Japán gazdaságföldrajza

J A P Á N K U LT Ú R A É S TÁ R S A D A L O M 1 .
 Óra menete
Óra célja: bölcsész gazdaság ☺
(kultúra, társadalom, történelmi összefüggések)

1. Gazdasági alapadatok
2. Mai japán gazdaság környezet kialakulása
3. Gazdasági szektorok és jellemzők
4. Nemzetközi kereskedelem
5. Regionális gazdaság
6. Infrastruktúra
7. Kapcsolódó témák
(nincs kutatási módszertan... mert ez kontextus a mai bölcsészeti témákhoz)
Alapadatok
Népesség: 125.88 millió (2020)
Népsűrűség: 347 fő/km2
Pénznem: JPY ¥ 円
Nemzeti bank: Nihon Ginko (Nichigin)
GDP:
össz: világ 3. (2021)
egyfőre jutó: 32 (43 dollár)
Gazdasági rendszer:
szabad piac
Pénzügyi év
Április 1. – március 31.
(iskolávalrendszerrel egybehangot)
Tokiói Értéktőzsde (6. legnagyobb)
Munkanélküliség: 2,6-2,8% (Covid 3%)
 Japán - egyedülálló fejlődés
• Kuznets görbe alapján Japán külön típus
egyenlőtlenség és egy főre jutó GDP
gazdasági teljesítmény (innováció, technológia használata kulcsfontosságú)
DE!!! Fejlődő Kelet-Ázsia (Hong-Kong, Szingapúr, Korea, Tajvan)

Meiji váltás: agrár szektor fókuszról ipari fókuszra

• IIVH utáni váltás: ipari és szolgáltatói szektor (+KFI)
- demilitarizált gazdaság és korlátozott központi irányítás
- szabad és nyílt piac
zaibatsu helyett keiretsu
- magántulajdon védelme
- teljes megújulás

• 90-es évek Buborék gazdasága és a 20 (30) éves stagnálás

Ami a mai gazdaságot megalapozza
Kifejlett infrastruktúra (logisztika: kikötők, autópályák, vasút vonalak stb)
▪Termelés
▪Kereskedelem
▪Turizmus
Kormány piaci-intervenciói
▪ritka, de akkor átfogó
pl:Abenomics (Abe Shinzo 2006-2007, 2012-2020)
▪Infláció, kamatláb, adók alacsonyan tartása
▪Szabadpiaci egyezmények
2018 EU
2020 Egyesült Királyság
▪USA-val való kereskedelmi kapcsolatok (mg-autóipari termékek)
Exp.: elektronika, autóipar (alkatrész és késztermék)
Imp: mezőgazdasági termékek (kukorica), nyersanyag (olaj)
 Japán - egyedülálló fejlődés
• Kuznets görbe alapján Japán külön típus
egyenlőtlenség és egy főre jutó GDP
gazdasági teljesítmény (innováció, technológia használata kulcsfontosságú)
DE!!! Fejlődő Kelet-Ázsia (Hong-Kong, Szingapúr, Korea, Tajvan)

Meiji váltás: agrár szektor fókuszról ipari fókuszra

• IIVH utáni váltás: ipari és szolgáltatói szektor (+KFI)
- demilitarizált gazdaság és korlátozott központi irányítás
- szabad és nyílt piac
zaibatsu helyett keiretsu
- magántulajdon védelme
- teljes megújulás

• 90-es évek Buborék gazdasága és a 20 (30) éves stagnálás

Szektorok és jellemzők
Agrár: 1%
halászat, erdőgazd. ← Vidék újraélesztése
rizstermesztés

Ipar: 31% (KFI)

autó és alkatrész gyártás
elektronika ← Ipari katasztrófák és
Keihin ipari régió (Tokió) környezetvédelmi törvények
Hanshin i.r. (Oszaka)
Chūkyō–Tōkai i. r. (Nagoya)

Szolgáltatás: 68% (KFI)

turizmus (belföldi és nemzetközi) ← Energiagazd. és
telekomunikáció és informatika (Softbank, újságok) környezetvédelem
energia (TEPCO)
Kevés nyersanyag (réz, cink, vas, higany)
Kevés művelhető földterület IMPORT FÜGGŐSÉG
Nagy népsűrűség (lásd étel import)
Nagy ipari fókusz
Kereskedelem
Import: Kína (24%), USA (11%), Ausztrália….
(nyersanyag, alapanyag, étel, kevesebb késztermék)
Export: USA (19%), Kína (19%), Dél-Korea…
(gépjármű, alkatrészek, elektronika, integrált áramkörök,
energetikai és vegyi termékek stb)

Gazdasági kapcsolatok: regionális – USA, Kína (felemás),

környező országok, ASEAN (gyárak)
Regionális gazdaság
Todōfuken 都道府県 (közigazgatási rendszer)
(kiegészítő táblázat: nem kell most megtanulni)

- helyi adottságokra épít, amit nagyon magas fokon

kihasználnak
- regionális brand (a homogén japán nemzeti idea
alatt)
- furusato jelenség 1960-70es évektől
eredetileg: helyi gazdaság és belföldi turizmus
gazdasági expanzió
ma: regionális identitás és nemzetközi turizmus IS
Összegzés: fontosabb pontok,
összefüggések
1. földrajzi adottságok
IMPORT
2. történelmi adottságok
SZEKTORVÁLTÁSOK
INNOVÁCIÓ
3. társadalmi (társadalomföldrajzi) adottságok
ERŐS BELSŐ PIAC

4. BUBORÉK
30 éves stagnálás
Infrastruktúra
 Infrastruktúra és közlekedés - vasút
Meiji kor: vasúti hálózatok fejlesztése (irodalmi motívum)
hegyek – lerövidül az utazás szállítás (ipari logisztika)
folyamatosan fejlesztik (1920 - 10 000 km)
1872 Shinbashi (Tokió) és Yokohama 30 km
1889 Tōkaido vonal (Toikó és Kobe)
IIV – vonalak megrongálódnak vagy teljesen el lesznek pusztítva
1950-es évek: újjáépítés évei (1954 – >20 000 km, ma kb 27 000)
államvasutak Nihon Kokuyū Tetsudō
1987 Japan Railway (JR)
6 személy (JR Hokkaido, JR Higashi Nihon, JR Tōkai, JR Nishi Nihon, JR Shikoku, JR Kyūshū)
1 teher (JR Nippon Kamotsu)
((etikett: csönd, manaa mode, tisztaság, evés (vágányokon automata és conbini), green sha, női kocsik
stb))
Shinkansen (285-300 km/h)
Innováció: gyors, precíz és hasznos, biztonságos (fedett,
elszeparált)
1964 Tōkaido shinkansen Tokió - Osaka
Kodama („személy”)
Hikari („gyors”)
Nozomi („nagyon gyors”)

Jegy: kb 15 000 yen Tokió-Oszaka (2,5 óra)

Elsőosztály: Green sha
sűrű időszakok, shinkansen bento, JR PASS – JTB/Japán
specialista
 Helyi közlekedés

Vasút ▪Tokió: 14 vonal

▪ JR helyi vonalak ▪Nagoya, Kobe, Sapporo, Yokohama,
Tokió JR vonalai: Yamanote körvasút, Kiotó, Sendai, Fukuoka
Chūō, Saikyō

▪ Helyi magánvasutak Monorail

Odakyū (Haknoe irányában), Tōkyū
(Yokohama), Tōbu (Saitama), Keisei Tokyo, Chiba, Naha
(Chiba)
Úthálózat:

Metró ▪jól karbantartott, kiterjedt,

▪Megfizethető (150-200 yen 3-5 ▪autópályavonalak a főbb városok

megálló) között (kapurendszer)

▪belföldi autógyártás
Légiközlekedés
Nemzetközi: (Haneda) Narita (1978), Kansai (1994), Chūbu
(2005)
(Fukuoka – Korea, Niigata – Oroszország keleti partvidéke)
74 belföldi (30 sziget)

JAL (Japan AirLines)

ANA (All Nippon Airways)
Fapados (Peach, Skymark, Vanilla Air)
Gazdaság és japán
(bölcsész) tudományok
1. Történelem
gazdaságtörténelem
2. Kulturális antropológia
cégeskultúra, munkaszervezés
fogyasztói társadalom
3. Nyelvészet
nyelvhasználat (gazd.politika, marketing)
4. Társadalmi/kulturális jelenségek kontextusa
NEET
a „Nyugat”, mint fétis
mai kisvállalkozások kapcsolati rendszere
gazdasági „moralitás”, „preferencia”