Kémia 9–10. tankönyv (1–2.

kötet)
OH-KEM910TB/I. és OH-KEM910TB/II.
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A tankönyv és a hozzá kapcsolódó jelen tanmenet megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv hat évfolyamos gimnáziumok
számára készült kerettanterv kémia tantárgy előírásainak.

A hatosztályos gimnázium első két évében a tanulók megismerték a kísérletezés egyszerű formáit, megértették a precíz megfigyelések jelentőségét, és
megfelelő szintű háttérismeretet szerezhettek a jelenségek tapasztalatainak a megmagyarázásához is. A kémiatanításnak ebben a szakaszában a tanulók
kognitív fejlettsége már lehetővé teszi az absztraktabb fogalmi gondolkodást kívánó ismeretek megértését és elsajátítását. Ez jó alapot ad a korábban
megtanult fogalmak és ismeretek tudományos oldalról történő megközelítésére is, amely segíti az eddig elsajátított tudásanyag szintetizálását, egységes
természettudományos szemléletté rendezését, valamint megalapozza a természettudományos irányú továbbtanulást.
A tananyag felépítése, elrendezése ezen a két évfolyamon már közelít a tudomány logikájához, de annak mentén még a kontextus- vagy problémaközpontú
feldolgozás is jellemző. Ez egyrészt megkönnyíti a jelenségek értelmezéséhez szükséges ismeretek és képességek kapcsolati rendszerének kialakulását,
másrészt kellő alapot biztosít azoknak a tanulóknak, akik 11–12. évfolyamon is tanulni szeretnék a kémiát.
A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására,
információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések
levonására. A logikai kapcsolatok hangsúlyozása elsősorban a kémia és a természettudományok iránt fogékony tanulók érdeklődését tartják fenn, esetleg
fokozzák is. A humán érdeklődésű tanulók kémia iránti érdeklődését pedig csak úgy lehet fenntartani, ha folyamatosan a mindennapi életből vett példákkal, a
jelenüket és a jövőjüket meghatározó kérdésekkel és problémákkal szembesítjük őket.

A tanmenet a tankönyvhöz kapcsolódó 3+5 fejezet leckéit tartalmazza heti 1+2 óraszámra, vagyis 36+72 órára szétosztva. A 8 fejezet teljes mértékben
lefedi a kerettanterv mind a nyolc témakörét.

Óraszámok felosztása az egyes évfolyamokon

9. évfolyam (heti 1 óra, összesen 36 óra)

2
 Képességfejlesztés,
Új tananyag feldolgozása Kerettantervi
Témák összefoglalás, gyakorlás, Teljes óraszám
(óraszám) órakeret
ellenőrzés (óraszám)
I. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai 11 3 14 8

II. Kémiai átalakulások 6 0 6 12

III. A nemfémes elemek és vegyületeik 11 3 14 14

A tanév során további 2 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

10. évfolyam (heti 2 óra, összesen 72 óra)

Képességfejlesztés,
Új tananyag feldolgozása Kerettantervi
Témák összefoglalás, gyakorlás, Teljes óraszám
(óraszám) órakeret
ellenőrzés (óraszám)
IV. A szén egyszerű szerves vegyületei 16 9 25 25

V. Az életműködések kémiai alapjai 7 2 9 9

VI. A fémek és vegyületeik, elektrokémia 10 5 15 12

VII. Kémia az ipari termelésben és a 9 3
12 16
mindennapokban projektmódszer esetén: 0 projektmódszer esetén: 12
5 2
VIII. Környezeti kémia és környezetvédelem 7 6
projektmódszer esetén: 0 projektmódszer esetén: 7

A tanév során további 4 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

Az utolsó két témakör témáit javasolt projektmódszerrel, esetleg tömbösítve feldolgozni.

3
9. évfolyam (heti 1 óra, összesen 36 óra)

Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
I. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai
A tanuló
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján,
A biztonságos
1. és értékeli azok eredményét
kísérletezés szabályai
 kémiai vizsgálatainak tervezése során alkalmazza
az analógiás gondolkodás alapjait és használja az
„egyszerre csak egy tényezőt változtatunk” elvet
 ismeri az atom felépítését, az elemi részecskéket,  Logikai térkép készítése az atomot felépítő
valamint azok jellemzőit, ismeri az izotópok atommagról és elektronburokról, az elemi
legfontosabb tulajdonságait, érti a radioaktivitás részecskékről, valamint azok legfontosabb
lényegét, és példát mond a radioaktív izotópok szerepéről, tulajdonságairól
gyakorlati felhasználására  Cikkek, illetve hírek keresése a médiában a
Az atom felépítése  ismeri az anyagmennyiség és a mól fogalmát, érti radioaktív izotópok veszélyeiről, illetve
2. A radioaktivitás és az bevezetésük szükségességét, és egyszerű felhasználási lehetőségeiről
atomenergia számításokat végez m, n és M segítségével  Hevesy György munkásságának bemutatása
kiselőadásban
 Marie Curie munkásságának bemutatása
poszteren vagy prezentáció formájában
 Bemutató készítése a radiokarbon
kormeghatározásról
 ismeri az atom elektronszerkezetének kiépülését a  Magyar és/vagy idegen nyelvű
Az elektronburok Bohr-féle atommodell szintjén, tisztában van a mobilalkalmazások keresése és használata az
3.
szerkezete vegyértékelektronok kémiai reakciókban betöltött atomok elektronszerkezetével kapcsolatban
szerepével
elektronegativitás  értelmezi a periódusos rendszer fontosabb adatait  Magyar és/vagy idegen nyelvű
(vegyjel, rendszám, relatív atomtömeg), mobilalkalmazások keresése és használata a
alkalmazza a periódusszám és a (fő)csoportszám periódusos rendszerrel kapcsolatban
4. A periódusos rendszer jelentését a héjak és a vegyértékelektronok
szempontjából, ismeri a periódusos rendszer
fontosabb csoportjainak a nevét és az azokat alkotó
elemek vegyjelét
5. A halmazállapotok Avogadro-törvény, moláris  adott szempontok alapján összehasonlítja a három  Kb. 24,5 dm3 térfogatú „Avogadro-kocka”
jellemzése és a térfogat, amorf állapot halmazállapotba (gáz, folyadék, szilárd) tartozó készítése kartonból 1 mól gáz térfogatának
halmazállapot- anyagok általános jellemzőit, ismeri Avogadro szemléltetésére

4
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
gáztörvényét, és egyszerű számításokat végez  Egyszerű számítások elvégzése a gázok moláris
gázok térfogatával standard körülmények között, térfogatával kapcsolatban
érti a halmazállapot-változások lényegét és  Információkeresés a gázok moláris térfogatának
változások energiaváltozását hőmérsékletfüggésével kapcsolatban, az adatok
 egyedül vagy csoportban elvégez összetettebb, grafikus ábrázolása
halmazállapot-változással kapcsolatos kísérleteket,
és megbecsüli azok várható eredményét
 ismeri az egyszerű ionok atomokból való
létrejöttének módját, ezt konkrét példákkal
szemlélteti, ismeri a fontosabb összetett ionok
molekulákból való képződésének módját, tudja a
Az ionkötés és az nevüket, összegképletüket, érti egy ionvegyület
6.
ionrács képletének a megszerkesztését az azt alkotó ionok
képlete alapján, érti az ionrács felépülési elvét, az
ionvegyület képletének jelentését, konkrét példák
segítségével jellemzi az ionvegyületek fontosabb
tulajdonságait
 ismeri a fémek helyét a periódusos rendszerben,
érti a fémes kötés kialakulásának és a fémek
kristályszerkezetének a lényegét, érti a kapcsolatot
A fémes kötés és a
7. a fémek kristályszerkezete és fontosabb
fémrács
tulajdonságai között, konkrét példák segítségével
(pl. Fe, Al, Cu) jellemzi a fémes tulajdonságokat,
összehasonlításokat végez
 ismeri az elektronegativitás fogalmát, és érti a
A kovalens kötés és az
8. kötéspolaritás lényegét, a kovalens kötést jellemzi
atomrács
száma és polaritása szerint
 ismeri a molekulaképződés szabályait, megalkotja  Egyszerű molekulák felismerése a modelljük
egyszerű molekulák szerkezeti képletét, ismeri a alapján, a molekula alakjának és polaritásának
A molekulák alakja és legalapvetőbb molekulaalakokat (lineáris, meghatározása
9.
polaritása síkháromszög, tetraéder, piramis, V-alak), valamint  Molekulamodellező alkalmazások keresése és
ezek meghatározó szerepét a molekulák polaritása használata
szempontjából
10. A másodrendű kötések  meghatározza egyszerű molekulák polaritását, és  Molekulák csoportosítása polaritásuk, valamint
és a molekularács ennek alapján következtet a közöttük kialakuló a közöttük kialakuló legerősebb másodrendű
másodrendű kémiai kötésekre, valamint kölcsönhatás alapján
oldhatósági jellemzőikre, érti, hogy a moláris  Kiselőadás a víz fagyása során bekövetkező
tömeg és a molekulák között fellépő másodrendű térfogatnövekedésről
kötések minősége hogyan befolyásolja az olvadás-
5
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
és forráspontot, ezeket konkrét példákkal támasztja
alá
 érti a „hasonló a hasonlóban jól oldódik” elvet,  Oldódással, illetve halmazállapot-változással
ismeri az oldatok töménységével és az járó reakciók elvégzése részletes leírás alapján,
oldhatósággal kapcsolatos legfontosabb a tapasztalatok rögzítése, a következtetések
ismereteket levonása
 egyedül vagy csoportban elvégez összetettebb,  Kísérlettervezés a „hasonló a hasonlót old” elv
oldódással kapcsolatos kísérleteket, és megbecsüli szemléltetésére, a vizsgálat mozgóképes
Az oldatok és az
11. azok várható eredményét dokumentálása
oldódás
 Információkeresés a hidrátburoknak az élő
szervezetben betöltött szerepével kapcsolatban
 Animáció keresése vagy készítése a hidrátburok
kialakulásának bemutatására
 Tanulókísérlet elvégzése a rézgálic
kristályvíztartalma eltávolításának bemutatására
anyagmennyiség-koncentráció  egyszerű számítási feladatokat old meg az oldatok  Az ásványvizes palackok címkéjén található
12. Az oldatok összetétele köréből (tömegszázalék, anyagmennyiség- koncentrációértékek értelmezése
koncentráció, tömegkoncentráció)
 érti a részecske szerkezete és az anyag fizikai és  Különféle rácstípusú elemek és vegyületek
kémiai tulajdonságai közötti alapvető olvadás- és forráspont adatainak digitális
összefüggéseket ábrázolása többféle módokon, következtetések
 ismeri az anyagok csoportosításának a módját a levonása, ábraelemzés
kémiai összetétel alapján, ismeri ezeknek az  Kísérlettervezés 3–4 fős csoportban egy anyag
anyagcsoportoknak a legfontosabb közös tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a
13. Összefoglalás tulajdonságait, példákat mond minden csoport tulajdonságok alapján a rácstípus
képviselőire, tudja, hogy az oldatok a keverékek megállapítására
egy csoportja  Logikai térkép készítése a kémiai kötésekről,
azok típusairól, főbb jellemzőikről, példákkal
 Szövegaláírással ellátott fényképgaléria
összeállítása az elvégzett kísérletekkel
kapcsolatban
14. Témazáró dolgozat
II. Kémiai átalakulások
15. A kémiai átalakulások A tanuló  Internetes oldalak keresése és használata a
és feltételeik  érti a fizikai és kémiai változások közötti tömegmegmaradás törvényének szemléltetésére
A sztöchiometriai különbségeket  Egyszerű kémcsőkísérletek elvégzése a
számítások alapjai  ismeri a kémiai reakciók végbemenetelének különböző reakciótípusokra: exoterm –
feltételeit, ismeri, érti és alkalmazza a tömeg- és endoterm, sav-bázis – redoxi, gázfejlődés –

6
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
töltésmegmaradás törvényét a kémiai reakciókra csapadékképződés, pillanatreakció – időreakció
 ismeri a kémiai reakciók csoportosítását többféle  Az elvégzett kísérletekről jegyzőkönyv vagy
szempont szerint: a reagáló és a képződő anyagok narrált videófelvétel készítése
száma, a reakció energiaváltozása, időbeli  A katalizátorok működésének vizsgálata, a
lefolyása, iránya, a reakcióban részt vevő anyagok kísérletek elvégzése leírás alapján, a
halmazállapota szerint tapasztalatok rögzítése, magyarázata
 a kémiai reakciókat szimbólumokkal írja le  Egyszerű, életszerű, a gyakorlati szempontból is
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai releváns sztöchiometriai feladatok megoldása a
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján, reakcióegyenlet alapján
és értékeli azok eredményét
 érti a katalizátorok hatásának elvi alapjait
reakcióhő, Hess-tétel  konkrét reakciókat termokémiai egyenlettel is felír,  Adatok, grafikonok, leírt jelenségek
érti a termokémiai egyenlet jelentését, ismeri a tapasztalatainak értelmezése a termokémia
reakcióhő fogalmát, a reakcióhő ismeretében tárgyköréből
A kémiai átalakulások
16. megadja egy reakció energiaváltozását,
energiaviszonyai
energiadiagramot rajzol, értelmez, ismeri a
termokémia főtételét és jelentőségét a többlépéses
reakciók energiaváltozásának meghatározásakor
 A katalizátorok mindennapi életben betöltött
szerepének felismerése és alátámasztása
példákkal, az enzimreakciók áttekintése
 A reakciósebesség vizsgálata, adott reakció
A reakciók sebessége
17. sebességének különböző módszerekkel való
és befolyásolása
növelése, az „egyszerre csak egy tényezőt
változtatunk” elv alkalmazásával, jegyzőkönyv
készítése, számadatokkal, következtetések
levonásával
dinamikus egyensúly, a legkisebb  ismer egyirányú és egyensúlyra vezető kémiai  Animációk és szimulációk keresése az
kényszer elve reakciókat, érti a dinamikus egyensúly fogalmát, interneten a kémiai egyensúlyok és a Le
A kémiai egyensúly és ismeri és alkalmazza az egyensúly eltolásának Châtelier-féle legkisebb kényszer elvének
18.
befolyásolása lehetőségeit Le Châtelier elve alapján demonstrálására
 A kémiai egyensúly szemléltetése szénsavas
üdítőital segítségével
19. A sav-bázis reakciók
A kémhatás és a pH. A
20. közömbösítés és a
semlegesítés
III. A nemfémes elemek és vegyületeik

7
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
A tanuló
 ismeri az anyagok jellemzésének logikus
21. Az anyagok jellemzése szempontrendszerét: anyagszerkezet – fizikai
tulajdonságok – kémiai tulajdonságok – előfordulás
– előállítás – felhasználás
durranógáz  alkalmazza az anyagok jellemzésének szempontjait  Egyszerű tanulókísérlet a durranógáz
22. A hidrogén a hidrogénre, kapcsolatot teremt az anyag összetételének igazolására, a kísérlet
szerkezete és tulajdonságai között mozgóképes dokumentálása
jódtinktúra  ismeri a halogének képviselőit, jellemzi a klórt  Bemutató készítése tudománytörténeti témában:
Semmelweis Ignác és a klórmeszes fertőtlenítés
23. A halogénelemek
 Kiselőadás tartása A klór és a víztisztítás
címmel
A hidrogén- szökőkút-kísérlet  ismeri a hidrogén-klorid tulajdonságait
24.
halogenidek
allotróp módosulatok  ismeri és jellemzi az oxigént, ismeri az ózont mint
Az oxigén és az ózon az oxigén allotróp módosulatát, ismeri mérgező
25.
A víz hatását (szmogban) és UV-elnyelő hatását
(ózonpajzsban)
 ismeri és jellemzi a ként  Kiselőadás tartása A kén használata a
26. A kén
borászatban címmel
A kén oxidjai és  ismeri és jellemzi a kén-dioxidot és a kénsavat
27.
oxosavai
A nitrogén és az szintézis  ismeri és jellemzi a nitrogént  Bemutató készítése tudománytörténeti témában:
28.
ammónia  ismeri és jellemzi az ammóniát Haber és Bosch ammóniaszintézise
A nitrogén-oxidok és a  ismeri és jellemzi a nitrogén-dioxidot és a
29.
salétromsav salétromsavat
 ismeri a vörösfoszfort és a foszforsavat, fontosabb  Bemutató készítése tudománytörténeti témában:
A foszfor és a
30. tulajdonságaikat és a foszfor gyufagyártásban Irinyi János és a gyufa
foszforsav
betöltött szerepét
természetes és mesterséges  összehasonlítja a gyémánt és a grafit szerkezetét és  Kiselőadás tartása Az aktív szén és az
szenek tulajdonságait, különbséget tesz a természetes és adszorpció, A néma gyilkos – a szén-monoxid,
mesterséges szenek között, ismeri a természetes Miért nevezik a szén-dioxidot mustgáznak?
31. A szén
szenek felhasználását, ismeri a koksz és az aktív címekkel
szén felhasználását, példát mond a szén reakcióira
(pl. égés)
 ismeri a szén oxidjainak (CO, CO 2) a
A szén oxidjai és a
32. tulajdonságait, élettani hatását, valamint a
szénsav
szénsavat és sóit, a karbonátokat

8
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
33. Összefoglalás  ismeri a hidrogén, a halogének, a kalkogének, a  Egyszerű, lehetőleg tanulókísérletek elvégzése
nitrogén, a szén és fontosabb vegyületeik fizikai és a tananyagban előkerülő nemfémes elemek és
kémiai sajátságait, különös tekintettel a köznapi vegyületeik előállítására, tulajdonságaik
életben előforduló anyagokra bemutatására
 Összefoglaló táblázat készítése a nemfémes
elemekről, hidrogénnel alkotott vegyületeikről,
oxidjaikról, oxosavaikról és sóikról
 Mérlegelően válogatott videofilmek
megtekintése alapvető, de nem minden
laborban kivitelezhető kémiai kísérletekről, a
pontos, precíz megfigyelések jelentőségének
hangsúlyozása
 Anyagismereti kártyák készítése a legfontosabb
elemekről és szervetlen vegyületekről az
anyagok jellemzésének szempontrendszere
alapján
 Az anyagok tulajdonságainak levezetése a
szerkezetből, a felhasználásuk kapcsolatba
hozása a tulajdonságokkal
 Magyar és idegen nyelvű applikációk keresése
és használata az anyagok tulajdonságainak
megismeréséhez, a megszerzett információk
kritikus kezelése, pontosítások elvégzése
szakkönyvek, tankönyvek segítségével
 Színes molekulamodellek készítése
polisztirolgolyókból a molekulaszerkezeti
ismeretek elmélyítése céljából
 Folyamatábrák készítése a nemfémes elem –
nemfém-oxid – oxosav előállítási/levezetési
sorokra
34. Témazáró dolgozat

A tanév során további 2 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

9
10. évfolyam (heti 2 óra, összesen 72 óra)

Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
IV. A szén egyszerű szerves vegyületei
A tanuló
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján,
A biztonságos
1. és értékeli azok eredményét
kísérletezés szabályai
 kémiai vizsgálatainak tervezése során alkalmazza
az analógiás gondolkodás alapjait és használja az
„egyszerre csak egy tényezőt változtatunk” elvet
funkciós csoport, telített és  ismeri a szerves vegyületeket felépítő organogén  Pálcikamodellek használata egyszerű
telítetlen szénhidrogének, elemeket, érti a szerves vegyületek konstitúciós izomer vegyületek
A szerves vegyületek konstitúció, aromás vegyületek, megkülönböztetésének, külön csoportban molekulaszerkezetének a modellezésére, az
2.
csoportosítása heteroatom tárgyalásának az okát, az egyszerűbb szerves etanol és a dimetil-éter összehasonlítása
vegyületeket szerkezeti képlettel és összegképlettel
jelöli
szerves reakciótípusok  ismeri a legegyszerűbb szerves kémiai  Az anyagok jellemzési szempontrendszerének
reakciótípusokat bemutatása a legegyszerűbb szénhidrogén, a
metán példáján, a szerkezet és a tulajdonságok
3. A metán kapcsolatának elemzése, az összefüggések
keresése
 Kiselőadás a metán és a sújtólégrobbanások
témaköréből
homológ sor, izoméria  ismeri a telített szénhidrogének homológ sorának  Táblázatos adatok értelmezése, elemzése,
felépülési elvét és fontosabb képviselőiket, ismeri a összefüggések keresése az alkánok homológ
metán fontosabb tulajdonságait, jellemzi az sora, tagjainak moláris tömege,
anyagok szempontrendszere alapján, ismeri a molekulapolaritása, halmazállapota (olvadás- és
homológ soron belül a forráspont változásának az forráspontja), sűrűsége és oldhatósága kapcsán,
4. Az alkánok
okát, valamint a szénhidrogének oldhatóságát, grafikonok, diagramok készítése a táblázat
ismeri és egy-egy kémiai egyenlettel leírja az égés, adatainak felhasználásával
a szubsztitúció és a hőbontás folyamatát
 érti az izoméria jelenségét, példákat mond
konstitúciós izomerekre
 Szerkezeti képletek felírásának gyakorlása
5. Gyakorlás
molekulamodellek alapján
6. Az etén  ismeri a telítetlen szénhidrogének fogalmát, az etén
szerkezetét és fontosabb tulajdonságait, ismeri és

10
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
reakcióegyenletekkel leírja a telítetlen
szénhidrogének jellemző reakciótípusait, az égést,
az addíciót és a polimerizációt
 ismeri a telítetlen szénhidrogének fogalmát,
szerkezetét és fontosabb tulajdonságait, ismeri és
7. Az alkének reakcióegyenletekkel leírja a telítetlen
szénhidrogének jellemző reakciótípusait, az égést,
az addíciót és a polimerizációt
 ismeri az acetilén szerkezetét és fontosabb  A CO-hegesztéssel kapcsolatos prezentáció
tulajdonságait, ismeri és reakcióegyenletekkel készítése
8. Az etin
leírja jellemző reakciótípusait, az égést és az  Kiselőadás a Davy-lámpa történetéről és
addíciót működéséről
 felismeri az aromás szerkezetet egy egyszerű
vegyületben, ismeri a benzol molekulaszerkezetét
9. A benzol
és fontosabb tulajdonságait, tudja, hogy számos
illékony aromás szénhidrogén mérgező
 példát mond közismert halogéntartalmú szerves  Internetes információgyűjtés és bemutató
A fontosabb
vegyületre (pl. kloroform, vinil-klorid, freonok, készítése a halogénezett szénvegyületek
10. halogénezett
DDT, tetrafluoretén), és ismeri felhasználásukat gyakorlati jelentőségéről, felhasználásáról,
szénhidrogének
élettani és környezetvédelmi vonatkozásairól
 Anyagismereti kártyák készítése az egyes
vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
legfontosabb képviselőiről az anyagok
jellemzésének szempontrendszere alapján
11. Gyakorlás  Logikai térkép készítése a szénhidrogének
áttekintésére, amely tartalmazza a tanult
szénhidrogén-csoportokat, azok legfontosabb
tulajdonságait, és példák megnevezése a
gyakorlati szempontból fontos képviselőikre
12. Számonkérés
13. Az alkoholok alkoholok  ismeri és vegyületek képletében felismeri a  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
hidroxilcsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
 ismeri az alkoholok fontosabb képviselőit legfontosabb képviselőiről az anyagok
(metanol, etanol, glikol, glicerin), azok fontosabb jellemzésének szempontrendszere alapján
tulajdonságait, élettani hatásukat és  Médiatartalmak keresése a metanolmérgezések
felhasználásukat kapcsán, híradások, videófelvételek keresése
alkoholok (metanol, etanol, glikol) okozta
mérgezésekkel kapcsolatban

11
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
 Érvelő vita a házi pálinkafőzés mellett és ellen
éterek  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
étercsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
14. Az éterek
legfontosabb képviselőiről az anyagok
jellemzésének szempontrendszere alapján
aldehidek  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
oxocsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
15. Az aldehidek
 felismeri az aldehidcsoportot, ismeri a formaldehid legfontosabb képviselőiről az anyagok
tulajdonságait, az aldehidek kimutatásának módját jellemzésének szempontrendszere alapján
ketonok  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
oxocsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
16. A ketonok
 felismeri a ketocsoportot, ismeri az aceton legfontosabb képviselőiről az anyagok
tulajdonságait, felhasználását jellemzésének szempontrendszere alapján
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai  Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján, benzinnel, etil-alkohollal, acetonnal, valamint
Tanulókísérleti
17. és értékeli azok eredményét aldehidcsoportot tartalmazó vegyületekkel, a
foglalkozás
kísérletek fényképes és/vagy mozgóképes
dokumentálása
karbonsavak  ismeri és vegyületek képletében felismeri a  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
karboxilcsoportot, ismeri az egyszerűbb és vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
fontosabb karbonsavak (hangyasav, ecetsav, legfontosabb képviselőiről az anyagok
zsírsavak) szerkezetét és lényeges tulajdonságait jellemzésének szempontrendszere alapján
18. A karbonsavak  A palmitinsav, sztearinsav és olajsav
molekuláinak modellezése
 Információgyűjtés a környezetünkben és
szervezetünkben megtalálható szerves savakról,
azok jelentőségéről
észterek  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
észtercsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
 az etil-acetát példáján bemutatja a kis legfontosabb képviselőiről az anyagok
19. Az észterek
szénatomszámú észterek jellemző tulajdonságait, jellemzésének szempontrendszere alapján
tudja, hogy a zsírok, az olajok, a foszfatidok, a
viaszok egyaránt az észterek csoportjába tartoznak
20. Gyakorlás  analógiás gondolkodással következtet a szerves  A különböző szerves vegyületcsoportok
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja legjellemzőbb képviselőinek (etanol, dietil-éter,
ismeretében aceton, ecetsav, etil-acetát) bemutatása, az
 magabiztosan használ magyar és idegen nyelvű anyagok legjellemzőbb tulajdonságainak
megfigyelése, kapcsolatok keresése az anyagok
12
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
mobiltelefonos/táblagépes applikációkat kémiai tulajdonságai és köznapi felhasználása között
tárgyú információk keresésére  Görgey Artúr vegyészeti munkásságát bemutató
poszter vagy prezentáció készítése
aminok  analógiás gondolkodással következtet a szerves  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
ismeretében legfontosabb képviselőiről az anyagok
 szerkezetük alapján felismeri az aminok jellemzésének szempontrendszere alapján
egyszerűbb képviselőit, ismeri az aminocsoportot  Információgyűjtés az interneten Nagyhatású
21. Az aminok aminok az élő szervezetekben címmel,
kapcsolat keresése a biológiával, az
életfolyamatokkal
 Kabay János tevékenységét bemutató poszter
vagy bemutató készítése
amidok  analógiás gondolkodással következtet a szerves  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
22. Az amidok ismeretében legfontosabb képviselőiről az anyagok
 szerkezetük alapján felismeri az amidok jellemzésének szempontrendszere alapján
egyszerűbb képviselőit, ismeri az amidcsoportot
 analógiás gondolkodással következtet a szerves  Megfelelően válogatott videófilmek
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja megtekintése alapvető, de nem minden
Összefoglalás és ismeretében laboratóriumban kivitelezhető kémiai
23-24.
gyakorlás  magabiztosan használ magyar és idegen nyelvű kísérletekről, a pontos, precíz megfigyelések
mobiltelefonos/táblagépes applikációkat kémiai jelentőségének hangsúlyozása
tárgyú információk keresésére
25. Témazáró dolgozat
V. Az életműködések kémiai alapjai
lipidek, trigliceridek A tanuló  Egyszerű tanulókísérletek a növényi eredetű
 ismeri a lipid gyűjtőnevet, tudja, hogy ebbe a olajok és az állati eredetű zsírok
csoportba hasonló oldhatósági tulajdonságokkal tulajdonságainak megfigyelésére
rendelkező vegyületek tartoznak, felsorolja a
26. A lipidek
lipidek legfontosabb képviselőit, felismeri azokat
szerkezeti képlet alapján, ismeri a lipidek
csoportjába tartozó vegyületek egy-egy fontos
szerepét az élő szervezetben
aminosav, kondenzáció  ismeri az aminosavak általános szerkezetét és azok  Kiselőadás az esszenciális aminosavak
27. Az aminosavak
legfontosabb tulajdonságait jelentőségéről
28. A fehérjék hidrolízis, polipeptid, fehérjék  tudja, hogy a fehérjék aminosavakból épülnek fel,  Fehérjekicsapási reakciók elvégzése,
szerkezete ismeri a fehérjék elsődleges, másodlagos, fehérjeoldat reakciója erős savval, lúggal,
13
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
harmadlagos és negyedleges szerkezetét, érti e könnyű- és nehézfémsók oldatával, kicsapás
fajlagos molekulák szerkezetének kialakulását, alkohollal, hővel, illetve mechanikai úton
példát mond a fehérjék szervezetben és  3D-s fehérjeszerkezeti modellek keresése az
élelmiszereinkben betöltött szerepére, ismeri a interneten az elsődleges, másodlagos,
fehérjék kicsapásának módjait és ennek harmadlagos és negyedleges szerkezet
jelentőségét a mérgezések kapcsán megfigyelésére
 Információkeresés az enzimek szerepéről és
csoportosításáról
 Az enzimek működésének szemléltetése
egyszerű tanulókísérlettel (pl. a hidrogén-
peroxid bontása burgonyával)
szénhidrátok  ismeri a szénhidrátok legalapvetőbb csoportjait,
A szénhidrátok példát mond mindegyik csoportból egy-két
29.
csoportosítása képviselőre, ismeri köznapi tulajdonságaikat (ízük,
oldhatóságuk) és felhasználásukat
 ismeri a szőlőcukor képletét, összefüggéseket talál  A szőlőcukor-molekula térbeli szerkezetének
a szőlőcukor szerkezete és tulajdonságai között modellezése pálcikamodell és webes
A szőlőcukor és a
30. molekulaszerkesztő és -megjelenítő
gyümölcscukor
alkalmazások segítségével, a molekula
stabilitásáért felelős tényezők megállapítása
 ismeri a háztartásban található szénhidrátok  Érvelő vita az egyszer használatos műanyag
besorolását a megfelelő csoportba poharak, tányérok, evőeszközök, valamint
A di- és
31.  összehasonlítja a keményítő és a cellulóz papírból és fából készült társaik mellett és ellen:
poliszacharidok
molekulaszerkezetét és tulajdonságait, valamint Miért váltja/válthatja fel sok helyen a cellulóz a
szerepüket a szervezetben és a táplálékaink között műanyagból készült partikellékeket?
nukleotidok, nukleinsavak  Összefüggéseket keres az örökítő anyag
32. A nukleinsavak
szerkezete és a biológiai funkciója között
33. Összefoglalás  egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai  Halmazábra, logikai térkép készítése a biológiai
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján, szempontból fontos szerves vegyületek
és értékeli azok eredményét áttekintésére
 mobiltelefonos/táblagépes alkalmazások  Biológiai szempontból fontos vegyületek
segítségével médiatartalmakat, illetve bemutatókat kivonása növényi és állati eredetű anyagokból
hoz létre (pl. színanyagok pirospaprikából vagy
 ismeri a biológiai szempontból fontos szerves hagymahéjból, cukrok gyümölcsökből, olajok
vegyületek építőelemeit (kémiai összetételét, a magvakból)
nagyobbak alkotó molekuláit)  Biológiai szempontból fontos vegyületek
kimutatása élelmiszerekből (pl. redukáló cukrok
kimutatása ezüsttükörpróbával, fehérje

14
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
kimutatása xantoprotein-reakcióval, keményítő
kimutatása Lugol-oldattal)
 Videófilm készítése Szénhidrátok a
háztartásban címmel, bemutatva az
otthonunkban fellelhető szénhidrátok
csoportosítását, eredetét, tulajdonságaikat és
felhasználásukat
 A konstitúciós képlettől a vonalábráig – a
biológiai szempontból fontos szerves
vegyületek ábrázolásának gyakorlása
különböző képletekkel, a szerkezet
ábrázolásának egyszerűsítései, a kémia- és
biológiaórán használt képletek közötti
különbségek kiemelése
34. Témazáró dolgozat
VI. A fémek és vegyületeik, elektrokémia
35. A redoxireakciók
galvánelem, elektród, A tanuló  Egyszerű galvánelemek (pl. Daniell-elem)
akkumulátor  érti az elektromos áram és a kémiai reakciók összeállítása, gyümölcselemek készítése, a
közötti összefüggéseket: a galvánelemek bennük végbemenő redoxireakciók értelmezése
áramtermelésének a lényegét  Házi dolgozat vagy bemutató készítése A
 tisztában van az elektrokémiai áramforrások gyakorlatban használt elektrokémiai
felépítésével és működésével, ismeri a Daniell- áramforrások címmel – összetétel, felépítés,
elem felépítését és az abban végbemenő működés, felhasználási területek,
36. A galvánelemek folyamatokat, az elem áramtermelését környezetvédelmi vonatkozások
 Animáció keresése az ionvándorlás
szemléltetésére
 Projektmunka: Oláh György és a direkt
metanolos tüzelőanyagcella – a működés
bemutatása, előnyeinek kiemelése a környezet-
és energiatermelés, valamint a fenntarthatóság
szempontjából
37. A redoxireakciók a fémek redukáló sora  kísérletek tapasztalatainak ismeretében értelmezi a
iránya fémek egymáshoz viszonyított reakciókészségét
oxigénnel, sósavval, vízzel és más fémionok
oldatával, érti a fémek redukáló sorának
felépülését, következtet fémek reakciókészségére a
sorban elfoglalt helyük alapján

15
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
 használja a fémek redukáló sorát a fémek
tulajdonságainak megjóslására, tulajdonságaik
alátámasztására
elektrolízis  érti az elektromos áram és a kémiai reakciók  Tényleg 0% emisszió jellemzi az elektromos
közötti összefüggéseket: az elektrolízisnek a autókat? – érvelő vita lefolytatása
lényegét  Érvelő beszélgetés kezdeményezése Működhet-
 ismeri az elektrolizáló cella felépítését és az e vízzel egy autó? címmel
38. Az elektrolízis elektrolízis lényegét a hidrogén-klorid-oldat
grafitelektródos elektrolízise kapcsán, érti, hogy az
elektromos áram kémiai reakciók végbemenetelét
segíti, példát ad ezek gyakorlati felhasználására
(alumíniumgyártás, galvanizálás)
 Hidrogén-klorid-oldat elektrolizálására
alkalmas cella összeállítása és működtetése
 Elektrolizáló cella összeállítása és működtetése
– hypo előállítása laboratóriumban nátrium-
klorid-oldat grafitelektródos elektrolízisével, a
Tanulókísérleti
39. hypo tulajdonságainak (kémhatás, oxidáló
foglalkozás
hatás) vizsgálata
 A vízbontás és a cink-jodid-oldat
elektrolízisének kivitelezése vagy
videofelvételen való megtekintése, a
tapasztalatok értelmezése
korrózióvédelem  A korrózió folyamatának egyszerű kísérletes
szemléltetése (pl. vashuzal nedves levegőn,
40. A korrózió alufólia higany(II)-klorid-oldatos kezelés után),
információgyűjtés a korrózió elleni védekezés
lehetőségeiről
könnyűfémek, nehézfémek  A fémek redukáló sorának felépítése egyszerű
A fémek általános kísérletek elvégzésén keresztül – fémek
41.
jellemzése reakciója oxigénnel, savakkal, vízzel, valamint
más fémionok vizes oldatával
 ismeri az alkálifémeket
Az alkálifémek és  ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb
42.
vegyületeik vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (NaCl,
Na2CO3, NaHCO3, Na3PO4)
43. Az alkáliföldfémek és vízkeménység  ismeri az alkáliföldfémeket  A cseppkőképződés kísérleti modellezése, a
vegyületeik  ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb cseppkő kísérleti úton történő vizsgálata

16
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (CaCO 3,
Ca3(PO4)2)
 ismeri a kemény víz és a lágy víz közötti
különbséget, érti a kemény víz és egyes
mosószerek közötti kölcsönhatás (kicsapódás)
folyamatát
érc  ismeri az alumínium legfontosabb tulajdonságait
 ismer eljárásokat fémek ércekből történő
előállítására (alumínium)
 ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (Al2O3)
Az alumínium és
44.
előállítása
 ismeri a vas legfontosabb tulajdonságait
 ismer eljárásokat fémek ércekből történő
45. A vas és előállítása előállítására (vas)
 ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (Fe2O3)
 ismeri a réz, valamint a nemesfémek legfontosabb
tulajdonságait
46. Egyéb fontos fémek  ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (CuSO4)
47–48. Összefoglalás és  ismer megbízható magyar és idegen nyelvű
gyakorlás internetes forrásokat kémiai tárgyú, elemekkel és
vegyületekkel kapcsolatos képek és szövegek
gyűjtésére
 ismeri a fémrács szerkezetét és az ebből adódó
alapvető fizikai tulajdonságokat;
 ismeri a fémek helyét a periódusos rendszerben
 ismeri a fontosabb fémek (Na, K, Mg, Ca, Al, Fe,
Cu, Ag, Au, Zn) fizikai és kémiai tulajdonságait
 érti, hogy a fémek többsége a természetben
vegyületek formájában van jelen, ismeri a
Javasolt tevékenységek, munkaformák
 Prezentáció készítése a kedvenc ásványokról,
illetve kőzetekről
 A vízlágyítás módszereinek áttekintése
modellkísérletek alapján, Magyarország és
Európa vízkeménységi térképének elemzése
 A köznapi élet szempontjából legfontosabb
fémek (alumínium) tulajdonságainak
megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása, a
vizsgálatok jegyzőkönyves dokumentálása
 Az alumínium, az alumínium-oxid, illetve az
alumínium-hidroxid reakciójának vizsgálata
savakkal és lúgokkal
 Prezentáció készítése a hazai ipar által
felhasznált legfontosabb ércek bemutatására
 Az alumíniumgyártást bemutató animáció
keresése az interneten
 A köznapi élet szempontjából legfontosabb
fémek (vas) tulajdonságainak megfigyelése,
vizsgálata, összehasonlítása, a vizsgálatok
jegyzőkönyves dokumentálása
 Videófilm megtekintése a vasgyártásról
 A köznapi élet szempontjából legfontosabb
fémek (réz, esetleg ezüst, arany)
tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata,
összehasonlítása, a vizsgálatok jegyzőkönyves
dokumentálása
 Folyamatábrák készítése a fémes elem – fém-
oxid – lúg előállítási/levezetési sorokra
 Egyszerű kísérletek elvégzése a tanult
fémvegyületekkel, majd „ismeretlen fehér por”
meghatározása a tanult információk és a
kísérleti tapasztalatok alapján
 Összehasonlító táblázat készítése a tanult
fémekről, fémvegyületekről, azok
tulajdonságairól
 A fémek legfontosabb képviselőinek
csoportosítása különféle szempontok szerint (pl.
17
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
legfontosabb redukciós eljárásokat (szenes, helyük a periódusos rendszerben, színük,
elektrokémiai redukció), ismeri a legfontosabb sűrűségük, korróziós hajlamuk, keménységük
ötvözeteket, érti az ötvözetek felhasználásának alapján)
előnyeit  Interaktív feladatok készítése az interneten
található feladatkészítő alkalmazások
segítségével
49. Témazáró dolgozat
VII. Kémia az ipari termelésben és a mindennapokban
mész A tanuló  Összehasonlító táblázat készítése a cement,
 érti a mészkőalapú építőanyagok kémiai beton, üveg, mészkő, fa, acél legfontosabb
Az építőanyagok összetételét és átalakulásait (mészkő, égetett mész, tulajdonságainak bemutatására
50.
kémiája oltott mész), ismeri a beton alapvető összetételét,
előállítását és felhasználásának lehetőségeit, ismeri
a legfontosabb hőszigetelő anyagokat
 ismeri a mindennapi életben előforduló  Növényvédő szerek címkéinek értelmezése, a
növényvédő szerek használatának alapvető biztonságos, körültekintő használat
szabályait, értelmezi a növényvédő szerek leírását, fontosságának hangsúlyozása
felhasználási útmutatóját, példát mond a  Érvelő vita a műtrágyázás szükségességének
A növényvédő szerek növényvédő szerekre a múltból és a jelenből kérdéséről
51.
és a műtrágya (bordói lé, korszerű peszticidek), ismeri ezek
hatásának elvi alapjait
 ismeri a legfontosabb (N-, P-, K-tartalmú)
műtrágyák kémiai összetételét, előállítását és
felhasználásának szükségességét
52. A kőolaj feldolgozása fosszilis energiahordozók  ismeri a természetben megtalálható legfontosabb  Kiselőadás a különböző kőolajpárlatok
nyersanyagokat felhasználásának lehetőségeiről
 érti az anyagok átalakításának hasznát, valamint  Videófilm megtekintése a hazai
konkrét példákat mond vegyipari termékek kőolajfeldolgozásról
előállítására  Információgyűjtés a motorbenzin összetételéről,
 érti, hogy az ipari (vegyipari) termelés során az adalékanyagokról, az oktánszám
különféle, akár a környezetre vagy szervezetre növelésének lehetőségéről és korlátairól
káros anyagok is keletkezhetnek, amelyek  Kiselőadás a vegyipari benzin további
közömbösítése, illetve kezelése fontos feladat feldolgozásáról, a pirolízisről
 ismeri a fosszilis energiahordozók fogalmát és
azok legfontosabb képviselőit, érti a kőolaj ipari
lepárlásának elvét, ismeri a legfontosabb párlatok
nevét, összetételét és felhasználási lehetőségeit,
példát mond motorhajtó anyagokra, ismeri a

18
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
töltőállomásokon kapható üzemanyagok típusait és
azok felhasználását
 ismeri a bioüzemanyagok legfontosabb típusait
természetes és mesterséges alapú  ismeri a műanyag fogalmát és a műanyagok  Kiselőadás a polietilén, polipropilén,
műanyagok csoportosításának lehetőségeit eredetük, illetve polibutadién gyártásáról
hővel szemben mutatott viselkedésük alapján,  Információgyűjtés a lebomló műanyagokkal
konkrét példákat mond műanyagokra a kapcsolatban
környezetéből, érti azok felhasználásának előnyeit,  Érvekkel alátámasztott kiselőadás vagy
ismeri a polimerizáció fogalmát, példát ad bemutató készítése Ezért nem cserélhető le az
monomerekre és polimerekre, ismeri a műanyagok összes műanyag lebomló műanyagra címmel
felhasználásának előnyeit és hátrányait,  Videófilm megtekintése a gumiabroncsok
környezetre gyakorolt hatásukat előállításáról, a hazai gumiipari vállalatokról
 az ismeretein alapuló tudatos vásárlással és tudatos  A vulkanizált gumi kéntartalmának kimutatása
életvitellel képes a környezetének megóvására demonstrációs kísérlettel
53. A műanyagok
 Celofán, polietilén, polipropilén, polisztirol,
PVC, PET, nejlon vizsgálata (hő hatására
mutatott változás, oldhatóság, sűrűség), a
vizsgálatok mozgóképes dokumentálása, a
tapasztalatok táblázatban történő
összehasonlítása
 Érvelő vita a műanyagok felhasználásának
előnyeiről és hátrányairól
 Ötletek gyűjtése, miként csökkenthető a
mindennapi életünk során használt műanyag
termékek mennyisége
 ismeri az élelmiszereink legfontosabb  Információgyűjtés és prezentációkészítés az E-
összetevőinek, a szénhidrátoknak, a fehérjéknek, számokkal kapcsolatban
valamint a zsíroknak és olajoknak a
molekulaszerkezetét és tulajdonságait, felsorolja a
Élelmiszereink és háztartásban megtalálható legfontosabb
54.
összetevőik élelmiszerek tápanyagait, példát mond bizonyos
összetevők (fehérjék, redukáló cukrok, keményítő)
kimutatására, ismeri a legfontosabb
élelmiszeradalék-csoportokat, alapvető szinten
értelmezi egy élelmiszer-tájékoztató címkéjét
55. Gyógyszerek, drogok,  ismeri a gyógyszer fogalmát és a gyógyszerek  Beszélgetés kezdeményezése a gyógyszerek
doppingszerek fontosabb csoportjait hatásuk alapján, alapvető lejárati ideje betartásának fontosságáról, a
szinten értelmezi a gyógyszerek mellékelt lehetséges veszélyek áttekintése
betegtájékoztatóját  Kiselőadás a gyógyszerkutatás és -fejlesztés
19
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
 ismeri a leggyakrabban használt élvezeti szerek folyamatáról, illetve Richter Gedeon
(szeszes italok, dohánytermékek, kávé, munkásságáról
energiaitalok, drogok) hatóanyagát, ezen szerek  Bemutató készítése a legismertebb kábítószerek
használatának veszélyeit, érti az illegális drogok fizikai és pszichés hatásáról
használatával kapcsolatos alapvető problémákat,  Véleménycikk írása a doppingszerek rövid és
példát mond illegális drogokra, ismeri a hosszú távú hatásairól és mellékhatásairól
doppingszer fogalmát, megérti és értékeli a
doppingszerekkel kapcsolatos információkat
toxikus anyag  ismeri a méreg fogalmának jelentését, érti az  Mérgezések feltérképezése az irodalmi
anyagok mennyiségének jelentőségét a mérgező művekben (pl. Agatha Christie műveiben)
hatásuk tekintetében, példát mond növényi, állati  Kiselőadás Mérgezések régen és ma (pl. a
és szintetikus mérgekre, ismeri a mérgek tiszazugi mérgezés, polóniumos mérgezés)
szervezetbe jutásának lehetőségeit (tápcsatorna, címmel
bőr, tüdő), ismeri és felismeri a különböző anyagok  Információgyűjtés a világ különböző pontjain
csomagolásán a mérgező anyag piktogramját, alkalmazott méregjelekről, kiemelve az
Veszélyes anyagok,
56. képes ezeknek az anyagoknak a felelősségteljes egységes veszélyességi jelölések bevezetésének
mérgek, mérgezések
használatára, ismeri a köznapi életben előforduló jelentőségét
leggyakoribb mérgeket, mérgezéseket (pl. szén-
monoxid, penészgomba-toxinok,
gombamérgezések, helytelen égetés során
keletkező füst anyagai, drogok, nehézfémek), tudja,
hogy a mérgező hatás nem az anyag szintetikus
eredetének a következménye
felületaktív anyag  ismeri a mosó- és tisztítószerek fogalmi  Információgyűjtés a szintetikus mosószerek
megkülönböztetését, példát mond a környezetéből összetételéről, a kemény és lágy vízben való
gyakran használt mosó-/tisztítószerre, ismeri a alkalmazhatóságukról, a vizes oldataik
Mosó-, tisztító- és
57. szappan összetételét és a szappangyártás módját, kémhatásáról, az intelligens molekulák
fertőtlenítőszerek
érti a mosószerek mosóaktív komponenseinek (a működéséről
felületaktív részecskéknek) a mosásban betöltött  A micellás tisztítók működési elvének
szerepét feltérképezése
58. Tudomány és tudomány, áltudomány  érti a különbséget a tudományos és az  Érvelő vita a homeopátiás szerek alkalmazása
áltudomány áltudományos információk között, konkrét példát mellett és ellen
mond a köznapi életből tudományos és  Áltudományos cikk írása egy kitalált termékkel
áltudományos ismeretekre, információkra kapcsolatban
 ismeri a tudományos megközelítés lényegét  Áltudományos gondolatokat tartalmazó
(objektivitás, reprodukálhatóság, ellenőrizhetőség, termékbemutató kisvideó készítése egy kitalált
bizonyíthatóság) termékkel kapcsolatban
 látja az áltudományos megközelítés lényegét
(feltételezés, szubjektivitás, bizonyítatlanság),
20
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
felismeri az áltudományosságra utaló legfontosabb
jeleket
 ismeri a különböző nyersanyagokból előállítható
59–60. Gyakorlás
legfontosabb termékeket
61. Témazáró dolgozat
VIII. Környezeti kémia és környezetvédelem
A tanuló  Logikai térkép készítése a légkört felépítő
 ismeri a légkör kémiai összetételét és az azt alkotó összetevőkről és a leggyakoribb szennyezőkről
gázok legfontosabb tulajdonságait, példákat mond  Javaslatok gyűjtése a légszennyezettség
a légkör élőlényekre és élettelen környezetre csökkentésével kapcsolatban
gyakorolt hatásaira, ismeri a legfontosabb
légszennyező gázokat, azok alapvető
tulajdonságait, valamint az általuk okozott
62. A légkör kémiája
környezetszennyező hatásokat, ismeri a légkört
érintő globális környezeti problémák kémiai
hátterét és ezen problémák megoldására tett
erőfeszítéseket
 példákkal szemlélteti egyes kémiai technológiák,
illetve bizonyos anyagok felhasználásának
környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait
 ismeri a természetes vizek típusait, azok  Poszter készítése a helyi vagy regionális vízmű
legfontosabb kémiai összetevőit a víz ivóvíz-előállítási módjáról, illetve
körforgásának és tulajdonságainak tükrében, szennyvíztisztítási eljárásáról
63.
A természetes vizek példákat mond vízszennyező anyagokra, azok  Egy akváriumi szűrő működésének vizsgálata
kémiája forrására, a szennyezés lehetséges
következményeire, ismeri a víztisztítás
folyamatának alapvető lépéseit, valamint a tiszta
ivóvíz előállításának módját
 érti a kőzetek és a környezeti tényezők talajképző  A talajszennyezés egyszerű modellezése
64. A talaj kémiája szerepét, példát mond alapvető kőzetekre,
ásványokra
 Projekt vagy videófilm készítése Hogyan érhető
A hulladékok és a el a hulladékmentes élet? címmel
65.
hulladékkezelés  Videófilm megtekintése a hulladékok
újrahasznosításáról
66. Új kihívások: ember, zöld kémia  ismeri a zöld kémia lényegét, a környezetbarát  Információgyűjtés a zöld kémia elveivel
társadalom, folyamatok előtérbe helyezését, példákat mond kapcsolatban, a nehezebben teljesíthető célok
fenntartható fejlődés újonnan előállított, az emberiség jólétét előtt álló akadályok megismerése

21
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
befolyásoló anyagokra (pl. új gyógyszerek,  Kiselőadás vagy bemutató készítése Az
lebomló műanyagok, intelligens textíliák) emberiség legégetőbb globális problémái
 példákkal szemlélteti az emberiség legégetőbb címmel
globális problémáit (globális éghajlatváltozás,
ózonlyuk, ivóvízkészlet csökkenése,
energiaforrások kimerülése) és azok kémiai
vonatkozásait
 ismeri az emberiség előtt álló legnagyobb
kihívásokat, kiemelten azok kémiai vonatkozásaira
(energiahordozók, környezetszennyezés,
fenntarthatóság, új anyagok előállítása)
 példákon keresztül szemlélteti az antropogén
tevékenységek kémiai vonatkozású környezeti
következményeit
 kiselőadás vagy projektmunka keretében mutatja  A lakóhely környezetében működő
be a XX. század néhány nagy környezeti környezettudatos cégek, vállalatok
katasztrófáját, és azt, hogy milyen tanulságokat meglátogatása, a látottakról prezentáció
vonhatunk le azok megismeréséből készítése
 érti a környezetünk megóvásának jelentőségét az  A környezettudatosságot hangsúlyozó témanap
emberi civilizáció fennmaradása szempontjából vagy témahét szervezése
67. Összefoglalás
 alapvető szinten ismeri a természetes környezetet  Projekt: A XX. század nagy környezeti
felépítő légkör, vízburok, kőzetburok és élővilág katasztrófái, a projekt tartalmának bemutatása
kémiai összetételét kiselőadás formájában
 ismeri a legfontosabb környezetszennyező
forrásokat és anyagokat, valamint ezeknek az
anyagoknak a környezetre gyakorolt hatását
68. Számonkérés

A tanév során további 4 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

22