Kurzus / óra

A kurzus címe Magyar nyelvészeti bevezetés

Terminus 2016-2017-1
Időpont, helyszín 2016. okt. 12. 10-11:30 D540
Oktató Viszket Anita egy.adj.

Nyelvi elemek

A szófajok: a disztribúciós módszer

1. feladat1:
morf – morféma – allomorf

Az aláhúzott morfok közül melyek ugyanannak a morfémának az allomorfjai:

kalapoknak, kezek, futok, felébredek, örömök, nők, ugrok, kutyák, növök, várak, várok

2. feladat:

Megadjuk egy grúz mondat hangalakját:

magidazenacriszperikokadgasz

- Hogyan bontaná fel a mondatot morfokra, ha tudjuk, hogy

a, az a jelentése:
Az asztalon szürke korsó áll.

b, a mondatban szereplő morfok jelentése magyarul:

asztal, hamu, szín, korsó, áll (igető), on/en/ön/ra/re, nak a/nek a (birtokos eset), alanyeset ragja, egyes
szám 3. személyű igerag

c, az alábbi hangsorok szintén grúz mondatok hangalakjai:

magidazenacriszperikokadgasz
szkamzenacriszperitagvidgasz
magidasinacriszperitagvizisz
szahlsikvelaperikokacsansz
szahlzekaviszperiarcivizisz

d, az a jelentése:
A történelem az élet tanító mestere.

3. feladat

a, Mi teszi lehetővé, hogy az alábbi mondatban fel tudjuk ismerni az “ajtó” morfot?
Azajtóbanazajtólsemmitsemhallani.

b, Hogyan tagolná morfokra az alábbi hangsort?

Titánhallottátokmártibortkiabálni

1
Az itt következő feladatok forrásai a Fiatal Nyelvészek Munkaközössége által készített középiskolai
munkafüzetek.
c, Miért nem így tagolta:
titán hall ott átok márti bor t ki abál ni

d, A következő hangsor egy szempontból hasonlít, egy másik szempontból különbözik az előzőtől.
Keresse meg a hasonlóságot és a különbséget, és állapítsa meg, mit bizonyít ez a példa!
agalónénisátorgázhatnékegysónáthateszétavarnádakóbot

4. feladat:

svéd magyar
detfinnsenelefantistaden (ott) van egy elefánt a városban
kattensitteribilen a macska ül a kocsiban
enkattsitterienstad egy macska ül egy városban
elefantenstaribilen az elefánt áll a kocsiban
detsitterenelefantienstad (ott) ül egy elefánt egy városban
ienstadfinnsdetenkatt egy városban (ott) van egy macska
istadensitterenelefant a városban ül egy elefánt
elefantenfinnsibilen az elefánt a kocsiban van

a, Megadtunk svéd mondatokat a magyar fordításukkal együtt, de a mondatban szereplő szavakat

egybeírtuk. A hangsorok egybevetésével (lehetőleg a fordítás felhasználása nélkül) bontsa a
mondatokat morfokra!

b, Készítse el a szöveg morféma-szótárát (persze már a jelentés felhasználásával)!

c, Ezek után fordítsa le svédre:

Egy macska áll a kocsiban.
Ott van az elefánt egy kocsiban.

5. feladat

Weöres Sándor Barbár dal című verse egy képzeletbeli nyelven íródott, és a költő megadta a fordítását
is:

Dzsá gulbe rár kicsere Szél völgye farkas fészke

áj ni musztasz emo mért nem őriztél engem
áj ni mankütvantosz emo mért nem segítettél engem
adde ni maruva bato! Jaman! Most nem nyomna kő! Ajaj!

Ole dzsuro nanni he Könnyemmel mosdattalak

ole csilambo ábábi he hajammal törölgettelek
ole buglo iningi he véremmel itattalak
lünlel dáji he! Jaman! Mindig szerettelek! Ajaj!

Vá pudd ahukomo ikede Földed tüskét teremjen

vá jimla gulmo buglavi ele tehened véres tejet adjon
vá leli gulmo ni dede asszonyod fiat ne adjon
vá odda dzsárumo he! Jaman! Édesapád eltemessen! Ajaj!

a, Szótározza ki az eredeti szöveget!

b, Írjon az eredeti nyelven 1-2 mondatot vagy szókapcsolatot, ami nem szerepel a versben!

2
6. feladat

Gyakran előfordul, hogy két különböző szófajú szónak ugyanolyan az alakja. Döntse el, hogy az
alábbi mondatokban szereplő kétszeresen aláhúzott szavak milyen szófajúak!

1, A bamlóc karboncra csapja a badult. A bamlóc csapja a karboncra badult.

2, Az ubart eszed. Ubart az eszed.
3, A pegésen várunk, míg az etellő vinomul dergel. Dergel a várunk, míg az etellő pegésen vinomul.

A kétszeresen aláhúzott szavak önmagukban kétértelműek. Minek az alapján döntötte el, hogy az
egyes mondatokban milyen szófajhoz tartoznak? Támaszkodhatott-e a többi szó jelentésére?

A nyelvben a különböző használatú elemek (pl. a szavak) különböző csoportokat alkotnak. Ilyen
elemcsoportok az egyes szófajok is: másképp használunk pl. egy igét, mint egy kötőszót. Az
egyes csoportba tartozó elemekre tehát jellemző az, hogy milyen más elemekhez
kapcsolódhatnak, azaz milyen elemek társaságában milyen formájú mondatban fordulhatnak
elő. A szavakról pusztán a mondatok formája alapján gyakran eldönthető, hogy melyik
csoportba tartoznak. Ezért például számunkra ismeretlen szavak szófaját is ki tudjuk találni
annak alapján, ahogy mások használják őket mondataikban.
A nyelvtani elemzésben a szavak csoportosítását tehát annak alapján tudjuk elvégezni,
hogy alakjukat és kapcsolódási lehetőségeiket vesszük tekintetbe.

7. feladat

Elemezze a következő mondatokat és állapítsa meg, milyen szófajúak a bennük szereplő egyes szavak!

Porkosan tarcognak a rütkösi csepülkék.

Márcósodik-e már a varcogós tenyénc?
Binge sigója bengeri a vidályt.
A bumbur krahált egy cibult gehónak.

8. feladat

Tegyük fel, hogy egy magyarul tökéletesen tudó személytől a következő két mondatot halljuk:

A gönnye borjastól a patakra ment vizet inni, majd kérődzött egy sort.
Két csalángó osont szimatolva a nyúl után.

Mit tudnánk meg a két mondatból a gönnyéről és a csalángóról?

3
Az elemek elkülönítésére és kapcsolódási lehetőségeik vizsgálatára a behelyettesítéses módszert
használjuk.

1. Veszünk egy helyes mondatot, pl. Itt mindig sok ember van.

2. Kiemeljük belőle az egyik elemet vagy elemsort, pl.:

Itt mindig sok .........van.

Kiemelt elem: ember

A kiemelés utáni maradék az elem(sor) környezete.

3. Különböző elemeket különböző környezetekben helyettesítve, minden elemről

megállapíthatjuk, hogy milyen környezetekben fordulhat elő.

Ha a behelyettesítés eredményeként kifogástalan mondatot kapunk, akkor azt mondjuk,

hogy az elem behelyettesíthető a környezetbe, előfordul az adott környezetben.
Egy elem lehetséges környezeteinek az összességét az illető elem disztribúciójának vagy
eloszlásának nevezzük. Bármilyen elemeket hasonlítsunk is össze, mindig találhatunk olyan
környezetet, amelyikben csak az egyik fordulhat elő, a másik nem. Minden elemnek tehát más a
disztribúciója, ezért minden elem meghatározható, jellemezhető a disztribúciójával.
Problémák a disztribúciós módszerrel:

- tranzitív / intranzitív igék

- a névszó mint külön kategória

Szófajok: megtárgyalandó kérdések

- hogyan definiálható, mit értünk szófaj alatt, és mire használjuk a szófaj fogalmát?
- mi a főnév?
- mi az ige?
- mi a helyzet a névmásokkal?
- és a határozószók?
- a melléknév
- a számnév
- az igenevek
- a segédige a magyarban
- kötőszó
- névelő
- a névszók

A 2. feladathoz:

magida: asztal
ze: on/en/ön
nacr: nacar(i) hamu
isz: gen
peri: per szín + i Nom
koka: korsó
dgasz: áll dga + sz E/3

Mondatrészek, és azok összefüggései a szófajokkal

4
1. feladat:

Mit állapíthatunk meg a szófajokról, a mondatrészekről és azok kapcsolatáról? Elemezze a

következő mondatokat úgy, mintha a szavak jelentését nem ismerné: csak a szavak formájára
és a körülöttük lévő elemekre legyen tekintettel! Milyen ismereteket kellett mozgósítania és
hogyan függhet ez össze a disztribúciós módszerrel?

Harsan angolna az én kis álom, de csak bámul

bolondja a part.
Majd tulok, ha a látnak a pálma csalitja a
gyanánt.
Én borotva kannám a tapos keret, ha ő szerecsen
kintorna.
Ugyan még bálna vegyszer, de már csak medve
sámlik.
Miközben a kacarász a vaktában mogorva torta a
gyapot, a hevenyész etikett egy sajt.
Amíg te alkonyul fajansz, a fütyörész a bomba
madrigál és az otromba tengeri az aszfalt.
Ha még vackor is csütörtök, akkorát vakondok,
hogy rögtön a gomba péntek.

Mondatrészek: megtárgyalandó kérdések

- mi a szerepe a mondatrészeknek:
- mi az alany
- mi az állítmány?
- mi a tárgy?
- és mi van még?
- állandó határozók és vonzatok

Példamondatok a magyar nyelvből:

1. Mi az alany?
a) Olvasok.
b) Tegnap olvastam.
c) Péter olvas.
d) Péter szereti Marit.
e) Péternek tetszik Mari.
f) Ez a könyv kell nekem.
g) Péternek olvasnia kell.
h) Az ügyeletesnek bekapcsolva kellett hagyni(a) a számítógépet.
i) Péter okos.
j) Péterék okosak.
k) Havazik.
l) Ki van takarítva.
m) Pétert megverték.
n) Mari eltörte a lábát.
o) Szeresd felebarátodat!

5
 p) Ki hagyta bekapcsolva a számítógépet?
q) Szeretek olvasni.
r) Olvasni jó.
s) Töltsük ki, írjuk be az autónk rendszámát!
t) Amikor eltörjük a kezünket, az fáj.
u) Ha külföldön letartóztatnak, a konzulátushoz fordulsz.
v) Lehet-e tudni kérdezni valamit?
w) Hideg van. / *Hideg.
x) 5 óra van. / 5 óra. / Fél hét. / *Hét
y) Láza van. Gyereke van. Felesége van. /*Unokatestvére van.
z) Homok ment a szemembe.
aa) A búzát aratják.
bb) Jön a vonat.
cc) Aratják a búzát.
dd) A kamrában van. Úszni van. Szegedre ment. A boltba ment. Kolostorba vonult.
Botrány lesz. Torokgyulladása van. Szerencséje van. Szénné égett. Kővé
dermedt. Fát vág. Sört iszik. ... - igevivővel kezdődő mondatok.
ee) Péter beültettette Marit Józsival a fotelba.

2. Mi a tárgy?
a) Péter szereti Marit.
b) Szeretlek.
c) Megmondta, hogy szeret.
d) Esz a fene.
e) János behozta az egereket, ti meg kivittétek.
f) A tigris megesz.
g) Mari olvas.
h) Mari eszik.
i) Haza akarok menni.
j) Péter látta Marit elmenni.

3. Milyen mondatrész a -nak/nek-ragos?

a) Péternek tetszik Mari.
b) Péternek ezt a könyvét régen olvastam.
c) Péter adott Marinak egy jó könyvet.
d) Péter adott egy jó könyvet. Péter telefonált. / *Péter ajándékozott egy jó
könyvet.

6
4. Milyen határozók vannak a mondatban?
a) Tegnap az állatkertben láttam egy zsiráfot.
b) Marival találkoztam.
c) Láttad, honnan jöttem?
d) Kivel mész haza?
e) Odaúszott a bójához.
f) Péter szeretné meghívni Marit vacsorára.
g) Péter szét fogja akarni kezdeni szedni a rádiót.
h) Péter fogja szétszedni kezdeni akarni a rádiót.
i) Péter részegen kísérte haza Marit.
j) Péter az eseményektől alaposan megrémülve kísérte haza Marit.
k) Péter hangosan sírva kísérte haza Marit.

5. Mi a jelző?
a) Péter szereti az okos lányokat.
b) Pétert elkísérte a fiára büszke édesanyja.
c) Péter szereti a sokat olvasó lányokat.
d) Péter szereti a minden nélkülözésben is sokat kacagó lányokat.

6. Mi az állítmány?
a) Ezt a könyvet olvastam tegnap.
b) Ezt a könyvet tegnap olvastam.
c) Péter az állítólagos betörő.
d) *Péter állítólagos.
e) Péter betörő.
f) *Péter rajzolni jól tudó.
g) ???Péter rajzolni jól tudó fiú.
h) A rajzolni jól tudó fiú....

7. Egyéb:
a) *Péter három napon keresztül feljutott a csúcsra.
b) *Született a gyerek.
c) Péter az igazgató.
d) Péter története a kisnyúllal

8. Az igenevekről:
a) Péter hagyta/látta [Marit elmenni].
b) Péter el akart [menni].
c) Mari [sírva] rajzolta le Pétert.
d) Mari [sírva] rajzolt Péter mellett.
e) A [Péter által [sírva] megpofozott] Mari…
f) [[a lányt hazakísérő] fiú]
g) [[a lányt [berúgva] hazakísérő] fiú]
h) [az [[olvasni] szerető] fiú]
i) Péter meg szeretné [Marit hívni vacsorára].
j) Péter eljött hozzám [elkérni a házi feladatok megoldásait].

7
Alapfogalmak:

- régens
- vonzat
- szófajok, mondatrészek, grammatika funkciók, vonzatok
- szemantikai argumentum, szintaktikai vonzat
- predikatív bővítmény
- predikatív vonzat
- másodlagos predikátum
- másodrendű predikátum
- rezultatív vonzatok
- a régens szemantikai szelekciót gyakorol a vonzataira
- a predikatív bővítmények és alanyuk morfológiai formája
- mi minden lehet a puszta lexikális kategória (tejet, kevésre, fehérnek, föl)?
- a birtokos szerkezet mint régens és argumentumai
- szórend
- hangsúlykérés, hangsúlykerülés
új struktúra: kategóriák és szintaktikai funkciók

Kötelező irodalom

1. Kálmán László – Nádasdy Ádám (2007): Hárompercesek a nyelvről, Osiris, Bp., (A

szavak tartománya és A szerkezetek tartománya fejezetek)
2. Kálmán László – Trón Viktor (2007): Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta
Könyvkiadó, Budapest (6. fejezet: Alaktan)
3. Kenesei István (2004, szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest. (5.
fejezet: Szavak)
4. Szilágyi N. Sándor (2000): Világunk, a nyelv. Osiris, Budapest. (14-16. rész: A
nyelvtani rendszer szükségessége; Mondatszerkesztés és szófajiság; A szófajnál
kisebb nyelvtani osztályok (144-172. oldal))