SZÍNHÁZ ÉS SZÍNJÁTSZÁS

A görög művelődés sajátos eleme a színjátszás, melynek fénykora a Kr. e. 5. századra esik. A műveket
politikai és nevelő célzattal adták, így az előadások a szórakozáson kívül az erkölcsi nevelést is szolgálták. A
görög dráma eredete vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódik A
szőlőművelés, a bor és a mámor istenének tiszteletére évente több ünnepet is tartottak. A városokban január
végén egy ötven ifjúból álló kórus az isten oltára előtt kardalokat, úgynevezett dithüramboszokat adott elő, s
ezekben az isten sorsát énekelték meg. A dithüramboszokat, rendszerint hangszerrel és tánccal kísérték. A
Dionüszosz-kultuszt széleskörű terjedése révén, Kr. e. 534-ben Peiszisztratosz állami ünnepé nyilvánította.
A dráma megszületéséhez vezető első lépcsőfokot akkor tették meg, amikor a Dionüszoszt
megszemélyesítő karvezető kivált a kórusból, s egyfajta magyarázó szerepet öltött magára. A karvezető a kar
éneke előtt (prologosz: előbeszéd), és közben (epeiszodion: közbevetés) tájékoztatta a közönséget az ének
tárgyáról. A későbbiekben, Aiszkhülosz egy második, Szophoklész pedig egy harmadik színészt is
felléptetett. Idővel a karének terjedelme és jelentősége is csökkent, s a magyarázatokból drámai párbeszéd
(dialógus) lett. A két elem viszonya megfordult: a cselekmény hordozói a színészek lettek, a karének feladata
pedig a cselekmény értelmezése, magyarázata lett.

A drámai verseny A Nagy Dionüszia Athén legjelentősebb kulturális eseménye volt.

Évente egyszer rendezték meg, s egy hétig tartott. Nézőként minden athéni polgár részt vehetett az ünnepen. 5
komédiaíró és 3 tragédiaíró versenyzett egymással. A komédiaírók egy-egy vígjátékkal, a tragédiaírók egy
drámai trilógiával és egy szatírdrámával versenyeztek (tetralógia). Ezeknek azonban nem kellett
összefüggeniük egymással.
Programfüzet
A darabok előadásának költségeit a
chorégoszok viselték. Minden évben az archón A Dionüszosz ünnep rendje:
jelölte ki azt a 3 gazdag polgárt, akik ebben a
1. Nap: ünnepi felvonulás, bikaáldozat.
megtiszteltetésben részesültek, ami alól
Dionüszosz hajó formájú kocsija a tenger felől
azonban nem lehetett kitérni. Ők választhatták érkezik, a hajót bor árasztja el. A szélben pergő
ki a bírákat és a versenyzőket is. vitorlákat szőlőtőkék díszítik, az árbocrudat
borostyán futja be, míg az evezőket koszorúk
ölelik át.

2. Nap: komédiaverseny.

3-4-5. Nap: tragédiaverseny.

Visszatérítés: Minden néző köteles fizetni, de a

szegényeknek az állam visszatéríti a belépő árát,
valamint a kiesett munkabért is.
 é

Komédia Tragédia Szatírjáték

Olyan drámaiisten,
A legfőbb műfaj,égamely a világot
és föld ura, A tragédia
Zeusz nővére ésközéppontjában
felesége, s többegy Oldottabb
Zeusz és Héra hangulatú,
testvére, a könnyedebb
félelmetes,
komikusan
Kronosz és ábrázolja,
Rheia gyermeke.ezzel konfliktus
istenség és Őegy
anyja. magatragikus hős áll,
a szerelem műfaj, melynek
pusztító természetielnevezéseerőka
Leghíresebb
nevetésre szimbólumaaa villám
ösztönözve nézőt. higgadt és tiszta
aki bátran oldalát jelképezi,
szembeszáll az egész Dionüszosz istennemcsak
megszemélyesítője, kíséretébe tartozó
a tengeri
Anyja csele
Gyakori eleme jóvoltából elkerülte
a helyzetkomikum, azvilággal,
asszonyi ésvállalja
házastársiönmagát,
hűséget. s viharé, de nőket
kéjsóvár, a földrengéseké
zaklató szatírok is.–
testvéreiissorsát,
amikor egy sfélreértés,
így apja őt csere,
nem Éppen ezért magasztos
valamilyen példás hitves célértvolt,
küzd. Jelképével,
görögösena szatüroszok
háromágú szigonyával
(félig állati
véletlen vagy hasonlóság adja aapja
tudta lenyelni. Zeusz mű férje csapodárságát azonban
Természetesen megvannak a maga zokon vihart támasztott vagy a földre sújtva
külsejű, kecskelábú, lófarkú lények)
gyomrából s teremt
komikumát, kiszabadította
parodikus vette,
hibái,s mindent
ami elkövetett,
miatt hogy a
könnyebb földrengést keltett. Szigonyát
– nevéből származik. a aroszból
testvéreit,
helyzetet. majd erejének földi vetélytársnőinek,
azonosulni vele. illetve azok (halál után az örökös kín, a szenvedés
köszönhetően a többi isten fölé Zeusztól született gyermekeinek és aTémája
bűnhődésfeltehetőleg
helye) kovácsolták, akik
Dionüszosz
Aemelkedett.
komédiahősHatalmapedig
akkor volt,
nem életét
A hősmegkeserítse.
egyedül Hérát,
harcol, magára Zeuszt villámmal,
istenhez kapcsolódott, és szerepe az
hogy az Olümposz
kiemelkedő jellem, tele van marad, s a végkifejlet tragikus, volt, hogy feloldja azt a feszültséget,
hibákkal. Nem is jellem, hanem ugyanis egyedül is bukik el, de az izgalmat, amely a tragédiák
inkább egy fogalom, irigység, erkölcsi győzelem az övé marad. megtekintése során keletkezett a
féltékenység, hetvenkedő katona, Célja a hatáskeltés, ami magasabb nézőkben. Ennek eszköze a féktelen
stb. megtestesülése. A végkifejlet rendű érzést katarzist vált ki a tréfálkozás, vaskos komikum volt.
ennek ellenére mindig szerencsés. befogadóból.
A szatírjáték nemegyszer ugyanazt a
Arisztotelész görög filozófus Arisztotelész szerint „a tragédia témát járta körül, mint a tragédia,
meghatározása szerint nevetséges komoly, befejezett és meghatározott csak a nevetségesség oldaláról
(komikus) „valamely hiba vagy terjedelmű cselekmény utánzása, közelítette meg.
rútság, amely fájdalmat nem okoz.” megízesített nyelvezettel...”
Írók A történetírók munkáiból tudjuk, hogy a Kr. e. 5. század három
legnagyobb írója Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész volt. A drámai versenyeken ők nyerték el
legtöbbször a győzteseknek kijáró babért. Mindhárman igen termékenyek voltak, műveiknek azonban csak egy
szűkös töredéke maradt fenn. Így Aiszkhülosz 90 és Szophoklész 123 darabjából fejenként 7, míg Euripidész
92 darabjából 18. Ezek közül mindössze egy dolgoz fel korabeli eseményt. Az összes többi darab valamilyen
mitológiai, vagy mondai témával foglalkozik

Szereplők
A színjátékokat mindössze három ember játszotta, így egy személy általában több szerepet játszott egyszerre.
Mivel csak férfiak szerepelhettek, így a karakterek olyan állarcokat viseltek, amely utalt a nemükre, illetve a
korukat. A tragédiában szereplő színészeknek nem volt jelmezük, csak a megszokottnál díszesebb ruhát viseltek.
Ezzel szemben, a komédiát és szatírjátékotszemben,
játszó színészek különböző
a komédiát jelmezeket viseltek.
és szatírjátékot Gyakori kellék
játszó színészek volt
különböző
továbbá úgynevezett, amely cipőt a színészek azért hordták,
jelmezeket hogyGyakori
viseltek. magasabbnak
kelléklátszva
volt a továbbá
távolabb ülő nézők is
úgynevezett
jobban lássák őket. A cipők mérete pár kothornosz,
centimétertőlamely
fél méterig terjedt. Ezeket
cipőt a színészek meghosszabbított
azért hordták, ruhákkal
hogy magasabbnak
takarták el, aljukat pedig kitömték, hogy az alakoka távolabb
látszva arányosabbnak tűnjenek.
ülő nézők A színészek
is jobban mellett
lássák őket. a kórus
A cipők kapott
mérete pár
helyet. Tagjai néhol aktívabban részt vettek a cselekmény
centimétertől alakításában,
fél méterig de leggyakrabban
terjedt. Ezeket csakruhákkal
meghosszabbított annak
rtelmezésében vállaltak szerepet. takarták el, aljukat pedig kitömték, hogy az alakok arányosabbnak
tűnjenek. A színészek mellett a kórus kapott helyet. Tagjai néhol
aktívabban részt vettek a cselekmény alakításában, de leggyakrabban
Színházi maszkok csak annak értelmezésében.
 Az epidauroszi színház

A színház A színházak a Kr. e. 5. században kezdtek állandó formát

ölteni, addig alkalmi létesítmények voltak. Egy félkörnél nagyobb görbületet leíró kő padsort
vágtak be a hegy oldalába (theatron), amely körbefogta színpadot, az orkhesztrát (ovális
tánctér), melynek közepén oltár (thümelé) állt. Ez volt a kar helye a nézőtérrel szemközti
oldalon. E teret egy vászon, vagy kőfal zárta közre (szkéné), amely egy templom, vagy palota
homlokzatát ábrázolta.

Ezek a színházak egyszerre több ezer (a legnagyobbak akár 20-30.000) néző befogadására is
alkalmasak voltak. A Dionüszosz színházba 17.000, míg a legjobb állapotban fennmaradt
epidauroszi férőhelye 14.000 volt.
Dionüszosz színháza
Joseph Kürschner rajzában
Apollón kilenc Múzsája
A múzsák Zeusz lányai, karuk vezetője pedig Apollón. A kilenc múzsa pártolja és képviseli a
művészeteket és tudományokat. Mindegyikük más és más szerzőt és tudóst ihletett meg, akik
szerzői válságuk közepett előszeretettel fordultak hozzájuk. A kilenc közül kettő képviselte a
dráma két műfaját, Thalia a komédiát, míg Melpomené pedig a tragédiát. S a kettő együtt
tökéletesen kifejezi mindazt, amit a közönség évezredek óta a színházban keres.
1. Feladat:
A szöveg ismerete alapján, párban nézzétek meg az alábbi állításokat (a-k), s döntsétek el, hogy azok igazak-e,
vagy hamisak! A füzetetekbe úgy írjátok le a mondatokat, hogy közben a hamis állításokat is igazzá alakítjátok.
Tehát, ha valaki elolvassa őket, akkor egy pontos, és átfogó képet kapjon a témáról.

a) A színjátszás fénykora a Kr. u. 5. századra tehető.

b) A darabokat a Dionüszosz kultusz keretén belül mutatták be.
c) A színház, illetve a színházba járás célja pusztán a szórakoztatás volt.
d) A színházat úgy igyekeztek minden polgár részére elérhetővé tenni, hogy a szegényebbek számára
ingyenessé tették.
e) A tetralógia két komédiából, két drámából és egy szatírdrámából áll.
f) A szatírjáték egy tragikus eseményt dolgoz fel, amelyet azonban parodikus, köntösben prezentál.
g) A nők csak maszkot viselve szerepelhettek a darabokban.
h) A színészek által viselt maszkot kothornosznak hívták, s célja az anonimitás megőrzése volt.
i) A darabokat a kevés színész miatt 2-3 főre tervezték, írták.
j) A színházakat, illetve a színpadot egy lapos tér közepére építették.
k) Apollón 9 múzsája közül három képviselte a három drámai műfajt.

Ha a csapat mindkét párosa végzett a feladattal, egyeztessétek válaszaitokat!

________________________________________________________________

2. Feladat:
Nézzétek meg az alábbi kérdéseket leírásokat, s csoportosan, tehát mind a négyen vitassátok meg őket!

1. A színházba járás szokásai, az ókorhoz képest a modern korban megváltoztak. Ez miben ragadható meg, s
mi állhat ennek hátterében?

2. Nézzétek meg újra Arisztotelész definícióját a tragédiáról és vitassátok meg miként értelmezhette annak
utánzását!

3. Nézzétek meg újra a múzsákat ábrázoló képet, közülük melyikük lehet Thalia, s melyikük Melpomené?
Mely attribútumok utalnak rájuk, s azok mit szimbolizálnak napjainkban?
 3. Feladat:
Csoportosan, tehát mind a négyen, közösen beszéljétek át az olvasottakat, és egészítsétek ki a táblázatot, illetve a képet. Mindenki 1-1 töltsön ki!

A színházba járás fénykora

szórakoztatás, valamint

Színházjegy

Gyakori drámai műfajok: komédia,

1. Komédia

2.

3.

Dithürambusz

Tetralógia

Chorégosz

3, illetve a kórus tagjai.

Lehetséges színészek

Fontosabb kellékek

A színházak férőhelye

,
A szöveg és a fenti képek alapján írjátok be a színház részeit a
fenti sematikus ábrába!