Természet- és környezetismeret

Definíciók

Ssz Megnevezés Definíció

1 Baktérítő déli szélességi kör, amely a Földön a trópusi éghajlati övet délről
határolja. Azoknak a legdélebbre elhelyezkedő pontoknak az
összességét jelöli, amelyeken a Nap sugarai délben még merőlegesen
esnek a Föld felszínére a téli napforduló idején
2 Déli sark a Föld felületének legdélibb pontját jelöli, mely pontosan a Föld Északi-
sarkának ellentétes oldalán van. A déli sark körül elterülő, összefüggő
terület: a szárazföldje az Antarktisz
3 Délkör - hosszúsági kör; a föld Északi és Déli sarkán átmenő képzelt körök
egyike, amelyek merőlegesek az Egyenlítőre (földrajz)
- az a képzeletbeli kör, mely az Északi- és Déli-sarknak és a
megfigyelőhelyének zenitjén áthalad (csillagászat)
4 Égtájak a természetben való eligazodást segítő irányok. Tájékozódási irány,
illetve pont a látóhatár szélén, amelyet a Nap égbolton látható mozgása,
illetve a Föld mágneses pólusai jelölnek ki. A négy alapvető égtáj:
észak, dél, kelet és nyugat.
5 Egyenlítő - a legnagyobb szélességi kör, amely a földgolyót két egyenlő
félgömbre osztja
- a Föld középpontján át fektetett, a Föld tengelyére merőleges
képzeletbeli síknak és az égnek a metszési vonala (csillagászat)
6 Északi sark a bolygó legészakibb pontja, az északi sark körül elterülő, összefüggő
terület; Jeges-tenger és szigetei (Arktisz). A Földrajzi Északi-sark a
lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a
találkozásánál, fix pontnak tekintjük
7 Évszak - az évnek olyan, több hónapból álló szakasza, melynek időjárása a
többi szakaszétól jellegzetesen különbözik (tavasz, nyár, ősz, tél)
- négy szakasz egyike egy éven belül, amelyeket a napfordulók és
napéjegyenlőségek határolnak
8 Földgömb a Földnek, mint égitestnek kicsinyített gömb alakú térképe, amelyen a
hosszúsági és a szélességi körök hálózata is föl van tüntetve
9 Geocentrikus csillagászati-kozmológiai tan, amely szerint a Föld mozdulatlan,
világkép középpontja azonban nem esik egybe a csillagok és a bolygók
mozgásának középpontjával (Ptolemaiosz)
10 Heliocentikus kozmológiai tan, amelyben a mozdulatlan Nap a középpont; és egyben a
világkép csillagok és bolygók mozgásának a középpontja is (Kopernikusz)
11 Horizont látóhatár; az a vonal, ahol az ég a távolban találkozni látszik a földdel.
12 Idő az anyag mozgásának, a világban észlelhető változásoknak a létezési
formája: a térrel együtt az anyag mozgásának objektív mértéke
(filozófia)
13 Időmérés - az idő múlásának, telésének valamely erre alkalmas eszközzel,
szerkezettel (órával) történő mérése
- az időnek egységes szakaszokra (évekre, hónapokra, napokra,
órákra) való felosztása
14 Makett, modell - minta, mintakép
- ábrázolt személy (művészetek)
- a valóság absztrakt mása, egyszerűsített, lényegkiemelő torzítása
(természettudomány)
15 Mérés - egy jellemző pontos megállapítása, összehasonlítása egy
meghatározott egységgel, és az összehasonlítás eredményének
kifejezése számokban
- igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás
16 Méretarány térképészeti ábrázolási viszony, az az arány, amely megmutatja, hogy a
(kisebbítési mérték) térképen valamely távolság hányszor kisebb a térképen, mint a
valóságban
 Természet- és környezetismeret
Definíciók

17 Mérsékelt éghajlati a mérsékelt éghajlati övezet északon az északi sarkkör és a Ráktérítő,

övezet délen a déli sarkkör és a Baktérítő között húzódik, vagyis a térítők és a
sarkkörök között. A mérsékelt övben a napsugárzás beesési szöge és a
besugárzás időtartama tág határok között változik. Az éghajlati elemek
változékonysága nagy, illetve a ki- és besugárzás is aránytalanul oszlik
el. Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi, évi
középhőmérséklet: 0-20 °C között mozog.
18 Napnyugta a Nap lebukása az égboltról, ahogy a látóhatár alá kerül. Nyáron
gyorsabban bekövetkezik, mint télen, mert meredekebb a Nap útja az
égen. Napnyugta idején a nap korongja vöröses színű lesz.
Sötétedés ideje, amikor a természetes világosságot adó Nap a nyugati
látóhatár alá bukik; napszállta.
19 Napóra más néven gnómon: a nap járását megfigyelő eszköz, a legősibb
időmérő. A testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint
alakul – az árnyék napkeltekor hosszú, délben a legrövidebb (észak felé
mutat) és napnyugtáig ismét hosszabbodik. Dec. 22 – jún. 22:
fokozatosan rövidül; jún. 22 – dec.22: fokozatosan hosszabbodik
20 Naptár - az időbeli tájékozódás eszköze, absztrakt viszonyítási rendszer
- mezőgazdasági munkák szervezése végett jött létre
- Gergely naptár (gregorián naptár): a ma érvényben lévő
legelterjedtebb naptár, Jézus születéséhez igazodik; 1952. október
4.-én lépett életbe, de a következő nap október 15.-e lett
21 Nulladik hosszúsági a hosszúsági körök kiindulópontja, amely London egyik külvárosán,
kör (Greenwich) Greenwichen fut keresztül. Az itteni csillagvizsgálótól indul a
hosszúsági körök fokainak jelölése. Ettől a körtől keletre és nyugatra
180-180 fokig számozzák a hosszúsági köröket. A 0 fokkal jelzett kezdő
kör nyugati és keleti félgömbre osztja a Földet, így a
helymeghatározásnál nyugati, illetve keleti hosszúságról beszélünk attól
függően, hogy a kezdőkörtől nyugatra, vagy keletre helyezkedik el a
földrajzi képződmény
22 Ráktérítő északi szélességi kör, amely a Földön a trópusi éghajlati övet északról
határolja. Azoknak a legészakabbra elhelyezkedő pontoknak az
összességét jelöli, amelyeken a Nap sugarai délben még merőlegesen
esnek a Föld felszínére a nyári napforduló idején
23 Sarkcsillag más néven Polaris, amelynek legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy míg a
többi csillag az éjszaka folyamán elmozdulni látszik, addig ez egy
helyben áll látóhatárunk ugyanazon pontja felett, ahol szürkületben
felbukkant. Mivel a Föld forgástengelye a Sarkcsillag felé mutat, ezért
az nem mozdul odébb. A Polaris a Föld északi pólusa felett található.
Éppen ezért nagyon alkalmas az északi irány kijelölésére. Az emberek
ezt régóta tudják és használják tájékozódásuk során. Fizikailag sárga
színű óriáscsillag, amelynek burkai periodikusan összehúzódnak és
kitágulnak
24 Szélességi kör az Egyenlítő és a Föld két sarka között képzelt és az Egyenlítővel
párhuzamos 90-90o kör
25 Térkép egy terület kicsinyített síkbeli ábrázolása; rajz, amely a Föld egy
részének vagy területének felszíni tagolódását, domborulatait és részeit
ábrázolja egységesen megállapított jelek és meghatározott arányú
kicsinyítés segítségével