A kereszténység kialakulása és főbb tanításai

Fogalmak:
monoteizmus, messiás, evangélium, „Az apostolok cselekedetei”, Pál apostol levelei, „Jelenések
könyve”, üdvözülés, tízparancsolat, felebaráti szeretet, apostolok, próféta, Szentháromság,
megváltás, Újszövetség, Páli fordulat, presbiter, püspök, pátriárkák, üldöztetés, zsinat, úrvacsora,
milánói ediktum, niceai zsinat, dogma, eretnek

Évszámok:
Kr.e. 1. század, ~Kr.u. 30, Kr.u. 313, Kr.u. 325, Kr.u. 391

Helyek:
Római Birodalom, Közel-Kelet, Palesztina, Betlehem, Jeruzsálem, Róma, Konstantinápoly,
Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem, Pécs

Nevek:
Jézus, Mária, József, Keresztelő Szent János, Heródes, Pilátus, evangélisták (Máté, Márk, Lukács,
János), apostolok (12, a legfontosabb Péter), Nero, Diocletianus, Nagy Theodosius, I. Constantinus,

1. Eredete

A kereszténység Kr. u. 1. sz.-ban alakult ki a zsidó vallásból, a Római Birodalomhoz tartozó

Palesztina területén.
Alapítóját Jézust tekintik, bár maga Jézus nem lépett fel, hogy új vallás alapítson, inkább ő a zsidó
vallást értelmezte és magyarázta, tanította.
Jézus:
- Betlehemben született, anyja Mária, apja József. Jézus vándortanító volt Galilea területén.
Tanításairól az Újszövetségben olvashatunk. Római megszállás alatt álló Jeruzsálemben
összeütközésbe került a vallás hivatalos papságával, akik a római helytartó Pilátus előtt bevádolták
és elérték azt, hogy keresztre feszítsék Kr .u. 30 körül. Születési dátumát később tudták
meghatározni, ez lett időszámításunk kezdőpontja.
Hívei szerint feltámadt a halálból, majd a mennybe emelkedett. Hívei: a 12 apostol köztük
legfontosabb Péter.
Jézus tanítványai, a 12 apostol a Messiást látták Ő benne. A zsidóság ezt teljesen máshogyan látta,
ők a Messiás alatt azt értették, hogy egy olyan ember aki helyre állítja a zsidó államot, egy politikai
felszabadító. Jézus nem erre törekedett, hívei azt vélték, hogy a bűnös emberek megváltója. Maga a
Messiás görögül Khrisztosz, ebből alakult ki magyarosítva a Krisztus szó. A hívek Krisztus-
követőknek, vagyis keresztényeknek vallották magukat.
Jézus Tanítása
Jézus, azt vallotta, hogy ő csak értelmezi a zsidó vallást de az előírásokat nem változtatja meg.
Jézust keresztelő szent János keresztelte meg a Jordán folyóban.
Erre azért volt szükség:
- mert a mindenható, egyetlen Isten ítélkezni fog az emberek felett és ha nem időben kapnak
bűnbocsánatot, akkor súlyos ítélt vár rájuk.(pokol) Bűnbánat alatt ugyanis el lehet nyerni a
bűnbocsánatot és üdvözölni lehet a mennyek országába. Jézus nem elégszik meg a parancsolatok
betartásával, hanem azt szívből, hittel, őszinteséggel kell azt megbánni. Nemcsak a cselekedetek
vezetnek bűnre, hanem gondolataink, érzelmeink is. A legfontosabb az, hogy az ember gyakorolja a
szeretetet, embertársaival szembeni bűnbocsánatot, hogy majd ő is elnyerje mindezt a
mindenhatótól.
Jézus kereszten meghalt az emberek bűneiért, hogy bűnbocsánatot nyerjen az egész emberiség,
vagyis Jézus saját magát adta áldozatként Istennek.
- Jézus nemcsak ember, hanem Isten fia, valójában azonos Istennel.
- a kereszténység egyistenhívő vallás, de az egyetlen istenüket három személyben képzeli:
az Atya (a teremtő)
a fiú (Jézus)
a Szentlélek (a próféták és az apostolok keresztül megszólaló Isten)
A kereszténység legfontosabb forrása a Biblia. (Szent könyv) Ennek első része a 39 könyvből álló
Ószövetség és a 27 könyvből álló Újszövetség, amelyben Isten Jézus által kötötte az egész
emberiséggel. A szentmisén a Szentírás történeteivel emlékezünk rá.
Legfontosabb része a négy evangélium, amely örömhírt jelent. Hagyomány szerint Máté, Márk,
Lukács és János beszámolója Jézus életéről és tanításáról. Ezt követi a Lukács által íródott
Apostolok cselekedetei, ami a korai egyház történetét mutatja be, főszereplője Pál apostol. Aztán az
apostolok által írt 21 levél, amelyet Pál írt. Majd a Jelenések könyve, amelyt János írt, egy
apokaliptikus mű, ami a világvégét mutatja be.
Páli fordulat
Jézus halála után egy kis közösség működött Jeruzsálemben, amit Pál apostol vezetett, a zsidó
vallás egyik szektájaként. Úgy vélték Jézus tanításai a zsidóknak szólnak és bűnbocsánatra szólítja
fel őket.

Páli fordulat
A keresztények a zsidó diszapórában kezdtek terjedni – Palesztinán kívül zsidó községekben. A
Jeruzsálemi szentély papsága megbízta Sault a zsidókeresztények üldözésével. Saul megtérése után
a Pál nevet vette fel. - elfogadta, hogy a zsidók is keresztények és nekik nem kell betartani a szigorú
zsidó vallást, így alakult ki a pogánykereszténység és az új vallás az egész Római Birodalomban
terjedni kezdett.
A páli fordulattal megnyílt azt út a római elit megtérése érdekében, ekkor kezdődött meg az egyház
kialakulása is. Ugyanakkor a zsidóság többsége elutasította Jézust, így a két vallás elvált egymástól.

A keresztény egyház
A korai egyházról az Ószövetségben olvashatunk.
Az egyház kialakulásával létrejött a papság – presbiterek. Ők végezték a templomi szolgálatot és
szervezték a közösséget.
Nagyobb városokban felügyelőt választottak, elsősorban a pénzügyek ellenőrzésében, ő volt a
püspök. A legfontosabb központok püspökeit nevezték pátriárkának – Róma, Konsantinápoly,
Alexandria és Jeruzsálem élén állt ilyen személy.
A vallási kérdéseket a püspökök tanácskozásain, a zsinatokon vitatták meg.- ezek lehettek
tartományi szintűek és egyetemesek is.
A keresztény istentisztelet középpontja az úrvacsora. Jézus utolsó vacsoráját idézi fel. Ilyenkor a
hívek kenyeret és bort fogyasztanak közösen – Jézus teste és vérekként.
Helyszíne a templom – ezek mintái nem görög- római templomok, mert azok áldozatbemutatásra
szolgálnak. A keresztény istentisztelet viszont egy közösségi esemény, így a bazilikák mintájára
épültek a keresztény templomok.
A keresztény üldözés legfőbb oka a vallási türelmetlenség, illetve politikai ideológia is.
Diocletianus uralkodása alatt születtek meg az első keresztény ellenes törvények. A
keresztényüldözés egyik legkiemelkedőbb alakja Nero császár. I, Theodosius a rendeletével a
niceai hitvallást, amely azt vallotta, hogy Isten és Jézus lénye egy és ugyan az államvallássá tette a
Római Birodalomban. I. Constantinus tette állam vallássá a kereszténységet 313-ban amit a milánói
ediktum fogalmazott meg és ő hívta össze az első niceia zsinatot 325-ben, az első egyetemes
tanácskozás. Első célja a niceai vallás elfogadása, illetve a Húsvét időpontjának a megvitatása.
Zsinat – gyűlést, találkozást jelent, ahol különféle hitbeli tételeket vitatnak meg.

 Tankönyv: Száray: Történelem 7. (244-250, 256-262)

 Atlasz: 10/c