5 biztonsági szabály

Öt biztonsági művelet illetve lépés, amelyek biztosítják, hogy a villamos berendezés a munkavégzés helyén
feszültségmentes legyen, és a munkavégzés ideje alatt feszültségmentes is maradjon. Az itt leírtak oktatási
célokat szolgálnak, nem helyettesítik a vonatkozó szabványban, vagy vállalati utasításban szereplő
előírásokat, ám alkalmasak azok gyors áttekintésére, ismétlésére.

1. Leválasztás
A feszültségmentesítendő villamos berendezést le kell választani az összes tápforrásról, az összes betáplálási
lehetőség felől. Először kikapcsolással meg kell szakítani a feszültségmentesítendő villamos berendezés
részüzemi áramát. Ezt követően leválasztással kell megakadályozni azt, hogy a feszültségmentesítendő
villamos berendezésre máshonnan emberre veszélyes feszültség kerülhessen. Egyes kapcsolókészülékek
működtetése már önmagában teljesíti a leválasztási követelményeket is, ilyenek például a
(terhelés)szakaszolók, oszlopkapcsolók stb. További leválasztási lehetőségek: megszakítókocsik kikocsizása,
olvadóbiztosító betétek eltávolítása, közdarabok ki-szerelése stb.
A leválasztás során ügyeljünk a következőkre: A berendezés és a működtetni kívánt kapcsolóelem megfelelő
beazonosítása. A kapcsolás megkezdése előtt ellenőrizzük a berendezés állapotát, üzemkészségét (pl. ívhúzó
szarv épsége, SF6 nyomás stb.). A helyszínről történő működtetés esetén az ív elleni védőeszközök használata
kiemelten fontos. A helyszínről történő működtetés során törekedjünk úgy elhelyezkedni, hogy az esetlegesen
keletkező ív hatásától védve legyünk. Kikapcsolást követően ellenőrizni kell annak megtörténtét (pl.: OK-nál
azt, hogy a főérintkezők és a pattanórugók is megfelelően KINT állapotba vannak-e.) A terhelésszakaszoló
felhúzásakor vigyázzunk, hogy a felcsapódó működtető kar ne okozhasson balesetet. Alállomásokban a
transzformátorok csillagponti berendezéseinek leválasztását is el kell végezni.
- kézvédelem: gumikesztyű, cérnakesztyű, FAM bőrkesztyű(Feszültség Alatti Munkavégzés)
- szem- és fejvédelem: sisak- Kényelmes viselet, Kihordási idő: 5év, 1000V, Ív védelmi osztály: 1:
4kA/0,5s
- fejlámpa (kompatibilis a sisakok többségével, gumízott,3 megvilágítási mód: max, min és villogó,
hatótávolság teljes erővel: 35 m, maximális fénykibocsátás: 70 lumen, vízállóság: IPX4 az IEC 60529
szerint, működőképesség teljes erővel: 100 óra, működési hőmérséklet-tartomány: -20 ° C és + 60 ° C
között
- ívvédő szemüveg,
- térerő érzékelő

• Az ALED3 egy kiegészítő eszköz, amely biztosítja a személy biztonságát az feszültség közeli
helyeken (légvezeték, alállomások), figyelmeztetve őt a veszély kockázatáról.
• Elektromos mező jelenlétét jelzi (1 kV-tól 66 kV-ig) - hang- és vizuális figyelmeztetés
• A klip segítségével egyszerűen alkalmazható: sisakon, karon, az övön, a testen
- • 360º-ban érzékel az eszköz helyzetétől függően


• Hálózati feszültség: 1-66 kV
• Frekvencia: 50–60 Hz
• Üzemi hőmérséklet: -5ºC / 45ºC
• Hang intenzitása: 75 dB
• Nettó súly: 85 g (az elemekkel együtt).
• Méretek: 66 x 56 x 39 mm.
 • Védettség: IP 64
• Tápegység: 2 alkáli elem AAA 1,5 V

- védőlábbelik (cipő, bakancs, szigetelő csizma (gumicsizma), szigetelő kalucsni) (nedves körülmények
mellett)
- munkaruházat (villamos ív ellen véd: anti-patic cipzár, műanyag öv

2. Visszakapcsolás elleni biztosítás

A leválasztásra használt összes kapcsolóberendezést biztosítani kell visszakapcsolás ellen.

A beavatkozás letiltására „Bekapcsolni tilos" figyelmeztető táblát kell használni. Az idegenek és

illetéktelenek által hozzáférhető helyeken lelakatolással, lezárással vagy más módon meg kell
akadályozni azt, hogy illetéktelen személy visszakapcsolást végezhessen. Villamos kezelőhelyiségnek
vagy villamos kezelőtérnek minősülő helyeken a kézi hajtású eszközök esetében a beavatkozás
letiltása céljából „Bekapcsolni tilos” figyelmeztető táblát kell elhelyezni, a működtető mechanizmus
lelakatolása ill. lezárása nem szükséges. Távműködtetésű kapcsolóeszközök (p1. ETM, TMOK,
Recloser stb.) esetén a készülék távműködtetését helyben kell bénítani, azaz helyi működtetésű üzemre
kell átállítani, és „Bekapcsolni tilos" figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Alállomásokban a fentiekhez
hasonló módon, a segédenergia forrás hatástalanításával, a működtető áramkörök bénításával (pl. a
kismegszakítók lekapcsolásával) kell a motoros működtetésű leválasztást biztosító
kapcsolóberendezések letiltását elvégezni.

3. Feszültség nélküli állapot ellenőrzése

A feszültség nélküli állapotot a feszültségmentesítendő berendezés minden pólusán ellenőrizni kell. A
feszültség nélküli állapot ellenőrzését az erre a célra rendszeresített villamos biztonsági eszközzel a
feszültségkémlelővel kell végezni, egyéb eszközzel feszültséget kémlelni tilos. Kisfeszültség esetében
a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között (egymás közt), valamint, ha a helyszínen
földpotenciálú fémszerkezet hozzáférhető, akkor a földhöz képest is ellenőrizni kell a feszültség
nélküli állapotot. 3 kV és nagyobb feszültség esetén a feszültség állapotot elegendő (minden érinthető
vezetőn) a földhöz képest ellenőrizni. Kábelhálózat feszültség nélküli állapotát a végpontokon kell
ellenőrizni. A munkaterületen, ha a kábelvonal azonosítása nem nagyfeszültségű lökésgerjesztővel
vagy más, szemmel látható átütést okozó berendezéssel történik, a kábel meglövése kötelező.
Kisfeszültségű szigetelt szabadvezetéken végzett munka esetén a feszültség nélküli állapot ellenőrzését
el szabad hagyni, ha a munkahely közvetlen környezetében (ugyanazon az oszlopon) nincs
szigeteletlen pont.

A feszültségkémlelés során figyeljünk a következőkre:

- Ha nem ismerjük a feszültségkémlelő eszközt, akkor nézzük meg az adattábláját, ellenőrizzük a

névleges feszültségét.
- A közép- és nagyfeszültségű feszültségkémlelők és kezelőrudak időszakos felülvizsgálatra kötelezett
eszközök. A felülvizsgálat érvényessége az eszközön fel van tűntetve. Csak érvényes felülvizsgálattal
rendelkező eszközt szabad használni, a lejárt eszközöket elzárva kell tárolni. Vigyázat, a különböző
feszültségszintű feszültségkémlelők hasonlítanak egymáshoz, sőt a csatlakozószerkezetük (a kezelőrúd
és fej között) is azonos, így tévesen is összeszerelhetők.
- A feszültségkémlelőt és a kezelő rudat használat előtt ellenőrizzük, hibás, sérült eszközt nem szabad
használni.
- Feszültségkémlelés előtt és után a feszültségkémlelő működőképességét ellenőrizni kell. A
működőképesség ellenőrzése a próbagomba megnyomásával végezhető, továbbá lehetőség szerint a
feszültségkémlelés előtt és után egy feszültség alatt álló helyen próbakémlelést kell végezni. Tokozott
berendezések esetében a villamos berendezés erre vonatkozó jelzése is elegendő a feszültség nélküli
állapot ellenőrzésére.
4. Földelés és rövidre zárás végrehajtása
A feszültségmentesítendő berendezést, berendezésrészt minden betáplálási irányból földelőrövidrezáró
eszközzel vagy készülékkel le kell földelni és rövidre kell zárni. Amennyiben a feszültségmentesítendő
berendezés, berendezésrész illetve hálózat rendelkezik beépített földelőkészülékkel
(földelőszakaszolóval, földelőkapcsolóval), akkor a földelés-rövidrezárás műveletét ezen készülékek
működtetésével létesített földelés-rövidrezárásokkal kell kezdeni, ezt követően kell a szükséges
helyeken a kézzel felhelyezhető földelő-rövidrezáró eszközöket alkalmazni. A földelő-rövidrezáró
eszközök vagy készülékek lehetőleg legyenek a munkavégzés helyéről láthatóak, ellenkező esetben a
földelő-rövidrezárókat a lehető legközelebb kell elhelyezni a munkavégzés helyéhez. Minden esetben
az adott feszültségszinthez és hálózatfajtához rendszeresített földelő-rövidrezárót kell alkalmazni.
Szigetelt szabadvezetékes hálózat, kábelek vagy más szigetelt vezetékek esetében a földelést és a
rövidrezárást a munkavégzés helyének minden oldalán a villamos berendezés leválasztási pontjainak
szigeteletlen részeinél vagy azokhoz a lehető legközelebbi pontokon kell elvégezni. Szabadvezeték
esetében, ha a munkaterületről a földelés és rövidrezárás nem látható, akkor munkahelyi földelést és
rövidrezárást kell alkalmazni, amelyet lehetőleg az oszlopföldeléshez kell csatlakoztatni.
A fentiek során figyeljünk a következőkre:

- A közép- és nagyfeszültségű berendezéseknél a kezelőrúddal felrakható földelő-rövidre záró

eszközök használatával biztonságosan elvégezhető a kisütés, a földelés és a rövidrezárás művelete,
minden esetben ezeket használjuk.
- A földelő-rövidrezáró eszközöket először a földelési ponthoz kell csatlakoztatni, csak ezt követően a
földelendő berendezésrészhez.
- A kisfeszültségű késes biztosító aljzatokba helyezhető földelő-rövidrezáró eszközöket
védőkesztyűvel egybeépített NKI fogóval kell kezelni.

5. A közeli aktív részek elleni védelem biztosítása

A feszültségmentesítés tervezése során körültekintően kell eljárni annak meghatározásakor, hogy mely
berendezéseket kell feszüttségmentesíteni és melyek maradnak feszültség alatt. A munkát végzők
biztonsága érdekében olyan részek feszültségmentesítése is szükségessé válhat, amelyeken
munkavégzés nem történik. A feszültségmentesítendő rész környezetében maradhatnak feszültség alatt
álló részek, ezért a feszültségmentesítés során technikai, majd a munkavégzés során munkaszervezési
intézkedésekkel (szerelési felügyelet biztosítása) gondoskodni kell arról, hogy ezek az ún. közeli aktív
részek ne jelentsenek veszélyt a feszültségmentesített részen dolgozókra.

A feszültségmentesítés során gondoskodni kell arról, hogy figyelemfelhívás történjen a közeli aktív
részek veszélyére például. a feszültség jelenlétére utaló figyelmeztetőtáblák elhelyezésével. Az aktív
részek elleni biztosítás leggyakoribb módja megfelelő védőtávolság alkalmazása.
A feszültségmentesített részeken belül a munkaterület határait ki kell jelölni, körül kell határolni, erre
szolgáló eszközök például zászlók, kordonkötél, vagy korlát.
A munkaterület határait az aktív részektől biztonságos távolságra kell meghatározni, a
feszültségszintenként meg-határozott megközelítési távolságok figyelembevételével. A munkaterület
határainak kijelölésekor figyelembe kell venni az alkalmazott technológiát (pl. az emelt terhek várható
kilengését, a munkához használt szerkezetek mozgását, csapódását vagy leesését stb.) és hogy a
munkát végző személyzet nem villamosan szakképzett.
Ha munkavégzés során fennáll a lehetőség, hogy a munkát végző személy testének egy részével, a
kezében tartott szerszámokkal, eszközökkel, készülékekkel behatol a közelítési övezetbe, akkor
szerelési felügyelőt kell kijelölni. A munkát végző személynek ügyelnie kell arra, hogy bármilyen
mozdulatot is tesz, ne közelítse meg a meghatározott biztonsági távolságon belül a feszültség alatt álló
részeket sem testrészével, sem szerszámával, vagy a kezében lévő egyéb tárgyakkal.
Különösen ügyelni kell hosszú tárgyak, például szerszámok, kábelvégek, csövek stb. mozgatása
esetén. A szerelési felügyelő feladata megakadályozni, hogy a munkát végző (testével, szerszámával,
eszközével stb.) a feszültség alatt álló részeket a meghatározott biztonsági távolságon belül
megközelítse. A szerelési felügyelőnek fenti feladata ellátása érdekében a munkavégzést folyamatosan
figyelemmel kell kísérnie, és a munkavégzést előre megbeszélt módon (jelzéssel, szóval stb.) azonnal
le kell állítania, ha a biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesülését veszélyben látja.
Az aktív részek elleni védelem biztosításának további módja a védőrács, védőfedés, burkolat, vagy
szigetelőborítás alkalmazása. Ezeknek a védőelemeknek az alkalmazásáról a feszültségmentesítés
tervezése során kell dönteni. Ezeket az eszközöket a várható villamos és mechanikai igénybevétel
figyelembevételével kell kiválasztani és elhelyezni.
Néhány konkrét példa a fentiek alkalmazására:
- Ha egy szabadvezeték közbenső szakaszát feszültségmentesítik, akkor a feszültségmentes részen
belül a munkaterület határa nem lehet a nyitott oszlopkapcsolók vagy bontott szakaszbiztosítók
oszlopán, hanem annál csak beljebb.
- A feszültségmentesített kábelvonalat a munkahelyen (munkagödörben) feltűnő módon meg kell
jelölni annak érdekében, hogy a többi kábelvonaltól egyértelműen megkülönböztethető legyen. (Ezt a
jelölést a munka végeztével el kell távolítani. El szabad hagyni ezt a megjelölést, ha a munkahelyen
csak egyetlen kábelvonal hozzáférhető.) Ha a kétrendszerű, 120 kV vagy annál nagyobb feszültségű
szabadvezetéknek csak az egyik rendszerét feszültségmentesítik, akkor a feszültségmentesített rend-
szer oldalát minden olyan oszlopon meg kell jelölni, amelyre a munka során esetleg fel kell mászni.

A munkát végző személynek a feszültségmentes rendszerrel azonos színű jelölést (pl. csuklószíjat) kell
viselnie. Cellás berendezés esetén, ha a munkába vett berendezés melletti szomszédos cellákat
feszültség alatt állónak kell tekinteni, akkor azokat egyrészt feszültség alatt állóként meg kell
megjelölni, másrészt a cellákat úgy kell elzárni, hogy az azokba való téves behatolás vagy a bennük
elhelyezett berendezések véletlen érintése, véletlen kapcsolása gyakorlatilag meg legyen gátolva.