Professional Documents
Culture Documents
Beavatás Útja Elmélet
Beavatás Útja Elmélet
Beavatás Útja Elmélet
Mágia
5. Éter az Akasha
Kolerikus
Szangvinikus
melankolikus
flegmatikus
Emlékek F B-tól
Hadd jegyezzem meg ismételten: a pozitív tulajdonságunkra kifejezetten nagy hangsúlyt kell
fektetni. És még valami: ha kimondja azon kívánságát, hogy egy adott tulajdonságát
átformálja, és ebbe az irányba erıfeszítéseket tesz, akkor az Isteni Gondviselés lehetıségekkel
szolgál majd önnek egyes megmérettetések formájában, amelyekkel ön majd szembesülni fog,
hogy a megfelelı tulajdonságai ezek által megerısödjenek.
Ha kimondjuk egy kívánságunkat, akkor az úgy viselkedik, mint a nyílvesszı, amit a
felajzott húr keltette feszültséget felhasználva egy adott irányba kilövünk. A mentális
kívánság dinamikájától függıen jön létre egy adott szituáció az asztrális világban, hogy az
aztán a materiális világban megvalósulhasson. Az érzékeny, nyíltszívő mágus nyomban
felismeri a megmérettetésekben, hogy azok a teljesítıképességünktıl függı, az Isteni
Gondviseléstıl eredı lehetıségek, amelyek a fejlıdést szolgálják.
Ne így imádkozzunk „És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!” Egy
mágus így fogalmazza meg kívánságát: „Meg szeretném szerezni az erıt és a tudást, hogy
legyızhessem a gonoszt!” És tudja, hogy mindezért mit kell tennie. Mert semmitıl, de
semmitıl visszarettennie nem szabad. Bármi, ami vele történik, okkal történik, és a fejlıdését
szolgálja. Mert miféle dicsıség az, amit a kísértés lángnyelvei még meg sem nyaldostak?
A mester mindig elégedett volt, ha megmérettetések állták útját, mert tudta, hogy az Isteni
Gondviselés nem hagyja magára. Ahogy érettebbek leszünk, kívánságaink gyorsabban
realizálódnak. Mivel egy beavatott ezzel tisztában van, ezért semmilyen körülmények között,
még gondolati síkon sem mond ki olyan kívánságokat, amik bárkire is ártalmasak lehetnének,
vagy az univerzális harmóniát megzavarhatnák. Teljes felelısséggel tartozik ugyanis minden
kívánságáért. E célból van szükség a gondolataink ellenırzésére, az introspekcióra, amely már
automatikusan kell, hogy mőködjön bennünk. Minden egyes gondolatnak szinte kézzel
foghatónak kell lennie.
Koncentráció
A fı koncentrációs
feladatot is elıször a gondolatüresség állapotával kell kezdeni. A spontán elıtörı
gondolatainkat figyelmen kívül kell hagyni anélkül, hogy szembeszállnánk vele. Teljesen
idegenként kell kezelni. Egyes gondolatok többször elıjönnek – ezek a tudatalattink tükrei.
Azon kívánságainkból, félelmeinkbıl, álmainkból állnak, amelyek éber állapotban
foglalkoztatnak, terhelnek minket, erıt szipolyoznak ki belılünk, és a gyümölcsözı
tevékenységeinket akadályozzák. Az üres állapot révén elkerülhetjük ezt az erıveszteséget, a
gondolatok kimerülnek, egyre halványabbak és halványabbak lesznek, míg végül úgy
felmorzsolódnak, oly kis elemekre esnek szét, hogy hatalmuk megszőnik felettünk. Ezt az
üres állapotot, a gondolati némaságot negatív állapotnak is nevezik.
Általában 10 perc elég, és elérjük a gondolatüresség állapotát, amely során nem érzékelünk,
nem látunk, nem érzünk semmit, se ízt, se illatokat. A test felveszi az ászanát, egy ellazult,
egészen oldott ülı tartást. Ekkor már mindennemő behatásoktól mentesülve, egészen
célirányosan, zavartalanul koncentrálhatunk. Magunktól minden külsı ingert távol tartva
koncentrálhatunk például egyetlen színre, amely során az idıtartam méréséhez (igény szerint)
vekkert is használhatunk.
Ha a következı eljárás szokássá válik, akkor kevés hiba fordulhat elı: 1. energiaforrás, 2. sík,
3. energia összegyőjtése, 4. az elemek testbeli analógiája, 5. feloldás, 6. szétáramoltatás. Ha
csak egyszer végezzük, az olyan, mintha nem csinálnánk semmit. De ha másodszor csináljuk,
akkor már szokássá válik. Érdemes hasonló kis rituálékhoz szoknunk, mert minél
intenzívebben kezeljük az energiát, annál nagyobb figyelemmel kell lennünk az analógiára.
Ha ugyanis például energiát sőrítünk össze, és azt elfeledjük szerteoszlatni, akkor az akár még
az egészségünkre is káros lehet, méghozzá annál nagyobb mértékben, minél intenzívebben
történt az energia összesőrítése. Ismételten el kell hogy hangozzék: amennyiben az energiát
nem önmagunk számára használjuk fel, hanem más számára, akkor ne engedjük, hogy az
energia kapcsolatba léphessen saját testünkkel. Ilyenkor azt a testen kívül duzzasszuk fel.
Tanácsos minden egyes koncentrációt, gondolati gyakorlást stb. mindig ugyanott, ugyanabban
az ülı tartásban (ászana) és ugyanabban az idıpontban végezni. Ezáltal e tér folyamatosan
megtisztul a fölös gondolatoktól, magában hordozza a gyors siker töltését.
Jóga
hatha-jógá
Felhívta rá a figyelmemet, hogy az ászana segítségével kiegyensúlyozhatók a test azon belsı
feszültségei, amik a koncentrációs gyakorlatok során jönnek létre. A nyugati ember számára
elegendı egy szék, és egy közönséges ülıtartás egyenes gerinccel, ahogy azt az elsı
könyvében megírta. Ha egy adott ászana-ülıtartást megfelelınek találunk, akkor abban
kivetni való nincsen, de azt mindenkor úgy kell megválasztanunk, hogy hosszú idın át is meg
tudjuk ırizni. Egyébiránt minden egyes jógatípushoz egyetlen egy ıselem aspektusa
rendelhetı. A megfelelı hozzárendelés: hatha-jóga (az akarat jógája) = tőz, gjana-jóga (a
megismerés jógája) = levegı, bhakti-jóga (szeretet) = víz, és a radja-jóga (tudat) = föld. A
jógarendszerek tehát egyirányúak. Elérhetjük ugyan általuk a megvilágosodást, de a
négypólusú, teljes Jod-He-Vau-He szellemében nem. Csupán egyfajta aspektust testesítenek
meg.
Egyszer mesélte nekem a mester, hogy meggyógyított egy kislányt, akinek már szinte teljesen
felemésztette a tüdejét a tuberkulózis. De mivel a betegség a karmától eredt, sorsszerő volt,
ezért, tettének a felelıssége ırá hárult olyan nehézségek formájában, hogy kénytelen volt a
gyógyulási folyamatot visszafordítani. El voltam képedve, amikor ezt meghallottam. Szinte
elképzelhetetlennek tőnt, de megtörtént, mert egy igazi beavatott akár teljhatalmúvá is válhat,
ha minden egyetemes törvényt betart, és tetteit megfelelıen indokolja.
Ha elérjük a fejlıdés egy bizonyos fokát, döntést kell hoznunk, azaz meg kell fogalmaznunk a
további életünket meghatározó kívánságunkat, majd annak teljesítésével kell töltenünk
minden másodpercünket, percünket, óránkat, napunkat, hónapunkat és évünket. Minél több
tudással és tapasztalattal rendelkezik valaki, annál bonyolultabb feladatokat kell teljesítenie,
ha egyszer majd olyan jellegő döntést hoz. Természetesen ki fognak benne fejlıdni az ehhez
szükséges tapasztalatok, gondolatok, intuíciók, az erı és a hatalom összegyőjtésének
képessége, amik egy átlagos ember korlátait messze meghaladják. Ezen feladatairól sohasem
fog beszélni, azokat nem tünteti fel fontosnak, mert az oda vezethetne, hogy kívánságainak
hatásai meggyengülnének, másrészt idılegesen a hatalmából is veszítene, s nem segíthetne a
szenvedıkön, ami számára a lehetı legnagyobb büntetést jelentené, mert nem tudja teljesíteni
élete fı feladatát. Megfelelı fejlettségi szintnél azonban már nem esik áldozatul az ember
efféle csábításnak. Természetesen lehet beszélni ezekrıl a dolgokról a tanítványoknak a
beavatás során, hogy motiváltak, lelkesek legyenek, és hogy útjuk során segítségükre legyen.
A mester is pont így tette velem. A nyilvánosság számára viszont nem alkalmas minden
példa, mert azok az átlagos értelem és ítélıképesség határain kívül esnek.
Sors – karma
Egy latin közmondás úgy tartja: „Astra inclinant, non necessitant.” (A csillagok
befolyásolnak,
de nem kényszerítenek.) A mentális síkon már születésünk elıtt megválasztottuk
családunkat, annak helyét, idejét és jövendıbeli életünk minden körülményét, azaz egy
megfelelı sorsot, karmát, annak érdekében, hogy eleget tehessünk küldetésünknek,
Ne legyen lelkiismeretfurdalásunk,
legközelebb majd helyesebben cselekszünk, ez legyen a jelszó. Egyszer biztosan
sikerülni fog – ha csak ötödik nekifutásra is. Töretlenül hinnünk kell benne, hogy elérjük
mindazt, amit kitőztünk magunk elé. Tudni, akarni, merni, hallgatni – ez a siker négy fı
tartópillére. Nem szenvedni kell, hanem tenni!