1. óra: szociálpszichológia ea. 1. 23 perctől  A motívumok: a viselkedés hajtóerői.

Szociálpszichológia - Társas motívum, benyomás, sztereotípia  A társas alapmotívumok: mögöttes pszichológiai folyamatokat foglalnak
magukba
Társas alapmotívumok Valahova tartozás
Motívumok:  Megalapozza a másik négyet!
 valahova tartozás – megalapozza a másik négyet  Erős és szoros kapcsolat más emberekkel.
 megértés és kontroll – kognitív természetű (hat a problémamegoldásra, Megértés
gondolkodásra, nézetekre, infoszerzésre)
 Azon vágyunk, hogy megértsük környezetünket, előre jelezzék, mi várható
 énfelnagyítás (énre) és bizalom (másokra) – érzelmi jellegű. bizonytalan helyzetekben, és értelmezzék azt, ami megtörténik.
Kontroll
 Valahová tartozás: Az erős és tartós kapcsolatok szükséglete
 Kompetensnek és hatékonynak érezzük magunkat a társas
 Megértés: A közös jelentés és előrejelzés szüksége környezetünkkel és magunkkal kapcsolatban.
 Kontroll: A viselkedés és az eredmények között észlelt megfelelés  Rosszul viseljük, ha a kontroll nem a mi kezünkben van.
szükséglete
Énfelnagyítás
 Én-felnagyítás: Az a szükséglet, hogy önmagunkat értékesnek nézeteinket
pedig helyesnek tekintsük  Önbecsülés fenntartására és az önmagunk fejlesztésére irányuló
késztetések.
 Bizalom: Az a szükséglet, hogy másokat alapjában véve jóindulatúnak
tekintsünk  Ha nincs semmilyen külső körülmény, az emberek inkább pozitív
érzéseket szeretnek táplálni önmaguk iránt.
Társas alapmotívumok
Valahova tartozás Bizalom
Az erős és tartós kapcsolatok szükséglete
Inkább kognitív jellegű Inkább érzelmi jellegű motívumok  Nemcsak magunkat, másokat is felnagyítunk bizonyos mértékben, bízunk
Megértés Kontroll Én-felnagyítás Bizalom abban, hogy valaki más, akitől függünk, nem fog olyan módon viselkedni,
A közös jelentés A viselkedés és Az a szükséglet, Az a szükséglet, hogy az fájdalmas következményekkel járjon számunkra.
és előrejelzés az eredmények hogy hogy másokat Kultúra és társas alapmotívumok
szüksége között észlelt önmagunkat alapjában véve
megfelelés értékesnek, jóindulatúnak  A motívumok különböző módon nyilvánulnak meg kultúránként. Oka:
szükséglete nézeteinket tekintsünk észak-amerikai és európai kultúra individualistább (egyéni szükséglet a
pedig helyesnek csoport szükséglete elé), ázsiai, afrikai és dél-amerikai kollektivistább
tekintsük (csoport. fontosságát hangsúlyozza).
 Fizikai és szociális észlelés, megismerés
 A szociális megismerés: arra vonatkozik, hogy hogyan, milyen
stratégiákat alkalmazva próbáljuk meg a másik embert és a minket
körülvevő világot, viselkedéseket, szituációkat megérteni, megismerni.
 Mi a különbség a szociális (ember) és nem szociális tárgyak észlelése
között?
Minden megismerésbe belevisszük a személyiségünket, minden, amivel
foglalkozunk, azt emberszerűvé alakítjuk, antropomorfizált jelleget adunk.
A megismerés fontos jellegzetességei (Zajonc, 1984)
 Állandóság hiánya
 Az összehasonlítás problémái: tárgyaknál egyszerű, DE!
 Az észlelő aktuális érzelmi állapota
 A személy saját magára vonatkozó attitűdje, önbecsülése
A benyomás szerveződés klasszikus elméletei
 Aritmetikai modell: Norman Anderson
Összegzés: eszerint értékeljük az emberek észlelt tulajdonságait, és matematikai
összeget képezünk ebből az értékelésből. Később azonban kiderült, hogy bizonyos
enyhén pozitív vonások megismerése nem javította a megítélést.
 Normann Anderson: amikor másokat megismerünk és róluk egy
benyomást formálunk, - aminek vége : poz. / neg. összbenyomás – akkor
annak kimenetele az azon múlik, hogy a másikról megismert
tulajdonságok, azok hogyan összegződnek.
Átlagolás: Ezért azt feltételezték, hogy a tulajdonságok átlagolása történik.
Súlyozott átlag
Alaklélektani megközelítés
 Központi vonás hipotézis (Solomon Asch): léteznek olyan emberi
tulajdonságok, melyek centrális helyet foglalnak el a többi vonáshoz
képest
 Kísérlet: tulajdonságlista
 Eredmény: hidegszívű és melegszívű központi vonás meghatározta az
elvárásokat
 Szociális kívánatosság (Fiske)
 Az észlelés sorrendje (Asch)
 Elsődlegességi hatás: Sok energiát és figyelmet fordítunk arra, hogy jó
benyomást keltsünk egy első találkozáskor.
 Az újdonsági hatás ennek ellenkezője. Eszerint az ember másokra
vonatkozó ítéleteit leginkább a vele kapcsolatos utolsó információ
határozza meg.
  Holdudvar hatás: Alapja, hogy az emberek hajlamosak a személlyel
kapcsolatos egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján feltételezni,
hogy a személy többi tulajdonsága is ezzel összhangban áll.
 Ezt a személypercepciós torzítást használják ki a szélhámosok,
házasságszédelgők
 Asszociációs elmélet: bizonyos tulajdonságok együttjárását feltételezi
 gyerekkorban elraktározunk egy elméletet, listát arról, hogy a
tulajdonságok milyen valószínűséggel szoktak együtt járni.
 implicit személyiség elméleteket készítünk, tudásunkká,
meggyőződésünkké válik
 Kísérlet: adott listákba nem illő tulajdonságokat kiválasztották, mert a jó
folytatást nem támogatta
 Minden esetben kihúzták azt a tulajdonságot, ami a Gestalt elmélet
szerint nem illett bele a jófolytatás elvébe illetve az implikált
személyiségelméletbe.
A kognitív modellek alapelvei (Fiske, 2004)
 A kognitív fösvénység
 A motivált taktikusság
 A pozitivitási torzítás kedvezőt előfeltételezünk
 Éberség – negatív tulajdonságok több figyelmet kapnak
Kognitív fösvénység
 Ez megkönnyíti a megismerést, mert olyan mennyiségű inger ér minket
egy adott szituációban, hogy nincs mód minden egyes inger
szisztematikus, egyedi feldolgozására megismerni a komplexebb
folyamatokat.
Motivált taktikusság
 A megismerő az mindig valamire motivált.
 A valós információkat értékelésében ez egy nagyon fontos tényező,
torzíthat.
Pozitivitási torzítás és éberség
 Társas alapmotívumok közül a bizalom: alapfelvetés: az emberek jók
→általában azt feltételezzük, hogy aki jön felénk az utcán, az jó
szándékkal közeledik
 Éppen ezért nagy csalódás, trauma, ha vkit megtámadnak stb, mert az
elképzelés, hit sérül.
Motivált taktikusság
 A megismerő az mindig valamire motivált.
 A valós információkat értékelésében ez egy nagyon fontos tényező,
torzíthat.
Pozitivitási torzítás és éberség
 Társas alapmotívumok közül a bizalom: alapfelvetés: az emberek jók
→általában azt feltételezzük, hogy aki jön felénk az utcán, az jó
szándékkal közeledik
 Éppen ezért nagy csalódás, trauma, ha vkit megtámadnak stb, mert az
elképzelés, hit sérül.
Kategorizáció
 Automatizmusok elindulnak
 van ezekben a személyekben egyfajta ún. prototipikusság ,
 kulcsjellemzők,melyek beindítják , előhívnak egy adott kategóriát és
nem kell gondolkoznunk
 A kategóriák általában elmosódottak, lazán kapcsolódó tulajdonságokból
állnak.
 Amikor megpillantunk egy embert vagy egy tárgyat, akkor azonnal
érzelmeink keletkeznek vele kapcsolatban.
Kategorizáció jellemzői:
 A kategóriák hierarchikus elrendeződések
 1. pl. jött velem szembe ma reggel egy ember.
 2. jött velem szembe egy nő.
 3. jött velem szembe egy 60 év körüli nő,
4. jött velem szembe egy 60 év körüli takarítónő szerű nő
 A kategorizálás hátránya és veszélye: kizárólagosság
 Önmagunkat is kategóriák mentén írjuk le
 Nemcsak mások, hanem saját magunk megismerésében is nagyon
fontos szerepet játszik a kategorizáció.
A kategorizálás folyamata
 Hamarabb felismerjük a személy azon tulajdonságait amik beleillenek a
kategóriákba, mint azt, ami ellentmond a prototípusnak.
 Hogyan lehet kikerülni egy számunkra kialakított kategóriából?
 Két fő szempont határozza meg:
• A személy beleillik-e az előzetesen számára kijelölt kategóriába?
• A személy valamilyen szempontból fontos-e a számunkra?
 ha sikeres, akkor marad pl. ez a fickó úgy néz ki, mint egy macsó
 - ha nem annyira fontos, nem releváns: akkor leállítjuk a megismerést
 - ha a személy számunkra fontos, releváns akkor tovább kell lépnünk
 2. új kategória keresés:
- ha sikeres, leáll a folyamat
- ha nem sikeres, akkor még tovább keresek
↓ tulajdonságok között, amelyek valójában nem függenek össze egymással =
 3. elemenkénti megismerés, integráció
↓
 Tulajdonság alapú benyomás kialakítása
 Fiske: ha elég motiváltak vagyunk, akkor a kategória alapokból indulunk
és eljuthatunk az egyedi vonások integrációjáig.
 Ha ez valami miatt nem következik be, akkor a kezdeti kategorizálás
(„skatulya”) érvényben marad, és majdnem biztos, hogy tévesen ítélik
meg egymást, ami meghatározhatja későbbi együttműködésüket.
Sztereotípiák
 A kategorizációval szorosan összefüggő és a személyészlelés pontosságát
befolyásoló jelenség a sztereotipizálás.
 A sztereotípia nem más, mint azon tulajdonságok összessége, amelyet egy
adott szociális csoportra jellemzőnek tartunk.
 1. Jobban felfigyelünk a sztereotípiával egybecsengő, mint az eltérő
jellemzőkre.
 2. Kétértelmű információ esetén befolyásolják az értelmezést.
 3. Meghatározzák, hogy hogyan viselkedünk a másik csoport tagjaival
szemben.
 Pygmalion (Rosenthal) hatás: beváltani a hozzá fűzött reményt, önmagát
beteljesítő jóslat.
Miért nehéz a sztereotípiákat megváltoztatni?
 A sztereotípiák használata megkönnyíti a személyészlelést, gyorsítja az
információfeldolgozást, megkönnyíti az alkalmazkodást.
 A sztereotípiákat a szocializáció során gyakran „készen kapjuk”.
 rendszerigazoló funkciója
 Hajlamosak vagyunk téves együtt járást megfigyelni bizonyos
illuzórikus korrelációnak
 Attribúció oktulajdonítás
Mások viselkedésének megértése
 Arra az alapvető törekvésre utal, amivel az ember próbálja megfejteni a
dolgok, jelenségek mozgatórugóit és a háttérben meghúzódó okokat.
 Nem véletlenül történnek a dolgok – okokat keresünk
 Miért lehetett ez?
 Automatikus és nem tudatos folyamat
 De saját magunkkal kapcsolatban is beindulnak az attribúciós folyamatok.
 A kudarc automatikus attribúció kiváltó folyamat.
 A megértés társas alapmotívuma a háttere az attribúciós folyamatoknak.
 A másokkal való attribúciót fokozza a jövőbeni interakció feltételezése.
Attribúciót kiváltó tényezők saját viselkedés esetén:
 Az énfelnagyítás társas alapmotívumára utal.
 Énvédő torzítás.
 Siker, kudarc és normasértő viselkedés.
 Az önprezentáció az, hogy mások jó színben lássanak minket, míg az
önbecsülés az, hogy önmagunk jó színben tűnjünk fel magunk előtt.
Attribúciós stílus: mire vagyok hajlamos:
 1.) pozitív, felmentő attribúció alkalmazása másokkal szemben
 
 2.) hosztilis attribúció alkalmazása
 Másokkal és saját magunkkal kapcsolatban is használjuk.
3 fontos elem:
 adott szituáció leírása személyenként más és más lehet;
 az események magyarázatában is alapvető különbségek lehetnek;
 ezek a különbségek nem véletlenszerűen, hanem bizonyos szabályok
szerint jönnek létre.
 „Ne higgy a szemednek, mert nem azt látod, ami történik, hanem azt,
amit gondolsz.”
Heider alapelmélete
 Mozgás = Cselekvés = Diszpozíciók
 Minden mozgást cselekvésnek értelmezünk , értékelünk és a cselekvések
mögött mindig szándékokat, diszpozíciókat feltételezünk, valós és létező
személyiségvonásokat feltételezünk.
Milyen okokra vezethető vissza a viselkedés?
 1. Belső (személyes)
 2. Külső (szituációs)
 az oktulajdonítás folyamán először mindig a nyilvánvaló külső okot
keressük, és ha ilyet nem találunk, akkor gondoljuk azt, hogy a viselkedést
a személy belső tulajdonságai indokolják.
Belső okok két forrása
 1. erőfeszítés
 2. képesség
A szándéktulajdonítás (Jones-Davis elmélet)
Szándékos-nem szándékos cselekvés elkülönítése.
 A személy ismerte-e cselekvése következményét, és tisztában volt-e azzal,
hogy ezt a következményt létre tudja hozni?
 1.) Ismeret: a személy tisztában volt-e azzal, hogy mi lesz a viselkedés
következménye
  2.) Képesség: tudta-e, hogy képes előidézni azt a következményt
 Sokszor olyan helyzetekben feltételezünk szándékosságot és ezzel együtt
negatív személyiségvonásokat, amikor az valójában nem indokolt.

Háromdimenziós modell - Kelley

 A legtöbb szituációban nem egyszeri aktus megfigyeléséről van szó.
 Kelley fontosnak tartotta, hogy megkülönböztessük egymástól az egyszeri
találkozást (=konfiguráció) mint attribúciós helyzetet és a rendszeres
találkozásokban (=kovariáció) fellépő attribúciós helyzetet.
 Néha csak a következmény áll rendelkezésre
 Előzmény is fontos, nem csak a következmény
1. A konszenzusinformáció : A viselkedés mennyire esik egybe a normával.
 a.) magas konszenzus
 b.) alacsony konszenzus
2. Megkülönböztethetőség mértéke: a személy hasonló ingerekre (személyekre,
helyzetekre) hogyan reagál.

3. Konzisztencia (állandóság) : Ennek mértéke attól függ, hogy a személy
ugyanilyen helyzetben korábban hogyan viselkedett.
a.) magas konzisztencia: azt gondolom, hogy az ok a személyiségen belül
van, személyiségvonás
b.) alacsony konzisztencia: külső körülményeknek tulajdonítom a
történéseket
Konzisztenica+konszenzus+megkülönböztethetőség ⇨ ezeket
vesszük figyelembe, amikor döntéseket hozunk
⇨ Kelly elmélete normatív
4.) Az okok leszámítolásának elve: ebben az esetben van egy jelentős,
nyilvánvaló ok jelen van. Leállítjuk az attribúciós folyamatot.
Teljesítményattribúció
Nagyon különböznek az emberek abban a tekintetben, hogy milyen módon élik
meg a sikereiket, kudarcaikat. Ennek egy eleme a siker-kudarc attribúció.
 Alapesetben: kudarcainkat inkább helyzeti tényezőknek tulajdonítjuk,
míg sikereinket saját képességeinknek, stabil vonásainknak tulajdonítjuk.
A teljesítménymotiváció, mint személyiségvonás
 arra utal, hogy adott feladathelyzetben mit tekint a személy elsődleges
célnak. Azokat az embereket, akik ilyen helyzetben elsődlegesen a kudarc
elkerülésére összpontosítanak, „kudarckerülőknek” nevezzük, míg akik
minden figyelmüket a siker elérésére irányítják, azokat
„sikerorientáltaknak”.
 kedveli (állandó, ellenőrizhetetlen, belső ok); ez esetben bizonyára
Külső kontroll szerepe kisebb motivációval kezd a tanuláshoz, mint ha úgy ítéli meg, hogy azért
nem lett jó a dolgozata, mert nem tanult eleget, mivel vendégek voltak
 Egy gyerekben, aki fölött a felnőttek erős, folyamatos kontrollt
náluk (változó, külső, ellenőrizhető ok). Az első esetben nyilván sokkal
gyakorolnak, kialakíthatják azt az attribúciót, hogy a sikerek vagy a
kisebb teljesítménymotivációra számíthatunk, mint a második esetben.
teljesítmény ennek a külső segítségnek köszönhető.
 Tanult tehetetlenség (Seligman): hogy ha ismételten azt tapasztaljuk,
 Az önmagáról kialakított kép részévé válik az a tapasztalat, hogy „Én nem
hogy nincs hatalmunk egy kellemetlen helyzet elhárítására, akkor olyan
tudok egyedül tanulni/teljesíteni.” Ez pedig önbizalom-csökkenéshez, az
szituációkban sem teszünk erőfeszítést saját körülményeink javítására,
új, bizonytalan helyzetektől való félelemhez vezet.
amikor már lehetőségünk nyílik rá.

Bernard Weiner modellje

Attribúció folyamata
 Teljesítményszituációkkal foglalkozott: mi van akkor, ha …
 Három fázis modell (Gilbert, Krull, 1988).
 Weiner szerint nem az a legfőbb szempontja az attribúciónak
o Azonosítás (helyzet felismerés)
 hogy 1.) külső vagy belső, hanem az, hogy a dolog
o Kezdeti attribúció – diszpozícionális irány (automatikus
 2.) - állandó vagy változó folyamatok)

 3.) - ellenőrizhető vagy ellenőrizhetetlen. o Korrekciós fázis – szituációs elemek figyelembevétele

(kontrollált folyamatok)
 Ha gyerek rossz teljesítménye örökölt🡪belső, állandó és ellenőrizhetetlen
okot kapcsolnak-= ez az az attribúciós kombináció ami legalacsonyabb A kettő közötti különbség:
motivációt eredményez 🡪 Pygmalion effektus 🡪 ”Hiába, úgyse...” 🡪
 - a kezdeti attribúciót automatikus folyamatok vezérlik
TANULT TEHETETLENSÉG alakul ki. Csökkenti az egyén énhatékonyságát,
motivációját.  - a korrekciós fázist viszont már a kontrollált folyamatok vezérlik
 Bármely ok három dimenzió mentén jellemezhető:
 Külső-belső: pl. a feladat nehézsége (külső) vagy az erőfeszítés (belső).
 Állandóság (stabilitás)-változékonyság. Pl. velünk született tehetség
(stabil) vagy egy aktuálisan rossz érzelmi állapot (változó).
 Ellenőrizhetőség-ellenőrizhetetlenség. Pl. a kitartó gyakorlás
(ellenőrizhető) vagy a tanár hangulata (ellenőrizhetetlen).
Példa
 Egy példán szemléltetve Weiner modelljét: Ha egy gyerek valamilyen
teljesítményhelyzetben elszenvedett kudarc után úgy gondolja, hogy neki
nincs tehetsége az adott tárgyhoz; továbbá úgy véli, hogy a tanár sem
 Attitűd  Nézetrendszer: már úgy működnek majdnem, mint az értékeink.
Véleményformálás, az attitűd  Az attitűdök gyakran nem tudatosulnak – implicit (rejtőzködő) attitűdök
 A vélemény fontos és sajátos összetevője.  1.) Rejtőzködik a személy tudata elől
 Az attitűdök ugyan általánosítások, ám szorosan kapcsolódnak egy-egy  2.) Elrejtjük a többiek elől
attitűdtárgyhoz, nem vihetők át egyikről a másikra.
 Az attitűd olyan mentális (kognitív) reprezentáció, mely összegzi egy
tárggyal kapcsolatos értékítéleteinket, ezáltal irányítja viselkedésünket,
szervezi a világ megismerését.
 Ezek az attitűdök pedig bizonyos értékekhez kapcsolódnak.
Előítélet
 Az előítéletek csoportokkal szembeni attitűdök, hiszen legfontosabb
Attitűdök forrása
jellemzőjük, hogy egy csoporthoz, annak tagjaihoz való viszonyunkat
 származhatnak személyes tapasztalatból, de kaphatjuk őket készen is tükrözik.
másoktól. A személyes tapasztalat alapján kialakított és folyamatosan
Előítéleteket összetevő:
kiigazított attitűdjeink hatékonyan képesek irányítani a viselkedésünket.
 kognitív összetevő
 A mások által közvetített attitűdök átvételének legnagyobb előnye, hogy
így sok energiát és időt spórolunk meg. Nem kell fáradságos  affektív összevető
adatgyűjtésbe fognunk, hogy kialakítsuk a viszonyunkat egy új
jelenséghez, attitűdtárgyhoz.  viselkedéses összetevő

Attitűd összetevői – Howland 3 komponens modellje

 Egy attitűdben 3 komponens összekapcsolódik, egyesül. Attitűd változása

 Érzelmi korrelátumok  Közvetlen tapasztalat

 Kognitív korrelátumok Észlelés (R. B. Zajonc)

 Viselkedési korrelátumok Közvetlen találkozások

 Attitűdjeinket nem csupán a külső hatások vagy az attitűdtárggyal
kapcsolatos tapasztalatok, de a személyiségünk egésze is befolyásolja.
Attitűd: a fejünkben nem önálló, egymástól független reprezentációkat alkotnak,
hanem összekapcsolódnak. Ez az összekapcsolódás valamilyen kongruencia elv
alapján kapcsolódnak össze.
Klasszikus kondicionálás: inger-inger társítás
Egy dologgal, tárggyal kapcsolatban az attitűdünk alapvetően azon múlik, hogy
milyen érzelmet élünk miközben azzal az adott inger tárggyal találkozunk.
 II. Társadalmi úton közvetített
1.) Társas befolyásolás 3 szint elmélete (Kelman, 1958)
Behódolás: (elérése): félelem- jutalom- büntetés  Vannak attitűdök, melyek könnyebben hozzáférhetőbbek és
előhívhatóbbak
nincs attitűd változás
 Amelyik attitűd a memóriában könnyebb asszociatív úton elérhető, az
hatalmi alapú behódolást eredményez gyorsabban vezérli a viselkedést
Azonosulás: o Stabilitás és konzisztencia
 Alapja: szeretet, tisztelet
2. Szituációs hatások (Indokolt cselekvés elmélete)
Interiorizáció: saját értékrendbe integrálás – tartós változás
3. Személyes tényezők
Indokolt cselekvés elmélet - M. Fishbein and I. Ajzen
2.) Meggyőző kommunikáció (McGuire): reklám, propaganda,
tömegkommunikáció  Fishbein & Ajzen: amikor az ember egy attitűdje felbukkan, ahhoz, hogy
abból viselkedés legyen, indokoltnak kell lennie. Oka: amikor az attitűd
 befogadás tényezői: motiváció, képességek
felbukkan és mi elképzeljük, hogy ennek mi lenne az egyenes viselkedés
 elfogadás tényezői következménye, akkor elkezdünk mérlegelni.
 Létrejön egy TRIGGER , ami vagy kioltja vagy nem oltja ki a viselkedést.
 III. Attitűd dinamikai hatások: Kognitív dinamikák
 Beépül az attitűd és a viselkedés közé a szándék, fékek, mérlegelés.
Attitűdök és a viselkedés kapcsolata
Milyen attitűdök jósolják be a viselkedést?
 a számunkra fontos,
 a személyes élményen alapuló,
 a belső ellentmondásoktól mentes,
 a speciálisan az attitűdtárggyal kapcsolatos,
 hozzáférhető attitűdjeink inkább bejósolják a viselkedést

Nem az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy milyen feltételek mellett van
kapcsolat?
1.) Attitüdinális jellemzők (Fazio, 1992; 1998,): mennyire erős érzelmek kötődnek
az adott attitűdhöz, mennyire erős az attitűdöm, mi a funkciója az életemben
 Előhívhatóság – hozzáférhetőség
Attitűddinamika – konzisztencia elméletek
  attitűdjeink dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással és a
környezetünkkel.
IV. Pszichologikai implikáció (Abelson)
 Bizonyos kapcsolatokból más kapcsolatok is következnek, vágyteljesítő
logika.
 Az elmélet arra utal, hogy a fejünkben bizonyos jelentéstartalmakat
milyen módon kapcsolunk össze.
 olyan logikai következtetéseket vonunk le, amelyek a valós életben nem
függenek össze
 A pszichologika elősegíti és segíti fenntartani az előítéleteket és
sztereotípiákat.
Kognitív disszonancia – Festinger (1957)
 A személyek közötti viszonyokra alkalmazható egyensúlyelv helyet
Festinger a kognitív disszonancia elméletét javasolja. Az egymásnak
ellentmondó vélekedések vagy az attitűdünkkel összeegyeztethetetlen
viselkedés rossz érzést, kognitív disszonanciát vált ki, ami azután arra indít
minket, hogy attitűdjeinket megváltoztassuk, és megszüntessük ezt a
kellemetlen állapotot.
Disszonancia keltő helyzetek, redukció
1.) Nézettel ellentétes viselkedés – kiváltott engedelmesség – (Aronson-
Carlsmitht, ’59)
 Csináltam valamit, amiről ellentétesen gondolkodtam, de a kettő között
van a magyarázat: meg tudjuk mondani, magyarázni, hogy miért.
 A kegyes hazugságok mind ezen alapulnak.
2.) Döntés helyzet után: dilemmát okozó döntéseknél hajlamosak vagyunk utóbb
az általunk választott lehetőséget pozitívabb színben feltüntetni…
 Döntés után: minél hosszabb a magyarázat, annál erősebb volt a
disszonancia🡪rossz döntés
 Kritikája: a benyomáskeltés elmélet.
 Az egyetlen út a kognitív egyensúly visszanyerésére az attitűdjeink
megváltoztatása.
3.) Önként vállalt erőfeszítés: Ha valaki saját elhatározásából fektet energiát
valaminek a megvalósításába, akkor erős érdeke lesz, hogy felértékelje az adott
helyzetet (csoportot) vagy cselekvést.
A Concorde-effektus azt az emberi viselkedést jelenti, amikor csak azért
ragaszkodunk valamihez, például egy vállalkozáshoz, mert már pénzt, időt és
energiát öltünk bele.
Lehet használni az önként vállalt erőfeszítést:
 Diák – tanulás
 Leszokás
4. Kegyetlenkedés, az agresszió igazolása:
 „Én barátságos, kedves ember vagyok, nem bántok szándékosan
másokat.”
 A kegyetlenkedés ellentétben áll mindenkinek a legfontosabb részével,
az énképével. Self érintettséggel függ össze.
 Ezért a katonai pszichés felkészítése: ELLENSÉG kiírtása, és nem EMBEREK
kiírtása, mert az ellenség egy fogalom, nem humán, nem személy, annak
nem fáj
  DEHUMANIZÁLÁS+ ÖNVÉDELEM 🡪 ne jöjjön létre az a disszonancia! ezért
a háború előtti fázisban ezt elsajátítják, hogy nehogy fellépjen a kognitív
disszonancia.
 Vietnámi háború 🡪 PTSD
Értékek
 társas képződmények, ugyanakkor az egyéni preferencia kifejeződései is,
melyek a kultúra által kínált közös értékkészletéből való választás nyomán
fejeződnek ki.
 Az értékek gyakran (érték)rendszerbe szerveződnek.
Az értékek általános célokként fogalmazódnak meg, az attitűd konkrét tárgyhoz
kötődnek
Kognitív stílus
Elméletei
 Az autoriter (tekintélyelvű) személyiség elmélete (Adorno )
o F-skála
 A nyílt és zárt gondolkodás (Rokeach )
o D-skála
 Az absztrakt és konkrét gondolkodás (O. J. Harvey)
 Van egy előfeltevés a pszichológiában, arról, hogy minden emberre van
egy rá jellemző megismerési mód, ahogy a világ dolgait megközelíti, mely
módok többféle típusba sorolhatóak.
Nyílt és zárt gondolkodás
 Adorno kritikájából indult ki, megalkotta a D skálát.
 Rokeach (1984) általánosabban kognitív stílusnak nevezi: ahogyan
feldolgozzuk az új információt.
 elfogadott és elutasított nézetek aránya és szerveződése, elemzi a
személy számára középponti és periferikus nézetek tartalmát.
 idői perspektíva szerepe
 Minél nyíltabb az egyén nézetrendszere, annál inkább a különböző
befolyásoktól függetlenül, az információ sajátos természetének
megfelelően fog előrehaladni.
 A zárt gondolkodás ezzel szemben kötődik a hatalomhoz, a világot
alapvetően fenyegetőnek látja, és elzárkózik az új információ felvételétől.
Nyílt és zárt gondolkodás típusú emberek megkülönböztetése
Ezen belül 3 dimenzió mentén különböznek ezek a személyek:
1.) Az elfogadott és elutasított nézetek dimenziója tekintetében
2.) A centrális-perifériás nézetek dimenziója tekintetében
3.) Idő perspektíva dimenzió tekintetében
 1.) Az elfogadott és elutasított nézetek dimenziója:
o differenciáltság
o terjedelem
o izoláltság
 2.) A centrális-perifériás nézetek diemenziója
o őshiedelmek
o tekintély hiedelmek
o periférikus (szokás, ízlés)
 3.) Idő perspektíva dimenzió
o múlt, jelen, jövő
  Szerep - az a tevékenység, melyet bizonyos helyzetű ember akkor
végezne, ha kizárólag a helyzetéből adódó normatív követelmények
alapján kellene cselekednie.
 Szerepalakítás/Szerepmegvalósítás – egy adott egyén tényleges
viselkedése, mikor helyzetének megfelelően cselekszik.
 Másvalaki-szerepek: az egyén számára lényeges közönség.
o A másvalaki szerepek összessége a szerepháló.
o A szerep szerep-szektorokra bontható.
 Szerepfunkció: mi a szerep jelentősége
o eufunkció = támogató erőfeszítések
o diszfunkció = romboló erőfeszítések
Berne tranzakció analízis: szülő, felnőtt, gyerek

Szerepek Szerep fogalma

 szerepre vonatkozó elméletek fokozatosan lettek egyre összetettebbek és
egyre nagyobb magyarázó erővel bíróak.  A szerep segítségével illeszkedik és kommunikál az énünk a társas
környezettel.
 A kezdeti lépés: színházi metafora.
 Ha a fogalmat el kellene helyezni, akkor az egyén és a társadalom
 Nincs két egyforma tanár: DE: értelmiségi, fiatalokkal, gyerekekkel metszetében foglalna helyet.
foglalkozik stb.
 Személyünket sok szerep köti össze a társadalommal.
Eltérő megközelítések  Az emberi viselkedésnek vannak szabályszerűségei, amelyek bizonyos
szituációkban kiszámíthatóvá teszik az emberek cselekedeteit.
 ezáltal lesz átláthatóbb a társas környezet
 Társas viselkedéseinket sémák, forgatókönyvek irányítják, amelyek a
 Ezeket a szerepeket tanulás során sajátítjuk el (Mead). tapasztalatok és a kulturális minták révén alakulnak ki.
 Későbbiekben az elmélet tovább bővült.  A fogalom általánosabb megközelítése szerint a társadalomban elfoglalt
 Az egyes szerepek eltérő státuszt biztosítanak számunkra (Linton). helyzet (státusz) által megkövetelt és kulturálisan előírt viselkedés jelenik
meg a szerep fogalmában.
Goffman)
 Státusz - egy pozíció.
  Átható (pervazív) szerep: Léteznek olyan szerepek, amelyek minden  Puha elvárások: megegyezésen alapulnak.
szituációba elkísérik a személyt, és átszínezik más szerepekben gyakorolt
viselkedését is.  A szerepviselkedés beteljesítésének módja, mélysége az ún.
szerepazonosulás. Előfordul, hogy a személy nem kíván megfelelni a
 A túl sok inger, túl sok választás, vagy túl sok szerep csökkentheti a szerep egyes előírásainak, mert nem érzi személyiségéhez illőnek.
kontroll érzetet, olyan sok szerepbe kerülhetünk, amitől elveszíthetjük, Ilyenkor léphet fel az ún. szereptávolítás jelensége (Goffman, 1981).
hogy kik is vagyunk valójában.
Szerep típusok
 A szereppel kapcsolatos viselkedések általában automatikusan
kiváltódnak, ha a személy olyan szituációba kerül, melyben az adott  Strukturalista:
szerepet gyakorolnia kell. o Veleszületett
 Az emberek egy része hazaviszi és a családban tovább játssza a társadalmi o Szerzett szerepek
szerepét.
 Szerepek átfogósága szerint:
 Ha valakinél túlzott mértékben felerősödik egy szerep, akkor ezt képesnek
kell lennünk konstruktívan kezelni. o Pervazív szerepek

 Mit csinálsz, ha valakinek egy adott szereppel kapcsolatos viselkedése o Rokonsági, családi szerep
hatalmasodik el?
o Foglalkozási szerep
o Szituációs szerep
o Magánéleti szerep
Miért nehéz ezt az első látásra könnyű dolgot kivitelezni?
Szerepkonfliktus
 1. Vajon mi a probléma forrása?
 2. Automatikus negatív érzet.  Fogalma: az egymással inkompatibilis elvárások együttes megjelenése az

3. Minden mással foglalkozik, csak a problémával nem. ☺

adott személy viselkedésével kapcsolatban.

 A szerepkonfliktusok rámutatnak a nem megfelelő szervezeti adaptációra.
Három kulcsfontosságú fogalom
o Szerepbizonytalanság: olyan helyzet következménye, melyben az
 „eljátszott szerep” maga a szerep
elvárások hiányosak vagy elégtelenek a viselkedés irányításához,
 „kiadott szerep” társas pozíció vagy kevés információval rendelkezünk a szerep betöltéséhez.

 „forgatókönyv” elvárás: o Szerepintegráció hiánya: amikor az inkompatibilis szerepek nem

férnek meg egymás mellett, összeegyeztethetetlenek.
o kemény
o Szereptúlterhelés: túl sok a szerepekből származó elvárások
o Puha összessége, túl sok a szerep egyidejüleg.
 Vannak ún. kemény elvárások, amelyeket minden szerephordozónak
teljesíteni kell.

Szerepkonfliktus fajtái
1.Konfliktus az ember különböző szerepei között
 Az ember az élete során egy időben többféle szerepet is betölthet.
 Ilyenkor előfordulhat, hogy a különböző szerepeinkből fakadó elvárások
ellentmondanak egymásnak.
2. Adott szerepen belüli ellentétes elvárások okozta konfliktus
 Ebben az esetben a személy egy szerepen belül találkozik egymásnak
ellentmondó elvárásokkal.
3. A nem megfelelő szerepilleszkedésből adódó konfliktusok: 2 fajtája van
 Szerep-én konfliktus: Akkor áll elő, ha a személynek olyan szerepet kell
vállalnia, mely nem illik egyéniségéhez.
 Gyakori eset: szülői nyomásra választott pálya.
 pl., amikor erősen befelé forduló, kicsit szorongó típusú emberekből tanár
lesz.
 Státusinkongruencián alapuló konfliktusok: Bizonyos esetekben az
ember úgy érezheti, hogy „rangon aluli” szerepbe kényszerül, vagy nem a
státuszának megfelelően becsülik meg. Ez kellemetlen feszültséget kelt az
egyénben és a társadalomban is.
 Társadalmi szinten egyes rétegek, foglalkozási ágazatok
státuszkülönbségeiben jelentkezhet hasonló feszültség.
A szerepkonfliktusból adódó feszültség feloldásának lehetőségei
 A társadalomban minden embernek fel kell vennie különböző szerepeket,
és óhatatlan, hogy ezek adott esetben különböző módon konfliktusba
kerüljenek egymással vagy a személyiségünkkel.
A morális igazodás stratégiája
 Ilyenkor a különböző elvárások jogosságát, legitim voltát mérlegeljük, és
annak megfelelően döntünk, hogy melyik elvárásnak teszünk eleget.
A kibúvókereső stratégia
 Ebben az esetben a lehetséges szankciókat mérlegeljük, és arra
törekszünk, hogy minél kisebb legyen a büntetés, amelyet kapunk, ha
nem felelünk meg az elvárásnak.
 Ilyenkor azt a viselkedést fogjuk választani, amelynek elmulasztásáért
komolyabb megtorlásra számítunk.
A morális kibúvókereső stratégia
 Ilyenkor a személy mindkét szempontot mérlegeli (a legitimitást és a
szankciókat), és a kettő „nettó egyenlege” alapján hozza meg döntését.
 A felnőttekre általában ez a kombinált stratégia jellemző.
Instrumentális cselekvések
  A konfliktusos szerepek elkülönítése: Amikor a személy eldönti, hogy 2. videó
bizonyos helyzetekben az egyik, míg más helyzetekben a másik szerepnek
tesz eleget. A CSOPORT SZOCIOMETRIA
 Szerepek összeolvasztása KOVÁCS-BERTA RENÁTA

 Elmenekülés a helyzetből A csoport

Figyelemváltás  A legkisebb (legbelső kör) – a legalacsonyabb szintű csoport – kvázi

csoport.
 Ennek lényege, hogy a személy a konfliktust okozó tényezők egyikéről
 Középső – fejlettebb – a funkcionáló csoport (a kvázi csoport összes
nem vesz tudomást, figyelmét a másik felé fordítja.
kritériuma + további kritériumok).
A vélemények megváltoztatása  Legnagyobb a szervezett csoport (funkcionáló csoport összes kritériuma +
további kritériumok).
 Ezzel a technikával a személy szintén nem küszöböli ki a konfliktusforrást,
hanem átértékeli az egyes szerepek fontosságát. Kvázi csoport
Ez a módszer azonban csak aktuálisan enyhítheti a konfliktust, de nem oldja fel. Deutsch (1980) kritériumai:
Nyugtatók és serkentők alkalmazása
 Ez a legalacsonyabb szintű csoport.
 mozgásos és relaxációs módszerek alkalmazása: levezeti a konfliktusból  Közös tulajdonsággal rendelkező csoport
származó feszültségeket.  Önmagukat megkülönböztethető egységként szemlélik
 Közös cél
 A kémiai szerek, gyógyszerek
Pl buszmegállóban álló emberek egyáltalán nem alkotnak egy csoportot. Azonban
ha elakad a busz és tolják akkor csoporttá alakulnak. Ezen a szinten egy közös cél
Sikertelen konfliktusfeloldás jelenik meg .Törekvés még nem itt még csak elkezdenek beszélgetni arról hogy
 előfordulhat, hogy a személy nem talál használható megoldást a meg kéne tolni a buszt.
szerepkonfliktus csökkentésére.
Funkcionáló csoport
 Ez tartósan feszült állapotot jelent, ami testi tünetekhez, ún.
 Minden ami az előbbi kvázi csoportra jellemző.
pszichoszomatikus betegségekhez vezet.
 Közös tulajdonság
 Stressz rövid és hosszútávú hatásai  Önmagukat megkülönböztethető egységként szemlélik
 Közös cél
 Interakcióban állnak egymással
 Együttes törekvés a cél érdekében. Tenni kell azért hogy megtolják a
buszt.
Szervezett csoport
Minden ami a funkcionáló csoportja jellemző itt viszont hormonrendszer van az
interakcióra . Pl kollégium új szobatárs érkezik akkor megbeszélik az új
szobatárssal azt hogy mi a szokás a szobában. Felmérik azt hogy korábban milyen
normarendszer volt és az új szobatárs tud e ehhez alkalmazkodni.
 Közös tulajdonság
 Önmagukat megkülönböztethető egységként szemlélik
 Közös cél
 Interakcióban állnak egymással
 Együttes törekvés a cél érdekében (szabályok vannak)
 Normarendszer az interakciókra (hozhatnak különböző élethelyzetekből
vagy eredetileg kivan függesztve hogy mik az adott szabályok vagy pedig
együttesen alakítják ki. Vagy pedig korábbi normarendszert alkalmaznak
különböző élethelyzetekből)
 Szabályok a tevékenységekre, kötelezettségekre
A normák több úton is kialakulhatnak:
- közösen alakítják ki a csoport tagjai
- korábbi normarendszer alkalmazása, ezt hozhatják különböző helyekről
- eredetileg ki van jelölve
Szabályok a tevékenységekre, kötelezettségekre
A csoport
A csoportok típusai
Szerveződés alapján:
 Informális: gyakori interakció, személyes kötődés (rokonszenv közös
érdeklődés alapján szerveződik elsősorban érzelmi alapon eszméli a
szociometria amiről beszélünk)
 Formális: személytelenebb szabályok, „szerződések” szabályozzák
( általában feladat csoportok bizonyos feladatokért hozzák létre.)
Intimitás alapján:
 Elsődleges: érzelmileg bevonják a tagjaikat, a leginkább entitatívnak
észleljük. (másnéven intim csoport)
(hasonló az informálishoz pl barátok rokonok erőteljes érzelmi kapcsolódás) Ahol
erőteljes a kohézió) (ismerik egymást rendszeres interakcióban vannak egymással
érzelmi szálak fűzik össze őket.)( Soha sem közönbösek egymás számára.
Tipikus példája az elsődleges csoportnak a család.
(lehet a falunak a kis zárt közössége mindenki ismer mindenkit ahol törődnek
egymással vagy egy baráti kör ugyanezt a védő óvó funkciót látja el. A csoport
tagok között nem csupán pozitív baráti viszony van megfér benne az unszimpátia
féltékenység.)
 Másodlagos:
személytelenebb, bizonyos feladatra alakul ún. feladatcsoport pl. munkacsoport,
itt már alacsonyabb az entitativitás.
„Formális keretek tartják össze sokkal kisebb az érzelmi imvorvátság és azt
eredményezi hogy kevésbé gyakorolnak hatást egymásra a tagok . (Pl álltalános
osztályos gyerekek betöltik az elsődleges és másodlagos színtért a szerint hogy ki
szeretne abba az álltalános iskolába járni vagy pedig hogy lakóhely szerint melyik
az iskola és aztán később jelenik meg esődleges kis kapcsolódások érzelmi
alapon.) „
Vajon az iskolai osztály, amelyben gyerekeink az iskolás éveiket töltik, elsődleges
vagy csupán másodlagos csoport-e?
Nagyság alapján:
 kiscsoport - kb. 3-15 fő alatt
 nagycsoport – kb. 15 főtől nagycsoport, itt már jellemző, hogy több
kisebbre bomlik, nehezebb találni egy vezetőt. Kb. 50 főig nagycsoportról,
e fölött tömegről beszélhetünk.
 Tömeg: 50 fő felett
Az identitásban betöltött szerep alapján: :

vonatkoztatási csoport más néven referencia csoport – ezek az egyénre  Csoport összetartásra - konformitás
befolyással bíró csoportok, saját értékeinket, a csoporttól kapjuk.  Másik csoport észlelésre
 Feladatvégzésre
„ egyénre nagy hatással vannak az értékeinket a csoportól kapjuk. Olyan csoport
 Döntéshozásra – nem mindig kedvezően hat az erős kohézió
ahová tartozni szeretnénk pl tanárszakos hallgatok preferancia csoportja maga a
tanároknak a csoportja itt nagyon fontos szerepet töltenek be a színbolumok
egyenruhák jezik azt hogy a személy az adott csoporthoz tartozik.

Szerzett és veleszületett csoporttagság

A kohézió erejét befolyásoló tényezők
A csoporttagság lehet szerzett és bele is születhetünk egy csoportba.

„Szerzett tagság meg van előnye a tagok számára hogy kisebb nagyobb  A csoport nagysága – (nehezebben alakul ki a kohézió)
mértékben beleszólhatnak abba hogy hogyan működik az adott csoport ugyan
akkor el is lehet veszíteni a csoport tagságot „ ( kisebb csoportokban jobban együtt tudnak működni )

családhoz tartozás adott.  A csoportba kerülés módja

„Bele is születhetünk család. Biztonságot jelenet személy számára ( minél nehezebb bekerülni annál értékesebb lesz a csoport, erősebb tagság
hovatartozásunk megkérdöjelezető ez maga a gyökér kapcsolódásunk. kohézió)

 Az együttes élmények minősége

Kohézió
Csoportvonzalom –önmagunk prototípikus tagként való észlelését jelenti.
„( egyén sokkal jobban szereti az az adott csoportot amibe beletartozik annak
érdekében hogy elfogadják elkezd hasonlítani a prototípushoz )
A csoportvonzalom bejósolja a csoporttal való konformitást.
 Azonosulás a csoporttal
 Prototípushoz közeli az egyén
 Konformitás– normakövetés– társas identitás
(hogyan azonosul az személy a csoporttal mennyire közelít az egyén a prototípikus
taghoz és még az hogy mennyire követi az adott normát azért hogy ne bukjon ki a
sorból)
(Fontos az hogy akikkel együtt készülünk vizsgára azzal sokkal jobb lesz a
viszonyunk tehát az együttes élmények növelik a kohéziót)
 Szituatív hatások (Milyen csoportra nehezedő hatások ami növeli a
kohéziót )
o ellenséges külső légkör (akkor még ináb zár a csoport)
o nagy kihívások
o feladat természete
A csoportalakulás folyamata Tuckman (1965) „fontos számunkra”
Alakulás – forming: a feladat megismerése.
a személyek egymás megismerésével és magukat minél önmaguk bemutatásával
vannak elfoglalva.
(azzal hogy saját részletesen bemutassák)  Szerepek
 A vezető közel áll a többiekhez, központi szerepet tölt be a
„Minél sokoldalúbb íntezivebb annál nagyobb esélyt ad ahhoz hogy közösségé
csoportkommunikációban, elégedett a csoporttal és megbecsülésnek
formálódjon”
örvend.
Viharzás – storming: a különbségek felszínre kerülnek, harc a szerepekért, akkor
húzódik el a viharzás, ha ugyanazért a szerepért többen harcolnak.
SZOCIOMETRIA
„Ha mindenki elfogadja a helyét vagy kilép a csoportból akkor lezárul ez a szakasz
létrejön a normaképzés”  Moreno (1934) egy szempontú szociometria
 (Információ , kérdőív )
Normaképzés – norming: csoportnormák, szerepek kialakulnak. Itt a csoporttagok
 Pl ki a legjobb barátod kivel lennél legszívesebben egy szobában tehát a
kialakítják a működésük szabályait.” Új tag felméri azt mi a meglévő normák .
csoporttagok között lévő érzelmi kapcsolatot tárja fel
Csoportnak bizonyos értékei viselkedési stílusa és hogy meghatározzák azt hogy
 Mérei 1998
mia az elvárt viselkedés ezzel kapcsolatban „
 Érzelmeken túl a szerepekkel és funkciókkal is foglalkozott
 Több (négy) szempontú szociometria: Mérei (1998) alakította ki
 Az egyén helyzetét tárja fel a csoportban
Működés – performing: elkezd működni a csoport „előző 3 szakasz már lezárul
működik a csoport”

Alapelvek
Emlékezés – amikor már megszűnt a csoport. Természetes, hogy a csoport  Névvel töltetjük ki, ( itt az anonimitás csak nagyon bonyolult módszerrel
egyszer megszűnik. oldható meg, ott akkor mindenki kap egy számot és az alapján kell a
kérdőívet kitölteni akkor tudnunk kell Sanyit hányadik szám jelöli ezt
nagyon nehéz kivitelezni. Ki kell vetíteni hogy sanyi hányass kóddal
A megszűnés fázisa számos okból következhet be. szerepel és olyan kódot kell ráírni és aki az adatokat feldolgozza annak is
tudnia kell hogy ki hányas kódú számú. Tényleg nagyon nehéz bonyolult
Az okok:
az anonimitás)
 a csoport által kitűzött célok megvalósultak  Visszajelzés - kockázatos, mert ha valaki a csoporton belül periférián van,
 a tagok kimenekülnek a csoportból; akkor káros kehet, ha ezzel szembesítjük.
 a csoport meghatározott időre vagy célra  Osztályteremben ( iskolában csak úgy lehet hogy előtte egyeztetni kell az
osztályfőnőkkel hogy hogyan legyen a visszajelzés .Az osztályfőnők
egyálltalán nem ad visszajelzést csak felhasználja munkája során az
A csoport struktúrája eredményeket. Osztályteremben kell kitölteni azért is jó mert lehet kötni
aki hiányzó akinek üres a helye, tehát mindenkivel fel kell venni aki az
 Mindenki elfoglal valamilyen pozíciót adott csoporthoz tartozik amikor hiányzok vannak akkor később pótóljuk
 Hierarchikus szereprendszer de célszerű a figyelmet felhívni arra hogy az Andi és Peti éppen
 hiányoznak. Viszont őket is lehet kérdésekre beírni ha ezt elmulasszuk
akkor torz eredmény jöhet ki.
 Célszerű a vizsgálatot az összes csoporttag jelenlétében és ott
lebonyolítani, ahol a csoport él.(célszerű olyan időpontot választani mikor
mindenki jelen van és hol és mikor töltetjük ki nem a tornateremben és
kémia szertárban hanem abban a teremben ahol aktuálisan él a csoportt.
Olyan időt választunk nem a 0.és nem a 4. órában olyan időben mikor a
gyerekek még nem leterheltek tudnak picit koncentrálni.
 Kisebbeknél: postásjáték Ovisoknál jól tud működni. Pl öltözőnél láttja a
többieknek a jelét és az a kérdés hogy kinek adna cukorkát kivel játszana
szívesen annak tegyen oda egy cukrot vagy kis csokit.
 Életkori sajátosságok figyelembevétele, olyan kérdéseket kell feltenni,
amit a kitöltők értelmezni tudnak.
 A szociometriát rugalmasan kell kezelni.
 Tehát a gyerekekre alakítva az ő nyelvezetüket használva és az őket érintő
helyzetekre rákérdezni.
A négy szempont
 Rokonszenvi kérdések – arra vonatkoznak, hogy ki az, aki szimpatikus a
személynek.
(Ezt ugye nem jó direktben megkérdezni inkább kivel lennél egy
osztálykiránduláson egyszobába ez alapján mérik fel az informális hálózatot ez
alapján rajzolható fel a szociogram.)
 Szociogram – kétdimenziós ábra, ahol körökkel jelöljük az embereket és
vonalakkal a köztük levő kapcsolatot. Két ember között akkor van
kapcsolat (akkor kell vonalat húzni), ha mindketten bejelölték egymást.
 PL Ha négy rokonszervi kérdés van akkor négyszer szer jelölik be egymást.
Ha csak az egyik akkor az egyoldalú a szociogramban akkor lehet úgy
jelölni hogy nyíllal mutatja hogy kifelől kiirányában megy a kapcsolódás.
 A szociogram felrajzolásánál csak a rokonszenvi kérdések számítanak.
2. Funkció (vezetés, döntés) „ ki lenne alkalmas rá ha a tanirónéni hiányozna „
3. Tulajdonság (intelligencia, művészet) „ mit gondolsz arról ki a legjobb
matematikából. pl valamilyen tevékenységben foci csapatban megkérdezed
specifikusan mit gondolsz arról ki a legjobb szabadrúgásban „
4. Népszerűség
Ki az aki a kitöltő népszerűnek tart nem biztos hogy ténylegese azokat fogja írni
sokszor félelemből írják a gyerekek egymást.
 Kölcsönösségi táblázat – csak a rokonszenvi kérdések alapján
 Jelöljük, hányszoros a kapcsolat!
 Gyakorisági táblázat – mind a négy szempont szerint töltjük ki
Jellegzetességek
 Életkori alakulás
 Életkori sajátosság, ( serdülőkorban nem nagyon jelölik be az ellentétes
nemű gyerekeket)
 Nemi különbségek (lányoknál másmilyen a társaság mint fiuknál .
Lányoknál a kisebb kapcsolódások és erősebb kapcsolatok
 Népszerűség: „központi figurák”
o Intelligencia, felnőttektől való függetlenség, szociabilitás, stb.
o Vonzerő
o Magasabb szocioökonómiai státusz
 Lányok inkább közösségi magatartásúak
A visszajelzés problémái
A visszajelzés legfontosabb szempontja, hogy a csoportot építő információkat
érdemes a csoporttal megosztani, és tilos a szociometriával negatívan befolyásolni
a csoportot.
„ tovább rombolják vagy építik a légkört ezeket az együttes élményeket nézi a
szociometria. Sokszor érdekli a gyerekeket hogy mi is történik mi a felmérés
eredménye ezért körültekintést igényel maga a kérdőív összeállítása és a
visszajelzés is. Amikor visszajelzünk pl kamaszoknak az nagy ellenállást tud
kiváltani de kisebb korban is érdemes kerülni mert hogy elutasítást válthat ki
inkább ilyen plusz információs hozadéka van a csoport működéssel kapcsolatban
de amikor visszajelzést adnak az a legfontosabb hogy a csoport építő információ
legyen valamilyen módon megosztva a csoporttal . Tilos a szocimetriával
negatívan befolyásolni a csoportot nyilván nem egyszerű ezt megvalósítani de ezt
az információt érdemes kiemelni ami előre mutató ami a kapcsolatot építi. Ezt
iskola pszichologus veszi fel és ossza meg az eredményeket a pedagógussal.
Azokat az információkat érdemes kiemelni, amelyek előremutatnak, a
kapcsolatokat építik.
 antiszociális: a fennálló rend ellen irányul, szembemegy a humanitárius
érzéssel
Cél szerint
 Indulati: valamilyen külső inger dühöt indukál a személyben, ami végül
agresszív aktusban nyilvánul meg.
 Instrumentális: nem az érzelem, hanem valamilyen cél irányítja az
agresszív viselkedést.
 Az agresszió e két típusával kapcsolatban, míg az érzelem irányította
agressziót a társadalmunkban korlátozzuk, elítéljük, addig az
instrumentális agresszió bizonyos formáit társadalmilag értékesnek vagy
legalábbis kevésbé elítélendőnek tartjuk.

Agresszió, proszociális viselkedés szociálpszichológiája Módja szerint

AZ EMBERI AGRESSZIÓ  Szimbolikus A pletyka is szimbolikus agresszió
 állati agresszív viselkedés okai: önfenntartás, fajfenntartás, territórium  Valóságos
védelme
Szándék tudatosulás:
 szándékos, tudatos károkozás a másik személynek
 Célzott, tudatos
 különbségek az állati és emberi agresszivitás között –
 Rejtett, tudattalan
o állat nem tud verbálisan agresszív lenni
Célszemély szerint:
 agresszió – szándékos károkozás (fizikai vagy lelki) a másiknak, a másik
szándékos akadályozása abban, hogy elérjen valamit.  Hetero agresszió

 Az emberi agresszió nagyon változatos – van verbális és fizikai, lehet  Auto agresszió
olyan, ami segítségnek tűnik, pedig agresszió (álcázzuk).
Az agresszív viselkedés osztályozásában legalább három szempontot érdemes
Az agresszió formái figyelembe venni:

Morálisan 1. Aktív vagy passzív agresszió

 proszociális - a másik megsegítésére irányuló viselkedés, a társadalmi 2. Közvetlen vagy közvetett agresszió
rend, értékek megóvása a cél 3. Fizikai vagy verbális

Szociális tanuláselmélet –Bandura
 Az elmélet a társas környezet, a személyiség és a viselkedés kölcsönös
egymásra hatását hangsúlyozza.
 A társas környezet fogalma azokat a tényezőket foglalja össze, amelyek a
környezetből támogatják, lehetővé teszik vagy éppen elbátortalanítják az
adott viselkedést.
 A személyiség oldaláról azokat a tényezőket sorolhatjuk fel, amelyek
növelik vagy csökkentik az adott viselkedés előfordulását, ebben az
esetben az agresszió valószínűségét.
 A társas környezet leginkább hangsúlyozott összetevői a társas
szerepmodellek, amelyek jelentősen befolyásolják a gyermekek és a
felnőttek viselkedését egyaránt.
 Bandura hangsúlyozta, hogy viselkedéseket megfigyeléses módon is
elsajátítunk. A megfigyeléses tanulás jelentőségét az adja, hogy nem kell
minden viselkedést és annak következményét kipróbálni a viselkedés
elsajátításához.
 Bandura egyik klasszikus vizsgálatában (Bandura, 1965) óvodás
gyerekeknek ötperces filmet mutattak be. A filmben egy felnőtt (a modell)
egy Bobónak nevezett, emberméretű műanyag babát fizikailag ütlegelt,
verbális agresszió kíséretében. A kísérletben a kontrollcsoport csak ezt a
filmet nézte meg, míg a kísérleti csoport azt is láthatta, hogy a modellt
megjutalmazzák vagy megbüntetik a viselkedéséért.
 Így a vizsgálatban volt olyan gyerekcsoport, amelynek tagjai csak az
agresszív viselkedést látták, voltak olyanok, akik azt látták, hogy az
agresszív viselkedést jutalmazzák, és voltak olyanok is, aki azt látták, hogy
az agresszív viselkedést büntetik. A kutatók azt mérték, hogy ebben a
három csoportban hogyan alakul az agresszió gyakorisága, amikor a
gyerekeknek alkalmuk nyílik az agresszióra, és szabadon játszhatnak sok
játék között még a Bobo babával is.
 A kísérlet eredményei szerint szignifikánsan kevesebb agressziót mutattak
azok a gyerekek, akik a modell büntetését látták, mint azok, akik az
agresszív modell jutalmazását és/vagy a semleges helyzetet látták. Ez
persze nem azt jelenti, hogy ezek a gyerekek nem tanulták meg az
agresszív viselkedést, csupán annyit jelent, hogy ezt nem mutatták ki,
mivel azt látták, hogy ezt a viselkedést büntetés követi.
 Fontos, hogy ne feledjük, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a viselkedés
elsajátítása megtörténik, csupán a viselkedés kivitelezése nem. Ez azért
lényeges, mert az agresszív modellek bemutatását, például a filmekben,
nem lehet azzal az érveléssel ártalmatlannak ítélni, hogy az agresszív
szereplőket úgyis megbüntetik. A megfigyelő gyermek az agresszív
viselkedést ugyanúgy megtanulja, és alkalomadtán, amikor erre lehetőség
nyílik, akkor ezt gyakorolja.
 A társas kognitív elmélet tehát azt hangsúlyozza, hogy az agresszív
viselkedést ugyanúgy tanuljuk, mint más viselkedéseket. A közvetlen
megerősítés és a büntetés mellett a megfigyeléses tanulás és a vikariáló
megerősítés vagy büntetés egyaránt szerepet játszik az agresszióval
kapcsolatos viselkedésformák elsajátításában.
 annak bizonyítása először, hogy a filmen látott agresszió agresszív
viselkedést vált ki
 agresszív viselkedés utánzás által megtanulva, megtanuljuk, hogy milyen
következményei vannak
 ez alapján ha nem látnánk agresszív viselkedést, sose lennénk agresszívak
 modellek által kiváltott agresszió – a civilizációban vannak minták az
agresszióra, amiket először utánoznak, azután tovább is fejlesztették
(Bobo baba kísérletben már kalapáccsal is ütötték, pedig a minta csak
kézzel ütött).
 Későbbi hasonló kísérletben két csoportot különböztettek meg:
 az egyik csoport nem feltétlenül követte az agressziót és a következő
játékban kevésbé volt agresszív. Ezek azok a gyerekek, akiknek a
családjában a megbeszélés, a kompromisszumos megoldás a jellemző
konfliktus esetén. A modellkövetésnek tehát egy szocializációs alapja van.
A modell nem az, amit épp most látunk, hanem az, amit korábban hosszú
időn keresztül tapasztalunk. Egy erőszakos közegben nagyon nehéz nem
agresszívnak maradni.
 A kísérlet eredményei szerint szignifikánsan kevesebb agressziót mutattak
azok a gyerekek, akik a modell büntetését látták, mint azok, akik az
agresszív modell jutalmazását és/vagy a semleges helyzetet látták. Ez
persze nem azt jelenti, hogy ezek a gyerekek nem tanulták meg az
agresszív viselkedést, csupán annyit jelent, hogy ezt nem mutatták ki,
mivel azt látták, hogy ezt a viselkedést büntetés követi.
 Fontos, hogy ne feledjük, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a viselkedés
elsajátítása megtörténik, csupán a viselkedés kivitelezése nem. Ez azért
lényeges, mert az agresszív modellek bemutatását, például a filmekben,
nem lehet azzal az érveléssel ártalmatlannak ítélni, hogy az agresszív
szereplőket úgyis megbüntetik. A megfigyelő gyermek az agresszív
viselkedést ugyanúgy megtanulja, és alkalomadtán, amikor erre lehetőség
nyílik, akkor ezt gyakorolja.
 A társas kognitív elmélet tehát azt hangsúlyozza, hogy az agresszív
viselkedést ugyanúgy tanuljuk, mint más viselkedéseket. A közvetlen
megerősítés és a büntetés mellett a megfigyeléses tanulás és a vikariáló
megerősítés vagy büntetés egyaránt szerepet játszik az agresszióval
kapcsolatos viselkedésformák elsajátításában.
 annak bizonyítása először, hogy a filmen látott agresszió agresszív
viselkedést vált ki
 agresszív viselkedés utánzás által megtanulva, megtanuljuk, hogy milyen
következményei vannak
 ez alapján ha nem látnánk agresszív viselkedést, sose lennénk agresszívak
 modellek által kiváltott agresszió – a civilizációban vannak minták az
agresszióra, amiket először utánoznak, azután tovább is fejlesztették
(Bobo baba kísérletben már kalapáccsal is ütötték, pedig a minta csak
kézzel ütött).
 Későbbi hasonló kísérletben két csoportot különböztettek meg:
 az egyik csoport nem feltétlenül követte az agressziót és a következő
játékban kevésbé volt agresszív. Ezek azok a gyerekek, akiknek a
családjában a megbeszélés, a kompromisszumos megoldás a jellemző
konfliktus esetén. A modellkövetésnek tehát egy szocializációs alapja van.
A modell nem az, amit épp most látunk, hanem az, amit korábban hosszú
időn keresztül tapasztalunk. Egy erőszakos közegben nagyon nehéz nem
agresszívnak maradni.
 A gyermekek számára a médiumokban bemutatott agressziónak három fő
következménye van.
1. közvetlenül növeli az agresszió mértékét, és pozitívabb attitűdöt alakít ki
az agresszió konfliktusmegoldásra történő alkalmazásával kapcsolatban,
2. másrészt érzéketlenné tesz az erőszak és az agresszió következményeivel
és áldozataival szemben,
3. harmadrészt megerősíti azokat a hiedelmeket, hogy a körülöttünk lévő
világ gonosz és veszélyes
 A társas kognitív elmélet azonban útmutatást is ad arra, hogy hogyan
csökkenthetjük az agressziót a gyermekeknél és a társadalomban. Az
agresszió csökkenését a korábban említett három tényező: a környezet, a
viselkedés és a személy megváltoztatásával érhetjük el.
 Például olyan modellek jelenléte, amelyek az agresszióval szemben
alternatív konfliktus- és problémamegoldási módokat nyújtanak,
növelhetik a személy válaszkészletét, és ennek révén kisebb
valószínűséggel jelenik meg agresszió valamilyen konfliktusra adott
válaszként. Az agresszív modellek kiiktatása, a tévénézés, az akciófilmek
nézése és az agresszív videojátékok kiiktatása is hasznos eszköznek tűnik.
 Agresszió és alapvető szükségletek - 4 lapvető emberi szükségletet
feltételez, ez kicsit a humanisztikus pszichológiához áll közel. Ezek a társas
alapmotívumok a valahová tartozás kivételével, amit nem lehet erőszakos
úton elérni.
 Biztonság
 Hatékonyság és kontroll
 Pozitív identitás (picit ide lehet venni az énfelnagyítást és a valahová
tartozást, akkor pozitív az identitás, ha olyan közösséghez tartozom, akik
elismernek és ők is elismernek engem)
 A valóság megértése
  Akkor jelenik meg az agresszív viselkedés – mind az indulati, mind az
instrumentális -- szerinte, ha ezek valamelyike nincs kielégítve.
 embereket arra kéne megtanítani, hogy ezeket az alapszükségleteket
máshogy elégítsék ki
 agresszió forrásai lehetnek – két módon
o a kielégítetlen – frusztrált szükségletek miatti harag,
feszültség levezetése
o a kielégítés egy lehetséges módjának választják
Agresszió és társas kapcsolatok (Aronson, 2000)
 Az agresszió középpontjában a társas kapcsolatok vannak.
 1999-ben a Columbine középiskolában Harris és Klebold–13 diákot
mészárolt le –majd végeztek magukkal is. A fiúk átlagos társadalmi háttér
mellett kirekesztett, sokszor csúfolt „kilógó” diákok voltak. Az elkövetők
valójában bullying – áldozatok voltak, nem tudtak pozitív identitást kapni
az iskolában, stigmatizálták őket.
 Voltak ebben az ügyben előjelek: internetes blogfenyegetések, voltak,
akiknek szóltak, hogy aznap ne menjenek iskolába – ez arra utal, hogy
előre átgondolták.
Felkavaró történet az édesanya visszaemlékezéseiből (a columbine-i tömeg- és
öngyilkossággal kapcsolatban)
Megoldások (Aronson, 2000)
Gyors –felszíni –”Kútelzáró „
 Fém detektorok beszerelése a kapukhoz
 Zéró tolerancia az iskolában az agresszióval szemben, ha bárki verekszik,
egyből kirúgják. Ez az egyik legrosszabb módszer, mert elvesznek a
fokozatok, ha már úgyis kirúgják, akkor lehet egészen brutális is, fokozza
tovább a bystander-séget. Nem szólnak, mert nem akarják kirúgatni a
másikat, mert ők is túlzásnak érzik a szankciót. Rejtőzködni kezd az
agresszió.
Szankciók bevezetése
 Erőszakos filmek tiltása, csökkentése - feliratok, hogy a hangulat
megzavarására alkalmas jelenetek vannak benne (na ez aztán semmit sem
ér). Egy erőszakos film megnézése egyébként is csak akkor minta az
agresszióra, ha eleve ilyen közegben szocializálódik valaki.
 Ezeket Aronson teljesen hatástalannak tartja, a védelmi rendszerek
erősítése a szorongást növeli, ami az agresszió esélyét növelheti. Ha az
ember magát egy veszélyes társadalomban élőnek érzi, kialakulhat benne,
hogy jó lesz felfegyverezni magát. Ez könnyen a visszájára fordulhat.
Gyökeres megoldások
 Érzelmi intelligencia fejlesztése – erre épít a legtöbb anti- bullying
program
 Versengés csökkentése
 Kooperatív stratégiák erősítése az oktatásban (mozaik módszer)
Instrumentális agresszió
 Amikor valaki úgy gondolja, hogy agresszió jó eszköz valamilyen –
általában konkrét – cél eléréséhez. Ilyen pl. egy ajtó betörése, ha beragad
a zár, elakadt automatát megveregetjük és erre kiadja a cuccot (ha nem,
akkor indulati)
 Az agresszív viselkedés kivitelezését a költségek-jutalmak elve alapján
mérlegeljük. Mik a költségek és milyen potenciális jutalmat remélünk pl.
nem éri meg eltörni a kezünket egy beragadt cola kedvéért.
Tényezői:
 Személyes képesség (öndefiníció – ha az az önképünk, hogy erősek
vagyunk, nagyobb valószínűséggel jelenik meg az agresszív viselkedés)
 Nemi különbségek – a férfiak gyakrabban választanak agresszív
megoldásokat (ez csak akkor, ha ezen fizikai agressziót értünk), a fizikai
alkatuk miatt a nők erre kevésbé alkalmasak
 Modellek hatása nagyon erős erre, ha ez a családi minta és azt látjuk,
hogy ez megéri, akkor gyakori lesz.
Társadalmi-kulturális tényezők
 Másoknak megéri? Mekkora büntetést kaphatunk érte?
Az agressziót támogató kulturális normák:
 Fegyverviselés joga – az, hogy valakinek joga van fegyvert viselni az
Indulati agresszió
implikálja, hogy létezik az a helyzet, amikor agresszív lehet, ez a
társadalom üzenete. Ezzel kapcsolatban eltérő vélemények, kutatási
 Indulati (érzelmi) nem oldja meg a kiváltó helyzet, feszültség kiadása. eredmények vannak, ahogy a halálbüntetéssel kapcsolatban is (az
Nincs olyan konkrét cél, aminek az elérése érdekében alkalmazzák az jogalapot formál az agresszióra).
agressziót. Ha a focista a labda megszerzése érdekében durva, az
 Férfiagresszió normája – kiskorától kezdve úgy nevelik a fiúkat, hogy ne
instrumentális agresszió (mérlegeli, hogy megéri-e, mit dönt majd a bíró),
legyen gyenge, gyáva stb.
ha nincs ott a labda, de beszólnak neki és ettől lesz agresszív, akkor
indulati agresszióról van szó.  Családi élet szentségének normája – azért támogatja az agressziót, mert
ez az oka, hogy nem avatkozunk be mások agresszív viselkedésébe,
 Reaktív jellegű – valamilyen korábbi trigger váltja ki, valamilyen
családi életébe.
viselkedés a másik ember részéről biztosan megelőzi, reakció egy kiváltó
okra.  Média, mint normaadó – modellek – olyan a közeg, hogy a média
mindenhol erőszakot közvetít, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek azt
 Feszültséget kiváltó tényezőt nem változtatja meg.
hiszik, hogy az agresszió normális
 Ezt nem előzi meg hosszas mérlegelés, tervezés. Példa erős felindulásban
Az agressziót korlátozó normák:
elkövetett emberölés.
 Néhány törzsben – tilos a törzsön belül az egymás elleni agresszió
 Egy szituációban mindkettő is megjelenhet pl. focista labdára megy
ugyan, de egyébként is utálja a másikat és sokkal durvább, mint szükséges  Saját csoporton belül (hasonlóság – empátia – kohézió miatt) – ennek
lenne. némiképp ellentmond a családon belüli erőszak. Az empátia jelentősen
csökkenti az agressziót.
 A családban az agresszió azért veszélyes gyakorlat, mert még ha a szülő
abban a hiszemben is teszi, hogy az általa alkalmazott agresszió
instrumentális, a gyerek számára ez csak úgy jön le, hogy nem kell az
indulatokat kontrollálni. Az agresszió hatása
 Ha ezt megértetjük egy értelmes szülővel, akkor elgondolkodhat, hogy mit Áldozatra:
tanul meg a gyerek abból, hogy megveri. A bántalmazó szülő a saját
 Csökkenő biztonságérzet (az igazságos világba vetett hit megrendül)
agresszióját instrumentálisnak a gyerek viselkedését pedig szándékosan
bántónak gondolja  Bűntudat
Elkövetőre:  modellkövetés útján tanuljuk
 Növeli a következő agresszió esélyét  társas normák szabályozzák
 Rontja az intellektust (?) – lehet, hogy azért agresszívabb, mert gyengébb  mindkettő biológiailag releváns
az intellektusa és nem fordítva
Definíció
 Egészségkárosító
 proszociális – szándéka szerint mások javát szolgáló, egyoldalú, bár a
 Eltompulás segítségnyújtó számára is érzelmi előnyt jelent
 altruizmus – mások szükségleteinek kielégítésére irányuló viselkedés
Az agresszió csökkentésének módjai
 első tudományos vizsgálat: Kitty Genovese ügye
 Értelmezés –újraértelmezés tanítása
Miért nem nyújtunk segítséget másoknak?
 Agresszió ellenes normák tanítása
 Utcán járva gyakran tapasztaljuk, hogy segítségre szoruló emberek
 Azonosulás, empátia növelése mellett közömbösen haladnak el a dolgukra siető emberek. Már-már
megszokott látvány az utca szélén fekvő hajléktalan, de a földön fekvő
 Agressziót kiváltó jelzések minimalizálása
ember akár orvosi segítségre szoruló beteg is lehet.
 Médiahatás elleni védekezés tanítása
 A közvéleményt drámai események, brutális utcai támadások,
 Kritikus gondolkodás fejlesztése cserbenhagyott rászorulók esetei rázzák csak fel, ilyenkor azonban rá is
irányul a figyelem ezekre a csöppet sem „normális” jelenségekre.
 Nem agresszív modellek jelenléte
 Alternatív konfliktuskezelési módok A segítségnyújtás pszichológiája
 Iskolai környezetben: anti-bullying programok  segítségnyújtást meghatározó tényezők áttekintése
o segítségre szoruló észlelése
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS o segítő-elfogadó közötti kapcsolat
Altruizmus és proszociális viselkedés o kognitív-emocionális hatások
 Agresszió – Segítés --- közös vonások o személyiségváltozók
 mindkettőt tehetjük jutalom reményében – mindkettő esetében van egy o normatív hatások
olyan feltételezés a háttérben, hogy segítségével elérünk valamit, amit
anélkül nem érnénk el (segítségnél abban bízunk, hogy ha segítünk, akkor A segítségre szoruló észlelése
valaki ezért megjutalmaz – ez lehet a mennyország is)  szükséghelyzet felismerése
 az észlelt események értelmezésén múlik
 o szituatív tényezők, amik gátolják a szükséghelyzet
felismerését
 sürgetettség
 gyakori előfordulás – túl sok segítségre szoruló,
habituáció
 mások jelenléte
További tényezők az észleléssel kapcsolatban
 hangulati tényezők – jó hangulat nem kedvez annak, hogy észrevegyük
hogy mások bajban vannak. nagyon beszűkült, depresszív hangulat sem.
 kultúra – mennyire figyelünk oda a másik emberre. magyar kultúra -
alapvetően tudni akarja hogy mi történik a másikkal. USA/Európa –
mindenki a maga dolgával törődjön
 megérdemeltség – attribúciós logika alapján állapítjuk meg. Hibáztatható-
e azért a helyzetért, amibe került. Ha megérdemelte a helyzetet, kevésbé
hajlamosak a segítségnyújtásra.
 hasonlóság
A segítő-elfogadó közötti kapcsolat lehetséges formái (Bierhof, 2007)
 álkontingencia – nincs függés (pl. útbaigazítás). Egyszeri kapcsolat, akkor
lehet segítségnyújtásra számítani, ha kevés energiabefektetést igényel.
 asszimetrikus kontingencia – hatalmi, függő viszony az egyik fél részéről
(pl. ha nem segítesz, nem tudom megtenni) – normatív viselkedés
o valószínűleg ismerik egymást
o hatalmi viszony van, vagy azt teremt a kéréssel (igazából
annál van a hatalom, aki kér, mert érzelmileg zsarol)
o normatív viselkedéssé teszi a segítségnyújtást, az az
érzése annak, akit megkértek, hogy nincs választása
 reaktív kontingencia – vészhelyzet által kiváltott cselekvés
o mérlegelési stratégiák felfüggesztése
 kölcsönös kontingencia – reciprocitás elve (barátságok)
o leggyakoribb, láthatatlan számla, viszonozni kell a
segítséget
Kognitív – emocionális szempontok mérlegelés
 költségek, következmények mérlegelése
o idő- energia veszteség
o képesség, alkalmasság segítő részről, másik tudja-e majd
viszonozni
 lelki nyereségek
o önbecsülés, énkép erősítés – nincs valódi altruizmus,
hiszen jutalmat kapok önbecsülés erősítéssel
 hangulati tényezők
o jó hangulat konzerválás – csökkenti az észlelés
valószínűségét
o megküzdés a rossz hangulattal – javítja a hajlandóságot
o bűntudat csökkentés –
o én-kiemelő összehasonlítás
Személyiségtényezők
 öndefiníció jellege
o magát erős, kompetens, független domináns személynek
tartók inkább segítenek
 empátia-altruizmus modell
o empátiás aggodalmat átélők inkább segítenek (milyen
rossz lehet neki), mint a személyes aggodalmat átélők
(milyen rossz lenne, ha velem ez történne)

Normatív hatások
 viszonosság normája
o jó tett helyébe jót várj – a segítő potenciális segítendő
 elosztás normája – oszd meg amid van
 társas felelősség normája (Berkowitz, 1990) – segítsd az elesetteket,
mindenki segítsen a nála rosszabb helyzetben levőknek
A segítségadást gátló tényezők
A segítségnyújtás, illetve segítségnyújtás elmulasztása hátterében döntési
folyamatot feltételezhetünk, melyben a nyereségek és veszteségek arányát
vesszük figyelembe. A segítségnyújtás ellen ható tényezők :
 a beavatkozás azzal jár, hogy hosszú időre belekeveredünk az ügybe,
kitesszük magunkat annak, hogy tanúskodni járjunk egy bírósági
procedúrában;
 lehet, hogy rosszul értelmeztük a helyzetet, és a nő nincs is veszélyben, és
nevetségessé válunk, mert félreértelmeztük a helyzetet;
 lehet, hogy objektíve alkalmatlanok vagyunk a segítésre, fizikai erőt kíván,
gyorsan kell reagálni, tudjuk magunkról, hogy vészhelyzetben pánikba
esünk;
 a beavatkozás ránk nézve is veszélyekkel jár, mi is megsérülhetünk.
 A helyzet nem veszélyesnek nyilvánítása • Egy kísérletben főiskolás
diákokat kis előszobában várakoztattak, míg rájuk kerül a sor. A fal
repedéséből eközben szándékosan füstöt eresztettek a helyiségbe. Az
egyedül várakozók 75%-a jelentette két percen belül, hogy valami
probléma lehet, míg azok közül, akik csoportban várakoztak, csupán 13%
jelentette a problémát. Mielőtt azt gondoljuk, hogy egy csoportból elég,
ha csak egy ember jelenti a gondot, gyorsan megjegyezzük, hogy a
kísérletben mindig csak egy kísérleti személy volt, a többiek beavatottak
voltak, akik közömbösek maradtak. Ez persze támpontot is jelent arra,
hogy kell-e idegeskednünk, ha gomolyog a füst. A beavatkozás vagy annak
hiánya a helyzet értelmezésétől függ, amihez támpontul gyakran a társak
viselkedését használjuk, és a többiek viselkedéséből vagy éppen
passzivitásából következtetünk arra, hogy hogyan célszerű viselkedni.
 A felelősség megoszlása is szerepet játszik az emberek viselkedésében.
 A sürgetettség szerepe • A külső tényezők közül az is szerepet játszik a
segítségnyújtás elmulasztásában, hogy a személynek nincs ideje arra,
hogy segítséget nyújtson.
 A segítő viselkedést akadályozó és támogató normák: A normáknak
jelentős befolyásuk van a segítő viselkedésre.
Bystander hatás
 A bystander-effektusnak elnevezett szociálpszichológiai jelenség
évtizedek óta ismert. Számos esetleírás ismerteti, hogyan nézi végig 40-50
ember lakásának ablakából, ahogy az utcán megvernek, majd
megerőszakolnak egy nőt, hogyan szemléli a motoros balesetet
szenvedett személy haláltusáját fél órán keresztül több tucatnyi ember,
vagy éppen miként sétálnak el akár többszázan a segítségért könyörgő
infarktusos beteg mellett.
 A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy minél többen vannak a helyszínen
annál kisebb az esély, hogy valaki felvállalja a segítő szerepét.
 Nézd meg a feltöltött linkek között Matthew Carrington és Kitty
Genovese esetét!

 Az ember természetétől fogva együtt érző és gondoskodó faj.
Rendelkezünk azzal az ösztönös vággyal, hogy segítsünk a rászorulókon,
ami az egészséges családok és közösségek alapját adja. Azonban vannak
olyan pszichológiai és társas helyzetekben megjelenő hatások, amelyek
megakadályozzák, hogy segítsünk vagy megfontoltan és biztonságosan
reagáljunk szokatlan vagy váratlan körülmények között, például
vészhelyzetben. Ezen hatások miatt a döntéshozatal szempontjából
kritikus pillanatokban nyugtalanok, zavartak, vagy bizonytalanok
lehetünk. Ilyen esetekben befolyásolnak minket a helyzetek és mások
jelenléte, aminek következtében inkább csak nézünk és várakozunk, ezzel
bámészkodókká (bystanderekké) válunk, és figyelmen kívül hagyjuk a
veszélyt és azt, hogy olyanoknak nyújtsunk segítséget, akiknek komolyan
szüksége lenne rá.
1. AKADÁLY: ZAVARODOTT / FÓKUSZÁLATLAN VAGY, VAGY ÉPP SIETSZ
 A tendencia: Ha zavarodottak / fókuszálatlanok vagyunk, akkor teljesen
elkerülheti a figyelmünket, hogy észrevegyünk valakit, akinek a
segítségünkre lehet szüksége.
 A Probléma: Elveszítjük annak a lehetőséget, hogy megválasszuk, miképp
akarunk reagálni a szituációra és robotpilóta üzemmódba kapcsolunk,
vagy eleve abban vagyunk.
 A Megoldás: Ismerd meg, hogyan működik a bámészkodó (bystander)
hatás. Gyakorold
 azt, hogyan tudsz megállni egy adott helyzetben, mielőtt reagálnál rá
2. AKADÁLY: CSOPORTOS KÖZÖNY
 A Tendencia: Amikor tudattalanul egy csoportra támaszkodunk, hogy
megértsük, mi zajlik, lehetséges, hogy rossz információkhoz jutunk, ha a
csoport rosszul értelmezte a helyzetet az elejétől fogva.
 A Probléma: Tévesen úgy értelmezhetünk egy helyzetet, hogy nincs
szükség segítségre, vagy nem helyénvaló segíteni, esetleg nem ismerjük
fel a veszélyt, ami miatt segíteni kellene.
 A csoport-befolyásolásnak ezt a sajnálatos hatását csoport közönynek
(group ignorance) nevezik. Ez azt jelenti, hogy az egész csoport osztozik a
szituáció félreértelmezésén. A szituációba belépve ez a helytelen
információ átragad a többi személyre, akik gondolkodás nélkül és
automatikusan pásztázzák a csoportot útmutatást és információt keresve
(mint a veszélyes konformitás).
 A Megoldás: Saját magad győződj meg róla, hogy mi történik. Ne
feltételezd a tömeg jól-informáltságát.
3. AKADÁLY: A FELELŐSSÉG MEGOSZLÁSA
 A Tendencia: Amikor olyan emberek is jelen vannak, akik segíthetnek,
feltételezzük, hogy közülük valaki úgyis segíteni fog és így kevésbé
érezzük magunkat felelősnek.
 A probléma: Mivel mindenki kevésbé érzi magát felelősnek, sok esetben
senki sem fog segíteni.
 Az emberek hajlamosak tévesen azt feltételezni, hogy valaki más nyújt
majd segítséget, különösen abban az esetben, amikor sok olyan ember
van körülöttünk, akik potenciálisan képesek lennének erre. Amikor egy
személy a tanúja egy vészhelyzetnek, szinten minden esetben megfelelő
módon reagál és biztosítja, hogy időben kapjon segítséget a rászoruló.”
 A Megoldás: Személyes felelősséged, hogy cselekedj. Feltételezd, hogy
senki más nem fog segíteni, ha te nem.,
 tudatosan döntesz amellett, hogy nem segítesz a másikon, mert az rossz
4. AKADÁLY: AZON AGGÓDSZ, HOGY MIT FOGNAK GONDOLNI MÁSOK, HA ötlet lenne, mintha azért nem segítenél, mert gondolkodás nélkül,
CSELEKSZEL ÉS ROSSZUL ÍTÉLED MEG A HELYZETET (A REFLEKTORFÉNY HATÁS) automatikusan reagáltál a helyzetre.
 A Tendencia: Önkéntelenül is azon aggódunk, hogy mások hogyan  A Megoldás: Mérlegeld a kockázatokat és kimeneteket. Ha úgy döntesz,
tekintenek cselekedeteinkre és azt feltételezzük, hogy azokat jobban hogy a segítségnyújtás a helyes megoldás, akkor cselekedj.
észreveszik, jobban törődnek velük és jobban is ítélkeznek felettük, mint
ahogyan valójában (a reflektorfény hatás).
 A Probléma: Ez a hatás még akár olyan egyszerű dolgokat is gátolhat, mint
hogy pl. megkérdezzük mástól, hogy hívjuk-e a mentőt, vagy hogy jól érzi-
e magát, pedig akár ennyi is jelentősen javíthatna a helyzeten.
 A Reflektorfény Hatás: A pszichológiában reflektorfény hatásnak hívják
ezt a fogalmat (spotlight effect). Ez az a hajlamunk, hogy azt érezzük, hogy
mindenki minket néz, illetve hogy túlbecsüljük, hogy:
 1. mennyire veszik észre az emberek, ha valamit másképp csinálunk,
 2. mennyire foglalkoztatja őket, hogy mit teszünk,
 3. mennyire változnak meg az érzéseik irántunk.
 Valójában életünk legkínosabb pillanatait is gyorsan elfelejtik
embertársaink, mivel rengeteg más dolog foglalkoztatja őket és
valószínűleg az elejétől fogva sem szenteltek kiemelt figyelmet ránk.
 A Megoldás: Emlékezz a reflektorfény hatásra és arra, hogy ha csak
beszélgetsz egy rászorulóval vagy segítséget hívsz neki, már az is segítség.

5. AKADÁLY: A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS NEHÉZ ÉS VESZÉLYES IS LEHET

 A Tendencia: A segítségnyújtás néha kockázatos, vagy akár veszélyes is
lehet.
 A Probléma: Ez egy logikus indok a segítség megtagadására. Amennyiben
úgy érzed, hogy a kockázatok túl nagyok, állj tovább.
 A Kutatás (mintaszöveg): Néha a segítségnyújtás kockázatos, felesleges
vagy butaság. Ne érezd magad rosszul, ha úgy döntesz, nem bonyolódsz
bele egy ilyen helyzetbe. Ne feledd, nagyon különbözik egymástól az, ha
3. • Klinikai

A pszichológia tudománya , nézőpontjai, irányzatai, módszerei • Tanácsadók (pl: pályaválasztás)

Kovács-Berta Renáta • Egészségpszichológia
•Iskolapszichológia
Mi a pszichológia? •Neveléspszichológia
•Görög eredetű kifejezés → PSZICHÉ (lélek) + LOGOS (tan)
•Szervezetpszichológia
•A viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata
•Munkapszichológia, Reklámpszichológia
•A lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány
A pszichológia gyökerei
Tudomány-e?
I.e. IV. és V. század görög filozófusai (pl. Szókratész, Arisztotelész, Platón) → lelki
 jelenségekkel foglalkozik élet alapvető kérdései:
 Kérdésekkel •Mi a tudat?
 De vajon szükség van-e egy külön tudományra ahhoz, hogy reálisan lássuk •Létezik-e szabad választás?
a körülöttünk és bennünk zajló történéseket?
•Hogyan működik az észlelés?

Mi a pszichológia tárgya? Mik a pszichológia feladatai?

A pszichológia gyökerei
Tárgya: a lelki jelenségek összessége
•Hippokratész megfigyelései a szervek működéséről → pszichológia biológiai
A pszichológia feladata: okai, törvényszerűségei nézőpontjának alapjai
• Sajátosságait, fejlődését; •Hogyan vezérli az agy a test különböző szerveit?
• Vizsgálja társas helyzetben •Négy személyiségtípus a testnedvek arányai alapján
• Vizsgálja a személyiség szerveződését Szangvinikus (vér)
Kolerikus (sárga epe)
A pszichológia területei
Melankólikus(fekete epe)
• Biológiai pszichológusok
Flegmatikus (nyák)
• Kísérleti, fejlődési pszichológia
• Szociál pszichológia, személyiség pszichológia
A pszichológia gyökerei középkori Európa
Egyház hatalma egyre jelentősebb → oktatás és tudományos élet
ellenőrzése
•Babonákkal teli, démonikus világnézet terjedése → vallásos értelmezési keret a
mindennapi eseményekre
•Deviáns viselkedés: sátáni befolyásolás bizonyítéka
•Nehéz idők → megnőtt a deviáns viselkedések száma → tömeghisztéria (közös
téveszmén alapuló hallucinációk átélése)
•Gyógyítás: papok feladata → ördögűzés
•XIII. sz. városi kórházak terjedése → elmebetegség orvosi kezelése
A pszichológia gyökerei –Reneszánsz
 Virágzó kulturális és tudományos közeg → démonizáló nézőpont veszít
népszerűségéből
•Johann Weyer(1515-1588): első elmebetegségeket gyógyító orvos
•De: pénzhiány → néhány tébolyda kialakítása → embertelen körülmények, zárt
intézmények
•Bolondok háza turisztikai látványossággá válik
A pszichológia gyökerei – Öröklés-környezet vita
 öröklődés-környezet vita
 1. Nativista szemlélet (pl. XVIII. század –Descartes) → veleszületett
tudással és a valóság megértésével jövünk a világra
2. Empirista szemlélet (pl. ókori filozófusok; XVII. szd. –John Locke) → A tudást a
tapasztalatok és a világgal való interakciók útján szerezzük.
 Ma a kérdés így helyes: az öröklés ÉS a környezet miként működik együtt?
A pszichológia gyökerei – kísérleti pszichológia
 Az első kísérleti laboratóriumot 1879- ben alapította Wundt Lipcsében.
 Alapgondolata: a tudat és a viselkedés ugyanúgy kutathatók, mint a
bolygók, vegyületek.
 látást, majd a figyelmet, érzelmeket és emlékezetet tanulmányozták.
 Erre a korai kísérletezésre jellemző volt az önmegfigyelés, más szóval az
introspekció.
A pszichológia gyökerei – Behaviorizmus (XX. Sz.)
 1920-as évek –strukturalizmus és funkcionalizmus szerepe csökken → új
iskolák: behaviorizmus, alaklélektan, pszichoanalízis
 Legnagyobb hatás: behaviorizmus
 Képviselője: John B. Watson, állatok és csecsemők viselkedését
tanulmányozta (Amerika)
A pszichológia gyökerei – Alaklélektan (XX. Sz.)
 Gestalt (Németország) pszichológusok érdeklődési területe: percepció,
észlelési élmények
 A látott tárgyakat a háttérhez és az összesített ingermintázat más
tényezőihez viszonyítjuk.
A pszichológia gyökerei – Pszichoanalízis (XX. Sz.)
 Sigmund Freud: pszichoanalízisa személyiségelmélet és pszichoterápiás
eljárás is egyben.
 Elméletének középpontjában a tudattalan áll
 Szerinte a gyermekkor elfogadhatatlan vágyai kiszorulnak a tudatból, de a
tudattalan részeként befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket,
cselekedeteinket.
  Módszere: szabad asszociáció
 A tudattalanból származó kívánságok a szexualitás vagy az agresszió köré
szerveződtek.

A pszichológiai gyökerei – XX. század

 1950. számítógépek megjelenése: Herbert Simon
 Modern nyelvészet fejlődése: Noam Chomsky: pszicholingvisztika
 Neuropszichológia
 Ma jellemző: erősen kognitív irányultságú pszichológia
Szociálpszichológia tárgya, elvei, története, módszerei
A pszichológia nézőpontjai Kognitív nézőpont

Abban különböznek, hogy mit feltételeznek az ember működési jellemzőiről, a •csak a mentális folyamatok tanulmányozásával érthetjük meg teljesen mit
vizsgálódás lehetőségeiről, és a célravezető módszerekről. csinálnak az élőlények

Modern nézőpontok a pszichológiában: • a mentális folyamatokat objektíven vizsgálhatjuk az egyes viselkedéseken

keresztül
•Biológiai
Az elme működését a számítógép működéséhez hasonlítják (az információkat
•Behaviorista (viselkedéses) kiválasztja, összehasonlítja, tárolja, törli)
•Kognitív
•Pszichoanalitikus
Pszichoanalitikus nézőpont
•Fenomenológia
 Sigmund Freud: pszichológiai determinizmus, tudattalan elfojtott vágyak,
Pszichológiai nézőpont: valamilyen, a pszichológia egyes területeinek alapösztönök, strukturális, topografikus modell, pszichoszexuális fejlődési
megközelítésénél alkalmazott szemlélet szakaszok, libidó, elhárító mechanizmusok
•Különböző nézőpontok nem zárják ki egymást → összetett jelenség különféle
oldalait jeleníti meg Alaklélektan
 az egyedi tényezők hatásaival szemben az egészlegességet hangsúlyozta
Biológiai nézőpont
 az ingerek „egészként” való felfogását
 Az emberi viselkedést az agyban és az idegrendszerben zajló elektromos
és vegyi eseményekhez kapcsolja, neurobiológiai folyamatokkal
Humanisztikus pszichológia
magyarázza
 A fenomenológiai megközelítés egyik példája a humanisztikus
pszichológia.
Behaviorista nézőpont
 A humanisztikus pszichológia két gondolatkörből merít: a
 Inger-válasz pszichológia (S-R) -> olyan ingereket vizsgál, melyek
fenomenológiából és a pozitív (humanisztikus) emberképből.
viselkedéses válaszokat váltanak ki (jutalmazás, büntetés)
 Rogers: Ahhoz, hogy megértsük valakinek az érzelmeit, problémáit,
 Nem foglalkozik a mentális folyamatokkal
viselkedését, az ő szemüvegén keresztül kell látnunk a világot
 a környezet ingerei és az emberi viselkedés közti összefüggéseket
Példa: Egy ötödik osztályba járó tanuló, aki eddig jól teljesített, hirtelen rosszul
vizsgálták
kezd tanulni.
 Mindegyik ok más tényezőre helyezi a hangsúlyt, és minden szempontot
figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy segítsünk.
 Problémák sokoldalú megközelítése
 Behaviorista megközelítése: Számba vehetjük az eddigi számonkérési A pszichológia módszerei
módszereket és megerősítési formákat, és rájöhetünk arra, hogy az alsós
tanítónő mindennap következetesen ellenőrizte a házi feladatokat, a A kutatás lépései
felsős tanárok pedig rábízzák a diákokra, elkészítik-e a leckét. A gyerek az  1.Egy tudományos hipotézis (állítás) megfogalmazása
ellenőrzés hiányában bizonyos tárgyaknál csak az első dolgozatnál  2.A hipotézis ellenőrzése, tesztelése
szembesül azzal, hogy a tudása nem elégséges.
Megfigyelés
 Pszichoanalitikus szempont: Vizsgálhatjuk a családi történéseket, és
kiderülhet, hogy a gyerek szülei éppen most váltak el, a gyermek az apát  Természetes körülmények között, vagy laboratóriumban
okolja a válásért. Eddig az apával nagyon szoros volt az érzelmi
kapcsolata, és az apa számára nagyon sokat jelentett az ő jó iskolai  Ált. állatok, csecsemők vagy társas jelenségek vizsgálata
teljesítménye. Nem is tudatosul benne, hogy a rossz jegyekkel bosszút áll  Esettanulmányok
az apján az őt ért sérelmekért.
 Kognitív magyarázat: Ha a tanulási módszereket vizsgáljuk, könnyen Kikérdezés
kiderülhet, hogy a 4. osztályban használt mechanikus tanulási módszerek
a megnövekedett követelmények miatt már nem elégségesek. Ha  Kikérdezés
hatékony tanulási technikákat tanítunk neki, rövidesen újra javul a
 Kérdőíves eljárások
teljesítménye.
 Szóbeli változata: interjú (több fajta)
 Humanisztikus nézőpont: az alsós tanító néni elfogadó, a gyerekekkel
személyesen törődő pedagógus volt, aki biztatta a gyerekeket a kudarcok  Interjú: típusai: irányított, kötetlen, mély, fókuszcsoportos
esetén, míg most a kudarcok az önértékelését is rontják a gyereknek, aki
egyre kevésbé hisz abban, hogy képes jól teljesíteni.  Kérdőív: nyitott/zárt kérdések, direkt/indirekt

 Biológiai nézőpont: A gyereknek egészségügyi problémái vannak, az  Skálák: Likert, Osgood

orvosi vizsgálat kideríti, hogy súlyos vashiányos, ezért olyan fáradt  Tesztek: teljesítmény, képesség, papír-ceruza teszt
délutánonként, hogy nem tud tanulni.
Eredményeket torzító hatások
 Tervezési hiba: rossz célkitűzés, kutatási stratégia, mintavétel
 Pygmalion hatás: a kv. Külső jellemzőinek hatása, vagy az általa sugallt
elvárások
 Kísérleti torzítás
Nem megfelelő instrukciók
Meg nem értett vagy félreértett kérdések
Értelmezhetőségből adódó hibák
Zavaró tényezők  A motiváció határozza meg a viselkedés irányát és intenzitását
 Back action: a mérőeszköz jelenléte visszahat az eredményre (főként lab.  Mi a különbség vágy és a motívumok között?
Kís.)
 Zsűri szituáció: Meg akar felelni az elvárásoknak, és ez jelentkezik a
válaszaiban is. (interjúknál, fókuszcsoportos), markánsan hangsúlyozza a
véleményét
 Túlzott általánosítás Motiváció magyarázó elméletek
 Etikai határok A motivációra kétféle elmélet van:
1.Késztetésen alapuló (drive) elméletek:
Etikai kérdések
 a motivációt belső késztetések/belső tényezők határozzák meg
 Minimális kockázat elve
2. Ösztönzésen alapuló elméletek (incentív):
 Informált hozzájárulás
 külső események, vonzó tárgyak, tényezők határozzák meg a motivációt
 Személyiségi jogok
Felhasznált és kötelező irodalom: Motivációk harca
•N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Budapest:  A motívumok gyakran „harcban” állnak egymással.
Osiris, 1. fejezet
 vannak sürgetőbb, erősebb késztetések.
•Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia, Budapest: Osiris, 1. fejezet
 Ugyanakkor az embernél ez gyakran egy tudatos döntési folyamat
3. videó 41’ eredménye is.

Incentív motiváció
Bevezetés a pszichológiába Alapvető motívumok A motiváció egy olyan ösztönző felé hajtja a viselkedést, ami kellemes vagy
Motiváció kellemetlen.

 „movere” (latin) => mozgatni, mozogni, indítás.  affektus, azaz élvezet vagy irtózás érzete alakul ki

 Mi aktiválja a magatartást, mi ad célt, erőt, irányt neki? Mi tartja fenn? • az ösztönzők jutalomértékűek, ha elérjük, aktiválják a jutalmazó rendszert

 A motiváció belső állapot, amely meghatározott, célirányos tevékenység  ennek a rendszernek az aktivitása élvezetet okoz, ez sarkallja az egyént,
végzésére sarkallja az embert. hogy újra megtegye a viselkedést

 Különböző motivációs elméletek vannak: drive redukciós, célorientált,

stb.
Jutalmazó rendszer az agyban  Elsajátítási motiváció: új tudás, készség, képesség jön létre, ez pedig
újabb kitartó próbálkozásra késztet.
 Dopaminrendszer aktivitásához köthető
 Az érzelmi töltése magas és sokrétű.
 Több természetes jutalom aktiválja
Az elsajátítási motiváció nagyon korán megjelenik, már csecsemőknél is
 De: kábítószerek megfigyelhető
 Az érdeklődés az intrinzik motiváció egy sajátos esete, mely jellegzetesen
egy tárgyhoz kötött hajtómotorja a viselkedésnek. Két típusát
különböztethetjük meg: a szituációs, személyes érdeklődést.
Mi a cselekvést aktiváló erő forrása?
Motiváló tényezők Motiváció megnyilvánulási formái
1) Belső/intrinzik motiváló tényezők 1. Önbeszámolók
 Szükségletek 2. Viselkedés
 biológiai szükségletek A késztetés meglétét/hiányát a viselkedés az alábbi jellegzetességek jelzik:
 pszichológiai szükségletek  tevékenységre irányuló figyelem
 kognitív reprezentációk  erőfeszítés mértéke
 emóciók  késleltetés
2) Külső/extrinzik motiváló tényezők  kitartás
 ösztönzők (incentívek)  választás
 olyan környezeti kulcsingerek, amelyek megközelítésre vagy elkerülésre  a válasz valószínűsége
késztetnek
 arckifejezés
 motiváló tényezők lehetnek helyzetek, események, társas közeg légkör
 gesztusok
 Egy-egy konkrét cselekedet motivációs háttere gyakran összetett, az
3) Elkötelezettség
extrinzik és az intrinzik késztetések összjátéka együttesen alakítja
 viselkedéses elköteleződés
Az intrinzik motiváció típusai
 érzelmi elköteleződés
 A kompetenciamotiváció a környezettel való hatékony bánásmód
intrinzik szükséglete.  kognitív elköteleződés
 Az alkalmazkodásban ezért fontos az a belső késztetés, amely fenntartja 4) Agyi és élettani aktiváció
ezt a tanulási folyamatot.
  stresszreakciót mutat
Motivált viselkedés következményei
 nő az adrenalinszint
Elsődleges megerősítők
 az intenzív motiváció érzelmi reakciókkal társul
Másodlagos megerősítők
Motivált viselkedés iránya
A teljesítménymotiváció, mint személyiségvonás
A viselkedés lehet:
 arra utal, hogy adott feladathelyzetben mit tekint a személy elsődleges
 megközelítő célnak. Azokat az embereket, akik ilyen helyzetben elsődlegesen a kudarc
 elkerülő elkerülésére összpontosítanak, „kudarckerülőknek” nevezzük, míg akik
minden figyelmüket a siker elérésére irányítják, azokat
 a negatív ingerek késztetést kiváltó ereje nagyobb, mint a pozitív „sikerorientáltaknak”.
ingereké

Emberi motívumok típusai és rendszerei

Motivált viselkedés fázisai
 Maslow (1954/1970) szükségletpiramis: a szükségleteket felosztotta
 előkészítő (preparatív) hiány- és növekedési motívumokra
 végrehajtó (konszummatív)  a piramis alja a hiány alapú motívumok, a teteje a növekedésalapúak
Önmegvalósítás motívuma
 Rogers (1951) az önmegvalósítás minden emberben megtalálható
alapvető humán szükséglet
 Maslow (1954) szükséglethierarchia
Motiváció, mint összetett folyamat
 A késztetések nem egy szükségletből származnak, hanem több szükséglet
és ösztönző befolyásolja
 általános motivációs állapot lép fel
 az adott pillanatban a legfontosabb motivált cselekvést választjuk
Motiváció időbeli változásai
 folyamatosan változó folyamat
 ciklikus változás
  Nincs végállapotuk.
 Az elmélet egyben fejlődési elmélet is.
Szükséglethierarchia
Reeve (2005) maslow-i szükséglethierarchia kritikája
Érett személyiség jellemzői:
 pontosan ismeri a világot
 autonómia jellemzi
 toleránsabb másokkal és önmagával
 jól bírja a bizonytalanságot
 Kreativitás
 nyitott a tapasztalatokra, élményekre
 objektivitás
 képes a szeretetre
 emberi kapcsolatai mélyek
• Alapvető fiziológiai szükségletek
 nincs szüksége folytonos megerősítésre
• Biztonsági szükségletek
 szereti az egyedüllétet
• A szeretet szükséglete
 Őszinte
• Az elismerés szükséglete
 növekedésorientált
• A megértés, tudás szükséglete
• Esztétikai szükségletek Transzcendenciamotívum

• Az önmegvalósítás szükséglete  az ember azon szükséglete, hogy megtalálja az élet értelmét, jelentését

 Egy felsőbb szinten működő szükséglet csak akkor keletkezhet és  gyakran vallási, spirituális élmények
motiválhatja az embert, ha az alatta lévők ki vannak elégítve.
 Az első négy szükséglet minőségileg más szinten van Maslow szerint,
ezeket deficit- (hiány-) szükségleteknek nevezi. A tudás, esztétikai igény
és az önmegvalósítás viszont ún. növekedési vagy létszükségletek.
Élettani szükségletek
Elsődleges homeosztatikus szükségletek
 hőmérséklet szabályozás
 folyadékfelvétel
 táplálékfelvétel
Elsődleges nem homeosztatikus szükségletek
 szexualitás
 utódgondozás
Menekülő és támadó viselkedés, agresszió
Elsődleges homeosztatikus szükségletek
 Cannon (1926) nevéhez fűződik a homeosztázis Hőmérsékletszabályozás

 A homeosztatikus folyamatokat reflexes működések szabályozzák Maghőmérséklet = belső testhőmérséklet

 hajtóerő (drive/késztetés) az állapotváltozás visszaállítása, a  viszonylag állandó (36-37 celsius fok)

hiányállapot megszüntetése
 a felszíni „köpeny” testhőmérséklet szélesebb tartományban mozog
 Beállítódási pont optimális érték, a reflexes folyamatok ezt tartják fenn
 a testhőmérséklet szabályozása a termoreceptorokből származó
Hull (1943) drive-redukciós hipotézis információk alapján történik
 A hőmérséklet változását valójában az agyban érzékeljük, központja a
hypothalamus elülső része
 következtében:
 élettani változások: izzadás, reszketés
 pszichológiai/viselkedéses változások

Táplálékfelvétel, éhség
 Az egészségesség megőrzéséhez sok mindenre szükségünk van
 Vannak velünk született íz preferenciáink
  Az agy legfontosabb energiaforrása a glükóz, enélkül az idegsejtek nem
működnének
Bulimia:
 zabálás gyorsan, rövid idő alatt, utána purgálás
 a purgálások felborítják a test kálium egyensúlyát
 gyakoribb, mint az anorexia

Evészavarok okok:

Neofóbia:  társadalmi/szociális tényezők

Obezitás:  szerotonin neurotranszmitter hiánya

 Magyarországon az emberek 42%-a elhízott, 20% túlsúlyos  identitásérzés, önértékelés hiánya

Evészavarok Anorexia nervosa:

 Anorexia nervosa, bulimia  15%-kal könnyebbek, mint a normál testsúlyuk

Kövérség: mindkét nemnél azonos arányú, csak a nők gyakrabban észlelik Okok:

Okok:  hypothalamus elégtelen működése

1. Genetikai okok:  szociális tényezők

 az öröklés határozza meg, hogy mennyit és hová hízunk  tagadott szexualitás

 fogyókúrás gyógyszerek azáltal nyomják el az éhségérzetet, hogy  felfelé törekvő családokra jellemző
alacsonyabbra helyezik a stabilizációs pontot
2. Túlzott kalória bevitel Elsődleges nem homeosztatikus szükségletek: Szexualitás

 tudatos kontroll összeomlása  udvarlás, közösülés

 koplalás nem jó stratégia, mert túlevés követi  Szexuális vágy

 A kövérek érzékenyebbek a külső jelzőingerekre Szexuális viselkedés/válasz:

3. evolúciós okok: Több lépésből áll:

 sokat eszünk, mert felkészülünk az ínséges időkre  vonzalom felébredése

 figyelem beszűkülése
 lassul az emésztésünk, hogy a bevitt étel tovább kitartson  partner megközelítése
 kiterjedtebb testi érintkezés
Szexualitás  szexuális repertoár gazdagodása
 Nincs jelen olyan belső hiányállapot, amit a fennmaradás érdekében  a nők asszertívabb magatartása
egyből meg kell szüntetni
 férfiak kifinomultabb szexuális viselkedése
 szexualitás társas motívum, ugyanolyan erős, mint az éhség vagy a
szomjúság.  gyakoribb szexuális élet

Az emberi szexualitás sajátosságai 3. Társas összetartozás

Nem emberi sajátosság (állatvilágban is van):  célja a párkapcsolat erősítése
 maszturbálás 4. Stresszoldás:
 száj-nemiszerv ingerlés
 homoszexuális viselkedés  feszültség-levezető hatás
 szexualitás túlmutat a szaporodáson  egyetemistáknál a magas stressz szinttel járó vizsgaidőszakban magasabb
Csak emberre jellemző: fokú a szexualitás
 az emberi viselkedés változatos Szexualitás szabályozási szintjei
 kasztrálást követően nem áll le a szexuális aktivitás
 hormonok szerepe az állatoknál A szexualitás sok szinten meghatározott
 fizikai és érzelmi intimitáshoz kötött
 biológiai szint
 vizuális ingerek, magasabb kognitív tényezők szerepe
 pszichológiai hatások
 szociális körülmények
Szexualitás funkciói 4. videó
1. Reprodukció Bevezetés a pszichológiába A személyiség
Milyen motívumok állnak a nők szexuális aktivitásának hátterében? A személyiségpszichológia alapkérdései
 90% - szeretet kifejezése  Determináció-környezet: velünk születettek egy személyiségvonás vagy
 80% - örömszerzés a környezet határozza meg?
 Egyediség
 70% - partner kívánságának teljesítése
 Egyéni különbségek: Egyediség és egyéni különbség: miben ragadja meg
 60-70% - feszültség levezetése az adott személyiség ezeket. Nagyon változatos.
 1-2% - gyereket szeretne  Konzisztencia: azt jelenti, hogy mennyire állandó egy adott
2. Örömszerzés személyiségjegy.
 Intraperszonális működés
Növekedés a nők orgazmus arányában:
 Személyiség
1.Hippokratész-Galenus:
 A személyiség definíciója
szangvinikus (bizakodó)
 Különböző személyiség-elméletek
 könnyen, gyorsan kezelhető érzelmi reakciók, de nem tartósak
 Szerkezet-fejlődés-dinamika
 kapcsolat a vérrel, a melegséggel és a levegővel
 A személyiség – személyen belüli – pszichofizikai rendszerek olyan
dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-,  érzelmei szalmaláng jellegűek
gondolat- és érzésmintáit hozza létre.  Kedélyes, barátságos
 nemcsak elemek halmaza, hanem szerveződés kolerikus (lobbanékony)
 aktív folyamat  ingerlékeny, heves, szenvedélyes, ami tartós
 kötődik a fizikai testhez  Kapcsolat az epével, a szárazsággal és a tűzzel
 segít meghatározni, hogy az egyén hogyan viszonyuljon a világhoz  Tetterős, határozott testtartású
 mintákban, ismétlődésekben nyilvánul meg  Gyors, de tartós érzelmi reakciók
 folyamatosság, állandóság jellemzi melankolikus (szomorú)
 A személyiség fogalma: Az egyén gondolatainak, érzéseinek és  szomorú, érzelmei lassan ébrednek fel, tartósak, de nem erősek
viselkedésének olyan egyedi és jellegzetes mintázata, amely az egyénre
jellemző, személyes kapcsolatot eredményez a fizikai és társas  Kapcsolat a fekete epével, a nedvességgel és a földdel
környezetével.  Arckifejezése gondterhelt, külseje törékeny
 Interperszonális különbségek  Érzelmei lassan fejlődnek ki, de tartósak
 Intraperszonális működések  Főként negatív érzések jellemzik
 Határozatlan, nehezen dönt
flegmatikus (közönyös)
Típustanok és vonáselméletek
• érzelmei nehezen keltődnek fel, gyengék és nem tartósak
A fizikai adottság meghatározza a személyiséget (típustan -> tipizálja az egyént)
 Jellegtelenebbség jellemző rá.
Hippokratész (kb. i. e. 460–377)
 Nem lehangolt, de lomha, egykedvű, nyugodt.
 A testnedvek, mint a szervezet fő alapelemei
Galénosz (kb. i. sz. 130–200)
 A testnedvek kapcsolatban állnak a négy őselemmel
 4 féle típus: szangvinikus, melankolikus, kolerikus, flegmatikus.
  Kora gyerekkortól fellelhető öröklött tulajdonságok
5. Környezettel való kapcsolat szerinti tipológiák:  A felnőttkori személyiséget is befolyásolják.
Rotter: 3 ilyen temperamentum van: aktivitás, szociabilitás és emocionalitás.
Belső kontrollos: Aktivitás
 Vigor (erőteljesség): a viselkedés intenzitása, amplitúdója
 a sikert önmagának, a kudarcot külső tényezőknek tulajdonítja
Külső kontrollos:  Tempó: a cselekvés sebessége

 a környezet irányítja a viselkedésüket Szociabilitás

Mentális betegségek korai kezelése  Másokkal való együttlét igénye

 Ókor és középkor -> ördögi megszállás, démonűzés  A magány kerülése

 Hippokratész  Önmagában jutalom értékű

 XV. században jelent meg az „őrültek háza” Emocionalitás

 Emocionalitás esetében nem az összes érzelemről van szó, hanem
 XVIII. századtól már voltak, akik a humánusabb bánásmódot hirdették elsősorban a distresszről: düh, félelem
Öröklődés, temperamentum, hormonok
Öröklődés és személyiség A behaviorizmus személyiségképe
Magatartás- vagy viselkedésgenetika Behaviorizmus (viselkedéslélektan) empirikus, tudományos megközelítés,
 Ikerkutatás kutatások fontossága (csak a látható, objektíven mérhető viselkedés
tanulmányozható
 Az ikerkutatások azok, amelyek meghatározzák egy tulajdonság
örökletességét. Hatással volt rá:

 Miért fontos az, hogy ikrek legyenek?  evolúciós szemlélet

 Mert a környezet mindkettőnél ugyanaz. Ha van különbség, akkor az csak  Pozitivizmus

a genetikának tudható be. Ezt nevezik az örökletesség becsült értékének  állatlélektan
Adoptációkutatás • Jacques Loeb
 Az örökbe fogadott gyermek – örökbe fogadó szülő, illetve a gyermek és a
• Herbert Spencer Jennings
biológiai szülők hasonlósága.
A behaviorizmus az inger-válasz (S-R (stimulus-reakció) pszichológiája
 Ikrek külön-külön örökbefogadása
 meghatározott inger meghatározott választ vált ki
 A legjobb azonban az adoptációkutatás: gyerekkorban elválasztott ikreket
néznek.  ezek a válaszok pedig jutalmazással vagy büntetéssel megerősíthetőek
vagy kiolthatóak.
Temperamentum
 A személy „általános érzelmi természete”
Klasszikus kondicionálás
 Érzelmek kialakításáért felelős
Behaviorista emberkép
 Determinisztikus megközelítés
 Alaptermészetünk se nem jó, se nem rossz
 Egyéni különbségekre nem szentel figyelmet

Viselkedésterápiás alapmódszerek
B. Adaptív viselkedés megjelenésének facilitálása-pozitív megerősítésen alapuló
Operáns módszerek módszerek
A. Új viselkedés kialakítása C. A nemkívánatos viselkedés redukciója
B. Adaptív viselkedés megjelenésének facilitálása  Büntetésen alapuló módszerek
C. A nemkívánatos viselkedés redukciója  Kioltás - az adott viselkedés megszokott konzekvenciája kiesik.
A. Viselkedésformálás differenciált megerősítéssel
 A terápia kezdetén minden, a célviselkedéssel rokonságot mutató A kognitív megközelítés
reakciót megerősítünk.
 Később azonban csak azok a reakciók vezetnek megerősítéshez, melyek a
célviselkedéshez egy lépéssel közelebb kerülnek.

Totális mutizmusban szenvedő beteg kezelési programja:

 • Személyiségkülönbségek a különböző információk mentális reprezentációinak
eltéréseiből keletkezik
Sémák
•A séma olyan kognitív struktúra, amely az információk észlelésében,
szervezésében, feldolgozásában és hasznosításában segít
•Sémák időben állandóak → szilárd keret
•Különbözőek egyes emberekben → viselkedéses különbségek → személyiségbeli
különbségek

A kognitív szintek
 az aktív feldolgozás velünk született.
 hierarchikus
Akaratlagos, tudatos gondolatok — automatikus gondolatok (NAG)— másodlagos
hiedelmek, attitűdök, szabályok — alapsémák

A kognitív modell
Alaptézisek:
 csak a mentális folyamatok tanulmányozásával érthető meg az élőlények
viselkedése
 a mentális folyamatok objektíven vizsgálhatók a viselkedésen keresztül.
A kognitív modell
 Az észlelés és élményfeldolgozás aktív folyamat.
 a belső és külső ingerek szintézise nyomán alakulnak ki.
 a helyzetnek tulajdonított jelentés a fontos

A kognitív megközelítés
Humanisztikus megközelítés
Fő jellemzői:
•Az emberi választás, az önmegvalósítás és a kreativitás számít a
legfontosabbnak
••Az ember alapvetően jó, fejlődésre és önmegvalósításra képes, és törekszik is rá
→ aktív szerep
•Az önmegvalósítás a pszichológiai egészség kulcsa
Humanisztikus megközelítés
A humanisztikus pszichológia 4 alapelve:
 1. élményeket átélő ember van a fókuszban
 2. témái az emberi választás, kreativitás, önmegvalósítás.
 3. jelentésteliség
 4. A személy méltósága a legfőbb érték

Abraham Maslow (1908-1970) Szükséglethierarchia

 vannak alapvető fiziológiai szükségleteink, először mindig ezeket  Carl Rogers (1902-1987)
elégítjük ki, utána jönnek a magasabb rendű szükségletek
 motiváló erőnk az önmegvalósítás
 a legmagasabb szinten az önmegvalósítás áll
Kliensközpontú terápia
 kongruencia, empátia, feltétel nélküli pozitív elfogadás
 mindenkiben benne van a fejlődés lehetősége
Carl Rogers
Énkép és énideál:
 énkép: minden, ami az énnel kapcsolatos
 énideál: milyenek szeretnénk lenni.
Evolúciós megközelítés
 Alapja: Charles Darwin felfedezései → emberi viselkedés evolúciós
gyökerei
 Erős genetikai hangsúly → nem sok lehetőség a változásra
Gestaltpszichológia  Víz alatti nagy rész: Tudattalan -> tudatosan nem férhető hozzá, elfojtott
vágyak, késztetések, melyek befolyásolják viselkedésünket,
 A szervezet egésszel foglalkozik, melyet nem lehet megérteni úgy, hogy
gondolatainkat.
részeikre bontjuk őket -> az egész nem egyelő a részek összegével
Képviselők:
 Max Wertheimer (1880-1943)
 Kurt Koffka (1886- 1941)
 Wolfgang Köhler (1887-1967)
 kutatásokat Wertheimer vonatútja indította el
 ezt követően kezdett el foglalkozni a látszólagos mozgással (phi jelenség)
 http://www.yorku.ca/eye/balls.htm
Figura-háttér kapcsolat
 A perceptuális mező két részre oszlik: figura és a háttér

Pszichoanalízis  A tudattalan az elfogadhatatlan gondolatok és érzések tárháza

 Kidolgozója Sigmund Freud  tudatelőttes a jelenben éppen nem tudatosak, de hozzáférhetőek.
 XX. század eleje  A tudatos az adott időben éppen átélt érzéseinket és gondolatainkat
 Alapfelvetése: gondolatainkat és tetteinket nagyrészt tudattalan tartalmazza.
folyamatok irányítják  cenzúra vagy mentális gát
Freud élete
 A pszichoanalízis munkák nagy része Freudról, a magánéletéről szól.
 Megítélése nagyon szélsőséges.
Pszichológiai determinizmus
Topografikus modell  Pszichológiai determinizmus: Viselkedésünket tudattalan folyamatok
Topografikus modell: Jéghegy asszociációja az emberi lélekre irányítják, mégis befolyásolják viselkedésünket

 Víz feletti rész a tudatos tartomány -> ami éppen a tudatunkban van
A személyiség dinamikája
 Vízfelszín alatti kicsiny rész: Tudatelőttes -> aktuálisan nincs a
tudatunkban, de bármikor előhívható Libido:
 nemi hajtóerő a legdominánsabb
  az életösztön (Eros) által felhasznált energia (életösztön ellentéte a  Személyiség vezérhajtószerve → közvetít az id, a valóság és a szuperego
halálösztön (Thanatos) -> destruktív ösztön) követelései között
 Elhárító mechanizmusok Szuperego (felettes én):
Ember zárt energiarendszer  a társadalmi és erkölcsi normák belső képviselője
 „Az energia nem vész el, csak átalakul”  a szülői jutalmazások és büntetések révén alakul ki
 Pszichés energia = libidó (szexuális vágy) → hajtóerő  Az id egésze, az ego és a szuperego egy része tudattalan, az ego és a
szuperego másik része tudatos vagy tudatelőttes.
Freud személyiségszerkezete
 Személyiség három összetevője közötti folyamatos
Strukturális modell – három, egymással kölcsönhatásban lévő személyiségrész
•Id
•Ego
•Szuperego
Strukturális modell

konfliktus

Id (ösztönén):
 biológiai ösztönkésztetések (drive) alkotják pl: éhség, szomjúság
 örömelv alapján működik, azonnali kielégülésre törekszik
Ego (én):
 valóságelv alapján működik
 ego kontrollálja az Id-et

A személyiség fejlődése – pszichoszexuális szakaszelmélet
1. Orális szakasz (0-1,5 év)
2. Anális szakasz (1,5-2,5 év)
3. Fallikus szakasz (3-6 év)
•Nemi különbségek felfedezése
•Ödipális konfliktus és péniszirígység
4. Latencia időszaka (7-11 év)
5. Genitális szakasz
Fixáció – fejlődést megakasztó tényező
Pszichoszexuális fejlődési szakaszok
1.Orális szakasz (0-1 év):
 5 funkció: szájba vétel, benne tartás, harapás, kiköpés, bezárás ->
bármelyik működés frusztrációja vagy eltúlzása fixációt okoz
 a száj környéke
Konfliktus: elválasztás
 a./ orális bekebelező szakasz (0-6 hó)
 b./ orálszadisztikus (fogzástól)
2. Anális szakasz (2-3 év):
 végbélnyílás környéke a székletürítés-visszatartás öröme miatt(kontroll)
 Konfliktus: szobatisztaság (külső korlátok!)
– bélsár mint ajándék
3. Fallikus szakasz (3-6 év):
 nemi szervek felfedezése
 ébredező szexuális impulzusok az ellenkező nemű szülő iránt, azonos
nemű rivális
 fiúknál -> ödipális/ödipusz komplexus
 kasztrációs szorongás -> fél, hogy az apa bosszúból kasztrálja
 lányoknál -> Elektra- komplexus
 péniszirigység
 A konfliktus feloldása az azonos nemű szülővel való azonosulás
4. Latencia szakasza (7-12 év):
•libidó nyugalma, tapasztalatok bővülése (azonos nemű kortársak felé: nagy
barátságok)
5. Genitális (serdülőkortól):
 Felnőttkori szexualitás megkezdése
 Igazi tárgyválasztás, öröm-megosztás
 FIXÁCIÓ
 → REGRESSZIÓ: az élet konfliktusai során visszasüllyedés a fixált
periódusra
A pszichoanalítikus elmélet az egyént passzívnak tartja. Imprinting
• Lorenz (1985) „anyakiválasztó program”.
• idői feltétel
• szenzitív periódus
• A tanulás fajtái
2. Asszociációs tanulás
•Bonyolultabb tanulási forma
•Bizonyos események közötti kapcsolatok elsajátítását feltételezi
• Klasszikus kondicionálás
• Klasszikus kondicionálás
• kioltás
Mi történik, ha megváltoztatjuk a helyzetet?
• Generalizáció
• diszkrimináció
Bevezetés a pszichológiába Tanulás és kondicionálás
• Másodlagos kondicionálás
• Bevezetés a pszichológiába
Kondicionálás létrejöttéhez két tényező kell:
• Tanulás és kondicionálás
• Kovács-Berta Renáta 1. Kontiguitás:
• A tanulás • időbeli egybeesés
• A tanulás az egész életünket áthatja
• A tanulás fogalma: Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében 2. Bejósolhatóság:
kialakuló tartós viselkedésváltozás. • az egyik inger jó bejóslója a másiknak
• A tanulás fajtái
• Bejósolhatóság és érzelmek
1. Nem asszociációs tanulás: kizárólag egy bizonyos ingerre vonatkozik
• ha be tudunk jósolni egy eseményt, hogy kellemetlen lesz, akkor jobban
a.) legegyszerűbb formája a habituáció. elviseljük, mintha nem számítunk rá, hogy az lesz
b.) Ennek ellentéte a szenzitizáció Averzív kondícionálás:
Egész állatvilágra jellemző tanulási módok a világhoz való hangolódásra • viselkedés elkerülését tanuljuk meg
• A tanulás fajtái • Klasszikus kondicionálás
 • Watson (1920) kicsi Albert” kísérlet https://www.youtube.com/watch? • Operáns/instrumentális kondicionálás
v=FMnhyGozLyE
• Skinner doboz: a pedál alatt egy etetőtál, ami a pedál nyomására étellel
• félelmek, fóbiák egyik magyarázata: egy eredetileg semleges dolog töltődött fel. Az állat megeszi az ételt, majd hamarosan ismét megnyomja
összekapcsolódik egy félelmet kiváltó helyzettel a pedált: az étel megerősíti a pedálnyomást, a nyomkodás gyakorisága
nagy mértékben megnő http://www.youtube.com/watch?
• Klasszikus kondicionálás a hétköznapokban
v=PQtDTdDr8vs
• Reklámpszichológia szerepe
• Operáns/instrumentális kondicionálás
• Operáns/instrumentális kondicionálás
• Büntetés: megerősítés ellentéte → az a folyamat, amely során egy averzív
Klasszikus kondicionálás – természetes reakciókra építünk inger megjelenése vagy egy vonzó inger megszűnése csökkenti a
•De: ha új dolgot akarunk tanítani, ez nem működik viselkedés megjelenésének valószínűségét

•Instrumentális/operáns kondicionálás: jutalmazás, büntetés • Operáns/instrumentális kondicionálás

Problémaketrec • A megerősítéseket többféleképpen csoportosíthatjuk. A legegyszerűbb

felosztás a pozitív = jutalom, negatív = büntetés.
• Operáns/instrumentális kondicionálás
• Más felosztás szerint beszélhetünk elsődleges és másodlagos
• Tapasztalatait az effektustörvény (Thorndike) írja le: a jutalmazott megerősítésekről..
viselkedés a következő alkalommal nagyobb valószínűséggel jelenik meg,
a büntetett viselkedés valószínűsége viszont csökken. • További csoportosítási lehetőség, hogy minden jó választ jutalmazunk,
vagy csak némelyiket.
• Ez jó magyarázóelv, de van egy gyenge pontja, a próba-szerencse jelleg.
• Szociális tanulás
Gyakorlás törvénye:
• A szociális tanulás elmélete nagy szerepet tulajdonít az egyén
• a tanulás alapja a gyakorlás aktivitásának.
• megerősítés hatékonyabb, mint a büntetés • mások viselkedésének megfigyelése, a modellkövetés, az utánzás.
• http://www.youtube.com/watch?v=fanm--WyQJo • megfigyeléses tanulás
http://www.youtube.com/watch?v=y-g2OmRXb0g
• vikariáló megerősítés
• Operáns/instrumentális kondicionálás
• Szociális tanulás
• Hogyan jutalmazzunk egy olyan viselkedést, amit még nem alakítottunk
ki? • Az utánzás nagyon fontos mód a társas viselkedés formáinak
elsajátításában.
• kezdeti lépéseket is jutalmazzuk
• Így ide tartoznak a befolyásos szerepmodellek, a szituációs kontextus, a
• Operáns/instrumentális kondicionálás társas normák, a társas megerősítés vagy büntetés, a társas támogatás és
• A folyamat a formálás, egyre közelebb és közelebb juttatni a kívánt a helyzet, valamint a környezet adta specifikus lehetőségek.
válaszhoz a személyt. • Szociális tanulás
• Ezt az elvet követi a programozott oktatás.
 • Bandura (1965) klasszikus Bobo-baba vizsgálatában agresszió tanulást  A modellkövetésnek tehát egy szocializációs alapja van. A modell nem az,
vizsgált, 3 csoport: amit épp most látunk, hanem az, amit korábban hosszú időn keresztül
tapasztalunk.
1. A filmben egy felnőtt (a modell) egy Bobónak nevezett, emberméretű
műanyag babát fizikailag ütlegelt, verbális agresszió kíséretében és utána • Szociális tanulás
jutalmat kap.
 agressziónak három fő következménye van.
2. A kísérletben a kontrollcsoport ugyanezt a jelenetet filmen nézte meg, és
1. közvetlenül növeli az agresszió mértékét
megbüntették
2. érzéketlenné tesz az erőszak és az agresszió következményeivel és
3. Vagy megjutalmazták
áldozataival szemben,
• Szociális tanulás
3. megerősíti azokat a hiedelmeket, hogy a körülöttünk lévő világ gonosz és
Eredmények: veszélyes
A kísérlet eredményei szerint szignifikánsan kevesebb agressziót mutattak azok a • Szociális tanulás
gyerekek, akik a modell büntetését látták, mint azok, akik az agresszív modell
• A modellválasztás indítékai közül legerősebb a szeretet. Az érzelmileg
jutalmazását és/vagy a semleges helyzetet látták.
elfogadó és gondoskodó felnőttet inkább utánozzák a gyerekek.
• 1. agresszív viselkedést mutatott
• További utánzást serkentő tényező lehet az inkompetencia érzése
• 2. sokkal barátságosabb volt, kisebb mértékben fordult elő agresszió
• A modell státusa, kedvező helyzete is utánzásra késztet.
• 3. támadó és barátságos viselkedés is előfordult
• Szociális tanulás
• Szociális tanulás
Modelltanulás legfontosabb jellemzői:
 a viselkedés elsajátítása megtörténik, csupán a viselkedés kivitelezése
• Hozzáférhetőség
nem.
• Figyelem
 A közvetlen megerősítés és a büntetés mellett a megfigyeléses tanulás és
a vikariáló megerősítés vagy büntetés egyaránt szerepet játszik az • Emlékezeti megtartás
agresszióval kapcsolatos viselkedésformák elsajátításában. • Motoros reprodukció
• Szociális tanulás • Motiváció
 agresszív viselkedés utánzás által megtanulva, megtanuljuk, hogy milyen • Azonosulás és belsővé tétel
következményei vannak
Identifikáció (Azonosulás): modellkövetés egy magasabb szintje, a gyerek
 ez alapján ha nem látnánk agresszív viselkedést, sose lennénk agresszívak azonosul a szeretett szülővel, viselkedésmódjával, tulajdonságaival, elvárásaival
 modellek által kiváltott agresszió • Alapja: szeretet, tisztelet
 Későbbi hasonló kísérletben két csoportot különböztettek meg:
 az egyik csoport nem feltétlenül követte az agressziót és a következő
játékban kevésbé volt agresszív.
Interiorizáció: saját értékrendbe integrálás – tartós változás, szociális tanulás
legmagasabb szintje
• Komplex tanulás
• Tanulás és intelligencia kulcsa a világ leképzése mentális
reprezentációkban, majd az ezekkel való műveletek végzése
• •Leképezhetők klasszikus vagy instrumentális kondicionálással
• •De: vannak bonyolultabb reprezentációk is
• Belátásos tanulás
• Hogyan oldunk meg különböző problémákat?
• Köhler (1974) kísérlete: csimpánz a ketrecben
• Mi történt? A helyzet elemei egyik pillanatról a másikra,, egy egésszé
álltak össze, például lá- da-majom-banán. A csimpánz belátta a cél és
eszköz közötti viszonyt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, ún. „aha-élmény”
által rájöttek a megoldásra.
• Belátásos tanulás
• Belátásos tanulás
• A tanulás a kisiskolás gyerek egyik legjellemzőbb tevékenysége. Az
elmélyült munka a sikeres teljesítmény feltétele
• A belátásos tanulás nemcsak abban különbözik a klasszikus vagy operáns
kondicionálástól, hogy hirtelen jön létre a megoldás, hanem abban is,
hogy mit tanul az állat vagy az ember.
• Felhasznált és kötelező irodalom
• Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia, Budapest: Osiris. 7. fejezet
•N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Budapest:
Osiris. 10. fejezet
Bevezetés a pszichológiába
A pszichológiai fejlődés
Két fontos kérdés
 1. A fejlődés menetének meghatározásában hogyan fonódnak össze a
biológiai és a környezeti tényezők? (lsd. öröklés-környezet vita)
 2. A fejlődést folyamatos változásnak, vagy minőségileg különböző,
egymástól szétváló szakaszok sorozatának tekintsük-e?
Fejlődés és szocializáció
 A fejlődés: minőségi változásokkal és egyre differenciáltabb
szerveződéssel jár.
 Ontogenezis
 A fejlődés és szocializáció egymástól elválaszthatatlan fogalmak.
 Az egyedfejlődés a fogantatásunktól a halálunkig tartó folyamat.
 A fejlődés egyaránt érinti a testi, a kognitív, az érzelmi és a társas
folyamatokat. Ezek a területek az életút során nem egyszerre fejlődnek:
vannak, van amelyek gyorsabban, míg mások lassabban érnek magasabb
szintre.
Érés és tanulás
 Az érés: egy genetikai program által irányított folyamat, a környezeti
hatásoktól viszonylag független testi és pszichés változások sorozata.
 Az érés tulajdonképpen biológiailag beépített „menetrend”, ami irányítja
a változások sorrendjét és kibontakozását.
 A változások időisége függ az érési folyamattól, azonban a környezeti
tényezők lassíthatják vagy gyorsíthatják ezeket a történéseket.
Fejleszthetőség
 Ha fejleszteni akarjuk a gyerek képességeit és gyorsítani fejlődését, akkor
arról a szintről kell kiindulnunk, ahol a gyerek éppen tart.
 A legközelebbi fejlődési zóna kifejezés (Vigotszkij, 1967) arra utal, hogy a
gyereket körülvevő környezet akkor a legtámogatóbb, ha egy lépéssel
éppen az aktuális fejlettségi szint előtt jár.
Életkori szakaszok
 Az egyén fejlődését a köznapi gondolkodásban életkori szakaszokra
bontjuk.
 Piaget: a gyerek gondolkodása nem abban különbözik a felnőttétől, hogy
értelmi képességei másképp szerveződnek.
 Erikson elméletének egyik lényeges állítása, hogy minden fejlődési fázis
Példa
sajátos feladatokat ró az egyénre.
Praktikus az életkori szakaszok használata. Ezek segítségével:
 meg tudjuk nevezni a változások irányát és jellegzetességeit
 jobban megértjük, milyenek általában a gyerekek
 kiemelhetjük a szakaszra jellemző főbb „fejlődési feladatokat”,
 a környezet mely elemei kapnak kiugró jelentőséget
 milyen jellegzetes elakadások köthetők a különböző szakaszokhoz;
 könnyebben értelmezhetjük, ha az egyén valamilyen képesség terén nem
az életkori szakaszának megfelelő viselkedést produkálja;
 kezelhetőbbé válnak az átmenetek jellegzetességei
 Kulturális, társadalmi hatások is befolyásolják
o Természeti társadalmakban a felnőtté válást különböző beavatási
rituálékkal szentesítik
o Nyugati társ.: nem jelölik ki egyértelműen, összemosódik a
serdülőkor a felnőttkorral
Cirkularitás
 A biológiai, a pszichológiai, a társas és a kulturális tényezőket együtt
vesszük figyelembe.
 testi, biológiai szint
 pszichés szint
 szociális szint
 kulturális szint
 A cirkularitás (körkörösség) elve azt jelenti, hogy ezek a tényezők
kölcsönös függésben állnak egymással, szétválaszthatatlanul egymásra
hatnak. Egy adott jelenséget csak a fenti tényezők együttes
figyelembevételével tudunk magyarázni.
 Például egy gyerek iskolai teljesítményét matematikaórán befolyásolják:
 biológiai tényezők (a gyerek kognitív képességei, agyának működési
jellemzői, értelmi fejlettségének szintje, fáradékonysága, stressztűrő
képessége stb.);
 lelki tényezők (a gyerek önmagáról alkotott képe, a
teljesítményhelyzetekhez való viszonya, pillanatnyi hangulata és érzelmi
állapota, szerepléssel kapcsolatos beállítódása, a tantárgy iránti szeretete,
felelősségtudata stb.);
 társas tényezők (a tanár-diák kapcsolat jellemzői, a gyereknek az
osztályában elfoglalt szerepe és helye, családtagjaival való viszonya stb.);
 társadalmi-kulturális jellemzők (a gyerekkorról és a felnőtt-gyerek
viszonyról alkotott felfogás, a pedagógusszakma presztízse a
társadalomban, a tanulás értéke, a társadalom által kínált foglalkozási és
életút-lehetőségek választéka stb.).
Öröklődés vs. környezet  sekélyebb csatorna: érzékenyebbek a tapasztalatokra
 1. A fejlődés menetének meghatározásában hogyan fonódnak össze a  döntési pontok életutunk során
biológiai és a környezeti tényezők? (lsd. öröklés-környezet vita)
 az ember személyisége nem előre meghatározott
 A bűnöző hajlam örökölhető??? Ha IGEN…….
 A személyiségnek csupán az alapjai öröklöttek.
 Ha NEM örökölhető……………

Személyiség és társas kapcsolatok fejlődése

 tudományos gondolkodásban az elmúlt évszázadokban hol az egyik, hol a
másik tényezőt hangsúlyozták
 John Locke (1632-1704) tabula rasa.
 John B. Watson: Környezethangsúlyú felfogás.
 Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829) szerint a fejlődés biológiailag
meghatározott.
 Charles Darwin (18091882) az öröklődés determináló hatása.
 Lombroso (1835-1909)bűnözés és fejdudorok (?!)
Napjainkban: mind a biológiai adottságok, mind a környezeti hatások egyaránt
szerepet játszanak a fejlődésben.
Az öröklés és a környezeti hatások interakciója
 Az öröklött és a környezeti tényezők fejlődésre való hatását igen nehéz
szétválasztani és vizsgálni, olyan szorosan összefonódnak az egyén
életében.
Korai társas kapcsolatok
Waddington, 1957
 Egyes tulajdonságok inkább génvezéreltek, vagyis ezeknél kisebb a
környezeti hatások befolyásoló ereje, míg mások fogékonyabbak a
környezeti behatásokra.
 A csecsemők különböznek egymástól aktivitási szintjük és a környezet
változásaira adott válaszkészégük és ingerlékenységük tekintetében.
o Ezeket a hangulatfüggő tulajdonságokat
temperamentumnak nevezzük. (1950-es évek követéses
vizsgálata)
 A temperamentum alapvető mutatói az érzelmi kiegyensúlyozottság, az
aktivitásszint, a szokatlan ingerek iránti érdeklődés, az
alkalmazkodóképesség, az idegrendszer érzékenysége, ingerlékenység,
reaktivitás (válaszkészség).
 „könnyű” „nehéz” és „lassan felmelegedő” temperamentumú
csecsemők
 Vulnerabilitás: a személyiségnek a sérülékenysége,
 olyan biológiai fogékonysággal születünk, amelyek hajlamossá tesznek
bizonyos megbetegedésekre, másfelől pedig érzékenyebbé tesznek
bizonyos környezeti hatásokra
 2 hónapos kor: szociális mosoly megjelenése (ismerős arcok láttán)
 •3-4 hó: mosoly és gőgicsélés az ismerősökre (De: még az idegeneket is
elfogadják)
 •7-8 hó: idegenekkel szembeni bizalmatlanság megjelenése

 Egyes esetekben (mélyebb csatorna: ábra) a gyerek öröklött hajlamai  •14-18 hó -kb. 3 éves korig: szeparációs szorongás
kanalizáló hatásúak
Kötődés  •biztonságosan kötődő
 Kötődés = a csecsemő azon törekvése, hogy meghatározott emberek  •bizonytalanul kötődő/szorongó-elkerülő
közelében legyen, és hogy biztonságosabban érezze magát mellettük
 •bizonytalanul kötődő/szorongó-ellenálló
 •Mi áll a kialakulás hátterében?
 •Régi elgondolás: anya táplálószerepe miatt alakul ki kötődés (imprinting •Biztosan kötődő: (60-65%)
kacsáknál, csirkéknél)
•Bizonytalanul kötődő –elkerülő: (20%)
•Bizonytalanul kötődő –ambivalens: (10%)
Harlow és Harlow(1969) majomkísérlete
 Végül dezorientált, zavart kategória (Main és Solomon, 1986) (10-15%)
 Két műanya: Szőranya és drótanya.
 FONTOS: szülői válaszkészség, reakció
 Kutatási kérdés: Arra a műanyára csimpaszkodnak-e inkább,
amelyik a táplálékot nyújtja?
Környezeti ingerek szerepe
 Eredmény: egyfolytában a szőranyán lógtak – biztonságot nyújtotta
1. Evokatív (megidéző) interakció: Arra utal, hogy az emberek sajátos reakciókat
 DE, további eredmény: Nem elég az egészséges fejlődéshez: váltanak ki másokból, részben maguk idézik elő környezetük viszonyulását.
 http://www.youtube.com/watch?
v=hsA5Sec6dAI&list=TL1YirxPyNXOko_ImKvhSm5urobrEjdprK
2. Reaktív (visszaható, válaszoló) interakció: Ez a kölcsönhatás forma arra hívja fel
Emberi kötődés: John Bowlby (1950-60’as évek): csecsemőotthonok, a figyelmet, hogy ugyanaz a környezet mindenki számára más.
kórházban ápolt, anyjuktól elszakított gyerekeket figyelt meg.
 Eredményei: ha egy gyermek nem tud a korai években kötődést
kialakítani egy személlyel, akor nem lesz képes felnőttként tartós 3. Proaktív (előreható) interakció: A gyerekeknek, ahogy idősebbé válnak, egyre
kapcsolatokat létrehozni. több eszközük lesz arra, hogy saját maguk alakítsák környezetüket. Egyre inkább
maguk választják meg barátaikat és tevékenységeiket
 Mary Ainsworth (1973): idegen helyzet vizsgálat 12-18 hós gyerekekkel
 Megfigyelték a gyerekek reakcióit anyjuk távozására és visszatérésére.
A fejlődés szakaszai
 http://www.youtube.com/watch?v=QTsewNrHUHU
2. A fejlődést folyamatos változásnak, vagy minőségileg különböző, egymástól
Mary Salter Ainsworth (1913-1999) idegen helyzet kísérlet szétváló szakaszok sorozatának tekintsük-e?
 kísérleti helyzet:  Fejlődési szakasz: progresszív irányba mutató fejlődési periódusok
 • az anya és a gyerek egyedül van a szobában, bejön egy idegen és leül,  •A fejlődési szakaszok sorrendje kötött
majd az anya kimegy, a gyerek egyedül marad az idegennel, majd az anya
visszajön
 • az anya visszatérésére adott reakció a legfontosabb, ennek alapján 3 Kritikus periódus
kötődési mintázatot különböztetett meg:  Pszichés fejlődés esetén inkább szenzitiv periódusról beszélünk
Kognitív fejlődés gyermekkorban
 Jean Piaget
 Alapelve, hogy a fejlődés genetikusan irányított törvényszerűségek
egymásra következő sorozata, amelynek során egyik szakasz sem
maradhat ki
 A megismerés forrása és hajtóereje a cselekvés.
 A gyerek sémákat alkot arról, hogyan működik a fizikai és társas világ.
 A sémák fő feladata a világ jelenségeinek reprezentációja.
 A bonyolultabb sémákat struktúrának nevezte.
 Ha a gyerek új dolgot észlel, megpróbálja már egy létező sémával
megérteni, ez asszimiláció. Ha nincs megfelelő séma, a gyermek átalakítja
a világról alkotott képét, e folyamat már akkomodáció.
 Adaptáció elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él A szocializáció színterei
környezetével  Elsősorban a család
 Az asszimiláció és akkomodáció dinamikus egyensúlyára való törekvés a  A szocializáció már akkor megkezdődik, amikor a még meg nem született
fejlődés egyik fő mozgatója. gyerek.
 atai szerint a kognitív jellegű tudás megszerzésére belső erők hajtják a  A szocializációnak alapvetően két módját különböztetjük meg: az
gyermeket. elsődleges és a másodlagos szocializációt.
 Kialakította sajátos klinikai módszerét, interjúját  Elsődleges szocializációs folyamatnak tekintjük azt az időszakot, mely
 Piaget elmélete a gondolkodás fejlődéséről: Univerzális –konstruktivista életünk első, legmeghatározóbb éveire tehető. Ez minden későbbi
megközelítés képviselője. szocializációs folyamat bázisa. Az elsődleges szocializáció főként a családi-
rokonsági kapcsolatok révén zajlik.
 Az elsődleges szocializáció legfőbb tanulási mechanizmusa az azonosulás.
A gyermeki fejlődés 4 fő szakasza
 Másodlagos szocializáció minden későbbi szocializációs tapasztalat.
 szenzomotoros szakasz (0-2 év)
 Az addig megtapasztalt világ kitágul.
 műveletek előtti szakasz (2-7 év)
 A másodlagos szocializációban is fontos az azonosulásos tanulás, ennek
 konkrét műveleti szakasz (7-12 év)
szereplői azonban már nem magától értetődően adottak, nagyrészt a
 formális műveletek szakasza (12 év után) személy választásán múlik.
 A gyerek a másodlagos szocializációban az ún. generalizált másikkal is
azonosul.
  Az elsődleges szocializáció helyszíneibe tehát beleszületik az egyén,
személyei adottak számára. A másodlagos szocializáció helyeit viszont
már megválaszthatja.
 A fejlődés szempontjából a másodlagos szocializáció legfontosabb
közvetítője az iskola. Ez a színtér a családi-rokoni viszonylatokhoz képest
sokkal hűebben tükrözi a társadalom szerkezetét és szerepeit.
 A családi és az iskolai szocializáció kapcsolata: A gyerekek nagyon
különböző családi háttérrel kerülnek iskolába. A családban tanultak
befolyásolják a gyerek tanuláshoz való viszonyát, az érdeklődését, az órai
aktivitását, az iskola intézményéhez való hozzáállását, a tekintélyek
elfogadását, a feladatvégzését.
Szociális tanulás
 HOGYAN?
 Direkt tanítással és indirekt példamutatással, nyelvi és nem nyelvi
eszközökkel, szóban és írásban, szándékos és nem tudatos módon, egyéni
és intézményesített formában.
 közvetett mód: amikor a gyerek részt vesz a közösség életében, a felnőtt
tevékenységekben
 Közvetetten tanít a tárgyi környezet, és nevelő szerepe van a gyerek által
elcsípett társasági beszélgetéseknek is.
 Közvetlen nevelés : direkt tanítás nyelvi úton.
 Konkrét viselkedést szabályoz: Tiltások, felszólítások, szóbeli utasítások,
 A szociális befolyásolásra való reagálás három szintjét különbözteti meg
Kelman (1973)
1. Behódolás: a jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése motiválja.
2. Azonosulás, identifikáció: érzelmi elfogadáson alapul.
3. Az interiorizáció vagy internalizáció (belsővé tétel): azért követünk
másokat, mert magunk is úgy látjuk helyesnek.
 Utánzás és modellkövetés (megfigyeléses tanulás): A szocializáció során a
gyerek megtanulja, amit tanítottak neki, de azt is megtanulja, amit nem
feltétlenül szándékoztak megtanítani neki.
 A megfigyeléses tanulás mechanizmusai az utánzás és a modellkövetés.
 Feltétele, hogy legyen egy hozzáférhető modell
 Fontos még a motiváció.
Modellek lehetnek: szülők, testvérek, barátok, pedagógusok, sarki fűszeres,
filmsztárok, mesehősök vagy rajzfilmfigurák is.
 A modellkövetés okai közül a legfontosabbak az érzelmi indítékok (a
szeretet, illetve a félelem).

 Ezek általános érvényűek, nem csupán egy konkrét szituációra értendők. Felhasznált és kötelező irodalom

 A direkt tanítás másik formája a jutalmazás és büntetés.  •N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak,
Budapest: Osiris 2. fejezet
 a büntetés, szemben a jutalmazással, szorongást vált ki, valamint a
büntető személy és helyzet elkerülését  •Atkinson-Hilgard(2005): Pszichológia, Budapest: Osiris. 3. fejezet
 a jutalmazó felnőtt a gyereket pozitív érzésekkel ajándékozza meg, és
közelségkereső magatartást vált ki

 Hatalom, és befolyásolás