MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

MÁJT 2. – Magyar Jogtörténet

1. Magyarország jogai és szokásai a Hármaskönyvben (1-7., 12-15., 19-20. f.)

Történeti háttere:

 1514. Tripartitum
 Werbőczy István
 egy szokásjogi gyűjtemény
 1517-ben Bécsben adta ki saját pénzén

Magyarország jogai és szokásai:

 Az ország jogainak és szokásainak második részéről olvashattunk

 országunk csaknem összes jogainak eredete:
o az egyházi jog forrásai
o a császári jog forrásai
 a három alapelem:
o az országos rendelmények és végzések
 a különösen nagy jelentőségűek: I. (Szent) István és Szent László törvényei
 nagyon régiek ezek, és kb. teljesen elenyésztek
 inkább a vallási tanok, és kevésbe a pörlekedés módjai az első királyunknál
o a fejedelmek kiváltságai
o a nagy bírák ítéletei
 a törvényes végrehajtással is megerősítettítéletek és ítélőlevelek

A törvény meghatározásairól és tulajdonságairól:

 az összes jog vagy törvény (az írott jog) vagy szokás (a nem írott jog)
 az írott jog, azaz a törvény:
o a népnek határozata (Werbőzy korában ez már a királyhoz köthető)
o az igazaságból folyó helyes elv a törvény amely parancsolja a tisztest és tiltja az
ellenkező, a tisztességtelen dolgokat
o a törvény az igazságból folyó helyes elv
o Papinianus és Démoszthenész: a törvény emberi találmány
o a törvény Isten ajándéka: Isten törvénye az egyetlen helyes út
 „Én általam uralkodnak a fejedelmek, és a törvényhozók általam határoznak
igazat.” – a Biblia
o az emberi törvényeknek az isteni törvényekből kell származniuk
o az isteni törvényekkel ellenkező törvény soha nem válik érvényessé
o a törvény a bölcseknek a tanítása
o az erőszakos kihágások fenyítéke (a büntetéstől való félelem)
o a polgári társaság megnyugtatása
o a bűnnek eltávolítása
 Aquinói Szent Tamás: azért hozattak az emberi törvények, hogy az
embereket a vétektől visszatartsák és az erényekre vezéreljék
 „a törvény az észnek a közjóra irányzott rendelménye, kibocsátva attól, aki az
összességnek gondját viseli; a teljesítendő vagy mellőzendő cselekmények
szabálya és mértéke.”

1
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o legyen a törvény: igazságos, tisztességes, a helyhez és az időhöz illő, szükséges és

hasznos, és VILÁGOS
o , ha kétely van az értelmezéseben; azé a magyarázat joga, aki szerezte
o miután a törvények meg vannak alkotva, utána nem lesz szabad róluk ítéletet
mondani, hanem szerintük kell ítélni

A törvények:

 eredete:
o isteni, ami szabad; ezek a természetes észen alapulnak
o emberi, ami jogos; ezek az emberi erkölcsökön és szokásokon alapulnak
 a céljuk:
o az emberi önkény korlátozása
o a büntetéstől való félelem
o az ártatlanok védelme
 a tiszte:
o megenged
o tilt
o büntet
o parancsol

A közönséges végzemény:

 az országos végzemények (a törvények másik elnevezése):

o a későbbiek által eltöröltetnek, visszavonják őket
o részben eltöröltetnek, részben megerősítettek
o hallgatással mellőzik őket
o másikak újonnan hozatnak be

Kik szerezhetnek törvényeket vagy törvényszerű határozatokat?

 régen: a törzsi korszakban a vezért és a kapitányok

 ma: a Szent Korona joga, így a megkoronázott király
 a nemzetekkel (a nemességgel) együtt
 maga a nemzet határoz, de azt a király jóváhagyja

Kiket köteleznek az országos rendelmények és a törvények?

 először is kötik magát a fejedelmet (Werbőczy a király szinonimájaként használja)

o az alapelv: „tűrd a törvény, melyet te magad szereztél” (kivétel: a pápa és a római
császár)
 a király hatalma alatt állókat (az országban bent élőket a kihirdetésüktől kezdve kötelezik a
törvények)
 az országban tartózkodó külföldieket
o 3 hónap haladék, ha büntetésre vagy károsításre célozna
o 1 hónap, egyéb esetekben, pl.: a jogi vagy a törvénykezési orvoslat vagy a
pörfolytatás módosításával kapcsolatban

A kiváltságlevél:

 a szokásjogunk egyik alapja

2
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 a kiváltság def.: kiváló és külön törvény, amely csak egy embert vagy keveseket illet.
 valamely előjog vagy kitüntetés
 kétféle lehet:
o általános (személyösszességnek vagy testületnek adják és örökké tartó)
o különös (egy személynek adják, és annak halálával lesz vége, kivétel ha van a
kiváltáslevélben intézkedés arról, hogy öröklődik)
 az általános törvény vagy végzemény mindenkinek a kiváltságait lerontja és megerőtleníti
általában
 de az a kiváltság, amelyet ellenkező törvény vagy országos végzemény nem törölt el
kifejezetten, nem veszti erejét
 a kiváltság sértheti mások jogát, ezért a jogsértést ki kell kerülni:
o az időre nézve (pl: a vásártartási jogok és a szomszédos városok)
o a helyre nézve (a vámok és a révek)
 hányféleképpen lesz erőtlenné a kiváltság?
o a megengedett kiváltság ellen cselekszik vagy azt rosszul használja
o amikor valaki nem él a kiváltsággal 1 éven belül, vagyis eleve nem is foganatosítja azt
a király, a nádor vagy egy hiteles hely emberei által
 amikor nem kezdik meg az alkalmazását
 a hivatali tévedés esetén
 a végrehajtás elmulasztása
o a felségsértés, vagy a hűtlenség bűne esetén
o amikor a kiváltság gyakorlása másnak tetemes kárt okozna
o az ellenkező ítélettel, a kiváltság érvényessége ellen
o a kifejezett vagy a hallgatólagos lemondással
o az előbbit lerontó későbbi kiváltság által (ugyanannak az embernek)
o az adományozó visszavonása

A szabályrendelet:

 a rendelmény def.: amit közönségesen végzeménynek nevezünk, valamely országnak törvény

erejével bíró közönséges joga.
o állandó, szilárd, meghatározza a közállapotok rendét
 a polgári jog:
o a rómaiak joga
o a hazai jogunk
 a helyhatósági jog: csupán egy városban vagy helységben érvényes.
 dalmátok, horvátok, tótok és erdélyiek önálló jogai
o , de ha a királyi ítélőszékre kerül az ügyük/ a perük, akkor az ottani határozat lesz az
érvényes
 a vármegyéknek csupán a saját hatáskörökben érvényes szabályozásai
 a szabad városok, és a céhek szabályai is csak a saját körükben érvényesek
 amikor a nép két pártra szakad, akkor a józanabb és az előkelőbb véleménye a döntő (a
nemeseké)

3
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

2. Hűtlenség és felségsértés (170-174., 256-257. f.)

Szent István második dekrétuma:

 mindenki szabadon rendelkezik a saját vagyona felett, amíg nem sző összeesküvést a király
halálára vagy az ország átadására, vagy idegen országba menekül
 az illetőre halálbüntetés, de a javai szálljanak át ártatlan gyermekeire
 az egyházban az ilyen nem találhat menedéket
 aki ilyet megkísérel, vagy az ilyet szövővel tudva egyetért, vagy azt nem jelenti fel, azt ki kell
rekeszteni a hívők a közösségéből

I.Károly adománylevelében beszámol Igram hűtlenségéről: egy hűtlenségi eset elbeszélése

I. Károly adománylevelében beszámol a Zaahn nembeli Zaah Felicián királyi család elleni
merényletéről: a család kiirtása, és a birtokok elkobzása, az egész családra fő-, és jószágvesztés

 az 1. csoport órai ppt diái

I.Mátyás dekrétuma (1462.):

 a hűtlenség elkövetése:
o a király és a szent korona közhatalma elleni támadás
o a hamis okiratok készítése és a bíróság elleni felhasználása
o a hamis pénz verése és kereskedés vele
o a vérrokonok negyedik ízigen belüli meggyilkolása
o a faluknak és a majoroknak a nyilvános gyújtogatói
o az ország belső felforgatása; idegen dúlókkal és zsoldosokkal
o a bírói levelek és a rendes bírák ítéletei ellen támadók
o a közoltalom vagy a menedéket biztosító levél megsértése
o a rendes bírák megölése vagy megsebesítése
o a várak vagy a saját uraik elárulói
o az ellenfelek megölői a köz vagy a nádori törvényszékek helyén
o a nyilvános és kárhoztatott vallási felekezethez csatlakozás
o a vérfertőzés, a nőrokonok negyedízigleni elcsábítása

Hármaskönyv (1514.):
a hűtlenség elkövetése:

 kezet emelni a királyra vagy az életére törni

 a király és a korona közhatalma elleni nyílt támadás
 a hamis oklevelek
 a hamis pénzek
 a negyedízigleni vérrokonok megsebesítői és gyilkosai
 a vérfertőzés a nőrokonok negyedízigleni elcsábítása
 a nyilvános gyűjtogatók
 az idegen martalócok vagy zsoldosok behozása az ország dúlására
 a közhit alatt adott menedéklevelek megsértése
 a várak vagy a saját uraik elárulói
 az ország nagybíráinak és azok törvénykezési helyetteseinek megölése, letartóztatása,
megverése vagy megsebesítése
 a királyi emberek gyilkosai, megsebesítői

4
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 a tag csonokítók (kivéve a bánok, a vajdák vagy más tisztviselők)

 a végvárak veszni hagyói
 a töröknek vagy más hitetleneknek a segítői (akár csak élelmiszerrel is)
 a menekültek háborgatói, fosztogatói

A felségsértés:

III. Károly első dekrétuma (1715.):

 a Szent István törvényében és a más törvényekbeli tényállásokra utal

 nincs előzetes eljárás a felségsértés esetén
 ,de van a letartóztatás előtti idézés
 a per végéig az illető vagyonának a zár alá helyezése
 a királyi felség akarata a meghatározó az ügy elbírálása során (a helyszín, a királyi
tanácsosokkal vagy nélkülük)

III.Károly második dekrétuma (1723.):

 a szent korona, a királyi felség és az ország közállománya ellenszegülés nyíltan

 a hamis levelek (a hiteles helyeken eljáró bírák, a hiteles helyek és a hiteles személyek
követhetik ezt el)
 a hamis pénzverők
 az ország feldúlói
 az eretnekek
 a végvárak feladói
 a megkeresztelt török országi menekültek bántói
 az arany és az ezüst kivivői az országból
 a marasztalásuk:
o a fővesztés
o a rájuk eső ingó és ingatlan javak elvesztése
o a felmerülő károk megtérítése után a családé marad a többi vagyon
 további halálbüntetéssel súlytott hűtlenségi esetek (a törvényben is külön cikkely):
o az szüleik gyilkosai, a házastárs gyilkosok, a gyermekgyilkosok
o a tetvérgyilkosok, a vérrokonok gyilkosai
o az első és a második fokon vérfertőzők
o a mostohalányok és a mostohaanyákkal paráználkodók
o a nemesek, a papok, a bírák gyilkosai
o a szülők megverői, megsebzői (a bírói belátása szerint)
o a saját uraik várainak és kastélyainak feladói
o a hamis oklevelek, a hamis pecsétek készítői (pénzbüntetés)
o a nyilvános gyújtogatók (az élve megégettetés)
 az enyhébb büntetéssel járók:
o a bűntett minőségéhez képest az enyhébb büntetés
o a hamis oklevelek készítői és felhasználói
o az útlevelek és a magánlevelek készítői
o a harmadik és a negyedik ízig tudva vérfertőzők (a 3, illetve a 2 évi börtönbüntetés)
o a király szavára a háborúba menni vonakodók
o a szabad hajdúk bűnei (a költségek megtérítése mindig)
o más esetek is lehetnek, arányos büntetéssel

5
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

3. Emberölés, gyilkosság és a kardrántás (161-164., 260. f.)

1001. körül
Szent István dekrétuma:

 a szándékos emberölés:
o 110 aranypénz a büntetése
o 50 a királyi kincstárba, 50 a rokonoknak, 10 a bíráknak és a közbenjáró személyeknek
o az egyházi törvények szerinti vezeklés
 a nem szándékos emberölés:
o a 12 aranypénz
o a vezeklés
 a rabszolgák megölése:
o az ura váltsa meg és vezekeljen (rabszolga a rabszolgát)
o adjon más szolgát, vagy térítse meg és az egyházi törvények szerint vezekelje (a
szabadember a rabszolgát öli meg)
 a feleség megölése:
o 50 tinó az asszonyért a rokonainak és vezeklés az egyház törvényei szerint (az ispán)
o 10 tinó a rokonoknak és vezeklés (a vitézek vagy a más gazdagabb emberek)
o 5 tinó és vezeklés (a közrendű)
 a kardrántás:
o tilos
o ,ha valaki mégis, azt ugyanazzal a karddal kell megölni
 a házak megtámadása:
o az ispánok egymás közötti hadakozása
o ,ha a harcban a támadó ispán hal meg, akkor nem torolhatják meg a rokonok
o ,ha a katonáit küldi és nem személyesen megy el, akkor 100 tinót kell fizetnie

1030-1038.
Szent István második dekrétuma

 a rabszolgák megöléséről (a rabszolga a rabszolgát):

o a gyilkos ura fizesse ki a megölt szolga értékének a felét, ha meg tudja fizetni
o 40 nap múlva adják el a gyilkos szolgát, és osztozzanak a vételárán, ha nem tudja
megfizetni az ura az árát
 a szabadember rabszolga általi megöléséről:
o megválthatja az ura 100 tinóval vagy át kell vennie
 a kardrántás:
o ugyanazzal a karddal kell a kardrántót megölni
 a testcsonkítás:
o a kardrántáshoz tartozik
o ugyanaz a büntetés
 a kardrántás:
o a kirántott kard által ejtett sebből, ha az illető teljesen felgyógyul, akkor az emberölés
esetén fizetendő elégtételt kell megfizetni
 a kardrántás:
o nem öl, nem sebesít, csak kardot ránt, akkor az emberölés esetén fizetendő elégtétel
fele

6
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

1077. után
Szent László második dekrétuma:

 az emberölésről:
o tömlöc a királyi ítélet végéig
o minden vagyon felosztása 2 részre; 2/3-ad a megölt rokonaié, 1/3-a a gyilkos
feleségéjé és gyermekeié
o vagyona<100 pensa, akkor veszítse el a szabadságát is

1486.
I.Mátyás dekrétuma:

 a szándékos és a nem szándékos emberölésről:

o a szándékos emberölés: halálbüntetés, a váltságdíjak mellőzése
o a nem szándékos emberölés: a megölt rokonaival szabadon egyezkedhet az elkövető

Az osztrák jog hatása:

1696.-1697.
Praxis Criminalis

 az emberölésről, a sebzésről és egyebekről:

o a szándékos emberölés: halálbüntetés
o amikor valaki közönségese, haragból vagy hirtelen felindulásból öl embert, azt el kell
fogni
o amikor nem ismert a gyilkos:
 a gyanújelek a nyomozáshoz:
 a helyszínen való tudakozódás
 a halálosan sebzett még életben léte esetén a tőle való tudakozódás
 a gyanújelek a letartóztatáshoz:
 a megsebzett, ha valakit megnevez
 valaki szökik, aki hihetően elkövette a bűntettet
 a bűntett helyszínén elfogott, vagy akinek a kivont kardját vagy más
fegyverét ott találják
 akinél a megölt dolgai vannak, vagy aki azokat eladja
 aki el akarja rejteni vagy el akarja temetni a tetemet
 a gyanújelek a kínvallatáshoz:
 a vérrel szennyezett fegyver, a kés vagy a ruha
 a megölt dolgai nála vannak vagy eladta őket
 ,ha a gyanút nem tudja eloszlatni, akkor a bírói rá kell, hogy térjen a
tortúrára és a vallatásra
 a vallásbeli kérdések:
 Vajon nem valósította meg az emberölést?
 Mondja el az elejétől a végéig, hogyan történt?
 Hol?
 Mikor?
 Milyen eszközzel és fegyverrel?
 Mi indította erre?
 Vajon segítette valaki?
 Hol rejtette el vagy ásta el a tetemet?

7
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 A megöltnek mi pénzét és dolgait tartotta magánál?

 Mire fordította azokat?
 Hol vannak?
 Mennyiért adta el és hol rejtette el azokat?
 Vajon nem valósított meg több emberölést?
 Ezeket, ha a vallatott megvallja, avagy elmarasztalják, akkor következik az
ítélet és a büntetés.
 a végítélet:
 akiket nem bűntettnek: aki védekezésből öl, az őrültek, a 10 év alatti
gyermekek, a hivatalból eljáró, az éjszakai fegyverrel támadó tolvaj
gyilkosa, a házasságtörőknél a rájuk találó férj, az építkezéseknél az
intés ellenére odafutókat, a viadalban, a lovasjátékban vagy a
kardvívás közben meggyilkoltak
 a közönséges emberölésekre nem halál, hanem enyhébb büntetés
 az enyhítő körülmények:
o a rendkívül nagy részegség
o a tűrhetetlen szidalmakra ölés
o az önmagát feladó gyilkos
o a szülő a fiát átadja a bírónak, ha a fiú a gyilkos
o a társát feladó, és a hatóságnak az elfogásában segédkező
o a szülő a leányát öli meg, akit házasságtörésen kap
 a súlyósító körülmények: ezekben az esetekben a minősített
halálbüntetés alkalmazása
o az eltökélt gonoszság
o a könyörtelenség
o a gonosz, ravasz, válogatott módon történő végrehajtás
o a nagy tiszteletű megölt személy
o az úr, az úrnő, a jótevő vagy a barát megölése
o a kéregető az utazókat öli meg
o a kocsmáros a vendégeit
 a csoportosan elkövetett emberölés:
o amikor mindenki előremegfontolt és gonosz szándékkal volt,
mindnek fővesztés a büntetése
o a verekedés: ,ha ismert a tettes, akkor ő neki fővesztés a
büntetése, a többieket a bíró a belátása szerint büntetett
o a verekedés, a lázadás: több a gyanúsított, nekik mindnek
fővesztés; a többi résztvevőnek a bíró belátása szerinti
büntetés
o a tömegben és a verekedésben: nem tudni ki a gyilkos, a
körülmények figyelembevételével kell arról határozni, hogy a
verekedés kezdeményezője büntethető-e halálbüntetéssel

8
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

4. Rablás és tolvajlás (165-169., 203-204. f.)

1001. körül
Szent István király első dekrétuma:

 az asszonyok tolvajlásáról:
o először lop: a férje váltsa meg
o másodszor lop: a férje váltsa meg
o harmadszor: adják el

1030-1038. között
Szent István második dekrétuma:

 a rabszolgák tolvajlásáról:
o először lop: adja vissza a lopott dolgát, ha az orrát meg tudja áltani 5 tinóval, váltsa
meg, ha nem tudja megváltani, akkor vágják le az orrát
o második lopás: a füleit vagy megváltja 5 tinóval, vagy vágják le azokat
o a harmadik lopás: a halálbüntetés
 a szabadok tolvajlásáról:
o váltsa meg magát, ha tudja, ha nem akkor adják el
o ,ha az eladás után is lop: a rabszolgáról szóló törvényt kell alkalmazni
 az ispán hatalmaskodásáról:
o ,ha egy vitéztől elvesz valamit: adja vissza és adjon még a sajátjából is ugyanannyit

1077. után
Szent László király harmadiknak tulajdonított dekrétumának első része:

 a lopást elkövető férjes asszonyról:

o veszítse el az orrát és adják el
o és minden vagyonával bűnhődjék, amivel férje halála után más férfihez mehetett
volna (a hitbér)
 a lopást elkövető özvegy:
o egyik szemét veszítse el
o minden vagyonával bűnhődjék a gyermekeit megillető rész kivételével
 a lopást elkövető leány:
o adják el, és többé ne legyen szabad
o ,ha valaki felszabadítja, az fizesse meg az árát és a leányt vezesse a király udvarába
 a 10 vagy a 6 dénár értékénél többet lopó:
o szabad: 10-nél többet, halálbüntetés, vagyonvesztés, ha ennél kevesebbet vájják ki az
egyik szemét, és ítéljék meg Szent István törvényei szerint
o szolga: 6-nál többet, a veszítse el mindkét szemét, ha kevesebbet veszítse el egyik
szemét, és ura adja vissza kétszeresen, amit dobott
 a hadjárat idején lopó:
o halálbüntetés, vagyonvesztés

1077 után
Szent László király ún. második dekrétuma:

 bármely előkelő rokonának a lopása:

o a főemberek egy tyúk értéke felett nem rejthetőek el és nem védhetőek meg

9
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o akasztás, vagyonvesztés
o ,ha elmenekül az egyházba, a király udvarába vagy valamely püspök lábaihoz: aki
nem vigyázott, és aki miatt eltudott menekül, az nem részesedik a tolvaj vagyonából
o a jótálló: őt is és a tolvajt is külföldre adták él a javaik a királyi kincstáréi lettek
 a rabszolga tolvajlása:
o az orr megváltása vagy levágása
o az egyházba, a királyi udvarba vagy valamely püspök lábához való menekülés, akkor
aki őrizte: ne részesedjen a vagyonából
o a második elfogás: az akasztás
 akiknek a családtagja követ el lopást, és a családtagok kapják rajta:
o ,ha valakit a családtagja kap rajta a lopáson, akkor a tolvajt adják el külföldre, ha a
népből való
o ,ha az előkelőt kapják rajta a rokonok, akkor kényszermunka
 aki a rabszolgáját találja lopásban:
o a rabszolga orrának levágása
 a lopáson érés:
o szabad, rabszolga: akasztás
o a templomba menekülés: a megvakítás
o a megvakított szabadnak a 10 évnél fiatalabb gyermekei szabadok maradjanak, az
annál idősebbeket vessék szolgaságra, és vegyék el minden vagyonukat
o a liba vagy a tyúk ellopása: a fék szem elvesztése, és a lopott dolog visszaadása
 az egyházi személyek lopása:
o liba, tyúk, gyümölcs vagy ehhez hasonlók ellopása: vesszőzze meg a mestere, és a
lopott dolgot adja vissza
o ,ha ezeknél nagyobb értékűt lop, akkor fokozzák le és adják át a világi bíróságnak
 a lopást elkövető szabadok:
o x>10 dénár: akasztás
o x<10 dénár: a lopott érték visszaadása 12x-esen, egy ökör fizetése
o a rabszolga x<10 dénár: kétszeres megtérítés, az orr elvesztése
o a szökött rabszolga lopáson érése: a megvakítás

1100. körül
Kálmán ún. első dekrétuma:

 a lopás bűntettének meghatározása: négylábú állat vagy ennek megfelelő értékű dolog,
avagy 20 dénár értékű ruha lopása, mint tolvajt ítéljék el.
 a tolvajlásban részes feleség és a tolvaj gyermekeinek büntetése: a részes feleség eladása
rabszolgának a férjével együtt, a 15< gyermekek osztozzanak anyjuk sorsában,
15>gyermekek: büntetlenek

A közönséges gonosztevők elleni eljárás:

1077. körül
Szent László harmadiknak tulajdonított dekrétumának első fele:

 a tolvajok megfogásáról:
o megkötözés, 3 napig az elfogónál tartás, a 4. napon a bíró elé
o az elfogó: ,ha ígéri, akkor muszáj megtalálnia 6 hét alatt a tolvaj bűntársait, nem
tarthatja magának 3 napnál tovább a tolvajt (különben 10pensa büntetés)

10
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o a tolvaj kérhetett istenítéletet is

 a tolvajok megfogása hadjárat idején:
o a király hazatéréséig kell az elfogónak megőriznie a tolvajt

1077. után
Szent László ún. második dekrétuma:

 a tolvajok megkötözhetőek
 a tolvajlás alól való tisztázás:
o az istenítélet
o az egész falu kiáltja ki tolvajnak:
 ártatlan: a falu egy pensát fizessen a papnak
 bűnös: minden vagyona a királyé, ¼ a falubelieké
o személyenkénti kikiáltás:
 1-1 pensa
o a falu egyik része vádolja, a másik fele védelmezi:
 ,ha bűnös, csak az kap részt, aki vádolta
 a lopott dolog kinyomozásáról:
o a hírnök küldése abba a faluba, ahova a nyomok vezetnek
o át kutathatnak minden házat
o ,ha valaki állatok kihajtásával megzavarja a nyomokat, az köteles kifizetni a lopott
dolog értékét
o ,ha az ispán ösztönzésére a vitézek akadályozzák a nyomozást:
 55 pensa
 az ispán istenítélet alá
 a bíró ítéletéről:
o ,ha nem hajtja az ítéletet végre: a bírót adják el, és vesszen el mindene a gyerekein
kívül
o az ártatlan felakasztása: 110 pensa, a felakasztott személy vagyonának visszaadása
o kiszabadítja magát a tanács előtt vádlótól 2 alkalmas tanúval: 55 pensa a vádlótól
o istenítélet: a bíró ártatlan; a vádlót ugyanazzal kell büntetni, amivel a bírót kellett
volna
o ,ha a vádló vagyona a nagyobb, akkor a váló veszítse el a szabadságát is

11
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

5. Istenítéletek (185-198., 201-202. f.)

A víz-, és a vaspróba

1077. körül
Szent László harmadiknak tulajdonított dekrétumának első része

 az „őr-öknek” nevezett tolvajok (a nép nyelvén)

 kérhették az istenítéletet
 tízes csoportokba osztották az embereket
 egy hordozta a 10 helyett a tüzes vasat, ha ő sértetlen maradt, akkor mindannyian ártatlanok
 ,ha nem találtatott ártatlannak, akkor mind a 9-en vigyék az ítéletet, midnenki saját magáért
 a 10-nek (aki először vitte) meg forró vízpróba
 egész falukat szólítottak fel, hogy nevezzék meg, hogy ki(k) a tolvaj(ok)

1092.
Szent László ún. első dekrétuma

 a vas-, és a vízpróbák tanúi

o 3 alkalmas, esküt tett tanú
o a papnak a vaspróba esetén két pensa, a vízpróba esetén 1 pensa

1100. körül
Kálmán ún. első dekrétuma

 csak a püspöki székhelyeken és a nagyobb prépostságoknál, valamint Pozsonyban és Nyitrán

lehetett vas-, és vízpróbát végrehajtani

1100. körül
Az esztergomi zsinat

 nagyböjtben is lehet próbákat végrehajtani, csak a vérontásra vonatkozóakat nem

 csak a megjelölt helyen lehetett vasat hordozni

1105-1116.
Gyárfás vaspróbát rendel a nyitrai ispán és a pannonhalmi apát birtokvitájában

 példa egy birtokvitára

a többi példa:

 a próbákba gyakran történtek hibák

 a kéz lepecsételésénél a tüzes vas hordozás után, mindig épnek kell lennie a kötésen a
pecsétnek, csak akkor vizsgálják meg
 közben is békülhettek a felek, és így elálhattak a próbától

1279.
A budai zsinat határozata:

 az egyháziak eltiltása az istenítéletekben való közreműködéstől

A párbaj

 személyesen vagy bajnokok által

 gyakran írásba is foglalták

12
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 a példákban egy birtokvita eldöntéséről szóló párbaj szerepel

 azt is meghatározták, hogy mekkora tapasztalattal rendelkező bajnokot állítsanak maguk
helyett (pl.: „gyakorlott bajnok”)
 elvileg párbajnak akkor lenne helye, ha minden más bizonyíték hiányzik

1486.
I.Mátyás nagyobb dekrétuma

 a bajvívás eltörléséről
 soha többet nem lehet a bajvívásnak helye hatalmaskodások és birtokjogok dolgában
 párbajnak csak a királyi felség kúriában lenne szabad helyének lennie, és nem a
törvényszékeken

Az eskü

 a Szent László sírjánál tett eskü

 a különböző értékű eskük (nemes, közember)

13
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

6. Az 1843-as büntetőjogi javaslat (372-373. f.)

 a büntető-, és a javítórendszer kidolgozása
o e végett országos választmány
o a külföldi minta
o a fogházak helyei, száma, felállítása, belső igazgatása és fenntartása, a költségek
forrásai
 az országos választmány:
 a büntetőtörvénykönyv hatálya alá tartozó személyek:
o a bűntett az, ami ellen büntetést rendel a törvény
o a btk. hatálya alá nem tartozónak bele a hadiszolgálatban álló katonai személyek
o vonatkozik a btk. az egyházi személyekre és az országban tartózkodó külföldiekre is
o más országnak nem adható ki senki sem
o a külföldön elkövetett bűnökért, ha az elkövető az országban jön, és az adott
cselekmény a magyar törvények szerint is bűn, akkor a magyar jog szerint felel
Magyarországon
o aki külföldön már megbüntetett, az Mo-n nem lesz még egyszer megbüntetve
 a büntetések nemei:
o az életfogytig tartó rabság
o a határozott ideig tartó rabság
o a fogság (arestum simplex)
o a közhivatalnak ítélet által kimondott elvesztése
o a pénzbeli büntetések
o a bírói megdorgálás
 a szándékosság és a vétkes vigyázatlanság:
o akkor is, ha más tárggyal vagy személlyel szemben akarta elkövetni az adott
cselekményt, mint amivel/akivel szemben végül elkövette
o a kötelezettségek elmulasztása is büntetendő
o a súlyosan vétkes vigyázatlanság esetei:
 belátta a cselekvés vagy a mulasztás lehetséges következményeit
 némi figyelemmel beláthatta volna a következményeket, mert a cselekvése
vagy mulasztása annyira figyelmetlen volt
 a tárgyismereténél vagy viszonyainál fogva láthatta volna be
 ,ha a cselekvés vagy a mulasztás már önmagában törvényellenes volt
 állapotánál, hivatalánál vagy egyéb viszonyainál fogva különösen nagyobb
figyelemmel kellett volna lennie
 figyelmeztetve volt a következményekre
 a részegség; a különösen nagy figyelmet igénylő körülmények között
o a kevésbé vétkes vigyázatlanság:
 a cselekvés, a mulasztás és annak törvénytelen eredményei távolabbi
kapcsolatban állnak egymással
 azok bekövetkezását az okozó nem tarthatta valószínűnek
 a bűnszerző, a felbújtó, a bűnszövetség és a bűnsegéd:
o a felbújtó:
 szóban vagy írásban világosan és egyenesen rávett
 a bérrel vagy a jutalom ígéretével mást rácsábított
 erőszakkal vagy fenyegetéssel rákényszerített
 világosan parancsolta

14
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o amennyiben a tettes a bűntettet véghez vitte, a felbújtót teljes mértékben

büntethetik
o ,ha végül nem követte el a bűntettet a tettes, de ez a felbújtó szándékán kívül állt,
akkor a felbújtó olyan, mintha a bűntettre kísérletet tevő volna
 nem büntethetőek:
o az őrültek
o akik betegség miatt nem tudják felfogni a tetteik súlyát
o a tompa elméjűek és a siketnémák
o a külső erőszak és a fenyegetés alatt állók
o a vétlen önvédelem
 a visszaesők:
o aki többször követte el ugyanazt a cselekményt, az egyre súlyosabban lesz
megbüntetve
o max. a törvény által azon bűntettre rendelt büntetés kétszerese lehet, de nem
haladhatja meg a büntetés a 24 évi rabságot

Különrendeletek a bűntettek egyes nemeiről s azoknak büntetéséről:

 a gyilkosság:
o a holtig tartó rabság a legsúlyosabb büntetése
o a családtagok, a házastárs súlyosabb büntetés
o a bérért gyilkolás vagy a más gyilkosságra bérlése
o méreg vagy orozás
o egyszerre több ember megölése, ha csak egy embert akart
o súlyosabb, ha már büntetve volt gyilkosságért
o a maximális (a fenti eseteken kívül): 18 évi rabság, kegyetlenség esetén 22 évi rabság
o a szándékos emberölés max.: 12 évi rabság
o rabláskor, vagy több ember halálának okozása: 18 évi rabság
o csak akkor számít gyilkosságnak, ha 30 napon belül az okozott testi sértés
következtében huny el a sértett
 a sikkasztás:
o másnak a dolog vissza nem adása
o a veszély esetén hozzákerült dolog vissza nem adása
o a zár alá vett vagyon eltulajdonítása
 a zsarolás:
o a jogtaéan haszon hajtás tettleges erőszakkal, vagy fenyegetések által
o az ingó vagy az ingatlan érékére vonatkozó oklevelek módosítása
 a felségsértés:
o a király megölése vagy annak kísérlete
o a király személyének megsértése és támadása
o a király házára törés
o a királynak a személyes szabadságától vagy a királyi széktől való megfosztása
o az ország független önállása vagy polgári alkotmányának felforgatására fegyveres
támadás
o a külhatalmasságnak az országnak ellenséges megtámadására való szándékos és
egyenes felhívása
o a legnagyobb büntetése: a holtig tartó rabság

15
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 a hűtlenség:
o az ellenségnek való elárulás, vagy az ellenségnek elárulni tettlegesen törekvés
o a haza ellen fegyverviselése, a kémkedés
o az ellenségnek a szabad akartból történő ellátása (zsoldos hadifelszerelés vagy
élelmiszer) vagy az erre való törekvés
o a legnagyob büntetése: a holtig tartó rabság
 a rabszöktetés:
o ,ha csak önmagában ez a bűntette: 5 évi rabság

A börtönügy:

 a fogházi hivatalos könyvbe való pontos bejegyzések

 az elzárt vádlottakkali bánásmódról:
o a szegényebbek ellátása
o ,de a gazdagok jobban élhetnek a saját pénzükből, de ezt kordában tartják
o dolgozhatnak
o résztvenni tartoznak az istentiszteleten
 keresetük egy részét megtarthatják
 betegség esetén lehet a rendes családi orvost saját költségen hívni tanácskozásokra; külön
kamrákba kerülnek a betegek
 kegyelemnyerésével vagy a büntetés letöltésével szabadultak

A kihágások:

 A közfenyíték alá tartozó rendőrségi kihágásokról s azoknak büntetéséről

o a büntetéseik: fogház, pénzbeli büntetés vagy bírói megdorgálás (vagy a
foglalkozástól való eltiltás, ha annak keretein belül történt a visszaélés)
o az engedélynélküli bábák, „orvosok” és gyógyszerárusok büntetése 200-210 Ft-ra
o a gyermekmunka (x<12 év): 200 Ft-ig terjedő pénzbüntetés, ha a gyermek erejét
meghaladja a munka, a fejlődésére hátrányos
o az ivóvizek szennyezését is büntették (max. 100 Ft.)
o a veszett állat tulaja (max. 100 Ft.)
o a gyártóknak és a kézműveseknek a munkájukhoz szükséges mérgeket zár alatt kell
tartaniuk (max. 100 Ft.)
o az intő/ a veszélyre figyelmeztető jelzések rongálása (max. 100 Ft.)
o az útoszlopok, a keresztfák vagy a nyilvánnos helyeken felállított emlékek szándékos
megrongálása (max. 100 Ft.)
o a szeméremsértő könyvek, szobrok vagy képek kiállítása és árulása (max. 100 Ft.)
o aki sebes nyargalás vagy hajtás közben valakit letipor, de az nem szenved kárt (500
Ft.)
 ez a rendelkezés vonatkozik akkor is, ha a letiport megsérült, de büntető
közkeresetet nem indított
 a maximális büntetések a kihágásokra: 600 Ft. pénzbeli büntetés vagy a 3 hónapos fogság

16
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

7. A kereskedelmi ügyletek (502. f.)

az 1875:37. tc.:
A kereskedelmi törvény

 ,ha nincs törvényi intézkedés, akkor kereskedelmi ügyekben a szokások az irányadóak, illetve
szubszidiárius jelleggel az általános magánjog szabályai
 kereskedő def.: aki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik.
o a kereskedelmi társaságokra is ezek a rendelkezések az irányadóak
 a kereskedelmi cégjegyzékek vezetése (nyilvánosak, a másolatok készítésének a lehetősége)
 köteles a kereskedő az adott kereskedelmi cégét azonnal bejegyeztetni a kereskedelmi
kerülete szerinti törvényszéknél: amíg ez nem történik meg addig a kereskedők jogaiban nem
részesül, de a kötelezettségei fennállnak harmadik személlyel szemben
 világosan különböznie kell az adott helyen/községben lévő többi már működő cégtől
 a tulajdonosi változásokat is be kell jelenteni
 a kereskedelmi társaságok általában:
o a közkereseti társaságok: két vagy több személy kereskedelmi üzlete közös cég alatt,
a korlátlan és egyetemleges felelősség; nem kell sem okirat szerkesztés, sem más
alakszerűség a társasági szerződés érvényességéhez
o a betéti társaságok: legalább egy kültag (csak a kikötött vagyonbetétével felelős) és
legalább egy beltag (a korlátlan és egyetemleges felelősség) ; nem kell sem okirat
szerkesztés, sem más alakszerűség a társasági szerződés érvényességéhez
o a részvénytársaságok: előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű
részvényekből álló alaptőkével alakul, és a részvények tulajdonosai csak a
részvényeik erejéig felelősség; a részvények típusai: névre vagy bemutatóra szólnak
o a szövetkezetek: meg nem határozott számú tagból álló azon társaságok, amely tagjai
hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg a
kölcsönösség alapján előmozdítására alakul. Fajtái: az előlegezési egyletek és a
hitelegyletek, a nyersanyag közös beszerzésére, a közös raktár tartására, a közös
termelésre alakuló egyletek, a fogyasztási egyletek, a laképítő társaságok, a
kölcsönös biztosítótársaságok
 a kereskedelmi ügylet meghatározása:
o áruk és ingó dolgok vétele vagy egyébkénti megszerzése azzal a szándékkal, hogy
azok természetben át-, vagy feldolgozva továbbadassanak
o a szállítás elvállalása
o az értékpapírok adásvétele
o a biztosítások elvállalása
o a tengeri fuvarozás és a hajókölcsönök
 amennyiben iparszerűleg folytattatnak, kereskedelmi ügyletek:
o ingó dolgok fel-, vagy átdolgozásának elvállalása mások részére, ha az átvállaló üzlete
a kisipar körét meghaladja
o a bankváltói és a pénzváltói ügyletek
o a bizományi, a szállítmányozási és a fuvarozási ügyletek (a személyfuvarozás is)
o a közraktárak ügyletei
o a kiadói ügyletek, a könyv-, és a műkereskedés ügyletei, a nyomdai ügyletek, ha azok
a kisipar körét meghaladják
o a termelők ügyletei, a bányaipar ügyletei
o a kereskedelmi ügyletek közvetítése

17
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 kötbér köthető ki
 foglaló is kiköthető
 a bánatpénz
 a kereskedelmi ügyletek nem támadhatóak meg a felén túli sérelem (laesio enormis) miatt

18
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

8. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (308. f.)

1861.
Az országbírói értekezlet által javaslatba hozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok

a polgári magánjog:

az anyagi rész

 a magyar polgári anyagi magántörvények visszaállíttatnak

 az öröklési rend:
o az ősiség eltörlése
o megszűnik: a királyi adományos és a nem adományos, a fi-, és a leányági javak és az
ezekből származható jogviszonyok közti különbség, a leánynegyed, a hajadoni jog, a
fiágiság kifolyása
o a hitbizottmányi intézvény és a vele kapcsolatos hajadoni jog azonban érintetlenül
marad
 a tékozlás: a törvényes osztályrész (legitima) zárlat általi biztosítása
 a végrendelet külső kellékei: mindenkire nézve ugyanazok
 a végrendelkezési jog: ,ha nincsenek leszármazó egyenes örökösök vagy életben lévő szülők,
akkor minden öröklött és szerzeményi vagyonra kiterjed. Ha vannak leszármazó egyenes
örökösök vagy életben lévő szülők, akkor ezek törvényes osztályrészét nem érintheti.
o a kötelesrész: ½-de annak, amit végrendelet nélkül örököltek volna
 a végrendelet nélküli öröklés:
o a leszármazó gyermekeké minden, illetve kiesésük esetén az ő gyermekeiké
o a gyermekek fejenként, a többiek törzsenként
o leszármazók hiányában az apa és az anya örököl (materna maternis, paterna
paternis)
o a hitvestársra szállt
o az oldalrokonok öröklése
 a közszerzeményi jog:
o a hitvestársi öröklésnek van helye
 az özvegyi öröklés:
 a szent korona öröklése
 a vegyes intézkedések: az osztrák és a magyar jog

az alaki rész:

 a volt magyar bíróságok visszaállítása

 az eljárás nemei:
o a sommás szóbeli eljárás
o a rendes szóbeli eljárás
o a rendes írásbeli eljárás
 a beavatkozásra van lehetőség a rendes perek mindkét mindkét nemében

a telekkönyvekről:

 a cél: egy mielőbbi magyarországi hitelbank létrehozása, ahhoz kellenek

19
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

9. A telekkönyvi rendtartás (360. f.)

1855.
Telekkönyvi Rendtartás

az igazságügyi miniszter rendelete 1855. december 15.

 a két osztályra szakadó szerkesztés:

o az első osztály: községenként, minden épülethely és telekrészlet (kivéve a
bányaművelési tárgyak) bizottmányi helszínelése által foganatosíttatik
 a vázlatrajzok és a birtokrészlet-lajstromok, a telekjegyzőkönyvek
szerkesztése
o a második osztály: a telekjegyzőkönyvek közzététele
 a vitás kérdések eldöntése (a jószágtestek, a birtokjogok, a zálogjogok)
 a telekjegyzőkönyvek közzététele:
o ki kell hozzá kérni az igazságügyiminisztérium jóváhagyását
o mindenki számára elérhetőek kell, hogy legyenek
o az új tulajdonjogok, az új jelzálogjogok és minden más dologbeli jog is csak akkor
hatályos, ha bejegyzésre került a telekjegyzőkönyvbe
 helyszínelő bizottmányokat küldtek ki a birtokváltozások kinyomozására
 a rendtartás hatálybalépésekor folyó birtokváltozásokkal és betáblázásokkal kapcsolatos
eljárások haladék nélkül végzéssel intézendőek el; a régi könyvek és lajstromok használaton
kívülivé válnak
 a különös telekkönyvi betétek szerkesztése és azok közzététele:
o a vitatlanul maradt bejegyzések vagy az ellenük támasztott igények bírósági
eldöntése vagy az irántuk kötött egyezségek jogerősek
o a telekjegyzőkönyvek és a különös betétek szerkesztési módja:
 A. a Birtokállási Lap
 B. a Tulajdoni Lap
 C. a Teherlap
o hirdetvényben kell őket közzétenni
o aki sértve érzi a jogait miattuk, az tehet határidőn belül feljelentést
 az új telekkönyvek vezetése:
o a birtokállási lap, a tulajdoni lap és a teherlap:
 a birtokállási lap: a jószágtestek és ismertetőjegyeik táblázatok formában;
minden jószágtestnek folyó sorszáma van, a változásaikat is ezek alatt kell
beírni
 a változásaik: a lejegyzendő részlet aláhúzandó, a hozzájegyzendő
pedig bejegyzendő a folyó sorszám alatt
o a tulajdoni lap:
 a tulajdonos neve (és ismertetőjegyei) – lehet természetes személy és jogi
személy, és tulajdonostársak is
 a tulajdonjoghozi jogcím
 a tulajdon minden további átruházásai
 a feltételek és a korlátozások (pl.: a tulajdonos kiskorú, a helyettesítés, az
elővásárlási jog)
 az említett viszonyok változásai
 valamely telekkönyvi jószágtest le-, és hozzájegyzései
 a vételár

20
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 azok a változások, amelyek a hitelezők beleegyezése nélkül kerültek a

tulajdoni lapra nem akadályozhatják a hitelezők jogait
o a teherlap:
 a zálog-, és az alzálogjogok, a szolgalmak és más dologbani jogok és
kötelezettségek
 a jogi tulajdonságai ezeknek (a hitbizományi, a tőkepénzi vagy a biztosítéki
minőség, és ezek változásai)
 a jogcímük
 a telekkönyvi jószágtest jogi természete:
o minden telekkönyvi jószágtest egy egésznek tekintendő
o oszthatatlanok
o a tulajdoni részarányok is bejegyzendőek
 a telekkönyvi bejegyzések fajai:
o a bekebelezések
o az előjegyzések
o a puszta följegyzések
 a telekkönyvi bejegyzések csak a felek vagy a hatóságok kérelme folytán, mégpedig
rendszerint csak a telekkönyvi hatóság által engedtethetnek meg, és csak ezen hatóság
írásbeli meghagyásának tartalma szerint teljesíttethetnek.
 a telekkönyvi bejegyzések hatályossága és rangsorozata:
o a nyilvántartási rangsorozat a bejegyzések között a kérvények iktatókönyvi számának
sorrendje szerint határozható meg
o ,ha egyszerre érkeztek be és ugyanarra a telekkönyvi jószágtestre vonatkoznak, akkor
egymás között egyenlő rangsorban állnak
o világosan kell bejegyezni, ha valaki bekebelezett vagy előjegyzett
o a bejegyzések és a bekebelezések közös kellékei:
 az eredeti okiratok
 az okiratok tartalma
 a bejegyzendő jog valamily ingatlan jószágra megengedtetik vagy
odaítéltetik, vagy valamely már bejegyzett jog más személyre
ruháztatik, megterheltetik, rangsorozatában vagy más módon
megváltoztatik, vagy megszüntetik; a hitelezők kárára a már
bejegyzett jog változása nem lehet
 az okiratok jogérvényessége
 az okiratok nyelve:
 a per esetében használatos nyelven
 vagy a hiteles fordítást is mellékelni kell
 a bekebelezés vagy az előjegyzésmegengedhetősége:
 csak akkor van helye, ha az, aki ellen valamely jog szerzése, változása
vagy megszüntetése kieszközlendő, a kérvény benyújtása idejekor,
mint a jószág tulajdonosa vagy, mint a hitelező bekebelezve vagy
előjegyezve van, vagy a bejegyzéssel egyidejűleg előjegyzik vagy
bekebelezik
 az örökösnek ki kell fizetnie az örökhagyó adósságait, ha azok be
vannak jegyezve vagy előjegyeztetve vannak
 a nyilvánkönyvi jog kitörlése

21
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o a nyilvánkönyvi jog elenyésztésének vagy megszüntetésének bekebelezése vagy

előjegyzése is lehetséges
o a tulajdonátruházásnál a bejegyzett jogokból törtöltetnek: a tulajdon megszorításai, a
felsőbb bírósági határozatok, a helytelen bejegyzések, és a nem igazolt előjegyzések;
a korábbi tulajdonos jogainak világos kitörlése azonban nem szükséges

22
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

10. Az esküdtbíráskodás (511., 532-534. f.)

1897:33. tc.
Az esküdtbíróságokról

 az esküdtbíróság összetétele: az elnökkel együtt 3 bíró és 12 esküdt

 esküdt lehet: min.26 év, magyar honos, férfi, magyarul (Fiuméban olaszul) tud, írni-olvasni
tud és:
o legalább 20 korona/év adót fizet, amennyiben adómenetességet élvez, akkor 20
korona értékű vagyonnal bír
o vagy köztisztviselő, lelkész, az MTA tagja, tudor, okleveles leveles foglalkozást űz
(tanár, ügyvéd, sebész pl.), aki felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolában
végzett, továbbá aki a középiskolai záróvizsgát letette
 nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe:
o aki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre volt ítélve
o aki hivatalvesztésre vagy a politikai jogainak felfüggesztésére van ítélve
o aki a szabadságvesztés-büntetése alatt áll, vagy aki feltételes szabadságon van
o aki ellen vizsgálat, közvetlen idézés vagy főtárgyalás van rendelve, vagy aki vád alá
van helyezve
o aki csőd, gondnokság vagy meghosszabbított kiskorúság alatt áll
o aki testi vagy szellemi fogyatékos
o a miniszter, a fiumei kormányzó, a főispán és Budapesten a főpolgármester
o a bíró vagy az ügyész
o a fegyveres erő tagja
o a rendőr és közege
o a pénzügyőrség tagja
o a napszámos vagy a szolga
 az esküdtszéki szolgálattól mentes:
o az ogy-i képviselők
o a lelkész
o a behívott tagja a fegyveres erőnek
o a gyakorló orvos
o a gyógyszerész, akinek segédje nincs
o a néptanító
o a postánál, a távirdánál, a vasútnál és a gőzhajózásnál dolgozó
o a 70 év felettiek
o aki az évfolyam valamely ülésszakban szolgáltatott teljesített, az a folyó és a
következő évben
 névjegyzékek készítése minden év májusában arról, hogy ki lehet esküdt és ki nem
 a ki választott esküdtek, és a helyettes esküdtek lajstroma
 a törvényszék az ülésén sorsolja ki őket: 30 esküdtet és 10 helyettes esküdtet

Perjogok

1896:33. tc.
A bűnvádi perrendtartásról

 a királyi ügyészség
o a kötelessége: a nyomozás és a közvád képviselete

23
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o megtagadhatja a vád képviseletét: nincs elég bizonyíték, a feljelentett cselekmény

nem büntethető
 a magánvádló és a magánfél:
o a sértett, mint fő magánvádló kihágások és vétségek, valamint könnyű testi sértés
vétsége esetén
o a királyi ügyész bármikor átveheti a vádképviseletét (a közérdek)
o , ha a királyi ügyész elutasítja a vádemelést, akkor a sértett mehet a főügyész, ha ő
nem utasítja a királyi ügyészt, akkor sértett maga emelhet vádat, ilyenkor az ilyen
sértettet pótmagánvádlónak nevezzük
o nem illetik meg a magánvádlót a királyi ügyésznek a közhatósági jellegéből eredő
jogai
 a védelem:
o bármikor kérhető védő
o kötelező a védő:
 ,ha a büntetés 5 évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb lehet
 ,ha a vádlott vagy törvényes képviselője, házastársa vagy rokona azt kívánja
 ,ha a vádlott<16 év, vagy ha siketnéma vagy analfabéta
 ,ha a bíróság azt célszerűnek látja
 vádlott-társak részére közös védő csak akkor, ha érdekeik nem ellentétese
o a vizsgálat:
 eldönteni, hogy kell-e főtárgyalás vagy meg kell-e szüntetni a bűnvádi
eljárást
 meg kell előznie a főtárgyalás elrendelését
 bizonyos esetekben kötelező a vizsgálat (pl.: a halálbüntetés vagy az
életfogytig tartó fegyházbüntetés lehetősége)
o az elrendeléséről elsősorban a vizsgálóbíró határoz, de a vádló vagy a terhelt is
indítványozhat vizsgálatot
 a vádirat, a kifogások és az ezekre vonatkozó eljárás:
o a vádirat: a terhelt neve, fogva van-e; a bűncselekény(ek); a tényállás (és a
nyomozás)
o a terhelt a vádirat minden pontja ellen tehet kifogást
o a kifogás tárgyalása nem nyilvános
o utána a vádtanács döntést hoz, azt nyomban kihirdeti, a meg nem jelent terhelttel és
a magánféllel pedig azt 3 napon belül közli
 a közvetlen idézés a főtárgyalásra
o 5 évig terjedő szabadságvesztés, vagy ennél enyhébben büntetendő cselekmények
esetében
o a tettenkapás
o a beismerés
o nincsen a vádirat elleni kifogás, nincsen illetékességi kifogás
 a főtárgyalás a törvényszék előtt:
o nyilvános
o bármikor elrendelhető a nyilvánosság kizárása
o a nyilvánosság kizárásánál is ott lehet mind a két féllel 2-2 bizalmi férfi
o bottal nem lehet bemenni a tárgyalóterembe, fegyverrel pedig csak a hivatalos
személyeknek
 a főtárgyalás az esküdtbaróság előtt:

24
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

o 30 esküdt
o legalább 8 nappal a tárgyalás előtti beidézés
o 10 helyettes esküdt is értesítendő, hogy lehetőleg a lakásukban tartózkodjanak a
főtárgyalás idején
 az esküdtszék megalapítása:
o a nem kifogásolható esküdtek közül a felek visszautasíthatnak annyit, ameddig el
nem éri a számuk a 12-t (a visszautasítás joga)
o az esküdtszék így lesz megalapított
o a semmisség terhe alatti megesketés
 a bizonyítási eljárás, a kérdések feltevése és az esküdtek határozata:
o az esküdtek „igen” vagy „nem” szavakkal felelnek
o a tanúkhoz és a szakérőkhöz kérdéseket tehetnek fel
o a magyarázat és a jogi felvilágosítás adása az esküdtek számára az elnök részéről
o az esküdtek visszavonulása a tanácskozás végett:
 a legidősebb elnöklete, a szóbeli szavazás és az egyszerű szavazattöbbség
 lehet titkos is a szavazásuk, de általában nyílt
 nem lehetnek firkálások a feljegyzésben
 az esküdteknek titoktartási kötelezettségük van
 a bűnösség kérdésében legalább 8 igen, amúgy egyszerű többség, tehát
minden más kérdésben 7 igen
 egyenlőség; a vádlottra nézve kedvezőbb
o a határozat:
 a felmentő
 ,ha bűnös, akkor elkezdik a büntetését kijelölni

A büntetőeljárás-jogi törvények:

 az esküdtszék megalakítása az esküdtek számbavételével kezdődik; ha a védő akkor nincs

jelen, akkor az eljárás semmis
 a nem szabályszerű megalakítás; semmisség
 a perorvoslati lehetőségek emiatt
 védőként csak az ügyvédi lajtstromba bejegyzett ügyvéd szerepelhet
 az esküdtek közül a felek visszavetési jogának gyakorlása előtt senkit sem szabad elbocsátani
 csak 26 megjelent esküdt esetén lehet az esküdtszék megalapításához hozzáfogni
 a nem kifogásolt esküdtek száma min. 24 kell, hogy legyen

25
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

11. Az állam és a társadalmi rend büntetőjogi védelme (Az 1921. évi 3. tc. és az 1946. évi VII. tv.)
(526., 528. f.)

1921:3. tc.
Az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről

 az állami és a társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és

vétségek:
o aki ilyen mozgalmat vagy szervezkedést (különösen az egy társadalmi osztály
uralmára irányulót) kezdeményez vagy vezet, az bűntettet követ el; 5 évig terjedhető
fegyház
o 3 év fegyház jár a részvételért
o ,ha volt fegyver, lőszer vagy robbanószer is nagy mennyiségben 10-15 év a szervezők,
vezetők, 5 év a részvevők
 az ilyen jellegű erőszakos bűntettek büntetései (a kezdeményezők és a vezetők):
o halálbüntetés
o életfogytig tartó fegyház
o 10-15 évi fegyház
o 10 évig terjedő fegyház
o a résztvevők: 5 év börtön vagy 5 év fegyház
 aki az állami és a társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek
és vétségek, különösen a valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmára irányuló
mozgalmakról tudomást szerez, de bejelentést nem tesz, az bűnrészes; 1 évig terjedő fogház
 nem büntethető a tettesnek vagy a részesnek a hozzátartozója
 akkor sem büntethető a cselekmény (a részesé), ha a hatóságnak arról köztudomású tény
alapján vagy a sajtóközleményekből tudnia kellett volna
 nem büntethető aza résztvevő, aki a részvételtől eláll, társait annak törvénysértő voltára
figyelmezteti és feljelentést tesz a hatóságnak
 aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy
megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos
létesítésére irányuló bűncselekmény elkövetésére izgat vagy felhív, vétséget követ el; 5 évig
terjedő fogház
o ,ha elkövetik a bűncselekményt, akkor felbújtóként büntetendő
 aki a magyar fegyveres erő, a magyar királyi csendőrség, a magyar királyi államrendőrség
ellen gyűlöletre vagy ezek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy engedetlenségre hív fel,
vétsége követ el; 5 évi fogház
o ,ha a szolgálati szellem megbontására elkövették a bűncselekményt; 5 év fegyház
o a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettek és
vétségek:
 valótlan tény állítása és terjesztése; vétség; 5 év fogház
 ,ha ezzel a külföldi államokat ellenünk ellenséges cselekmény indítására
ösztönzi; 10 év fegyház
 ,ha meg is történik a külföldi állam ellenséges cselekménye; életfogytig tartó
fegyház
 a magyar nemzet vagy állam ellen meggyalázó kifejezés használata vagy ilyen
cselekmény elkövetése; 3 év fogház

A demokratikus államrend büntetőjogi védelme

26
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

1946:VII. tc.
A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről

a bűncselekmények:

o a demokratikus államrend vagy a köztársaság elleni mozgalom szervezése

o a demokratikus államrend vagy a köztársaság megváltoztatására lázítás
o az alapintézmények elleni gyűlöletre izgatás
o az egyes személyek vagy csoportok elleni izgatás
o a nemzetiségi, a faji vagy a felekezeti gyűlölködésre izgatás (mivel érvényesülnie kell az
állampolgári szabadságnak és a jogegyenlőségnek)
o a nemzeti megbecsülés csorbítása
o a háborús vagy a népellenes bűncselekménynek vagy annak elkövetőjének a dicsérete
o a valótlan a köztársaság és a demokratikus államrend megbecsülését csorbító megjegyzések
o a köztársasági elnök elleni cselekmények
o az ezen bcs-k előkészítése, ezzel kapcsolatos szövetkezés, elkövetésükre izgatás, ajánlkozás
vagy vállalkozás is büntetendő
o a köztársasági elnök tettleg való bántalmazása is bcs., a becsületének a megsértése is
o a büntetések:
o halál
o életfogytig tartó kényszermunka (de min. 5 év)
o életfogytig tartó fegyház (de min. 5-10 év)
o az népbaróságok keretei között működő 5 tagú különtanácsok bírálják el őket
o az Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt küldök az
elnököt egy-egy tagot (póttagot), az igazságügyiminiszter pedig az elnököt (vagy az elnök
helyettest)

27
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

12. Polgári peres eljárások, különös tekintettel az 1911. évi 1. tv-re (535. f.)
1911:1. tc.:
A polgári perrendtartásról
o a perképesség
o a magánjog szerinti jogképesség
o perbeli cselekvőképessége mindenkinek van, aki szerződéssel kötelezheti magát
o a meghatalmazottak és az ügyvédek:
o a fél maga, a törvényes képviselő, a cégvezető, vagy a kereskedelmi társaság
megbízottja végezhet perbeli cselekményeket
o ,ha a fél nem személyesen jár el, akkor ügyvéddel kell magát képviseltetnie
o nem minden esetben kötelező az ügyvédi képviselet; eljárhat még:
 a felmenő
 a testvér
 a házastárs
 a pertárs
 a gazdatiszt, az erdőtiszt, a bányatiszt, más meghatalmazott alkalmazott
 a kereskedelmi alkalmazott, az iparos üzletvezetője
 csak a cselédek
 (a nem önjogúak csak 20 év felett lehetnek meghatalmazottak)
o a törvényszék, a királyi ítélőtábla és a királyi Kúria előtt ügyvéddel kell a félnek
magát képviseltetnie, de itt is vannak a törvény által meghatározott kivételek
o az eljárás az első folyamodású bíróságok előtt:
o a keresetlevél:
 magyar nyelven, írásban, 2 példányban
 az idézést is csatolni kell hozzá
 ,ha ügyvéd képviseli a felperest, akkor minden példányát a keresetlevélnek
ellen kell jegyeznie
o a mellékletek eredetiben vagy másolatban csatolva
o az egyéb beadványok
o a be nem nyújtott iratok helyett a bíróság készít hitelesített másolatot a fél költségén
o a kereset szóbeli előadása esetén a jegyzőkönyvbevétel
o az idézés:
o a törvényszéki eljárásban a keresetlevélre hozott idéző végzés
o a perfelvételi eljárásra való beidézés
o a bizonyítékok és a tanúk vitele a perfelvételi eljárásra
o a perindítás beálló hatályai:
 a perfüggőség: ugyanazon jog irányában a megindított per folyamata alatt
másik per nem indítható
 a magánjogi hatályok
o a perfelvételi eljárás:
o a keresetlevél felolvasása (nem kötelező, ha a felperes fenntartja)
o az eltérések hivatalbóli felolvasása és rögzítése a jegyzőkönyvbe
o a pergátló kifogások:
 más hatósági eljárásnak kellene megelőznie a polgári pert
 nem tartozik a per a bíróság hatáskörébe, nem illetékes az adott bíróság
 az ügyben választottbíróságnak kellene eljárnia
 a perfüggőség kifogása

28
 MÁJT vizsga forrástételek jegyzet

 nincs valamelyik félnek perképessége, a törvényes képviselő mellőzve van

vagy nincs igazolva
 a felperes a megelőző eljárás költségeit nem térítette meg
 a felperes nem adott biztosítékot a perköltségre nézve
o az alperes perbe bocsátkozása (litis contestatio) után a felperes a pertől csak az alperes
beleegyezésével állhat el, a felperes a keresetét is csak az alperes beleegyezésével
változtathatja meg
o nem a kereset megváltoztatása:
 az újabb tények felhozása, a régiek kiigazítása
 a kérelemnek az eredetileg nem követelt járulékokra való kiterjesztése
o a járadékoktól és a viszontszolgáltatásoktól nem függő más időszakos szolgáltatásokra
való kiterjesztése
o a részletekre kiterjesztés
o más tárgy vagy kárpótlás követelése
o a teljesítés követelése
o az érdemleges tárgyalás
o nyilvános
o a gyermekek és a nem méltó személyek nem jelenhetnek meg
o a később jelentkezők kizárása a hely szűke miatt, vagy a különös megengedése a
részvételnek a bíró által
o a tárgyalás szóbeli
o iratok felolvasásának csak a törvény rendelte helyen van helye
o a bizonyítás:
o a köztudomású tények bizonyítása nem szükséges
o más államban érvényes jogszabályok is felhozhatóak
o azt terheli a bizonyítás terheli, akinek a bizonyítás érdekében áll
 a bíróság megvizsgálja a bizonyítás törvényességét
o a bírói határozatok:
o a végítélet
o a részítélet
o a marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet
o az ítélet tartalma:
 az ítélet Őfelsége a király nevében hozatott
 a bíróság megjelölése
 az indokolás és a tényállás (a kereseti kérelem, az ellenkérelem)
o a perköltségek rendezése, ha ez eddig nem történt meg
o kérhető az ítélet kiegészítése (a perköltségek pl.)
o vagy ítélet vagy végzés
o visszavonhatóak a bírság, a pénzbüntetésre vagy az elzárást rendelő végzések

29