ÉRZÉKELÉS / ÉSZLELÉS

Érzékszervek/látás
A gyermek látása ép.
Látásproblémái vannak

Érzékszervek/hallás
A gyermek hallása ép
Hallásproblémái vannak

Érzékszervek/beszéd
A gyermek beszéde tiszta/ép
Beszédproblémai vannak

Vizuális észlelés
A gyermek fixálásra nem képes
Fixálásra 1-2 mp-ig képes
Fixálásra rövid ideig képes (3-4 mp)
Fixálásra 8-10 mp-ig képes
Fixálásra mozgásban is képes
Szemfixáló képessége pontos

Taktilis (tapintásos) észlelés

A gyermek formákat nem ismer fel
1 formát ismer fel és nevez meg / mutat meg.
1-2 formát nevez meg / mutat meg.
3-4 formát nevez meg / mutat meg.
4-5 formát nevez meg / mutat meg.
5-6 formát nevez meg / mutat meg.

Vizuális ritmus
A gyermek azonos formákkal nem képes sor folytatására.
Azonos formájú, azonos színű 2 elemmel képes a sor folytatására.
Azonos formájú, azonos színű 4 elemmel képes a sor folytatására.
Hasonló formájú, eltérő színű 3 elemmel képes a sor folytatására.
Különböző formájú, eltérő színű 4 elemmel képes a sor folytatására.
Hasonló formájú, azonos színű, különböző irányban elhelyezkedő 4 elemmel képes a sor
folytatására.

1
Vizuális időrendiség
A gyermek egy képet sem képes sorba rendezni
Két képet képes sorba rendezni
3-4 képet képes sorba rendezni
5-6 képet képes sorba rendezni
7 képet képes sorba rendezni
8-9 képet képes sorba rendezni

Vizuális észlelés- Egyszerű forma egészének észlelése

A gyermek egyszerű forma kiegészítésére nem képes.
Egyszerű forma kiegészítésére pontatlanul képes.
Már egyszerű forma kiegészítésére is pontosan képes.

Vizuális észlelés- Bonyolult forma egészének észlelése

A gyermek bonyolultabb forma kiegészítésére nem képes.
Bonyolultabb forma kiegészítésére még pontatlanul képes.
Már bonyolultabb forma kiegészítésére is pontosan képes.

Vizuális észlelés - tapintás

A gyermek a tapintásos észlelés során nem ismeri fel a formákat
A tapintásos észlelés során néhány formát felismer, de nem nevez meg.
A tapintásos észlelés során néhány formát felismer és megnevez.
A tapintásos észlelés során a formákat felismeri, a képpel azonosítja.

Vizuális memória - Globális észlelés

A gyermek kevés elemszámmal felismerhető minta kirakására nem, vagy tévesztéssel
képes.
Kevés elemszámmal, felismerhető minta kirakására képes
6-7 elemszámú, felismerhető formájú minta kirakására képes
8-9 elemszámú, felismerhető formájú minta kirakására képes
10 elemszámú, felismerhető formájú minta kirakására képes

Auditív - Vizuális észlelés

A hangokat nem ismeri fel.
A gyermek a hangokat részben ismeri fel, részben képes megnevezi, de képpel nem képes
azonosítani
A hangokat részben felismeri és részben azonosítja a képpel
A hangokat felismeri, a képpel részben azonosítja.
A hangokat felismeri, a képekkel azonosítja.
A hangokat magabiztosan, pontosan felismeri, a képekkel azonosítja.
2
EMLÉKEZET

Rövid távú emlékezet

A gyermek rövid távú emlékezet-feladat során nem tud semmit sem felidézni
Felidézése konkrét segítséget igényel
Felidézése pontatlan (1-2)
Felidézése részben pontos (3-4)
Felidézése pontos, megbízható(5-7)

Hosszú távú emlékezet

A gyermek hosszú távú emlékezet-feladat végzése során nem emlékszik semmire
Emlékezete pontatlan (1) szereplőt / mutat meg /azonosítja képpel.
Emlékezete pontatlan (2-3) szereplőt említ / mutat meg / vagy azonosít képpel.
Emlékezete részben pontos (4-5) szereplőt említ / mutat meg / vagy azonosít képpel.
Emlékezete pontos, megbízható (minden szereplőt) említ / megmutat / vagy azonosít
képpel.

FIGYELEM

Szándékos figyelem
A gyermek nem képes koncentrálni
Rövid ideig, 1-3 percig tud koncentrálni
4-5 percig képes koncentrálni
6-7 percig képes koncentrálni
8-10 percig képes koncentrálni
Kitartó a koncentrációs képessége

Figyelemátvitel
A gyermek figyelme megtapad
Figyelemátvitelben segítséget igényel
Figyelemátvitelre részben képes
Figyelemátvitelre többnyire képes
Figyelemátvitele pontos, megbízható

Figyelemmegosztás
A gyermek figyelemmegosztásra nem képes, figyelme szétszórt.
Figyelemmegosztásra részben képes
Figyelemmegosztásra általában képes
Megosztott figyelemre képes

3
GONDOLKODÁSI MŰVELETEK / SZÁMOLÁSI KÉPESSÉG

Gondolkodási szint
A gyermek szemléletes cselekvő
Szemléletes képszerű
Elvont fogalmi szint
Elemi absztrakciós szint

Analizis – szintézis
A gyermek a részeket nem tudja összeilleszteni
Részeket felnőtt iránymutatásai alapján tud kirakni
Részelemeket rak ki
A kép felét rakja ki
A részelemeket teljes képpé alakítja

Általánosítás
A gyermek általánosításra nem képes
Általánosításra néhány területen képes
3-4 területen képes az általánosításra
5-6 területen képes az általánosításra
7 területen képes az általánosításra
Általánosítást több területen, magabiztosan végez

Konkretizálás
A gyermek nem tud fogalmat felsorolni
1-2 gyűjtőfogalom alá tud segítséggel 1-1 fogalmat felsorolni
3-4 gyűjtőfogalom alá tud legalább 1-1 fogalmat felsorolni
5-6 gyűjtőfogalom alá tud legalább 2-3 fogalmat felsorolni
7-8 gyűjtőfogalom alá tud 2-3 fogalmat felsorolni
Számos gyűjtőfogalom alá tud 3 fogalmat legalább felsorolni, / fogalmat ábrázoló képet
illeszteni.

Összehasonlítás, differenciálás
A gyermek nem képes azonosság-különbség megfogalmazására
Azonosság-különbség megfogalmazására segítséggel képes
1-2 esetben képes azonosság és különbség megfogalmazására
3-4 esetben képes azonosság-különbség megfogalmazására
5-6 esetben képes azonosság-különbség megfogalmazására
Számos esetben képes azonosság-különbség megfogalmazására / észrevételére.

4
Összefüggések felfogása
A gyermek nem képes az összefüggések felfogására
Segítséggel képes az összefüggések felfogására
3 esetben ismeri fel az összefüggéseket
4-5 esetben ismeri fel az összefüggéseket
6-7 esetben ismeri fel az összefüggéseket
8-9 esetben ismeri fel az összefüggéseket
Minden esetben felismeri az összefüggéseket

Számsor ismerete
A gyermek nem tud számolni
Mechanikus számolásban segítséget igényel
Számolásra 10-es számkörön belül képes
Számolásra 20-ig képes
Számolásra 20-as számkört meghaladva is képes
Műveletvégzésre 10-as számkörön belül, magabiztosan képes

Matematikai műveletvégzés
A gyermek matematikai műveletek végzésére nem képes
Matematikai műveletek végzésére segítséggel képes
5-ös számkörön belül részben képes matematikai műveletvégzésre
5-ös számkörön belül képes matematikai műveletek végzésére
10-es számkörön belül, kis segítséggel képes matematikai műveletvégzésre.
10-es számkörön belül nagy magabiztossággal képes matematikai műveletvégzésre.

VERBÁLIS KÉPESSÉGEK

Aktív szókincs
A gyermek nem beszél, szókincsére a „bébi” szavak, hangutánzó szavak használata
jellemző
Nem gyakran beszél, beszédében kevés aktív szó szerepel.
Szókincse szegényes, hiányos.
Szókincse átlagos
Általános szókincse gazdag
Általános szókincse gazdag, árnyalt, választékos

Mondatalkotás
A gyermek egyszavas mondatokban beszél
Tőmondatokat alkot
5
 Többnyire összetett mondatokat alkot
Mondatalkotásában megjelennek a mellérendelő összetett mondatok
Összetett mondatokban beszél
Összefüggéseket kifejező összetett mondatokban beszél

Szövegalkotás
A gyermek nem mond semmit, visszautasítja a feladatot
Csak szavakat mond
Rövid tőmondatokat mond, a mondatok nem függenek össze
Rövid tőmondatokat mond, ahol a mondatok összefüggnek egymással.
Összetett mondatai összefüggéstelenek
Bővitett és összetett mondatokat mond, ahol a mondatok összefüggnek egymással.
Kreatívan, önállóan képes összefüggő történet, mese alkotására

Szövegvisszaadás
A gyermek szövegvisszaadásra nem képes.
Szövegvisszaadása hiányos
Szövegvisszaadásában csak a lényeges mozzanatokat említi
Szövegvisszaadása teljes, pontos

Képolvasás
A gyermek képolvasás során - felsorol / illetve megmutat.
Egyszerű cselekvést megnevez, / illetve megmutat.
Összefüggéseket felismer

Beszédkedv
A gyermek ritkán kezd beszélgetést
Csak kérdésekre válaszol
Túlzottan beszédes
Élményeiről beszámol

Artikulációs szókincs
A gyermek beszéde érthetetlen
Szituációs beszéd jellemző
Több hangot hibásan képez, beszéde nehezen érthető
Hangképzése részben hibás
Hangképzése többnyire helyes
Tisztán, érthetően képzi a hangokat

6
Beszédritmus
A gyermek beszéde lassú
Beszéde akadozó
Beszéde gyors
Beszéde folyamatos

Beszédhiba
A gyermek pösze
Dadogó
Megkésett beszédfejlődésű
1-5 hanghibája van
5-10 hanghibája van
10-től több hanghibája van
Nincs hanghibája

MOZGÁS

Mozgáskoordináció
A gyermek mozgásában Összerendezetlen (részképesség fejletlenség miatt)
Túlmozgékony
Gátolt
Mozgása koordinált

Laterális dominancia
A gyermek mindkét kezét egyformán használja
Jobb kezes
Bal kezes
Kevert preferenciák
Kezessége kialakulatlan

Szem-kéz-láb koordináció
A gyermek szem-kéz koordinációja pontatlan
Szem-kéz koordinációja kialakult
Szem-kéz, szem-láb koordinációja pontos, de a szem-kéz-láb koordinációjára pontatlan.
Szem-kéz-láb koordinációja részben pontos
Szem-kéz-láb koordinációja kialakult

7
Mozgás kivitelezés
A gyermek mozgása pontatlan, diszharmonikus
Egyszerű mozgások kivitelezésére képes
Mozgáskivitelezése pontos, harmonikus

Mozgástempó
A gyermek mozgástempója lassú
Átlagos
Gyors
Túlmozgékony

Egyensúlyérzék
A gyermek egyensúlyérzéke bizonytalan
Változó
Biztos

Lépcsőnjárás
Lépcsőn utánlépéssel közlekedik lefelé
Lépcsőn utánlépéssel közlekedik lefelé és fölfelé is
Lépcsőn váltott lábbal közlekedik fölfelé
Lépcsőn váltott lábbal közlekedik fölfelé és lefelé is

Finommotorika, ábrázolás
A gyermek ábrázoló tevékenysége - firka
Nehezen felismerhető
Felismerhető az ábrázolása
Ábrázolása esztétikus, kifejező

Finommotorika, eszközhasználat
A gyermek eszközfogása kialakulatlan.
Eszközfogása görcsös, merev
Eszközfogása szabályos, kialakult

Ollóhasználat
A gyermek Ollóhasználata kialakulatlan
Ollóhasználata görcsös, merev
Ollóhasználata szabályosan kialakult

Vonalvezetés
A gyermek vonalvezetése elnagyolt
Vonalvezetése pontos
8
TÉRBELI TÁJÉKOZÓDÁS

Tájékozódás a térben
A gyermek nem ismeri az alapvető térbeli irányokat
Az alapvető térbeli irányokat segítséggel tudja (fent,lent, mellé,közé)
Az alapvető térbeli irányokat részben, önállóan ismeri (fent,lent, mellé,közé)
Az alapvető térbeli irányokat ismeri és megnevezi
Az alapvető térbeli irányoknak megfelelően cselekszik
Számos térbeli irányt ismer

Tájékozódás a síkban
A gyermek nem képes tájékozódni a síkban
Segítséggel képes tájékozódni a síkban
Az alapvető térbeli irányokat síkban ismeri és megnevezi, / képről kiválasztja.
Az irányokat felismeri és a síkban nagy magabiztossággal alkalmazza

TESTSÉMA

Önismeret- testrészek ismerete I.

A gyermek a fő testrészek azonosítására, megnevezésére/megmutatására segítséggel
képes
A fő testrészek azonosítására, megnevezésére/megmutatására részben képes.
A fő testrészek azonosítására, megnevezésére/megmutatására önállóan képes.

Önismeret- testrészek ismerete II.

A gyermek a kevésbé ismert testrészeit nem képes azonosítani
A kevésbé ismert testrészeit részben önállóan azonosítja, megnevezi.
A kevésbé ismert testrészeit önállóan azonosítja, megnevezi/mutatja.

Testhatárok érzékelése
A gyermek csetlik-botlik, nem érzékeli testhatárait
Részben érzi a testhatárokat
Többnyire érzi a testhatárokat
Érzékeli a testhatárokat

SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK

Önértékelés
A gyermek önmagát, teljesítményét nem tudja értékelni
Önmagát, teljesítményét segítséggel tudja értékelni

9
 Önmagát, teljesítményét alulértékeli
Önmagát, teljesítményét túlértékeli
Önmagát, teljesítményét reálisan értékeli

Önbizalom
A gyermek önbizalma kialakulatlan
Önbizalma kevés
Önbizalma túlzott
Önbizalma rendszeres megerősítést igényel
Önbizalma időnként megerősítést igényel
Egészséges önbizalommal rendelkezik

Önérvényesítés módja
A gyermeket nem jellemzi önérvényesítés
Negatív önérvényesítési mód pl.duzzogás, dac, agresszivitás, árulkodás jellemzi
Többnyire negatív önérvényesítés jellemzi
Többnyire pozitív önérvényesítés jellemzi
Pozitív önérvényesítés jellemzi

Együttműködési képesség
A gyermek együttműködési képessége kialakulatlan
Nem képes az együttműködésre
Gyakori megerősítés mellett képes az együttműködésre
Időnkénti megerősítés mellett képes az együttműködésre
Többnyire képes az együttműködésre
Képes az együttműködésre

A gyermek közösségben elfoglalt helye

A gyermek közösségben csak szemlélődő, nincs igénye a társakra
Magányos, nincs baráti kötődése, őt senki sem választja, periférián helyezkedik el.
Közösségben nincs kölcsönös kapcsolata
Egy kölcsönös kapcsolata van.
Több kölcsönös kapcsolata van

Kezdeményező-képesség
A gyermeknek nincs igénye a közös tevékenységekre
Nem kezdeményez tevékenységet
Szervezett tevékenységben nem vesz részt
Bekapcsolódik egy más által szervezett tevékenységbe, de nem viszi végig, kilép a
10
tevékenységből
Más által kezdeményezett tevékenységhez szívesen társul, végig a tevékenységben marad
Saját ötlete alapján kezdeményez tevékenységet és bevon másokat.

Alkalmazkodó-képesség
A gyermek nem képes alkalmazkodásra
Nem képes alkalmazkodásra, társaival indulatos
Nem képes az alkalmazkodásra, társaival nem indulatos
Csak 1-2 gyermekhez képes alkalmazkodni
Több gyermekhez képes alkalmazkodni
Minden gyermekhez képes alkalmazkodni

Önállóság
A gyermek állandó személyi kontrollt igényel
Időnként személyi kontrollt igényel
Személyi kontroll nélkül is teljesít

Feladatvégzés
A gyermek kitartásra nem képes, a feladat nem köti le
Kitartása motiválás mellett fenntartható
Kitartó a tevékenységben, elmélyült

Munkatempó
A gyermek lassú munkatempójú
Munkatempójában gyors
Munkatempójában átlagos

Játék
A gyermek nem tevékenykedik, csak megfigyel
Játéka többnyire gyakorlójáték
Többnyire építő-, konstruáló a játéka
Többnyire szerepjátékot játszik
Többnyire szabályjátékot játszik

KOMMUNIKÁCIÓS VISZONY

Felnőtt-gyermek viszonylatában
A gyermek közömbös, elutasító, passzív a felnőttek irányába
Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot
Mindig mindenkivel, idegen felnőttel is, minden helyzetben sokat beszél, nincs
11
beszédfegyelme
Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó, bizonyos helyzetekben
azonban nem
Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme jó

Gyermek-gyermek viszonylatában
A gyermek közömbös, elutasító, passzív a gyerekek irányába
Fecsegő, mindig mindenkivel, nincs beszédfegyelme
Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot
Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó, bizonyos helyzetekben
azonban nem
Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme jó

ÉRZELMI AKARATI KÉPESSÉGEK

Önfegyelem, önkontroll
A gyermek önfegyelme kialakulatlan
Részben kialakult
Kialakult

Érzelmi állapot
Visszahúzódó, szorongó
Dacos, agresszív
Heves, szélsőséges
Változó
Kiegyensúlyozott

Szabálytudat
A gyermek a szabályokat nem tartja be
Szabályokat magyarázat, ellenőrzés mellett tartja be
Szabályokat minden helyzetben betartja

Kudarctűrés
A gyermek a kudarcra agresszíven reagál
Kudarcra sírással reagál
Kudarcot követően feladja, bezárkózik
Kudarcot elviseli
Kudarc további teljesítményre ösztönzi

12
Konfliktuskezelés
A gyermek a konfliktusnál felnőtt segítségét igényli
Konfliktusnál agresszívvá válik
Konfliktusnál sírva fakad
Konfliktusnál kilép az adott helyzetből
Konfliktusnál kompromisszumra képes

13