

dat, minden elelmet a haj okra raktak. A bojt dereket ko-
veto csiitortokon mindannyian haj ora szelltak, es a lovakat
is felvezettek a szellitohaj okra. Mindegyik zeszloaljnak
megvoltak a maga hajoi, melyek egymes mellett helyez-
kedtek el, olykeppen, hogy a hadigelyek es a szellitohajok

85
kozrefogtek a vitorlesokat. Csodelatos letvenyt nytijtott
a temadesra indulo hajohad, melynek szelessege — kony-
viink tantisitja — mintegy fel francia merfoldre terjedt ki.
237 I Pentek reggel* a vitorlesok, a gelyek es a tobbi
hajo az emlitett hadrendben megindultak a veros fele, s
megkezdodott az igen kemeny es heves ostrom. A sereg
katonei tobb helyiitt partra szelltak es egeszen a verfalakig
hatoltak elore; mesutt pedig a hajok annyira megkozeli-
tettek a bestyekat, hogy a tornyokat es a verfalakat vedo
harcosok meg a letratornyokrol temado keresztesek len-
dzseval temadtak egymesra. A heves es kemeny ostrom
tobb mint szez helyiitt, s egeszen a deli orekig tartott.
238 I De boneink miatt ostromunkat visszavertek: azo-
kat, akik a gelyekbol es a szellitohajokbol partra szelltak,
rohammal visszaszoritottek. S tudjetok meg, hogy e napon
a mieink vesztesege nagyobb volt, mint a bizenciake, ami
nagy orommel toltotte el a veros vedoit. Voltak kereszte-
sek, akik abbahagytek az ostromot, es haj oikon elvonultak,
s voltak, akik tovebbra is a veroshoz kozel horgonyoztak
le, igy azten ko- es nyilhajito gepeikkel egymest lot-
ték.*
239 I Este a sereg vezetoi es a velencei dozse tanecsko-
zesra gyiiltek ossze egy templomban, a tlilso parton, azon
az oldalon, ahol korebban teboroztak. A megbeszelesen
sokfele velemeny hangzott el; a sereg katoneit nagy aggo-
dalommal toltotte el a szerencsetlen kimenetelii ostrom.
Tobben az011 a velemenyenvoltak, hogy azon az oldalon
kellene ostrom ale venni a verost, ahol nem erositettek meg
a verfalakat. A velenceiek azonban —- akik Jobban ismertek
a tengert — azt mondottek, hogy akkor a viz lefele sodorne
oket a Szent Gyorgy-szoroson, es nem tudnek megellitani
86
hajoikat. Tudjetok meg, hogy voltak, akik azt szerették
volna, hogy a viz vagy a szel lefele sodorja a hajokat a szo-
roson: az sem volt nekik fontos, hove, csak el tudj ek hagyni
ezt az orszegot. S ezen nem lehet csodelkozni, hiszen nagy
veszelyben forogtak.
240 I A tanecskozeson kiilonfele velemenyek hangzottak
el, de vegiil is abban egyeztek meg, hogy mesnap, szomba-
ton, es vasernap egesz nap tijra megtergyalj ek a dolgot, ég
hetfon indulnak Lijabb ostromra. Ezenkiviil azt is elhate..
roztek, hogy ket-ket hajot egymeshoz erositenek a letra..
tornyuknel. Ily modon ket hajoval tudnak temadni egy
bestya ellen; lettek ugyanis, hogy amikor csak egy hajoval
temadtak egy bestyet, mindegyik haj onak igen nehez dolga
volt, minthogy a bestyekat tobben vedtek, mint ameny-
nyien egy letratornyon temadni tudtak. Ez Jo gondolat
volt, mert ket hajo tobb kert tehet egy bestyeban, mint
egy. Amikeppen megegyeztek, ligy is tettek, s a szombatot
es a vasernapot verakozessal toltottek.

LIII

A sereg eljoglalja a veros egy reszet

241 I Murtzuphlosz cseszer a temadesi arcvonal elotti te-

ren iitott tebort hadeval, es biborszinii setrait is felellittatta.
A dolog ennyiben maradt hetfo reggelig, mikor is a vitor-
lesokon, gelyekon es a szellitohajokon levo keresztesek fel-
fegyverkeztek. A verost vedo bizenciak ezlittal nem feltek
annyira a temadoktol, mint eloszor, es olyan magabiztosak
voltak, hogy betran mutatkoztak a verfalakon es a bestye-
kon. Ekkor elkezdodott a felelmetes es heves ostrom, s

87
mindegyik hajo temadesba lendiilt. A csatakieltesok zaja
akkora volt, mintha a fold indult volna meg.
242 I Az ostrom sokeig tartott; egeszen addig, mig a mi
Urunk nagy szelet nem temasztott, a boreeszt,* mely a
vitorles hajokat es a hadigelyekat kozelebb sodorta a part-
hoz, mint ameddig eloszor jutottak. S ekkor ket egymes-
hoz erositett hajo —- az egyiket Zarendoknak, a mesikat
Paravisnak hivtek - olyannyira megkozelitette az egyik
bestyet — a Zarendok az egyik, a Paravis a mesik oldalrol
(aszerint, ahogyan Isten es a szel kormenyozta oket) -,
hogy a Zarendok letratornya elerte a bestya foket. Egy ve-
lencei es egy francia lovag, akit Andre Durboise-nak hiv-
tak, azon nyomban etugrott a bestyera, ahove azuten tob-
ben is kovettek oket, a bestya vedoi pedig megfutamodtak
es elmenekiiltek.
243 I Ezt letven, a szellitohajokon erkezo lovagok partra
szelltak, ostromletrekat temasztottak a ver falehoz, es ro-
hammal feljutva a verfal tetejere, legalebb negy bestyet
foglaltak el. A tobbiek is egymessal versengve ugreltak ki
a vitorlesokbol, a gelyekbol es a szellitohaj okbol. Legalebb
herom kaput betortek, es behatoltak a ver belsejebe. Majd
partra szelltak, s egyenesen Murtzuphlosz cseszer tebora
ellen indultak. A gorog zeszloaljak a cseszer setrai elott so-
rakoztak fel, s midon megpillantottek a loheton kozeledo
lovagokat, megfutamodtak, akercsak uruk, aki a veros ut-
cein et a Bukoleon-paloteba menekiilt.
244 I Nagyon sok bizenci esett el itt, s a mieink harci
meneket, paripekat, oszvereket es egyeb javakat zsekme-
nyoltak. Rengeteg volt a halott es a sebesiilt. A bizenci
foemberek nagy resze a Blakhernai-kapu fele menekiilt.

88
Keso este volt mer, es a sereg katonei igencsak beleferadtak
a harcba es az oldoklesbe. Konstantinepoly egyik nagy te-
ren gyiiltek ossze, es tigy dontottek, hogy a mer elfoglalt
verfalak es bestyek kozeleben teboroznak le. Nem hittek
ugyanis, hogy a verost, nepevel, hatalmas templomaival es
paloteival egyiitt egy honap leforgesa alatt elfoglalhatjek.
Amint hateroztak, tigy is cselekedtek.

LIV
Murtzuphlosz meneleiilese; Konstantintipolyban
ejabb tilzvész pusztlt

245 I A sereg katonei tehet a verfalak es a bestyek alatt,

hajoik kozeleben teboroztak le. Balduin, Flandria es Hai-
naut grofja elfoglalta Murtzuphlosz cseszer elhagyott bi-
borszinii setrait, Henrik, a frvere a Blakhernai-palota elott,
Montferrati Bonifec orgrof pedig, alattvaloival egyiitt, a
veros legsiiriibben lakott negyede mellett ellittatta fel set-
rait. Ekkeppen iitott tebort a sereg, mely a viregvasernapot
megelozo hetfon* foglalta el Konstantinepolyt. Louis-t,
Blois es Chartrain grofjet egesz telen et negyednapos lez
gyotorte, s nem tudott fegyverbe ellni. Tudjetok meg,
hogy nagy kerera volt ez a seregnek, mert a grof igen jo
lovag volt. Az egyik szellitohajon fekiidt betegen.
246 I A sereg elcsigezott harcosai ezt az ejszaket pihenes-
sel toltottek. Murtzuphlosz cseszer azonban nem pihent:
osszes alattvalojet egybegyiij totte, s azt mondta nekik,
hogy temadesra kesziil a franciek ellen. De meskent csele-
kedett; a keresztesektol leheto legtevolabb eso utcekon ke-
resztiil az Aranykapunak nevezett kijerathoz lovagolt, es

39
kiszokott a verosbol. Aki tehette, vele szokott, s minderrol
a keresztes sereg vitezei mit sem tudtak.
247I Ezen az ejszaken Montferrati Bonifec orgrof te-
bora kozeleben, nem tudom, mifele emberek - a gorogok
temadesetol tartva — tiizet gytij tottak maguk es a bizenciak
kozott. Ettol azonban heves tiizvesz keletkezett, amely
egesz ejszaka es mesnap egeszen estig pusztitott a verosban.
Ez mer a harmadik tiizvesz volt, mely a franciek ideerke-
zese ota Konstantinepolyban pusztitott. S tobb hez egett
le, mint amennyi a francia kirelyseg herom legnagyobb
veroseban egyiittveve talelhato.
248 I Ez az ejszaka is elmlilt, es eljott a nappal, egy keddi
nap reggele. Ekkor a sereg minden harcosa, a lovagok es
a kozvitezek egyarent fegyvert ragadtak, es csatlakoztak
zeszloalj ukhoz. Elhagytek teborhelyiiket, s most az elozo-
nel is nagyobb ellenellesra szemitottak; nem is sejtettek,
hogy a bizenci cseszer az ej leple alatt elmenekiilt a veros-
bol. Vegiil senkit sem taleltak, aki szembeszellt volna ve-
liik.

LV
A keresztesek az egesz verost lairtoleuleba 1/eszile

249 I Montferrati orgrof vegiglovagolt a tengerparton,

s egyenesen a Bukoleon-palotehoz ment. Mikor odaerke-
zett, etadtek neki a palotet, kegyelmere bizven a benne
levok eletet. Az orgrof szemos elokelo holgyet talelt a pa-
loteban, akik mind ide menekiiltek. Kozottiik volt Fran-
ciaorszeg kirelyenak novere, aki bizenci cseszerne volt,*
Magyarorszeg kirelyenak novere, aki szinten cseszerne

90
 volt,* es sok mes forangii holgy. Mondanunk sem kell,
hogy megszemlelhatatlanul sok kincs is volt a paloteban.
250 I Amikeppen ezt a palotet Montferrati Bonifec or-
grofrendelkezesere bocsetottek, a Blakhernai-palotet Hen-
riknek, Balduin, Flandria grofja frverenek adtek et, s a
bent levok eletet kegyelmere biztek. Az itt talelt kincsek
sokasegukkal nem maradtak el a Bukoleon-palota kincsei-
tol. Mindket nagylir az embereibol orseget ellitott palote-
jeban, orizetiikre bizva a kincseket. A tobbi keresztes el-
erasztven a verost, nagy zsekmenyra tett szert, s oly nagy
volt ez a zsekmeny, hogy senki nem tudne elsorolni:
arany, eziist, arany- es eziistnemok, dregakovek, atlaszkel-
mek, selyemruhek, mokusprem es hermelin bundek, s min-
denfele drega holmi, melyekhez foghatot sehol mesutt nem
talelni. Es Geoffroy de Villehardouin, Champagne mar-
sallja az igazseghoz hiven tanlisithatja, hogy miota a vileg
vileg, egyetlen verosban sen1 tettek meg szert ekkora zsek-
menyra.
251 I Mindenki abban az epiiletben szellt meg, amelyik
neki tetszett, es igen sok hez koziil lehetett velasztani.
Ekkeppen talelt szellest a zarendokok es a velenceiek se-
rege. S vegtelen nagy oromet ereztek ama szerencse es di-
csoseg miatt, melyben Isten reszesitette oket; mert akik
eddig inseget szenvedtek, azokat most pompa es gazdagseg
vette koriil. Ily modon a viregvasernapot,* majd az ezt
koveto htisvetvasernapot is ebben a nagy boldogsegban es
bosegben toltottek. Es joggal dicserhettek az Urat: mert
egyiittveve nem tobb, mint htiszezer harcossal es Isten se-
gitsegevel negyszezezer vagy meg ennel is tobb embert
keritettek hatalmukba a fold legnagyobb es legjobban
megerositett veroseban.

91
 LVI

A lzadizscilemtiny elosztesa

252 I Ezuten a sereg vezere, Montferrati orgrof, a fran-

cia fourak es a velencei dozse a sereg minden katoneja elott
kihirdettek, hogy — amikent korebban elhateroztek es ki-
etkozes terhe alatt eskiivel is fogadtek — az osszes javakat
egybe kell gyiijteni. A helyeket herom templomban jelol-
tek ki, es ide a legbecsiiletesebb franciekbol es velenceiek-
bol oroket ellitottak. S mindenki hozzeletott a hadizsek-
meny osszegyiijtesehez es egybehordesehoz.
2 5 3 I Nemelyek mindent odaadtak, mesok azonban nem
teljesitettek kellokeppen a parancsot. Minthogy minden
rossznak forresa, a penzsoverseg itt is jelen volt, a mohok
es kapzsik egyre tobb holmit tartottak maguknel, amiert
a mi Urunk egyre kevesbe szerette oket. Magassegos eg!
Mily becsiiletesek voltak mind ez ideig! Isten tobbszor is
bizonyseget adta, hogy minden dolgukban mellettiik ell,
es mindenki mesnel magasabbra emeli oket. De nemegy-
szer a jok szenvednek kert a rosszak miatt.
254 I Gsszegyiijtottek tehet a penzt es a zsekmenyt; de
tudjetok meg, hogy nem szolgeltattak be mindent, sokan,
dacolva a pepai kietkozessal, maguknel tartottek a zsek-
meny egy reszet. Amit a templomokban egybegyiij tottek,
azt a franciek es a velenceiek — korebban kotott egyezsegiik
ertelmeben — egyenlo arenyban elosztottek egymes ko-
zott. S tudjetok meg, hogy miuten az elosztes megtortent,
a keresztesek a maguk reszebol otvenezer eziistmerket
zettek ki a velenceieknek, es mintegy szezezer merket pe-
92
dig szetosztottak a katonek kozott. S tudjetok, mikeppen?
Ket gyalogos vitez kapott annyit, mint egy lovas vitez, es
ket lovas vitez pedig annyit, mint egy lovag. Es tudjetok
meg, hogy rangjera vagy erdemeire valo tekintettel senki
nem kapott tobbet, mint amennyi elliateroztatott es meg-
ellapittatott, hacsak ezen kiviil nem rabolt meg mage-
nak.
255 I Ami a rablesokat illeti, tudjetok meg, hogy akikre
azt rebrzonyitottek, azok folott szigorti iteletet mondtak,
es sokat felakasztottak koziiliik. Saint-Pol grof egyik lo-
vagjet pajzseval a nyakeban felakasztatta, mert az nem
szolgeltatott be mindent. A koz- es foemberek koziil is
sokan tartottak maguknel ertekeket, de erre nem deriilt
feny. Kepzelhetitek, mekkora volt a zsekmeny, ha az elra-
bolt ertekek es a velenceiek resze nelkiil is mintegy negy-
szezezer eziistmerket es legalebb tizezer hetaslovat gyiiJ-
tottek ossze szerszemostul. A Konstantinepolyban szerzett
hadizsekmenyt tehet ekkeppen osztottek el.

LVII

Baltluint, Flandria gr6_I_I¢it cseszerrci vcilasztjcile

256 I Ezuten tanecskozesra gyiiltek ossze, es a sereg ko-

zos akarata az volt, hogy - amikent elhateroztatott — ve-
lasszanak cseszert. Addig tanecskoztak, mig vegiil egy me-
sik napot jeloltek ki, hogy azon a napon kivelasszek azt a
tizenket szemelyt, akiknek majd meg kell velasztaniuk
a cseszert. S nyilvenvalo, hogy ily magas meltosegra, mint
a bizenci cseszere, sok jelolt es onjelolt akadt. De nagy vita
Balduin, Flandria es Hainaut grofia, valamint Montferrati
93
Bonifec orgrof miatt temadt; mindenki azon a veleme-
nyen volt, hogy kettej iik koziil keriil majd ki a cseszer.
257 I Mikor a sereg legkivelobbjai lettek, hogy a vitezek
vagy az egyiket, vagy a mesikat temogatjek, megbesze-
lesre gyiiltek ossze, es igy szoltak: ,,Jo urak! Ha e ket
nagylir koziil az egyiket cseszerre velasztj uk, a mesik olyan
feltekeny lesz, hogy osszes alattvalojeval egyiitt elvonul
innen. Ez pedig az orszeg vesztet okozliatja; maj dnem igy
veszett el Jeru.zselen1, amikor meghoditottek, es Bouillon
Gottfriedet kirellye velasztottek. Ezt letven, Saint-Gilles
grof_jet* oly nagy irigyseg fogta el, hogy a tobbi berot, es
akiket csak tudott, arra probelta revenni, hagyjek el a sere-
get. Es sokan el is tevoztak, s oly kevesen maradtak Jeru-
zselemben, hogy ha Isten nem ovta volna oket, az egesz
orszeg elveszett volna. Ezert vigyezntmk kell, nehogy ben-
niinket is hasonlo baj erjen.
258 I Keressiink tehet olyan megoldest, amivel mind-
kettoj iiket itt tarthatj uk. Hogy kettej iik koziil bermelyiket
akarja is Isten cseszerre velasztatni, a mesik is elegedett le-
gyen. Ez akkor lehetseges, ha az, akit majd cseszerre ve-
lasztanak, a mesiknak adomenyozza a Szent Gyorgy-szo-
roson ttili, Torokorszeg fele eso osszes foldteriiletet, vala-
mint a Gorog-szigetet, s ez utobbi hiiberese lesz a cseszer-
nak. Ily modon mindkettojiiket itt tudjuk tartani.” Ami-
kent hateroztak, tigy is cselekedtek. S ebbe a megoldesba
mindket fotir szivesen beleegyezett. Elerkezett a nap, ami-
kor tanecskozesra gyiiltek ossze, hogy kivelasszek a tizen-
ket szemelyt, hatot az egyik, hatot a mesik teborbol.*
S akiket kivelasztottak, eskiit tettek a sze11tiresra, l1ogy leg-
jobb tudesuk es hitiik szerint azt fogjek cseszerre velasz-

94
tani, aki a legeredmenyesebben es legjobban kormenyozza
majd a birodalmat.
259 I Kivelasztottek tehet a tizenket szemelyt, es kitoz-
tek a cseszervelasztes napjet is. Ezen a napon a berok egy
fenyes paloteban, a vileg egyik legszebb epiileteben gyiile-
keztek, ott, ahol a velencei dozse szellesa volt. Hihetetleniil
sokan gyoltek ossze a palota elott; mindenki letni akarta,
kit velasztanak cseszerre. Majd hivattek azt a tizenket sze-
melyt, akire a velasztes herult, es a paloteban levo diszes
kepolneba vezettek oket. Kiviilrol rejuk zertek az ajtot,
hogy senki nejuthasson be hozzejuk. A berok es a lovagok
egy kiilonello nagy terembe vonultak vissza.
260 I A velasztes addig tartott, mig egyetertesre nem ju-
tottak. Kozos megegyezessel egyik tersukat, Nevelon sois-
sons-i piispokot jeloltek ki szovivonek, majd a kepolnebol
kijove abba a terembe mentek, al10l a velencei dozse es a
berok verakoztak. Kepzelhetitek, mily tekintettel nezett
rejuk az a sok ember, aki a velasztes eredmenyet verta.
S a piispok iigy, ahogyan a tobbiek megbiztek, ismertette
a velasztes eredmenyet, ekkeppen szolven a berokhoz:
,,Nemesurak! Istennek hela, egyetertesre jutottunk a cse-
szer szemelyet illetoen. Mindannyian megeskiidtetek, hogy
akit mi cseszerre velasztunk, azt tiis cseszerotokkent tisz-
telitek, es ha valaki a lee11do uralkodo ellen szegiilne, akkor
segitsegere siettek. Ebben az oreban,* mikor Krisztus
urtmk sziiletett, megnevezziik tehet e szemelyt: BAL-
DUIN, FLANDRIA Es HAINAUT GROPJA.”
261 I Gromteli kieltesok harsantak a paloteban, es a cse-
szert egy kozeli templomba vittek. Montferrati Bonifec
orgrof az elsok kozott kiserte oda, es a leheto legnagyobb
tisztelettel vette koriil. Ekkeppen velasztottek meg cse-
95
szerre Balduint, Flandria es Hainaut grofjet, es koronezesa
napjet a hiisvet uteni harmadik hetre tiiztek ki. Kepzelhe-
titek, mennyi drega ruhet keszitettek erre az alkalomra,
s nem ok nelkiil.

LVIII
Montferrati B0nifZic_Ieleseg1lil 1/eszi Izscile ozvegyet,
es Balduin megleoronezesa uten megleapja
a thesszalonileéi leircilyscigot

262 I Montferrati Bonifec orgrof meg a koronezes elott

felesegiil vette Izsek cseszer ozvegyet, Magyarorszeg kire-
lyenak noveret. Ez ido tejt hunyt el a sereg egyik legtekin-
telyesebb nagyura, Eudes de Champlitte, a champagne-i,
akit frvere, Guillaume es baretai igen meggyeszoltak es
megsirattak. Nagy tisztesseggel az Apostolok templome-
ban temettek el.
263 I Kozeledett a koronezes idopontja;* es Balduin
cseszert nagy tiszteletades es orom kozepette koroneztek
meg az Ur 1204. esztendejeben, a Hagia Sophia-szekesegy-
hezban. Mondanunk sem kell, hogy a berok es a lovagok a
toliik telheto legnagyobb iinneplesben reszesitettek a cse-
szert, Montferrati Bonifec orgrof, valamint Louis, Blois
es Chartrain grofja pedig hiiberurukkent tiszteltek.
Az oromteli koronezesi iinnepseg uten a cseszer diszes me-
net elen etvonult a Bukoleon-paloteba, melynel pompe-
sabbat emberfia meg nem letott. Az iinnepseg elmlilteval
a cseszer hozzeletott az ellamiigyek intezesehez.
264 I Montferrati Bonifec orgrof azt kerte tole, hogy
korebbi igeretet teljesitendo, adomenyozza neki a Szent
Gyorgy-szoroson ttili, Torokorszeg fele eso teriileteket,
96
valamint a Gorog-szigetet.* A cseszer elismerte a keresjo-
gosseget, es kijelentette, hogy keszseggel teljesiti. Mikor
Montferrati orgrof letta, hogy a cseszer ily joindulattian
kesz teljesiteni igeretet, azt kerte tole, hogy a szoban forgo
teriiletek fejeben adomenyozza neki a thesszalonikei ki-
relysegot, minthogy az sogora, a magyar kirely szomszed-
segeban fekszik.
265 I Hosszasan es tobb oldalrol megtergyaltek a kerest,
de a tergyales eredmenye vegiil is az lett, hogy a cseszer
Bonifec orgrofnak adomenyozta a thesszaloni.kei kirelyse-
got, az orgrof pedig vazallusi hiisegerol biztositotta a cse-
szert. Az egesz seregben nagy volt az orom, mert az orgrof
a vileg egyik legtekintelyesebb lovagja volt, es bokeziise-
geert mindenki mesnel Jobban szerettek a lovagok. Igy te-
het — mikent elbeszeltiik — Montferrati orgrof a cseszerseg
teriileten maradt.

LIX
Balduin Murtzuphlosz ellen vonul

266 I Murtzuphlosz cseszer meg negynapi jeresra sem

tevolodott el Konstantinepolytol. Mageval vitte a cseszer-
net, Alexiosz cseszer hitveset* — Alexiosz mer korebban
elmenekiilt Konstantinepolybol — es leenyet. Alexiosz M0-
sziinopoliszban volt, alattvaloival egyiitt, es az orszeg nagy
reszet meg hatalmeban tartotta. A bizenci fourak ekkor
tobb reszre szakadtak; egy resziik etkelt a Szent Gyorgy-
szoroson, es a Torokorszeg fele eso oldalra ment, ahol
-— akercsak korebban a biroclalom tobbi videken, birtoka
kozeleben — itt is akkora foldet szerzett magenak, amekko-
ret csak akart.

97
 267 I Murtzuphlosz hamarosan elfoglalt egy Csorlu ne-
vezetii verost,* amely Balduin cseszer hiiberbirtoka volt.
Bevette es kifosztotta a verost, mindent elrabolt, amit csak
talelt. Mikor Balduin cseszer ennek hiret vette, tanecsko-
zest tartott a berokkal es a velencei dozseval. A tanecskoze-
son abban egyeztek meg, hogy a cseszer a nemreg elfoglalt
es gorogok lakta Konstantinepolyban helyorseget hagy,
hogy azt biztonsegban tudhassa, es seregevel az orszeg
meghodoltatesera indul.
268 I A dontes meghozatala uten osszehivtek a sereget,
hogy kijeloljek azokat, akik Konstantinepolyban marad-
nak, s azokat, akik Balduin cseszer seregevel hadjeratra in-
dulnak. Konstantinepolyban maradt Louis, Blois es Char-
train grofja, aki meg nem epiilt fel betegsegebol, valamint
a velencei dozse. A veros orizetet a Blakhernai- es a Buko-
leon-paloteban marado Conon de Bethune-re, Geoffroy
champagne-i marsallra, a provins-i Milon le Brebant-ra,
valamint Manassier cle l’Isle-re es katoneira biztek. Az osz-
szes tobbi vitez pedig kesziilodni kezdett, hogy hadba in-
duljon a cseszerral.
269 I Mielott azonban Balduin cseszer elhagyta volna
Konstantinepolyt, parancsera Henrik vere mintegy szez
jo lovaggal titra kelt, es verosrol verosra lovagolt. S aheny
verosban csak jert, a lakosok mindeniitt hoseget fogadtak
a cseszernak. Igy erkezett el egy nagyon szep es gazdag
verosba, Drinepolyba, melynek lakoi szivesen fogadtek, es
ok is hiiseget eskiidtek a cseszernak. Henrik megszellt a
verosban vitezeivel, es Balduin cseszer megerkezeseig ott
is maradt.

98
 LX
I/Iurtzuplrlosz Alexioszlwz, Izscile jiverehez menelerlil,
aki megvaleittatja

270 I Midon Murtzuphlosz cseszer ertesiilt a franciek ko-

zeledeserol, nem volt betorsega beverni oket, hanem to-
vebb menekiilt, es ket-herom napi jeresra mindig elottiik
jert. Igy erkezett el Mosziinopolisz ale; ebben a verosban
tartozkodott Alexiosz cseszer. Murtzuphlosz azzal az iize-
nettel kiildte cl hozze koveteit, hogy mindenben temo-
gatni fogja es teljesiti akaratet. Alexiosz cseszer azt vela-
szolta neki, hogy tigy fogadja, mint sajet fret, es hogy lee-
nyet felesegiil kivenja adni hozze. Murtzuphlosz tebort
vert Mosziinopolisz alatt, es setrait is felellittatta, Alexiosz
a verosban szellt meg. Ezuten megbeszelest tartottak, es
Alexiosz Murtzuphloszhoz adta leenyet, majd szovetsegre
leptek egymessal, mondven, l1ogy ezenttil egy akaraton
lesznek.
271 I Nem tudom, heny napot toltottek el igy, egyiko-
jiik a teborban, a mesik pedig a verosban, mig egy napon
Alexiosz cseszer lakomera llivta Murtzuphloszt, mondven,
hogy utena egyiitt mennek majd a fiirdobe. Ahogy meg-
ellapodtak, ligy is cselekedtek. Murtzuphlosz egyszeriien,
csekely kiserettel erkezett Alexiosz hezehoz, s amikor mer
bent volt, Alexiosz az egyik terembe hivatta, ahol a foldre
tepertette, es hitszego modon megvakittatta. Lem, ilyen
emberek uralkodnak egy orszeg folott, vagy veszejtik el
azt, kik ekkora kegyetlenseggel temadnak egymesra! Mi-

99
kor Murtzuphlosz katonei megtudtek, mi tortent, szetszo-
rodtak es futesnak eredtek, ki merre letott; voltak koziiliik,
akik Alexiosz cseszer ele jerultak, s mint uruknak hiiseget
fogadtak neki es szolgelateba szegodtek.

LXI
Balduin Alexiosz ellen vonul, es MontIerrati Bon c is
csatlaleozile hozze

272 I Ekkor Balduin cseszer seregevel elhagyta Konstan-

tinepolyt, es addig lovagolt, mig Drinepolyba nem erke-
zett, ahol Henrik frverevel es annak kiseretevel talelkozott.
Amerre csak me11t, az orszeg nepe mindeniitt hiiseget foga-
dott es behodolt neki. Utkozben erte a hir, hogy Alexiosz
cseszer megvakittatta Murtzuphloszt. A cseszer seregeben
sokat beszeltek errol egymes kozott, s vegiil kijelentettek,
hogy az ilyen embereknek, akik ily hitszego modon el-
eruljek egymest, nincs joguk egy orszeg folott uralkodni.
273 I Balduin cseszer ekkor zigy haterozott, hogy egye-
nesen Mosziinopoliszba, Alexiosz cseszerhoz indul. A dri-
nepolyi gorogok, mint uruktol, azt kertek tole, hogy ha
titra kel, hagyjon helyorseget a verosban Johannitza, Va-
lachia es Bolgeria kirelya miatt, aki gyakran viselt hadat
elleniik. Balduin cseszer egy vitez es kivelo andriai lova-
got, Eustache de Saubruic-ot hagyta Drinepolyban, negy-
ven jo lovaggal es szez lovas vitezzel egyiitt.
274 I Igy hagyta el Balduin cseszer Drinepolyt, es Mo-
sziinopolisz fele indult, ahol — iigy velte —- talelkozhat Ale-
xiosz cseszerral. Amerre csak ment, minden fold a fennl1a-
tosega ale keriilt. Midon Alexiosz tudomest szerzett Bal--
IOO
duin kozeledeserol, elhagyta Mosziinopoliszt es elmene-
kolt. Balduin cseszer ekozben Mosziinopolisz ele erkezett;
az ottani lakosok elebe jerultak, es verosukat kegyelmebe
ajenlottek.
275 I Balduin cseszer {igy haterozott, hogy beverja Bo-
nifecot, Montferrat orgrofjet, aki meg nem erkezett meg
a sereghez, mert nem tudott oly gyorsan haladni, mint a
cseszer: mageval vitte ugyanis hitveset, a cseszernet. Boni-
fec addig lovagolt, mig Mosziinopolisz ale, a folyohoz nem
erkezett; itt tebort iitott, es felellittatta setrait. Mesnap fel-
kereste Balduin cseszert, es igerete telj esiteset kerte tole.
276 I ,,Felseges 1ir! - szolt Bonifec. — Az a hir erkezett
hozzem Thesszalonikebol, hogy az ottani lakosok szivesen
urukke fogadnak engem. Minthogy ezt a foldet toled kap-
tam, a hiiberesed vagyok: ezert most azt szeretnem kerni
toled, bocsess el, hogy elfoglalhassam birtokomat. Ha
enyem lesz a veros es a thesszalonikei kirelyseg, elelemmel
terek vissza hozzed es kesz leszek teljesiteni parancsaidat.
Ne akard orszegom romleset; ha neked is tigy tetszik, in-
duljunk inkebb egyiitt hadba Johannitza, Valachia es Bol-
geria kirelya ellen, aki jogtalanul tartja uralma alatt az or-
szeg nagy reszet.”

IOI
 LXII

Szaleitcis Balduin es Bonifclc leo'zo'tt;

egyileojiik Thesszalonileebe, a mesik Diclalirnoteikhonba inclnl

277 I Nem tudom mer, kinek a tanecsera, a cseszer azt

velaszolta, hogy o megis inkebb Thesszalonikebe ohajt
menni, hogy egyeb iigyeit elintezze ebben az 0rszegresz-
ben. ,,Felseg! — szolt Bonifec, Montferrat orgrofja. —- Mint-
hogy egyediil is el tudom foglalni orszegomat, arra kerlek,
nejoj oda; ha pedig megis orszegom teriiletere lepsz, nem
hiszem, hogy ezzel javamat akarned. S tudd meg, hogy ez
esetben nem tartok veled, hanem elvelok toled.” Balduin
cseszer azt felelte, hogy o mindezek ellenere Thesszaloni-
kebe fog menni.
278 I G, jaj! Milyen rossz tanecsot adtak mindkettoj ok-
nek, s mily nagy biint kovettek el azok, akik ezt a viszelyt
okoztek! Ha Isten nem konyoriilt volna meg rajtuk, mind-
azt elveszitettek volna, amit eddig szereztek, s nagy vesze-
delemnek tettek volna ki a keresztenyeket! Ily sajnelatos
modon velt el egymestol Balduin bizenci cseszer es Boni-
fec, Montferrat orgrofja, akiknek rossz tanecsot adtak.
279 I Balduin cseszer — mikent elhaterozta — kiseretevel
es seregevel Thesszalonike fele lovagolt. Bonifec, Mont-
ferrat orgrofja pedig egy nagy csapat jo vitezzel visszafor-
dult. Vele tartott Jacques d’Avesnes, Guillaume de Cham-
plitte, Hugues de Coligny, Berthold, Katzellenbogen
grofja, valamint a nemet cseszersegbol jott lovagok tobb-
sege, akik az orgrofoldalen elltak. Igy erkezett el az orgrof
egy igen szep, eros es hatalmas verhoz, melyet Didiimo-
I02
teikhonnak neveznek.* A verat egy helybeli gorog etadta
neki, s az orgrof helyorseget ellit-ott fel itt. Ekkor a goro-
gok — a cseszerne befolyesera -— neheny nap leforgesa alatt
az egesz orszegreszben Bonifec melle elltak, es elismertek
fennhatoseget.
280 I Balduin cseszer tovebblovagolt Thesszalonike fele,
es Khrisz-topolisz verehoz erkezett, mely a fold egyik leg-
nagyobb erossege volt. Miuten a verat etadtek a cseszer-
nak, lakoi hoseget fogadtak neki. Ezuten a cseszer egy
Blankion nevezetii eros es hatalmas verhoz erkezett; ezt a
verat is etadtek neki, s a verlakok itt is biztositottek hose-
giikrol. Innen egy eros es gazdag verosba, Szerreszbe lova-
golt, mely ugyancsak behodolt neki es elismerte fennhato-
seget, a veros nepe pedig hiiseget fogadott neki. Majd to-
vebblovagolt Thesszalonikebe; a veros alatt tebort iitott,
es herom napig verakozott. A helybeliek azzal a feltetellel
adtek et neki verosukat - mely ez ido tejt a keresztenyseg
egyik legszebb es leggazdagabb verosa volt -, hogy a bi-
zenci cseszerok torvenyei es szokesai szerint fog uralkodni
az orszegban.

LXIII
A keresztesek leoveteleet leiiltlenele Bonifrichoz,
aleijelliagy Drimipoly ostromcival

281 I Mialatt Balduin cseszer Thesszalonike alatt vera-

kozott, s mig ez az orszegresz is behodolt neki, Montferrati
Bonifec orgrof vitezeivel es azzal a nagyszemti goroggel,
akik oldalera elltak, Drinepoly ale vonult, a veros koriil
felellitotta setrait es ostromolni kezdte Drinepolyt. A verat
Eustache de Saubruic vedelmezte, azokkal a katonekkal,
103
akiket a cseszer hagyott a verosban. A katonek felmentek
a verfalakra meg a bestyekta, es felkesziiltek a vedekezesre.
282 I Ekkor Eustache de Saubruic ket hirnokot kiildott
lohaleleban Konstantinepolyba. A hirvivok, miuten a ve-
lencei dozse, Louis grof es mindazok ele jerultak, akik Bal-
duin cseszer parancsera a verosban maradtak, etadtek
Eustache de Saubruic iizenetet; azt, hogy a cseszer es az
orgrofosszekiilonbozott egymessal, s hogy az orgrof- mi-
uten elfoglalta Didiimoteikhont, a rhomaniai birodalom
egyik legerosebb es leghatalmasabb veret - ostrom ale
vette Drinepolyt is. A Konstantinepolyban maradt lovagok
felindultan vettek tudomesul e hireket, mert joggal hihet-
tek, hogy osszes eddigi hoditesuk elveszett.
283 I Ekkor a velencei dozse, Louis, Blois es Chartrain
grofja, valamint azok a fourak, akik Konstantinepolyban
maradtak, egybegyiiltek a Blakhernai-paloteban. Nagyon
nyugtalanok es felindultak voltak, es ugyancsak szidalmaz-
tek azokat, akik viszelyt szitottak a cseszer es az orgrofko-
zott. A velencei dozse es Louis grof Geoffroy de Villehar-
douint, Champagne marsalljet kerte fel, hogy menjen el
Drinepolyba, es probeljon meg veget vetni ennek a hebo-
nisegnak, minthogy ot az orgrof mindig szivesen letta, es
ligy veltek, berki mesnel nagyobb befolyest tehet re. Kere-
siiknek es a sziiksegnek engedelmeskedve Villehardouin
szivesen vellalkozott az iitra, es mageval vitte Manassier de
l’Isle-t, a sereg egyik legj obb es legmegbecsiiltebb lovagjet.
284 I Elindultak tehet Konstantinepolybol, es addig lo-
vagoltak, mig az ostromlott Drinepoly ale nem erkeztek.
Midon az orgrofhiret vette erkezesiiknek, elhagyta teboret
es elebiik ment. Vele ment Jacques d'Avesnes, Guillaume

104
de Champlitte, Hugues de Coligny es Othon de la Roche;
ok voltak az orgrof tanecsenak elso emberei. Az orgrof
tisztelettel es szivesen fogadta a koveteket.
285 I Geoffroy marsall, akit az orgrof kiilonosen ked-
velt, a szemere henyta, hogy elfoglalta a cseszer birtoket,
es temadest inditott alattvaloi ellen Drinepolyban, ahelyett
hogy ertesitette volna a Konstantinepolyban maradt lova-
gokat, akik elegtetelt szolgeltattak volna neki, ha a cseszer
bermifele jogtalansegot kovetett el ellene. Az orgrof igye-
kezett tisztezni maget, mondven, hogy azert cselekedett
igy, mert a cseszer igazsegtalanul jert el vele szemben.
286 I Geoffroy, Champagne marsallja, Isten es az orgrof
oldalen ello berok segitsegevel addig feradozott, mig Boni-
fec - aki ot nagyon kedvelte — biztositotta, hogy rebizza
maget a velencei dozse, Louis, Blois es Chartrain grofja,
Conon de Bethune, valamint Geoifroy de Villehardouin
marsall dontesere, akik jol ismertek kettojiik egyezseget.*
Igy jott letre a fegyvernyugves az ostromlok es a veros ve-
doi kozott.
287 I Tudjetok meg, hogy mind az ostromlok, mind a
veros vedoi - akik egyarent beket ohajtottak — Geoffroy
de Villehardouin marsallnak, valamint Manassier de l’Isle-
nek helejukat es koszonetiiket fejeztek ki tevozesukkor.
Amilyen boldogok voltak a franciek, olyannyira le voltak
siijtva a gorogok, akik azt szerettek volna, ha heboniseg es
viszely dril a keresztesek kozott. Igy maradt abba Drine-
poly ostroma; az orgrofpedig katoneival visszatert Dido-
moteikhonba, hitvesehez, a cseszernehoz.

105
 LXIV
A keresztesek rlizenete Balcluinhoz. Tobi: lovag halcila

288 I A kovetek visszatertek Konstantinepolyba, es sze-

mot adtak rola, hogy mit vegeztek. A velencei dozse,
Louis grof es a tobbi nemeslir nagyon orvendezett, hogy
az orgrof rejuk hallgatott es besziintette az ostromot.
Ekkor levelet irtak, es jo hirvivokkel elkiildtek Balduin
cseszernak. Tudattek a cseszerral, hogy az orgrof engedett
keresiiknek, es kotelezte maget a beke megtartesera, s most
ot is arra kerik, hogy telj esitse keresiiket — mert semmikep-
pen nem tiirnek el a hebortisegot —, es az orgrofhoz hason-
loan kotelezze maget, hogy kivenseguk szerint fog csele-
kedni.
289 I Ezalatt Balduin cseszer elvegezte elintezendo
iigyeit Thesszalonike kornyeken, s mielott titra kelt volna,
Renier de Mons, egy kivelo es vitez lovag vezetese alatt
helyorseget hagyott a verosban. Ekkor ert el hozze a hir,
hogy az orgrofbevette Didiimoteikhont, a ver kornyeken
nagy foldteriiletet elhoditott tole, Drinepolyban pedig ost-
romot inditott alattvaloi ellen. A hir hallatera Balduin cse-
szer nagy haragra gerjedt, s tigy haterozott, hogy kesleke-
des nelkiil Drinepoly felmentesere indul, es a leheto legna-
gyobb kert okozza az orgrofnak. Magassegos eg! Kis hijen
mekkora baj szermazott ebbol a viszelybol! Ha Isten nem
ellitotta volna helyre a rendet, a keresztenysegre a pusztu-
les vert volna.
290 I Balduin cseszer tehet visszafordult Thesszalonike
alol. Mig a veros alatt ellomesozott, nagy szerencsetlenseg
106
erte sereget: szemos viteze megbetegedett, es egynak dolt.
Sokan koziiliik azokban a kastelyokban maradtak, me-
lyekben titkozben a cseszer megszellt; nem tudtak tovebb-
menni, sokakat pedig hordegyon szellitottak, s csak nagy
iiggyel-baJJal tudtak elorehaladni veliik, es Szerreszben so-
kan meg is haltak koziiliik. Itt lelte halelet Jean de Noyon
magiszter, Balduin cseszer kancellerja, egy kivelo es tudos
klerikus, aki nagyon sokszor lelket ontott a sereg kato-
neiba, midon Isten igejet hirdette nekik, amihez oly nagy-
szeriien ertett. S tudjetok meg, hogy halela nagyon elszo-
moritotta a sereg legJobb vitezeit.
291 INem sokkal kesobb ismet nagy szerencsetlenseg
szakadt reJuk: meghalt Pierre d’Amiens, egy tekintelyes
nagytir es vitez lovag. Igencsak meggyeszolta ot unoka-
vere, Hugues de Saint-Pol grof, s halela a sereg minden
vitezet melyen lestijtotta. Ezuten Girard de Mancicourt,
egy igen nagyrabecsiilt lovag is meghalt, valamint Gilles
d’Aunoi is, es sok mes Jo vitez. Ezen az iiton negyven lovag
pusztult el, mieltal a sereg erosen meggyengiilt.

LXV
Balduin milasza a keresztesek iizenetére

292 I Balduin cseszer titkozben talelkozott azokkal a ko-

vetekkel, kiket a Konstantinepolyban maradt fourak kiild-
tek hozze. Az egyik kovet Louis blois-i groffoldjerol valo
lovag es a grofhiiberese volt: Begue de Fransures-nek hiv-
tek, iigyes es ekesszolo vitez volt. Ige11 haterozottan adta
elo ura es a tobbi fotir iizenetet, ekkeppen szolven:
293 I ,,Felseges tir! A velencei dozse, Louis grof, az en
107
uram, es a Konstantinepolyban maradt nemes lovagok iid-
vozletiiket kiildik neked, mint uruknak, es panaszt emel-
nek Istennel es nelad azok ellen, akik viszelyt szitottak koz-
ted es Montferrati orgrof kozott; ezek kis hiJen a keresz-
tenyseg romleset okoztek, es igen rosszul tetted, hogy hit-
tel nekik. Azt iizenik neked, hogy az orgrof dontesiikre
bizta maget a kozotted es kozotte kialakult viszelyt ille-
toe11, s most, mint uruktol, azt kerik toled, hogy te is bizd
magad haterozatukra, es kotelezd magad annak megtarte-
sera. Mert azt iizenik_ hogy semmikeppen nem tornek a
hebortisegot.”
294 I Balduin cseszer osszehivta tanecset, a koveteknek
pedig azt mondta, hogy velaszt fog adni az iizenetre.
A cseszer tanecseban sokan v0lta.k, akik segedkeztek a vi-
szely kirobbanteseban, s akik nagy sertesnek tartottek a
konstantinepolyi urak iizenetet, ezek ekkeppen szoltak:
,,Felseg! Im, hallottad, azt iizenik neked, nem tiirnek, hogy
elegtetelt vegy ellenfeleden. Ugy tonik, ha nem aszerint
cselekszel, amikent kerik toled, ellened szegolnek.”
295 I Sok goromba szo hangzott el ekkor, de vegiil a ta-
necskozes eredmenye az lett, hogy a cseszer — nem akarven
elvesziteni a velencei dozse, Louis grof es a Konstantine-
polyban maradt tobbi folir temogateset — igy velaszolt a
hirvivonek: ,,Nem kotelezem magam arra, hogy reJu.k
hagyatkozom dontesemben; de mindenesetre tigy megyek
vissza Konstantinepolyba, hogy semmit sem teszek az or-
grof ellen.” Igy tert vissza Balduin cseszer Konstantine-
polyba - s az iidvozlesere sieto fourak es vitezek, mint uru-
kat, nagy tisztelettel fogadtek.

108
 LXVI

Balduin es Bonifec megbéleélése

296 I Nem telt el negy nap, es a cseszer elott vilegosse

velt, hogy rossz tanecsot adtak neki, akik osszeveszitettek
az orgroffal. Ekkor a velencei dozse es Louis grofigy szolt
hozze: ,,Felseg! Arra szeretnenk kerni, hogy te is bizd ma-
gad dontesiinkre, amikent az orgrof tette.” S a cseszer azt
velaszolta, hogy szivesen eleget tesz keresiiknek. Ezuten
kivelasztottek a koveteket, akiket az orgrofhoz kiildtek,
hogy Konstantinepolyba hivjek. Az egyik kovet Gervais
du Chetel, a mesik Renier de Trit, a harmadik pedig
Geolfroy, Champagne marsallja volt, s a velencei dozse is
elkiildte veliik ket alattvalojet.
297 I A kovetek addig lovagoltak kisebb megszakitesok-
kal, mig Didiimoteikhonba nem erkeztek, ahol sok Jo vi-
tez tersasegeban taleltek az orgrofot es hitveset, a cseszer-
net, s elmondtek neki, mi Jeratban vannak. Geoffroy mar-
sall arra kerte az orgrofot, hogy igeretehez hiven menJen
veliik Konstantinepolyba, hogy azok kivensega szerint,
akikre ez iigyben rebizta maget, kibekiiljon a cseszerral.
Oltalmukat felajenlva, azt mondottek, keszek elkiserni ot
es mindazokat, akik vele tartanak.
298 I Az orgrof tanecskozesra vonult vissza embereivel.
Voltak, akik egyetertettek azzal, hogy Konstantinepolyba
menjen, s voltak, akik megprobeltek lebeszelni rola. A ta-
necskozes eredmenye vegiil az lett, hogy az orgrof szez
lovagot vitt mageval. S addig lovagoltak kisebb megszaki-
tesokkal, mig a verosba nem erkeztek, ahol nagy orommel
109
fogadtek oket. Louis, Blois es Chartrain grofja, valamint
a velencei dozse sok mes vitezzel az orgrof iidvozlesere
sietett, aki nagy szeretetnek orvendett a sereg katonei ko-
zott.
299 I Ezuten tanecskozesra gyiiltek ossze, es megtergyal-
tek Balduin cseszer es Bonifec orgrof egyezseget. Thesz-
szaloniket es a kornyezo foldeket Bonifecnak adomenyoz-
tek, azzal a feltetellel, ha az eltala elfoglalt Didiimoteikhont
etadja Geoffroy champagne-i marsallnak. Es Geoffroy ige-
retet tett neki, hogy mindaddig, amig meghatalmazott
hirvivo vagy pecsetes level nem erkezik hozze, hiriil ad-
ven, hogy az orgrof elfoglalta thesszalonikei birtoket,
orizni fogJa a verost, akkor pedig etadja a cseszernak, vagy
pedig annak fennhatosega ale helyezi. Igy tortent meg a
kibekiiles a cseszer es az orgrof kozott, amint elmondot-
tuk. Nagy volt az orom a seregben, mert ebbol a viszelybol
sok ker szermazhatott volna.

LXVH
A thesszalonileéi kirelysegot citadjcile Bonifricnale ;
a folrlbirtoleole szetosztcisa a keresztesek kozott

300 I A megbekeles uten az orgrof biicslit vett a Kons-

tantinepolyban levoktol, es hitvesevel meg alattvaloival
iitra kelt Thesszalonike fele. Vele mentek a cseszer kovetei
is, s ahogy egyik vertol a mesikig haladt, a cseszer neveben
etadtek neki e verakat, a hozzejuk tartozo birtokokkal
egyiitt. Vegiil az orgrof megerkezett Thesszalonikebe,
melynek vedoi a cseszer neveben etadtek neki a verost.

IIO
A verkapiteny, egy Jeles vitez, Renier de Mons, akire a
cseszer az erosseg vedelmet bizta, idokozben meghalt, ami
igen nagy veszteseg volt.
301 IA fejedelemseg nepe kezdte elismerni az orgrof
fennhatoseget, egy forangti bizencit kiveve, akit Leon
Zgurosznak hivtak.* 6 nem volt haJlando alevetni maget
az orgrof hatalmenak, minthogy Korinthosz es Nauplia,
ez a ket tenger melleki veros, melyek a vileg legnagyobb
erossegei koze tartoztak, az o birtokeban voltak. Ez a bi-
zenci folir tehet nem hodolt be az orgrofnak; ellenkezoleg,
harcot inditott ellene, es sok gorog ellt az oldalera. Egy
mesik bizenci, akit Mikhaelnek hivtak,* es Bonifeccal
egyiitt erkezett Konstantinepolybol, s akit az orgrof hive-
nek hitt, tudta nelkiil elhagyta ot, es abba a verosba ment,
melyet Artenak neveznek. Itt elvette a lenyet egy nagy ha-
talmti gorognek, ki a cseszer neveben kormenyozta ezt a
teriiletet, s miuten megkaparintotta foldjet, hebortit kez-
dett az orgrof ellen.
302 I De a Konstantinepolybol Thesszalonikeig terJedo
orszegreszben beke honolt, s az utak oly biztonsegosak
voltak, hogy aki akart, bekeben elJuthatott Thesszaloni-
kebe; s a verosok mintegy tizenket napijeresra voltak egy-
mestol. Az ido mer szeptember vege fele Jert. Balduin cse-
szer Konstantinepolyban volt, s uralma alatt beke honolt az
orszegban. Ez ido teJt halt meg a verosban ket Jo lovag:
Eustache de Canteleu es Aimery de Villeroi, kiknek halela
nagyon les1iJtotta baretaikat.
303 IEzuten elkezdtek a foldbirtokok szetoszteset.
A velenceiek megkaptek a maguk reszet, a tobbi foldet
pedig a sereg vitezeinek Juttattek. De miuten mindenki
hozzejutott birtokehoz, a vilegon elterJedt mohoseg
III
-— amely mer a11nyi baJnak volt forresa — nem hagyta oket
nyugton, s mindegyikojiik kert okozott a saJet birtoken
— ki tobbet, ki kevesebbet —, tigy, hogy a gorogok kezdtek
rossz szemmel nezni es gyololni oket.
304 I Balduin cseszer Louis gro iak adomenyozta a ni-
kaiai fejedelemseget, a rhomaniai cseszerseg egyik legJe-
lentosebb hoberbirtoket, mely a Szent Gyorgy-szoros
ttilso, Torokorszeg fele eso oldalen teriilt el. A szoros ttilso
felere eso tartomeny azonban egyeltalen nem akart beho-
dolni a cseszernak, hanem ellene szegiilt. Ezuten Balduin
Renier de Trit-nek adomenyozta a philippopoliszi feJede-
lemseget.*
305 I Ekkor Louis grofmintegy szezhiisz lovagJet kiildte
hiiberbirtoka meghoditesera, s ezek vezetoi Pierre de Bra-
cieux es Payen d’Orleans voltak. Mindenszentek iinnepen
hagytek el Konstantinepolyt, s hajohadukkal etkelven a
Szent Gyorgy-szoroson, egy tengerparti verosba, a latinok
lakta Szpigueba erkeztek,* es harcot inditottak a gorogok
ellen.

LX-VIII

Murtzuphlosz kivegzese; Alexiosz bebortonzese

306 I Ez ido tejt tortent, hogy a megvakittatott Murt-

zuphlosz cseszer (aki megolte uret, Izsek cseszer fret, Alexi-
oszt, aki a keresztesek segitsegevel tert vissza hazejeba) ne-
heny emberevel titokban etszokott a szoros ttilso oldalera.
Mikor Thierry de Loos, akinek Jelentettek a szokest, tudo-
mest szerzett a dologrol, elfogta Murtzuphloszt, es Bal-
duin cseszer ele vitte Konstantinepolyba. Balduin cseszer

II2
nagyon megoriilt, es tanecskozest tartott embereivel, hogy
mitevo legyen ezzel az emberrel, aki ily galed gyilkossegot
kovetett el ura ellen.
307 I A tanecskozeson a kovetkezot hateroztek el. Volt
Konstantinepolyban, valahol a veros kozepen, egy mer-
venybol faragott oszlop, az egyik legmagasabb es legszeb-
ben megmunkelt oszlop, melyet ember a valaha is letott;
elhateroztek, hogy ennek az oszlopnak a tetejerol fogjek
letaszitani Murtzuphloszt, megpedig az egesz veros szeme
lettera, mert ily nagy igazsegtetelt mindenkinek letnia kell.
Murtzuphlosz cseszert tehet felvontek az oszlop teteJere,
s az egesz veros odafutott, hogy lessa a rendkiviili ese-
menyt. Ekkor a melybe taszitottek a biinost, aki oly ma-
gasrol hullott ale, hogy mikor foldet ert, izze-porre z1izo-
dott.
308 I S most hallJat0k kiilonos csodet. Az oszlopon,
melyrol Murtzuphloszt letaszitottek, kiilonfele alakok vol-
tak mervenybol kifaragva. Az alakok koziil az egyik egy
cseszert ebrezolt, amint eppen magasrol esik lefele. Mert
regota megjosoltek, hogy egy bizenci cseszert ennek az
oszlopnak a tetejerol fognak letaszitani. Ekkent teljesedett
be az ebrezoles es a Joslat.
309 I Szinten ekkortejt tortent, hogy a Thesszalonikeben
elo Montferrati Bonifec orgrof elfogta Alexiosz cseszert
(azt, aki Izsek cseszert megvakittatta), es vele egyiitt hitve-
set, a cseszernet. Bonifec elkiildte a biborsarut es a cseszeri
oltozeket Konstantinepolyba, urenak, Balduin cseszernak,
aki ezert nagyon heles volt neki. MaJd Alexiosz cseszert
es a cseszernet fogolykent Montferrat-ba kiildte.

113
 LXIX
Alnlidosz, Philippopolisz es Nileomédeia megvétele;
Theoclorosz Laszkarisz a cseszerségra tor

310 I Szent Merton napjen Henrik, Balduin cseszer

vere, elhagyta Konstantinepolyt, es a Szent Gyorgy-
szoroson egeszen a Dardanellekig haJozva, mintegy szez-
luisz kivelo lovagot vitt mageval. A szoroson etkelve egy
veroshoz erkezett, melyet Abiidosznak neveznek, s amely
el volt letva minden foldi Joval -— gaboneval es mes elelem-
mel —, amire csak az embernek sziiksege van. Miuten el--
foglalta a verost, es megszellt benne, harcot inditott a kor-
nyekbeli gorogok ellen. Ezen a videken sok ormeny is elt,
akik Henrik oldalera elltak, annyira gyololtek a gorogo-
ket.
311 I Ebben az idoben hagyta el Konstantinepolyt Re-
nier de Trit, es Philippopoliszba indult, melyet Balduin
cseszer adomenyozott neki. Mintegy szezhlisz igen Jo lo-
vagot vitt mageval, es addig lovagolt kisebb megellokkal,
mig Drinepolyon keresztiil Philippopoliszba nem erke-
zett. A kornyek lakoi szivesen fogadtek, es uruknak ismer-
tek el. Nagy sziiksegiik volt segitsegre, mert Johannitza,
Valachia kirelya, edez harcot folytatott elleniik. Renier de
Trit segitseget ny1iJ tott nekik, es a videk nagy reszet hatal-
meba keritette; s azok tobbsege, akik eleddig Johannitza
oldalen kiizdottek, etelltak az o oldalera. Itt is nagy harcot
vivtak a franciek ellenfeleikkel.
312I Mesfelol a cseszer Macaire de Sainte-Menehould
vezetesevel szez lovagot kiildott a Szent Gyorgy-szoroson
114
keresztiil a Konstantinepollyal szemkozti oldalra. Vele
ment Mathieu de Walliiicourt es Robert de Ronssoi is.
Abba a verosba lovagoltak, melyet Nikomedeienak nevez-
nek,* s amely egy tengerobolben fekszik, ketnapi Jeresra
Konstantinepolytol. Mikor a gorogok ertesiiltekJoveteliik-
rol, elhagytek a verost es elmenekiiltek. A lovagok meg-
szelltak a verosban, helyorseget ellitottak fol, es megerosi-
tettek falait. S e tartomenyban ok is harcot inditottak a go-
rogok ellen.
313 I A Szent Gyorgy-szoroson ttili tartomeny ura egy
Theodorosz Laszkarisz* nevezeto bizenci volt. Alexiosz
cseszer lenya volt a felesege, es magenak kovetelte annak
birtoket. (Azet, akit a franciek eliiztek Konstantinepoly-
bol, s aki frveret megvakittatta.) Ez a Theodorosz Laszka-
risz a szoroson ttili teriileteken mindeniitt harcot inditott
a franciek ellen.
314 I Keves vitezzel Konstantinepolyban maradt Bal-
duin cseszer, Louis grof, Hugues de Saint-Pol grof-— akit
annyira megtemadott a koszveny, hogy szinte talpra sem
tudott ellni -, valamint a felig vak velencei dozse.

LXX
Szlrirlbol erosités érleezile; Balduin felesegenek,
Marie-nak halrlla

3 15 I Nem sokkal kesobb, a tengeren et, Sziriebol nagy-

szemli keresztes erkezett Konstantinepolyba azok koziil,
akik korebban elhagytek a sereget es mes kikotokbe tevoz-
tak. Kozottiik volt Etienne de Perche es Renaud de Mont-
mirail, Louis grof unokatestverei, akiket a grof sokra tar-
115
tott es nagy orommel letott viszont. Balduin cseszer es a
berok is szivesen fogadtek oket, mert tiszteletre melto es
tekintelyes emberek voltak, es igen sok Jo vitezt hoztak
magukkal.
316 I Sziriebol erkezett Hugues de Tabarie, frvere,
Raoul, valamint Thierry de Dendermonde, sok sziriai ka-
toneval, lovaggal, torok harcossal,* gyalogos vitezzel. Ezt
kovetoen Balduin cseszer Etienne du Perche-nek adome-
nyozta a philadelphiai fejedelemseget.
317/ Ekozben Balduin cseszer nagyon lestiJto hirt ka-
pott. Felesege, Marie grofne, aki verandosan Flandrieban
maradt, nem tudven titjera elkiserni ferjet (aki akkor meg
grof volt), egy kislenynak adott eletet. Miuten felkelt a
gyermekegybol, iitnak indult, hogy a tengeren ttil csatla-
kozzek urehoz, es Marseille-ben haJora is szellt. Alig er-
kezett meg Akkonba, mikor hiret vette (ura hirnokei Je-
lentettek neki), hogy Konstantinepolyt elfoglaltek a ke-
resztesek, es ferjet - a keresztenyek nagy oromere — cse-
szerre velasztottek.
318 IE hir hallaten a holgy azt tervezte, hogy ferJehez
indul Konstantinepolyba. De betegseg temadta meg, es
hamarosan meghalt. Halela nagy gyeszba boritotta a ke-
resztenyeket, mert Marie igenJoseg0s es tisztelettel ovezett
asszony volt. S akik ekkor erkeztek Konstantinepolyba, el-
hoztek halelenak hiret, ami mely fejdalmat okozott Bal-
duin cseszernak es az orszeg osszes berojenak, akik nagyon
szerettek volna Marie-t tirnojiikkent tisztelni.

116
 LXXI
Theodorosz es Konsztantinosz Laszlearisz veresege

319 I Ezalatt azok, akik Pierre de Bracieux es Payen

d’Orleans vezetesevel Szpigua veroseba mentek, megero-
sitettek egy verat, melyet Panormosznak neveznek, s mi-
uten helyorseget hagytak ott, tovebblovagoltak, hogy
meghoditsek az egesz tartomenyt. Theodorosz Laszkarisz
minden alattvalojet egybegyiijtotte, s a gorogok es a fran-
ciek karecsony elott, Szent Miklos napjen talelkoztak a
poemanenoszi verkastely elott* elteriilo siksegon. A csata
a mieink szemera kedvezotlennek igerkezett; ellenfeleik
ugyanis rengeteg emberrel temadtak, a mieinknek pedig,
a lovas vitezeket nem szemitva, mindossze szeznegyven lo-
vagJuk volt.
320 I De az Ur rigy alakitja az esemenyek menetet,
ahogy neki tetszik. Kegyelmebol es akaratebol a franciek
legyoztek a gorogoket: szetvertek oket es nagy veszteseget
okoztak nekik. A het folyamen birtokukba keriilt a tarto-
meny nagy resze: etadtek nekik a poemanenoszi eros ver-
kastelyt, Lopadiont, a tartomeny egyik legJobb veroset,
valamint Apolloniet,* egy edesvizii to mellett epiilt verat,
melynel erosebbet es Jobbat sehol sem taleltak volna. Im,
letjetok, a dolgok kedvezoen alakultak a keresztesek sze-
mera, es Isten segitsegevel sikereket ertek el ezen a foldon.
321 I Ezek uten Henrik, Balduin bizenci cseszer vere
az ormenyek tanecsera elhagyta Abiidosz veroset. Miuten
helyorseget hagyott ott, egy tengerparti verosba, Adramiit-
tionba indult, amely ketnapi Jeresra fekszik Abiidosztol.
117
A veros megadta maget Henriknek, aki fel is iitotte itt
szelleset; ezuten a tartomeny nagy resze szinten meghodolt
neki. (A veros egyebkent boven el volt letva gaboneval,
elelemmel es mes Javakkal.) S ekkor Henrik harcot indi-
tott a kornyekbeli gorogok ellen.
322 I Theodorosz Laszkarisz, aki Poemanenosz mellett
vereseget szenvedett, annyi embert gy{iJ tott egybe, ameny-
nyit csak tudott. Hatalmas sereget frverere, Konsztanti-
noszra, az egyik legvitezebb bizencira bizta, aki egyenesen
Adramiittion fele indult. Henrik, Balduin cseszer frvere az
ormenyektol hiret vette, hogy egy hatalmas sereg kozele-
dik feleje. 6 is felkesziilt a harcra, felellittatta zeszloaljait,
s igen kivelo vitezek voltak vele. Vele volt Baudouin de
Beauvoir, Nicolas de Mailly, Anseau de Cayeux, Thierry
de Loos es Thierry de Dendermonde.
323 I Konsztantinosz Laszkarisz a bojt dereket megelozo
szombaton erkezett nagy seregevel Adramiittion ale. Er-
kezeserol ertesiilve, Henrik tanecskozest tartottvitezeivel,
es kiJ elentette: sohasem fogJa hagyni, hogy koriilzerjek egy
verban, inkebb kitor onnan. Konsztantinosz egesz serege-
vel, szemos lovas- es gyalogoszeszloalj aljott ellene. A fran-
ciek elhagytek-a verost, es csateba kezdtek a gorogokkel.
Nagy harcot es kezituset vivtak egymessal, de Isten segit-
segevel a franciek legyoztek es szetszortek a gorog hadat.
Sok halott maradt a csatateren, es sok foglyot ejtettek, Je-
lentos zsekmenyra is szert tettek. S igen Jo soruk lett, mert
a kornyek lakoi mellejiik elltak, es ellettek oket foldjiik
termekeivel.

118
 LXXII
Bonifec temadest indit Leon Zgurosz ellen;
Geo ioy de Villehardouin unokaoccse
csatlakozile hozze

324 I Most elhagyjuk a konstantinepolyiakat es visszate-

riink Montferrati Bonifec orgrofhoz, aki Thesszalonike
kornyeken harcolt Leon Zgurosz ellen, aki a vileg legero-
sebb verosai koze tartozo Nauplia es Korinthosz ura volt.
Az orgrofmindket verost ostrom ale vette.Jacques d’Aves-
nes sok mes Jo vitezzel Korinthosz alatt maradt, a tobbiek
pedig Nauplia ostromera indultak.
325 IEkkor a kovetkezo esemeny tortent az orszegban.
Geoifroy de Villehardouin, Geoifroy, a champagne-i es a
rhomaniai marsall* unokaoccse szinten elindult Sziriebol
azokkal egyiitt, akik tengeri riton Konstantinepolyba er-
keztek. A szel es a veletlen Modon kikotoj ebe vetette, ahol
haJ oJa megrongelodott, iigyhogy a telet itt kellett toltenie.
Ertesiilven errol, a tartomeny egyik gorog nagyura felke-
reste, es nagy tiszteletades kozepette igy szolt hozze: ,,Nagy
Jo uram! A frankok meghoditottek Konstantin:-ipolyt, es
cseszert velasztottak maguk koziil. Ha tersulsz velem, biz-
tositalak hosegemrol, es ketten egyiitt sok hoditest vihet-
nenk vegbe ebben az orszegban.” A gorog es Geoffroy de
Villehardouin szovetsegre lepett egymessal, es a tartomeny
nagyreszet meghoditotta, s a gorog Geoffroy de Villehar-
douin hoseges tersenak bizonyult.
326 I Minthogy az esemenyek Isten akarata szerint tor-
tennek, a gorogot betegseg temadta meg, es hamarosan
119
meghalt. Pia azonban fellezadt Geoffroy de Villehardouin
ellen es elerulta ot. Ezuten az elfoglalt verak is ellene for-
dultak. Ekkor, megtudven, hogy az orgrofeppen Naupliet
ostromolja, annyi emberrel, amennyit csak mageval tudott
vinni, elindult hozze. Hat napon et nagy veszelyek koze-
pette lovagolt a tartomenyban, s amikor megerkezett a
sereghez, az orgrof es vitezei nagy szeretettel es tisztelettel
fogadtek. S ez igy volt rendJen, mert Geoffroy de Ville-
hardouin betor vitez es kivelo lovag volt.

LXXIII
Guillaume ele Champlitte
es Geo ioy de Villehardouin unoleaoccsénele
lzatlitettei

327 I Az orgrofboseges birtok- es penzadomenyban ki-

venta reszesiteni Villehardouint, csak hogy vele maradjon.
6 azonban semmit nem akart elfogadni, hanem Jo baret-
Jehoz, Guillaume de Champlitte-hoz fordult a kovetkezo
szavakkal: ,,Jo uram! Eppen egy gazdag videkrol Jovok,
melyet Moreenak neveznek. Vegy magadhoz annyi vitezt,
amennyit csak tudsz, s hagyd el ezt a tebort, es Isten segit-
segevel hoditsuk meg egyiitt azt a foldet. S amit a hoclites-
bol nekemjuttatsz majd, azt hiiberbirtoknak fogom tekin-
teni, s erte vazallusod leszek.” Guillaume de Champlitte, aki
nagy bizalommal es baretseggal viseltetett Villehardouin
irent, ekkor felkereste az orgrofot, hogy elmondja neki ter-
viiket, es az orgrof bele is egyezett tevozesukba.
328 I Guillaume de Champlitte es Geoffroy de Villehar-
douin elhagyta tehet a tebort, s mintegy szez lovagot es egy
I20
nagy csapat lovas vitezt vittek magukkal. Morea foldjere
lepve, egeszen Modon veroseig lovagoltak. Megtudven,
hogy igen keves katoneval erkeztek a tartomenyba, Mi-
khael hatalmas sereget gy jtott egybe es elleniik vonult,
biztosra veve, hogy konnyiiszerrel legyozi es elfogJa oket.
329 I Mikor Champlitte es Villehardouin meghallotta,
hogy Mikhael temadesra kesziil elleniik, megerositettek a
regota lerombolt Modont, es a verosban hagyva holmiJu-
kat, egy napig lovagoltak, maJd minden katonejukat csata-
rendbe ellitottek. De a csata nagyon kedvezotlennek iger-
kezett szemukra, mert mindossze otszez lovas viteziik volt
Mikhael tobb mint otezer harcoseval szemben. Minthogy
azonban az esemenyek aszerint tortennek, ahogyan Isten
akarja, a franciek csatet kezdtek a gorogok ellen, s legyoz-
tek es szetszortek oket. A gorogok vesztesege Jelentos volt,
s a mieink rengeteg lora, fegyverre es egyeb zsekmenyra
tettek szert. Nagy orommel es videman tertek vissza Mo-
don veroseba.
330 IEzuten egy mesik tenger menti veros, Koron ellen
vonultak, es ostrom ale vettek. Nem kellett sokeig ostro-
molniuk; a veros megadta maget. Guillaume Geoffroy de
Villehardouinnak adomenyozta Koront, aki hiiberbirtok-
kent vette et a verost, es helyorseget hagyott benne. Innen
egy Kalamata nevezetii, igen eros es szep verkastelyhoz
vonultak, es ezt is ostrom ale vettek. Ez a ver azonban so-
keig ellenellt, nem kis gondot okozva nekik, de addig ost-
romoltek, mig vegiil megiscsak bevettek. S itt meg tobb
gorog adta meg maget nekik, mint-korebban.

I2I
 LXXIV
Nauplia es Korinthosz ostroma; a gorogok szovetsegre
lepnek _Iolzannitzcival

331 I Bonifec orgrofsikerteleniil ostromolta Naupliet; a

ver nagyon eros volt, es alaposan kiferasztotta az ostromlo-
kat.Jacques d’Avesnes, amikent az orgrofmeghagyta neki,
Korinthoszt vette ostrom ale. Leon Zgurosz, aki Korin-
thosz falai kozt volt, igen eszes es iigyes leven, eszrevette,
hogy Jacques-nak keves embere van, es nem is eleg eber.
Egy haJnalon kitort a verbol es megrohamozta a setraikban
alvo franciekat. Mielott meg a mieink fegyvert ragadhattak
volna, sokat megoltek koziiliik.
332 I Itt lelte halalet - mindenki nagy fejdalmera — egy
betor es vitez lovag, Dreux d’Estruen. A franciek vezeto-
Jet, Jacques d’Avesnes-t nagyon lesrijtotta a lovag halela;
s hamarosan o is stilyosan megsebesiilt a leben. Tersai, aki-
ket hosies magatarteseval megmentett, lerottek neki hele-
Jukat, mert tudj etok meg, hogy mindannyian kozel Jertak
a halelhoz. De Isten segitsegevel a temadokat a verba visz-
szavertek. A gorogok azonban nem oztek ki sziviikbol a
gonoszsegot, es modfelett elnokul viselkedtek.
333 I Letven, hogy a franciek szetszortan helyezkednek
el a kiilonbozo tartomenyokban, s mindegyikojiik a sajet
dolgeval van elfoglalva, azt gondoltek, ez a legJ obb pilla-
nat, hogy elerulj ek oket. Az orszeg minden verosebol titok-
ban hirnokoket kiildtek Johannitzehoz, Valachia es Bolge-
ria kirelyehoz, aki szakadatlanul elleniik harcolt. Azt iizen-

I22
tek neki, hogy mindnyejan alevetik magukat akaratenak,
cseszerre teszik, es az osszes frankot elpusztitjek. S keszek
eskiivel hiiseget fogadni neki, mint uruknak, l1a o is eskiit
tesz, hogy ligy benik veliik, mint saJet alattvaloival. S meg
is eskiidtek.

LXXV
A gorogok lrizaoltisa Didrlimoteilehonban e's Drintipolyban;
arkacliupoliszi vereségiile

334 IEbben az idoben sajnelatos esemeny tortent Kons-

tantinepolyban. Meghalt Hugues de Saint-Pol grof, aki
mer hosszli ideJe az egyat nyomta, mert koszvenyben
szenvedett. Halela nagy veszteseg volt; baretai es alattvaloi
melyen meggyeszoltek es elsirattek. Nagy tisztesseggel te-
mettek el a Mangana-negyedben fekvo Szent Gyorgy-
monostorban.
3 3 5 I Mig elt, Hugues de Saint-Pol grofnak volt egy eros
es hatalmas vera: Didiimoteikhon, melyet lovagjai es gya-
logos vitezei oriztek. S a gorogok, akik megfogadtek Va-
lachia kirelyenak, hogy eleruljek es megolik a franciekat,
ebben a verban elerultek oket, es sokat megoltek vagy el-
fogtak koziiliik. Csak kevesen eltek ttil a temadest, s akik
eletben maradtak, azok Drinepolyba menekiiltek, mely
ekkor a velenceiek birtokeban volt.
336 I Nem sokkal ezuten a drinepolyi gorogok is felle-
zadtak, s a vervedok nagy veszelyek kozepette hagytek el a
verost. A lezades hire eljutott Balduin bizenci cseszerhoz,
aki igen keves alattvalojeval es Louis blois-i groifal orizte
Konstantinepolyt. Naprol napra rosszabb hireket kaptak,
melyek nagy aggodalommal toltottek el oket: a gorogok
123
mindeniitt fellezadtak, megtemadtek es megoltek a fold-
Jeiket elfoglalo franciekat.
337 I Akik elhagytek Drinepolyt — a velenceiek es a Di-
diimoteikhonbol menekiilo vervedok —, Csorluba mentek,
amely Balduin cseszer birtoka volt. Itt taleltek Guillaume
de Blanvelt, akire a cseszer a veros orizetet bizta. Guil-
laume erositest adott melleJiik, s maga is elkiserte oket,
annyi emberrel, amennyit csak vinni tudott; mindannyian
visszafordultak, es egy tizenket merfoldre fekvo kozeli ve-
rosba, a velenceiek birtokeban levo Arkadiupoliszba men-
tek.* Minthogy a verost iiresen taleltek, bevonultak es el-
foglaltek.
338 I Herom napon beliil a kornyeken elo gorogok osz-
szegyiiltek, s a harmadik nap hajnalen Arkadiupolisz ale
vonultak, es koros-koriil meginditottek felelmetes ostro-
mukat a veros ellen. A mieink hosiesen vedekeztek; kinyi-
tottek a kapukat, es a verbol kitorve rohamra indultak el-
leniik. Isten akaratebol a gorogok megfutamodtak, a mie-
ink pedig egy merfoldon et iildozve oket, sokat megoltek
koziiliik, es szemos lovat meg mes Javakat zsekmenyoltak.
339 I Boldogan tertek vissza Arkadiupolisz veroseba, es
gyozelmiikrol hirt kiildtek Konstantinepolyba Balduin
cseszernak is, akit nagy orommel toltott el sikeriik. Mind-
azoneltal nem mertek tovebb tartani Arkadiupoliszt: mes-
nap elJ ottek onnan es visszatertek Csorlu veroseba. Itt meg-
ellapodtak, de tovebbra sem ereztek biztonsegban magu-
kat: a veros lakoitol ugyantigy feltek, mint a kornyekbeli
gorogoktol, mert ezek is eskiit tettek Valachia kirelyenak,
mely szerint el kellett erulniuk a franciekat. Ezert sokan
nem mertek ott maradni es Konstantinepolyba mentek.

124
 LXXVI
A Szent Gyorgy-szoroson ttilrol uisszahiujrile a lovagokat,
es Drinepoly ale leiildile oleet;
Geo ioy de Villehanlouin leiilcletese

340 I Ekkor Balduin cseszer, a velencei dozse es Louis

grof tanecsot tartott, letven, hogy az egesz orszegot elve-
szitik. Ugy hateroztak, hogy a cseszer iizenetet kiild five-
renek, Henriknek, Adramiittionba, hogy minden hodite-
set hetrahagyva, siessen a segitsegere.
341 I Louis grof pedig Payen d’Orleans-hoz, Pierre de
Bracieux-hoz s a veliik levo vitezekhez kiildott futerokat
Lopadionba, megparancsolva nekik, hogy a tenger menti
Szpigua kivetelevel hagyjek el a megl1oditott teriileteket,
es - Szpigueban a leheto legkisebb letszemii helyorseget
hagyva — osszes tobbi viteziikkel siessenek segitsegere.
342 I A cseszer Macaire de Sainte-Menehould-nak, Ma-
thieu de Wallincourt-nak es Robert de Ronssoi-nak is pa-
rancsot kiildott — akik mintegy szez lovaggal Nikomedeie-
ban voltak —, hogy a verost elhagyva induljanak segitse-
gere.
343 I Balduin cseszer parancsera Geoffroy de Villehar-
douin, Rhomania es Champagne marsallja, valamint Ma-
nassier de l’Isle — annyi vitezzel, amennyit csak magukkal
tudtak vinni — elhagytek Konstantinepolyt; s ez nagyon
kis csapatnak szemitott akkor, amikor az egesz orszeg ve-
szendobe ment. Csorlu veroseba lovagoltak, mely herom-
napijeresra van Konstantinepolytol. Ott taleltek Guillaume
de Blanvelt s a tobbieket, akik nagy felelemben voltak, de
125
Jottiikre tijbol megnyugodtak. Negy napig maradtak a ve-
rosban. Balduin cseszer Geoffroy marsall uten kiildte osz-
szes nelkiilozheto emberet, ligyhogy negy napra re mer
nyolcvan lovag volt Csorluban.
344 I Ekkor Geoifroy marsall es Manassier de l’Isle ismet
titra kelt vitezeivel, es addig lovagoltak, mig Arkadiupo-
lisz veroseba nem erkeztek, ahol megszelltak, s egy napot
toltottek el. Innen egy mesik verosba, Bulgarophiigonba
mentek, s minthogy a gorogok elhagytek ezt a verost,
megszelltak itt. Mesnap egy Nikitza nevezetii Jol megero-
sitett, nagyon szep es minden foldi Joval elletott verosba
erkeztek; a gorogok innen is eltevoztak, mindannyian Dri-
nepolyba mentek. Nikitza kilenc francia merfoldre fekszik
Drinepolytol, ahol temerdek sok gorog gyolt ossze.
A franciek ekkor iigy hateroztak, hogy itt verjek be Bal-
duin cseszert.

LXXVII
Renier de Trit-et Philippopoliszlran ellragyja a
es vitézeinele tobbsége

345 I Most pedig konyviink egy rendkiviili esetrol sze-

mol be. Renier de Trit-et, aki a Konstantinepolytol kilenc-
napijeresra fekvo Philippopolisz veret vedte vagy szezhtisz
lovaggal, elhagyta fia, Renier, vere, Gilles, unokaoccse,
Jacques de Bondies es veJe, Achard de Verdun. Ezek az
urak Konstantinepolyba szendekoztak menni, es mintegy
harminc lovagot vittek magukkal, s mint hallani fogjetok,
nagy veszelynek tettek ki ezeltal Renier-t. Minthogy azon-
ban az orszeg nepe fellezadt a franciek ellen, a gorogok

126
oket is legyoztek es foglyul ejtettek, maJd mindojiiket ki-
szolgeltattek Valachia kirelyenak, ki fejiiket vetette. Tud-
Jetok meg, hogy a tobbiek nemigen sajneltek oket, mert
igencsak hitvenyul viselkedtek azzal szemben, akivel nem
lett volna szabad ezt tenniiik.
346 I S amikor Renier de Trit tobbi lovagJa — kik nem
elltak hozze oly kozel, mint akik mer korebban elhagy-
tek — megletta ezt, vellalven a szegyent is, szinten eltev0-
zott; ezek legalebb nyolcvanan lehettek, es mes Liton men-
tek el. Renier de Trit pedig ott maradt a gorogok kozott
neheny emberevel. Alig tizenot lovagja volt Philippopo-
liszban es Sztenimakhoszban, mesik eros vereban, ahol ez-
uten hosszii idon keresztiil ostromoltek.

LXXVIII
Balduin Drinepoly ostromtira imlul

347 I Most elhagyjuk Renier de Trit-et, es visszateriink

Balduin cseszerhoz, aki felindultan es nyugtalanul verako-
zott Konstantinepolyban, igen keves alattvalojeval. Henrik
fiveret es a szoroson ttil tartozkodo vitezeket verta. Elso-
kent Macaire de Sainte-Menehould, Mathieu de Walli11-
court es Robert de Ronssoi erkezett meg Nikomedeiebol,
mintegy szez lovaggal.
348 I A cseszer nagyon megoriilt erkezesiiknek, s miuten
megbeszele-set tartottak Louis-val, Blois es Chartrain grof-
Jeval, rigy hateroztak, hogy amennyi viteziik csak van,
azokkal Geo -roy champagne-i marsall uten mennek, aki
mer korebban Litnak indult. (9! Milyen ker, hogy nem ver-
tek meg, mig a tobbiek a szoroson ttilrol megerkeznek!
127
Hiszen ezzel a keves emberrel igencsak veszelyes helyekre
indultak!
349 I Mintegy szeznegyven lovaggal hagytek el Kons-
tantinepolyt, es tobb napon keresztiil addig lovagoltak,
mig Nikitza verehoz nem erkeztek, ahol Geoffroy marsall
megszellt. Meg azon eJJel tanecsot tartottak, melyen min-
denki reszt vett, s iigy dontottek, hogy mesnap reggel Dri-
nepoly ale vonulnak, es megostromoljek a verost. Meg-
szerveztek a csapatokat, s a rendelkezesiikre ello katonek-
bol nagyon iigyesen ellitottek ossze a zeszloaljakat.
350 I Mesnap reggel, mikor a nap mer magasan Jert,
amikent elhateroztek, lora iiltek es Drinepoly ale lovagol-
tak. Nagyon Jol megerositett es gazdag verossal taleltek
szembe magukat, mely tele volt emberekkel, s a falakon es
a bestyekon mindeniittJohannitza, Valachia es Bolgeria ki-
relyenak hadizeszlai lobogtak. Igen keves katoneval vettek
ostrom ale a verost, s ket kapunel is temadtak. Ez a vireg-
vasernap elotti kedden tortent.* Ez a keves ember herom
napig igencsak szorult helyzetben volt a veros alatt.

LXXIX
Drimipoly ostroma tovcibbra is sileertelen marad

351 I Ekkor megerkezett Enrico Dandolo, a velencei

dozse, aki mer nagyon idos volt, es alig letott. Olyan em-
bereket hozott mageval, amilyeneket tudott, s koriilbeliil
annyit, mint amennyit Balduin cseszer es Louis grof, es az
egyik kapu elott iitott tebort. Mesnap meg egy csapat lo-
vas erkezett, de bercsak Jobb katonek lettek volna azok!

128
 ‘d 1 g _“_ p __ ___ _ w_______ -.-.-. _ - __

yekre I I
I

Ions-
altak, 4

arsall
min_ I 4

Dri-
/Ieg- I
nek-

Jert,
.gol—
iltek
>n es I _
21ki- " 1'" W ' Cw
rttéli
reg-
tom

rcei
:m- I
zliil I
; az I I
10- I
>k! I
I
‘.

I I

i I I
URALKODO Es LOVAGJAI
Elelmiik is keves volt: a kereskedok nem tudtak veliik tar-
tani, ok pedig a kornyeken talelhato rengeteg gorog miatt
nem tudtak zsekmenyra szert tenni.
3 52 I Johannitza, Valachia kirelya hatalmas sereggel sie-
tett a drinepolyiak segitsegere: vlahokat, bolgerokat es
mintegy tizennegyezer pogeny kunt vitt mageval. Mint-
hogy sziikeben voltak az elelemnek, viregvasernapon
Louis, Blois es Chartrain grofja elelemszerzo Litra indu.lt.
Vele ment Etienne du Perche, Geoffroy du Perche grof
vere, Renaud de Montmirail, aki Herve de Nevers grof
frvere volt, Gervais du Chetel, es a seregnek tobb mint a fele.
3 53 I Egy Drinepolyl1oz kozel eso verhoz, Peutaszba
mentek, melyben igen sok gorog ellomesozott. Heves es
eros rohammal probeltek beve11ni a verat, de nem Jertak
sikerrel, s zsekmeny nelkiil tertek vissza. Igy telt el a nagy-
het, s ezalatt gerendekbol kiilonfele ostromgepeket ecsol-
tattak, es erkeszokat kiildtek a falak aleesesera. Ekkent tol-
tottek a htisvetot Drinepoly alatt, keves emberrel es keves
elelemmel.

LXXX
Johannitza, Valachia leircilya, a clrimipolyiale
segitségére siet

354 I Ekkor az a hir erkezett, hogyJol1annitza, Valachia

kirelya harcra kesziil elleniik, es a veros segitsegere siet.
Megtettek a sziikseges elokesziileteket, s tigy hateroztak,
hogy a tebor orizetet Geoffroy marsallra es Manassier de
l’Isle-re bizzek, Balduin cseszer pedig a tobbiekkel a tebo-
ron kiviil verja be Johannitzet, ha az meg akarna iitkozni
veliik.
129
 355 IEkkent verakoztak a hlisvet uteni szerdeig. S Jo-
hannitza mer igen kozel, alig ot merfoldre volt toliik.
A kunokat kiildte elleniik, akik elvegtattak a keresztesek
tebora elott; a teborban azonnal riadot ijtak, de a mieink
telJes osszevisszasegban eredtek az ellenseg nyomeba. Egy
Jo merfoldon et eszteleniil iildoztek a ktmokat. S amikor
vissza akartak terni, azok heves nyilzeporral erasztottek el
oket, es sok lovukat megsebesitettek.
356 I Amint visszatertek a teborba, Balduin cseszer a
szellesera kerette a berokat. Tanecsot tartottak, es megella-
pitottek, hogy nagy esztelenseget kovettek el, amikor Lil-
dozni kezdtek ezeket a konnyiifegyverzetii lovasokat.
A tanecskozes vegen iigy dontottek, hogy ha Johannitza
1iJbol elleniik temadna, akkor a tebor elott sorakoznak fel,
es ott verjek be a temadest. S az egesz seregben kihirdettek,
hogy senki se mereszkedj ek megszegni ezt a parancsot, ber-
milyen kieltozest vagy lermet hall is. Azt is elhateroztek,
hogy a veros fele eso oldalon Manassier de l’Isle-lel egyiitt
Geoffroy marsall fogJa biztositani a vedelmet.
3 57 I Igy toltottek el a csiitortokre virrado eJ szaket. Reg-
gel miset hallgattak, maJd elkoltottek reggeliJ iiket. Ekkor a
kunok ismet rajtuk iitottek, es egeszen a setrakig meresz-
kedtek. Felhangzott a riado, azonnal fegyver ragadtak, es
ahogy korebban megellapodtak volt, az osszes zeszloalJ
felsorakozott a tebor elott.

130
 LXXXI
A keresztesek vereseget szem/ealnele ;
Balduin joglyul esile

3 58 I Louis grof hagyta el eloszor a tebort, zeszloaljeval

egyiitt. Uldozobe vette a kunokat, s ugyanerre szolitotta
fel Balduin cseszert is. De o, JaJ! Nem tartottek meg, amit
elozo este clhateroztakl Legalebb ket merfoldon et iildoz-
tek a kunokat, sot kozelharcba is bocsetkoztak veliik. Mi-
uten egy Jo darabig iildoztek oket, a kunok hirtelen elleni.ik
fordultak es nagy kieltozesok kozepette nyilazni kezdtek
oket.
3 59 I A csapataink azonban nemcsak lovagokbol elltak,
hanem olyan harcosokbol is, akik nem ertettek igazen a
fegyverforgateshoz; ezek ugyancsak megijedtek, es meg-
futamodtak. Louis grof, aki elsokent vetette maget a kiiz-
delembe, ket helyiitt is siilyosan megsebesiilt; amikor a
kunok es vlahok heves temadesba fogtak, leesett a loverol.
Egyik lovagJa azonban, nev szerint Jean de Friaize, leszellt
nyergebol es felvette a grofot maga melle. Louis grof em-
berei koziil sokan ezt mondtek uruknak: ,,Jo urunk! Menj
el innen, hiszen ket helyiitt is slilyosan megsebesiiltel!”
De o ezt velaszolta: ,,Istennek nem tetszo dolog volna, ha
valaha is azt vethetnek szememre, hogy megfutamodtam,
es magera hagytam a cseszert a csatamezon.”
360 I A cseszer, aki szinten nagy kiizdelmet vivott,
harcra szolitotta katoneit, kiJ elentette, hogy soha nem fog
meghetrelni, s arra kerte oket, hogy tartsanak ki mellette.
Akik csak ott voltak, mind taniisithatjekz soha egyetlen lo-
131
vag nem vedekezett obban, mint o. Az iitkozet sokeig tar-
tott; voltak, akikJol harcoltak, de akadt olyan is, aki meg-
futamodott. Vegiil azonban - minthogy Isten a szerencset--
lenseget is eltiiri — vereseget szenvedtek. Balduin cseszer,
aki nem volt hajlando meghetrelni, valamint Louis grof a
csatamezon maradt: a cseszert foglyul ejtettek, Louis grof
pedig elesett.
361 I (9, JaJ! Mily fejdalmas vereseg volt ez! Itt esett el
Pierre de Bethleem piispok, Etienne du Perche, Geoffroy
grof frvere, Renaud de Montmirail, Nevers grof vere,
valamint Mathieu de Wallincourt, Robert de Ronssoi,
Jean de Friaize, Gautier de Neuilly, Ferry d’Yerres, frvere,
Jean, Eustache de Heumont, f1vere,Jean, Baudouin de Neu-
ville, es sokan mesok, akiket most nem emlit konyviink.
S akik eletben maradtak, azok lelekszakadva menekiiltek a
tebor fele.

LXXXII

A keresztesek jelhagynale Drinepoly ostromtiual

362 I Ezt letven, Geoffroy champagne-i marsall, aki a

veros egyik kapuja elott orkodott, katoneival a leheto leg-
gyorsabban elhagyta teborhelyet, es a mesik kaput orzo
Manassier de l’Isle-t is felszolitotta, hogy kesedelem nelkiil
kovesse ot. Csapateval sietve a menekiilo harcosok ele veg-
tatott, akiket sikeriilt megellitania es maga kore gyiijtenie.
Manassier de l’Isle, amilyen gyorsan csak tudott, csatlako-
zott hozze embereivel. Ily modon mer erosebb csapatuk
volt; s mindazokat, akiket a menekiilok koziil fel tudtak
tartoztatni, a sajet zeszloaljeba soroltek.

132
 363 IA menekijlesnek del es alkonyat kozott vetettek
veget. Tobben ligy meg voltak remiilve, hogy megelozve
Geoffroy-t es embereit, setraikba es szellesukra menekiiltek.
Igy lett vege a megfutamodesnak. Ekkor az iildozo kunok,
vlahok es gorogok is megelltak, es ijaikkal, nyilaikkal zak-
lattek csapatunkat. Katoneink mozdulatlanul neztek veliik
farkasszemet az eJszaka leszellteig, mikor is a kunok es a
vlahok visszavonultak.
364 I Ezuten Geoffroy de Villehardouin, Champagne es
Rhomania marsallja, iizenetet kiildott a teborba a velencei
dozsenak — aki mer nagyon idos volt es alig letott, de na-
gyon bolcs, betor es erelyes fer li volt —, arra kerve, hogy
JoJJon azonnal arra a helyre, ahol csapateval tebort vert.
S a dozse ekkent cselekedett. Mikor megerkezett, a marsall
felrevonta, es igy szolt hozze: ,,Nagytir! Letod, mino sze-
rencsetlenseg szakadt renk: elveszitettiik Balduin cseszert,
Louis grofot es legJobb vitezeink tobbseget. Most gondol-
Junk azzal, hogyan menthetnenk meg a tobbieket; mert ha
Isten nem konyoriil rajtunk, vegiink van.”
365 I Ekkor a kovetkezot hateroztek el: a velencei dozse
visszater a teborba es lelket ont a katonekba; megparan-
csolJa nekik, hogy mindenki ellJon ismet fegyverbe, es ve-
rakozzek nyugodtan szellesen vagy setreban. Geoffroy mar-
sall pedig csapateval a teboron kiviil harckesziiltsegben
marad egeszen az eJszaka beellteig, nehogy az ellenseg lessa
oket elvonulni; s amikor maJd bealkonyul, mindannyian
elvonulnak a veros alol; tigy hateroztak, hogy a velencei
dozse fogJa vezetni a sereget, Geoffroy marsall pedig az
utovedet.

133
 LXXXIII

A sereg uisszavonulcisa

366 I Megvertek tehet, mig leszellt az eJ, s ekkor - meg-

ellapodesuk szerint — a velencei dozse elindult a sereggel,
Geoffroy marsall pedig az utovedet vezette. Lassan halad-
tak; az osszes gyalogos es lovas vitezt, valamint a sebesiil-
teket is magukkal vittek, senkit nem hagytak hetra. Egy
Rodosto nevezetii tengerparti veros fele lovagoltak, mely
koriilbeliil heromnapi eresraesik attol a helytol, ahonnan
elindultak. Igy hagytek el tehet Drinepolyt, s az esemeny,
amelyet elbeszeltiink, a Krisztus sziiletese uteni I205. esz-
tendoben tortent.
367 I Azon az eJszaken, mikor a sereg elhagyta Drine-
polyt, egy szezad vitez kiilonvelt tole, mert hamarebb es
rovidebb titon akart Konstantinepolyba erkezni, s ezert szi-
gorli feddesben reszesiiltek. Ezzel a csapattal tartott egy
Girard nevii lombardiai grof, aki az orgrof hiiberese volt,
Eudes de Ham, a vermandois-i Ham verkastely ura, Jean
de Maseroles, s rajtuk kiviil meg vagy huszonot lovag, ki-
ket nem sorol fel konyviink.
368 I A csiitortok esti vereseg uten szombat estere erke-
zett meg ez a csapat Konstantinepolyba, mely otnapi Je-
resra fekszik Drinepolytol. Beszemoltak a tortentekrol
Pietro di Capua biborosnak, Ince romai pepa legetusenak,
Conon de Bethune-nek, akire a cseszer Konstantinepoly
orizetet bizta, valamint Milon le Brebant-nak es a tobbi
nemestirnak. A konstantinepolyiak nagyon megijedtek, es
azt gondoltek, hogy akiktol Drinepoly alatt elveltak, azok
mind odavesztek, minthogy nem kaptak roluk hireket.
 LXXXIV
Pierre de Bracieux es Payen d’Orleans talcilleozile
a uisszavonulo sereggel

369 I Most elhagyjuk az aggodva verakozo konstanti-

nepolyiakat, s visszateriink a velencei dozsehoz es Geoffroy
marsallhoz, akik Drinepoly alol Jovet egesz eJszaka lova-
goltak, es reggelre egy Pamphiilon nevii veroshoz erkeztek.
Nos, halljetok, mikent kovetkeznek az esemenyek Isten
akarata szerint: ezen az eJJelen ebben a verosban szellt meg
Pierre de Bracieux, Payen d’Orleans, es sok, Louis grof
foldJ erol valo vitez. Ez a csapat mintegy szez kivelo lovag-
bol es szeznegyven lovas katonebol ellt, akik a szoroson
trilrol erkeztek, es a drinepolyi teborba igyekeztek.
370 I Midon megpillantottek a kozeledo csapatot, azon
nyomban fegyvert ragadtak, mert gorogoknek hittek oket.
Felfegyverkeztek es felderitoket kiildtek elebiik, akik kide-
ritettek, hogy a megvert sereggel talelkoztak, s visszaterve
Jelentettek, hogy Balduin cseszer odaveszett, s vele uruk,
Louis grof is, kinek foldjerol es kiseretebol valok voltak.
371 IFeJdalmasabb hirt nem is hozhattak volna. Sok
konnyet hullattak ekkor a vitezek, s gyeszukban es feJdal-
mukban keziiket tordeltek. Es ahogyan voltak, teljes fegy-
verzetben a visszavonulok ele indultak, s talelkoztak
Geoffroy champagne-i marsallal, ki nagy gondba meriilve
vezette az utovedet. Johannitza, Valachia es Bolgeria ki-
relya ugyanis hajnalban Drinepoly ale erkezett seregevel.
S amikor tudomeserajutott, hogy a mieink mer eltevoztak,
utenuk eredt, es nem talelven oket, nagy haragra gerjedt.
I35
Szerencse, hogy nem lelt a nyomunkra, mert kiilonben a
mieink koziil egyetlen ember sem tert volna vissza.
372 I ,,Nagyt'1r! — szoltak Geoffroy marsallhoz. — Miben
lehetiink szolgelatodra? Mindent megtesziink, amit ki-
vensz.” A marsall ezt velaszolta nekik: ,,LetJetok, milyen
ellapotban vagyunk. Ti azonban frissek es kipihentek vagy-
tok, lovaitokkal egyiitt; ezert ti alkotjetok maJd az utove-
det, en pedig eloremegyek, hogy buzditsam katoneinkat,
akiknek erre igen nagy sziiksegiik van, mert ugyancsak
megijedtek.” Ahogy Javasolta, aszerint cselekedtek, es szi-
vesen eleget tettek a keresnek. S nagyonjol helytelltak uto-
vedkent, mert becsiiletes, Jo vitezek voltak.

LXXXV
A sereg Roclostoba érleezile

373 I Geoifroy champagne-i marsall lovagolt tehet az

elen, o vezette a sereget, s addig lovagoltak, mig abba a
verosba nem erkeztek, melyet Khariopolisznak neveznek.*
Letven, hogy lovaik kiferadtak az egesz ejszakai lovagles-
tol, Geoifroy betert a verosba, es deltejban pihenot rendelt
el. Megetettek a lovakat, s maguk is ettek abbol a keves
elelembol, amit taleltak.
374 I Az eJszaka beellteig ebben a verosban maradtak.
S Johannitza, Valachia kirelya osszes katonejeval egesz nap
a nyomukban Jert, es alig ket merfoldre teborozott le to-
liik. Mikor leszellt az eJszaka, a verosban megpihent vite-
zek felfegyverkeztek es tovebbindultak. Geoffroy marsall
haladt az elen, s ugyanazok voltak utovedben, akik nappal.
Egesz eJJel es mesnap egesz nap nagy felelemben es erolte-
136
tett menetben lovagoltak, mig megerkeztek a nagyon gaz-
dag es eros, gorogok lakta Rodostoba. Minthogy azok ve-
dekezni sem mertek, a mieink bevonultak a verosba, meg-
szelltak itt, s vegre biztonsegban voltak.
375 I A drinepolyi seregbol megmaradottak tehet ekkent
menekiiltek meg, ahogyan elbeszeltiik. Ezuten Rodosto
veroseban tanecskozest tartottak, ahol kijelentettek, hogy
Konstantinepolyert Jobban aggodnak, mint sajet magu-
kert. Majd Jo hirnokoket velasztottak, akiket a tengeren et
Konstantinepolyba kiildtek. A hirnokok eJJel-nappal titon
voltak, es megerkezve azt mondtek a verosban maradot-
taknak, hogy ne nyugtalankodjanak, mert a drinepolyi se-
regbol sokan megmenekiiltek, es amilyen gyorsan csak te-
hetik, visszaternek hozzeJuk.

LXXXVI
Hetezer Ieeresztes elliagyja a hadat

376 I Mikor a hirnokok megerkeztek Konstantine-

polyba, ot hatalmas, szep velencei haJo mer tele volt zaren-
dokokkal, lovagokkal es kozkatonekkal, akik eppen Bi-
zenc elhagyesera es a hazejukba valo visszateresre kesziil-
tek. Az ot hajoban mintegy hetezer fegyveres harcos volt,
kozottiik Guillaume, Bethune egyhezi vednoke, Baudouin
d’Aubigny es Jean de Virsin, Luuis grof hiiberese, valamint
legalebb szez mes lovag, kiket nev szerint nem emlit
konyv nk.
377 I Pietro di Capua magiszter, Ince romai pepa bibo-
ros-legetusa, Conon de Bethune, a cseszer konstantine-
polyi helytartoja, Milon le Brebant es sok mes Jeles vitez

137
az ot haJohoz ment, es kerve kerte a hajora szellokat, hogy
konyoriilj enek azokon a keresztenyeken s azokon a torve-
nyes uraikon, akik elhulltak a csateban, es ha Istent ismer-
nek, maradjanak az orszegban. De a tevozni kesziilok nem
hallgattak rejuk, hanem kifutottak a kikotobol. A vitorle-
kat felhiizva Isten akarata szerint elhajoztak, es a szel eppen
Rodosto kikotojebe vetette oket: ez az azuten kovetkezo
napon tortent, hogy a vesztett csatebol megmenekiilt ka-
tonek a verosba erkeztek.
378 I Mikent a konstantinepolyiak, a rodostoiak is,
Geoifroy marsallal az elen, kerve kertek oket, hogy legye-
nek konyoriilettel az orszeg irent, es maradjanak. mert
soha nagyobb sziikseg nem volt meg segitsegiikre. A te-
vozni kesziilok azt feleltek, l1ogy gondolkozni fognak a
dolgon, es mesnap velaszt ad11ak nekik. De halljetok, mi
tortent ezen az eJJelen a verosban!
379 I Volt egy nagy becsben ello, neves lovag Louis grof
foldJerol, akit Pierre de Frouville-nak hivtak. Ez a lovag
fegyverzetet es embereit hetrahagyva, az eJszaka leple
alatt elszokott, es felszellt Jean de Virsin haJoJera. (Virsin
verosa Louis blois-i es cl1artrain-i grof foldJen fekszik.)
Az ot l1aJon levo keresztesek pedig —- akiknek mesnap reg-
gel kellett volna velaszt adniuk Geoffroy marsallnak es a
velencei dozsenak -, amint a nap felJott, nyomban felvon-
tek a vitorlekat es" szo nelkiil elhajoztak. Stilyos feddest
kaptak ezert abban az orszegban, ahonnan eltevoztak, s
abban is, ahove mentek, de mindenekelott Pierre de Prou-
ville-t marasztaltek el. Ezert mondjek, hogy nagy rosszat
cselekszik az, aki a haleltol valo felelmeben olyat tesz, amit
azuten egesz eleteben a szemere vetnek.

138
 LXXXVII
A leeresztes csapatole talrilleozesa; Balduin uérét,
Henrileet régensnele teszik meg

380 I Most elhagyjuk azokat, akik elhajoztak, es Hen-

rikrol, Balduin bizenci cseszer frvererol szolunk, aki el-
hagyta a n1eghoditott Adramiittiont, es Abiidosz verosen
keresztiil Drinepoly fele, frvere segitsegere indult. Vele
mentek a helybeli ormenyek is, akik temogattek a gorogok
elleni kiizdelmeben; ezek felesegestiil es gyerekestiil 1nint-
egy htiszezren voltak, s nem mertek tovebb a tartomenyban
maradni.
381 I Henrik kozben hirt kapott azoktol a gorogoktol,
akik megmenekiiltek a drinepolyi csatebol, s megtudta,
hogy frvere, Balduin cseszer, Louis grof es sok mes lovag
odaveszett. Ezuten azoktol a megmenekiilt keresztesektol
is hir erkezett hozze, akik Rodostoban voltak; arra kertek,
hogy mielobb siesse11 hozzejuk. Mivelhogy minel elobb
Rodostoba akart erni, hetrahagyta az ormenyeket — akik
felesegiikkel, gyerekeikkel, kocsijuk mellett gyalogszerrel
vonultak, s nem tudtak olyan gyorsan haladni, mint a lo-
vagok —, azt gondolven, hogy telJ es biztonsegban Johetnek
utena s nincs mitol tartaniuk. Kiseretevel egy Kortakopo-
lisz nevezetii mezoverosban szellt meg.
382 I Ugyanezen a napon erkezett oda Anseau de Cour-
celles, Geoffroy marsall unokaoccse — akihez a marsall
hirnokoket kiildott Makre, Traianupolisz es Baia videkere
(mely teriiletet hobertartomenykent kapta volt) -, azokkal
a vitezekkel egyiitt, akik Renier de Trit-et elhagyva Phi-

’ I39
lippopoliszbol indultak titnak. Ez a csapat mintegy szez ki-
velo lovagbol es legalebb otszez lovas vitezbol ellt, s mind-
annyian Drinepolyba igyekeztek, hogy segitseget nyLiJ tsa-
nak Balduin cseszernak.
383 I Mikent a tobbiekhez, hozzejuk is eljutott a cseszer
veresegenek hire. Ekkor megfordultak, hogy Rodostoba
menjenek, es Kortakopoliszban, abban a mezoverosban
akartak megszellni, ahol Balduin cseszer frvere, Henrik is
megszellt. Mikor Henrik es vitezei meglettek oket, fegy-
vert ragadtak, mert azt hittek, hogy a gorogokjonnek elle-
giik. S amazok ugyanezt veltek Henrik csapaterol. De ve-
niil is felismertek, es boldogan lettek viszont egymest.
Mesnap reggelig biztonsegban terhettek nyugovora a me-
zoverosban.
384 I Mesnap titra keltek es egyenesen Rodostoba indul-
tak. Estere erkeztek meg a verosba, ahol talelkoztak a ve-
lencei dozseval, Geoffroy marsallal es a tobbiekkel, akik a
drinepolyi csatebol megmenekiiltek. Nagy orommel fo-
gadtek oket. Mindannyian sok konnyet ontottak baretai-
kert. Magassegos eg! Milyen ker, hogy ez a sok vitez, aki
itt osszegyiilt, nem volt ott Balduin cseszerral es a tobbiek-
kel Drinepoly alatt! Akkor nem erte volna oket ekkora
veszteseg. De Isten meskeppen rendelkezett.
385 I A mesnapot es az utena kovetkezo napot a veros-
ban toltottek, es rendeztek iigyeiket. Henriket, Balduin
cseszer veret megtettek a cseszerseg regensenek. Ekkor
azonban sajnelatos esemeny tortent az ormenyekkel, akik
Henriket, Balduin cseszer frveret kovettek. Az orszeg lakoi
ugyanis osszesereglettek es szetvertek oket, s mindojiiket
megoltek vagy foglyul eJtettek.

140
 LXXXVIII
Visszateres Konstantinepolyba ;
a keresztesek segitseget leernele a ptipcitol, Franciaorszcigtol
es mes orsztigoktol; a dozse haltila

386 IJohannitza, Valachia es Bolgeria kirelya egesz se-

regevel kozeledett, es az osszes 1itJeba eso teriiletet elfog-
lalta. A tartomenyok, a verosok es a verak melleJe elltak,
kun lovasai pedig egeszen Konstantinepolyig mereszked-
tek. Henrik, a cseszerseg regense, a velencei dozse es Geoff-
roy marsall meg Rodostoban volt, mely heromnapi Je-
resra fekszik Konstantinepolytol. Miuten tanecskozest tar-
tottak, a velencei dozse helyorseget hagyott Rodostoban,
mely a velenceiek birtokeban volt. Mesnap felellitottek a
zeszloaljakat, es elindultak Konstantinepoly fele.
387 I Midon Szeliimbrieba erkeztek, mely ketnapi Je-
resra fekszik Konstantinepolytol, s amely Balduin cseszer
birtoka volt, Henrik a katoneibol helyorseget l1agyott a
verosban. Ezuten folytattek-1itJukat Konstantinepolyba,
ahol a nep nagy orommel fogadta oket, mert igen nagy
rettegesben elt. S ez nem csoda, hiszen Konstantinepolyon,
Rodoston es Szeliimbrien kiviil minden foldet elveszitet-
tek, az orszegban Johannitza, Valachia es Bolgeria kirelya
volt az or. A Szent Gyorgy-szoroson tiil is csak Szpigua
veret tudtek megtartani, ezen kiviil az egesz tartomeny fe-
lett Theodorosz Laszkarisz uralkodott.
388 I Ekkor a berok iigy hateroztak, hogy kovetek 1itJ en
segitseget kernek Ince romai pepetol, Franciaorszegtol,
Flandrietol es mes orszegoktol. Nevelon soissons-i piispo-
141
kot, Nicolas de Mailly-t es Jean Bliaut-t Jeloltek ki kove-
teknek; a tobbiek pedig nagy aggodalommal neztek aJovo
ele Konstantinepolyban, mert attol tartottak, hogy az
egesz orszegot elveszitik. Ekkeppen telt el az ido piinkos-
dig, s ezalatt igen nagy veszteseg erte a sereget: Enrico
Dandolot betegseg temadta meg es meghalt. Nagy tisztes-
seggel temettek el a Hagia Sophia-szekesegyhezban.
389 I S amikor elerkezett a piinkosd, az orszeg mer telj e-
sen Johannitzenak, Valachia es Bolgeria kirelyenak ke-
nyere-kedvere volt kiszolgeltatva. Csak a kunokat nem
tudta az orszegban tartani, minthogy azok a meleg miatt
nem voltak hajlandok tovebb harcolni, es visszatertek ha-
zejukba. Johannitza azonban bolgerokbol es gorogokbol
ello hadeval Thesszalonike irenyeban az orgrof ellen vo-
nult. Az orgrofpedig, ertesiilven Balduin cseszer veresege-
rol, felhagyott Nauplia ostromeval, es annyi katoneval,
amennyit csak mageval tudott vinni, Thesszalonikebe in-
dult, hogy megerositse az ottani helyorseget.

LXXXIX

Henrik gyozelmei a go'ro;go'le_Ielett

390 I Henrik, Balduin bizenci cseszer frvere, annyi kato-

neval, amennyit mageval tudott vinni, a Konstantinepoly-
tol heromnapi Jeresra fekvo, gorogok lakta Csorlu ellen
i11dult. A veros behodolt Henriknek, es a gorogok hiiseget
eskiidtek neki, de olyan hoseget, melyet nemigen volt szo-
kes megtartani ez ido teJt. Ezuten Arkadiupolisz veroseba
lovagolt, melybol a gorogok elmenekiiltek, nem merven
beverni a regenst. Innen Biziie veroseba,* egy Jol megero-
142
sitett es szemos gorog eltal vedett helysegbe ment, mely
szinten behodolt neki. Majd Neapolisz* verosehoz erke-
zett, melyet ugyancsak eros gorog helyorseg vedett.
391 I Mikor a mieink temadest akartak inditani, a goro-
gok megadest ajenlottak fel. De amig egyezkedtek, a sereg
katonei — Henrik s a tergyalest folytatok tudta nelkiil es
akarata ellenere — behatoltak a verosba, es oldosni kezdtek
a gorogoket, a verost pedig kifosztottek. Sok volt a halott
es sok foglyot is eJ tettek. Ekkeppen vettek be a keresztesek
Neapoliszt, ahol herom napig maradtak. A gorogoket oly-
annyira megremitette ez az oldokles, hogy a videk osszes
veroset es veret elhagytek, es mindannyian a ket legJobban
megerositett verosba, Drinepolyba es Didiimoteikhonba
menekiiltek.

XC
Szerresz lvehorloljohannitzcinak,
alei megszegi adott szavrit

392 I Ez ido teJt tortent, hogy Johannitza, Valachia es

Bolgeria kirelya egesz seregevel az orgrof ellen vonult, es
Szerresz verosehoz erkezett. Az orgrof, marsallJa, Guil-
laun1e d’Arles es egy nagy tekintelyii kivelo lovag, Hugues
de Coligny vezetesevel sokJo vitezbol ello eros helyorseget
hagyott a verosban. Johannitza azonban ostrom ale vette
oket, es rovid ido alatt rohammal elfoglalta a kiilso verat.
A kiilso ver elestekor nagy szerencsetlenseg erte a vervedo-
ket: Hugues de Coligny megsebesiilt a szemen, es belehalt
seriilesebe.
393 I A tobbieket nagy remiilet fogta el, amikor Hugues
de Coligny, mindojiik kozt a legJobb vitez elesett. Vissza-

I43
htizodtak az eros belso verba, de Johannitza folytatta az
ostromot, ko- meg derdahajito gepeit is felellitotta. Alig
kezdte meg az ostromot, midon a vedok egyezkedni pro-
beltak vele, amiert komoly feddest es szemrehenyest kap-
tak. Az egyezseg ertelmeben etadtek a veratJohannitzenak,
o pedig eskiit tett nekik huszonot legmagasabb rangii em-
bere eltal, hogy lovaikkal, fegyvereikkel es minden holmi-
Jukkal egyiitt epsegben Thesszalonikebe, Konstantine-
polyba vagy Magyarorszegra tevozhatnak.
394 I Miuten igy etadtek Szerresz veret, Johannitza ma-
gehoz l1ivatta a vervedoket, es tebora kozeleben szellesolta
el oket; igen nyeJas volt hozzejuk, s meg ajendekokat is
kiildott nekik. Herom napig bent veliik igy, maJd igeretet
megszegve elfogatta oket, osszes Javaikat elvetette, s ruhet-
lanul, mezitleb es gyalogosan Valachieba kiildte oket.
A szegenyeket es a kisembereket, akik keveset ertek, Ma-
gyarorszegra kiildte, a tobbieknek pedig, akik tobbet er-
tek, feJ et vetette. Ily kegyetlen erulest kovetett el Valachia
kirelya. A sereget itt erte az egyik legfeJ dalmasabb veszte-
seg. Ezuten Johannitza leromboltatta a verat es a verost, s
az orgrof ellen indult.

XCI
A régens sileertelen ostroma Drinepoly ellen

395 I Henrik, a cseszerseg regense vitezeivel Drinepoly

ale vonult, es ostromot inditott a veros ellen, mely igen
kockezatos dolog volt, hisz annyi ember szorongatta sere-
get a verfalak mogiil es azokon kiviil, hogy vitezei sem-
minemii elelmet nem tudtak veserolni, sem zsekmenyolni,

I4-4
1 az
Alig
r
_)1'O-
zap-
1ak,
CH1-
.1I11- 4
ine-

ma-
olta
at is
'etet
het-
ket.
.\/Ia-
: er-
chia
ZlZC—
st, s

>011
igen
ere-
em-
)lni,
VAROSTROM CSATAJELENETTEL
legfeljebb csak egy keveset. Ekkor a franciek palenkokkal
es gerendekkal vettek koriil a tebor kiilso oldalet, a kato-
nek egy reszet kijeloltek ezek vedelmere, a tobbiek pedig
a veros feloli oldalon temadtak.
396 I Kiilonfele ostromgepeket es ostromletrekat is ke-
szitettek. Sokat veszodtek a veros bevetelevel, de nem Jer-
tak sikerrel, mert a ver nagyon eros volt, es a vedok sziler-
dan tartottek magukat. A mieinknek sok kellemetlenseget
kellett elszenvedniiik, es sokan meg is sebesiiltek koziiliik.
Az egyiklegJ obb lovagot, Pierre de Bracieux-t egy ko hom-
lokon talelta, s kis hijen megolte; de Istennek hela, ez nem
kovetkezett be, es hordegyon elszellitottek.
397 I Letven, hogy semmit sem tudnak tenni a veros el-
len, Henrik, a cseszerseg regense, valamint a ancia sereg
elvonult a veros alol. A kornyek lakoitol es a gorogoktol
zaklatva egy Pamphiilon nevii verosig lovagoltak, itt fel-
iitottek szellesukat, es ket honapig a verosban maradtak.
Kozben portyera indultak Didiimoteikhon kornyekere, es
aheny helyen csak megfordultak, onnan nagy zsekmennyal
tertek vissza. A tel bekoszonteig maradt a sereg ezen a vi-
deken; s ezalatt Rodostobol es a tenger mellekerol kiilon-
fele erukat kaptak.

I45
 XCII

Johannitza romba donti Philippopoliszt

398 I Most elhagyjuk Henriket, a cseszerseg regenset, es

Johannitzerol, Valachia es Bolgeria kirelyerol szolunk, ki-
nek — mint fentebb mondottuk volt — kiszolgeltattek Szer-
resz veroset, s aki erulo modon megolette azokat, akik
megadtekmagukat.JohannitzaThesszalonike irenyeba nyo-
mult elore, s ekozbe11 a videk nagy reszet feldtilta. A Thesz-
szalonikeben tartozkodo Montferrati Bonifec orgrofot
nagy megindultseg fogta el es nagyon lestijtotta urenak,
Balduin cseszernak veszte, a tobbi foember eleste, valamint
szerreszi verenak es katoneinak elvesztese.
399 I Letven, hogy tobbet nem erhet el, Johannitza
visszafordult seregevel es orszega fele vette 1itJet. Ekozben a
Philippopoliszt vedo lovagok es katonek —- a ver kapitenye-
nak Renier de Trit-et tette meg Balduin cseszer — ertesiil-
tek a cseszer es sok fotir veszterol, valamint arrol, hogy az
orgrofelveszitette Szerresz veroset, s letven, hogyan hagy-
tek el Renier de Trit-et rokonai, fra es unokaoccse, s hogy
milyen keves embere maradt, tigy veltek, a franciek soha
tobbe nem tudnak mer feliilkerekedni. Ekkor a katonek
koziil a popelikenok* felkerestekJohannitzet, es behodolva
neki, igy szoltak hozze: ,,Felseg! Lovagolj Philippopolisz
ale, vagy kiildd oda seregedet! Az egesz verost etadJuk ne-
ked!”
400 I Midon Renier de Trit errol Philippopoliszban er-
tesiilt, attol tartott, hogy ot is kiszolgeltatjek Johannitze-
nak. Ezert egy reggelen katoneival elhagyta a verat, es
146
abba a faluba ment, ahol a Johannitzenak behodolo pope-
likenok teboroztak le. Felgy1iJtatta a falut, melynek nagy
resze leegett a tiizben. MaJd az onnan herom merfoldre
fekvo Sztenimakhosz* vereba ment, melyet az o katonei
vedelmeztek. Itt azuten sokeig, vagy tizenherom honapig
volt koriilzerva; sok gond es nyomortiseg kozepette, ka-
tonei insegiikben meg lovaikat is megettek. Kilencnapi
Jeresra voltak Konstantinepolytol, de nem volt hiriik az
ottaniakrol, mint ahogyan azokna.k sem roluk.
401 I Johannitza kozben Philippopolisz ale kiildte sere-
get. Alig kezdodott el az ostrom, mikor a ver vedoi meg-
adtek magukat Johannitzenak, aki kegyelmet igert nekik.
Alig hangzott el igerete, nyomban megolette a veros erse-
ket, maJd a forangliak koziil tobbeket elevenen megny1i-
zatott, mesokat pedig megegettetett vagy lefejeztetett, a
megmaradottakat pedig vasra verve elhajtatta. A veros fa-
lait es bestyeit leromboltatta, a magas palotekat es a diszes
hezakat felgylijtatta. Igy pusztult el Philippopolisz nemes
verosa, a bizenci cseszerseg herom legerosebb verosenak
egyike.

XCIII
A régens megeroslti vrirait

402 I Most elhagyjuk Philippopoliszt, valamint a szte-

nimakhoszi verban koriilzert Renier de Trit-et, es vissza-
teriink Henrikhez, Balduin cseszer frverehez, aki a tel be-
ellteig Pamphiilonban tartozkodott. Henrik tanecsot tar-
tott beroival es alattvaloival, s tigy haterozott, hogy hely-
orseget hagy egy Ruszion nevezetii verosban,* mely gaz-
dag es termekeny foldon fekiidt az orszeg kozepso reszen.
I47
A helyorseg kapitenyai Thierry de Loos udvarnagy es
Thierry de Dendermonde udvarmester lettek. Henrik, a
cseszerseg regense szeznegyven lovagot es szemos lovas
vitezt adott mellejiik, s megparancsolta nekik, hogy foly-
tassanak harcot a gorogok ellen es orizzek Jol a haterokat.
403 I Ezuten tobbi katonejeval Biziie verosehoz vonult,
ahol szinten helyorseget hagyott, Anseau de Cayeux veze-
tesevel; mintegy szezhtisz lovagot es nagyszemri lovas vi-
tezt adott melleje. Egy mesik verosban, melyet Arkadiupo-
lisznak neveznek, a velenceiek ellitottak fel helyorseget.
Neapolisz veroset pedig Branaszra bizta Balduin cseszer
flvere. Branasz gorog volt, es Franciaorszeg kirelyenak no-
veret mondhatta felesegenek, s a gorogok koziil egyediil
ellt a franciek oldalera. E verosok vedoi harcot folytattak a
gorogokkel, szemos temadest inditva elleniik, s oket is sok
temades erte. Henrik pedig a vele marado katonekkal visz-
szahlizodott Konstantinepolyba.
404 I Johannitza, Valachia es Bolgeria kirelya, aki hatal-
mas es gazdag volt, ekozben nem tetlenkedett, hanem nagy
csapat kun es vlah harcost gyiijtott egybe. A karecsony
uteni harmadik heten Rhomania foldJ ere kiildte oket Dri-
nepoly es Didiimoteikhon vedoinek megsegitesere. S mi-
kor a vedok erositest kaptak, felbetorodtak, es bizak0dob-
ban indultak harcba.

148
 XCIV
A francz'rile ueresege Ruszion leozelélaen

405 I Gyertyaszentelo Boldogasszony iinnepe elott negy

nappal Thierry de Dendermonde verkapiteny es udvar-
mester mintegy szezhtisz lovaggal eJJeli portyera indult es
Ruszionban csak kisszemli helyorseget hagyott. Napfel-
keltekor egy faluba erkeztek, al1ol kunok es vlahok szelltak
meg. A faluban levok nem neszeltek meg kozeledesiiket,
igy azten raJtuk iitottek, sokat megoltek koziiliik, s vagy
negyven lovat zsekmenyoltak. E haditett uten visszafor-
dultak Ruszion fele.
406 I Ugyanezen az eJJelen mintegy hetezer kun es vlah
szinten portyera indult. Reggelre Ruszion vera ale erkez-
tek, esJo darabig ott is maradtak. A verat igen keves ember
vedte, ezek bezertek a kapukat es felmentek a verfalakra.
A temadok ekkor visszafordultak. Alig tevolodtak el mes-
fel merfoldnyire a verostol, mikor a Thierry de Dender-
monde vezette francia csapattal taleltek szemben magukat.
Mikor a franciek megpillantottek oket, negy zeszloaljba
rendezodtek. Lasso lepesben szendekoztak visszaterni Ru-
szionba; ha Isten is iigy akarta volna, hogy visszaterjenek,
ott biztonsegban lettek volna.
407 I A tomerdek kun, vlah es kornyekbeli gorog fele-
Jiik lovagolt. Mikor elertek a mieink utovedjet, kemenyen
temadni kezdtek oket. Az utovedet Thierry de Loos em-
berei alkottek. Thierry de Loos udvarnagy Konstantine-
polyban volt, ezert az utovedet fivere, Vilain vezette.
A kunok, vlahok es gorogok egesz kozelrol szorongattek

I49
oket, es sok lovukat megsebesitettek. Nagy volt a kieltozes
es a lerma, s az ellenseg nagy erovel Andre Durboise es
Jean de Choisy zeszloaljehoz szoritotta a hetvedet. A mie-
ink sokeig ellenelltak.
408 I Ellensegeik azonban kettozott erovel temadtak, es
Thierry de Dendermonde udvarmester zeszloaljeig vetet-
tek vissza oket. Nem sokkal kesobb a Charles du Fresne
vezette zeszloaljig szoritottek oket. A mieink addig hetrel-
tak igy vedekezve, hogy mer alig fel merfoldnyire voltak
csak Rusziontol. Az ellenseg azonban egyrejobban szoron-
gatta es egyre hevesebben temadta oket, es sok katonej ukat
meg lovukat megsebesitette. S mivel az esemenyek Isten
akarata szerint tortennek, a mieink nem tudtek tovebb tar-
tani magukat, s az ellenseg szetverte oket; ok nehezfegy-
verzetben voltak, ellensegeik viszont konnyiifegyverzet-
ben, es nyilaikkal leoldostek oket.
409 I G, JaJ! Mily fejdalmas nap volt ez a keresztenyek-
nek! A szezhtisz lovagbol mindossze tiz ha megmenekiilt
a haleltol vagy a fogsegtol. S akik megmenekiiltek, azok
Ruszionba futottak, s az ott levo franciekkal egyiitt bezer-
koztak a verba. Ekkor esett el Thierry de Dendermonde
udvarmester, Orry de l’Isle, egy kivelo es nagyra becsiilt
lovag, Jean de Pomponne, Andre Durboise, Jean de
Choisy, Guy de Con ans, Charles du Fresne, Vilain,
Thierry udvarnagy frvere. Konyviink nem emlitheti mind-
azoknak a nevet, akik itt leltek halelukat vagy itt estek fog-
segba. Az egyik legfeJ dalmasabb veszteseg es az egyik leg-
nagyobb csapes ezen a napon erte a Rhomania foldJen tar-
tozkodo keresztenyeket.
410 I A kunok, gorogok es vlahok, akik kenyiik szerint
pusztitottak ezen a videken es sokJo lovat meg pencelinget
150
zsekmenyoltak, ezuten visszafordultak. Ez a szerencsetlen
esemeny a Gyertyaszentelo Boldogasszony iinnepet meg-
elozo napon* tortent. Akik a csatebol megmenekiiltek, es
azok, akik Ruszionban maradtak, az eJszaka beellteval el-
hagytek a verost, s miuten egesz ej el menekiiltek, reggelre
Rodosto veroseba erkeztek.

XCV
Johannitza ejabb tcimadcisai; Neapolisz romlrisa

411 I E fejdalmas esemenyrol Henrik, a cseszerseg re-

gense akkor ertesiilt, mikor Gyertyaszentelo Boldogasz-
szony iinnepen kormeneten vett reszt a blakhemai Miasz-
szonyunk-templomban. Tudjetok meg, hogy a frankok
nagyon meg voltak remiilve Konstantinepolyban, s szinte
biztosra vettek, hogy az egesz orszeg elveszett. Ekkor Hen-
rik elhaterozta, hogy helyorseget kiild a Konstantinepoly-
tol ketnapi Jeresra fekvo Szeliimbrieba, s a veros vedelmet
Macaire de Sainte-Menehould-ra es otven lovagJera bizta.
412 I Nagy volt az orome Johannitzenak, Valachia kire-
lyenak, mikor eljutott hozze katonei haditettenek hire, hi-
szen a francieknak sok Jo vitezet oltek meg vagy eJtettek
fogsegba. Egesz orszegebol egybegyiij totte a hadra foghato
ferfiakat, es kunokbol, gorogokbol es vlahokbol felellitott
hatalmas seregevel betort Rhomania teriiletere. A verosok
es a verak tobbsege melleje ellt, s hihetetleniil nagy sereg-
gel kozeledett.
413 I Midon a velenceiek hiret vettek, mekkora sereggel
kozeledik Johannitza, elhagytek Arkadiupoliszt. Johan-
nitza seregevel Neapolisz vera ale erkezett, melyet gorogok
151
es latinok vedelmeztek, s amely Branasz birtoka volt, aze
a goroge, kinek a cseszerne (Franciaorszeg kirelyenak no-
vere) volt a felesege. A latinok kapitenya Begue de Fran-
sures, egy Beauvaisis videkerol szermazo lovag volt.Johan-
nitza temadest inditott a veros ellen es rohammal bevette.
414 I Az ostrom alatt rengeteg ember pusztult el. Begue
de Fransures-t Johannitza ele vezettek, aki azon nyomban
kivegeztette. Az osszes tobbi gorogot es latint, akik keve-
set ertek, valamint a kisembereket, az asszonyokat es gye-
rekeket lencra verve Valachieba vitette. Majd lerombolta
a szep es gazdag, Jo videken fekvo verost. Igy semmisiilt
meg Neapolisz verosa, mikent elbeszeltiik.

XCVI
Rodosto pusztulcisa

415 I Innen tizenket merfoldre, a tenger menten fekiidt

Rodosto hatalmas es gazdag verosa, melyet eros velencei
helyorseg vedett. Ezenkiviil egy mintegy ketezer fobol
ello lovas csapat is erkezett a veros vedelmere. De amikor
hiret vettek, hogy Neapolisz elesett, es Johannitza kivegez-
tette a ver vedoit, oly nagy remiilet fogta el oket, hogy tel-
Jesen osszeomlottak. S mivel Isten a szerencsetlensegeket is
eltiiri, a velenceiek hanyatt-homlok hajoikhoz rohantak,
es kis hiJen a vizbe tapostek egymest. A lovasok pedig,
akik Franciaorszegbol, Flandriebol es mes videkekrol valok
voltak, a szerazfoldon menekiiltek el.
416 I Tudjetok meg, hogy a balszerencsenek nem kellett
volna bekovetkeznie. A veros ugyanis oly eros volt, oly
szilerd falak es bestyek vettek koriil, hogy aligha akadt
152
volna ember, aki megostromolta volna, s Johannitza sem
temadt volna ellene soha. Mikor azonban mer csak felnapi
Jeresra volt Rodostotol, es megtudta, hogy a vervedok
elmenekiiltek, megindult a veros fele. Az ott maradt goro-
gok megadtek magukat Valachia kirelyenak, aki a kis- es
foembereket egyarent azon nyomban elfogatta, es Vala-
chieba vitette — csak azok menekiiltek meg, akiknek sike-
riilt elszokniiik -; a verost pedig leromboltatta. G, mek-
kora veszteseg volt ez! Rodosto volt Bizenc egyik leg-
szebb es legjobb fekveso verosa.

XCVII

Johannitza tovebbi ltoclitrisai es pusztitrisai

417 I Nem messze innen volt egy mesik veros, melyet

Panedosznak neveznek; itt szinten behodoltak Johannitze-
nak, aki leromboltatta es feldtilta a verost, lakoit pedig
ugyamigy Valachieba hurcoltatta, mint a rodostoiakat.
Ezuten a Jo tengeri kikotovel rendelkezo Herakleisz vero-
sehoz vonult,* mely a velenceiek birtokeban volt. A ve-
rost, melyet gyenge helyorseg vedelmezett, Johannitza ro-
hammal bevette. Itt is nagy meszerlest vitt vegbe a lakosok
kozott; az eletben maradottakat Valachieba vitette, a ve-
rost pedig ugyantigy leromboltatta, mint a tobbit.
418 I Innen a szep es eros Daonion verosehoz lovagolt:*
a lakosok nem merven ellenellni, kiszolgeltattek verosukat
Johannitzenak, aki feldlilta es leromboltatta Daoniont.
MaJd tovebbvonult Csorlu verosa fele, mely szinten beho-
dolt neki. Ezt is leromboltatta, es lakoit rabsegba vetette.
Valahenyszor egy ver vagy veros behodolt, Johannitza ol-

153
talmat igert a lakosoknak, maJd megolette vagy rabsegba
hurcoltatta a ferfrakat es noket; soha egyetlen igeretet nem
tartotta meg.
419 I A kunok es a vlahok mer Konstantinepoly kapui
elott szeguldoztak, melyet Henrik, a cseszerseg regense ve-
dett annyi emberrel, amemiyit ossze tudott gyiiJ teni. A re-
gens nagyon lestiJtott es gondterhelt volt, mert nem volt
elegendo katoneJa, hogy megvedelmezze az orszegot.
A kunok elhajtottek a Joszegot, a ferfrakat, noket es gyer-
mekeket elhurcoltek, a verosokat es verakat pedig lerom-
boltek. El sem lehet kepzelni, mekkora pusztitest vittek
vegbe.
420 I Hamarosan egy Konstantinepolytol tizenket mer-
foldre fekvo veros, Athiira* ale erkeztek, melyet Henrik,
a cseszer frvere Payen d’Orleans-nak adomenyozott. A ve-
rosban rengeteg ember volt, a kornyek osszes lakoja oda-
menekiilt. A kunok es vlahok ostrom ale vettek es roham-
mal elfoglaltek Athiiret. Egyetlen mes verosban sem vittek
vegbe ekkora oldoklest, mint itt. S tudjetok meg, hogy
mindazokat a verakat es verosokat, melyek behodoltak
Johannitzenak, s amelyeknek o oltalmat igert, elpusztitotta
es lerombolta, lakosait pedig — mikent mondottuk — Va-
lachieba hurcoltatta.
421 I Konstantinepoly koriil otnapi Jeresra egyetlen te-
lepiiles sem maradt, melyet ne dtiltak volna fol, Biziie es
Szeliimbria kivetelevel, melyekben francia helyorseg volt.
Biziie veroset Anseau de Cayeux vedte vagy szezhtisz lo-
vaggal, Szeliimbriet pedig Macaire de Sainte-Menehou.ld
otven lovaggal. Henrik, Balduin cseszer vere a tobbi lo-
vaggal Konstantinepolyban maradt. Tudjetok meg, l1ogy
nagyon nehez helyzetben voltak, mert Konstantinepoly
kivetelevel mer csak ez a ket veros maradt a keziikon.
 XCVIII
A gorogok es a keresztesek megbeleelese.
Johannitza ostrom ale ueszi Ditliimoteilehont

422 I Ezt letven, a Johannitza hadjerateban reszt vevo

gorogok — akik behodoltak neki, es fellezadtak a franciek
ellen, akiknek verait es verosait Johannitza lerombolta, s
akikkel szemben egyetlen igeretet sem tartotta meg - elve-
szettnek es becsapottnak ereztek magukat. Tanecskozni
kezdtek egymes kozott, es Ligy veltek, hogyJoha11nitza
ugyanazt fogJa tenni Drinepollyal es Didiimoteikhonnal,
mint a tobbi verossal, s ha ezt a ket verost is elpusztitja,
akkor Rhomania orokre elveszett. Ezert titokban kovete-
ket kiildtek Branaszhoz Konstantinepolyba.
423 I A kovetek arra kertek Branaszt, hogy konyorog-
Jon Henriknek, Balduin cseszer fiverenek es a velenceiek-
nek, bekiilJ e11ek meg veliik, adjek et neki, Branasznak Dri-
nepolyt meg Didiimoteikhont. Elmondottek, a gorogok
mind haJlandok Branasz oldalera ellni, s ily modon a goro-
gok es a franciek egyesithetik eroi.ket. A Javaslatrol tanecs-
kozest tartottak, ahol kiilonfele velemenyek hangzottak
el, de vegiil tigy hateroztak, hogy Drinepolyt es Didiimo-
teikhont a hozzejuk tartozo birtokokkal egyiitt etengedik
Branasznak es felesegenek, a cseszernenak, aki Fiilop Agost
francia kirely novere volt, azzal a feltetellel, hogy Branasz
a cseszer es a cseszerseg erdekeit fogJa szolgelni. Ekkeppen
kotottek egyezseget es bekeltek meg egymessal a gorogok
es a franciek.
424 I Johannitza, Valachia es Bolgeria kirelya, aki hosz-

I55
szasan idozott Rhomanieban, es az egesz boJt alatt, de meg
hlisvet uten is Jo ideig diilta az orszegot, visszafordult Dri-
nepoly es Didiimoteikhon fele, azzal a cellal, hogy ugyan-
azt teszi veliik, mint a tobbi verossal. Mikor a vele levo
gorogok lettek, hogy Drinepoly fele tart, eJJel es nappal
htiszaseval, harmincaseval, 11egyvenesevel, szezaseval kezd-
tek elszokdosni tole.
425 I Midon Johannitza Didiimoteikhon ale erkezett, azt
kerte a lakosoktol, hogy —- mikent a tobbi verosban — bo-
csessek be. Gk azonban nem tettek eleget keresenek, s ezt
velaszoltek: ,,Nagy1ir! Midon megadtuk magunkat neked,
es felkeltiink a franciek ellen, megeskiidtel, hogy legjobb
hited szerint vedelmezni es ovni fogsz benniinket. De nem
ezt cselekedted, hanem tonkretetted Rhomaniet. S Jol tud-
Juk, l1ogy ugyanazt szendekozod veliink is tenni, mint a
tobbiekkel.” Ezt hallven, Johannitza ostrom ale vette Di-
diin10teikhont, és tizenhat hatalmas kohajitot ellittatott fel
a veros koriil. MindenfaJta ostromgepet is ecsoltatott, maJd
drilni kezdte a kornyezo videket.
426 I Ekkor Drinepoly es Didiimoteikhon lakoi kovete-
ket kiildtek Konstantinepolyba Henrikhez, a cseszerseg re-
gensehez, es Branaszhoz, azzal a keressel, hogy ha Istent
ismernek, JoJJenek az ostromlott Didiimoteikhon segitse-
gere. A keres hallaten a konstantinepolyiak tanecskozest
tartottak a Didiimoteikhonnak nyiijtando segitseg iigye-
ben. Sokan koziiliik ova intettek attol, hogy elhagyjek
Konstantinepolyt, es kockera tegyek a megmaradt keresz-
tenyek eletet. De vegiil is az a dontes sziiletett, hogy el-
hagyjek a verost, es Szeliimbrieba mennek.
427 I A romai pepa biboros-legetusa biinbocsenatot hir-
detett es adott mindazoknak, akik csateba indultak, s a ha-
156
lel vert reJuk. Ezuten Henrik annyi katoneval, amennyit
csak mageval tudott vinni, elhagyta Konstantinepolyt, es
Szeliimbria verosehoz lovagolt; a veros alatt leteborozott,
es egy Jo hetig a teborban maradt. Mindennap erkeztek
hozze a kovetek Drinepolybol, arra kerve, hogy konyo-
riilJon es segitsen raJtuk, mert kiilonben vegiik van.

XCIX

A francicile Didiimoteilehon segltsegere inclulnale

428 I Henrik tanecsot tartott beroival, s iigy hateroztak,

hogy a szep es eros Biziie veroseba mennek. S amikent ha-
teroztak, iigy is cselekedtek; megerkezven Biziie verose-
hoz, Keresztelo Szent Jenos iinnepenek eloestejen letebo-
roztak a veros elott. Ugyanezen a napon kovetek erkeztek
Drinepolybol, es igy szoltak Henrikhez, Balduin cseszer
frverehezz ,,NagyLir! Ha nem segitesz Didiimoteikhon ve-
rosen, tudd meg, egy hetnel tovebb nem tudja tartani ma-
get; Johannitza kohajitoi negy helyen leromboltek a ve-
rosfalakat, es katonei mer ket izben is feljutottak a bes-
tyekra.”
429 I Henrik ekkor tanecsot kert beroitol, mitevo le-
gyen. Kiilonfele velemenyek hangzottak el, de a tanecsko-
zes vegen igy szoltak a berok: ,,Urak! Olyan messze Jutot-
tunk mer, hogy szegyenben maradunk, ha most nem nyiiJ-
tunk segitseget Didiimoteikhonnak. Mindenki gyonjon,
eldozzon meg, es azuten szervezziik meg zeszloalJ ainkat!”
Koriilbeliil negyszez lovagra szemithattak, nem tobbre.
Majd hivattek a Drinepolybol erkezett koveteket, s meg-
kerdeztek toliik, mennyi katoneJa van Johannitzenak.
I57
A kovetek azt feleltek, hogy koriilbeliil negyvenezer har-
cosa lehet, a gyalogosokat nem szemitva, kiknek szemet
nem ismerik.
430 I Magassegos eg! Mily veszelyes harcra vellalkozott
ez a maroknyi csapat ekkora ellenseggel szemben! Keresz-
telo Szent Jenos iinnepenek reggelen* mindannyian meg-
gyontak es eldoztak, s mesnap Litnak indultak. Az elohadat
Geoffroy, Rhomania es Champagne marsallja, valamint
Macaire de Sainte-Menehould vezette. A mesodik zeszlo-
alJ parancsnokai Conon de Bethune es Milon le Brebant
voltak; a harmadike Payen d’Orleans es Pierre de Bra-
cieux; a negyedike Anseau de Cayeux; az otodike Baudouin
de Beauvoir; a hatodike Hugues de Beaumetz; a hetedike
Henrik, Balduin cseszer fivere; a nyolcadike — a aman-
doke — Gautier d’Escornai. Az utovedet Thierry de Loos
udvarnagy vezette.
431 I Herom napig lovagoltak telJes hadrendben; soha
senki nem indult meg nagyobb veszelyek kozepette csa-
teba. Ketfajta veszely is fenyegette oket: egyreszt nagyon
kevesen voltak azokhoz kepest, akik ellen harcba indultak,
mesreszt pedig nem biztak benne, hogy a gorogok, akikkel
megbekeltek, oszinten segiteni fogjek oket. Attol tartot-
tak, hogy ha baJba keriilnek, a gorogok Johannitza olda-
lera ellnak, aki - mint hallottetok — igencsak kozel volt
mer ahhoz, hogy bevegye Didiimoteikhont.

158
 C

A leeresztesele tilclozile a visszauonulo Johannitzcit

432 I Mikor Johannitza ertesiilt a franciek kozeledeserol,

nem merte beverni oket, hanem ostromgepeit elegetve,
felszedte teboret. S tudjetok meg, mindenki csodenak tar-
totta, hogy elvonult Didiimoteikhon alol. Henrik, a cse-
szerseg regense negy nap mlilva erkezett Drinepoly ale, es
a fold egyik legszebb mezejen, Drinepoly folyojenak part-
Jen iitott tebort. Mikor a drinepolyiak megpillantottek
oket, kormenetben keresztekkel vonultak elejiik, es soha
nem letott orommel fogadtek oket. S Joggal cselekedtek
ezt, mert amig a franciek meg nem erkeztek, egyeltalen
nem voltak konnyii helyzetben.
433 I Ekkor hir erkezett a franciek teboreba, hogy Jo-
hannitza egy Rodestuic* nevii verkastelyban szellt meg.
Mesnap reggel a francia sereg iitra kelt, es Rodestuic vera
fele vonult, hogy megiitkozzek Johannitza hadeval.Johan-
nitza azonban felszedte teboret, es tovebbvonult orszega
fele. A franciek ot napon keresztiil kovettek, de nem ertek
utol. Az otodik napon egy szep helyen fekvo, Ephraim*
nevii verkastelyban szelltak meg, ahol herom napot tol-
tottek.
434 I Itt egy csapat Jo vitez elhagyta a sereget, mert ne-
zetelteres temadt koztiik es Henrik, Balduin cseszer vere
kozott. E csapatnak Baudouin de Beauvoir volt a kapite-
nya, s Hugues de Beaumetz, Guillaume de Gornmeignies,
Dreux de Beaurain, es osszesen mintegy otven lovag tevo-
zott vele. Azt gondoltek, hogy a tobbiek nem mernek
maJd ezen a videken, az ellenseg kozeleben maradni.
 CI
Renier ele Trit leiszabaalltcisa

435 I Henrik, a cseszerseg regense tanecskozest tartott

azokkal a berokkal, akik vele maradtak, s iigy hateroztak,
hogy folytatjek elonyomulesukat. Kemapi lovagles uten
egy nagyon szep volgyben, egy Moniakhosz* nevezeto
verkastely kozeleben teboroztak le. Miuten a verat etadtek
nekik, ot napig ott maradtak, maJd tigy dontottek, hogy
Renier de Trit segitsegere indulnak, aki mer vagy tizenhe-
rom honapja vedte Sztenimakhosz veret az ostrornlokkal
szemben. Henrik es katoneinak nagy resze a teborban ma-
radt, a tobbiek pedig elindultak Sztenimakhoszba, Renier
de Trit felmentesere.
436 I Tudjetok meg, l1ogy keves felmento csapat volt
kiteve ekkora veszelynek: herom napig ellenseges foldon
kellett keresztiilhaladniuk. A felmento csapattal ment Co-
non de Bethune, Geoffroy de Villehardouin, Rhomania es
Champagne marsallJ a, Macaire de Sainte-Menehould, Mi-
lon le Brebant, Pierre de Bracieux, Payen d’Orleans, An-
seau de Cayeux, Thierry de Loos, Guillaume du Perchoi,
valamint egy velencei hadtest, melynek Andrea Valerio
volt a kapitenya. S addig lovagoltak, mig egyszer csak
megpillantottek a sztenimakhoszi verat.
437 I Renier de Trit epp a verfalak elotti palenkoknel
volt, mikor eszrevette a Geoffroy marsall vezette elohadat,
es mogotte a szep rendben kozeledo tobbi zeszloaljat, de
nem tudta elkepzelni, kik erkeznek. S ez nem csoda, hiszen

160
hossz idcje nem hallott hirt térsairél: azt gondolta, a g6-
r6g6k akarnak ostromot inditani ellene.
438 / Geoffrey, Rhémania és Champagne marsallja t6-
riik harcos0kat* és lovas ijziszokat kiildiitt cl re, hogy
megtudakoljéik, mi t6rténhetett a vérvédiikkel, mert azt
sem tudték, élnek-e vagy halnak, oly régéta nem kaptak
réluk hireket. Képzclhctitek, mekkora volt Renier dc
Trit-nek és tzirsainak 6r6me, mikor felismcrték a vér alé
érkcz katonékat. Kij6ttck a vérbél barétaik elé, és boldo-
gan k6sz6nt6tték 6ket.
439 / A lovagok a vzir tévében fclo/'5 szép vérosban sz2ill-
tak meg, mely mindannyiszor védelmeztc az ostromlott
vérat. A bérék azt mondték, t<'5bbsz6r hallotték, hogy Ba]-
duin csészér johannitza témlécében lelte halélzit, dc nem
hitték cl a hirt. Renier dc Trit azonban megerfisitette a
csziszair halélhirét, s ekkor mzir kénytelenek voltak elhinni.
Sokakat lesflj tott a hir: bircsak segiteni tudtak volna!
440 / Miutein az éjszakét a vzirosban tiiltiitték, mafsnap
reggel elhagytzik Sztenimakhoszt. Kétnapi lovaglzis utén
érkeztck vissza a sereg téborziba, melyet Henrik az Arda
folyé partjzin fekv6 moniakhoszi vzir alatt z littatott fel.
A sereg katonzii nagyon firiiltck Renier dc Trit kiszabadi-
teisénak, és elismeréssel adéztak kiszabaditéinak, mert nagy
veszélyck k6zepette vitték végbc tettiiket.

I61
 CII
Henrileet csészérré koroncfzzdle. joharmitza vijabb d1iMsai,'
a cszfszdr ellene vonal

441 /Ezutéin a bérék gy hatziroztak, hogy visszatérnek

Konstantinépolyba és megkoronézzék Henriket, Balduin
csziszzir vérét, Branaszt pedig a drinzipolyi tartonlényban
hagyjik a helybéli g6r6g6kkel és negyven lovaggal, akiket
Henrik adott melléje. Henrik, a csziszérség régense és a
t6bbi bairé tehét visszatert Konstantinéipolyba, ahol nagy
6r6mrnel fogadték 6ket. S a Méria iinnepét k6vet6 augusz-
tusi vas:;irnapon* Henriket, Balduin csészzir vérét, nagy
nneplés és tiszteletadzis kézepette, csészairrzi koronézték a
Hagia Sophia-székesegyhzizban. Ez a Krisztus sziiletese
uténi 12.06. esztendiiben tiirtént.
442 / Mivelhogy, amint hallhatt tok, Henrik a k0r0né-
zzis végett visszatert Konstantinépolyba, Drinépoly és Di-
diimoteikhén vidékén csak Branasz maradt. Amint]ohan-
nitza, Valachia és Bolgziria kirzilya ezt megtudta, annyi em-
bert gy j t6tt 6ssze, amennyit csak tudott. Branasz azonban
nem er isitette rneg Didiimoteikhémiak azokat a részeit,
melyeket Johannitza ostromgépeivel lerontott, és 11ely<'5r-
sége is csekely volt. Sjohannitza Didiiinoteikhén ellen vo-
nult, elfoglalta, és falait porig lerombolta. Majd fér akat,
asszonyokat és gyerekeket ejtve foglyul, és sok zsékményt
szerezve, végigj:-irta a kéirnyéket, és nagy pusztitést vitt
vegbe. A drinzipolyiak ekkor — létvén Didiimoteikhén
pusztulsisét — segitseget kertek Henrik csaiszzirtél.

162
 443 / Henrik minden alattvaléjzit egybehivta, majd el-
hagyta Konstantinzipolyt, és csapataival hadrendben Dri-
n poly felé vonult. Mikor Johannitza, Valachia uralkodéja
a csészzir k zeledésériil értesiilt, visszavonult orszéga felé.
Drimipoly elé érkezve Henrik cs szzir a véroson kiviili me-
z6n iitétt t bort.
444 / Ekkor a kérnyékbeli g6r6g6k felkeresték, és el-
mondték néki, hogy Johzumitza, Valachia kirélya, miutin
lerombolta Didiimoteikhént és feld lta k rnyékét, fér a-
kat, asszonyokat és éllatokat vitt mag:-ival, s még csak egy-
napi jérafsra van Drinzipolytél. A csziszzir gy hatérozott,
hogy ha utolérijohamiitzait, csatét viv vele, hogy kiszaba-
ditsa az elhurcolt foglyokat. Uténaeredt tehét, s négy napig
iilcliizte, de johannitza mindig el6tte jzirt. igy érkezett el
Henrik egy Beroé* nevii vzirosba.
445 / Mikor a véros lakéi megpillantotték a csziszzir k6-
zeled i seregét, a vairost elhagyva a hegyekbe menekiiltek.
Henrik seregevel Beroé mellett szzillt meg, s b iven talélt
gabonzit, élelmet és egyéb javakat. Két napig id6z6tt itt,
ezalatt katoneiit portyéra kijldte, s azok sok 6k6rre, szarvas-
marhéra, bivalyra és rnés aillatra tettek szert. Ezutzin Henrik
a zszikménnyal egy Beroétél egynapi jzirzisra fekvéi mésik
vairosba ment, melyet Blisme-nek neveznek.* S mint aho-
gyan Beroébél elmenekiiltek a giiriigijk, gy ezt a vzirost
is elhagytzik lakéi. Henrik, aki Blisme mellett iitiitt tzibort,
itt is b iven talzilt élelrnet és mzis javakat.

I63
 CHI

A csriszcir kiszabad ja a johannitza ciltal

elhurcoltfoglyoleat

446 / Itt érte Sket a hir, hogy azok a foglyok, akiket ]o-
hannitza nyéjaikkal és szekereikkel egyiitt elhurcolt, egy
tiiliik hzirom mérfiildre cs6 vfilgyben vannak. Ekkor Hen-
rik csziszar (igy rendelkezett, hogy a drin polyi és a didi.i-
moteikhéni g6r6g6ket kiildi felkutatzisukra, és két 1ovas—
zaszléaljat ad melléj k. Ahogyan rendelkezett, mésnap ak-
ként cselekedtek. Az egyik zaszléalj parancsnoka Eustache,
a csészar vére lett, a masiké pedig Macaire de Sainte-
Menehould.
447 / A francizik és a g6r6g6k a mondott vfilgyig lova-
goltak, s valéban ott talalték a foglyokat. johannitza kato-
nai csatét kezdtek Henrik vitezei ellen, s mindkét részr il
sok ember és 16 esett eildozatul vagy sebesiilt meg. De Isten
segitsegevel a francizik feliilkerekedtek, és magukkal vitték
a foglyokat.
448 / S tudj zitok meg, hogy ez nem kis fegyvertény volt.
Mintegy hiiszezer fér t, n6t és gyereket szabaditottak ki,
s legal bb héromezer, ruhaizattal és egyéb holmival megra-
kott szekeret szereztek vissza, a sok jészagot nem is szi-
mitva. Amikor a sereg tzibora felé vonultak, menetoszlo-
puk legalébb két mérf61d hossz saig ra ny lt. elre, Hen-
rik csziszar és a bzirék nagy 6r6mére, a taborba érkeztek.
A csészar ki'1l6n helyet jel6lt ki nékik, és 6r6ket adott mel-
léj iik, 11e11ogy_iavai.kbc'>l egy dénairt is elvegyenek. A mas-
napot Henrik csészzir meg a kiszabaditott foglyokkai t6l-
I64
t6tte, s csak a k6vetkez6 napon hagyta el a vidéket, hogy
Drinzipolyba indulj on.
449 / Ezutén elbocszitotta a kiszabaciitott fér akat és 116-
ket, s mindenki oda mehetett, ahovzi akart, sziil féldjére
vagy mas vidékre. A korzibban zsrikmanyolt 1:6mérdek zil-
latot pedig, ahogy szokzis, szétosztottak a sereg katonéi
k6z<'5tt. Henrik 6t napig maradt itt, majd Didiimoteikhén
vérosahoz lovagolt, hogy megallapitsa, mennyire r0mbol-
tik le, s hogyan lehetne helyrezillitani. A véros alatt i.it6tt
tabort, s azt allapitotta meg baréival, hogy a vzirfalakat
mar nem érdemes eredeti allapotukban visszaallitani.

CIV
A csciszcir zleségilil szcindékoziie venni
Momjérrati Bomfcic Mnycit.
A_f-ra11ciciie_fE+Idzil;'¢f/ejohannitza birtoieait

450/ Ekkor Montferrati Boniféc 6rgrc'>ft6l egy kéivet

érkezett Henrik téborziba, akit Othon de la Roche bz.-irénak
hivtak. Annak a hazasségnak gyében j6tt, melyet kor:ib-
ban tervbe vettek Henrik csaszar és Montferrati Bonifzic
lénya k6z6tt, és azt a hirt hozta, hogy miutan apja érte ki.'1l-
detett, a hiilgy Lombardizibél Thesszalonikebe érkezett.
A csziszzir tanacskozast hivott iissze, ahol mindkét részrfil
megerfisitették a hazassag tervét. Ezt k6vet<'5en Othon de
la Roche k6vet visszatert Thesszalonikebe.
451 /Masfel il a csziszz.-ir egybegy jtiitte katonziit, akik
éppen biztos helyre széllitotték a Beroéban zszikmsinyolt
javakat. S Drinzipolyt elhagyva addig lovagoltak, mig _]0-
hannitzanak, Valachia és Bolgaria kirélyanak féldjére nem
I65
léptek. Majd egy Thermai* nevezetfi varoshoz érkeztek,
melyet elfoglaltak, és nagy zszikmzinyra tettek szert. Hérom
napig maradtak ott, ezalatt bejzirték a kéirnyéket, és igen
sok zsékmanyt szereztek, végiil pedig leromboltak Ankhia-
losz v2ir0sait.*
452. / A negyedik napon elhagyték a szép és jé fekvés
Thermai vziroszit, ahol a f6ld legszebb h forrésai fakadnak.
Ezeket a csészar leromboltatta, a f rdfihelyet pedig fel-
gy jtatta; és sok aillatot meg egyéb javakat vittek maguk-
kal. Addig lovagoltak, kisebb megszakitzisokkal, mig Dri-
nz.-ipolyba nem érkeztek, ahol mindenszentekig maradtak,
amikor a tél miatt mar nem tudtak tov:-ibb harcolni. Ekkor
Henrik csaiszar visszaindult Konstantinzipolyba vitezeivel,
bairéival egyiitt, akik mar nagyon beleféradtak a harcba.
Egyik alattvaléjét, Pierre de Radinghemet tiz lovaggal
Drinzipolyban a g6r6g6k k6z6tt hagyta.

CV
A csciszcir és Theodorosz Laszkarisz k ziitt
khijul a hare

453 / Ebben az id6ben tiirtént, hogy a Szent Gy6rgy-

szoroson tiili, Téiriikorszzig felé cs6 teriiletek ura, Theodo-
rosz Laszkarisz felr gta a Henrik csziszarral k6t6l1: fegyver-
sziinetet. Tanécskozés utzin a csziszzir elkiilclte a szoroson
nil fekvii Szpigua varosziba Pierre de Bracieux-t, aki ebben
az orszégrészben kapott birtokadomzinyokat, valamint Pa-
yen d’Orléans-t, Anseau de Cayenxst, vérét, Eustache-t,
és veliik egyiitt sok jé vitézét, legalabb széznegyven lova-
got. A franciék és Theodorosz Laszkarisz k6z6tt hatalmas,
166
 déz hare kezd5d6tt, mely nagy pusztit:-issal jart Laszkarisz
birtokain.
454 I A franciak egészen Kiizik0szig* lovagoltak, amely
egy félszigeten teriil el. A félsziget bej:-.irata'.nél hajdan egy
falakkal, bzistyékkal és vizesairkokkal kijriilvett eriiditmény
ziilott, de ekkor mar maj dnem az egész romokban hevert.
A francia csapat behatolt az eriiditménybe, és Pierre de
Bracieux, aki ezt a teriiletet kapta adoményként, hozza-
kezdett a var helyreéliitziszihoz; két kastélyt emeltetett itt,
és két varkaput is épittetett. Innen indultak azutzin portyéra
Laszkarisz birtokaira, ahonnan nagy zsafkmzinnyal és sok
jészaggal tertek vissza a félszigetre. Theodorosz Laszkarisz
is gyakran megkiizelitette Kiizikoszt, és sokszor 6sszecsa-
pott a franciikkal: ezekben az sszecsapzisokban mjndkét
fél veszteségeket szenvedett. A franciak és a g6r6g6k k6-
zijtt zidéz és veszélyes hziborflsag folyt.
455 / Most elhagyjuk ezeket, és Thierry de Loos udvar-
nagyrél szélunk, aki Nikomédeia ura volt — ez a vairos
egynapi jairzisra fekszik Nagy-Nikaiatél, Theodorosz Lasz-
karisz fejedelemségének fiivarosatél. Thierry de Loos Hen-
rik cséiszair katonainak nagy részével a varosba ment, s azt
zillapitotta meg, hogy a varat leromboltzik. Meger5sitette
és k6fal1a1 vetette k6riil a magas és szép Hagia Sophia-
templomot; 6 is harcba kezdett ezen a videken.

167
 CV1

Mongferrati Bomfcic hadisiieerei;

leainya és a csaiszcir esieiivfije

456/ Ugyanebben az idfiben Montferrati Boniféc 6r-

gréf elhagyta Thesszalonikét, és Szerreszbe ment, melyet
Johannitza romba d6nt6tt. Az <'5rgr6f helyre:-illittatta a vi-=
rat, majd egy masik varkastelyt is meger isittetett, a phi-
lipposzi véilgyben fekv Dramét. Az egész tartomany be-
hédolt néki, és 6 itt t6lt6tte a telet.
457 /Elm lt a kareicsony. Ekk01 az Eirgréf eikiildte k6-
veteit Konstantinépolyba, akik jelentették a csziszairnak,
hogy uruk egy gz yzin Ainosz* vairosziba kiildte leényat.
Henrik csziszeir Geofiiroy-t, Rhémania és Champagne mar-
salljzit, valamint Milon le Brébant-t kiildte cl a hitilgyért.
A kiivetek hamarosan meg is érkeztek Ainosz vérosziba.
458 / Talélkozvzin a jésagos, nagyon szép ifj hiilggyel,
uruk neveben k6sz6nt6tték, majd nagy tisztesseggel Kons-
tantinzipolyba kisérték. Henrik csziszzir nagy boldogsagban
és nagy pompa kiizepette tartotta meg vele eskiiv jét a
Hagia Sophia-székesegyhazban a Gyertyaszentel Boldog-
asszony iimiepét k6vet6 vasérnapon. Minclketten koronzit
viseltek; a menyegz it az egész udvar és a magas mé1t6sa-
gok jelenlétében a Bukoleén-palotziban tartottak. igy zaj-
lott le a csziszzir és Bonifac Srgréflzinyénak, Agnes csészér-
nénak eskiiv6_je, miként elbeszéltiik.

I68
 CVII

Theodorosz Laszlearisz szévetségre Iép johannitzcival

459 / Theodorosz Laszkarisz, aki hadat viselt Henrik

csaszar ellen, hirnokoket kiildott Johannitzahoz, Valachia
és Bolgaria uralkodéj ahoz. Tudatta vele, hogy Henrik csa-
szar osszes katonaja ellene tamadt a Szent Gyorgy-szoros
tL'1lsc'>, Tiirokorszag felé eso oldalan, és a csaszzir kevés em-
berrel maradt Konstantinzipolyban, ligyhogy most Johan-
nitza bossz t allhat rajta. Ha 6, Laszkarisz, az egyik,]ohan-
nitza pedig a masik oldalrol tamad, a csaszar kevés alattva-
léjaval nem tud majd mindkettéij iiknek ellenallni. Erre
Johannitza hatalmas sereget allitott fel a hozza érkezii ku-
nokbol, es Valachiabol meg Bolgzirizibél is annyi katonzit
szolitott fegyverbe, amennyit csak tudott. Kozben az id6
annyira el irehaladt, hogy elkezdodott a nagybojt.
460 / Macaire de Sainte-Menehould ezalatt hozzakez-
dett Kharax* varanak megeréisitéséhez, mely Nikomédei:i-
tél hat mérfoldre, egy tengerobol Konstantinapoly felé es<'5
oldalén fekszik. Guillaume de Sains pedig egy masik varos,
Kibotosz megerfisitéséhez fogott, mely a Nikomédeiai-
<':'>b61 masik, Nikaia felé es6 oldalan fekszik. Tudj atok meg,
hogy Henrik csziszar Konstantinapolyban és a barék az or-
szzigban igen nehéz helyzetbe keriiltek. Geoffroy de Ville-
hardouin, Rhomania és Champagne marsallja, ki e m vet
irta, tan sithatja, soha senkire nem nehezedett még eny-
nyire a hzibor terhe, lévén, hogy annyi helyen kellett har-
colniuk.

I69
 CVHI
joharmitza ostrom aki veszi Drimipolyt,
mialatt Theodorosz Laszkarisz Kiizikoszt
és Kibotoszt ostromolja

461 / Johannitza osszes hadzival és a hozza csatlakozé ku-

nok roppant nagy seregével elhagyta Valachizit és bet6rt
Rhomania teriiletére. S a kunok egészen Konstantimipoly
kapui alzi merészkedtek. Johannitza pedig ostrom ala vette
Drinapolytz harminchzirom hatalmas k hajitét éllittatott
fel a var alatt, melyek k zziporl: zticiitottak a varfalakra és
a bzistyakra. A varost csak a g6r6g6k és Pierre de Radiu-
ghem védte, aki a csaszar megbizasabol volt itt tiz lovaggal.
A g6r6g6k és a latinok egyiittesen adtak hiriil Henrik csa-
szarnak, hogy Johannitza ostrom ala vette iiket, és segitse-
get kértek t ile.
462 / Ez a hir igen gondterheltté tette a cstiszafrt, mert
hadai sok helyen voltak szétszorva a szoroson tlili teriile-
ten, s mindegyik s lyos harcot folytatott, 6 pedig kevés
alattvaléjzival Konstantinzipolyt védte. Az volt a terve,
hogy annyi emberrel, amennyi a h svét utzini mésodik hé-
ten majd rendeikezésére 411, megprébal kit irni Konstanti-
napolybél. Evégett visszarendelte katonainak téibbségét,
akik Kiizikoszban tartézkodtak. A katonék a csaszar vére,
Eustache és Anseau de Cayeux vezetésével a tengeren at
érkeztek Konstantinapolyba; Kiizikoszban csak Pierre de
Bracieux és Payen d’Orléans maradt néhziny fegyveressel.
463 / Mid n Theodorosz Laszkarisz értesiilt Drinzipoly
ostromarol és arrol, hogy Henrik kényszeriiségbiil maga-
170
hoz rendelte katonait, s hogy a haborli terhe alatt azt sem
tudja, merre fusson, még t6bb harcosra igyekezett szert
tenni. Kiizikosz kapui el tt fel:-illittatta satrait, és t6bbsz<'5r
is osszecsapott a varvédiikkel, harcai hol gyfizelemmel, hol
vereséggel végziidtek. Mikor Theodorosz Laszkarisz ész-
revette, hogy a varvéd6k kevesen vannak, seregének nagy
részét és 6sszes tengeren lév i hajéjat Kibotosz varahoz
kiilclte, melyet Guillaume cle Sains prébélt meger siteni,
s csapatai a bitijt derekara es6 szombaton a tenger és a sza-
razi-6lcl feliil ostromolni kezclték a varat.
464 I A vérat negyven kivalé lovag védte Macaire cle
Sainte-Menehould vezetésével, de az er clitési munkélatok
még alig kezd idtek el, s ily méclon a g6r6g<'5k karddal és
landzsaval tamadhattak rajuk. A tenger és a szzirazfold fel il
inditott heves ostrom szombaton egész nap tartott, de a ve-
diikjél tartottak magukat. S kiinyviink tanflsitlaatja, hogy
negyven lovag soha nem vedekezett kedveziitlenebb hely-
zetben ennyi ellenseggel szemben, amit mi sem bizonyit
jobban, mint hogy az ijsszes ott lév6 lovag kozott mind-
6ssze 6t ha akadt, aki nem sebesiilt meg. Egyikiij ijk, Gilles,
Milon le Brebant unokaoccse, el is esett.

I71
 CIX
A csciszair megtémaalja Theodorosz Laszkarisz hajéhadcit,
és zlmenti Kibotoszt

465 / Szombaton reggel, még miel6tt az ostrom meg-

kezd6d6tt volna, hirnok erkezett nagy sietve Konstantin:i-
polyba; Henrik csaszzirt a Blakhernai-palotaban asztalzinal
talzilta, s e szavakkal fordult hozza.: ,,Felség! Tudd meg,
hogy a kibotosziakat a tenger és a szarazféild fel il ostromol-
jzik, s ha nyomban nem segitesz rajtuk, végiik van.”
466 / Conon de Béthune, Geo roy, champagne-i mar-
sall, Milon le Brébant és néhany udvarnok volt a csaszair
mellett. Miutan megtanacskoztzik a kérést, ligy hataroztak,
hogy az uralkodo a kik6t6be megy, és felszall egy kis ga-
lyara, a tobbiek pedig olyan hajora szallnak, amilyent ta-
lalnak. Henrik csaszar az egész varosban kihirdettette, hogy
mindenki kiivesse példajat, mert igen nagy sziikség van a
varvédiik megsegitésére, akik kiilonben mind odavesznek.
Latnotok kellett volna, hogy felbolydultak erre Konstan-
tinzipoly varosaban a velenceiek, a pisaiak és mzisok is, akik
jél ismerték a tengert; ahogy csak tudtak, rohantak a ha-
jékhoz. Veliik egyiitt szailltak haj ora a fegyveres lovagok,
akik egymeissal versengve futottak ki a kik6t5b6l, hogy
kovessék a csziszart.
467 / Egész este keményen eveztek, mig vége nem lett
a napnak, s6t éjszaka is, egészen mésnap reggelig. Nem
sokkal napkelte utan Henrik csafszar megpillantotta Kibo-
toszt és a sereget, mely mind a tenger, mind a szarazfold
fel<'5l kériilvette a vzirost. A vzirvédfik sem aludtak éjjel,
172
hanem egész id5 alatt a sancokat 61‘6Si1ICttél{, noha mar
igen kimeriiltek és legyengiiltek voltak, s csak a halalt
varték.
468 / Mikor a csaszar latta, hogy a gorogok témadasra
késziilnek, s az 6 emberei koziil még csak kevesen érkeztek
meg — Geoffroy marsall volt vele egy masik haj oval, vala-
mint Milon le Brébant, a pisaiak és mas lovagok; s a f6- és
kozembereknek iisszesen tizenhét haj éjuk volt, ellenfeleik-
nek pedig legalabb hatvan —, ugy vélte, hogy ha a tobbi-
ekre varakoznak, és hagyjék, hogy a gi riigok ostromot
inditsanak Kibotosz ellen, mindannyiukat megolik vagy
fogsagba ej tik, igy hat elhatarozta, hogy megtzimadja a go-
r6g haj éhadat.
469 / S haj éikkal egyetlen arcvonalat alkotva, megindul-
tak a g<'5r6g6k ellen, és mindannyian teljes fegyverzetben,
sisakban voltak. Mikor a tamadasra késziilf dfi gorogok
észrevették a mieinket, rogton megértették, hogy a vérvé-
diik felmentésére érkeztek. Ezert felhagytak a var ostro-
maval, és elébiik mentek; s egész seregiik, mely szamos lo-
vas és gyalogos katonzibol allt, a partszakaszon sorakozott
fel. A hajokon lév6 g6r6g6k pedig, latva, hogy a csaszér
és kisérete egyre k izeledik feléjiik, a parton vzirakozé tar-
saik felé hzitrziltak, hogy azok tzimogatni tudjak 6ket nyi-
laikkal és k6- meg dardavet iikkel.
470/ Mialatt a csaszzir tizenhét hajéjzival ostrom alatt
tartotta a giirogi ket, Konstantinapoly iranyabol kialtziso-
kat hallott; s még az éj szaka leszéllta el<'5tt annyian érkeztek
a keresztesek segitségére, hogy azok a tengeren mindeniitt
t1l'1ler<';5be keriiltek. Teljes fegyverzetben tértek nyugovora,
hajéikat pedig lehorgonyoztak. A1 volt a szzindékuk, hogy
amint megvirrad, megtamadjaik az ellenséget a partvona-

I73
lon, és zsékmzinyul ejtik hajoikat. féltaijban azonban a g6-
r6g<'5k iisszes haj ojukat partra vontatték, felgyilijtottzik 6ket,
és elmenekiiltek.
471 / Henrik csészar és kisérete nagyon iiriilt a gy6ze-
lemnek, melyben Isten részesitette 6ket, és annak, hogy se-
giteni tudtak tarsaikon. Reggel a kibotoszi vzirba mentek,
ahol a katonék t bbségét nagyon legyengijlve és stilyos
sebesiilésekkel talaltzik. A csaszar és kisérete megtekintette
a varat, és megallapitotta, hogy az olyan rossz éllapotban
van, hogy nem érdemes tovabb tartani. Minden katon:iju-
kat a hajokra széllitotték, és elliagytzik a vzirat, s Henrik
csziszar visszatért Konstantinapolyba.

CX
joharmitza zlhagy Drimipoly ostromcival

472 /Johannitza, Valachia kirzilya, aki Drinapolyt ost-

romolta, ekiizben nem té denkedett. Tiimérdek kiihajitoja
éjjel-nappal t6rte és alaposan megrongalta a vzirfalakat és a
béstyakat. Arkziszokat is kiildiitt a vairfalak alzi, s tobb izben
megkisérelték rohammal bevenni a vzirat. A varvédiik
azonban - mind a g6r6g6k, mind a latinok - batran helyt-
alltak. Mindazonaltal gyakran iizentek Henrik csészamak,
hogy kiildj 6n segitseget, mert ha nem segit rajtuk, végiik
van. A csziszar igen gondterhelt volt, mert egyfeliil a Dri-
nzipolyban ostromlott alattvaloi segitségére akart sietni,
masfel il viszont Theodorosz Laszkarisz olyannyira szoron-
gatta, hogy kényszeriiségb il vissza kellett fordulnia.
473 / Johannitza az egész aprilist Drinapoly alatt t6lt6tte.
Nagyon kiizel jart a var bevételéhez, mert két helyiitt is

I74
fi ldig rombolta a falakat és a bastyzikat, tigyhogy katonzii
karddal és landzsaval kiizelharcot vivhattak a vzirvédiikkel.
Szaimtalan rohamot inditott, de a bentiek nagyon jél véde-
keztek. S mindket oldalon sok volt a halott és a sebesiilt.
474 / Mivel az esemenyek Isten akaratébél alakulnak, a
kunok, akik Johannitza parancszira bejzirtzik a kiirnyéket és
fosztogattak, minden zsékmzinyukkal visszatértek a Drin:i-
poly alatti tziborba. Majd azt mondtikjohannitzinak, hogy
nem maradnak tovzibb vele, mert vissza akarnak menni or-
szégukba. S el is hagytak ]ohannitza't. Nélkiilijk azonban
6 sem mert tov bb Drinzipoly alatt maradni, hanem felke-
rekedett és elhagyta a vzirost.
475 / Tudjzitok meg, hogy nagy csodénak tartottzik,
hogy ilyen nagy hatalmii uralkodo egyszerre felhagy egy
varos ostromaval, melyet mar majdnem elfoglalt. De ami-
ként Isten akarja, tigy kell a dolgoknak torténniiik. S a dri-
napolyiak tijbél iizenetet kiildtek a csészarnak, hogy Isten
nevében siessen mieliibb a segitségiikre, mert ha Johan-
nitza, Valachia kirélya visszatérne, ez bizonnyal hal:-ilukat
vagy rabszigukat jelentené.

CXI
Theodorosz Laszkarisz iijbél ostrom aki veszi Kilizikoszt;
a csdszérjklmenti a vdrost

476/ A csziszar annyi katonaval, amennyije csak volt,

Drineipolyba késziil<'5d6tt. Ekkor jutott el hozza az ag-
gaszté hir, hogy Sztirion, Theodorosz Laszkarisz hajc'>ha-
dénak parancsnoka tizenhét hadigélyaval a Dardanellakon
és a Szent Gy rgy-szoroson keresztiil Kiizikosz alzi érke-

175
zett, melyet Pierre de Bracieux és Payen d’Orléans védett,
s a tenger feliil ostromolni kezdte a varost, mikozben Lasz-
karisz a szarazfiiild feliil tamadott. A kiizikosziak fellazad-
tak id6k6zben Pierre de Bracieux ellen, akarcsak Mar-
mara* lakosai, akik szintén az 6 vazallusai voltak; stilyos
karokat okoztak néki, és sok katonajzit megoltek.
477 / Ez a hir nagy riadalmat keltett Konstantinaipoly-
ban. Henrik csaszar nyomban tanaicskozasra hivta iissze
alattvaléit, a barékat és a velenceieket. S kimondtak, ha
nem nytijtanak segitséget, akkor halal var rzijuk, és birto-
kaik is elvesznek. Gyorsan felszereltek haft tizennégy hadi-
galyat, melyeken a legmagasabb rang1.'1 velenceieket és ba-
rékat kiildték el Kiizikosz megsegitésére.
478 / Az els<'5 gzilyén Conon de Béthune és katonaii, a
mzisodikon Geoffroy de Villehardouin marsall és harcosai,
a harmadikon Macaire de Sainte-Menehould és katonai
mentek, a negyedikre Milon le Brébant, az 6t6dikre An-
seau de Cayeux, a hatodikra Thierry de Loos, Rhomania
udvarnagya, a hetedikre Guillaume du Perchoi, a nyolca-
dikra pedig Eustache, a csaszzir vére szallt fel. Mindegyik
galyaval legjobb embereit kiildte hadba Henrik csaszar.
Akik lattak iiket kifutni Konstantinapoly kikot ijébiil,
mind azt mondtak, hogy soha kivalobb vitézek jobban fel-
szerelt gzilyaikon nem i11dultak még harcba. S a drinzipolyi
hadjziratot ezfittal késiibbre halasztotték.
479 / A gzilyak a Szent Gyéirgy-szoroson lefelé haj ozva
egyenesen Kiizikosz felé tartottak. Nem tudom, miképpen
értesiilhetett err5l Sztirion, Theodorosz Laszkarisz hajc'>ha-
danak parancsnoka, mindenesetre elhagyta Kiizikoszt, és a
szoroson lefelé hajézva elmenekiilt. A mieink két nap és

176
két éjjel a Dardanellzikon tul legalabb negyven merfoldon
51: iildozték Eiket. Mi.kor léttak, hogy nem tudjék utolérni
Sztiriont, visszafordultak és Kiizikoszba hajéztak, ahol rai-
talaltak Pierre de Bracieux-re és Payen d'Orléans-ra. Theo-
dorosz Laszkarisz kiizben elvonult a vziros alél és visszain-
dult orszagaba. Ekkent menekiilt meg Kiizikosz, ahogyan
elbeszéltiik. A gsilyakon lév6k ezutén visszatertek Kons-
tantinapolyba, s ujbél késziilfidni kezdtek a drinépolyi
hadjaratra.

CXII
Henrik kétszer lmenti a Theodorosz Laszkarisz riltal
ostromolt Nikomédeidt

480 / Theodorosz Laszkarisz katonaii legnagyobb részét

Nikomédeia kiirnyékére kiildte. Ekkor Thierry de Loos
emberei, akik meger sitették a Hagia Sophia-templomot
és oda h zédtak, segitségért kiildtek urukhoz, a csziszzirhoz,
mert segitség nélkiil nem tudtak tovabb tartani a varat, és
élelmiik is alig volt mar. Minthogy a sziikség tigy kivinta,
a csaszarnak és bairoinak ismét el kellett halasztaniuk a dri-
napolyi hadjaratot, és annyi vitézzel, amennyit magukkal
tudtak vinni, at kellett kelniiik a Szent Gyrjrgy-szoroson,
a Tiiirokorszzig felé esii oldalra, hogy felmentsék Nikome-
deiat.
481 / Prtesiilvén Henrik kozeledésériil, Laszkarisz kato-
nai elhagytzik a vidéket, és visszavonultak Nagy-Nikaia
fele. Mikor a csaiszar ezt megtudta, taneicskozast tartott, és
tigy hataroztak, hogy Thierry de Loos, Rhémania udvar-
nagya lovagjaival és katonaival a tartomény védelmére
Nikomédeiéban marad, Macaire de Sainte-Menehould

I77
Kharaxba, Guillaume du Perchoi pedig Kiizikoszba megy,
és 5k is védeni fogjzik ezt a teriiletet.
482 I Henrik csaszzir ezutan a t6bbi emberevel visszatért
Konstantin:-ipolyba, és t'1jb6lkésziil6dnikezdett a drinapo-
lyi hadj ratra. S mialatt a hadjairatra késziilfidtek, egy na-
pon Thierry de Loos udvarnagy, Guillaume du Perchoi és
katonaik portyzira indultak. Theodorosz Laszkarisz embe-
rei ezt megtudtik és rajtuk iitottek. A g6r6g6k nagyon so-
kan voltak, a mieink pedig kevesen, mégis felvették veliik
a harcot. De a kisebbség hamarosan alulmaradt a t1.iler6vel
szemben.
483 I Thierry de Loos és katonéi batran kiizdiittek.
Thierryt kétszer is letaszitotték lov:-irol, s emberei csak
nagy nehezen tudtak visszasegiteni a nyeregbe. Guillaume
du Perchoit szintén letaszitottak, majd visszahelyezték
nyergébe és kimenekitették az iitk6zetb6l. A franciék nem
sokaig tudtak ellenallni a t1iler6nek, és vereséget szenved-
tek. Thierry de Loos-t, aki az arcan stilyosan megsebesiilt,
foglyul ejtették. Katonai tobbségét szintén elfogtak, csak
kevesen tudtak megmenekiilni k<':5ziili.'1k. Guillaume du
Perchoi, aki a kezén sebesiilt meg, egy hataslovon mene-
kiilt el. S akik a vereség utan épségben maradtak, azok a
Hagia Sophia-templomban talaltak menedéket.
484 I Aki e tiirténetet irta, azt hallotta, hogy egy lova-
got, név szerint Anseau de Remit, aki Thierry de Loos ud-
vamagy vazallusa és csapatainak féikapitanya volt — okkal
vagy ok nélkiil —, elmarasztaltak, mert allitélag cserben-
hagyta urzit.
485 I Akik a nikomédeiai Hagia Sophia-templomba
menekiiltek - Guillaume du Perchoi és Anseau de Remi -,
hirn6k6t kiildtek Konstantinapolyba, aki lohalalaban ment
178
Henrik cs:-iszzirhoz, és jelentette néki, mi tiiirtént; hogy az
udvarnagyot és katonait foglyul ejtették a g<'5r6g6k, Eiket
pedig a nikomédeiai Hagia Sophia-templomban ostromol-
jak, és mar csak 6t napra elegendéi élelmiik van. Azt is
megiizenték, hogy ha nem kapnak segitseget, végiik van.
S a csészér, mintha harci riado hangjat hallotta volna, vité-
zeivel tiistént zitkelt a Szent Gyorgy-szoroson, hogy niko-
médeiai alattvaloinak segitségére siessen. igy maradt cl ez-
littal is a drinépolyi hadjarat.
486 I Miutan a cs:-iszar atkelt a Szent Gyérgy-szoroson,
felallitotta zziszloaljait, és addig lovagolt kisebb megéll6k-
kal, mig Nikomédeia al:-i érkezett. Mikor Theodorosz
Laszkarisz fegyveresei és vérei, akik vele voltak a tabor-
ban, értesiiltek a csészarjovetelériil, a tulsé parton lév6 he-
gyeken keresztiil* visszavonultak Nikaia felé. A csaiszzir
Nikomédeia t lsé oldalan egy szép folyéparti réten, a he-
gyekkel szemkiizt iitott tabort. Felallittatta satrait, és ka-
tonait portyzira kiildte a kiirnyékre (a lakosok ugyanis,
miutan megtudtzik, hogy Thierry de Loos, Rhomania ud-
varnagya foglyul esett, fellazadtak); sok zillatot zs:ikm:i-
nyoltak és sok embert foglyul ejtettek.

I79
 CXIII
Henrik _;‘-egyversziinetet két Theodorosz Laszkarisszal,
majdjoharmitza orszcigafizlé indul

487 I Henrik csészar 6t napig maradt ezen a réten. Ez-

alatt Theodorosz Laszkarisz békeajénlattal kéiveteket kiil-
d6tt hozza. Kétéves fegyvernyugvast ajanlott azzal a felte-
tellel, hogy a csziszar hozzzijairul Kiizikosz és a nikomédeiai
Hagia Sophia-templomeriid lerombolziséhoz, 6 pedig visz-
szaszolgéltatja néki az <'5sszes foglyot, kiket a keresztesek
legutébbi veresége alkalmz-ival és masutt ejtett, s orszagaba
vitetett.
488 I A csaszar tanécsot tartott alattvaloival, ahol ki-
mondtik, hogy a sereg nem tud egyszerre két fronton ha-
bor t folytatni, s még mindig jobb ezt a kart elszenvedni,
mint elvesziteni Drinapolyt és az orszég t6bbi részét. S6t,
ily modon ellenségeiket is megoszthatjak (johannitzat, Va-
lachia és Bolgaria uralkodojét és Theodorosz Laszkariszt),
akik baratok voltak és segitették egymzist a harcban.
489 I A békeajzinlatot teh:-it elfogadték és jovahagytik.
A csziszzir ezutén magaihoz kérette Pierre de Bracieux-t
Kiizikoszbél, aki meg is érkezett; Henrik ravette, hogy
adja at néki a vzirost, maj d Kiizikoszt a nikomédeiai Hagia
Sophia-templommal egyiitt atengedte Theodorosz Lasz-
karisznak. Ekként kottetett meg a fegyversziinet, és rom-
boltattak le az er6ditmények. Thierry de Loos és az iisszes
t6bbi fogoly kiszabadult.
490 I Henrik csaszar ekkor visszatert Konstantinapolyba,
és annyi katonaval, amennyit csak fegyverbe tudott zilli-
180
 tani, Drinapoly felé indult. Széliimbriaban hirdetett gyiile-
keziit a seregnek. Mair Szent Janos napja is elmult, mikor
juliusban tnak indultak. S Henrik addig lovagolt serege-
vel, mig Drinapoly ala' nem érkezett, s a varos alatti mez6-
ségen taibort iit6tt. A vziros lakéi, akik mar nagyon vzirtzik,
kijrmenetben vonultak eléje, és nagy 6r6mmel fogadtak.
A kiirnyékbeli gorogok is mind odasereglettek.
491 I Henrik csak egy napig maradt a vairos alatt, mig
megszemlélte a kérokat, melyeket Johannitza okozott zir-
kaszaival és k hajitéival a varos falain és bzistyain. Mzisnap
tra kelt, és Johannitza orszaga felé lovagolt. Négynapi lo-
vagl:-is utzin, az 6t6dik napon a valachiai hegyek labanzil
fekvii varoshoz, Euluihoz érkezett, melyetjohannitza nem
sokkal azel6tt népesitett be lijra. Mikor a helybéli lakosok
észrevették a k6zeled6 sereget, elhagytzik a vairost, és a he-
gyekbe menekiiltek.

CXIV
A csciszcir eZ65rseinele Ieudarca

492 I Mialatt Henrik csaszzir és a francia sereg a varos

alatt taborozott, el66rsei bej artak a vidéket, és igen sok 6k-
rot, tehenet, bivalyt és mas haiziéllatot zsékményoltak.
A drinzipolyiak pedig, akik szegenyek voltak és sziikében
voltak az elelemnek, a magukkal hozott szekereket buzzi-
val és mas gabonafélével raktékmeg; egyéb élelmet is b6-
ven talaltak, s jél megpakoltzik velijk az itt szerzett szeke-
reket. Hzirom napig maradt a sereg a vidéken, s az el56rs6k
mindennap zsékmrinyszerz utra indultak. Az orszaigot
magas hegyek és hegyszorosok boritotték, és a sereg kato-
181
nzii szem el6l tévesztették az eszteleniil el6renyomul6 e16-
6rs6ket.
493 I Végiil Henrik csaszar Anseau de Cayeux-t, vérét,
Eustache-t, unokaoccsét, Flandriai Thierryt, Gautier d’Es-
cornai-t és ]ean Bliaut-t kiildte az el66rs6k felkutatésara.
Negy csapattest indult veliik az el66rs6k védelmére a ma-
gas hegyek kazé. Miutan bejarték a kiimyéket és mar visz-
szatér iben voltak, a hegyszorosokban eriis védelemmel ta-
leiltik szemben magukat. A kiimyékbeli vlahok 6sszesereg-
lettek, és réjuk tzimadtak; a franciék s lyos veszteséget
szenvedtek, sok emberijk és lovaguk elpusztult. Nagyon
k6zel jartak a vereséghez, és a lovagok is kénytelenek vol-
tak leszallni lovukrél. Isten segitségével mégis sikeriilt visz-
szatérniiik a tziborba, bar stilyos veszteségeik voltak.
494 I Masnap Henrik csziszar és a francia sereg felkereke-
dett és visszaindult Drin:-ipoly varosa felé. A vziroshoz érve
elraktzirozték a magu.kkal hozott gabonzit és egyéb élelmet.
A cstiszar két hétig maradt a varos alatti mez6k6n.

CXV
Momjfizrrati Bornfric hiibérijbgadalmat tesz a cscfszeirnak,
Geo ioy de Villehardouin pedig Bon cnale

495 IE2 id6 tajt Montferrati Bonifac iirgréf, aki a hely-

rezillitott Szerreszben tartézkodott, bejérta a vidéket, és
egészen Mosziinopoliszig lovagolt, és a kiirnyék népe be-
hodolt néki. Majd koveteket kiildott Henrik csészarhoz,
azt iizenve néki, hogy szivesen talalkozna vele a Kiipszela*
alatti folyé part_ja'n. De addig nem talélkozhattak, mig a
vidéket meg nem héditottak, mert annyi ellenség volt k6-
182
z6tti.ik, hogy nem tudtak egymas k6zelébe jutni. A csaszar
és tanacsa nagyon megiiriilt, mikor arrél értesiilt, hogy Bo-
nifac 6rgrc'>f Mosziinopoliszban van. S azt zente vissza
k6veteivel, hogy a megadott napon 6 is szivesen talalkozik
vele.
496 I Miutan a csaszar Drinapoly védelmét Conon de
Béthune-re és szaz lovagra bizta, elindult a megbeszélt hely
felé. S a kit6z6tt napon meg is érkeztek a Kiipszela mellett
lév6 nagyon szép rétre. A csaszar az egyik, az 6rgrc'>fpedig
a masik oldalrél érkezett, és nagyon 6riiltek a talalkozas-"
nak; s ez nem csoda, hiszen régéta nem lattak egymast.
AZ 6rgr6f lanya, Agnes csaszarné irant érdekl6d6tt, s mi-
kor a csaszar elmondta neki, hogy leanya varandés, nagyon
meg6riilt. Ezutan az 6rgr6fhiibéri fogadalmat tett Henrik
csaszarnak, s ugyanlligy vazallusa lett, miként egykor vé-
rének, Balduin csaszarnak. Majd Bonifac 6rgr6f Geoffroy
de Villehardouinnak, Rhémania és Champagne marsallja-
nak adomanyozta Mosziinopolisz varosat és a hozza tar-
toz6 f6ldeket (ha gy kivanta volna, Szerresz varosat adta
volna néki), 6 pedig vazallusa lett azzal a feltétellel, hogy
tovabbra is hiiséggel szolgalja a bizanci csaszart.
497 I Két napot t6lt6ttek nagy boldogsagban ezen a ré-
ten, és kij elentették — hogy mivel Isten lehet6vé tette talal-
kozasukat —, még sok kart okozhatnak ellenségeiknek.
S abban allapodtak meg, hogy a nyar végén, oktéberben
egész haderej iikkel a Drinapoly alatti mez6re vonulnak, és
hadjaratot inditanak Valachia kiralya ellen. Boldogan és
elégedetten valtak el egymastélz az 6rgr6f Mosziinopo-
liszba ment, Henrik csaszar pedig Konstantinapoly felé in-
dult.

183
 CXVI

Momjérrati Bonifac elesik egy bolgarok elleni iitleazetben

498 I Nem telt el 6t nap, és az 6rgr6f- a helybéli g6r6-

g6k tanacsara — k6rutat tett a t6bb mint egynapi jarasra
lév6 mosziinopoliszi hegyekben. Mikor éppen visszafelé
indult volna, a k6n1yéken laké bolgarok iisszesereglettek,
s latva, hogy mily csekély kiséret van vele, minden oldalrél
megindultak feléje és megtamadtak utévédjét. Meghallvan
a riadét, az 6rgr6f egy szal landzsaval a kezében léra pat-
tant, és odavagtatott, ahol hatvédje az ellenseggel viasko-
dott. Rajuk rontott, és sokaig iild6zte 6ket.
499 I Ekkor azonban Montferrati Bonifac 6rgrc'>fot nyil-
vessz6 talalta el a karj an, a valla alatt, és a halalos seb er6sen
vérezni kezdett. Ezt latvan, katonai nagyon megrémiiltek,
elvesztették a fejiiket és megfutamodtak. Akik k6riil6tte
voltak, tamogattak az 6rgr6fot, mert sok vért vesztett, és
elveszitette az eszméletét. S mid6n katonai lattak, hogy
nem tudnak rajta segiteni, félelmiikben elhagytak. Ily bal-
szerencse okozta vereségiiket. S az a néhany katona, aki az
6rgr6 al maradt, elesett.
500 I A k6rnyék lakéi Montferrati Bonifac 6rgr6 1ak
fejét vették és elkiildtékjohannitzanak, akinek semmi sem
okozhatott volna nagyobb 6r6met. C, jaj! Mily kimond-
hatatlan fajdalom volt ez Henrik csaszar és minden R116-
mania fiildjén él6 latin szamara, hogy ily szerencsétleniil
elveszitették az egyik legkivalébb, legtekintélyesebb nagy-
urat, az egyik legjobb lovagot, aki valaha is a f6ld6n éltl
Ez a szerencsétlen esemény az Ur 1207. esztendejében t6r-
tént.
 JEGYZETEK
5. old. uralkoda a idqién - 1198-ban az t"1jid6szamitas szerint;
III. Ince papa 1198-t6l 1216-ig, Fijliip Agost 1180-t6l 1223-ig,
Oroszlansziv Richard pedig 1189-t6l 1198-ig uralkodott.

7. old. bbjt kezdetén — 1200. februar 23-an.

10. old. a tengeren tall’ orszdgon - a Szentf6ld6n.

14. old. Babilonba — Kairéba; a varost egyiptomi Babilonnak

hivtak a kiizépkorban.

1 5. old. Apulidba indult - Apuliat I 141-ben a normzmnok h6-

ditottak meg, majd a XII. szazad végén a német-r6mai csaszar-
sag fennhatésaga ala keriilt.

16. old. varandas volt egy aval - a , aki nem sokkal atyja
halala utan sziiletett, a kés6bbi IV. Thibaud, Champagne gréfja
és Navarra kiralya, a hires k6lt6 volt.

19. old. a Szent Kereszt napjdn - 1201. szeptember 14-én.

20. old. a momjfeu-1' hegyeleen ~— a Szent Bernat-hegyen, azaz

az Alpokon.

21. old. A ji'am:ia'le kiiziil — az Ile-de-France-b6l valék kéiziil.

25. old. s6't testem sem ép - a keresztes hadjarat idején mar ag-
gastyan Enrico Dandol6t I. Manuel bizanci csaszar (1 149-1 1 80)
allitélag megvakittatta, amikor Velence ktiveteként Bizancban
jart. I 85
 27. old. Bizclnc cscirzara Izsale volt — II. (Angelosz) Izsak
(1183-1195).

27. old. Alexiosz. . . megkaparintotta a tram! - III. Alexiosz bi-

zanci csaszar (1195-1203).

27. old. Friléip német csaszarhoz indult — I. (Svab) Fiil6p német—

r6mai csaszar (1198-1208); felesége az i abb Alexiosz n6vére
volt.

29. old. Szent Remigiusz iinnepét - 1202. oktéber 1-én.

29. old. Szent Mclrton napja'nale el6’est¢.f;'én - 1202. november

10-én.

34. old. melytal hajdan elszaleadt — azaz a papa fennhatésaga

ala; utalas a 8 58-ban kezd6d6tt és 1054-ben bektivetkezett egy-
hazszakadasra.

3 5. old. Babilonf ldfén leeresztiil - azaz Egyiptornon kereszt l.

37. old. a bizanci Modan — kik6t6varos Messzéniaban, az

I6n-tenger partjan; g6r6giil Methéné.

38. old. alei neheztelt rajule Zara elfoglalclsa miatt — Zara a szin-
tén keresztény magyar kiraly birtoka volt.

39. old. a blboros - a papai nuncius, Pietro di Capua.

39. old. alei a keresztesek ellensége volt - Villehardouin nyil-

vanvalé elfogultsaggal nevezi igy Imre magyar kiralyt, aki jog-
gal neheztelhetett a keresztesekre Zara elfoglalasa miatt.

186
 4.4. old. a Szent Gyfirgy-szoroshoz érleezett — a Marvany-ten-
ger bejaratahoz. Ebben az id6ben mind a Dardanellakat, mind
a Boszporuszt ,,Szent Gyiirgy-szorosnak” nevezték.

47. old. Khalleédanban as Szlevtariban — ma Kadiki y és Uskii-

dar, a Boszporusz keleti partjan, a mai T6r6korszag azsiai terii-
letén.

47. old. Keresztelé’ Szentjanos napjdn — 1203. j nius 24-én.

47. old. Alexiosz csaiszar — III. Alexiosz bizanci csaszar (1195-

1203); vére, II. (Angelosz) Izsak uralmanak megd6ntésével,
megvakittatasaval és bebéirténzésével keriilt tr6nra.

49. old. Lomlaarclicllaal szarmazott — ebben az id6ben sok italiai

élt Bizancban, és nem egy k ziiliik hivatalt viselt a csaszari ud-
varban.

50. old. éleesszala és leivdla lovag volt - Conon dc Béthune

(XII. sz. kiizepe — 1220 k riil), Artois-b6l szannazé k6lt6, aki
_jelent6s szerepet jatszott a IV. keresztes hadjaratban. Mikézben
az udvari szerelmet és a keresztes hadjaratot dics6it6 verseket
irt, kival6 harci erényeir6l is tanusagot tett.

56. old. a létratomyoleat —- amikor a tenger fel6l tamadtak az

er6ditményeket, a hajékon lév6 létrakbél tornyokat allitottak
fel, melyeket az arbocokhoz er6sitettek, és a ta1nad6k azokbél
l6tték a véd6ket vagy ugraltak at a varfalakra.

60. old. az angol és dan zsoldos leatonéle — a normann héditas

(1066) utan igen sok angol és dan harcos szeg6d6tt a bizanci
csaszar zsoldjaba.

187
 66. old. aki a magyar kinlly navére volt - Margit (akit Bizanc-
ban Marianak neveztek), III. Béla (1174-1196) leanya, H. Imre
(1196-1205) n6vére.

67. old. rhamaniai birodalmat - Bizanc nyugatra es6 részét —

a mai G6r6gorszag, jugoszlavia és Albania teriiletét - nevezték
,,Rh6manianak”.

69. old. Szent Péter napjdn, augusztus elqfén - 1203. augusztus

1-én.

73. old. joharmitza, Valacln'a.. . leirdlya - mas néven Kalojan,

Bolgaria elfoglalasaval megalapitotta a vlah—bolgar birodal-
mat, melynek 1197-t6l 1207-ig volt uralkodéja.

75. old. Szent Mdrton napjdn — 1203. november 11-én.

80. old. Murtzuphlosznale ltlvtclle - valédi neve Alexiosz Du-

kasz volt (a ,,morcos”, ,,m0g0rva” jelentésfi cs fnevet 6ssze—
n6tt szem6ld6ke miatt kapta), és III. Alexiosz oldalan részt vett
II. Izsak uralmanak megd6ntésében is. IV. Alexiosz alatt csa-
szari f6hivatalnok volt, majd miutan 6t meggyilkoltatta, r6vid
ideig - a keresztesek fellépéséig — V. Alexiosz néven uralkoclott.

82. old. az Orosz-tenger — a Fekete-tenger; Philaia a mai T6-

riikorszag eurépai részén, Isztambul felett teriilt el.

8 5. old. a Buleolean-. . . palota't - az éfrancia sz6vegben Bouche-

lion alakban fordul e16 a palota neve; a Konstantinapolyba ér-
kezett franciak a lwuclxe (szaj) és a lion (oroszlan), azaz ,,Orosz-
lanszaj” jelentést vélték felfedezni a Bukoleén elnevezésben,
mely onnan eredhetett, hogy a palota ktizelében, a tengerparton
lév6 szoborcsoport a korabeli bizanci forrasok szerint egy bika

188
 és egy oroszlan kiizdelmét abrazolta. A palota val6di elneve-
zése azonban inkabb a ,,karam, istallé” jelentésii ovxolezcov
széra vezethet6 vissza. (Kapitanffy Istvan szives kiizlése alap-
jan.)

86. old. Péntele reggel - 1204. aprilis 9-én.

86. old. egymafst lattéle - valészin leg arr6l van sz6, hogy a
visszavonulé hajék k6- és nyilhajitéi a varfalak helyett az azok
alatt maradt hajékat talaltak el.

88. old. a boreakzt - északi szél (a g6r6g mitolégiaban Boreclsz

volt a neve az északi szelek istenének).
ff”
89. old. a virdgvasamapot megelozo hétfin - 1204. aprilis 12-én.

90. old. alei biza'nc1' csdszdmé volt - Agnes, VII. Lajos francia
kiraly leanya, Fi.il6p Agost n6vére. Egészen atalon, 1 178-ban
keriilt Bizancba, hogy I. Manuel anak, Alexiosz hercegnek
felesége legyen. Andronikosz Konménosz (1183-1185) azonban
sajat lanyat adta hozza a herceghez, s amikor Alexiosz halala
utan csaszar lett, 6 maga vette feleségiil Franciaorszagi Agnest.

91. old. alei szintén csdszamé volt - Maria (Margit), II. Izsak
iizvegye (lasd a 66. old. jegyzetét).

91. old. a virdgvasamapot - 1204. aprilis 18.

94. old. Saint-Gilles grafjat — Raymond de Saint-Gilles,

1088-t6l Toulouse gr6f]a, az I. keresztes hadjarat egyik legakti-
vabb vezet6je.

94. old. hatot az egyik, hatot a manila tdborbal - azaz hat keresz-
test és hat velenceit.
189
 95. old. Ebben az 6ra'l1cm - éjfélkor.

96. old. a koronazds idaponija - 1204. majus 16.

97. old. a Go'rb'g-sztlgetet - a Peloponnészoszt.

97. old. Alexiosz csaszar hitvesét - Euphrozinat, III. Alexiosz

feleségét.

98. old. egy Csorlu nevezetil varost - varos Isztambultél nyu-

gatra.

103. old. melyet Dicliimoteilehannale neveznele - a varos Drina-

polytél délre, a Marica folyé partjan fekszik. Kés6bb Démoti-
kanak nevezték, ma Didimétikhon, Thrakiaban.

IO5. old. leettajzile egyezségét - Montferrati Bonifac és Balduin

megallapodasat a thesszalonikéi kiralysagrél.

I11. old. aleit Lean Zgurosznale hlvtale - Korinthosz és Nauplia

despotaja; mikor Montferrati Bonifac Korinthoszban ostrom
ala vette, h6siesen ellenallt.

111. old. akit Milehaélnele hivtale - II. Izsak és III. Alexriosz uno-
katestvére, épeiroszi despota.

112. old. a philippopoliszi zjedelemsaget — a fejedelemség Dri-

uapolytél északnyugatra, a Marica mentén ter lt el.

112. old. Szpzjgudlaa érleeztele - Kiizikosz kézelében, att6l nyu-

gatra fekiidt.

115. old. melyet Nikomédeidnak neveznele - a mai Izmit, a kis-

azsiai Bithiiniaban.
190
I 15. old. Theodorosz Laszkarisz — az egyik legvitézebb bizanci
f6 r, 1203 j liusaban h6siesen harcolt Konstantinapolyban a
keresztesek ellen, s egy évvel kés6bb, amikor Murtzuphlosz el-
menekiilt, csaszarra is kikialtottak. De neki is menekijlnie kel-
lett, mert a keresztesek elfoglaltak a varost. A csaszarsag kis-
azsiai részébe ment, ahol folytatta a harcot a franciak ellen,
sz vetségre lépve johannitzaval és a perzsa uralkodéval. 1206
kiiriil nikaiai csaszar lett.

116. old. tiiréile harcossal - keleti fegyverekkel harcol6, t6r6k

szarmazas segédcsapatok.

117. old. a poemanénoszi varleastély elatt — a kisazsiai Ph.riigia-

ban, az Aphnitisz-t6t6l nyugatra talalhaté.

117. old. Apoll6m'a't — ma Abiillonia, Phriigiaban, az Artiinia-

t6 partjan.

119. old. rlzamaniai marsall - Villehardouin itt nevezi magat

el6sz6r Rhémania (azaz Bizanc) marsalljanak, ezt a cimet val6-
szin lcg Balduin csaszarra koronazasa utan kapta.

I24. old. Arleacliupoliszba mentek - ma Liileburgaz, Thrakia-

ban.

128. old. a virdgvasdrnap alatti kedden t rtént - 1205. marcius

29-én.

1 36. old. melyet Khariopolisznak neveznele - Thrakiaban, Didii-

moteikhéntél délkeletre fekiidt.

14.2. old. Bizilié vdrosdba — Thrakiaban, Arkadiupolisztél észak-

keletre teriilt el.

191
143. old. Neapolisz - a régi Aprosz, Traianupolisz és Panedosz
k6z6tt.

146. old. a popelilednole - a manicheusok szektajahoz tartoz6

kisazsiai katonak, akiket Iéannész Tzimiszkész csaszar telepitett
Philippopoliszba.

147. old. Sztenimakhosz - ma Sztenimaka Bulgariaban, Plov-

divt6l délkeletre.

147. old. egy Ruszian nevezetll varosban - ma Kesan; T6r6k-

orszag eurépai teriiletén fekszik.

151. old. Boldogasszony iinnepét megel6'z6' napon - 1206. januar

31-én.

153. old. Héraleleisz vcfrosclhoz vonult - a varos Thrakiaban,

Konstantinapolytél nyugatra, a Marvany-tenger partjan fe-
k dn

1 53. old. Daonian va'rosa'l¢oz lovagolt - a Marvany-tenger part-

jan, Hérakleisz és Konstantinapoly k6z6tt.

154. old. Athiira - ma Biiyiik-Cekmece;Isztambu1t6l tizenkét

mérf6ldre nyugatra, a Marvany-tenger partjan fekszik.

158. old. Keresztela Szent ]a’nos iinnepénele reggelén - 1206. ju-

nius 24-én.

159. old. Rodestuic - a helység neve nem azonosithaté, Didi.i-

moteikhéntél északra lehetett.

159. old. Ephraim — thrakiai varkastély volt az Arda folyé part-

jan; valészin leg azonos a mai Evrernk6i helységgel.
192
160. old. Monialehosz - a varos, amely nem azonosithaté,
Nyugat-Thrakiaban, az Arda mentén fekiidt.

161. old. tb'ro'le harcosokat - a bizanciak szivesen alkalrnaztak

idegen (angol, dan, t6r6k stb.) zsoldosokat és segédcsapatokat.
Ilyen t6r6k szarmazas katonakat azutan a franciak is atvettek
t6l k.

162. old. augusztusi vasamapon - 1206. augusztus 20-an.

163. old. Beroé - a mai Sztara Zagora Bulgariaban.

I63. old. Blisme-nek neveznele - a nem azonosithaté helység

va.l6szim'ileg Sztara Zagoratél északnyugatra, a Sipka-szoros
iranyaban teriilt el.

166. old. Thermal - a mai Burgasz Bulgariaban, a Fekete-ten-

ger parljan.

166. old. Anlehialosz velrosdt - ma Akilo, szintén a Fekete-ten-

ger partjan fekszik, Burgasz kiizelében.

167. old. Kilizileosz - Kisazsiaban, a Marvany-tenger parljan

fekv6 varos.

168. old. Ainosz - ma Psnasz; a Marica folyé torkolatanal, az

Iigei-tenger partjan fekszik.

169. old. Kharax — ma Haraké, az Izmiti-6b6l (Ttiriikorszag)

északi partjan.

176. old. Marmara - Kiizikosztél északnyugatra fekv6 sziget

a Marvany-tengeren.

I93
179. old. a talsa parton lava hegyeleen leeresztiil - a Beylik Dag-
hegység, amely elvalasztja Izmitet (Nikomédeia) és Iszniket
(Nikaia).

182. old. Kiipszela - ma Ipsala, T6r6korszag eurépai részén,

a Marica folyé bal partjan.
 Uroszo
Villehardouin m vének a magyar olvasékéztinséggel valé
megismertetését mar korabban is tervezték. 1902-ben Brass6-
ban Gombos Albin és néhany kézépiskolai tanar kezdeménye-
zésére és tevékeny forditéi k6zrem k6désével egy nagyiv ter-
vezet alapjan megindult a Ktizépkori Krénikasok kiiteteinek
kiadasa. A sorozat kés6bb Budapesten jelent meg, de 1916-ban
félbemaradt. A megjelent szerz6k tiibbsége magyar t6rténetir6
vagy az els6 évezred krénikasa volt.
Nemcsak forrasértéke, hanem mfifaja révén is egyediilallé
lett volna az a k6tet, amelyben Villehardouin a masik ,,keresz-
tes” szerz6vel,_Iel1an dejoinville-lel (megh. 1319) egyiitt helyet
kapott volna, s amelynek az ,,Emlékiratok a keresztes hadjara-
tokrél" cimet szantak. A minden vonatkozasban nagy érték
gy jteményre valé utalasunknak nemcsak a maig meglev6 faj-
dalmas hiany jelzése volt a célja, hanem az is, hogy ramutas-
sunk: az ott tervezett cimnél semmi sem tudja jobban megra-
gadni Villehardouin munkajanak lényegét és miifajat. Ville-
hardouin krénikajat ugyanis egy majdnem emlékiratnak te-
kinthetjiik, amelyben nem iréjanak személyes sorsa a fontos,
hanem azé a vallalkozasé, amclynek tagjaként tevékenykedctt,
vagyis az gynevezett negyedik keresztes hadjarat lovagseregé-
nek sorsa. A m£ib6l azonban lépten—nyom0n kitiinik, hogy
szerz6nk nem egyszerii résztvev6je, hanem komoly befolyas
és id6nként iranyité szerepetjatszé tagja volt C11I1Cl{ a hadjarat-
nak. Harmadik személyben, neve feltiintetésével is meg6r6kiti
sajat tetteit, de a leirasok is gyakran sejtetik, mikor volt fontos
szerepe az eseményben, mely diintéshozatalnal volt maga is je-
len, s mikor szarmaznak k6zlend6i masodkézb6l. Az, hogy a
jelen emlékirat mir6l tudésit, a szerz6 tényismerctét6l is fiigg,
195
s persze att6l, hogy 6 maga mit tart fontosnak az utékorra
hagyni. Villehardouin célja nyilvan kett6s volt: egyreszt cs6k-
kenteni akarta a szakadékot a lovagi célkitiizések meg a hadja-
rat eredménye k6z6tt, hisz a keresztes hadjarat, amelyr6l besza-
mol, a vilag akkori legnagyobb varosanak elfoglalasaval és ki-
fosztasaval végz6d6 kaland volt, masrészt igazolni akarta, hogy
a vallalkozas, amelyben részt vett, a keresztes hadjaratok egyik
legnagyobbika s legmerészebbike volt, amelynek soran fénye-
sen ragyogtak a keresztes sereg katonai és lovagi erényei.
Lovagi eposzt ir 6 tulajdonképpen, a t6rténet- és emlékiratiré
eszk zeivel.
Egy r6vid ut6sz6 keretében nincs kiil6n6sebb értelme annak,
hogy a keresztes hadjaratoknak akar csak egy téirténeti vazat is
megrajzoljuk. Annal kevésbé, mivel e témakijrrel a ktizépkori
Eurépaval foglalkozé, viszonylag gyér magyar nyelvii irodal-
mon beliil elég sok m foglalkozik. (Elegend6 talan W. Z6llner
nemrégen megjelent munkajara, M. Zaborov kiinyvére vagy
a keresztes haborlik néhany régebbi, er6sen vallasi beaIlitott-
sag iisszefoglalé fcldolgozasara utalnunk.) A kiizépkori t6rté—
nelem ijsszefoglalé kéziktinyvei egyt6l egyig hosszabban tar-
gyaljak ezeket a hadjaratokat, akar marxista, akar polgari szer-
z6k készitették 6ket. Igaz viszont, hogy az események doku-
mentaciéjanak, forrasainak megjelentetése mar meglehet6sen
szegényes. Igy ez ut6sz6ban csak néhany, az irasm hiiz szoro-
san kapcsolédé k6ri.ilményt szeretnénk megvilagitani. ._
Amikor az els6, minden értelemben keresztes habor nak te-
kinthet6 vallalkozasok elindulnak, Eurépa szinte minden vo-
natkozasban elmaradott mas civilizaciékhoz, az itt els6 helyen
emlitend6 Bizanchoz és a muzulman vilaghoz képest. A XI. sza-
zad k6zepének Eurépajaban még nagyrészt erd6kkel — a régi
irtasok helyén bozéttal, csenevész fakkal -, masutt mocsarakkal
boritott vidékek vagy - f6ként északon — pusztas teriiletek ta-
lalhat6k. Ezen a t bbnyire megmiiveletlen teriileten, szétszért
apr6 falvakban, éppen csak alakuléban lév6 varosokban, szegé-
196
nyes, sivar életviszonyok k6z6tt él a lakossag, mely némelyek
szerint 1050 k6ri.i1 46 milliéra, 1 100 kiiriil pedig 48 milliéra be-
csiilhet6. Munkaeszki zei kezdetlegesek, a k6zlekedés és a szal-
litas az utak és szall.it6eszk6z6k elmaradottsaga és bizonytalan-
saga miatt inkabb csak vizi utakon bonyolédik. Az er6sen ta-
golt feudalis uralkodé osztaly a bizanciakéhoz és a muzulmano-
kéhoz viszonyitva elmaradott, szegényes kifariilmények k6zt,
nagyrészt kezdetleges er6ditményekben, fabél késziilt hazakban
él. Gyengeségét még fokozzak a s6tét szazadnak is nevezett
X. szazad 6ta folytonosan d lé maganhabor k, az anarchia,
s az 6r6klés k6riili viszalyok. Az 6r6kségb6l kiszorulé leszar-
mazottaknak leginkabb ki.il6nb6z6 egyhazi intézmények bizto-
sitanak tarsadalmi helyzetiikhiiz és jogi allapotukhoz mélté
megélhetést: az egyes templomok szolgalatara és a kolostorok
ellatasara rendelt személyek a fiigg6 emberek kiil6nb6z6 kate-
gériaibél keriiltek ki, de az akkor viragjaban lév6 Cluny és mas
reformalt kolostorszervezetek szerzetesei, valamint a formalédé
kaptalanok tagjai k6z6tt az uralkodé rétegek 6r6kségb6l kisz0-
rult képvisel6it talaljuk. Az emlitett kolostorok személyi 6ssze-
tételének vizsgalatai egyértelm en azt bizonyitjak, hogy szinte
kizarélagosan kis- és k6zépbirtokos eredetii szerzeteseik voltak,
a kaptalanok szabalygy jteményei, stat tumai pedig csak né-
hol, kivételként engedélyezik olyan személyek felvételét, akik-
nek nincsen ,,nemesi szabadsaguk”. A XI. szazad k6zepére
egési Eurépaban befejez6d6tt az allamszervezés, el6rehaladt
vagy teljessé valt a krisztianizacié, beleértve a peremvidéket is,
északon Skéciat és Skandinaviat, keleten Lengyelorszagot és
Magyarorszagot. Bar az t'1jom1an alakult, keresztény eszmevi-
lagra alapozott monarchiakban a maganhatalom az uralkodéi
jogkijr rovasara csakhamar el6ret6rt, felidézve a francia kiraly-
sagban mar klasszikusan kiteljesedett széttagolédas tendencia-
jat, az a XII. szazadra kifejl6d6ttjogelv, amely szerint ,,a kiraly
csaszar a sajat orszagaban” (rex est imperator in regno suo), meg-
lév6 helyzetet r6gzit, barmilyen eredet legyen is. Eurépa ural-
I97
 kodéi a hanyatlé kiizépkori ,,nagyhatalom”, a ,,németek” r6-
mai csaszarsaga mellett a kézépkori szuverenitas teljességével
rendelkeznek, bar a hivatalos papai elképzelés szerint a csaszar-
hoz hasonléan egyhazhatalmi jogkériik nincs. A k6zép- és ke-
let-eurépai allamok, a fiigg6ség r6vid szakaszaitél eltekintve
a XI. szazad k6zepén sikerrel védelmezik szuverenitasukat a né—
met csaszari-lovagi tiirekvésekkcl szemben, de sikerrel allnak
ellen a h6dit6 térekvéseknek Skandinaviaban is, és - legalabbis
atmenetileg - az Elba-Odera melléki szlav territorialis alakula-
tok, valamint ]iszak- és Kiizép-Italia gyorsan fejl6d6 varosai is
megszabadulnak a fiigg6ségt6l. Ezek a t6bbé-kevésbé megszi-
lardult allamkeretek biztositjak majd a j6v6 fejl6dését, azt a
gazdasagi, tarsadalmi, politikai és kulturalis fellendiilést, amely-
nek jelei, bar kismértékben, de mar az ezredfordulé éta mutat-
koznak. Eurépa szellemi és anyagi kult raja azonban, mint
mondottuk, még kezdetleges: nem mérk6zl1et Bizancéval vagy
a muzulmanokéval. A szegényebb lakossagot hol itt, hol ott,
szinte évenként, tizedeli meg a sz6rny{i éhinség, s nemcsak a
kezdetleges termelés miatt, hanem mert nincsenek utak, s igy
a termésfelesleget nem lehet az éhinség s jtotta teriiletekre el-
szallitani. Vannak esztend6k, amikor az éhinség Eurépa hatal-
mas teriileteit, s6t valamennyi részét sftjtja. Szegények clkese-
redett témegei vandorolnak ilyenkor egyik helyr6l a masikra,
hogy csekély élelernhez jussanak. K6zi.ili;'1k rekrutalédnak azok
a néha hatalmas tiimegek, amelyek a lovagseregek mellett - ta-
lan szamszer en feliil is m lva 6ket —- az els6 keresztes hadjara-
tok résztvev6it adjak. Tudjuk, hogy a negyedik hadjarat meg-
hirdetésére is sokan iisszegyiiltek az egyszerii nép k6zi.il, bar
feltehet6leg 6ket nem annyira az éhség, mint inkabb a szerzés
vagya hajtotta. Rajuk utalhat Villehardouin, amikor miive ele-
jén megjegyzi: ,,A biinbocsanat oly nagy volt, hogy megdo-
bogtatta az emberek szivét, és sokan a kereszt ala gy ltek.”
De 6ket a papai legatus még a sereg indulasa el6tt elkiildte, igy
valhatott ez a keresztes habor , résztvev6it tekintve, pusztan
198
lovagi vallalkozassa. A XI. szazadban azonban nemcsak az 611-
inség, hanem a jarvany is pusztitott, nem kimélve a lakossag
egyetlen rétegét sem. A szazad els6 felének eurépai szellemi
m veltsége is szegényes, Gerbert d’Auri]lac - ismertebb nevén
11. Szilveszter papa (1negh. 1003) — 6ta nincs igazan kiemelked6
alkoté személyisége. A vallasi mfivek k6z6tt, a misz|:ikus-lato-
masos irodalom, a tiirténetirasban pedig az évkéinyvek igény-
telen miifaja az uralkod6. A természeti vilag mindenjelenségét,
a tarsadalmi és a hétkiiznapi élet minden mozzanatat termé-
szetfeletti er6nek, a Mindenség Uranak tulajdonitjak. Az iro-
dalmi alkotasokban minden csak utanzas, a korabeli miivek al-
kot6i legfeljebb a klasszikusok, posztklasszikusok gyenge epi-
gonjai, s gy tiinik, alig ismerik, vagy nem is akarjak ismerni
el6deik miivészetét.
A kor emberei el6tt nemcsak fiildrajzilag nehezen elérhet6-
nek, de mesésnek is tiinik Konstantinapoly, Damaszkusz, Kor-
dova vilaga. Ismerik, hiszen eurépai zarandokok gyakran meg-
fordulnak a palesztinai szent helyeken, olasz keresked6k régéta
viszonylag élénk forgalmat bonyolitanak le a Mediterraneum-
ban. Eurépanak a bizanci és muzulman vilag mezsgyéj én fekv6
dél-italiai és hispaniai teriiletei az allandé érintkezés és a két-
nyelviiség révén kézvetlen kapcsolatban vannak Bizanc és a
muzulmanokkult rajaval,Eurépa-szerteterjesztik gazdagsaguk,
s6t néha mfiveltségiik hirét is. A csodalat és az irigység hangja
sz6l err6l a vilagrél a kor eur6pai irodalmi alkotasaiban. A vala-
mikor 1100 el6tt keletkezett lovagi eposznak, a Nagy Ktlroly
zardncloleatjd-nak névtelen szerz6je szerint a csaszar Konstanti-
napoly ala érkezve végighordozza tekintetét a ,,nagyszerii va-
ros” tomyainak, tet6diszeinek, kupolainak pompas latvanyan.
Olyan varossal talalkoztak itt, amilyen a kor Eurépajaban el-
képzelhetetlen volt. A Vilmos-eposzok ciklusaban pedig a mu-
zulman vilag csodainak, az egzotikus terményeknek, az ural-
kodé gazdagsaganak és hatalmanak megéneklésével tala.lkoz-
hatunk. Ide kivankozik a jelen iras tan sagtétele is: Villehar-
I99
douin hosszabb leirasban prébalja érzékeltetni azt az érzést,
amely a lovagokat Konstantinapoly megpillantasakor elfogta.
Igaz, szerz6nk szerint Velence, s6t Zara lattan is tele vannak
ezek a lovagok bamulattal, de mégsem valészin , hogy egyediil
a haditett dics6itésének szandéka mondatja vele: ,,El sem tudtak
gondolni, hogy egy ilyen gazdag és hatalmas varos létezzék a
f6ld6n.” De itt mindjart meg kell jegyezniink, hogy az idézett
miivek olyan id6szakban keletkeztek, amikor Eurépa t ljutott
a mélyponton, s6t Villehardouin idejében mar nagy iitemii fej-
l6désr6l beszélhetiink. De mas tan t is idézhetiink: a hispaniai
Tudelai Benjamin, aki 1171-ben, Eurépa lényegében legfejlet-
tebb részeit végigutazva jutott el Konstantinapolyba, tehat
ugyancsak megalapozott 6sszehasonIitast tehetett, ezt irja a va-
ros kereskedelmér6l: ,,Nagy mozgas és élénkség uralkodik
Konstantinapolyban, ahol sok keresked6 talalkozik. Szarazf6l-
d6n vagy tengeren a vilag minden részér6l latogatnak ide ke-
reskedni, beleértve Babilont és Mezopotamiat, Médiat és Per-
zsiat, Egyiptomot és Palesztinat épp gy, mint Oroszorszagot
és Magyarorszagot. . . Lombardiat és I-Iispaniat. Ebben a tekin-
tetben csak Bagdad, a muzulmanok f6varosa versenyezhet
vele.” A muzulman vilagban fejlett 6nt6zéses fi ldmfivelést ta-
lal az utazé, de a nyugati keresztény vilagon kiviil talalja a vilag
legnagyobb vallasi célra szolgalé épijleteit is, a Hagia Sophiat
Konstantinapolyban és a nagy mecsetet Kordovaban. 011.4116
aranypénzzel szintén csak ezek a teriiletek rendelkeznek. A bi-
zanci nomiszma vagy bezant, illetve arab utanzatai késziilnek
aranybél, ezek a tavolsagi kereskedelem zet6eszk6zei. A kor
bizanci allamanak allandé, j6l kiépitett hivatalrendszere is van,
zetett hivatalnokokkal, a XI. szazad k6zepe kulturalis szem-
pontbél az egyik cs cspontot jelenti Bizanc t6rténetében.
IX. Konsztantinosz Monomakhosz (104.2-105 5) udvaraban ki-
emelked6 személyiségek élnek, igy a nagy jogtud6s,]ohannész
Xiphilinosz és a t6rténetir6- lozéfus, az antikvitas nagy tiszte-
l6je és k6vet6je, Mikhael Pszellosz. A g6r6g kereszténységnek
200
 mar a VIII. szazadban teolégiai enciklopédiai vannak, igy jo-
hannész Damaszkénosz munkai (mindenekel6tt a De de ortho-
tloxa - Az igaz hitr6l), s ezekhez nem hasonlithaték a korra jel-
lemz6 nyugat-eurépai alkotasok, Otloh sankt-emmerami szer-
zetes Ldtomdsok-ja vagy a Magyarorszagon is m6k6d6 Gellért
piisp k Deliberatia-ja. Ugyancsak nagy kiiltinbség mutatkozik,
ha Konstantinapoly 1045-ben alapitott lozé ai és jogi f6isko-
lajat a kor hanyatlé chartres-i és lombardiai iskolaival vetjiik
6ssze.
A XI. szazad masodik fele azonban a bizanci és muzulman
vilag gazdasagi és politikai stabilitasanak megrend lését hozza
magaval. A hispaniai muzulman hatalom mar a szazad eleje 6ta
inkabb csak védekezésre szorul a kereszteny allamokkal szem-
ben. Az Almanzor (,,Gy6ztes”) néven ismert Abu Amir Moha-
med - aki a kordovai kalifa mellett a tényleges hatalmat birto-
kolta - az iszlam utols6 nagy sikeres habor it vivja a Pireneusi-
félszigeten. 1002-ben bek6vetkezett halalat polgarhabor k, a
szeparatizmus el6ret6rése k6veti, majd a kalifatus 1031-es meg-
sziintetésével erre a teriiletre a teljes széthullas var. Huszonl1a-
rom részkiralysag — ,,taifa” - létesiil, s ez az anarchia remek le-
het6séget teremt a keresztények el6ny0mulasara. A folyamatot
nem tudja feltartéztatni a XII. szazadban liszak-Afrikabél ér-
kez6 ,,segitség” sem: az Almoravidaké és az Almohadoké.
A XI. szazad hanyatlast hoz a masik eurépai muzulman terii-
let, Szicilia szamara is. A Kelbita emirek csaladjanak bels6 har-
cai, felkelések, polgarhabor k tarkitjak a korszak tiirténetét.
A X. szazad nagy észak-afrikai muzulman birodalma, amelyhez
Szicilia is tartozott, s amely id6nként jelent6s sziriai és palesz-
tinai teriiletekkel is birt, az Ifrikija tartomanyban, a Maghreb
keleti részén felemelkedett siita Fatimida dinasztia uralma alatt
j6tt létre. De Al Musztanszir kalifa idején (1035-1094) mar a
hanyatlas kétségbevonhatatlan jelei latszanak. 1073-t6l a Kair6-
ban székel6 kalifa mellett a tényleges hatalmat a ,,malik” (ki-
raly) cimmel is rendelkez6 vezirek birtokoljak, egészen 1171-ig,
ZOI
amikor Szaladin (Szalah ad Din, 1 171-1193), majd az altala ala-
pitott dinasztia, az Ajubidak keriilnek hatalomra.
Még valtozatosabb a kép, ha a K6zel-Keletet nézziik. A XI.
szazad els6 felében a kiizép-azsiai tiirkmén t rzscsoport egy
része, a szeldzsuk-t6r6k6k - neviiket els6, legendas veze'riikr6l,
Szaldzsukrél kaptak - gyors iitemben nyomulnak el6re a k6r-
nyez6, k6zé'p-azsiai és nyugat-irani teriileteken. Vezériik, Tugri]
bég 105 5-ben mar Bagdad kapujaban all. Az els6 harom szel-
dzsuk szultan, a ,,nagyszeldzsukok” (Tugril: 1037-1063, Alp
Arszlan 1063-1073, Maliksah 1072-1092) hatalmas teriileteket
hédoltatnak meg, elfoglalnak egy sor varost, ktiztijk ]eruzsa1e-
met is. De a ,,nagyszeldzsuk0k” Iranban (Iszfahan, Merv, Rajj
varosokban) tartézkodnak és megelégszenek azzal, hogy hatal-
mat k6zvetleni.'1l csak Nyugat-Iranban, és a mai Irakban gyako-
roljanak. liszaknyugat-Iranban, Kisazsiaban, Sziriaban, kés6bb
Kurdisztanban a csalad mellékagai uralkodnak, igy valéjaban a
szeldzsuk-t6r6k birodalom mar a viragkorban is t6bb allamot
alkot, s ez gyakran vezet bels6, hatalmi harcokhoz. Allandé ha-
bor kat vivnak a Fatimidakkal, pontosabban azok vezireivel,
Sziria, Palesztina, s6t Irak egy részének birtokaért is. Igy cserél
gazdat jeruzsalem varosa még egyszer a keresztesek érkezése
el6tt: 1096-ban bevonulnak ide a Fatimidak seregei. A szétta-
golt muzulman vilag mar a XI. szazad végén képtelen jelent6s
er6vel szembeszallni a nyugatrél érkez6 héditékkal - a muzul-
manok f6l6tti vallasi f6hatalmat igényl6 bagdadi Abbaszida ka-
lifa nincs abban a helyzetben, hogy elleniik dzsihadra, ,,szent
haborura” egyesitse az egymassal eIlenségesked6 muzulman bi-
rodalmakat. Tulajdonképpen a keresztes allamok megterem-
tése az a kihivas, amelyre a muzulman vilag mégis az er6k egye-
sitésével felel. Ezt valésitja meg Szaladin, akinek a keresztesek
altal birtokolt teriiletek jelent6s részét sikeriil visszafoglalnia.
Egyiptom, Sziria és Palesztina jelent6s teriiletei maradnak meg
kiizvetlen utédainak kezén is, a dinasztia bukasa (1249) utan pe-
dig a Mamelukok birtokaban. Az Ajubida-korszak r6vicI
202
 id6re megallitja a muzulman vilag altalanos gazdasagi ha-
nyatlasat.
A XI. szazad masodik fele a masik ,,nagyhatalom”, Bizanc
szamara is a l1anyatlastjelenti.]ellemz6 gazdasagi tény, hogy a
bizanci aranypénz, a nomiszma, amelyet egy t6rténetkutat6
joggal nevezett a kiizépkor dollaijanak, Niképhorosz Botainia-
tész csaszarsaga idején (1078-1081) éri meg els6 értékcs6kken-
tését azéta, hogy Konstantin csaszar (3 06-3 37) solidusként meg-
teremtette. Bizanc tarsadalmi mobilitasa besziikiil, a X. szazad
6ta minden lényeges hivatalt az arisztokracia, a diinatoszok fog-
lalnak el. A X. szazad néhany csaszaranak (Romanosz Lakapé-
nosz [920-944], H. Baszileiosz [976-1025]) az a tiirekvése, hogy
feltartéztassa a nagybirtok és az arisztokracia er6s6dését és meg-
mentse a katonaskodé paraszti réteget, az gynevezett sztrati6-
takat, reménytelen kisérletnek bizonyul. Tulajdonképpen mar
csak az a kérdés, hogy az arisztokracia melyik érdekcsoportja
uralja majd a birodalmat. A polgari civil réteg-e, amely fenn
kivanja tartani, s6t n6velni szeretné a hatalmas allami appara-
tust, hogy a bivatalokban elhelyezkedve tegyen szert tarsadalmi
allasanak megfelel6j6vedelemre, vagy a katonai csoport, amely
a nyugaton meghonosodott k6zvetlen kizsakmanyolas és a ma-
ganhatalom hive. A gy6zelem a XI. szazadban el6bb a polgari
rétegé lesz, megteremtve a bizanci kult ra és mfiveltség nagy
fellendiilését, de leépitve a hadsereget, mely a képtisztelet kérdé-
sében va.l6 nagy meghasonlas befejez6dése utan ériasi teriilete-
ket héclit meg a Balkanon és Kisazsiaban, a magyar kiralysag
hataraitél egészen a sziriai Antiokbeiaig, visszaallitva ezzel a bi-
rodalom egykori hatalmat. Felszamol olyan jelent6s allamokat
is, mint az els6 bolgar carsag. A nagy héditasok utols6 hirnéke,
Georgiosz Maniakész, a kor legielent6sebb bizanci badvezére az
1040-es évek elején mar arra t6rekszik, hogy — tiiibbségében
zsoldosokbél és nem parasztkatonakbél all6 — hadserege élén
elragadja az araboktél Sziciliat. De visszahivjak, és az elért ered-
mények karba vesznek. A hadsereg leépitése olyan id6ben t6r-
203
ténik, amikor a birodalomnak fij és veszedelmes ellenfelekkel
kell szembenéznie. Italiai, kés6bb balkani birtokait a Dél—Italia-
ban allomasozé és félelmetesen terjeszked6 normannok fenye-
getik, akik 1059 6ta hiibérsztivetségben vannak a papaval. Kele-
ten a szeldzsuk-t6r6k6k hatalma n6 viharos gyorsasaggal, az
Al-Dunanal a - magyar t6rténelemb6l ismert - beseny6k és
uzok allnak tamadasra készen. A2 1071-es év Bizanc szamara a
katasztréfa esztendeje: Guiscard Robert normannjai beveszik
utols6 italiai tamaszpontjat, Bari varosat, és a Balkanra tekin-
tenek, ahol 1072-ben az egykori bolgar allam teriiletén felkelés
t6r ki. 1076—ban a Bizanccal addig legalabb névlegesen fi.igg6-
ségi viszonyban all6 horvat fejedelem Zvonimir személyében
a papa hiibéreseként elnyeri a kiralyi koronat. 1077-ben a szerb
f6ldek vezet6jeként szerepl6 Zéta fejedelme ugyancsak R61na-
b6l kap koronat. A legnagyobb vereség azonban keleten, az 6r-
ményorszagi Mantzikertnél éri a bizanciakat: Alp Arszlan nagy-
szeldzsuk megsemmisit6 vereséget mér IV. Romanosz Dioge-
nész csaszar hadaira. A csaszar fogsagba esik, a csatat k6vet6 pa-
nik és az alland6 belharcok k6vetkeztében a t6r6k6k el6tt nyit-
va all az t Kisazsia belseje, s6t Konstantinapoly felé. Amikor
1081-ben I. Alexiosz Komnénosz (megh. 1 1 18) a katonai arisz-
tokracia képvisel6jeként a trénra lép, lanya, Anna némileg t lzé
szavai szerint a ,,rh0maioszok birodalmanak” nyugati hatara
,,még” Drinapolynal, a keleti pedig a Boszporusznal h zédik.
1090-91 telén azonban a szmirnai emir seregei a beseny6k ériasi
hadaval egyiitt mar Konstantinapoly falai alatt allnak. Mar csak
a régi, bevalt fogas segit: az ellenfél ellenfeleinek felhasznalasa.
A beseny6ket a kunok segitségével gy6zik le, Tzahasz szmimai
emirrel szemben pedig egy masik t6r6k emirt jatszanak ki.
A t6r6k6ket Kisazsia nyugati teriileteir6l és a Fekete-tenger
partvidéké1'6l csak 1096-ban, az els6 keresztes habor révén le-
het visszaszoritani. A normannokat a Balkanrél Velence tamo-
gatasaval sikeriil eltavolitani, a k ztarsasag szivesen segit dél-
italiai vetélytarsai, illetve ellenfelei ellen. A segitségnek azonban
204
 nagy ara van: Velence 1082-ben a bizanci birodalomban egye-
diilallé és a hazai kereskedelemre s lyos csapastjelent6 kivaltsa-
gokhoz jut: vammentesen kereskedhet a birodalom szamos
olyan teriiletén, ahol a bizanciakat nagy bels6 vam terheli.
A XII. szazadban emiek ellens lyozasara és jabb tamogaték
szerzése érdekében Pisa és Genova is kap, ha nem is ilyen széles
ktirii, de sok tekintetben hasonlé kivaltsagokat. (Igy keriil a bi-
zanci kereskedelem olasz kezekbe, és igy niivekszik meg a bi-
rodalomban a ,,latin0kkal”, a nyugatiakkal szembeni ellen-
szenv.) A keresztesek pedig, akik mar ekkor vagyakozva néz-
nek Konstantinapolyra, ahol 6ket ,,Nyugat barbarjainak” tekin-
tik és lenézik, a keleti hatarokon, Palesztinaban létrehozzak sa-
jat, 6nall6 allamaikat, és nyugaton széltében-hosszaban terjesz-
tik a kiil6nb6z6 hireket a ,,g6r6g6k arulasairél”, megbizhatat-
lansagarél. Egy id6re azonban Bizanc mégiscsak lélegzethez
jut: Alexiosznak és utédainak sikeriilt a birodalmat j, feudalis
alapokon megreformalnia. H. Janos csaszar (1118-1143) Kis-
azsia déli partszegélyének elfoglalasaval elvagja a szeldzsukokat
a tengert6l, és a f6 ellenségnek tekintett normannokkal - akik
most mar nemcsak Dél-Italiaban, hanem az antiokheiai keresz-
tes fejedelemségben is birtokoltak a hatalmat — t6bb szerencsés
habor t visel. Utédanak, a magyar t6rténelemb6l ismert Ma-
nuelnek (1143-1180), mar jra nagy almai vannak: szeretné a
csaszarsag hatalmat visszaallitani nyugaton, Italiaban és a Duna
vidékén. Az er6forras0k maximalis kihasznalasaval atmeneti si-
kereket ér el Magyarorszagon és Italiaban, de mindez a bizan-
ciak altal gy§il6lt ,,latinok” befolyasanak niivekedésével jar.
A nyugati terjeszkedés keleti vereséget hoz: 1 176-ban a t6r6k6k
a phrfigiai Miiriokephalénnal hatalmas gy6zelmet aratnak Ma-
nuel seregei felett. A bizanciak visszaszorulnak Kisazsia keskeny
fekete-tengeri és f6ldk6zi-tengeri partszegélyére. Manuel ha-
lala utan felgyorsul az események menete. Fianak, II. Alexi0sz-
nak r6vid uralkodasa Manuel unokaiiccsének, Andronikosz
Komnénosznak a hatalomatvételével és a latinok elleni altalanos
205
 tamadassal ér véget 1183-ban. Andronikosz minden eszk6zzel
igyekszik feltartéztatni a hanyatlast, az arisztokraciat kivégzé-
sekkel, terrorral félemliti meg. Uralmanak a normann seregek
ktizeledése k6zben kit6rt 118 5-6s felkelés vet véget, mely az
addig jelentéktelen Angelosz csaladot segiti hatalomra. H.
Izsaknak (uralk. 1195-ig) és utédanak, HI. Alexiosznak (1195-
1203) az uralma az 6sszeomlas félreérthetetlen jeleit mutatja.
A csaszarok rossz kormanyzata a megvasarolbaté hivatalok és
bivatalnokok visszaéléseivel parosul. 1195 6szén a mai Bulgaria
teriiletén kitiir egy felkelés, amelyet két testvér, Aszen és Péter
vezet. Részt vesznek benne a vidék bolgar és vlach - a név min-
den bizonnyal els6sorban hegyi pasztorelemeket, s nem romani-
zalt vagy szlav etnikumot jel6l - lak6i és a Duna vidékén él6
kunok is. A csaszar évente vezet elleniik hadjaratot, dc mara-
dandé sikert nem ér el, hosszabb habor ra pedig képtelen a bi-
rodalom, mar csak azért is, mert Kisazsiaban is felkelés t6r ki.
A csaszar igy kénytelen kiegyezni a felkel6kkel, akik a béke za-
logaul t szként atadjak neki ifjabb testvériiket, Kalojant — Vil-
lehardouin johannitzajat. A békek6tés a felkelés gy6zelmét és
egyben a masodik bolgar allam sziiletését jelenti. Az j székva-
ros, Timovo els6 érseke a Szent Demeter-székesegyhazban he-
lyezi Aszen fejére a cari koronat. 1196-ban Aszent, majd egy
évre ra Pétert is meggyilkoljak. Bizanc ezt a lehet6séget sem
tudja kihasznalni. A trénra a Bizancot j6l ismer6 Kalojan keriil
(1197-1207), aki megegyezik egyhazanak Rémaval k6tend6
uni6jar6l. Cserébe - ez mar Konstantinapolynak a keresztesek
altal t6rtént elfoglalasa utan kijvetkezik be - 1204. november
7-én a papa kardinalis k6vete Tirnovéban a varos érsekét beik-
tatja a bolgar egyhaz primasi méltésagaba, egy nappal kés6bb
pedig a ,,bolgarok és vlachok kiralyava” koronazza Kalojant.
Még egy 1195-6s bulgariai hadjarat alatt tiirtént, hogy Izsak
csaszart testvére, Alezciosz megfosztotta tr6njat6l, megvakit-
tatta és aval, a kés6bbi eseményekben oly végzetes szerepet
jatsz6 Alexiosszal egyiitt b6rt6nbe zaratta. A csaszar ad6 ze-
206
 tésre kényszeriilt a 1‘1OI‘l‘I1311I1 fejedelmek terjeszked6 politikajat
folytat6 VI. Henrik német és sziciliai kirallyal szemben, a s lyos
,,a1amannikon” néven szerepl6 ad6 csak Henrik halala révén
sziinik meg. Ez hosszabbitotta meg a védekezésre immar kép-
telen Bizanc agéniajat, mely védtelenségével szinte kihivta a
nyugatiak tamadasat.
Mialatt a muzulman s a bizanci Kelet és a Mediterraneum
gazdasagi és politikai hanyatlasa szemmel lathatéva valik, Nyu-
gaton addig ismeretlen intenzitas fejl6dés bontakozik ki.
Az 1060-as évekt6l sok addig miiveletlen terijlet az erd6k kiir-
tasa, a mocsarak lecsapolasa révén term6f6lddé valik. Uj mun-
kaeszk6z6k és a régiek t6kéletesebb valtozatai biztositjak a n6-
vekv6 termésmennyiséget, az pedig a XI—XIH. szazadiEu1'6pa
felfelé ivel6 demogra ai gérbéjét. Gyors iitemben keletkeznek
j telepiilések az irtasf6ldeken és alakulnak, formalédnak a va-
rosok. K6zii1i.ik nem egy mar az 1060-as években a varosi 6n-
kormanyzat, a kommunajog megszerzéséért harcol. A f6ldk6zi-
tengeri kereskedelem fokozatosan Pisa, Genova és Velence, a
nagy olasz keresked6varosok kezébe keriil. A tarsadalom képe
egyszer1'is6dik: angolszasz példak nyoman a XI. szazad eleje éta
egyre inkabb elterjed a tarsadalom funkcionalis harmas tago-
lasa. Adalberon, a franciaorszagi Laon piisp6ke jambor R6bert
francia kiralynak ajanlott 1016-ra datalbaté Carmen-jében igy
ir: ,,Isten haza harmas tagolas : vannak, akik imddleoznak, ma-
sok harcolnale, megint masok pedig dolgozrtale.” Ez a felosztas
éles hatarokat h z az omtores, bellatores és lahoratores k6zé, f6ként
az utébbi kett6 vonatkozasaban. Ezt a XI-XII. szazadi irék és
jogi emlékek is meger6sitik, hiszen a vilagiakat nem szabadokra
és szolgakra (liberi et servi), hanem lovagokra és parasztokra
(milites et rustici) osztjak. A rendi és osztalykiilvénbségek j meg-
fogalmazasa hattérbe szoritja a régi megkiiltinbiiztetéseketz az
egyhaziaknak klerikus és szerzetes szerinti felosztasat, a vilagi
uralkodé osztalynak a hfibéri hierarchia alapjan t6rtén6 elkiil6-
nitését, a parasztsagnak pedig a személyi fiigg6ség, illetve sza-
207
badsag szerin ti (német teriileten Leibeigene és Hfirige néven is-
mert) csoportositasat. A parasztsag foldes ri fiiggésvisz0nyaik-
nak valtozatossaga miatt énmagaban is tarka képet mutat.
Tény, hogy a varosi lakossag - amely akkor még kifejl6d6ben
volt - nem nyert 6nall6 helyet ebben a felosztasban, s a négyes
tagolas, amely ezt a réteget mercatores néven elkiilénitette, sok-
kal sziikebb k6rben terjedt el. Mindezzel egyiitt azt mondhat-
juk, hogy a tarsadalmi egységesedés t6bb ember szamara jelen-
tett felemelkedést, mint lesiillyedést. A politikai viszonyok te-
rén is bizonyos fok konszolidacié gyelhet6 meg. A keresztes
allamokban a hiibériség j formaja, a ligesse (amely egy h bér-
viszonynak a t6bbi f6lé val6 helyezésétjelenti) honosodik meg.
Talan erre utal Villehardouin, amikor Bonifac 6rgr6f altal t6r-
tént megadomanyozasa alkalmaval igy ir magarélz ,,...vazal-
lusa lett (Bonifacnak), azzal a feltétellel, hogy hiiséggel szol-
galja a konstantinapolyi csaszart.” Az j forma, ha r6vid id6re
is, dc életet lehel a hiibérkapcsolatba. A treuga alei (Isten békéje)
intézmény bizonyos napokra valé bevezetése a maganhabor k
egyhazi fenyitékkel t6rtén6 kiiktatasa révén is a konszolidacié
iranyaba hat. A XII-XIII. szazad pedig a legt6bb orszagban a
monarchia hatalmanak meger6sitését, a k6zpontositasthozza ma-
gaval. Uj és eredeti mfivészeti stilusok, a roman stilus és a g6-
tika, héditanak egyre nagyobb teret, s megsziiletik Eurépa els6
eredeti 6nall6 irodalmi miifaja, a lovagi eposz. A XI—XII. sza-
zad forduléjan Anzelm canterburyi érsek munkaiban felhasz-
nalja az arisztotelészi racionalizmust, és tjara indul az j lo-
z6 a: a skolasztika. Ez a gazdasagi-tarsadalmi és politikai, kul-
turalis fellendiilés all a keresztes habor k els6 sikerei m6g6tt.
Megvaltoznak Nyugat-Eurépa és a bizanci muzulman vilag
er6viszonyai. Talan szimbolikusnak is tekinthet6 jehan de]oin-
ville csodalkozasa, amikor a XIII. szazad masodik felében IX.
(Szent) Lajos francia kiraly keresztes hadaval Egyiptomban
jarva észreveszi, hogy az ottani parasztok milyen prirnitiv ekét
hasznalnak a f6ld miiveléséhez. Voltaképpen a XI. szazad k6ze-
208
Péig Eurépaban is altalanosan alkalmazott eketipusrél van sz6.
Ez a fellendiilés egyben ki is oltja a keresztes vallalkozasok
langjat, hiszen a XIII. szazad kiizepén, itt Eurépaban mar bizto-
sabb megélhetéshez lehet jutni, mint az egyre bizonytalanabba
V516 hadjaratok révén. A XI. szazad masodik felében azonban
még el6ny6snek szamitanak ezek a vallalkozasok. Ekkor indul
meg a keresztény allamok nagy el6ret6rése a muzulman Hispa-
niaban, a normannok ekkor foglaljak el az araboktél Sziciliat,
ekkor szoritjak ki Bizancot Italiabél. A normannok atmenetileg
a Balkan félszigeten is megvetik a labukat, s6t egy kalandos val-
lalkozas révén a szeldzsuk-bizanci hataron még 6nall6 herceg-
séget is prébalnak létrehozni.
Vizsgaljuk meg k6zelebbr6l a nyugati egyhaznak a keresztes
habor kbanjatszott szerepet! A X-XIH. szazadban a latin Nyu-
gat leggyorsabban atalakulé intézménye éppen az egyhaz volt.
A ,,s6tét szazad” elején, a feudalizacié révén mélypontjara jutott
egyhazon beliil indulnak meg el6sz6r azok a reformt rekvések,
amelyek a hfibéri vilag egyhazra gyakorolt intézményes és jogi
befolyasat prébaljak f6lszamoIni. A X. szazadi ref0rmt6rekvé-
sek célja a szerzetesség helyreallitasa, megvalésitéi pedig éppen
a megreformalt lotaringiai kolostorok és Cluny alakulé k0ngre-
gaciéja. A k6vetkez6 cél: az egyhaz ,,szabadsaganak” (libertas-
anak) kiharcolasa a vilagi hatalmakkal szemben. A német csa-
szar segitségével megtartott 1046-os sutri zsinat hatark6 az egy-
haz és a keresztény vilag mas teriiletein addig kevés befolyassal
rendelkez6 papasag életében. III. Henrik segitségével Rémaban
is ttibbségbe keriilnek az egyhazreform hivei, s megkezd6d.ik a
papasag tiirténetének az a kétszaz éves szakasza, amit a t6rté-
netiras reformpapasag néven szokott emlegetni. A XI. szazadi
rémai reformk6r6kb6l szarmazé egybazjoggy jtemények és
altalaban a reformer k6r6k politikai t6rekvései egyértelmiien
arr6l tan skodnak, hogy az addig csupan jogigényként létez6
papai primatust a valésagban is meg akartak teremteni. Ez a cél
a XH. szazad elejére meg is valésul: nemcsak a német csaszar-
209
nak, hanem Eurépa lényegében minden uralkodéjanak, a fran-
cia, az angol-normann, az aragén és a magyar kiralynak is le
kell mondania a legf6bb egyhazhatalmi jogktir legfontosabb
elemeir6l. A XII-XIII. szazadban a papasag, miki zben tovabb
épiti egyhazkormanyzati primatusat és az azt érvényesit6 in-
tézményrendszert, mar vilagi hatalomért, eurépai vezet6 szere-
péért szall sikra. A Villehardouimiél szerepl6 IH. Ince papa
uralkodasa (1198-1216) minden vonatkozasban cs cspontja
ennek a fejl6désnek. (Villehardouin Ince uralkodasanak kezde-
tét 1197-re teszi, ez az eltérés abb6l adédik, hogy feltehet6leg
az évet ekkor még h svéttal kezdtek, igy Ince trénra lépése,
1198. januar 8-a még az el6z6 évhez szamitott.) A kitiiz6tt
eredmények elérésére a reformpapasag mar a kezdetekt6l meg-
teremti realis hatalmi-politikai bazisat: a r6mai nemesség ellen
a csaszarsag a sz6vetségese, a csaszarsag ellen a normannok és a
papai hiibérallamok n6vekv6 tabora, az Italia vezetéséért foly-
tatott harcban az észak- és k6zépolasz varosok. A papasag a
,,christianitas” minden fontosabb eseménye kapcsan, minden
vitas kérdésében hallatja szavat és itéletét. A keresztes haboruk
tervében egyhazhatalmi és vilaghatalmi céljai az uralkodé ré-
tegek expanziv tiirekvésével talalkoznak. A vallasi célokjegyé-
ben viselt habor nem j jelenség, de a kora k6zépkor a ,,hit
védelmére és terjesztésére” inditott habor k kezdeményezését
a kiralyok, az uralkodék szamara tartotta fenn. Az mar a ke-
resztes habor k jellemz6 mozzanata, amir6l munkaja elején
Villehardouin is megemlékezik: ,,... (Ince papa)... elkiildte
Franciaorszagba egyik biborosat, Pietro di Capua magistert. . .
és az alabbi biinbocsanatot hirdette meg: mindazok, akik fel-
veszik a keresztet, és egy teljes évig szolgaljak Istent, minden
elkijvetett és meggyént b niik al6l feloldozast nyernek.” De
megvaltozik a szerepe a lovagsagnak is, amely az ernlitett séma
szerint azonos a bellatores rendjével és a vilagi uralkodé osztaly-
nak a kiralytél a csatléssal rendelkez6 harcosig minden tagjat
magaba foglalja. Uj lovagi ethosz keletkezik, mely ezt a réteget
210
a szorongatott kereszténység védelmére k6telezi. A kereszteny-
ség fogalma azonban a XI-XHI. szazadban mélyrehaté valto-
zasokon megy at. Addig lényegében nem jelentett mast, mint
egy hitbeli k6z6sséget, amelynek alapjait a 451-es khalkédéni
és az azt megel6z6 ,,egyetemes” zsinatok rfjgzitették. Kelet és
Nyug at egyhazai addig egymastél sok tekintetben eltér6 szoka-
sok, jogi és intézményes keretek k6z6tt 6nall6 életet éltek, de
a nyugati egyhazak nmagukban is tarka képet mutattak. A ke-
resztény vilag fogalma lesziikiil, s ezent l csupan azoknak a k6-
z6sségét jelenti, akiket a hierarchikus szervezet egyhaz fog k6-
z6sségbe és akik a papa vallasi el6irasait és rendelkezéseit k6-
vetik. Engels szerint a k6zépkor széttagoltsagaban ez az egyet-
len egység. Igy keriilnek a ,,christianitas” k6rén kiviil az 1054-es
egyhazszakadassal kiil6nvalt keleti egyhazak, mindenekel6tt a
g6r6g egyhaz, s az egyhazreform ellenfelei is.
Az els6, minden értelemben igazi ,,keresztes” vallalkozas az
1064-es hispaniai, ugynevezett Barbastro-habor , résztvev6i
szamara az el6z6 évben II. Sandor papa (1061-1073) biinbocsa-
natot helyezett kilatasba. (Nevét arrél a muzulman er6ditmény-
r6l kapta, amelyet a nagyrészt francia és dél-italiai normannok-
b6l all6 sereg egyik része elfoglalt.) Ezt k6veti Roger gréf és a
normannok harca Sziciliaért, az arabok ellen, majd a pisai ot-
tanak a genovaiakkal, rémaiakkal és amal beliekkel k6z6sen
véghez vitt 1087-es tengeri vallalkozasa Mahdija, az észak-
afrikai kik6t6varos ellen. Ugyancsak Szent Péter zaszlajaval in-
dul harcba Erlembad, a milanéi ,,eretnek” pataria vezére, az
egyhazreform ellenségei, a német csaszar és annak italiai hivei
ellen, valamint Vilmos, a franciaorszagi Normandia hercege az
angolszaszok ellen. A harmadik keresztes hadjarat soran, 1192-
ben Oroszlansziv Richard angol kiraly elhéditja a bizanciak-
t6l Ciprus szigetét. A g6r6g és a r6mai egyhaz k6z6tt ekkor még
nem szakadnak meg teljesen a kapcsolatok. Egymas mellett,
egymassal sokszor szoros kapcsolatban allnak a g6r6g és a latin
ritus kolostorok, s még id6r6l id6re felvet6dik az t'1jraegyesii-
ZII
lés terve, amely azonban eleve sikertelenségre van karhoztatva,
hiszen a papasag Kelet egyhazait is be akaija vonni a t6le f gg6
intézményrendszerbe. A negyedik keresztes hadjarat utan azon-
ban az egyesiilés végleg lehetetlenné valik.
A korai k6zépkor - ha megszakitasokkal is - a viszonylagos
tolerancia korszaka, mind a keresztény, mind a muzulman ol-
dalon, talan csak Bizanc a kivétel ez al61. Keresztények, zsidék,
muzulmanok élnek egymas mellett, s a zarandokok t bbnyire
békében latogathatjak a mas vallas teriileteken lev6 szent he-
lyeket. A XI. szazad masodik felében eluralkodik a vallasi tiireI-
metlenség. A XII. szazadban, Bizancban a latinellenesség, Nyu-
gaton pedig — f6ként az els6 keresztes habor utan - a g6r6gel-
lenesség terjed egyre szélesebb k6rben. Szerz6nk becsiiletére
legyen mondva, nem k6z6l olyan, mar akkor is hihetetlen alli-
tasokat, melyek csupan a g6r6g6k befeketitését szolgaljak.
Hogy a Villehardouin altal leirtakat elhelyezhessiik a korszak
tabléjan, fel kell idézniink néhany olyan eseményt és k6riil-
ményt, amelyekre szerz6nk csupan utal, s b6vebben nem fog-
lalkozik kifejtésiikkel.
Az els6 keresztes hadjarat soran és az azt k6vet6 években a
széttagolt és egymassal is harcban a.ll6 k6zel-keleti allamok kép-
telenek ellenallni a keresztesek terjeszkedésének, és annak, hogy
a h6dit6k az elfoglalt teriileteken létrehozzak a nyugati h béri
hierarchia alapjan egymastél névleg vagy ténylegesen fiigg6
gynevezett ,,keresztes allamaikat”. Balduin csaszarra valasz-
tasa soran Villehardouin is utal Bouillon Gottfried jeruzsalemi
kiralysagara. Az edesszai és tripoliszi gréfsag, valamint az an-
tiokheiai fejedelemség mar korabban megalakult. Az els6 h6-
diték és a kés6bbi jijvevények aszerint telepednek le, hogy hon-
nan szarmaznak az egyes allamok uralkodéi. Igy az északfran-
ciak és a lotaringiaiak a jeruzsalemi kiralysagba, a provanszalok
Tripoliszba, a normannok pedig Antiokheiaba mennek (a varos
francia uralom ala keriilésével ide is telepednek franciak).
Ugyanez gyeIhet6 meg a negyedik keresztes hadjarat soran:
212
a lombardiaiak nemcsak a hadrend miatt telepednek le a tl1esz-
szalonikéi kiralysagban, ahol Bonifac, az italiai Montferrat
(Monteferrato) 6rgr6f_ja uralkodik.
A XII. szazad negyvenes éveit6l kezdve a keresztes allamokat
allandé zsugorodas, teriiletvesztés jellemzi. El6sz6r 1144-ben a
legrégebbi allam, az edesszai gréfsag keriil vissza muzulman
kezekbe. A f6ként az elveszitett teriiletek visszahéditasara indi-
tott masodik hadjarat (1145-1 149) nem ér el szamottev6 ered-
ményeket. A keresztesek allandé bels6 ellentétekkel kiiszk6d-
nek, s egyre t6bb vereséget szenvednek a szazad masodik fela-
ben meger6s6d6tt k6zel-keleti muzulman seregekkel szemben.
Lényegében nem segit a harmadik hadjarat (I187-1192) sem,
mely csupan a keresztes allamok fennmaradasat tudja biztosi-
tani. Az 1192-es szerz6dés a jeruzsalemi kiralysagnak itéli a T6-
rosz és jaffa k6zti partszegélyt, valamint szabad zarandoklatot
biztosit a muzulmanok birtokaban maradt szent helyekre. A né-
metek 1197-es keresztes vallalkozasa csupan annyi eredményt
ér el, hogy Szidon és Bejr t elfoglalasa révén biztosi a a szaraz-
f6ldi 6sszek6ttetést Tripolisz és a jeruzsalemi kiralysag k6z6tt.
Az Aj ubidak hatalmanak a k6zpontja Egyiptom. A keresztesek
- igy a negyedik hadjarat lovagjai is — tehat Egyiptomban akar-
nak vereséget mérni k6zel-keleti ellenfeliikre.
Villehardouin részletesen leirja a negyedik keresztes habor
eseményeit, alakulasat. Egy ut6sz6 keretében nem vizsgalhatjuk
meg minden téves gondolatf zését, minden tendenciézus beal-
litasat, hiszen akkor az iras nagy részét pontrél pontra végig kel-
lene k6vetniink. Vannak kihagyott, ,,elfelejtett” momentumok,
amelyeket mas szerz6k és mas forrasok révén ismerhetiink.
Nyilvanvaléan te11denci6zus értékeléseit a k6zismert t6rténelmi
tények révén ktinnyen leleplezhetjiik. Villehardouin kétségki-
viil tflloz, amikor III. Alexiosz és V. Alexiosz (Murtzuphlosz)
kegyetlenségeit és jellemét abrazolta. Igyekszik gy beallitani
az eseményeket, mintha a keresztes had ,,eltéritésének” egyik
f6 oka a lovagok egy részének ,,dezertalasa” lett volna. Az ese-
213
 mények sorrendiségét azonban pontosan nyomon k6veti, igy
felment benniinket att6l a k6telességt6l, hogy a hadjarat t6rté-
netét iisszefoglaljuk. A mas - f6ként g6r6g - forrasokban leirt
konstantinapolyi fosztogatasokrél Villehardouin t6bbnyire
hallgat. Nem sokat ir a gy6zelem utani osztozkodasrél sem.
A velenceiek és a keresztesek zsakmanyrészét elkiiliinitették, az
aranyokrél még a varos bevétele el6tt, 1204 marciusaban szer-
z6dést k6t6ttek. Velence birtokai nem tartoztak a latin csaszar
hiibértartomanyai k6zé. Cvé lett Konstantinapoly haromny0l-
cad része, benne a Hagia Sophia-székesegyhazzal, amelynek
kaptalani helyeit — minden egyhazjogi el6irast felr gva — velen-
ceiek foglaltak el. Velencei lett a formailag egyesitett keleti
egyhaz legfontosabb tisztségvisel6je is, Tommaso Morosinit
valasztottak meg Konstantinapoly t'1j patriarchajanak. Az egy-
kori g6r6g csaszarsagbél a velenceiek csak olyan terijleteket fo-
gadtak el, amelyeket tartani is tudtak. Az 6 keziikre keriiltek
azok a szigetek és kik6t6k, amelyek a Velencéb6l Konstantina-
polyba vezet6 tengeri tvonalon fekszenek, igy t6bbek k6z6tt
Durazzo, Modén és Kor6n. Ezen ffjliil 1negvasar0ltak Bonifac-
t6l Kréta szigetét. A velencei Marco Sanudo 1207-ben az Bgei-
szigetvilagban, Naxosz és Androsz kézponttal megalapitotta az
arkhipelagoszi (,,szigetvilagbeli”) hercegséget. Velencei volt a
kepphalléniai gréfsag ura is, s kés6bb a Villehardouinnél sze-
repl6 jacques d’Avesnes hiibérbirtoka, Euboia is Velence véd-
ntiksége ala keriilt. A fennmaradé teriileteken alaknlt meg a
latin csaszarsag, nehezen attekinthet6 hiibéres allamhierarcl1ia-
javal. Villehardouinnél a hadjarat ideje alatt az 6rgr6f tiinik az
igazi vezérnek. A kevésbé tetter6s Balduin csaszarra va.Iaszta-
sat minden bizonnyal nemcsak azok a tényez6k tették sziiksé-
gessé, melyekr6l Villehardouin ir. Bonifacnak el6nyére szolgalt,
hogy csaladja kitiintette magat a keresztes hadjaratokban, s test-
vére, Konrad egy ideig jeruzsalemi kiraly volt. De ellene sz6lt,
hogy j6 kapcsolatai voltak Velence rivalisaval, Genovaval, és a
csaszari csaladdal, a Hohenstaufokkal. igy a velenceiek minden-
214
képpen ellene voltak, s t6bbek k6zt a papa sem nézte volna szi-
vesen 6t a latin csaszar méltésagaban. Szerz6nk leirasabél kiti'i-
nik, hogy az egyes teriileteket gy adtak hiibérbe, hogyj6vend6
birtokosuknak kellett meghéditaniuk 6ket. Lajosnak, Blois és
Chartres gréfjanak a neki adomanyozott nikaiai fejedelemség
gyakorlatilag nem keriilt a birtokaba. Nem szilardult meg a
csaszar masik k6zvetlen hiibéresének, Reinier de Trit-nek phi-
lippopoliszi fejedelemsége sem. A nagyrészt a mai G6r6gorszag
teriiletén szervez6d6tt thesszalonikéi kiralysag tiibbé-kevésbé
meger6s6d6tt ugyan, de mar Bon.ifac fia és k6zvetlen utéda,
Demetrius 1224—ben kénytelen volt a g6r6g-bizanci visszah6-
ditas el6l Velencébe menekiilni. A velencei birtokok utan a leg-
hosszabb ideig a thesszalonikéi kiraly k6zép- és dél-g6r6g0r-
szagi vazallus allamai tartottak magukat. Villehardouin hossza-
san elid6zik az akhaiai fejeclelemség sziiletésének leirasaval, nem
véletleniil. ,,Akhaia tartomany fejedelme” - ahogy 1205-ben
III. Ince nevezi - el6bb Guillaume de Champlitte, 1209-t6l pe-
dig szerz6nk unoka6ccse, az ugyancsak Geoffroy de Villehar-
douinnek nevezett lovag lett, s a Villehardouin csalad 1278-ig
uralkodott itt. A fejedelemség fénykora egybeesett a latin csa-
szarsag hanyatlasaval és bukasaval, csak 1432-ben keriilt r6vid
id6re ismét bizanci kézre, majd 1460-ban az oszman-t6r6k6k
héditottak meg. Bonifac masik jelent6s h1'ibéresér6l, Othon de
la Roche burgundiai t'n'r6l viszont keveset ir a szerz6, s hallgat
az 1280-tél athéni hercegség néven ismert kijzép-g6r6gorszagi
alakulat keletkezésér6l is, amely szintén az utolsék k6zt, a XV.
szazadban keriilt bizanci, majd oszman kézre. Nehéz volna
minden feudalis tartomanyt szamba venniink, hiszen azok - f6-
ként az els6 id6szakban - rendkiviil képlékenyek voltak. A tar-
tomanyokat és a csaszarsag egész teriiletét lovagi hiibérekre osz-
tottak. (Az akhaiai fejedelemség viragkoraban a ttirzsteriilet
hatszaz lovagi hiibérb6l allt.) A h6dit6k k6ziil sok harcost iit6t-
tek lovagga, egyetlen alkalommal, 1204 oktéberében mintegy
hatszazat. De el6fordult, hogy a g6r6g6k is megmaradhattak a
215
 helyiikiiin, Villehardouin is emlit ilyen esetet. A g6r6g6k bi-
zanci tipusu hiibére - a pronoia - amely I. Alexiosz idején ter-
jedt el és inkabb a teriiletjiivedelmére, mint magara a teriiletre
jelentett birtokjogot - most nyugati tipusu feudumma valt.
A bizanci allam létének folyamatossaga nem szakadt meg
Konstantinapoly elfoglalasaval. Villehardouin is ir a bujkal6 V.
Alexiosz Murtzuphloszrél, akit a latinok végiil foglyul ejtettek,
majd kivégeztek, és III. Alexioszrél, akit a keresztesek els6 ta-
madasa fosztott meg a tr6nt6l. Villehardouinnél nem szerepel
az egyik utédallam, a trapezunti csaszarsag. Megalapitéi a Kom-
nénosz csaladbél val6 Alexiosz és David, I. Andronikosz uno-
kai. Ez a csaszarsag kés6bb, elvagva a t6bbi bizanci teriilett6l,
élte a maga kiil6n életét, mig 1461-ben az oszmanok mint az
egyik utolsé bizanci maradvanyteriiletet el nem foglaltak. Bpei-
roszban, a Balkan nyugati részén Angelosz Mihaly, III. Alexiosz
és II. Izsak hazassagon kiviili kapcsolatbél szarmazé 1mokatest-
vére vetette meg a labat. Az 6 ut6da, Theodorosz adta meg a
halalos d6fést a thesszalonikéi kiralysagnak, amikor 1222-ben
bevonult a székvarosba. Bpeiroszt kés6bb, 13 37-ben a konstan-
tinapolyi csaszarok foglaltak el. A harmadik bizanci marad-
vanyallam alapitasarél t6bb helyen is beszél szerz6n.k. Theodo-
rosz Laszkarisz, III. Alexiosz veje a keresztesek altal még el nem
foglalt teriileten, Kisazsiaban gyiijti 6ssze er6it. A még gyenge
allamot r6videsen a keresztesek tamadasa fenyegeti, a latin csa-
szar drinapolyi veresége azonban megmenti a megsemmisiilés-
t6l. Theodorosz Laszkarisz Nikaiat teszi meg székvarosnak és
jjaépiti romjaibél a bizanci allami és egyhazi hierarchiat. Kez-
detben despotanak, 1206-ban mar csaszarnak nevezi magat,
1208-ban csaszarra is koronazzak. Kemény harcban a latinokkal
és a konyai szeldzsuk szultannal - aki Eur6pab6l visszatért ap6-
sat, III. Alexioszt is felhasznalja ellene -, sikeriil megszilardita-
nia az allamot. Az 1214-es békektités mar bizonyos fokig
egyensuilyt jelent a latinok és a nikaiaiak k6z6tt. Theodorosz
Laszkarisz ut6da, III. johannész Vatatszész (1222-1254) 1230-
216
 ban ostrom ala veszi Konstantinapolyt, s talan csak a mongol
tamadas miatt nem tudja visszafoglalni az egykori székvarost.
Ez majd VIII. Palaialogosz Mihalynak, az utols6 csaszari di-
nasztia els6 tagjanak sikeriil, 6 vonul be 1261. j lius 25-én a
kiizépkori g6r6g birodalom f6varosaba.
A keresztes hadjarat ideje alatt tovabb er6s6d6tt az tij bolgar
allam. Az egyhazi tmié segitett Kalojannak, hogy a keresztese-
ket - legalabbis atmenetileg - semlegesitse. Kalojan bolgarok-
b6l, kunokbél és vlachokbél all6 seregének Villehardouin altal
is leirt nagy drinapolyi gy6zelme 1205. aprilis 14-én fontos ese-
mény Bulgaria t rténetében is. 1207-ben Kalojant Thesszalo-
niké ostromanal meggyilkoljak. Masodik utéda, II. Ivan Aszen
uralkodasa alatt az Angelov-Koszev-Hrisztov - altal irt Bulga-
ria t rtanete szerint ,,A bolgar allamot harom tenger hatarolta
— a Fekete-, az Bgei- és az Adriai-tenger - és a Balkan félsziget
legnagyobb hatalmava emelkedett.” A szeldzsukok, kihasznalva
Bizanc 6sszeomlasat és a kisazsiai hatalmi vakuumot, jelent6s
teriileteket elfoglalva Attaleianal kijutottak a F6ldk6zi-tenger-
hez, majd elérték az Hgei-tengert. Kés6bb a nikaiaiakkal és a
trapezuntiakkal vivott harcok eredményeképpen a Fekete-ten-
ger partvidékének nagy része is birtokukba jutott. A konyai
szultanatus viragkora I. Ala-ad-din Keikubad uralkodasara esik
(1219-1236). A XIV. szazad elején a szeldzsukida a.llamszerve-
zetben a mindig is jelenlev6 széttagolédasi tendencia jutott ér-
vényre, a szultanatust ekkor tiz emirségre osztottak fel. Ezek
egyikének emirje az Oszman nevet viselte, ez lett a kés6bbi vi-
lagbirodalom magja.
Geo roy de Villehardouin életér6l a legt6bbet t6le magatél
tudhatjuk meg. Igaz ugyan, hogy a hadjarat id6szaka életének
csak egy r6vid szakasza. Tudjuk, hogy apjat Vilain de Ville-
hardouinnek hivtak, el6kel6 champagne-i nemes r volt, s a
gréfsag déli részében, Troyes kérnyékén voltak birtokai.
Geo roy valamikor 1150 és 1154 k6z6tt sziilethetett. Nem 6
volt a csalad legid6sebb fnigyermeke. Sziiletésénél fogva
217
 TARTALOM

I I Foulques de Neuilly keresztes haajjtiratot hirdet 5

II I Aleilefelvettale a keresztet 6
III I A keresztesek hat leiivetet leiiltlerzele Velencahe 8
IV I A lefivetele megarleezase as learasilile elaterjesztase 9
V I A tlazse tlltaljavasolt egyezsag 11
VI I A2 egyezsag megle tase; a leavetele hazatarase 12
VII I Thibaud champagne-i grafhaltila 15
VIII I A keresztesek aj vezetat leeresnele 16
IX I Montferrati Bomfa'c argraf
a keresztes hacl vezare lesz; ajahh keresztesek ;
Geqfroy tlu Perche gruff halala 18
X I A keresztesek els6’ csoportfa Velencabe arleezile.
Aleile ma's tttat vcilasztottale 20
XI I Akik Velerzcalae arkeztele, s aleile Apuliaba mentek 21
XII I A kereszteseknek nincs elag parzziile,
hogy lei zessale a velenceieket 22
XIII I A leereszteseh haladaleot leaprzale, ha _Ielajc1'nlIale
segitsag leet a velenceielerzele
Zara visszaszerzasahez 24
XIV I A dazse as szamos velenceijelveszi a keresztet 25
XV I A tranfosztott bizanci csaszdrjicinale,
Alexiosznale ilizenete. Foulques ale Neuilly halala.
A namet lovagok arleezase 27
XVI I A leeresztesele elhagy_Ia'le Velerzcat,
as Zara ostromdra irzdulnale 28
XVII I Zara laleosai megaddst ajtinlanale fel,
de leasahh meggondolfah magukat.
A varos megvatele 30

221
 XVIII I A keresztesek megvetile lalmleat a varosban.
Osszetilzas a anciah as a velenceiek leaziitt 32
XIX I Milyen jeltateleleleel leari Alexiosz a keresztesek
segitsagat Bizanc visszahaditasahoz? 3 3
XX I Viszaly a leeresztesele tahoraban.
Aleile eyogadtale az tfjat Alexiosz ajanlatat 3 5
XXI I Akik elhagytale a sereget as Szlriaha tclvoztale ;
a andriai grof hajahada 36
XXII I A leeresztesele megkapjak a papa eloldozasat
Zara hevatelanele biine alal 38
XXIII I A keresztesek Korfu szigetare inclulnale.
Az ifja Alexiosz megarleezase. Durazzo hevatele 39
XXIV I Hog)/an tartottak vissza a keresztes had vezarei azoleat
aleile el akartak hagyni a sereget? 41
XXV I A keresztesek elhagyjak Korfu szigetat.
Androsz as Ahtlidosz hevatele 43
XXVI I A keresztesek a Szent Istvan-monostorhoz arleeznele.
Tanacsleozas a partraszallas helyaral 45
XXVII I A leeresztesele leileiitnele Khalleatlanhan
as Szleutarihan 47
XXVHI I A leeresztesele elaarsei megfutamitjak a hizancialeat 48
XXIX I Alexiosz csaszar iizenete; a keresztesek valasza 49
XXX I A keresztesek megmutatjak az ifja Alexioszt
Konstarztinapoly napanele. Felkasziilas az ilitleiizetre 51
XXXI I A keresztesek elfoglalfale a leileatat 53
XXXII I A Galata-torony bevatele 55
XXXIII I Ta'mada's Konstantimipoly ellen a tenger
as a sza'raz_f5ldfel6'l 56
XXXIV I Az els6’ asszecsaptisole 58
XXXV I Az ostrom 60
XXXVI I Huszoniit balstya elfoglalasa 61

222
 XXXVII I Alexiosz csaszarfelvormltatja seregat, majd
iitleéizet rzallerlil visszavorml 63
XXXVIII I Alexiosz elhagyja Konstantinapolyt;
varat, Izsaleot visszahelyezile a tranra.
A keresztesek ilizenetet leilildenele hozza 65
XXXIX I Izsak csaszar meger6'si't1' a a altal vallalt
katelezettsageket 67
XL I A leeresztesele bevonulrzale Konstantinapolyha;
az ifja Alexiosz nzegkoromizasa 68
XLI I Alexiosz maradasra szalitfajel a leereszteseleet 70
XLII I A keresztesek vitafja;
Mathieu tle Montritorency halala 71
XLHI I A2 ifjtli Alexiosz csaszar hejarja birodalmat
a leereszteseleleel 73
XLIV I Gsszetilzas Konstahtimipolyban a gb'rb'gb'l<~:
as a latinok leazéitt; tilzvasz a varoshtm 74
XLV I Az {I-ja Alexiosz visszatar Korzstantinapolyha,
s megszegi a leereszteselenele tett (garetat 75
XLVI I A leeresztesele hacliizenete 76
XLVII I A hahoru leitarase; a go'rb'gb'le meghtsarlilefelgyiijtani
a leeresztesele hajahadat 78
XLVHI I Murtzuphlosz tranhitorlasa; Izsak halala
as az ifja Alexiosz meggyilleoltatasa 80
XLIX I A keresztesek folytatjtile a leilizdelmet;
Murtzuphlosz veresage 81
L I Aleile Sziriaha merztele 83
LI I A franciale as a velenceiek megallapodasa
a Konstantimipoly ellen inditott tamadas el6tt 84
LH I A kereszteseket visszaverile ; leasziiladas
az ajahla tamadasra 8 5
LIII I A sereg elfoglalfa a varos egy raszat 87
LIV I Murtzuphlosz meneleiilase;
Konstantinapolyban ajabla tilzvasz pusztlt 89

223
 LV I A keresztesek az egasz varost birtokukba veszile 90
LVI I A hadizsalemany elosztasa 92
LVII I Balduint, Flandria gra at csaszarra va'lasztIa'le 93
LVIH I Montferrati Bornfacjelesag l veszi Izsak azvegyat,
as Balduin megleororzazasa utan megleapja
a thesszalonileai leira'lysagot 96
LIX I Balduin Murtzuphlosz ellen vonul 97
LX I Murtzuphlosz Alexioszhoz, Izsak varahez meneleiil,
alei megvakittatI'a 99
LXI I Balduin Alexiosz ellen vonul, as Montferrati Bonifac
is csatlaleozik hozza 100
LXII I Szaleitas Balduin as Bonifac leo'zb'tt; egyihaj k
Thesszalonileabe, a masik Didiimoteilehanha indul 102
LXIII I A leeresztesele leiiveteleet leiilalerzele Bonifachoz,
ahifelhagy Drinapoly ostromaval 103
LXIV I A keresztesek iizenete Baltluinhoz.
Tiihh lovag halala 106
LXV I Balduin vcllasza a leeresztesele iizenetare 107
LXVI I Balduin as Bonifac megbahalase 109
LXVII I A thesszalomleai leiralysagot ataalfale Bornfdcnale;
a faldbirtoleole szatosztasa a leeresztesele leo'z:o'tt 110
LXVIII I Murtzuphlosz leivagzase; Alexiosz hehiirtanzase 112
LXIX I Alnlidosz, Philippopolisz as Nilzomatleia megvatele;
Theotlorosz Laszlearisz a csaszarsagra tar 114
LXX I Sziriabal erasltas arleezile; Baldainfelesaganek,
A/Iarie-nele halala 115
LXXI I Theodorosz as Konsztantinosz Laszkarisz veresage 117
LXXII I Bonifac tamatlast imli't Lean Zgurosz ellen ;
Geq roy ele Villehardouin tmoleaéiccse csatlaleozile hozza 119
LXXIII I Guillaume ale Champlitte as Geo roy tle Villehardouin
unoleaéiccsanele hatlitettei 120

224
 LXXIV I Nauplia as Korinthosz ostroma ,' a gb'r5gb'le
sziivetsagre lapnele joharmitzaval 122
LXXV I A go'rb'gb'le lazadasa Didilimoteileharzhan
as Drirtapolyhan; arleadiupoliszi veresagiile 123
LXXVI I A Szent Gyiirgy-szoroson talral visszahivjale
a lovagokat, as Drinapoly ala lezlilalile aleet;
Geo -roy ale Villehardouin leiildetase 125
LXXVII I Renier tie Trit-t Philippopoliszhan elhagyja a
as vitazeinele t bbsage 126
LXXVIII I Balduin Drmtipoly ostromtira indul 127
LXXIX I Drinapoly ostroma tovtihbra is sileertelen marad 128
LXXX I joharmitza, Valachia leiralya, a drimipolyiale
segitsagare siet 129
LXXXI I A keresztesek veresaget szenvealrtele; Balduin
foglyul esile 131
LXXXII I A keresztesek felhagynale Drimipoly ostromtival 132
LXXXIII I A sereg visszavom/tlcisa 134
LXXXIV I Pierre tie Bracieux as Payen tl’Orlacms talalleozile
a visszavohula sereggel 135
LXXXV I A sereg Roclostaba arleezile 136
LXXXVI I Hatezer leeresztes elhagyja a hadat 137
LXXXVII I A keresztes csapatok tala’lle0za'sa,' Balduin varat,
Hertrileet ragensrtele teszile meg 139
LXXXVIII I Visszataras Korzstantimipolyba,' a leeresztesele
segitsaget learnele a pdpatal, Franciaorszagtal
as mas orszagoletal; a tiazse halala 141
LXXXIX I Henrik gyazelmei a giir giilefelett 142
XC I Szerresz behacloljoharmitzarzale, alei
megszegi adott szavat 143
XCI I A ragens sileertelen ostroma Drimipoly ellen 144
XCII I Johannitza romha diinti Philippopoliszt 146
XCIII I A ragerzs megerasiti varait 147
XCIV I A anciak veresage Rusziarz leazelaherz 149
XCV I joharmitza ajahh ttimadtisai; Nea_polisz romltisa 151
225
 XCVI I Rotlosta pusztulasa 152
XCVII I _Ioharmitza tovalnhi haditasai as pusztitaisai 153
XCVIII I A giiriigale as a keresztesek meghalealase.
joharmitza ostrom ala veszi Dicliimoteilehant 155
XCIX I A franciale Didiimoteilehan segitsagare inclulrtale 157
C I A leeresztesele iildiizile a visszavortula joharmitztit 159
CI I Renier ele Trit leiszabatlittisa 160
CII I Henrileet csaszarra koronazzak. joharmitza
tijahh diilasai; a csaszar ellene vonul 162
CIII I A csa'sza'r hiszabaditfa a joharmitza altal
elhurcoltfoglyoleat 164
CIV I A csaszar zlesagiil szamlaleozile vermi
Montferrati Bonifac lanyat.
A _Ii'ancia'le _Ieldt'ilIale joharmitza birtokait 165
CV I A csaszar as Theodorosz Laszkarisz leiiziitt
leiajul a harc 166
CVI I MoiztIerratiBo1iiI-ac hadisileerei; leanya
as a csaszar esleiivafe 168
CVII I Theodorosz Laszkarisz sz ivetsagre lap
joharmitztival 169
CVHI I joharmitza ostrom ala veszi Drimipolyt,
mialatt Theodorosz Laszkarisz Kiizihoszt as Kihotoszt
ostromolja 170
CIX I A csakzar megtcimadja Theodorosz Laszkarisz
hajahadat, asjelmenti Kibotoszt 172
CX I joharmitzafelhagy Drinapoly ostromaval 174
CXI I Theodorosz Laszkarisz iijbal ostrom ala veszi
Kiizileoszt; a csaszarfelmenti a varost 175
CXII I Henrile leatszerjelmenti a Theodorosz Laszkarisz
altal ostromolt Nileomatieitit 177
CXIII I Henrikjegyverszilinetet kat Theodorosz Laszlearisszal,
majd_Ioharmitza orsztigafela indul 180

.7".1'“ I7:->"_’Z.’>c>Q3."
._.'

~<’._ 226
»>._~: i Hi:
5 :1;
I L!
. . In
\.' . I'
 CXIV I A csaszar elaarseinek leudarca 181
CXV I MontIi2rratiBo1/tifzic hiiharifogadalmat tesz
a cscisztirnale, Geqlfroy tie Villehardouin
pedig Bonifacnale 182
CXVI I Montferrati Bonifac elesile egy holgtirole
elleni ilitleiizethen 184

JEGYZETBK I Szalaics Imre 185

Uroszo I Kozma Bala 195
 Kiadta az Eurapa Kanyvleiada
A leiadtisart az Eurapa Kiinyvleiacla igazgatajafelel
Szeclte as rzyomta a Kner Nyomda
A nyomalai remlelas tiirzsszama: 385
Kasziilt Gyomaeruirad n, 1985-ben
Felelas szerleeszta Szathmari Eva
A vadaborita as a leiitasterv Benlea Arma munkcifa
Miiszalei vezeta Milelasi Imre
Kasziilt 8300 paldanyban, 11,54 (AI5) iv terjedelemben,
nagy olcial szines mellalelettel, Bemho betiivel
ISBN 963 07 3405 2
 T

,,Megbosszulni a Krisztus urunleon es gldl i

jeruzsalemet” — ezzel a szarzdalekal indu .1 rzegyedile
keresztes hadjarat. A had azutan el semjuttx g. Vill€hc11’-
douin, e lerartika szerzaje, aki maga is kereszt, alt, hiven sza-
mol be a ,,szenthabor1Ji” sorsarél, arrél, hog)/an leeriilt a sereg mar a leg- \

elejan Velence zsoldjkilaa, hogyan vette be hatalma; hqéhadjival Zara

vagy a mesasen gazdag Konstantinapoly varosai‘. Miivat olvasva
szinte latjule, amint a keresztes vitazele adaz ham); vim/Mk g5,»5g C56,-
patolekal vagy a alelmetesjoharmitza vlah, bolgar ég lean I/;ar(()5g1'1)g1I_
Megtudjule, mifale cselszovaseleleel, hitszegasseljutottale egymas utan
tranra, learaszaletil hatalomra a bizanci csaszarok, A Ieerggzteggle hol
gyazedelmesleedtele, ajabb as ziijabh varaleat, vrirosoleal‘, sat egasz tarto-
manyoleat haditva meg, hol fejvesztett merzeleililasre lean}/szeriiltele, C
sorra veszitve el 1/ijom/zarz szerzett birtokraileat.
Villehardouin a szemtamli hitelessagavel mutatja be a keresztes had- \

jaratoh vad as kegyetlen vilc'igat, melyet eddig csale tarta-

rzeti murzlealebél, irodalmi feldolgozasolebal ismerhetett
a magyar olvasa. Krarzileaja nemcsak
artaleesforras as leordoleumerztum, hanem
a mai ember szamara is
ardelees, izgalmas
o lvasmarzy. '

EURCPA de
Gec]
I/ilBI
ehardIouir'z0)/