17.

A szív és a keringési rendszer

A szív feladata a vér áramoltatása, mozgásban tartása.

Az egyirányú áramlást a nyomáskülönbségen kívül a billentyűk tartják fenn, amelyek úgy működnek,
mint a szelepek. A szívből kivezető erek a verőerek, tudományos nevükön artériák.

Kis vérkör

A szívből a tüdőartéria szén-dioxidban gazdag vért szállít a tüdőbe, ahol kisebb erekre ágazik. A
kis vérköri hajszálérhálózat a léghólyagocskákat veszi körül. Itt történik meg a légzési gázcsere: a
szén-dioxid kilép a vérből a léghólyagocskában lévő levegőbe, az oxigén pedig a hajszálérhálózatban
áramló vérbe jut. Ilyen módon a szén-dioxidban gazdag vérből friss, oxigéndús vér lesz.

Nagy vérkör

a szív és a szervezet összes szerve között áramoltatja a vért. A szívből a főverőér vezet ki,
amely a szervek felé kisebb artériákra ágazik szét. A szervekbe lépve a verőerek további
elágazások után létrehozzák a hajszálérhálózatot, amelyben légzési gázok, tápanyagok,
anyagcsere-végtermékek és más anyagok cserélődnek ki. A szervek hajszálérhálózatában lesz az
oxigéndús vérből szén-dioxidban gazdag vér. A hajszálerekből a vért a vénák vezetik el a szív
felé. A fővénák a szívbe torkollanak.

Kis vérkör útvonala Billentyűk

A billentyűk csak egy irányban átjárhatók, nyitásukat és
zárásukat a vér áramlása szabályozza. Amikor a pitvarok
összehúzódnak, a megnövekedő nyomás miatt kinyílik a
billentyű, és a vér a kamrákba folyik. A kamrák
összehúzódásakor becsukódnak a pitvar és a kamra közötti
 1. jobb kamra
2. tüdőartéria
3. tüdő
4. tüdővéna
5. bal pitvar

Nagy vérkör útvonala

1. bal kamra
2. főverőér
3. a test szervei
4. fővéna
5. jobb pitvar

A szív

A szívciklus a szív összehúzódásának és elernyedésének ismétlődő folyamata. Két

fő szakaszból áll: szisztolé (összehúzódás) és diastolé (ernyedés).
1. Pitvari szisztolé:
 A pitvarok összehúzódnak, a vér a kamrákba áramlik.
2. Kamrai szisztolé:
 A kamrák összehúzódnak, a vér az artériákba pumpálódik.
3. Pitvari diasztolé:
 A pitvarok elernyednek, a vér a pitvarokból a kamrákba áramlik.
4. Kamrai diasztolé:
 A kamrák elernyednek, a vér a pitvarokból visszatölti a kamrákat.
Ezután a folyamat ismétlődik. A szívciklus segít a vér áramlásában, biztosítva az
oxigén és tápanyagok szállítását a testben.

Az erek

Az érhálózatot artériák, hajszálerek és vénák alkotják.

-A szívből kivezető erek a verőerek (artériák)
-A szervekben a legkisebb átmérőjű, legvékonyabb falú erek, a hajszálerek
-A hajszálerekből a vért a gyűjtőerek (vénák) vezetik el
-A szív saját erei a koszorúerek

A szív ingerületi funkciója

A szív ingervezetői funkciója az, hogy maga generálja az elektromos impulzusokat, amelyek
irányítják a szív ritmusát.

1. Ezen impulzusok útja a szinuszcsomón (a fő ingerület-generátoron) indul,

2. majd továbbhalad a pitvarokon
3. az AV-csomón
4. a His-kötégen
5. és végül a kamrákhoz jutva kiváltja a szívizomösszehúzódást

Ennek eredményeként a szív hatékonyan pumpálja a vért a test különböző részei.

A vér

-vérplazma, ami vízben oldott ionokat, glükózt, aminosavakat, fehérjéket és egyéb

szerves vegyületeket tartalmaz.
-immunoglobulinok: a kórokozók elleni védekezésben, az immunreakciókban vesznek
részt.
-fibrinogén pedig a véralvadás egyik fontos tényezője.

-A vérsejtes alkotóit alakos elemeknek nevezik.

Ezek a fehérvérsejtek, a vörösvértestek és a
vérlemezkék, amelyek döntő többsége a vörös
csontvelőből származik

Fehérvérsejtek:

A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű,

sejtmagvas alkotórészei a vérnek. Teljes értékű,
osztódásra képes sejtek.

Három típusuk van:

1. karéjos magvú granulociták,
2. nagy méretű monociták
3. kisebb nyiroksejtek, más néven limfociták.

vörösvértestek
(vörösvérsejtek) lapos, fánk alakú sejtek. Nem tartalmaznak sejtmagot és
sejtszervecskéket sem, így nem sejtnek, hanem testnek nevezik őket. Feladatuk a légzési
gázok szállítása.

vérlemezkék

(trombociták) sejtmag nélküli, kis méretű sejtes elemek, a véralvadásban van

szerepük. Az ér fal sérülése esetén ez a folyamat akadályozza meg, hogy a vér elfolyjon
az érpályából.

A Véralvadás, Vérkép, Vérszegénység/érzékenység

 -A véralvadás első lépésében a vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra. Ezt követően a
vérlemezkék olyan anyagot adnak le a környezetükbe, amely egy soklépéses
reakcióláncot indít el.

- A reakciósorozat végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban talál

ható fibrinogén nevű fehérje molekulái a sérülés helyén térhálós
szerkezetű fibrint képeznek. A fibrinszálak rárakódnak a sérült érfalra, lezárják a
sebet

-A vérszegénység (anémia) olyan állapot, amikor a vér hemoglobinkoncentrációja

valamilyen okból csökken, emiatt az oxigénszállító kapacitása is mérséklődik.

-A vérzékenység a véralvadás zavara. A vérzékeny emberek vére egyáltalán nem, vagy

csak nagyon lassan alvad meg.

-vérkép tájékoztat az alakos elemek számáról, a vörösvértestek hemoglobintartalmáról,

a vérplazma összetevőinek mennyiségi viszonyairól, az esetleges eltérésekről.

Egészséges felnőtt ember

Adat Leírás értékhatárai
Férfiak Nők
Vörösvértest- A vörösvértestek (vörösvérsejtek) száma 1 4,5–5,9 4,0–5,6
szám mm3 vérben. Rövidítés: vvt, vvs, RBC millió/mm3 millió/mm3
Fehérvérsejt- A fehérvérsejtek száma 1 mm3 vérben.
4000–10 000/mm3
szám Rövidítés: fvs, WBC
A vérlemezkék (trombociták) száma
Vérlemezke-
1 mm3 vérben. 150 000–350 000/mm3
szám
Rövidítés: Thr, Plt
A hemoglobin mennyisége 1 dm3 vérben.
Hemoglobinszint 140–180 g/dm3 120–160 g/dm3
Rövidítés: Hgb
A vörösvértestek térfogata a teljes -
Hematokrit-érték 42–52% 37–54%
vértérfogat százalékában.