Meggyőzéstechnika

7. előadás
III. Vitázás, érvelés, kérdezés
Zemplén Gábor
Rövid összefoglaló: kurzus 1. fele
• Kommunikáció kiemelten vizsgált
szempontjai: üzenet - cselekvés - ‚közeg’
• Pszichológiai alapok
• Külső - belső reprezentációk
• Attitűdök
• Heurisztikák (<-> hibák, Wason teszt) Hatékonyság Interakció

• Retorika
Komplexitás Önjavítás
 ÓRA Bevezető 2 3 Sz1 4 5 6 Sz2 (Forrai Gábor)
Téma Mekkora Hogy működünk? Hogyan lehet meggyőzni?
Kinek? Hogy szokták?
tárgy?
Kommunikáció Mi egy technika? Szociálpszichológia Cialdini elvei

Szituáció, Ágens, Szociálpszichológiai Kognitív és affektív

Külső Befogadó Közlő előítéletek
Folyamat alapelvek meggyőzés
sokcsatornás
Belső Retorika elfogultságok attitűdváltozás kognitív út Egyoldalú meggyőzés
feldolgozás
korlátozott közönségre szabott Felületes (heurisztikus)
VUCA torzítások Kétoldalú meggyőzés
racionalitás üzenet periférikus út
evolúciós Alapos (szisztematikus)
kulturális beágyazottság
beágyazottság központi út
Eszközök alkalmazott
Megfigyelés Hatásosság Éthosz/Páthosz/Logosz Beágyazott utasítások Oksági attribúció Racionalizálás kognitív disszonancia
szociálpszichológia
Az attitűdök
Elemzés Reprezentációk Stílus/Szerkezet Mindfulness Egyensúlymodellek Önmeggyőzés
funkciói
Gyakorlás Információ-terjedés Toposz/Sztászisz Megfigyelési Naplók Heurisztikák
Visszajelzés Keretezés
Technikák Befolyásolás
Keretezés -perspektíva ÉÉÉÉSzel kommunikálni Megfelelési torzítás ajtóba tett láb Csak itt és most
formái
Alapvető Cialdini elvei
Wason-teszt Kontextushatások Cialdini hat elve Stresszkezelés Szám, %, esély Alvóhatás - beoltás
attribúciós hiba részletesebben
rögzített viselkedési
Újítás/hibridizáció Kognitív / emotív jelentés választendenciák Klasszikus kondicionálás
minták
Pletyka és etikus
BEAT
kommunikáció
Álláshelyzetek - Gyakorlat-
Példák Tulipán, Norton 17. Sz. Ízlés-ízlelés A csirkány
típusok
 Rövid összefoglaló: kurzus 2. fele
7 8 Sz3 9 10 Sz4 11 12 Sz5
Helyzet-észlelés és kihasználás Racionális meggyőzés Szituáció- és technika-érzékenység Összefoglaló
Érvelés, vitázás, kérdezés Vitaelemzés 1 Logika - Dialektika Vitaelemzés 2 Kommunikációtudomány
Vitahelyzetek, Pluszpont (1. Pluszpont (2.
Pragmatika Wason-test Racionális vita Krízis-keretezés Társadalom Vizsgakérdések
kérdések pluszfeladat) pluszfeladat)

• Vitahelyzetek, kérdések
• Érvelési eszközök (termék és folyamat) Hatékonyság Interakció

• Pragmatikai, logikai alapok

• Dialektika
Komplexitás Önjavítás

• Kríziskommunikáció
 Logika Dialektika Retorika

érvrekonstrukció alapfogalmak
érvszerkezetek
kimondatlan elemek elemzési
szempontok
formális dialógusok/viták típusai
kijelentéslogika 4 szoba: a VKF folyamata toposzok
kategorikus a racionális vita jellemzői Sztászisz
szillogizmusok

informális pragmadialektikai [válságkomm.]

oksági szabályok
analogikus stb.
következtetések
fallációk (érvelési hibák)
Térkép (Forrai Gábor alapján) kérdések és kérdőívek
A kommunikáció kiemelten vizsgált
területei az órán
• Interakció
• Hatékonyság
• Vitázás
• Érvelés
• Kérdezés
Cél Folyamat

Visszahatás Visszahatás
szervezetre egyénre

• Komplexitás • Önjavítás
 • Képek, hangok
‚Reprezentáció’
• Multimediális

• Szerkezet
‚Szöveg’ • Hatás
• Használat

• Non-verbális ~
‚Beszéd’
• Sok csatorna

1 Vitahelyzetek
• Tömegtájékoztatás

Hogyan tudjuk hol állunk? Nyilvános • Szervezeti komm.

• Marketing
• Vita-tárgyalás
Társas • Érvelés-meggyőzés
• Üzleti komm.
• Döntés, heurisztikák
Belső • Kognitív disszonancia
• Stressz, hitelesség
A vita
A vita konfliktus szituáció: nézetek, álláspontok, érdekek és érzelmek
ütköznek. A vita típusát a domináns konfliktus határozza meg. A meggyőző
vitára az álláspontok ütközése a jellemző, de az embernek a
meggyőződéssel vallott nézeteihez érdekei is fűződhetnek (ugyanakkor
bizonyos érdekek elősegíthetik bizonyos nézetek kialakulását).

• A meggyőződés, amely az embert racionális szempontból az

álláspontjához fűzi, rendszerint egyben érzelmi viszonyt is jelent.
Szeretjük a gondolatainkat, mi találtuk ki, büszkék vagyunk rájuk, vannak
kedvenc "rögeszméink". Gyakran személyes elkötelezettségek sora kapcsol
egy-egy állásponthoz bennünket.
 A viták elemzése
A viták elemzésének klasszikus megközelítései
Az érvelésekkel a klasszikus felosztás szerint három - egymással érintkező – terület
foglalkozik: a logika, a retorika és a dialektika , de ide kapcsolódik az érvelési hibák elemzése is.

• Hagyományosan a dialektika szűk közösségeken belüli vitahelyzeteket vizsgál, ahol

közösen elfogadott szabályrendszer ("racionalitás") érvényesül, míg a retorika beszédeket
elemez, és azt vizsgálja, hogy adott (gyakran igen heterogén) közönség és téma esetén milyen
meggyőző érveket lehet találni.
• A logika ezzel szemben nem a kommunikáció elemzésére, hanem a biztos ismeretek
megszerzésére szolgál. Emiatt az élőnyelvi vitahelyzetek elemzéséhez a logika általában nem
elégséges, azonban sok megközelítés számára elengedhetetlenül szükséges.
• Szintén fontos megközelítésmódot ad az arisztotelészi Szofisztikus cáfolatok hagyományát
követő érvelési hiba tipológia . Egy adott érvelési lépés (toposz) akkor számít érvelési
hibának, ha bizonyos szerkezeti jellemzőkkel bír
A főbb vitatípusok táblázatos összefoglalása
A vita típusa Kiinduló konfliktus Módszerek, eszközök Cél

Veszekedés Érzelmi feszültség A személy támadása A partner „kikészítése” legyőzése, a

feszültség levezetése // Győzelem

Törvényszéki Rivalizálás Minden a dramaturgi A semleges (egy, a vitában részt nem

tárgyalás szabályai szerint vevő) fél jóindulatának elnyerése
megengedett eszköz

Racionális vita Véleménykülönbség Bizonyítás és kritika Az igazság kiderítése, a helyes

érvelések segítségével álláspont megtalálása.
Tudományos Az igazolás hiánya Tudásra épülő érvelések Tudományos bizonyítás, vagy cáfolás
vita Állítások igazságértékeinek
eldöntése/megváltoztatása

Egyezkedés / Érdekütközés Alkudozás A felek számára elfogadható

Tárgyalás kompromisszum kialakítása
A veszekedés típusú vita
A veszekedés típusú vitában a felek célja, hogy saját indulataikat
levezessék, és a másik fölé kerekedjenek. Gyakori az agresszív
személyes támadás, az érzelmek és indulatok hevessége, a
fenyegetés és a mindenáron való győzni akarás.
Bár látszólag érvek is elhangzanak, a racionalitásnak és a
logikának kevés helye van az ilyen vitákban.
• A veszekedést háztáji tapasztalatainkból mindannyian ismerjük. A férfi-
nő közötti féltékenységi jelenet, vagy az a helyzet juthat eszünkbe,
amikor a munkahelyén kimerült, felbosszantott, megalázott szülő
hazamegy, és valami jelentéktelen semmiség miatt hevesen és
aránytalanul leszidja a gyermekét vagy az élettársát.
A törvényszéki tárgyalás típusú vita
Az ilyen viták menete gyakran szabályozott, a vitatkozó felek feladata világos, és a
vita eredményét egy harmadik, ideális esetben, teljesen semleges fél értékeli.
A felek célja, hogy a bíró (esküdtszék) szerepét betöltő harmadik felet (feleket) a
maguk pártjára állítsák, hiszen az dönti el, hogy ki nyerte a vitát.
Ezért az ilyen vitában a racionális eszközökön kívül előfordulhat személyeskedés,
pszichológiai nyomásgyakorlás, manipuláció, és a retorikai hatásosság sokszor az
erős érvelések ellenében kap elsőbbséget.
• A törvényszéki vitákhoz hasonló dramaturgiára épülnek a televíziós viták, az
értekezleteken, bizottságokban és egyéb döntéshozó fórumokon zajló nyílt viták,
sőt a választási kampányok és gyakran a reklámok is. Ilyenkor a közönség tölti be
a bíró szerepét, amely azonban - mint például miniszterelnökjelöltek vitája esetén
- gyakran már előre kialakított állásponttal rendelkezik.
Az egyezkedés / tárgyalás típusú vita
Egy tárgyalás során a feleket az érdekeik vezetik, és a vita érdekeiknek megfelelő lezárását
egyezkedés/alkudozás segítségével próbálják meg elérni.
Az alkudozás során a felek bizonyos engedményeket tesznek bizonyos előnyök fejében.
Ellentétben a meggyőző és a tudományos vitával, a vita nem az állítások igazsága vagy
megalapozottsága körül forog. A logika és a bizonyítás nem lényeges.
A felek célja, hogy növeljék a nyereségüket (csökkentsék a veszteségüket). Ideális esetben
ezt a felek a dialógus során, lehetőleg az elején, nyilvánosságra hozzák, és nem akarják a
semlegesség, az objektivitás vagy az érdekmentesség látszatát kelteni.

A vita bevallott célja, hogy jó üzlet köttessen. A tárgyalás csak akkor eredményes, ha
mindkét fél számára elfogadható kompromisszum születik. A vita végére kialakuló
konszenzus az eredményesség alapvető feltétele.
A racionális vita
A vita harmadik alapvető típusa a racionális vagy érvelő vita, ahol a két fél
eltérő állásponttal rendelkezik, amelyet közösen elfogadott érvelési normák és
bizonyítékok alapján, erős érvekkel akar partnerével elfogadtatni.

A véleménykülönbség sokféle lehet.

• Ha témánk az állatokról emberre terjedő kórokozók veszélyességének megítélése:
• Van-e olyan vírustörzs, amelyből a madárinfluenza emberről-emberre terjedő változata kialakulhat?
• Közvetlen veszélyt jelentenek-e a madárvírusok az emberre?
• Várható-e nagy, milliókat elpusztító állatokról emberre terjedő járvány a következő időszakban?
• Hogyan védhető meg az ember az állatokról emberre terjedő járványos betegségektől?
• Ezek a kérdések ugyanabban témában egyre általánosabbak, és így egyre kevésbé világos, hogyan jutunk
megoldásra; mi az, ami közelebb visz hozzá, és mi az ami nem; valamint, hogy mi számít megoldásnak, és
mi nem.
Néha a probléma világos megfogalmazása, az eldöntendő kérdés és a lehetséges
döntési alternatívák is csak a vita eredményeként állnak elő.
• A pontos, jól körülhatárolt kérdés jelentős előzetes tudást igényel, amivel a döntési folyamatot vagy a beszélgetést
megelőzően nem rendelkezünk. Ilyenkor az információhiány következtében túl általános a kérdés.

A racionális viták fő célja nem a győzelem vagy akár a véleménykülönbség minden áron történő
eldöntése , hanem a véleménykülönbség feloldása, amikor a felek közösen belátják, hogy az adott
kérdésben milyen álláspontot fogadjanak el közösen.
• Sokszor nem sikerül egymást meggyőzniük a feleknek, és a véleménykülönbség nem kerül feloldásra, de ennek
ellenére a racionális vita nem haszontalan: egyrészt, már az is eredmény, hogy a résztvevő felek saját álláspontjai és
azok rejtett előfeltevései, következményei nyilvánvalóvá válnak, másrészt legalább az kiderül, hogy a vita során a
kérdés nem eldönthető, ami megváltoztathatja az álláspontok bizonyosságába vetett hitet.
• Ilyenkor is tanultunk a vitából: világosabban látjuk, mi a helyes álláspont az adott témában, és melyek a lehetséges
ellenvetések, problémák. A másik álláspontjának megváltozása vagy a vita végére kialakuló konszenzus nem
feltétele az eredményes vitának.

A racionális vita célja ugyanis az igazság kiderítése, a helyes álláspont

meghatározása. Az igazsághoz, a helyes állásponthoz pedig akkor is közelebb
kerülhetünk, ha nem alakul ki egyetértés.
Érvelés a racionális vitában

Az érvelés során az érvelő kiindul abból a

feltételezésből, hogy véleménykülönbség van közte
és a másik fél között.

Az érvelő ismerteti a kiinduló állításokat

(propozíciók), amelyeknek igazolniuk kell az érvelő
álláspontját.

Az érvelő megpróbálja meggyőzni a másik felet,

hogy álláspontja elfogadható.
 Kétféle vitaszituáció
1. Szimmetrikus vita
• Mindkét fél képvisel valamilyen
álláspontot. Ezek az álláspontok
részben vagy egészben
ellentmondanak egymásnak.
• A szerint megengedhető az abortusz, B
szerint tiltani kell az abortuszt.
• Mindketten állítanak valamit. A
racionális vita szabályai szerint
mindkettőjüknek érvelniük kell saját
álláspontjuk mellett.
2. Aszimmetrikus vita
• Az egyik fél állít valamit, a másik
viszont nem állítja az ellenkezőjét, csak
azt, hogy nem tartja elegendőnek vagy
elfogadhatónak az állít mellett felhozott
érveket.
• A szerint vannak földönkívüliek. B szerint A
nem hozott megfelelő bizonyítékokat amellett,
hogy vannak földönkívüliek, bár B nem állítja
határozottan azt, hogy nincsenek
földönkívüliek.
• Ilyenkor egy állító és egy szkeptikus
vitatkozik. Itt annak kell bizonyítani
állítását, aki állít, a másiknak elég
kritizálni az előadott érvelést.
• Ügyész-ügyvéd büntetőperben, opponens és
doktorjelölt vitája a doktori dolgozatról,
sajtóinterjúk
A tényfeltáró vita
A racionális vita definíciójából az következik, hogy a felek megegyeznek abban,
hogy pl. mit tekintenek bizonyítéknak, ill. mit fogadnak el érvnek - de ennek nem
kell megegyeznie a közösségileg elfogadott normákkal vagy tényekkel.
• A két fél bármilyen, egy kívülálló számára irracionálisnak tűnő állításokat is
felhasználhat a vitában bizonyítékként, feltéve, hogy ők ketten elfogadják azokat.
• A racionális vita egyik alesetében, a tudományos (tényfeltáró) vitában a felek csak
olyan premisszákból indulhatnak ki, amelyek az adott tudományág kritériumait
figyelembe véve jól megalapozottak, szilárd bizonyítékokra épülnek, maguk is
megbízható tudásnak számítanak. A tudományos vita célja, hogy a felmerült
állításokról, javaslatokról (hipotézisekről) kiderüljön megbízható, tudományosan
elfogadható tudásnak számítanak-e.
Racionális vitában
Az álláspont megnevezése
Az álláspont elfogadásának jelzése
Az álláspont elutasításának jelzése
SEMLEGES
(oldja a személyek közti
konfliktust)
Az az álláspont, mely szerint…
Megalapozottnak tűnik az, hogy…
Alaposan megvizsgálva vitatható,
hogy….
ÉRZELMI TÖLTET, HATÁROZOTT
ÉRTÉKELÉS
(fokozza a személyek közti
konfliktust)
A te álláspontod.
Az én álláspontom.
Az az igazság, hogy…
Szerintem…
Igazam van abban, hogy….
Az én álláspontom helyes…
Tévedés az, hogy…
Elfogadhatatlan az, hogy …
Az a képtelenség, hogy…
A vitahelyzet elemzése (haladóknak)
A fenti osztályozás nem merev
-> Kevert vitahelyzetek, változó vitahelyzetek
-> A felek céljai is megváltozhatnak!

A vita elemzésekor egyéb szempontok alapján is elemezhetünk

• Társas játszmák (milyen szerepekben vannak a vita különféle szakaszaiban
a felek? Pl. Berne – tranzakcióanalízis) -> epizodikus kultúra!
• „Fegyverkezési verseny” a vita szakaszaiban milyen elemeket vesznek át
egymástól a felek (érveléssémák, analógiák, pozicionálás, stb.). ->
mimetikus kultúra (pl. kaméleon-hatás)
• Pozicionálás és újrapozícionálás a folyamatban -> ‚álláspont’ – ‚
Választási kampány
• Elsősorban törvényszéki tárgyalás típus
• A demokrácia-felfogástól függően racionális vita típus is
megjelenik
• A választót nem manipulálni akarjuk, hanem felkészíteni, hogy jól
döntsön az ország vezetőiről.
• Veszekedés típusú elemek is (a vitatér lehatárolása)
• Tárgyalási szituáció (koalíciós tárgyalás, legyen-e m.e.-jelölti
vita)
Walton négylépéses módszere az érvelések értékelésére
(a dialógus-tipológia kapcsolása az érvelési sémákkal).

1. azonosítani az érvelést. Ez az a lépés, ahol meghatározzák a

premisszákat és a konklúziókat – ennél a résznél az érvelési sémák
lehetnek hasznosak.
2. azonosítani a párbeszéd kontextusát. Ez a dialógus-tipológiát
érinti: „Mi a kezdeti szituáció?”, „Mi a cél?”.
3. azonosítani a bizonyítási terhet: „Mi a bizonyítás terhe?”,
„Deduktív, induktív, vagy vélelmezett az érvelés?”.
4. értékelni a konkrét kritikát, mint például a relevancia-
problémákat és az érzelemre apellálás kérdéses használatát.
2. Bevezetés az érvelésekbe
 Mi is az az érvelés?
Kettős cél: meggyőzés (attitűdváltoztatás) és igazolás
• Egy állítás alátámasztása: mi és hogyan növeli (vagy csökkenti) egy
kijelentés elfogadhatóságát
• Közönség: Nem konkrét célközönség, hanem lehetőleg „bárki”:
idealizált racionális hallgatóság*
• Eszköz: kijelentések valahogyan elrendezett sorozata: ha elfogadunk
bizonyos kijelentéseket, akkor el kell fogadnunk az alátámasztandó
állítást is. (Miért? Mert így „logikus”)
• Érv(mai óra): kijelentések olyan sorozata, amellyel egy állítás általános
elfogadhatóságát akarjuk növelni
 Igazolás és/vagy meggyőzés
Érvelések elemzése milyen Mi az igazság? Mit tegyek / cselekedjek?
kérdésre keres választ Mi a helyes álláspont? Hogyan döntsek / válasszak?
Mi a jól védhető álláspont?

Milyen cél alapján? / Mit tekint igazolás attitűdváltozás (intenzitás-

az érvelések funkciójának? változtatás, létrehozás,
megváltoztatás +/-)

Milyen területek foglalkoznak logika és informális logika, ill. retorika (Ar.), marketing,
ezzel a szemponttal? egyéb argumentációelméletek meggyőzéspszichológia

Az érveléseket milyen erősség / érvényesség hatásosság

szempontból vizsgálják? (helytállóság)

normatív, kontextusfüggetlen ált deskriptív, kontextusfüggő

Az erősség
A jó döntéseket nem hatásos, hanem "jó", vagy "erős" érvek
alapján akarjuk meghozni.
• Egy érv akkor erős, ha jól tudja megalapozni döntéseinket.

Az érvelés erőssége független attól, hogy ki kit próbál

meggyőzni, így az erősség mezőfüggetlen kritérium, amelyet a
szakemberek (például ezt az órát hallgatók és értők) hivatottak
eldönteni.
 Logika Dialektika Retorika

érvrekonstrukció alapfogalmak
érvszerkezetek
kimondatlan elemek elemzési
szempontok
formális dialógusok/viták típusai
kijelentéslogika 4 szoba: a VKF folyamata toposzok
kategorikus a racionális vita jellemzői Sztászisz
szillogizmusok

informális pragmadialektikai [válságkomm.]

oksági szabályok
analogikus stb.
következtetések
fallációk (érvelési hibák)
Térkép (Forrai Gábor alapján) kérdések és kérdőívek
Egy érvelés akkor erős, ha
premisszái jól megalapozzák
a konklúziót
Kivétel: egyes érvelések, bár
megalapozzák a konklúziót,
mégsem tekinthetők erősnek,
ha
• Semmitmondóak:
• P1 Nagyon izgalmas ez az óra.
• Vagy nagyon izgalmas ez az
óra, vagy nem.
• Körkörösek
- Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte tőle.
- Iszom - felelte gyászos képpel az iszákos.
- Miért iszol? - kérdezte a kis herceg.
- Hogy felejtsek - felelte az iszákos.
- Mit? - tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta.
- Azt, hogy szégyellem magam - felelte az iszákos és lehajtotta a
fejét.
A kis herceg szeretett volna segíteni rajta.
- Miért szégyelled magad? - kérdezte.
- Mert iszom - vágta el a további beszélgetést az iszákos, és
mélységes hallgatásba süllyedt.
A kis herceg meghökkenve szedelőzködött.
"Bizony, bizony - gondolta út közben -, a fölnőttek rettentően
furcsák."
– A mi rabbink megsúgta nekünk, hogy sábeszkor magával az Örökkévalóval szokott kártyázni.
– Nü, és biztosan nem hazudik az a ti rabbitok?!
– Csak nem gondolod, hogy az Örökkévaló leülne kártyázni egy hazuggal!?
(Wiki)
Érvelésséma: ad-e garanciát?

Konklúzió

Lehetséges premisszák
Toposz / Move
Felhasznált Érvelésséma
premisszák • Garancia • Garancia
Álláspontok megfogalmazása és a Toulmin séma
Stephen Toulmin a jogi érveléseket veszi alapul argumentációs
modelljének kialakításához
• Toulmin, S. E. 1958. The Uses of Argument. Cambridge: Cambridge UP.

Az érvelő valamilyen általánosan elfogadott tényt (data, D) használ fel

az álláspont (conclusion, C) igazolására.

A kérdés: indokolja-e a tény az álláspont elfogadását.

D – (Q) – C
A kapcsolatot az – általában implicit – biztosíték (warrant, W) teremti I I
meg, ami esetenként további – explicit – támogatást (backing, B) kap. W (R)
I
B
A beszélő már beépíthet minősítést, gyengítést (qualification, Q), vagy
akár szűkítést (restriction, R)
Egy példa: Toulmin-séma
Gabesz igaz magyar (C), hisz kaposvári (D).
D–Q–C
Ha nem hiszitek, hát azért, mert a kaposváriak
I I
magyarok (W), és K. a Magyar Köztársaság
W R városa (B).
I De persze nem tuti biztos ez (Q), mert lehet, hogy
B Gábor a Marsról, a Vörös bolygóról származik
(R1), vagy Skóciából települt be (R2).
D – data – tény
Q – qualification – minősítés
C – conclusion - álláspont
W – warrant – biztosíték
R – restriction - szűkítés
B – backing - támogatás
A hatásosság
Retorikai megközelítésekből kialakult elemzési szempont azt vizsgálja, hogy
mikor és milyen módon hatásos egy célközönség meggyőzésére egy
megnyilatkozás.
• Más érvek hatásosak egy tudományos vitában, mint egy politikai
gyűlésen.
A hatásosság tehát a kommunikációs helyzettől függ, és csak az érvelés
vizsgálatával nem tudjuk megítélni, hogy milyen mértékben hatásos egy
érvelés.
• Más-más közegben más-más érvelés lehet hatásos, így ez a szempont nem
mezőfüggetlen, nem tud általános kritériumokat megadni érvelések
értékelésére.
 Logika Dialektika Retorika

érvrekonstrukció alapfogalmak
érvszerkezetek
kimondatlan elemek elemzési
szempontok
formális dialógusok/viták típusai
kijelentéslogika 4 szoba: a VKF folyamata toposzok
kategorikus a racionális vita jellemzői Sztászisz
szillogizmusok

informális pragmadialektikai [válságkomm.]

oksági szabályok
analogikus stb.
következtetések
fallációk (érvelési hibák)
Térkép (Forrai Gábor alapján) kérdések és kérdőívek
 A retorikai meggyőzés eszközdimenziói

Éthosz: „a személyiség lenyomata a

beszédben”
→ a beszélő hitelessége/karizmatikussága
Páthosz: „a beszéd lenyomata a
hallgatóságban”
→ érzelmek keltése, személyes viszony a
témához
Logosz: maga az üzenet, a mondanivaló
Introduction to College Writing at CNM >
Part 5: Argumentative Writing, Ch 26.

• Nem elválaszthatóak: együtt érik el a kívánt

hatást
Stratégiai manőverezés (az alapok)
Kommunikációs helyzetekben MINDIG
van valamilyen mozgástér
• A lehetséges lépéseink ELTÉRNEK abban,
• Hogy mennyire erős érveket használnak
(igazolási funkció)
• Hogy mennyire hatásos an kommunikálunk a
célközönség felé (attitűdváltoztatási funkció)

A stratégiai manőverezés a hatásosságot

próbálja maximalizálni az erősség
gyengítése nélkül
 Nemcsak szabad, hanem ajánlatos is
megfelelően manőverezni a viták során
A stratégiai manőverezés olyan részvételt jelent a vitahelyzetben,
ahol szempontként megjelenik a saját álláspont "győzelme" is.
Optimális esetben ez csak annyit jelent, hogy az erős érveket a lehető
leghatásosabban fogalmazza meg a résztvevő. Gyakran azonban az
egyik cél a másik rovására jelenik meg.

Ha erős érveket, de nem meggyőzően használ a valaki,

úgy csak saját álláspontját gyengíti, és nem követ el
klasszikus értelemben érvelési hibát.
Ha azonban a győzelem érdekében gyenge érvet
erősnek tűntet fel, és háttérbe szorítja a
véleménykülönbség feloldását, úgy az "érvelési
hibának" tekintendő.
Érvelési hiba = hatásos, de nem erős (kb.)
Viszonylag gyakran előforduló érvelési mintázatok,
amelyek nem érvényesek vagy erősek, de igen gyakran Hatékonyság Interakció
képesek meggyőzni a hallgatókat/olvasókat.
Valamilyen okból hajlamosak vagyunk ezeket jó érvekként
elfogadni, holott jellemzően félrevezetnek bennünket – és Komplexitás Önjavítás

így alkalmasak arra is, hogy visszaéljenek velük, és

manipuláljanak bennünket a segítségükkel.

• Ezért egyes szituációkban különösen fontos lehet, hogy

felismerjük azokat az érveket, amelyek kritikátlan
elfogadása könnyen megtéveszthet bennünket.
 4.9.3. A bizonyítási kényszer áthárítása
Zsuzsa: Hallottad, hogy Edit ott akarja hagyni a munkahelyét? Tiszta
idióta!
Léna: Szerintem nagyon is helyes döntés lenne a részéről.
Zsuzsa: Ugyan, mondd már, mégis mitől lenne ez a döntés helyes?
Léna: Már mitől ne lenne az?

• Mit gondolsz? Melyiküknek van igaza és miért? Mi szól amellett,

hogy Zsuzsa, és mi szól amellett, hogy Léna kell bizonyítsa az
igazát?
 Ad baculum - bunkó-érv
(4.9.10.2. Érzelmekre apellálás)
Az érvelő fenyegetéssel próbálja meg befolyásolni ellenfele véleményét.
Az érv elnevezése nem azt tükrözi, hogy az ilyen ember bunkó lenne, hanem azt, hogy mintegy
bunkóval – a latin eredetiben pálcával – fenyegeti a másikat.)
-> hatása: nehezedik a hibát elkövetőnek ellentmondani, alternatív álláspontot felvenni
(->>miközben nincs alátámasztva elég erős érvekkel a pro álláspont.)
Durva eset: tettlegességgel való fenyegetés.
A fenyegetés rejtett -> a fenyegetett észre sem veszi, hogy nem tiszta észérvek alapján
alakította ki véleményét.
• „csakis úgy úszhatjuk meg a helyzetet, ha összezárunk” -> lehet – jogos vagy jogtalan
– aggodalomra apellálás is, de lehet burkolt célzás arra, hogy aki nem zár össze
velünk együtt, annak keresztbe fogunk tenni.
• „Csak a hülye nem látja be…”
• A csinos, sikeres, magabiztos harmincasok örömmel választják a függetlenséget, a
szingli életformát. (MT)
3. Kérdések
Tartalom
Kérdések szerepe, funkciója
Választípusok
Kérdések típusai
Hibás kérdések
• Túl általános kérdés
• Agresszív kérdés
• Komplex kérdés
• Túl sokat állító kérdés
• Hipotetikus kérdés
Veszélyes kérdések kezelése
A vitákban gyakori eszköz
Meghatározza a válaszadó
mozgásterét
➢a kérdés meghatározás is
Az egyik legerősebb érvelési eszköz
• A mellettünk szóló/ a másik ellen szóló
legerősebb érvből érdemes indítani
• Nem szabad engedni, hogy figyelmen
kívül hagyják a kérdésünket
A választ is figyelni kell
1. példa
• Törvénytisztelő polgár
filmrészlet
• (32:24-35:15)

https://youtu.be/HboDUkWpblw?t=1950
 Választípusok
A választ értékelni is kell (a kérdés grammatikájának függvényében)

• Egyenes/direkt válasz
A kért információt tartalmazza

• Indirekt
A kért információ egy részét tartalmazza

• Mellébeszélés
A válasz nem a kért információt tartalmazza

Ha nem kapunk választ, fel kell hívnunk erre a figyelmet és újra feltenni a
kérdést
2. Példa
• Best of Paxman:
http://www.youtube.co
m/watch?v=sCo7qbzE
X3c
• (2:30-4:18)
Választípusok
„Milyen programok lesznek az esküvő napján?”

• Egyenes válasz
Reggel fodrász, kozmetikus, aztán fotózás, majd a házasságkötő
teremben boldogító igen, aztán családi vacsora (+ nászéjszaka).

• Indirekt válasz
Hát kimondjuk a boldogító igent a házasságkötő teremben.

• Mellébeszélés
Nem hiszem el, hogy te is ezt kérdezed! Mégis mi lenne? Majd meglátod
a meghívóban, nemsokára elküldjük.
Kérdéstípusok
• Eldöntendő kérdés
Bevállalja?
→ Igen./ Nem.

• Választó kérdés
Melyik parlamenti párt álláspontja áll önhöz a legközelebb x.
kérdésben?
→ válogatás az aktuális parlamenti pártok köréből

• Kiegészítendő kérdés
Hol a pénz?
→ témába vágó helymeghatározások
Hibás kérdések
… a kérdés meghatározás is

A hibás kérdések nem jól határozzák meg a szóba jöhető válaszok

halmazát

Két csoportra oszthatók:

• Veszélyes kérdések és
• Túl általános kérdés
Hibás kérdések
Veszélyes kérdések
• Hátrányos helyzetbe
hozzák a válaszadót
• Nem engedik megmutatni
a saját, valódi álláspontját
Túl általános kérdés
• Nem jelöli ki pontosan a
várt információt
• Nem csak a szükséges
információt célozza meg

A kontextustól függ, mit tekintünk hibás

kérdésnek!
 Hibás kérdések
„Mi foglalkoztatja mostanában?”

• Hibás, túl általános kérdés:

• Ha egy korrupciós ügybe keveredett közszereplőtől kérdezik ahelyett,
hogy konkrétumokra, szereplőkre, következményekre kérdeznének rá.
• Olyan hiba, ami gyakran az interjúalany számára kedvező!

• Nem hibás a kérdés:

• Ha például egy portré interjúban merül fel, és az interjúalany a
véleményével is magát jellemezheti.
Veszélyes kérdések: 3+1 alaptípus
• Agresszív kérdés

• Komplex kérdés

• Túl sokat állító kérdés

• Hipotetikus kérdés
Agresszív kérdés
Agresszív kérdés
• Túl szűkre szabja az egyenes válasz kereteit
• A kérdés által kijelölt válaszlehetőségek nem engedik meg,
hogy a válaszadó a valós álláspontjának megfelelő választ adjon
• Lehetséges kedvesen is feltenni
agresszív kérdést
Agresszív kérdés
Interjú Bereményi Gézával, HVG, 2001.
• Mázlista. Mint lett később Cseh Tamással, az önnel elsőként filmet
készíttető Nemeskürty „tanár úrral”, illetve a darabot rendeztető
Schwajda Györggyel, hogy csak néhány kvázi mentorát említsük.
Ennyire Fortuna kegyeltje? Vagy az önérvényesítés művésze?
• Ugyan. Cseh Tamással szinte végzetszerű volt a találkozásom,
Nemeskürty István több, velem egyívású írófélét megkínált a
lehetőséggel - én vállaltam. Schwajdának épp nem volt rendezője...
 Agresszív kérdés
Választó kérdés: „Ennyire Fortuna
kegyeltje? Vagy az önérvényesítés
művésze?”
• A sikerességnek számos egyéb
oka lehet, pl.: tehetség, akaraterő,
maximalizmus, állandó fejlődési
igény, kapcsolatok stb.
• Azért agresszív ez a kérdés, mert
a riporterek túl szűkre szabták az
egyenes válasz kereteit, pozitív
válaszlehetőségeket nem
ajánlanak fel.
• Egyszerűsítve: Mázlista vagy
az önérvényesítés művésze?
1. Egyenes válasz.
Mázlista./ Az önérvényesítés
művésze./Mindkettő.
2. Kifejti álláspontját (de nem
egyenesen a kérdésre
válaszol, mellébeszéléssel
vádolható)
Én a tehetségnek
tulajdonítom stb.
3. Az érveléstechnikailag
ajánlott módszer ->
 Agresszív kérdés kezelése
A módszer lépései:

1. Rámutatunk arra, hogy a kérdés hibás

2. Megfogalmazzuk a megfelelő kérdést

3. Megválaszoljuk az általunk átfogalmazott kérdést, kifejtjük az álláspontunkat

4. Jóváhagyást kérünk az újrafogalmazott kérdésre

5. Ha nem hagyja jóvá, indokolja meg az okát

 Komplex kérdés
Túl sokat kérdez egyszerre
• Egy kérdezési egységben több kérdés szerepel, de az egészre vár egy választ

• Nehéz rekonstruálni, mi is a kérdés

• Elsikkadhatnak fontos kérdések
• Nem derül ki, mire válaszol a válaszadó

• Árukapcsolás problematika
• Esélyt ad a mellébeszélésre
 Komplex kérdés
Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyerekgondozás a szülök közös felelőssége, és
ugyanannyi időt kell ezzel eltöltenie az apának és az anyának is?

• Ez két kérdés:
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyerekgondozás és gyereknevelés a szülök közös
felelőssége?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ugyanannyi időt kell a gyerekgondozással eltöltenie
az apának és az anyának is?

• Mit válaszoljunk, ha a kérdés első felével egyetértünk, de a második

résszel már nem igazán?
4. Példa
Egyetért-e Ön azzal, hogy:

• teljes számonkérésre van szükség, a politikusbűnözés pártállásától függetlenül?

• a képviselők visszahívhatóak legyenek, és a mentelmi jogukat el kell törölni?

• a politikusokat bűncselekmény elkövetése esetén kétszeres büntetéssel kell

sújtani?

→ Igen? Akkor Ön is Jobbik szavazó.

Forrás: http://www.tothpeterszeged.hu/rendet/program-reszlet-1.html
Komplex kérdés kezelése
A módszer elemei:

1. Rámutatunk arra, hogy a kérdés komplex.

2. Megkérjük a kérdezőt, hogy tegye fel külön-külön a

kérdéseket.
Túl sokat állító kérdés
• Vö. „Én csak kérdezek.”
• A túl sokat állító kérdés olyan előfeltevéseket tartalmaz, amelyek
veszélyesek a válaszadóra, annak álláspontjára nézve.
• A kérdező anélkül teszi fel a kérdését, hogy az előfeltevésekre előzőleg
rákérdezett volna.
• Bogarat ültet a fülünkbe.

• Előfeltevések: Olyan állítások, amelyeknek igaznak kell lenniük, hogy a kérdés

egyenesen megválaszolható legyen. Ha valaki egyenesen megválaszol egy kérdést,
akkor elfogadja a benne foglalt előfeltevéseket is.
Túl sokat állító kérdés
Hogy van a felesége?
→ Jól/Rosszul stb.
• Előfeltevés: A kérdezettnek van felesége.
(A kérdés, hogy van ő.)

Még mindig veri a feleségét?

→ ??? (Igen/Nem.)
• Előfeltevés:
1. A kérdezettnek van felesége. Tücsök a hangyának:
2. Valaha már kezelt emelt rás, hogy a • A szomszédaid tudják,
jelenben is így tesz-e.) milyen irigy vagy?
Túl sokat állító kérdés
A szomszédaid tudják, milyen irigy vagy?

Válaszlehetőségek:
1. Igen/ Nem.
• Ha a kérdezett egyenes választ ad a kérdésre, akkor elfogadja az előfeltevések
igazságát. (rossz fényt vet rá)
2. Álljon meg a menet! Te egész nyáron loptad a napot, míg én dolgoztam…
• Ha nem ad egyenes választ, mellébeszél. (a mellébeszélés rossz fényt vet(het)
rá, „nem zörög a haraszt” effektus)
3. Ez felháborító, erre a kérdésre nem válaszolok.
• Kérdés visszautasítása. „Nem zörög a haraszt” effektus
4. Nem is vagyok irigy, aki megérdemli, annak szoktam segíteni.
• Előfeltevések tagadása. „Nem zörög a haraszt” effektus, bizonyítási kényszer
átvállalása, a tagadás, és főleg a cáfolás nehéz folyamat.
A túl sokat állító kérdés kezelése
A szomszédaid tudják, milyen irigy vagy?
Az érveléstechnika által javasolt mód:

1. Rámutatás, utalás a kérdés hibás jellegére

2. A kérdés kimondatlan előfeltevésének explicitté tétele (állító
formában)
3. Az előfeltevés bizonyításának kérése

Ez alapján egy lehetséges helyes válasz:

• Te minden alap nélkül állítod, hogy én irigy vagyok. Mire alapozod?
 +1: Hipotetikus kérdés
Ha Önt plágiumon kapnák egy szakdolgozata, doktorija kapcsán, lemondana?
• Igen/ Nem.

• Sok egyéb információ, körülmény merülhet fel, ami módosítana a

válaszon:
• Plágium mértéke, jellege, pozícióhoz mért relevanciája stb.

• Később számon kérhető, felróható:

• Miért nem tett úgy, ahogyan korábban állást foglalt?
• Lám, nem lehet adni az Ön szavára…
 +1: Hipotetikus kérdés kezelése
1. Válaszadás általánosságban, kikötéssel
Alapesetben igen, de sok módosító körülmény merülhet fel, ami
változtathat az álláspontomon…

2. További információk kérése

Egy kicsit konkretizáljuk a helyzetet, milyen mértékű plágiumról van szó
stb…

3. Elméleti háttér vázolása

Ilyen feltételes kérdésre én nem válaszolok…
Gundel Takács Gábor és a hipotetikus kérdés
5. Példa
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar
Köztársaság a NATO-hoz
csatlakozva biztosítsa az ország
védettségét?

• Túl sokat állító kérdés:

• előfeltevés:a NATO-hoz csatlakozva
biztosítható az ország védettsége
6. Példa
• Orbán Viktor és
Sváby András, Napló
• 2006. szeptember 24.
• Előzmények:
• Őszödi beszéd
• Tüntetések
• Mtv-ostrom
 Orbán vs. Sváby
1. Hibás kérdés + reakció 1. rész 0:00-1:26
http://www.youtube.com/watch?v=yaNd0JBrSPE → Eldöntendő kérdés
• Sváby: Először maradjunk a Napló kérdésnél, mindig így szoktuk. (…) Ön → Agresszív kérdés
keményebb fellépést várt-e a rendőröktől?
• Orbán: Én határozottabb és hatékony fellépést várnék. → Mellébeszélés
• Sváby: Az mit jelent? Keménységet jelent? Mit jelent az ön értelmezése
szerint a határozottabb fellépés?
• Orbán: Ha jól láttam a tv-felvételeket az előbbi bejátszásból, akkor már az első
pillanattól próbáltak a rendőrök kemények lenni. A keménység önmagában nem
megoldás. Hatékonynak, szakszerűnek kell lenni.
• (…)
→ Hibás a kérdés
• Sváby: Tehát Ön, hogyha szavazna a Naplóban, akkor most igennel vagy
nemmel szavazna? → Agresszív kérdés
• Orbán: Én a hatékonyabb fellépés mellett. Nézze, engem vertek tüntetésen, én tudom,
mit jelent a rendőri keménység. (…) Még egyszer mondom, hatékonyságot és
határozottságot várok. Tehát én nem szeretném, ha egy olyan hangulat alakulna ki
Magyarországon, ami azt mondja, hogy ha valaki gyanúsan mozdul, akkor vágjon oda a
rendőr.