1.

logo tétel
A nyelvelsajátítást magyarázó elméleti keretek, a tipikus és az atipikus nyelvi és beszédfejlődésre
vonatkozó pszicholingvisztikai ismeretek
A nyelvelsajátítást magyarázó elméleti keretek
Lenneberg-nativista
A nyelvelsajátításnak van egy kritikus periódusa, vagyis van egy olyan időszak, amikor intenzíven nyelvi
ingereknek kell a gyereket körülvennie ahhoz, hogy a tanulási mechanizmusok megfelelően működjenek. Ha
ez az időszak lezárul, a tanulás nem következik be, sokkal nehezebb lesz, vagy minőségileg másként zajlik.
A hatékony elsajátítás szükséges feltétele a veleszületett idegrendszeri háttér: az agy ebben a kritikus
periódusban a nyelvelsajátítás és a féltekei specializáció szempontjából nagymértékű plaszticitással
rendelkezik, amelyet a szakasz végén elveszít.
A kritikus periódus helyett ma már inkább a szenzitív periódus hipotézise tartható.
Non-Generatív elmélet, Skinner-behaviorista
A gyermekek nagyon érzékeny szelektív megerősítés által tanulnak nyelvet a szüleiktől, ez a fajta szelektív
megerősítés az, ami befolyásolja az új megnyilatkozásokat. „Tiszta lap” = környezet ingerei írnak teli - ez
egy inger-válaszfolyamat, ami utánzással alakulhat ki, a környezet ezt vagy elveti, vagy reagál rá. Chomsky
ezzel nem értett egyet.

Innatista elmélet (generatív elsajátítás-elméletek), Noam Chomsky

A nyelvelsajátítást az öröklésnek tulajdonítja. A gyermek veleszületett nyelvi tudással és egy speciális
nyelvelsajátító eszközzel jönnek a világra. Nem tanulják a grammatikát, (ahogy a konstruktivista elmélet
állítja), hanem ezeket a veleszületett nyelvtani szabályokat magától aktiválja.(univerzális). Az alábbi érvek
szólnak a veleszületettség mellett:
– Az anyanyelv-elsajátítás explicit oktatás hiányában, igen gyorsan zajlik.
– A gyerek által hallott beszéd töredékes, tele van hibákkal.
– A gyerek nem egyszerűen utánoz, olyat is mond és megért, amit korábban nem hallott, vagy ami a felnőtt
nyelvtan szempontjából nem helyes (pl. két kutyák, a cowboy megharcolta engem).
– Ahhoz, hogy a gyerek kijavítsa a hibáit, formai javításra lenne szüksége, amit nem kap meg, vagy ha igen,
akkor is hatástalan, ahogy azt az alábbi példa is mutatja:
Gyerek: Megetettük a mókusot.
Szülő: Nem, hanem megetettük a mókust.
Gyerek: Megetettük a mókusot.
– A világon minden egészséges gyerek megtanul beszélni/jelnyelven kommunikálni, ha normális nyelvi
környezetben nő föl.
– A különböző nyelvet elsajátító gyerekek ugyanazokon az elsajátítási fázisokon mennek át.
– A csecsemők nagyon korai előhangoltságot mutatnak az emberi beszédre.

1
– A szintaxis fajspecifikus: csak az emberre jellemző; eddig egy állatot sem sikerült az emberéhez hasonló
nyelvre megtanítani.

Konstruktivista elmélet, Tomasello?

A megszületett gyermek nem rendelkezik semmilyen tudással a nyelvről, de maga a képesség, mellyel
nyelvet tanulunk, veleszületett, emberre specifikus képesség. A nyelvi tudás forma-jelentés párokba,
konstrukciókba szerveződik, a nyelv nem biológiailag adott (a kommunikáció az, ami biológiai alapú),
hanem a nyelvhasználat következtében, történeti változások során alakul ki. (Tomasello, 2003)

Behaviorista elmélet, Olmsted

A gyakoriság szerepét hangsúlyozza, a leggyakrabban előfordulót fogja leghamarabb megtanulni. A
nyelvelsajátítás alapját a tanulásban látja, melyben vezető szerepet kap a társas környezet és a felnőttek
tanítása. A nyelvelsajátítás az utánzáson, klasszikus- és operáns kondicionáláson keresztül megvalósuló
tanulástól függ.
Klasszikus kondicionálás → a nyelv megértése.
Operáns kondicinálás→ gagyogás folyamán megjelenített hangok (beszélt nyelv kezdeti elemei) a
megerősítés mechanizmusa révén fokozatosan formálódik, alakul.

Interakcionalista elmélet, George Miller

A kognitív fejlődés határozza meg a nyelvi fejlődést. Az emberi idegrendszer veleszületett jellemzőinek
fontos szerepe van.

Kognitív elmélet, Jean Piaget

Szociális és biológai tényezők interakciója. A megismerés határozza meg a nyelvet. A nyelv az egyéni
fogalmi gondolkodás verbális tükröződése. Mivel a nyelv tükrözi a gondolatot, a nyelv fejlődése nem lehet a
kognitív fejlődés oka. A vizsgált folyamat mozgatórugóját a gyermek intellektuális fejlődésének
kontextusában értelmezi. Az elmélet szerint egy nyelvtani szerkezet csak akkor jelenik meg a gyermek
beszédében, ha már kialakult hozzá a kognitív alap.

Szociális konstruktivista elmélet, Vigotszkij

3 éves korig a gyermeki nyelvelsajátítás bázisfunkciója a kogníció fejlődése; kognitív képességek minőségi
és mennyiségi fejlődésének viszonyában alakul a nyelvi értés és a produkció. 3 éves kort követően azonban
a két rendszer, a kognitív és a nyelvi képességek rendszerének viszonya megfordul, s nyelvi képességek
válnak a kogníció bázisává.
Ehhez nézzétek meg: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/kommunikacio_es_fejlodes/
nyelvelsajttsi_elmletek.html
A nyelvfejlődés folyamat fontosabb állomásai
(Őrzők erre vonatkozó fejezetei alapján, Regina kicsit máshogy adta le)
Az anyanyelv-elsajátítás a világ minden nyelven ugyanazokon az állomásokon keresztül

2
halad.
1. Intrauterin fejlődés
A hasfal kitűnő hangvezető, a magzat érzékeli az anya beszédet. A magzat akaratlanul is tanúja lesz
anyanyelve hangtani jelenségeinek (prozódia: a beszédritmus, -hangsúly, -hanglejtés, -folyamatosság,
intonáció: hanglejtés, hanghordozás). A fejlődő magzat az anyaméhben gyakorolja azokat a
neuromusculáris mozgásokat, amely majd a születés közbeni, a születést követő másodpercekben, ill. a kori
újszülött korban a hangadáshoz szükségesek.
2. Preverbális fejlődés
Az első hetek hangadásai (0-4. hét) - elsődleges biológiai hangok - többnyire csak az életfenntartó
funkciókhoz kötődnek, kommunikációs tartalma csak a sírásnak van, ez azonban nem szándékos.

Az újszülött a kommunikációt illetően fontos képességekkel jön világra:

- Kezdettől előnyben részesíti az emberi hangokat minden más környezeti zajjal szemben
- Meg tudja különböztetni anyanyelvének hangjait más nyelvekétől (hallási feldolgozás)
- Felismeri a magzatkorában a hozzá legtöbbet és legrendszeresebben beszélő személy hanglejtését,
hangadási gesztusait
- Legfontosabb kommunikációs forma az anya-gyermek között a testi kontaktus és az érintés,
valamint a sírás, ami -a biológiai állapotot, tevékenységet tükrözi.- reflexes hangadás (éhség, fájdalom…).
- Vegetatív hangok (szopás, nyelés…).
- Fontos szerepe van a dajkanyelvnek, mely erős, felhívó inger a kommunikációra.

1-2 hónap
- Erőteljes, a szükségletekhez részben már differenciálódott sírás
- Háton fekve képes fejét a középső pozícióban tartva szemével a fölé hajló felnőttre rövidebb
ideig fókuszálni → lehetővé válnak a közös figyelmi helyzetek
- „Reagál” (élénken felfigyel, fej vagy szemek pozicionálása) az ismerős emberi hangokra
- A szopás hatására erősödnek az arc- és szájizmok → megindult hangadás: főként
magánhangzók (á-, ó-, e-szerű hangok) és diftongusok (kettős magánhangzók; oá-, ei-, eöszerű
hangok)

2-4 hónap
- A sírás napi mennyisége – a hasfájós időszak elmúltával – csökken, erőssége nőhet (a tüdő és a toldalékcső
mozgásának érésével).
- Megjelenik a szociális mosoly; ezzel jutalmazza a látóterébe hajló, vele kommunikációba
kezdő felnőtteket (visszacsatolás)
- Minden adódó lehetőséget kipróbál – ajakberregés, csettegés -, utánzási képessége egyre
következetesebb; gyakran ejt két ajakkal képzett mássalhangzókat, gyakoriak a torokhangok

3
(a hanyatt fekvés miatt nyelve hátrébb csúszik a szájban)

4-6. hónap
- A szociális mosolyt már nem csak a közvetlen családtagokkal gyakorolja;
- A fej viszonylag szabad mozgásának következtében megindul és rendszeressé válik a
gőgicsélés (egyes szakirodalomban a gagyogás első szakasza), a szólamok változatosan
modulálnak
- A gőgicsélés az akaratlagos kommunikáció részévé válik.

6-9 hónap
- Hangadása változatos, egyre inkább csak az anyanyelvének megfelelő hangokból áll
- Létrejönnek kölcsönös figyelmi helyzetek szülő és gyermek között. A kommunikáció során
megvalósul az elsődleges interszubjektivitás;
- Már felismerik az egyes mondattípusok hanglejtését, a többször hallott dallamot.
- A csecsemő biztosan fordítja fejét a látóterébe lépő felé, megjelennek az ún. üdvözlő
hangok;
- A csecsemő már felfigyel a saját nevére;
- A csecsemő a legtöbb esetben megnyugtatható különböző kommunikációs elterelésekkel
(tudatos sírásirányítás).
- Megjelenik a gagyogás. Játékos hangadás, amelynek már rendszeresen visszatérő, ismétlődő hangtani
szerkezete van. A gyerek mássalhangzókból és magánhangzókból álló
szótagsorozatokat mond, illetve kezdi észrevenni, hogy bizonyos hangsorok bizonyos
eseményekkel járnak együtt. ezek a valódi közlés prototípusai
- Emellett megjelenik a kettőzött gagyogás: egyre több beszédhangzó jelenik meg
ciklusokban; eleinte inkább csak véletlenül, majd - szülői megerősítés hatására - egyre
tudatosabban (bababa…).

9-12 hónap
- Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi;
- Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi (nagymama, nagypapa, vagy ahogyan a családban
használják) szavakra, maga és testvérei nevére. Képes szándékot tulajdonítani mások
közléseinek a beszéd prozódiája és a mimika összevetése alapján;
- A gagyogás jól felismerhető, általában szótagszintű szólamokat tartalmaz;
- A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi
kommunikációban is használja;
- Az akaratlagos viselkedésszervezésben megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű,
gesztusokkal történő kimutatása (pl. Vegyél fel! Mutatok valamit! Adok valamit! Kérek
valamit!
4
- A közös figyelmi helyzetekben megjelenik a másodlagos interszubjektivitás; a csecsemő és
az anya közösen egy harmadik dologra irányítják figyelmüket. nyelvi szempontól itt
kezdődik a szavak megértése.
3.VERBÁLIS FEJLŐDÉS

12-15.hónap: szómondatok
- Gyermek közléseiben állandósult hangsorok, „szavak”, néhány tárgyat vagy jelenséget
hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm).
- Kezdetben véletlenszerűen, de már egy-egy szót is kiejt; megjelennek az ún. protoszavak,
melyek olyan - a gyermek közlésében állandósult - hangsorok, „szavak”, melyeknek sem
alakja, sem jelentése nem létezik a felnőttnyelvben.
- Megértésük ennél fejlettebb: több, mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért,
ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejezi ki (passzív szókincs gyarapodása).
- A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is
(pl. n, t, d, k, g) megjelennek, valamint több magánhangzó;
- Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és egyértelmű gesztussal vagy
igennel jelzi, ha szeretne valamit;
- Megért gesztusokkal alátámasztott, gyakorta használt egyszerű instrukciókat;
- Képes a közlő szándékát kommunikációjából megérteni, ehhez igazítani saját cselekvését.

15-18. hónap
- A megszólalások között a szavakkal szemben (hangutánzó szavak, protoszavak, felnőttek
által használt szavak) csökken a gagyogások száma.
- A szóértés nagysága legalább száz körüli szóra tehető.
- Produktív szókincsük ebben az időszakban 50 szó körüli (aktív szókincs).
- Megért gesztusokkal alátámasztott, gyakorta használt egyszerű instrukciókat;
- Néhány gyakran előforduló tárgyra, jelenségre konzekvensen, fonológiailag is
felismerhetően ugyanazt a megnevezést (esetleg csak szótöredéket) használja;
az utánzási képesség fejlődése folytán erősödik az echolália jelensége.
- A szavakat holofrázisokként használja; vagyis egy-egy szó egy teljes jelenséget ír le, egy
egész mondatot jelöl, melyet az adott szituációban a felnőtt fejt meg.
- Rájön, hogy a szavakkal fel tudja kelteni a felnőtt érdeklődését, és rá tudja venni bizonyos
cselekvések megtételére. (rámutató funkció, ha közös figyelmi helyzetet szeretne létrehozni).
- Egyszavas korszak végére a produktív szavak leválnak a kontextustól és elnyerik
konvencionális (hagyományos) jelentésüket.

1,5-2 év: kétszavas mondatok összekapcsolása

- Szókincsrobbanásnak nevezett, gyorsuló ütemű szótanulás, és a valódi, gyermek által
5
szerkesztett kétszavas kombinációk (Mama papucs, Apa hoppá! -tárgyak kategorizálása)
megjelenése. Pillérgrammatika grammatika kezdete.
- A passzív szókincs kétszázhoz közelít (a helyhatározókat és a módhatározókat tartalmazó
mondatokat is megérti és végrehajtja).
- Legalább ötven szavas aktív szókincs a lányok esetében (fiúk érése ennél lassúbb);
- Kérdőforma megjelenése
- Jelentéskapcsolatokat tud kifejezni (összekapcsolja a cselekvést-cselekvőt, cselekvés tárgyát, birtokost és
birtokot).
- „Tartalmas szavak” (fn., ige) túlsúlyban.
- Képes kitalálni a felnőttek adott helyzetben releváns kommunikációs szándékát;
- Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van (tárgyállandóság); a verbális „mi ez?” kérdés
megjelenése előtt a tárgyra mutatva gesztussal már kérdez;
- Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!).
- Az echolália mellett a nyelvelsajátításban új képesség, a késleltetett utánzás jelenik meg (a
hallott szót elraktározza az emlékezetében és egy megfelelő szituációban felhasználja).
- Megjelenik a két szóból álló, még „nyelvtani kötőanyagokat” (toldalékot, kötőszavakat) nem tartalmazó,
ún. távirati mondat (pl. Nagyi ül. Apa mese).
- Az artikuláció fejlődésében előrelépést jelent a szilárd táplálék lenyelésének gyakorlása →
beszédizomzat erősödése → tisztább, a környezet számára érthetőbb beszéd.

2-2,5 év
-Ekkor sajátítják el a gyerekek a nyelvtani szabályok többségét, ekkor gyakoriak a
szabályok túláltalánosításából eredő hibák (pl. kenyért, lók).
- Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok (Kutya iszik).
- Passzív szókincse legalább 400 szavas.
- Aktív szókincse a szókincsrobbanást kezdetét követően legalább 100–200 között van.
- Passzív és aktív szókincse szinte napról napra gyarapszik, a mi ez? korszaknak köszönhetően (az eddigi
főnevek mellett megjelennek az igék és melléknevek, tulajdonságot
és állapotot kifejező szavak).
- Jártasságra tett szert a nonverbális és verbális kommunikációban megjelenő szándékok
olvasásában egyaránt;
- Képes az anya által teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok
egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak.
- Többszörös utasításokat is megért és végre tud hajtani. Sokat utánozzák a felnőttek
mondatait, beszédük egyre inkább érthető a családon kívüliek számára is, bár számos
felnőttnyelvi hang még nem jelenik meg benne - hangok ejtésében még lehet sok hiba
(élettani pöszeség).
6
2,5-3 év: egyszerű mondatalkotás
- Biztosan összekapcsolódott a szavak hangalakja és a jelentése a tárgyakkal - vagyis
rámutatással biztosan nevezi meg a közvetlen környezet tárgyait.
- Mondatmegértésben a több bővítménnyel rendelkező mondatokat is egyre biztosabban érti.
- Megjelennek az első szószerkezetek és az első valódi mondatok (egyre több toldalékos szó,
névmás jelenik meg pl. birtokos névmás, egyszerű helyragok és részeshatározó).
- Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többes szám jele, tárgyrag).
- Még nem ismerik fel a kivételeket; minden esetre egyformán alkalmazzák a szabályt (pl.
kenyért, lót).
- Megjelenik az én (személyes névmás) vagy az enyém szó (birtokos névmás).
-3 éves korra kialakul a szintaktikai rendszer. Az aktív szókincs a 300-500 szót is elérheti (a
lányoknál; a később érő fiúké is legalább 70-100 között mozog).

3-4 év, óvodáskor

- Fokozatos stabilizálódás, csökken a hangzóhiba; artikulációja 50–75%-ban érthető.
- „Miért?” korszak - előtérbe kerül a tárgyak, a jelenségek közötti kapcsolatok felismerése és
nyelvi kifejezése.
- A megértésre való törekvést mutatják a következő kérdőszavak megjelenése is: pl. hol?
mikor? milyen?
- Képes 10–15 perces történetet végighallgatni.
- Bonyolultabb, összetett mondatokat is megért.
- Érti a helyre vonatkozó névutókat, toldalékokat.
- Aktív szókincse 700–900 szóra tehető. Passzív szókincse ennél nagyobb.
- 3–4 szavas szószerkezeteket használ.
- Használ néhány grammatikai elemet (tárgyrag, egyszerű helyviszony, birtokjel stb.), de
ezeket nem mindig alkalmazza helyesen.

4-5 éves kor

- Nyomon követ legalább 8 szavas mondatot.
- Három részből álló utasításokat követ.
- Képekről, mesekönyvekről beszél; → „folyton beszélés korszaka”.
- A beszéd teljesen folyamatossá válik, nem jellemzik a fiziológiás megakadások; növekszik a beszéd
grammatikai rendezettsége.
- Aktív szókincse kb. 1500 szóra tehető.
- Összetett nyelvi szerkezeteket használ, bővített mondatokban (legalább 4–5 szó) beszél.
- A különböző mondatfajtákat helyes hanglejtéssel kapcsolja össze.
- Használ segédigéket, több igeidőt.

7
- Megjelenik a főfogalom alá rendezés képessége.
- A sziszegő-susogó hangokat, az l, j, r hangokat kivéve artikulációja feltisztult.
- Képes rövid mondókát, verset megtanulni, többiekkel együtt mondani.

5-6 éves kor

- Összetett, több, különböző összefüggést tartalmazó utasítást is képes követni.
- Szívesen vesz részt a felnőttek beszélgetésében; mondanivalóját egyre pontosabban képes az aktuális
beszélőtárshoz igazítani (kistestvér, felnőtt).
- Aktív szókincse 2000 szóra tehető.
- Mellérendelő összetett mondatokat alkot; („…és akkor a; … és aztán” kötőszavas,
végtelenített mondatok).
- A befogadás oldalán képes hosszabb nép- vagy tündérmeséket is megérteni.
- A produkció oldalán kellően érett ahhoz, hogy vele megtörtént eseményeket, vagy más

hallott történetet sorrendiségében, helyesen elmesélni nagy mesélés korszaka - artikulációja szinte teljesen tiszta (cs

szavak kiejtése sem okoz gondot.

- A beszédfolyamatot képes szegmentálni, szótagolva is tud beszélni. (ro-bot va-gyok típusú
játék).
6-7év: kisiskoláskor
- Körülbelül 3000 szavas az aktív szókincse.
- Grammatikailag helyesen beszél; alkalmazza a mondatok fókuszos szórendjét.
- Képes a párbeszédben, társalgásban egyenrangú félként részt venni; (bátran kezdeményez
párbeszédet, képes azt fenntartani, kérdéseket fogalmaz meg, ugyanakkor képes visszatartani
a beszédét, hogy meghallgassa a beszédpartnerét. iskolaérettség jele).
- Közléseit rugalmasan módosítja a partner igényeihez.
- Képes a beszédet különböző célokra használni (pl. információközlés, információszerzés,
érzelmek kifejezése, szükségletek kifejezése stb.).
- Kívülről tud verseket, mondókákat, éneket.
- Anyanyelve hangzórendszerét elsajátította, artikulációja tiszta.
- Képes a szó első hangzóját megnevezni (fonológiai tudatosság: lassan eljut ahhoz a
felismeréshez, hogy a folyékony emberi beszéd részekre bontható; szavakon belüli kisebb
egységeket tud megkülönböztetni).
- A téri viszonyok biztos megértése.
- Stabilizálódó grammatikai rendszer, hangzórendszer, gyarapodó szókincs stabillá válik.

7 éves kor
- Passzív szókincsük nagyjából 10 000 szóra tehető. Beszédük a hallgató szempontjából

8
egyértelmű jelentést hordoz.
- A beszéd szókincsében, grammatikai rendszerében, artikulációjában képessé válik a tanulást
kiszolgálni.
- A nyelvtudást közvetítőfunkciója erősödik.
- Érdeklődik más szimbólumok, például a betűk, számok iránt.
- 14 évtől a felnőtt nyelvvel egyenértékű szinten működik a nyelvi rendszer.

Az egyes nyelvi szintek fejlődése (Értsd és értesd meg magad! 184-195. o.)
A NYELVELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATÁBAN A GYEREK
1. elsajátítja anyanyelvének hangzókészletét,
2. szótárat épít,
3. megtanulja a nyelvtani szabályokat és a szabályok alóli kivételeket, továbbá
4. megtanulja a nyelvet különféle kommunikációs szándékok kifejezésére használni.

1. Fonológiai (szint): a beszédészlelés és -produkció fejlődése

- A csecsemők születésüktől kezdve biológiailag hangolva vannak a beszéd feldolgozására
és a kommunikációra. Már az első hónapokban nagyobb aktivitást vált ki a beszéd a bal
agyféltekében, mint a jobban. A korai preferenciák annak köszönhetők, hogy a hallórendszer már a magzati
élet utolsó heteiben működik, így a babák már méhen belül hozzászokhattak anyjuk hangjához, illetve
anyanyelvük dallam- és hangsúlymintáihoz.
- A babák már korai életkorban képesek megkülönböztetni a beszédet más hangoktól.
- Előnyben részesítik édesanyjuk hangját, valamint anyanyelvüket más nyelvekkel
szemben = ez a korai preferencia, hangok észlelése ennél kifinomultabb képességeket igényel.
- A kategoriális észlelés: már az egyhónapos csecsemők is mutatják ennek jellegzetességeit
(nem csak az emberekre jellemző, hogy a beszédhangok bizonyos különbségeire
érzékenyek, hanem pl. a csincsillákra és a makákókra is). Ha hangpárokat hallanak,
amelyekben a hangok közötti különbség mindig ugyanakkora, csak akkor észlelik a két
hangot különbözőnek, ha a különbség kategóriahatárt lép át (pl. a kín és a kút k-ja között
nincs kategoriális különbség, míg a b és p között van). → vannak tipikus kategóriahatárok, melyekre
veleszületetten érzékenyek vagyunk, melyeket aztán az anyanyelvi tapasztalat 6-12 hónapos kor között
megerősíthet, módosíthat, vagy megszüntethet.
- A beszédprodukció fejlődésének első állomása a gagyogás . Ebben az időszakban minden
csecsemő sokkal több hangot produkál, mint amennyi az anyanyelvének a hangkészletét
alkotja. A produktív hangkészlet aztán leszűkül, az egységesség nagyjából addig marad meg
(kb. 10 hónapos kor), míg a beszédészlelés jellegzetességei is az anyanyelvhez igazodnak.
Első év vége felé a gyermek a hangokkal már nem csak játszik, hanem arra kezdi használni,
hogy olyan hangsorokat hozzon létre, amelyből az anyanyelve felépül.

9
A hangok kiejtésének megtanulása nemcsak az artikulációs nehézségek miatt nagy feladat,
hanem a gyermeknek arra is rá kell jönnie, hogy minek van jelentés-megkülönböztető
szerepe a nyelvben. A jellegzetes tévesztések az óvodáskor végére szűnnek meg általában.
- A fonémaállomány elsajátítása szempontjából kiemelt életkori szakasz a 3;6-3;11 és 5-5;5
korszak 5-5;5 életkorban a mássalhangzók rendszere a gyermekek 75%-ánál már
kialakul.
- A szótagtudat (a szavak szótagokra bontása) 4-5 éves korban spontán jelentkezik.
- A hangokra való bontás nehezebb, ugrásszerű fejlődés 6-7 év között van

2. Lexikai-szemantikai (szint) fejlődés : szókincs, szavak megértésének szintje

- A szótanulás lassan kezdődik. Általában 10-15 hónapos kor között mondják ki a
gyermekek az első szavakat, ugyanakkor jóval több szót már korábban megértenek.
- Egyéves koruk környékén fedezik fel, hogy a szavak segítségével fel tudják kelteni a
felnőtt érdeklődését és ezekkel rá tudják venni őket cselekvések végrehajtására.
- 10-16 hó - holofrázisok: egyszavas kijelentések időszaka, melyek egy egész gondolatot,
vagy mondatot jelölnek pl. adide (mondatértékű szavak). Szókincsük ebben az időszakban
50 szó körüli (aktív szókincs). A szavak ebben a szakaszban azt jelölik, amire a gyermek
fel akarja hívni a figyelmet, ezért a szavak jelentős része adott helyzethez kötődik, és csak
az adott helyzetben érvényes jelentéssel bír.
- 18 hónapos kor körül – „szókincsrobbanás” – rájönnek, hogy mindennek neve van.
Ezt követően kezdenek el két-háromszavas mondatokban beszélni. A fejlődésnek van egy
fajta dinamikája, amely egyénileg eltérhet. Ennek köszönhető, hogy 16 hónapos korban
már nagyok a különbségek: van, aki 200 szavas szókinccsel rendelkezik, míg más el
sem kezdett szavakat használni (hátterében több dolog állhat: pl. eltérő kognitív
képességek). A produktív szókincs fejlődésében az első fontos lépés a fonológiailag felismerhető alakok
szisztematikus, ismételt megjelenése.
Ezt követően 3 tekintetben követhető nyomon a fejlődés:
- a jelentés tekintetében egyre inkább felnőttszerűen használnak szavakat
- a szavakat a kontextusok egyre szélesebb körében használják
- a szótípusok egyre szélesebb körét alkalmazzák.
A nyelvelsajátítás egyik nagy rejtélye, miképp kapcsolják össze a gyermekek a szavakat alkotó hangsorokat
a megfelelő jelentéssel.
Újdonság:
- Gyors leképezés képessége: ennek a szótanulási mechanizmusnak a lényege: az
új dolog és az új név azonnal egymáshoz kapcsolódik; elég egyszer elmondani
neki, ahhoz, hogy megjegyezze.
- Absztrahálás képessége: Egy szó több tárgyat vagy cselekvést jelölhet, de az is
10
előfordul, hogy a dolgok különböző helyzetekben más-más nevet kapnak.
Hibatípusok: túláltalánosítás, aluláltalánosítás.
A kezdeti szókincs jellemzői: - főnévi fölény
A gyerekek első szavai alapszintű kategóriákat jelölnek: emberek, mindennapi események,
ételek, testrészek, öltözködés, állatok, közlekedési eszközök, játékok, ház körüli tárgyak, …

3. Morfológiai-szintaktikai (szint) fejlődés : nyelvtani fejlődés

- Másfél éves kor körül kezdik a gyermekek a szavakat két- vagy többszavas kifejezésekké
kombinálni. Ekkor még csak a fontosabb szavakra hagyatkoznak, a kevésbé fontos
részeket (névelőket, kötőszavakat, ragokat) nem használják. Ezért ezt az időszakot a
„távirati stílus” korszakaként nevezzük.
A korai szókombinációknak már nyelvtani szerveződést tulajdonítanak; ezek jellegzetes
jelentéstípusokba szerveződnek, de jelentésük még helyzetfüggő, nem felnőttszerűen
általánosak.
- Ezt követően (2-3 év) a gyermek már több szót is összefűz, egyre hosszabbakká válnak a
megnyilatkozásai és egyre változatosabb, bonyolultabb szerkezetet használ.
Amint kezd szabályosságokat felfedezni a nyelvben és rájön, hogy a szavak alakja
megváltoztatható, időnként túl széleskörűen alkalmazza a leggyakoribb mintákat.
gyakoriak a szabályok túláltalánosításából eredő hibák (pl. kenyért, lók).
- 3-6 év, óvodáskor: egyre bonyolultabbak a mondatok, a nyelvtani túláltalánosítás csak
elszórva jelenik meg (pragmatikai fejlődés).
- Kisiskoláskor (6-7év): hibák már csak szórványosan, ritkább szavaknál figyelhetőek meg, a
mondatok hossza és bonyolultsága fokozatosan eléri a felnőtt szintet. (Ugyanakkor a
felnőttkorban is folytatódik a szókincs és a pragmatikai szabályok elsajátítása.) A nyelvelsajátítás kutatásban
két kutatási módszert használnak általánosan nyelvtani
szabályok alkalmazásának feltárására:
- Wug-teszt (Berko)
- spontán beszéd elemzése (Robert Brown)

4. pragmatikai (szint) fejlődés

A pragmatikai kompetencia a nyelvi formák (szavak és mondatszerkezetek) környezettől függő, rugalmas
alkalmazásának a képessége. A tudás hétköznapi, társas szituációkban való alkalmazásának képessége. A
pragmatikai szabályok elsajátításában nagy jelentősége van a kognitív és szociális fejlődésnek. A
kommunikációs szándékok egyrésze veleszületett, más részük tanult, a kifejezésük szabályai kulturálisan
meghatározottak (mint más viselkedési szabályok) A gyermek fejlődése során meg kell tanulja ezek nagy
részét.
- Ebben a folyamatban az első kommunikációs megnyilvánulás a sírás, mint

11
érzelemkifejezés, majd pár hónapos korban a gőgicsélés, és az egyéb hangadások is a
csecsemő érzelmi állapotát tükrözik. Ezek nem szándékos jelzések.
- Szándékosság tekintetében átmenetet képez a szemkontaktus felvétele, a szociális mosoly,
a differenciáltalan szociális gesztusok (pl. örömteli kézfogások és hangadások).
- Az első szándékos jelzések 8-10 hónapos korra jellemzők – a tekintetváltás (pl.
kukucsjáték), rámutatás, tárgyak felmutatása, átadása. Egy éves kortól a gyermek egyre több
kommunikációs szándékot fejez ki, már tud, üdvözölni; tárgyakat, cselekvéseket és információt kérni;
válaszolni; tiltakozni; tárgyakat, vagy eseményeket kommentálni.
- Kétéves kor körül már megértik a kérdés formájú birtokolt felszólításokat (pl. Be van csukva az ajtó?).
- 2-3 évesen megszemélyesítenek tárgyakat és úgy is játszanak velük.
- 3 évesen többféle mondattal is ki tudják fejezni ugyanazt a felszólító jellegű szándékot.
- Számos pragmatikai szabályt azonban csak később (5-6 éves kor után) sajátítanak el a
gyerekek (pl. magázódás)
5. Az olvasást megalapozó képességek
▪ A megfelelő beszélt nyelvi (szókincs, grammatika) fejlettség.
▪ A gyors szótári hozzáférés – az olvasási folyamat akkor tud megfelelően működni, ha
az olvasó elég gyorsan tud hozzáférni a mentális szótára tartalmához, vagyis elég
gyors ütemben aktiválódnak a szóalakok mentális reprezentációi.
▪ A fonológiai tudatosság – az írott szavak dekódolásához szükséges alapképesség; a
szavak tudatos hangokra tagolásának a képessége (nem veleszületett, hanem tanulással
elsajátított képesség).

Figyelmeztető jelek, atipikus fejlődés (Regina előadása alapján)

3-6 hónapos korban
- Nem vagy nehezen alakítható ki vele interaktív játék (gondozó kezdeményezésére nem vagy elfordulással
reagál, vagy szünetekben, váltásokban nem tud változtatni saját reakcióján).
- A csecsemő nem kezdeményez mosollyal vagy hangadással „társalgást” (anyai gyermekágyi depresszió?).
- A várakozás, öröm jeleit csak a gondozó látványa váltja ki, hangja nem.
- Hangpárbeszéd nem vagy kevéssé alakítható ki vele.
- A síráson kívül nincsen akaratlagos hangadás.
- A már megindult gőgicsélés egyre ritkábbá válik, vagy elmarad, változatossága nem bővül, inkább
beszűkül.

6-9 hónapos korban

- Nem keresi a hangok forrását (esetleg csak az egyik oldalán figyel fel, vagy sikertelenül keresi a forrást).
- Nem figyel a nevére, a hozzá intézett beszédre.

12
- Hangpárbeszédbe, hangok utánzásába nem vonható be (hallástól, figyelmi képességtől, a helyzet
megértésétől függ).
- A kezdetben meginduló gagyogás elhalványul, felhagy vele (betegségben átmenetileg elmaradhat).
- A hangadásokban nem jelenik meg dallam (a hallásállapot nem jelentős eltérésére utalhat).
- A gőgicsélésben nem jelennek meg ritmikus, ciklikus elemek (izomtónus-szabályozási, vagy
finommotoros koordinációs zavarra utalhat).
- Nem ad át tárgyat nyújtott kézzel követett kérésre sem (nem érti a helyzetet, nem képes közös figyelemre,
a fogás-elengedés motoros kivitelezése korlátozott?).
-Nem próbál meg egyszerű mozdulatokat utánozni (az azonnali mintakövetés a későbbi késleltetett utánzás
alapja!).
9-12 hónapos korban
- Gagyogása monoton, kevés változatosságot mutat (a környezeti beszéd elég változatos?).
- Mondókázásnál nem utánozza a kézmozdulatokat.
- Nem, vagy ritkán jönnek létre közös figyelmi helyzetek a gondozó és a kisgyermek között (nem érti a
helyzetet, vagy eszköztelen szándékai kifejezésére, a másik irányítására).
- A felnőtthöz csatlakozásban nem a közös figyelem és tevékenység vezérli, az ilyen helyzetekben nem
figyeli és nem utánozza a tevékenységét (inkább csak bújik, kedveskedik), és a felnőttől látott egyszerű
tevékenység később a játékában sem jelenik meg.
- Nem mutat a tárgy felé (kar-tenyér vagy ujj).
- A gyerekek iránt egyáltalán nem érdeklődik, vagy sajátosan teszi (ölelésben erőadagolási probléma,
nyalogatás stb.).
- Játéka közben nincs spontán hangadás (talán csak túlságosan leköti a figyelmét, hangadásban nem elég
ügyes, így nem tudja megosztani a figyelmét, esetleg beteg).
12-15 hónapos korban
- Cselekvő-reagáló interaktív játékokat csak eltűri, nem kezdeményezi.
- Tárgyak nem funkcionális használata.
- Ismerős tárgyak közül nem választja ki a kértet.
- Könyvnézegetéskor tárgyképet neve alapján nem ismer fel, nem mutat rá.
- Nem próbál darabos ételt harapdálni, rágcsálni (fogzáskor ez természetes reakció lehet).
- Eltúlzott, mókás arckifejezésekre nem reagál.
- Ritkán vagy sosem mosolyog vissza.
- Nem lokalizálja a hangot adó tárgyat vagy személyt (pusztán a felfigyelés már nem elég!)
- Nem reagál a nevére.
- Nem mutat kezével vagy ujjával a tárgyakra (eszköztelen vagy indítékszegény nonverbális
szándékkifejezésben).

13
- Nem bővül a gagyogás repertoárja, csak egy-két mintázatot használ (lehet ok hurutos állapot, nem darabos
táplálkozás is!).

15-18. hónap
- Pohárból ivást elutasítja (ok lehet a párhuzamos vízre váltás, vagy aggasztja az összepiszkolódás).
- Megszólításra nem reagál.
- Ölbéli éneklés, mondókázás közben nem figyel, ilyen tevékenység nem érdekli.
- Tiltásra nem reagál.
- Nem próbálkozik a felnőttektől hallottak utánzásával (átmenetileg késleltetheti más területek intenzív
fejlődése, pl. járás beindulása).
- Kéréseit, szándékait nem jelzi (az állandóan kiszolgált gyerek sem!).
- Nem emeli megmutatás céljából a játékát, magányos, esetleg bolyong, nem igényli mások figyelmét.
18-24 hónapos korban
- Nincs mintha-játék.
- Nem tud, nem próbál tárgyakat egymásba-egymásra illeszteni, nyomot hagyni.
- Nem tükröződnek érzelmek az arcán (önmagában arcizomtónus problémája is lehet!), mások érzelmeire
nem reagál.
- Kortársakkal kezdetleges kapcsolatot se alakít ki.
- Zavarba ejtően hosszan néz, túl közel hajol (hallás- vagy látás- vagy szándékolvasási probléma).
- Cselekvést, beszédet nem utánoz.
- Egyszerű utasítást nem ért meg (Tedd a pohárba a ropit! – hallás, értés, szándékolvasás).
- Fél év alatt nem bővül a szókincse, Mi ez? korszak hiánya.
- Aktív szókincs nem éri el az 50 szót (különösen, ha a gesztusos kommunikáció és az értés is hiányzik).

24-30 hónapos korban

- Nem funkcionális, repetitív, szegényes játék (tárgyakkal ismerkedés fizikai tulajdonságaik, pl. pörgés
mentén), repertoárja nem bővül, vizuális ingereket keres.
- Gyakorlójáték színvonal stagnálása (pl. kanállal nem kever vagy etet, csak a szájába dugja)*.
- Nem építkezik (konstrukciós gondolkodás: tárgyak kapcsolása, sorozatalkotás!).
- Nem kezdeményez vagy igyekszik fenntartani vagy ismételni társas játéktevékenységet, vagy
kommunikációs jelzés nélkül kilép belőlük.
- Kortársakkal kezdetleges játék hiányzik.
- Rágás hárítása (ok lehet a gyermek erőteljes megnyilvánulásainak tiltása is!).
- Gyakorlójáték szinten ragadt gyerek (fejlődési késés vagy minőségben eltérő fejlődés)
▪ legegyszerűbb mozgások, mászás, ugrálás, futás, tárgyak rakosgatása
▪ bölcsődében, otthon nem járja be a teret
▪ esetleg ragaszkodik hozzá, hogy a felnőttel mindig ugyanazt játssza, ugyanazon a helyszínen

14
 ▪ alapvető szociális szabályok betartására nem törekszik
▪ nem mutatja meg, hogy mit csinál
▪ új helyen
⋅ mindent kiborít, eldob, és nem játszik semelyikkel
⋅ „letapad” egy helyen egy játékkal
⋅ funkciójától eltérő módon használja a játékokat (pl. a labdákat a dobozból kiborítja, de utána
nem játszik velük, vagy a plüssállatokat kiborítja, és csak dobálja őket)
- Nonverbális kommunikációja hiányzik.
- Megfontolás nélkül barátságos, idegenekkel nem tartózkodó
- Rombol, tapos, ütközik, balesetezik (figyelem!)...
- Kívánságait a felnőtt kezének irányításával jelzi, teljesíti.
- Túlnyomórészt a felnőtt szavait echolálja (szótanulás kezdetén releváns stratégia, ekkor már korlátozhatja
az adekvát nyelvhasználatot).
- Alig néhány szót használ, kommunikációja főleg gesztusokból és mimikából áll.
- Nem érti az egyszerű utasításokat.

30-36 hónapos kor

- Szociális, érzelmi motiválatlanság vagy eszköztelenség.
- Önkiszolgálásban, szobatisztaságban késés, passzivitás.
- Nagy- és finommotoros tevékenységekben ügyetlenségek, helyzetek hárítása.
- Játéktevékenységben
▪ nem funkció, hanem még fizikai jellemzők szerint csoportosít
▪ konstrukcióval nem próbálkozik
▪ repetitív, magányos, indítékszegény, fantáziátlan
▪ szimbolikus játék hiányzik
- Figyelme: nem tartós, könnyen terelődik, állandó mozgásban van, nincsenek nyugodt, szemlélődő
szakaszok, nincsenek felhangolt szakaszok, alacsony a motoros aktivációs szintje.
- Verselést-mondókázást nem utánoz (nyelvi késés? közös figyelmi helyzetekben nem vesz részt?).
- Szándékait nem fejezi ki gesztusokkal és/vagy szavakkal (Add ide, Kérem, Nézd, Inni), helyette pl. felnőtt
kézvezetése.
- Szűk körű szókincs, szótalálási nehézség (a nyelv ekkor már a gondolkodás és a tanulás közvetítő eleme!).
- 1-1;6 évesen beindult szókincsfejlődés platója.
- Nyelvfejlődési regresszió (2-4 éves gyerekek 15-47%-át érinti!, lehet önálló vagy más területekkel közös
visszaesés, ok lehet betegség is).
- Valódi mondatok alkotásának hiánya.
- Kreatív nyelvhasználat nem indul.
- Csak a szüleivel beszél, bölcsődei gondozóival, kortársaival nem (pedig van közlési vágya).
15
- Nonfluencia fennmaradása 3-6 hónapon túl.
- Érthetetlen beszéd.

3-4 éves kor

- Rugalmatlan viselkedésszervezés: tevékenységében, játékában nehezen vált.
- Önállóan nem tud játszani, közös játékba nem kapcsolódik be, szaladgál, vizuális ingereket keres.
- Szokatlan szenzoros érdeklődés, egyes ingerekre pánikszerű reakció.
- Mások érzéseire nem vagy inadekvátan reagál, közömbös vagy túl közvetlen.
- A társas viselkedés szabályait nem érti, figyelmen kívül hagyja.
- Repkedés, önringatás.
- Nem szívesen rajzol, rajza firka.
- 6-8 elemű puzzle kirakását hárítja vagy sikertelenül próbálja.
- Kézpreferencia még nem látható.
- Összehangolt kétkezes tevékenységek nehézsége (olló, gyöngy).
- Szabályokat, határokat nem tart (pl. ovikerítésen átmászik).
- Állandó mozgásban van vagy túl passzív.
- Nincs veszélyérzete.
- Gyakori, hogy a hallott kérdést ismétli.
- Mindig ugyanarról a témáról beszél.
- Szegényes gesztushasználat.
- Szószintű nyelvhasználat.
- Nonfluencia.
- Nevére nem figyel (lehet a játékban elmélyülés stratégia az nehezen viselhető óvodai zaj kizárására).
- Gondozóival, társaival egyáltalán nem beszél.
- Már meglévő nyelvi-/beszédképesség regressziója.

4-5 év
- Viselkedése szertartásos, túl szabálykövető.
- Társas játékhelyzetekben nem tudja kivárni a sorát (elmagányosodhat).
- Játéktevékenysége egysíkú, szerepjátéka a kedvenc meséjének szó szerinti, repetitív reprodukciója.
- 6-12 elemű puzzle-t nem rak ki.
- Tevékenységekben elakad, nem tudja, mi a következő lépés.
- A beszéddel, nyelvvel kapcsolatos játékokat kerüli, elutasítja.
- Verbális rituálékat gyakorol, bizonyos kérdésekre mindig ugyanazt a választ adja.
- Szószintű beszédprodukció.
- Érthetetlen beszéd.
- Nehezen tanul verseket, mondókákat (emlékezet, motoros tervezés, sorrendiség?).

16