2019. 11. 07.

Csoportközi viszonyok,
társadalomlélektan
Szociálpszichológia 1. előadás
Kiss Paszkál

Amiről szó lesz

• Társadalmi kategorizáció / sztereotípiák
• Csoportközi viszonyok elméletei, társadalmi identitás elmélete
• Társadalomlélektan

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

1
 2019. 11. 07.

Sztereotípiák

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

A kategorizációról (Tajfel és Wilkes)

• Mit tudunk általában a kategorizációról?
– A világ megismerésének egyik alapvető mechanizmusa
– Egyszerűsít-hozzáad az információhoz

A hangsúlyozás elve:
• belül a hasonlóságot,

• kívül a különbséget

hangsúlyozzuk

A A A B B B

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

2
 2019. 11. 07.

Minden csoport társadalmi?

Mitől társadalmi kategória az emberek egy csoportja?

Nem társadalmi Társadalmi

 szőkék-barnák  fiatalok-idősek
 40-es lábméretűek  nők-férfiak
 Jókai-rajongók  gazdagok-szegények
 lottónyertesek  gádzsók-cigányok

• Tajfel kezdettől hangsúlyozza a kategorizáció társadalmi folyamatait

• Ld. később normatív illeszkedés az önkategorizációs elméletben
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Katz és Braly princetoni vizsgálata

Értékelés

Társított tulajdonságok
Kognitív tartalom

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

3
 2019. 11. 07.

Fiske sztereotípiatartalom-modellje

Másként
reagálunk, ha
eltérő csoportba
sorolunk egy
adott csoportot?

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Sztereotipizálás és megismerés
• Nem csak az érzelmeink, szorongásaink vezethetnek sztereotipizáláshoz.
• A sztereotipizálás általános eredménye lehet az információfeldolgozásnak.
• Hamilton: illuzórikus korreláció
– A és B csoport (többség-kisebbség)
– Pozitív és negatív tulajdonságokkal párosítva
– A valóságosnál nagyobb együttjárást észlelnek: kisebbség – negatív vonások.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

4
 2019. 11. 07.

A sztereotipizálás funkciói
• Kognitív gazdaságosság: az
információfeldolgozás egyszerűsítése
• A saját csoport meghatározása (és
kiemelése)
• Előírások a saját csoport számára
• Összetett „térkép” a társas-társadalmi
valóságról
A sztereotipizálásra vezető motívumok:
Valahova tartozás / énfelnagyítás:
• Mások véleményének átvételén,
• Saját csoport felértékelésén keresztül.
Tekintélyelvű személyiség (Adorno és mtsai, 1957):
• Nevelés szerepe
• Elhárító mechanizmus: projekció
A csoportkülönbség igazolása:
• Igazságos világba vetett hit: alávetett
csoportok megérdemlik a sorsukat

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Csoportközi viszonyok elméletei,

társadalmi identitás elmélete

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

5
 2019. 11. 07.

Campbell, Sherif: reális konfliktus

• Nyári tábor: adhoc csoportok, terepkísérlet
• versengés – együttműködés

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Minimális csoport: elég a megkülönböztetéshez

(Tajfel, Billig)
• Absztrakt festmények „preferenciája” alapján fiktív
csoportok
• A Klee-csoport egy tagjának lehetséges választásaiból
következtethetünk a stratégiájára:
– Közös haszon maximalizálása.
– Saját csoport hasznának maximalizálása.
– Különbség maximalizálása.

• Puszta kategorizáció elég.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

6
 2019. 11. 07.

A társadalmi identitás – az elméleti modell

(Tajfel)

Csoportba sorolás
Saját csoportnak kedvez
Saját csoportról pozitívabb kép
„Mi” „Ők”
Én – csoporttag Homogenitás
BIRG Versengés
(jobbak)
Csoporttársak
kedvelése Agresszió Pozitív önértékelés
(fenyegetőek)
Igazságosság,
altruizmus Morális közöny,
kirekesztés

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Önkategorizáció elmélete (Turner és mtsai,

1987)
• Metakontraszt
– Egy társadalmi kategóriát az észlelt helyzetre való
illeszkedése aktivál.
– Dinamikus jelenség a sztereotipizálás, pillanatnyi
kontextus és jelentésadás fontos (összehasonlító és
normatív illeszkedés).

• Az önkategorizáció teremt kapcsolatot az egyén és a csoport között.

– A személy magát is sztereotipikusan látja csoportközi helyzetben.

• A kategorizációnak szintjei vannak: személyes, csoportközi, fölérendelt

csoportok … az emberiség egésze.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

7
 2019. 11. 07.

Megküzdés a társadalmi identitás elmélete

szerint
A pozitív Nem kedvelt csoporthoz tartozás
személyes
önértékelésre
törekvés és a Önértékelés megőrzése Gyenge azonosulás Erős azonosulás
negatív
(elhárító mechanizmusok) (társadalmi mobilitás) (társadalmi változtatás)
csoportstátusz
feloldandó Társas
feszültséget kreativitás
teremt. Eltávolodás
Többségi előítéletek Csoportalapú
kárhoztatása versengés

Csak csoporton belüli Ellenazonosulás Újrakategorizáció

összehasonlítás
A társadalmi labilitás, csoportok
átjárhatósága fontos.
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

A rendszerigazolás elmélete (Jost és Banaji,

1994)
• Épít a társas összehasonlítás és a társadalmi identitás elméleteire.
• Azt a problémát igyekszik magyarázni: miért fogadja el bizonyos esetekben a
kisebbség a többség által kialakított kedvezőtlen képet?
• Lerner: igazságos világba vetett hit.
• Rendszerigazolási motívum támasztja alá, hogy a kisebbségi csoport elfogadja
(részben) a külső csoport negatív ítéletét.
• Hamis tudat: a kisebbségi csoport átveszi a többség rá nézve kedvezőtlen
reprezentációját.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

8
 2019. 11. 07.

A szociális dominancia elmélete (Sidanius,

Pratto, 1999)
• Az emberi társadalmak mindegyike csoportalapú hierarchiára épül.
• A szociális hierarchia a természetes szelekcióval megerősödött túlélési stratégia:
– Szűkös források elosztásában / belső társadalmi konfliktusok rendezésében hatékonyabb.
– Versenyhelyzetben előnyben van más csoportokkal szemben.
• A társadalmi hierarchiát intézményes és egyéni diszkrimináció tartja fenn.
• Legitimáló mítoszok: általánosan elfogadott nézetek, igazolják az
egyenlőtlenséget.
• A férfiakra inkább jellemző.
• Az elnyomás „ideális” szintjére törekszünk: a kedvezőbb társadalmi státusszal
emelkedő egyéni szociális dominanciára való törekvésnek is van platója.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Társadalomlélektan

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

9
 2019. 11. 07.

A norma kettős funkciója

A funkcionális elemzés jelentősége
A normákat leginkább az egyén, csoport egész társadalom életében betöltött
szerepük alapján elemezzük.

Két funkciójuk
• Kontroll (megismerési)
• Kapcsolattartás (normatív)  megbecsültség

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Merton devianciaelmélete
• Feszültséget kelt az egyénben az elfogadott normák (pl. karrier,
meggazdagodás) és a valóságos lehetőségek konfliktusa.
• A deviancia oka a társadalmi berendezkedés.

Kulturális célok Intézményes eszközök

Konformizmus + +
Újítás + –
Ritualizmus – +
Visszahúzódás – –
Lázadás +/– +/–

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

10
 2019. 11. 07.

Rokeach értékfelfogása
• Az értékek rendszerbe szerveződnek.
• Az értékek univerzálisak.
• Az értékek hierarchikusan rendezettek.
• Cél- és eszközértékek megkülönböztetése (18-18 db).

Kritika
• Önkényes az értékek kiválasztása, besorolása.
• Kényszerítve van a személy választásra.
• Túlzott tudatosságot feltételez.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Schwartz: értékdimenziói
Önérdek meghaladása
Nyitottság a változásra

Konzerváció

Énkiteljesítés
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

11
 2019. 11. 07.

A „gondolkodó társadalom”
• Attitűdök, nézetek: nem az egyén, hanem a csoport vagy akár a társadalom
egészének szintjén vizsgálandók.
• A konszenzuális (hétköznapi) világ alkotja, alakítja a szociális reprezentációt.
• A csoportkülönbségek megjelennek a reprezentációban is. Háromféle SR:
hegemónikus, emancipált és polemikus viszony a társadalmi csoportok
(többség-kisebbség) reprezentációi között.
• Az SR kommunikáció útján jön létre.
• A szociális reprezentáció egy folyamatra (a leképezés) és eredményére (a tárgy
leképeződése) is utal.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

A pszichoanalízis társadalmi képe

Moscovici (1961): a pszichoanalízisről kialakult képet vizsgálja a francia
társadalomban.

A pszichoanalízis szociális reprezentációja:

 Figuratív mag: „gőzgép” hasonlat az énrészek közötti dinamikára, elfojtás
dinamikájának megjelenítése.
 Két folyamat jelentősége: lehorgonyzás és tárgyiasítás.
 A tömegmédia közvetítő szerepe:

diffúzió („népszerűsítő” sajtó),

propagáció (katolikus sajtó)
propaganda (kommunista sajtó)
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

12
 2019. 11. 07.

Köszönöm a figyelmet!
kiss.paszkal@kre.hu

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Csoportközi viszonyok rendszere

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

13
 2019. 11. 07.

Csoportközi viszony és sztereotípia, (Alexander,

2005)
A viszony jellemzője A másik képe
Célok egybeesnek
egyenlő státusz Szövetséges
egyenlő hatalom
Célok ellentétesek Sherif funkcionális megközelítésének
egyenlő státuszt Ellenség kiterjesztése:
egyenlő hatalom
Célok ellentétesek
ellenség – barát (szövetséges)
alacsonyabb státusz Alávetett
kisebb hatalom
Célok ellentétesek
alacsonyabb státusz Barbár
nagyobb hatalom
Célok ellentétesek
magasabb státusz Imperialista/hódító
nagyobb hatalom
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Észlelt etnikai hierarchia a nemzeten belül

Hagendoorn: az etnikai hierarchia – saját csoport előnyben részesítése és
egyetértés egy nemzeten belül.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

14
 2019. 11. 07.

Társadalmi átalakulás – sztereotípiák változása

• A sztereotípiákat nehéz megváltoztatni a személyben, de „maguktól” változnak
a társadalmi viszonyokkal.
• Egy példa: változó nemzeti (ön)értékelés (Hunyady, 1996):

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Csoportközi konfliktusok és
feloldásuk

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

15
 2019. 11. 07.

A konfliktus két formája

Mi a konfliktus? Helyzet vagy folyamat?

A konfliktus két formája: Hogyan reagálhatunk az érdekkonfliktusra?

 Harccal (politikai vagy fizikai tettekkel nyerni akar mindkét fél)
 Érdekkonfliktus /
 Alkudozással (egyezségre törekszenek a felek).
Ellentmondó értékek
 Win-win típusú, kölcsönösen megnyugtató új megoldással.
 Nyílt konfliktus  Döntőbírák, mediátorok útján történő rendezéssel.
Érdekkonfliktusból nem
feltétlenül lesz nyílt konfliktus.
A csoportok közötti konfliktusok
gyakran élesebbek.

Emlékeztetőül: a destruktív és konstruktív konfliktus között lényeges a különbség.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

A konfliktus eszkalációja
• Hogyan gerjed, terjed a konfliktus? Milyen társas-személyes folyamatok játszanak
közre?
• A konfliktus öngerjesztő formában, könnyen eszkalálódhat (súlyosbodása nem
lineáris folyamat).

A konfliktus súlyosbodása együtt jár:

• torzított attribúcióval, általánosítással;
• a másik fél és a saját oldal (moralitásának) kölcsönös leértékelésével,
kompetenciájának elismerése mellett;
• kommunikáció félresiklásával, megszűnésével;
• szövetségesek keresésével.
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

16
 2019. 11. 07.

Hogyan oldhatjuk fel az előítéletek,

sztereotípiák negatív hatását?
• Személyes kapcsolatokon keresztül (kontaktus-hipotézis)
• Együttműködés kialakításával (Mozaik-módszer) Személyes kapcsolatok szerepe
Azzal törhetjük meg a sztereotípiákat, ha
• Fölérendelt kategóriák hangsúlyozásával velük összeegyeztethetetlen személyes
tapasztalatunk lesz.
• Társadalmi normák megváltoztatásával
Milyen feltételek mellett:
Kooperatív tanulás (Aronson, 1977)
• Kontaktus hipotézis („buszoztatás”: osztályok etnikai keverése) • Ismételt bemutatás
• Fölérendelt cél (kooperatív tanulási feladatok) • Prototipikus / nagy számú csoporttag
Eredmények • Együttműködő, egyenlőségen alapuló
helyzet
A gyerekek inkább szerették az iskolát.
Csökken a vetélkedés a gyerekek között.
Úgy érezték, hogy a csoporttársaiktól is tanultak.
A csoporttársaikat és általában az osztálytársaikat is inkább kedvelték.
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Milyen elméletekkel magyarázhatjuk a

csoportok közötti ellenségességet és hiányát?
Reális konfliktus elmélete (Campbell, 1965, Sherif, 1966)
– A konfliktus alapja a versengés a szűkös anyagi erőforrásokért.
Társadalmi identitás elmélete (Tajfel-Turner, 1979)
– Nem anyagi javakért: önbecsülésért tiszteletért, elismerésért, presztízsért (szociális versengés Katz,
1965).
Szociális dominancia elmélete (Sidanius és Prato, )
– Az emberi együttélésre alapvetően a csoportok közötti hierarchia jellemző, ami dominanciaharc során
alakul ki.
Relatív depriváció elmélete (Stouffer, 1949)
– Az emberek társadalmi összehasonlításban alakítják ki azt, hogy mennyire elégedettek.
Rendszerigazolás elmélete (Jost, Banaji, 1994)
– Motiváció a társadalmi rend fenntartására, akár a saját csoportjuk leértékelése árán is.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

17
 2019. 11. 07.

Identitásfenyegetés
• Kisebbségi identitás fenyegetheti a szubjektív ítéleteket (személyes önértékelést,
csoport értékelést) de hatással lehet magára a viselkedésre (teljesítményre) is.
• Identitásfenyegetés: a kisebbségi csoportra vonatkozó sztereotip elvárások,
előítéletek akadályozzák a teljesítményt (csoporttól, helyzettől, egyéntől is
függ).
• Steele: az iskolai jó teljesítmény igényli az iskolával és az iskolai élethelyzetekkel
való azonosulást. Társadalmilag hátrányos helyzet akadályozhatja ezt az
identifikációt.
• Nők, etnikai-társadalmi kisebbség mérhető teljesítménye csökken.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Empirikus bizonyítékok
• Etnikai kisebbség intellektuális teljesítmény
• Steele & Aronson (1995): fekete egyetemisták
rosszabbul teljesítettek, ha a tesztet a képességeik
felmérésének tartották, ha előfeszítette válaszukat az
etnikai identitásuk.
• Közvetítő változó: önbizalom-hiány, negatív sztereotip
vonások aktívak, pozitív élmények kevésbé
• Matek ≠ nők (=én)
• Spencer és mtsai (1997): csak nehéz feladatnál, csak
mateknál, ha szerintük érinti a nemi különbségeket
• A megnőtt szorongás volt hatással a teljesítményre,
nem a várakozások.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

18
 2019. 11. 07.

A TIDE (+ önkategorizációs elmélet) előnyei-

hátrányai
Mi lehet előnye-hátránya az elméletnek?

 
 Általánosan alkalmazható,  Nem vizsgálja az egyéni
egyszerű magyarázatot ad a különbségeket a csoporttal való
csoportközi viselkedésre. azonosulásban.

 Ötvözi a megismerés és a  Az oki kapcsolat a csoportok

motiváció (érzelmek) megkülönböztetése és a
szempontjait. személyes önértékelés között
bizonytalan.
 Hidat képez az egyén és a
csoport között.  A csoporttagság szerepe nem
feltétlenül ugyanaz a különféle
csoportokban.
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Kogníció, érzelem és társadalmi helyzet

(Johnson, Middleton, Tajfel, 1970)
Milyen kapcsolat van más nemzetek értékelése és a róluk való tudás között?

• Az értékelő viszony határozza

meg a tudást.
• U-típusú a kapcsolat.
• Az egyéni gondolkodás és a
„propaganda-környezet”
hatásának megkülönböztetése.
• A különböző társadalmi
osztályokból jöttek preferenciái
nagyon hasonlóak, a
középosztálybeliek kb. 2 évvel
előrébb járnak a tudásszintben.
• A fiúk járatosabbak a külföldi
országok jellemzőiben.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

19
 2019. 11. 07.

Milyenek az olaszok?
• Mindenki írjon le 10 jellemzőt.
• Most helyezzék el az olaszokat az alábbi csoportok között! Kezdjék a
legszimpatikusabbal, és zárják a legkevésbé szimpatikussal a sort!

angol, amerikai, ír, japán, kínai, néger, német, olasz, török, zsidó

• Milyen tulajdonságokat írtak fel?

• Milyen arányban voltak a pozitív és a negatív tulajdonságok?
• Hányadik helyen állnak átlagosan az olaszok?

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Wagner – kollektív szimbolikus megküzdés

• Képeket alkotva küzd meg a társadalom az új technológiai jelenségekkel.
• A folyamat lépései:
• Veszélytudat feltámadása Mit sugall a kép?
• Divergens képek az ilyen élőlény természetellenes,
árthat, ha megesszük,
• Konvergens képek van benne valami szörnyszülött-jelleg
• Normalizáció
• A vizsgálat néhány eredménye:
• Egyes országok a megküzdés különböző fázisaiban.
(közös alapvető folyamatok, kulturális különbségek)
• Tudás és a képek elfogadása nem függ össze.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

20
 2019. 11. 07.

Társadalmi értékek

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Mik az értékek?
• Kívánatos végállapotokra vagy viselkedésre vonatkoznak.
• Túlnőnek speciális helyzeteken.
• Irányítják a viselkedést, ítéleteket, értékelést.
• Fontosságuk eltérő lehet.
• Általánosság és fontosság szerint hierarchikusan szerveződnek.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

21
 2019. 11. 07.

Rokeach értékfelfogása
• Az értékek rendszerbe szerveződnek.
• Az értékek univerzálisak.
• Az értékek hierarchikusan rendezettek.
• Cél- és eszközértékek megkülönböztetése (18-18 db).

Kritika
• Önkényes az értékek kiválasztása, besorolása.
• Kényszerítve van a személy választásra.
• Túlzott tudatosságot feltételez.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

A Rokeach által vizsgált értékek

• Célértékek
A haza biztonsága, Anyagi jólét, Az igazi barátság, Béke, Belső harmónia, Boldogság,
Bölcsesség, Család biztonsága, Egyenlőség, Önbecsülés, Érdekes élet, Igazi szerelem,
Kellemes élet, Munka öröme, Szabadság, Szépség, Társadalmi megbecsülés, Üdvözülés

• Eszközértékek
Szavahihető, Értelmes, Felelősségteljes, Szeretetteljes, Bátor, gerinces, Segítőkész, Megbocsátó,
Toleráns, Jókedélyű, Fegyelmezett, Önálló, Logikus, Udvarias, Alkotó szellemű, Tiszta,
Törekvő, Hatékony, Engedelmes,
Szabadság Egyenlőség
Kommunizmus — +
Nácizmus — —
Konzervativizmus + —
Jóléti demokrácia + +

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

22
 2019. 11. 07.

Schwartz: értékdimenziói
Önérdek meghaladása

Nyitottság a változásra

Konzerváció
Énkiteljesítés
Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Társadalmi berendezkedések és értékek

(Inglehart)

Tradicionális Modern Posztmodern

Gazdasági célok Túlélés a cél. Gazdasági fejlődés a cél. Közérzet javítása a cél.

Tradicionális vallási- Teljesítmény-motiváció. Posztmateriális értékek.

Társadalmi ideálok közösségi normák.

Politikai berendezkedés Tradicionális Racionális-jogi hatalom. Törvényi-vallási

hatalom. hatalom kritikája.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

23
 2019. 11. 07.

Nemzetek közötti különbségek

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Társadalmi normák

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

24
 2019. 11. 07.

Normák meghatározása
• Olyan gondolkodás-, érzés, vagy cselekvésmód, melyet mindenki elfogad és
követ.
• Mikor hatékonyak a normák?
– Megerősítésükkel (csoportjutalmak, büntetések)
– Internalizálásukkal (egyéni belátás)
– Ha csoportkonszenzuson alapulnak
– Ha gyakran kerülnek aktiválásra
– Ha cselekvésheurisztikát jelentenek

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Ellenállás, lázadás, újítás

Hogyan szállunk szembe a tekintéllyel? A csoportnyomással?
• Reaktanciával: ha nem tartunk jogosnak (legitimnek) és erősnek egy normát
• Szisztematikus feldolgozással
• Normákkal normák ellen: más releváns normáinkat mozgósítjuk.
ld. még: Csoportdöntés c. előadás

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

25
 2019. 11. 07.

A társadalom lélektani szempontból

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Társadalomlélektan régen és most

• A tömeglélektan, néplélektan, nemzetkarakterológia társadalomlélektani-e?
• Van-e újabb példa?

Kezdeti példák: Későbbi eredmények:

• Attitűd kezdeti fogalma • Lewin – vezetési stílus
• Csoportlélek fogalma • Jost – rendszerigazolás
• Tömeglélektan • Sidanius - SDO

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

26
 2019. 11. 07.

A társas-társadalmi jelenségek rétegei

Doise pszichológiai „piramisa”:
– ideológia vizsgálata
– társadalmi struktúra és intézmények
– csoportközi jelenségek
– személyközi jelenségek

Himmelweit miben látja a társadalomlélektan lehetőségét:

– kételyek a laboratóriumi kísérletek általánosíthatóságával kapcsolatban
– a társadalmi igénye a társadalmi problémák értelmezésére
– az értékelő kutatások (evaluation research) térnyerése,
– interdiszciplináris együttműködés és a posztmodern episztemológiák terjedése.

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

Társadalomlélektani program
• Kulturális, történeti, társadalmi kontextus is számít.
• Az egyéni és a kollektív folyamatok kölcsönhatását kell vizsgálni.
• A szociális környezet intézményi, strukturális adottságait is figyelembe kell
venni.
• Az embert társadalmi-kulturális környezetében kell vizsgálni.
• Mivel az ember hozza létre a társadalmi intézményeket, azok visszatükrözik az
embert. (néplélektani hagyomány)

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

27
 2019. 11. 07.

Milyen (további) példákat találunk?

• Régmúlt: nemzetkarakterológia, néplélektan.
• Tajfel: társadalmi identitás elmélete.
• Norma kutatása, Merton: deviancielmélete.
• Értékkutatások (Rokeach, Schwartz).
• Moscovici: a szociális reprezentáció elmélete.
• Kulturális összehasonlítás (Triandis, Kitayama).

Kiss Paszkál: Szociálpszichológia 1.

28