KÖZGAZDASÁGTAN 2

3. Közjavak, közös
erőforrások
1. példa: gátépítés
Megépítik-e a lakosok önként
a gátat?

2
2. példa: közbiztonság
Fenntartják-e,
finanszírozzák-e a lakosok
önként a közbiztonságot?

3
 Egyénileg vs közösen használt javak

1. megfigyelés:
Közösen használt, élvezett javakat magánúton sokszor nem
állítják elő, nem szerzik be. Ehelyett a kormányzat állítja elő.

KÉRDÉSEK:
Mikor jelentkezik ez a probléma?
Hogyan magyarázhatjuk?
Hogyan kezelhető?

4
 A közjószág fogalma
Mi a közös ezekben?
◉ árvízvédelem, közbiztonság, honvédelem…
„Közös fogyasztás”: ha más is élvezi, használja („fogyasztja”),
akkor én is tudom.
Pontosabban:
(1) a fogyasztásából senki nem zárható ki (kizárás hiánya)
(2) a fogyasztásában nincs rivalizálás, azaz ha valaki élvezi,
másnak nem lesz belőle kevesebb (rivalizálás hiánya)
Közjószág = (1) + (2)

5
 A közjószág fogalma

Kizárás

Van Nincs

Magánjószág
Van
(eresz, riasztó…)
Versengés a
fogyasztásban Közjószág
Nincs (töltés, utcai
járőrözés)

6
 Elmélet vs valóság: Vannak-e tiszta közjavak?

Rivalizálás?
Kizárás?

7
 Elmélet vs valóság: Vannak-e tiszta közjavak?

„Vegyes javak”: magánjavak közjószág-jellemzőkkel:

◉ Biztonsági kamera – saját ingatlan + környék biztonsága
◉ Járvány elleni oltás – saját egészség + közösség egészsége.
Vö. pozitív externália – amelyet egy nagyobb csoport összes tagja
élvez.

8
 Miért nem állnak elő magánúton?
Mik a felmerülő problémák?
S
ú Koordinációs probléma – Ki mit csináljon?
l
y
o
Koordinációs probléma konfliktussal – Hol
s
s épüljön a töltés? Melyikünk építse?
á
g Potyautas magatartás – Majd a többiek…

9
 Miért nem állnak elő magánúton?
„Kollektív cselekvési probléma”: olyan helyzet,
amelyben egy csoport tagjainak van egy közös célja, de
az egyéni döntéseik eredményeként mégsem valósul
meg.
Nem hatékony kimenetel: csoport minden tagja jobban
járna, ti. Pareto-javulás lenne, ha a tagjai máshogy
döntenének.
„Társadalmi csapda”

10
 Hogyan modellezzük?
Stratégiai cselekvés: egyéni döntés a
többiek várható viselkedésétól függ,
arra reagál.
Játékelmélet:
Milyen típusú játék valamely közjószág
előállítása?
Milyen kollektív cselekvési probléma
merül fel?
Hogyan oldható meg?

11
 Közjószág előállítása mint tiszta koordinációs játék
Nincs konfliktus, nincs potyázás, csak
tisztán koordinációs szükséglet.
Van ilyen helyzet?
Filozófia kérdése: kell-e
uralkodói/állami kényszer a társas
együttműködéshez?
Rousseau: „szarvasvadászat”.
Játék-archetípus

Szarvasvadászat, mozaik, Pella,

Görögország, Kr.e. IV. sz.
 Idézzük fel: Nash-egyensúly!

Játék olyan kimenetele, amelytől egyik játékosnak sem

éri meg egyoldalúan eltérni.
Minimális stabilitás feltétele.

13
 Közjószág előállítása mint tiszta koordinációs játék

Tegyük fel, hogy 2 játékos:

◉ Egyéni kooperáció költsége: c = 15.
◉ Ha csak 1 játékos kooperál, haszon/fő: ; ha a másik is: .

Tiszta koordinációs játék D K

(„szarvasvadászat”-játék): D 0, 0 0, –15
Több Nash-egyensúly (DD, KK) K –15, 0 5, 5
Ebből egy Pareto-hatékony (KK)
Elég a kommunikáció!
 Közjószág előállítása mint tiszta koordinációs játék
Mikor számíthatunk rá?
„Leggyengébb láncszem” típusú technológia:
- Vészhelyzet – minden kézre szükség van…
- Adománygyűjtési cél: még X Ft kell a (rész)célhoz – egyéni kontribúció szerepének
felnagyítása.
Igény tetszőleges, de világos szabályra:
- Közlekedési szabályok (jobbkéz-szabály) – ha a többiek betartják, nekem is megéri…
- Ipari szabványok (eszközök illeszkedése) - ha a többiek betartják, nekem is megéri…

Jog szerepe?
Információnyújtás a szabályról (KRESZ, szabványok)
Koordináció (ki mit mikor csinál) (pl. vészhelyzeti mozgósítás)
Közjószág előállítása mint koordinációs játék konfliktussal

Most 2 játékos, de más költségek és hasznok:

◉ Egyéni kooperáció költsége: c = 8.
◉ Ha csak 1 játékos kooperál, haszon/fő: ; ha a másik is: .

Koordinációs játék konfliktussal D K

(„gyáva nyúl” játék): D 0, 0 10, 2
Több Nash-egyensúly (DD, KK) K 2, 10 5, 5
Mindkettő Pareto-hatékony (KK)
Nem elég a kommunikáció!
Közjószág előállítása mint koordinációs játék konfliktussal
Mikor számíthatunk rá?
D K
„Legjobb lövés” típusú technológia:
D 0, 0 10, 2
- Hatékony, hogy csak egyik fél állítsa elő
K 2, 10 5, 5
Eltérő preferenciák
- Pl. töltés nyomvonala; szabványok versenye (Blu-Ray vs HD DVD)

Jog szerepe? Konfliktus feloldása

1) Szerződés kompenzációval
Szerződés érvényesítése
2) Egyik fél hiteles elköteleződése - de ha mindkettő…:
i) aszimmetrikus, hatalmi megoldás
ii) méltányos szabály (pl. váltakozó felelősség)
 Potyautas magatartás

Majd a többiek…
1) Ha ők kooperálnak, jobban járok, ha én nem, hiszen úgyis megkapom.
2) Ha ők nem kooperálnak, egyedül nincs értelme, nem tudom előállítani.

Fogolydilemma-helyzet
Játékosok: „semmiképpen sem kooperálok”

18
 Közjószág előállítása mint fogolydilemma-játék
Most a költségek és hasznok:
◉ Egyéni kooperáció költsége: c = 15.
◉ Ha csak 1 játékos kooperál, haszon/fő: ; ha a másik is beszáll,
akkor plusz haszon/fő , tehát összesen a haszon/fő: .
Fogolydilemma-játék: D K
Egy Nash-egyensúly (DD) D 0, 0 10, -5
Ez nem Pareto-hatékony. K -5, 10 5, 5
Nem elég a kommunikáció,
megállapodás!
Közjószág előállítása mint fogolydilemma-játék
Mikor számíthatunk rá?
„Egyenletes hozzájárulás” típusú
technológia
Nagy csoportméret
- Haszon sok csoporttagok között
oszlik meg
- Egyéni haszon < egyéni költség
 Hogyan küzdhető le a potyázás?

Mindegy mit tesznek a többiek, én nem működök együtt.

Ösztönzési probléma. Dezertálás szankcionálása szükséges (pl. C = 6)
D K
D , , –5
K –5, 5, 5

D K
D ,0 4, –5
K –5, 4 5, 5
 Hogyan küzdhető le a potyázás?
Mi lehet a szankció forrása?
I. Erkölcs: „belső szankció” =
lelkiismeretfurdalás
De: feltételes kooperáció: csak
ha a többiek is erkölcsösek, és
ezt tudjuk egymásról!
 Hogyan küzdhető le a potyázás?

Mi lehet a szankció forrása?

II. Társadalmi norma: informális
szankció = megszólás, kiközösítés
De: ki alkalmazza? Érdekli a
szankcionáltat?
 Hogyan küzdhető le a potyázás?

Mi lehet a szankció forrása?

III. Ismétlődő játék = jövőbeli
kooperáció megtagadása mint
szankció
„Szemet-szemért” stratégia: első
körben együttműködés, majd
viselkedés viszonzása.
De: Ismétlődés valószínűsége?
 Hogyan küzdhető le a potyázás?
Mi lehet a szankció forrása?
IV. Formális jogi szankció
A. Kizárás megvalósítása jogi
úton - hozzáférés (fizetős)
tranzakcióhoz kötése:
- Szerződés közjószág létrehozása
előtt (pl. töltés építése)
- Díjfizető jószággá alakítás (pl.
hídvám, közpark)
- „Klubjószággá” alakítás (pl.
lakóparkok, private cities)
 Hogyan küzdhető le a potyázás?
Mi lehet a szankció forrása?
IV. Formális jogi szankció
B. Kormányzati szabályozás:
i) Kormányzati előírások – szankciókkal
(saját partszakasz karbantartása;
járdatakarítás; sorkatonaság; kötelező
oltás)
ii) Adóztatás (kényszerhozzájárulás) +
közjószág kormányzati finanszírozása
iii) Magánelőállításhoz nyújtott pénzbeli
támogatás (adóból!)
 Preferenciafeltárás problémája közjószág esetén

Preferenciafeltárás problémája = Kizárás hiánya esetén az egyénnek

nem áll érdekében felfedni a valós fizetési hajlandóságát.
Vö. magánjószágnál: piaci ár felfedi az egyéni fizetési hajlandóságát,
preferenciáját.
Döntés kérdőíves felmérés alapján? Nem éri meg igazat mondani:
◉ Ha szeretné a közjószágot, érdemes eltúlozni az értékelését.
◉ Ha nem szeretne, érdemes lefelé torzítani.

27
Közös használatú javak további problémái

28
 Egyénileg vs közösen használt javak

2. megfigyelés:
Közösen használt javak esetében a magándöntések nem vezetnek
optimális hasznosításhoz: túlhasználat, kimerülés, zsúfoltság
jelentkezik.

KÉRDÉSEK:
Mikor jelentkeznek ezek a problémák?
Hogyan magyarázhatjuk őket?
Hogyan kezelhetők?

29
 2x2 jószágtipológia

Kizárás
Van Nincs
Közös használatú
Van Tiszta magánjószág
Versengés a erőforrás
fogyasztásban Klubjószág, díjfizető
Nincs Tiszta közjószág
jószág

30
 „A közlegelő tragédiája” (Tragedy of the Commons)

Közlegelő tanmeséje (G. Hardin):

Miért alacsony a közlegelők
hozama?
- Szabad hozzáférés közös
legelőhöz.
- Legelő kapacitása korlátos: egy
ponton túl a marhák nagyobb
létszáma az összhozamot (tej vagy
hús csökkenti).
- Optimálisnál magasabb létszám.

31
 „A közlegelő tragédiája” (Tragedy of the Commons)

Nincs kizárás, de rivalizálás a felhasználásban.

Egyéni gazda döntése a saját marhák számáról:
- Negatív externális hatás: a többiek hozama csökken.
- Figyelmen kívül hagyás: optimálisnál több marha.
- Kollektív cselekvési probléma: mindenki jobban járna a
használat visszafogásával, de egyénileg nem racionális
meglépni:
- Fogolydilemma-játék: potyázás mint domináns
stratégia.

32
 További példák

◉ Természetes vízkészlet – túl sok egyéni vízfogyasztás miatt

vízhiány („kisajátítási externália”)
◉ Halászterület – túl intenzív halászat miatt kevés fogás nagy
költséggel („kisajátítási externália”)
◉ Olajmező – túl gyors kitermelés miatt lecsökkenő kitermelhető
összmennyiség („időzítési externália”)
◉ Közutak – túl gyakori úthasználat miatt zsúfoltság („zsúfoltsági
externália”)

33
 Elmaradó beruházások problémája

Túlhasználat vs elmaradó beruházás:

Erőforrás gondozása, javítása, magasabb értékű
művelésbe vonása
Elmaradó beruházások problémája közös erőforrás esetén:
- Egyéni beruházás pozitív externális hatással van a
többi felhasználóra.
- Az egyéni döntések összességében a beruházások túl
alacsony szintjéhez vezetnek.
- A csoport minden (vagy legtöbb) tagja jobban járna, ha
mindnyájan több beruházást tennének.

34
 Közlegelők komédiája?

Ismétlődő játékok
Közösségi
kormányzás:
potyázást gátló
normák, közösségi
szabályok

35
 Jogi megoldások I.: Kizárás - magántulajdon

Erőforrás felparcellázása, magántulajdon kialakítása

36
 Jogi megoldások I.: Kizárás - magántulajdon

Erőforrás felparcellázása, magántulajdon kialakítása

Magántulajdon ösztönző hatásai:
a) Ösztönöz a jószág fogyasztásával, használatával járó
költségek internalizálására (STATIKUS ösztönző)
b) Ösztönöz az értéknövelő beruházások internalizálására
(DINAMIKUS ösztönző)
c) Csökkenti a tranzakciós költségeket azáltal, hogy világossá
teszi kinek kivel miről kell megállapodnia.

37
 Jogi megoldások I.: Kizárás - magántulajdon

Minden legyen
magántulajdonban?
Magántulajdon létrehozásának
költségei:
Tulajdonjogok definiálása és
érvényesítése.

Magántulajdon létrehozása hatékony (Kaldor-Hicks), ha:

Felszámolt externáliák értéke > definiálás, érvényesítés költségei.

38
 Jogi megoldások I.: Kizárás - magántulajdon
Magántulajdon létrehozása hatékony (Kaldor-Hicks), ha:
Felszámolt externáliák értéke > definiálás, érvényesítés költségei.

Befolyásoló tényezők:
◉ biofizikai adottságok (állatok mozgása, tengerek)
◉ technológiai változás (kerítés)
◉ kereslet változása (termény iránt)
◉ használati konfliktusok (intenzív használat átcsordulása – új externália)
◉ jogrend jó működése (bíró, rendőr)

39
 Jogi megoldások II.: Állami szabályozás

Kizárás gyengébb formái közösségi tulajdon mellett

◉ Koncesszió: tevékenység végzésének (pl. kitermelés) joga,
időbeli korláttal
◉ Tevékenység engedélyhez kötése (pl. halászat)

40
 Jogi megoldások II.: Állami szabályozás

Externáliáknál megismert szabályozási eszközök

◉ Pigou-adó (pl. környezetterhelési járulék, autópályadíj,
dugódíj, emelt vízdíj szárazság idején)
◉ Mennyiségi szabályozás (pl. halászati kvóta)
◉ Technológiai szabályozás (pl. túl intenzív technológiák tiltása)

41
Köszönöm a figyelmet!