Arany János balladaköltészete

balladáinak témakörei, műfaji és szerkezeti sajátosságai

Élete röviden
● 1817 - Nagyszalonta
● Debreceni kollégium
● Színésznek áll
● Hazamegy - apja megvakul, anyja ♰
● korrektor, tanító
● 1840: másodjegyző

● ⚭ Ercsey Julianna
○ 2 gyermek: Juliska, László (A délibábok hőse, Hűbele Balázs)
● 1845: Kisfaludy Társaság vígeposz pályázat - Az elveszett alkotmány - megnyeri
● 1846: újabb pályázat - Toldi - hatalmas siker
● 1848/49: Nemzetőr Aradon
● 1849: belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben, majd Pesten
⇒ bujdosnia kell (forradalom)
● 1851: Geszten, a Tisza családnál tanító
● 1851-60: Nagykőrös
○ a Ref. főgimnáziumban tanít
○ Jó kollégák - később a TA tagjai
○ Kiváló tanár, de nem szereti
● 1860: Kisf. Társ. újraszervezése - igazgató
● 1865: Akadémia titknoka, 70: főtitkára
● Lánya ♰ - összeomlik - nem ír, csak fordít
● 1876: lemond főtitkárságról
● 1877 nyara: Margitsziget - Kapcsos könyv
● 1882 - Budapest ♰

Balladái
● Ballada:
○ „tragédia dalban elbeszélve”
○ 3 műnem ötvözete: epikus - mert elbeszélhető története van
lírai - mert sajátos, szubjektív nézőpontból belső,
lélektani folyamatokat ábrázol
drámai - mert párbeszédre épül
● 3 szempont szerint lehet csoportosítani:

Keletkezési idő szerint:

● A nagykőrösi évek: 1851-1860
● Őszikék korszak: 1860

Szerkezet szerint
● Egyszólamú: Lineáris, vagyis vonalszerűen előrehaladó
● Többszólamú: Egyidejű, de különböző cselekményszálak
fonódnak egymásba
● Körkörös: A befejezésben a kezdő képsor visszatér

● Arany balladáinak középpontjában az emberi lélek mélysége, a bűn és bűnhődés

problémája áll
○ Arany szerint a bűn magában hordozza a büntetést, mert a személyiség
széthullásával jár
○ XIX. század második felének nagy orosz írói (Dosztojevszkij,Tolsztoj) is ezt
vallják
● Szerkesztése újszerű (lineáris/többszólamú)
● jellemzők:
○ egy súlyos bűn – legtöbbször gyilkosság – a történet kiindulópontja
○ történet végére a bűnelkövetés körülményeiről többet tudunk, de részleteiben
nem ismerjük meg (balladai homály)
 ○ A bírói ítéletek (büntetések) sok esetben meglepően enyhék (Kund Abigél,
Ágnes asszony) vagy nincs idő (Vörös Rébék) vagy nincs lehetőség jogi
büntetés kiszabására (A walesi bárdok)
○ különbséget tesz büntetés és bűnhődés között: a büntetés kívülről jön, a
bűnhődés pedig a hős kínzó lelkiismeret furdalása
○ megjelennek ősi hiedelmek, pl. a boszorkányhit (Vörös Rébék)
○ kedveli a keretes szerkesztést
○ amelyekben Arany mintegy narrátorként, külső megfigyelőként, de az
eseményeket kommentálva van jelen
■ Ágnes asszony: Oh, irgalom atyja, ne hagyj el
■ Tengeri hántás - mesélőként van jelen, és időnként kiszól a
történetből: Ti, leányok, ne tegyétek

Ágnes asszony

● lélektani ballada
● Arany egyik legtökéletesebben megszerkesztett balladája
● 3 egység:
○ 1-4. vsz.: Ágnes tettének kitudódása
■ a gyilkosság kiderül
■ próba az eltitkolásra
■ 1x-i történést beszél el mérsékelt gyorsasággal
■ a lélekben való számonkérés kisebb jelentőségű

○ 5-19. vsz.:elhatalmasodó lelkiismeret furdalás, a tárgyalás

■ a vers leghosszabb szakasza
■ a személyiség széethullását, őrület kialakulását és elhatalmasodását
írja le
■ a börtön a belső magány jelképes helyszíne
■ a lelkiismeret-furdalása kitölti egész tudatát
■ a börtönben töltött időt nagyon lassan beszéli el

○ 20. vsz.: a rögeszmévé vált mosás

■ a lepel mosást egyszer meséli el, de utal annak többszöri
megtörténése
■ zárlat= felütés változata, álló képpé merevíti a kezdő sorokban leírt
képet
■ a rögeszmés cselekvéssor a lelki megtisztulás vágyát fejezi ki
■ személyiségének egyetlen tartalma a bűntudat és vezeklés
 ● A refrén
○ vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magában →
megdöbbenés, felháborodás, részvét, szánalom
● Az elbeszélő
○ nem a bűnöst, a szenvedő embert látja
○ nem vádolja, részvéttel viszonyul hozzá
○ 15. strófa - 2 metafora - felmentést sugall
■ liliom: ártatlanság
■ hattyú: tisztaság
○ elbeszélő viszonyulása a főhőshöz a bírák viselkedésében tükröződik vissza
(szánalom)
● a színek szerepe
○ végigvonul a lepedő és vér látványa
○ Ágnes a lepedőt lelkével azonosítja, állandósult bűntudatát az jelzi, hogy
mindvégig véresnek látja

Személyek: Arany János, Ercsey Julianna

Évszámok: 1817, 1840, 1845, 1846, 1848/49, 1851, 1851-60, 1860, 1877, 1882

Helyszínek: Nagyszalonta, Debrecen, Arad, Pest, Geszt. Margitsziget

Balladái: Ágnes asszony, V. László, Mátyás anyja, A walesi bárdok, Szondi két apródja,
Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Hídavatás