SZÁMVITELI ELLENŐRZŐ LISTA III/B.IV.11.

PÉNZESZKÖZÖK

Ügyfél neve: Dátum:

Fordulónap: Készítette:

Jelölje pipálással, ha meggyőződött a helyes válaszról, illetve az adott előírás betartásáról.

Vhr. A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az

21. § (1) államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket,
forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell
besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a külön jogszabályi
rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli
mérlegben kimutatni.
22. § (5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő
készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét,
a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó
számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját
bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz,
valamint az elektronikus pénzeszközt.
22. § (6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez
kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások
különbözete is.
1. sz. A mérleg előírt tagolása a pénzeszközök esetében:
melléklet  Pénztársak, csekkek, betétkönyvek,
 Költségvetési bankszámlák,
 Elszámolási számlák,
 Idegen pénzeszközök számlái.
9. sz. A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat,
melléklet valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok
(3/a) változásait, valamint az elektronikus pénzeszközöket. A valutában eszközölt
kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.
A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához
kapcsolódóan - az államháztartás szervezet által szabályozott módon - analitikus
nyilvántartást kell vezetni.
9. sz. A költségvetési bankszámlák számlacsoport számlái a költségvetésben meghatározott
melléklet gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a
(3/b) számlacsoportban kell elszámolni a költségvetés végrehajtásaként teljesített valamennyi
bevételt és kiadást. A számlacsoport számlái között kell megjeleníteni a kincstári körbe
nem tartozó államháztartás szervezeteinek a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói
támogatási számlák, valamint az adóbeszedési számlák pénzforgalmát az Ámr. előírásai
szerint.
9. sz. Az elszámolási számlák számlacsoportban kell kimutatniuk a kormányrendeletben
melléklet meghatározott (kincstári körbe tartozó) államháztartás szervezeteinek az előirányzat-
(3/c) felhasználási keretszámla és a különféle elkülönített számlák forgalmát. Itt mutatják ki a
központi költségvetési szervek felügyeleti szervezetei (fejezetek) a Kincstárnál vezetett
számláik forgalmát is.
9. sz. Az idegen pénzeszközök számlacsoportjában olyan feladatoknak a pénzforgalmát
melléklet kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az államháztartás
(3/d) szervezetének alap- vagy vállalkozási tevékenységéhez, a költségvetési előirányzatok
teljesítéseként a feladatok nem mutathatók ki, de az államháztartás szervezetének
sajátos feladatát képezik. Az államháztartás szervezete számára kötelező ezen
sajátos feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalom - illetve az ehhez kapcsolódó
követelések és kötelezettségek - változásának részletes, teljes körű (analitikus és
főkönyvi) kimutatása és elszámolása. A számlákhoz kapcsolódóan vezetendő
analitikus nyilvántartás rendjét - ha jogszabály külön nem rendelkezik - az
államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza.
Az idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a PHARE, az Átmeneti és a
SAPARD támogatási programok keretében felhasznált - EU és hazai - pénzeszközök
forgalmát az erre a célra külön megnyitott lebonyolítási számlákon. A PHARE, az
Átmeneti és a SAPARD lebonyolítási számlákon a pénzforgalom könyvelését a
8005/2001. (PK 15.) PM tájékoztató szerint kell elvégezni.
2000. C. tv. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós
30. § (1) befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni

1
SZÁMVITELI ELLENŐRZŐ LISTA III/B.IV.11.
PÉNZESZKÖZÖK

részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.

2000. C. tv. A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a
31. § bankbetéteket foglalják magukban.
2000. C. tv. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi
60. § (1) pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve
kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára
vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a
könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a
fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a
nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
2000. C. tv. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát,
60. § (2) továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden
követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti
év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi
értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre,
kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
2000. C. tv. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a
60. § (3) külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak,
illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti
értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet
[a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő
árfolyam-különbözet kivételével]:
2000. C. tv. A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés,
60. § (4) befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve
kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a
devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási
árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
2000. C. tv. A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet,
60. § (5) illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen
valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a
valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak
árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar
Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett
deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank
által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.
2000. C. tv. Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon
62. § (4) számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO
módszer szerinti árfolyamon számított forintérték.
2000. C. tv. Az (1)-(4) bekezdés szerinti eszközöknél könyv szerinti érték az (1)-(4) bekezdés szerinti
62. § (5) bekerülési érték, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés
visszaírt összegével.
2000. évi C. A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján a pénztárban
tv.66. § (2) lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet 60. § (2) bekezdése szerint átszámított
forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell
kimutatni.
249/2000. A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő
Korm. r. 33. devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi
§ (1) eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára
vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell
kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi
pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás
szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.
249/2000. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának,
Korm. r. 33. továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek,
§ (2) értékpapírnak, illetve kötelezettségnek a költségvetési év mérlegfordulónapjára
vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az
értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős
összegű:
a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza
árfolyamveszteségét az egyéb dologi kiadások között, az árfolyamnyereségét az
egyéb bevételek között kell elszámolni,
b) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok,

2
SZÁMVITELI ELLENŐRZŐ LISTA III/B.IV.11.
PÉNZESZKÖZÖK

illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az

árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni.
Tájékoztató A 51-54. sorok a költségvetési szerv pénzeszközeinek, számlaköveteléseinek,
előirányzat-felhasználási keretének év végi állományát tartalmazzák.
A pénzeszközöket részletezni kell aszerint, hogy azok készpénzben, vagy hitelintézetnél
vezetett bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlán levő követelésként
találhatók-e, illetve aszerint, hogy azok az intézmény költségvetését szolgáló
pénzeszközök, finanszírozási célokat szolgálnak, vagy idegen pénzeszközök.
Az Szt. 60. §-a szerint a valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára
kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, a választott hitelintézet által meghirdetett
devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán, vagy az MNB által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, valamint a könyvviteli
nyilvántartásokba felvenni kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett
összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a
nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
Valutakészletnél, devizakészletnél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított
forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer
szerinti árfolyamon számított forintérték.
A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban levő valutát és a devizaszámlán levő devizát
a mérlegfordulónapi árfolyam szerinti értéken kell kimutatni, amennyiben a
mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló
eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli
politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű. Amennyiben az értékelésből
adódó különbözet nem jelentős összegű, akkor könyv szerinti értéken kell kimutatni. A
számításokat természetesen ebben az esetben is el kell végezni és dokumentálni kell.
Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözet jelentős összegű, a
valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét
az egyéb dologi kiadások között [T 57426 – K 332, 339, 348, 349], az
árfolyamnyereséget az egyéb bevételek között kell elszámolni [T 332, 339, 348, 349 – K
913294], a valutapénztárral illetve a devizaszámlával szemben. Az idegen pénzeszközök
között lévő deviza lebonyolítási számlán lévő deviza árfolyam-különbözetét azonban
minden esetben a 488. Költségvetésen kívüli passzív bevételek számla megfelelő
elszámolási alszámlájával szemben kell elszámolni [árfolyamveszteség: T 488 – K 368,
árfolyamnyereség: T 368 – K 488].
A 51. sorban kell feltüntetni a költségvetési szerv pénztárában, valutapénztárában
(ideértve a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek azon valutakészleteit is, amelyek
a költségvetési gazdálkodásuk részét képezik) a 339. Valuta árkülönbözetek számla
egyenlegének figyelembevételével megállapított, illetve költségvetési betétkönyvében
lévő pénzeszközök, valamint csekkek év végi állományát. Az itt kimutatott pénzeszköz
a költségvetési szerv pénzmaradványának, előirányzat-maradványának részét
képezi.
Az 52. sorban a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerv, valamint a kincstári
pénzforgalmi számlatulajdonos hitelintézetnél, Kincstárnál vezetett pénzforgalmi
számláin, kincstári egységes számlán kezelt saját pénzeszközeinek év végi állományát
kell feltüntetni.
Ebben a sorban kell a kincstári körbe nem tartozó, illetve a kincstári pénzforgalmi
számlatulajdonos költségvetési szerveknek értékkel szerepeltetni a 341. Költségvetési
elszámolási számla, a 342. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos
alcímű számlái, a 343. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos
alcímű számlái, a 344. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és –vásárlás
munkáltatói támogatása alcímű számlája, a 345. Részben önálló költségvetési szervek
bankszámlái, a 346. Kihelyezett költségvetési elszámolási számla, a 347. Önkormányzati
kiskincstári finanszírozás elszámolási számla és a 348. Deviza(betét) számla (a 349.
Deviza árkülönbözet számla egyenlegének figyelembevételével) év végi egyenlegét
(amely csak pozitív összeg vagy “0” lehet) a pénzintézeti értesítéssel egyezően.
Azoknál az önkormányzatoknál, amelyek részére - szerződés alapján - a
számlavezető hitelintézet folyószámla hitelt folyósít, emiatt év végén, a mérleg
fordulónapján a költségvetési elszámolási számla egyenlege nem lehet negatív. A
számlavezető hitelintézet által folyósított (folyószámla) hitelt, illetve annak év végi
egyenlegét el kell számolni hitel-igénybevételként és annak meg kell jelennie rövid
lejáratú hitelszámlán.
Ugyancsak ebben a sorban kell kimutatniuk a kincstári körbe tartozó költségvetési
szerveknek a 348. Deviza(betét) számla (a 349. Deviza árkülönbözet számla
egyenlegének figyelembevételével) év végi egyenlegét a számlavezető hitelintézet
értesítése alapján. A számlák év végi egyenlegével (a sorban kimutatott összeggel) az

3
SZÁMVITELI ELLENŐRZŐ LISTA III/B.IV.11.
PÉNZESZKÖZÖK

államháztartási szervezet könyvviteli nyilvántartásában elszámolt bevételek eltérnek a

Kincstárhoz jelentett bevételek összegétől (lásd: 42. Előirányzat-maradvány kimutatás
űrlap leírása).
A pénzforgalmi jelentésben a likvid hitelek forgalmához kapcsolódó halmozódásokból
eredő torzító hatások kiküszöbölése érdekében az R. kimondja, hogy amennyiben a helyi
önkormányzat a fizetőképessége biztosítása érdekében a bevételek ütemkülönbségének és
a kiadások ütemkülönbségének eltérése miatt likvid hitelt (folyószámla-hitelt, munkabér
megelőlegezési hitelt stb.) vesz igénybe, a számlavezető hitelintézettel kötött
szerződésben biztosított hitelkeret terhére, az adott napon a kiadások teljesítésére
felhasznált összeget hitelfelvételként nem kell elszámolni. Ebben az esetben a likvid
hitellel fedezett kiadást a költségvetési elszámolási számlával szemben kell rögzíteni, s
emiatt a költségvetési elszámolási számla adott napi egyenlege mínusz előjelű is lehet. A
féléves és az éves költségvetési beszámoló fordulónapján (június 30., illetve december
31.) valamint a negyedéves mérlegjelentések fordulónapján a költségvetési elszámolási
számla egyenlege csak 0 vagy pozitív lehet, ezért a fordulónapon igénybe vett likvid hitel
összegét hitelfelvételként el kell számolni. (Az Ámr. 103. §-ának (11) bekezdésében
foglaltak alapján az önkormányzat a likvid hitel fedezetére a költségvetési elszámolási
számlához kapcsolódó állami hozzájárulások elszámolási számlán elkülönített összeget is
felhasználhatja.) A likvid hitel összegét a fordulónapokon közgazdasági osztályozás
szerint hitelfelvétel bevételeként, funkcionális osztályozás szerint finanszírozási
szakfeladat bevételeként kell elszámolnia, majd a fordulónapokat követően rendező
tételként a likvid hitel állományát a főkönyvből ki kell vezetni, közgazdasági osztályozás
szerint likvid hiteltörlesztés kiadásának, funkcionális osztályozás szerint finanszírozási
szakfeladat kiadásának elszámolásával.
A likvid hitel felvételével és törlesztésével kapcsolatos bevételi és kiadási forgalmat
előirányzatosítani nem kell, ez alól kivételt képez az az eset, ha az önkormányzat
képviselő testülete rendeletben úgy határoz, hogy a költségvetési bevételek és kiadások
különbségeként adódó költségvetési hiányt likvid hitel felvételével kívánja finanszírozni.
A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 14. §-ának (3)
bekezdésében foglaltak alapján a megszűnt víziközmű-társulat az általa létrehozott
viziközművet elkészülte után a tulajdonos önkormányzat(ok)nak köteles átadni. A
hivatkozott kormányrendelet szerint a megszűnt társulat bankszámlája egyenlegének
összegét, valamint az átadás során még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból
származó követeléseket és az ezzel összefüggő hitelállományt is a közfeladatot ellátó
víziközmű-tulajdonos települési önkormányzat(ok) részére kell átadni. A megszűnt
víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások
beszedéséről (behajtásáról), valamint a társulattól átvett (a víziközmű-társulat által a
lakossági hozzájárulás megelőlegezésére felvett) hitelállomány visszafizetéséről az
önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az önkormányzat által beszedett érdekeltségi
hozzájárulást a hitel visszafizetési kötelezettség fedezetére szolgáló bevételnek kell
tekinteni. Az önkormányzat köteles az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő
követeléseket beszedni, a víziközmű-beruházás megvalósításához kapcsolódó, társulattól
átvett hitelt visszafizetni. Az e feladatok ellátásával kapcsolatos előirányzatok és
előirányzat teljesítések az önkormányzat költségvetésének részét képezik. A „Víziközmű”
elkülönített bankszámlán jóváírt bevételeket (érdekeltségi hozzájárulást), valamint a
teljesített kiadásokat (hitel-visszafizetést) költségvetéssel kapcsolatos bevételnek, illetve
kiadásnak kell tekinteni.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján az
önkormányzatok feladatai közé tartozik a környezetterhelési díjak közül a talajterhelési
díjak beszedése és elszámolása. Igazodva a törvény előírásaihoz, az Ámr. a költségvetési
elszámolási számlához kapcsolódóan két alcímű számla megnyitását írta elő, az egyik a
pénzellátással kapcsolatos alcímű számlák között az Önkormányzati környezetvédelmi
alap elszámolási számla, a másik az adóbeszedéssel kapcsolatos alcímű számlák között
található Talajterhelési díj beszedési számla. Az önkormányzat adóhatóságának a
hivatkozott törvény alapján kiszabott talajterhelési díj befizetéseket a beszedési számlán
kell gyűjtenie és egyidejűleg talajterhelési díj bevételként kell elszámolnia. A
talajterhelési díj 100%-ban az önkormányzatot megillető bevétel. A beszedési számláról
környezetvédelmi célú kiadások közvetlenül nem teljesíthetők, arról kifizetés csak a díj
túlfizetése, illetve jogtalanul kiszabott díj visszafizetése esetén lehetséges. Emiatt a
beszedési számlán összegyűjtött pénzeszközöket negyedévente át kell vezetni az
Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlára.
A talajterhelési díj a helyi önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi,
ez a bevétel a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére
használható fel (pl.: csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázisvédelem, tartós
környezetkárosodások kármentesítése, potenciális és a tényleges szennyezőforrások

4
SZÁMVITELI ELLENŐRZŐ LISTA III/B.IV.11.
PÉNZESZKÖZÖK

szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme).

Az Ámr. 103. §-a (8) bekezdésének a) és f)-g) pontjában foglaltak szerint az adóbeszedési
számláról csak a költségvetési elszámolási számlára (illetve azok meghatározott alcímű
számláira), vagy más helyi adóbeszedési számlára történhet utalás, és az adózónak járó
visszatérítést is (melybe beleértendő az adózás rendjéről szóló törvény szerint fizetett
kamat is) az adóbeszedési számláról kell teljesíteni. Az önkormányzatnak a hely adó
beszedési számlák forgalmáról küldött hitelintézeti értesítés alapján a befizetéseket
költségvetési bevételként, az adóbeszedési számlák és a költségvetési elszámolási számla
közötti átvezetéseket kiegyenlítő bevételként illetve kiadásként, illetve az adózó részére
történő visszatérítést pedig közvetlenül a megfelelő adóbeszedési számlával szemben
költségvetési bevétel csökkenéseként kell elszámolnia.
Amennyiben a helyi adó beszedési számlára téves, vagy nem beazonosítható bevétel
érkezik, függő bevételként kell elszámolni, de 2005-től megszűnt a helyi adó beszedési
számlák kötelező leürítési előírása. 2004-ben a helyi önkormányzatoknak még kétféle
függő bevételi számlán kellett a rendezetlen tételeiket nyilvántartaniuk a 4813. Helyi
adóbeszedési számlával kapcsolatos függő bevételek, illetve a helyi adóbeszedési számla
leürítése után a 4812. Költségvetési elszámolási számlára átvezetett helyi adóval
kapcsolatos függő bevételek számlákon. 2005-től a rendezetlen tételek csak a helyi
adóbeszedési számlákkal kapcsolatos függő bevételek számlán számolhatók el, és a
tisztázást követően vagy átvezetésre kerülnek a megfelelő helyi adó bevételi jogcímre
vagy visszafizetésre kerülnek a jogosultak felé. Mivel 2004-ben még kötelező volt a helyi
adóbeszedési számla leürítése, emiatt az előző évi rendezetlen tételek elszámolása
érdekében alkalmazni kellett a 4812. Költségvetési elszámolási számlára átvezetett a helyi
adóval kapcsolatos függő bevételek számlát is. Ezekhez a tételekhez kapcsolódó
rendezéseket az év végéig erről a számláról kellett teljesíteni. Amennyiben ezeknek a
számláknak év végén még marad egyenlege, vagyis az önkormányzatnak nem sikerült
minden 2004. évi rendezetlen tételét kivezetnie 4812. számláról, akkor a számla év végi
egyenlegét a zárlati tételek között át kell vezetni a 4813. Helyi adó beszedési számlákkal
kapcsolatos függő bevételek közé.
Az idegen pénzeszközök között szereplő illetékbeszedési számláról az önkormányzat
költségvetési elszámolási számlájára átutalt az Ámr. 124. § (3)-(4) bekezdése szerinti
összeget az önkormányzatnak a költségvetési elszámolási számlán történő jóváírással
egyidejűleg illetékbevételként kell elszámolnia.
Az illetékbeszedési számla fél év végi és év végi leürítésekor az illetékbeszedési számla
egyenlegének a költségvetési elszámolási számlára történő átvezetésekor a jóváírt teljes
összeget átfutó bevételként kell elszámolni. Az illetékbevételek megosztását követően az
önkormányzatnak a féléves beszámoló elkészítéséig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig
az átfutó bevételből az őt megillető bevételrészt június, illetve december hónapra
illetékbevételként el kell számolnia és a beszámoló részét képező pénzforgalmi
jelentésben illetékbevételként kell kimutatnia.
A nem az önkormányzatot megillető összeg illetékbeszedési számlára történő
visszautalását - a tárgyhót (évet) követő hó 10-én - az önkormányzatnál az átfutó bevétel
rendezéseként kell könyvelni.
Az 52. sorban kimutatott pénzeszközök értéke a költségvetési szerv
pénzmaradványának része.
A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv - hitelintézetnél vezetett - deviza
számlán kezelt követelése, illetve a valutapénztárban kezelt pénzeszköze az
előirányzat-maradványa részét képezi!
Az 53. sor a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek elszámolási számlái év végi
állományi értékének kimutatására szolgál.
Ebben a sorban kell a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a 352. Előirányzat
teljesítésének elszámolása a Kincstárral főkönyvi számla alszámláinak év végi egyenlegét
feltüntetni. Itt fog tehát megjelenni az előirányzat-felhasználási keretszámla, a központi
beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla, szakmai fejezeti kezelésű előirányzat-
célelőirányzat felhasználási keretszámla (a fejezeti beszámolóban), a feladatfinanszírozási
előirányzat-felhasználási keretszámla, a célelszámolási forintszámla és az elkülönített
számlák (fedezetbiztosítási, bankkártya fedezeti számla, köztartozás zárolt fedezeti
számla) év végi záró állománya a Kincstártól kapott értesítéssel egyezően.
Szintén az 53. sorban kell feltüntetni az Európai Uniós támogatási programok fejezeti
kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái év végi záró állományát. A forrásgazda
fejezet a kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatai közül az Európai Unióból
érkező közösségi támogatásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti forrásokhoz
kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események hatását a költségvetési törvényben
elfogadott fejezeti kezelésű előirányzatonkénti tagolás szerint elkülönítve köteles
elszámolni és nyilvántartani, mind az analitikus, mind a főkönyvi nyilvántartásban. A

5
SZÁMVITELI ELLENŐRZŐ LISTA III/B.IV.11.
PÉNZESZKÖZÖK

forrás gazda fejezet nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét nem érinti, ha a számlák

felett más szervezet számára rendelkezési jogot biztosít. A fejezeti kezelési előirányzat-
felhasználási keretszámláról annak lebonyolítási számlájára átutalt összeget mindaddig
átfutó kiadásként kell elszámolni, amíg a lebonyolítási számláról a végső
kedvezményezett felé átutalásra nem kerül a támogatás és így végleges kiadási jogcímen
is rögzíthetővé válik.
Az 54. sor az államháztartási szervezet által kezelt, de nem a költségvetése ellátásához
kapcsolódó idegen pénzeszközök kimutatására szolgál. Az itt kimutatott pénzeszköz nem
képezi részét a költségvetési szerv pénzmaradványának, előirányzat-maradványának.
Az R. meghatározása szerint idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek
változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, illetve
vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési
előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el.
Az államháztartás szervezete számára kötelező ezen sajátos feladatok ellátásához
kapcsolódó pénzforgalom - illetve az ehhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek -
változásának részletes, teljes körű (analitikus és főkönyvi) kimutatása és elszámolása. A
számlákhoz kapcsolódóan vezetendő analitikus nyilvántartás rendjét - ha jogszabály
külön nem rendelkezik - az államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza.
A központi költségvetési szervek a 3611. Kincstári Területi Igazgatóságok lebonyolítási
számlái (Igazgatóságok alkalmazzák), a 3613-3616. Nemzetközi támogatási programok
lebonyolítási számlái, a 365. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számla, a
366. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök számla, a 367.
Letétek számla és e számlához kapcsolódó betétkönyvek év végi egyenlegét mutatják ki
ezen a soron. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a fejezeteknek a 368. Nemzetközi
támogatási programok devizaszámlájának év végi egyenlegét a Kincstár értesítésével
azonos összegben. Ezt az összeget kell a mérleg forrás oldalának 119. sorában
szerepeltetni
A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások elszámolása során az
adott programhoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzat számla lebonyolítási számláit
kötelező továbbrészletezni Strukturális Alapok esetében operatív programonként,
prioritásonként, intézkedésenként, illetve Kohéziós Alap esetében projektenként. A
lebonyolítási számláknak, mivel csak a technikai lebonyolítást szolgálják, év végén nem
maradhat egyenlegük (a zárlati műveletek elvégzése előtt egyenlegüket a lebonyolítási
számlák felett rendelkező szerveknek át kell utalniuk a megfelelő fejezeti kezelésű
előirányzat-felhasználási keretszámlákra), ez alól kivétel a kohéziós alap kohéziós
számláira beutalt saját erő összege.
Az önkormányzatok (önkormányzati intézmények) ebben a sorban mutatják ki a 3612.
Különféle önkormányzati feladatok lebonyolítási számla alszámláinak, a 362.
Társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla, a 364. Idegen bevételek
elszámolási számla a 366. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen
pénzeszközök, valamint a 367. Letétek számla és e számlához kapcsolódó betétkönyvek
év végi egyenlegét. A 366. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen
pénzeszköz számlán belül elkülönített alszámlán mutatható ki a készpénzben kezelt
idegen - nem a költségvetési szerv tulajdonát képező, feladatai ellátást szolgáló -
pénzeszköz. Ilyen pl. szociális ellátott járandósága.
Az önkormányzatok a mérlegben az 54. soron illetékbeszedésből származó pénzeszközt
nem mutathatnak ki, mivel a 363. Illeték beszedési számlának év végén a leürítési
kötelezettség miatt nem lehet egyenlege.
A 362. számlát azok az önkormányzatok alkalmazzák, ahol a társadalombiztosítási
feladatok ellátására szolgáló pénzeszközöket nem közvetlenül a feladatot ellátó
államháztartási szervezet részére utalja a társadalombiztosítás, hanem az önkormányzat e
célra vezetett számlájára. E számláról kell ezt követően a költségvetési szerv részére a
támogatást kiutalni. A számlát a 4882. Társadalombiztosítás finanszírozásának átfutó
elszámolása számlával szemben kell vezetni, melynek év végi egyenlegét előjelének
megfelelően - a mérleg 117. sorának összegében kell feltüntetni.
A 366. számlán kezelt pénzeszközök forrását a 4886. Idegen betétkönyvek és
készpénzben kezelt idegen pénzeszközök elszámolása számlán lehet elkülöníteni és ebben
az esetben a mérlegben a forrás oldalon a 117. sorban kell kimutatni.