A felvilágosodás

Szellemi mozgalom a 17. század végétől a 19. század elejéig tartott, melynek célja a polgári
társadalom megteremtése.

17. század: Hollandia és Anglia

18. század: Franciaország
19. század: Németország

Társadalmi háttere: a polgárság a gazdasági megerősödés után politikai hatalmat akart, és

ideológiát is teremtett hozzá.

Az ideológiákban szerepelt:
Az egyház hatalmának a visszaszorítása.
Az emberek közötti különbségek megszüntetése, törvény előtti egyenlőség.
A vallást megkérdőjelezték illetve háttérbe szorították, és inkább a tudományok
fejlesztését tartották elsődlegesnek.
Kétféle gondolkodásmód alakult ki: az empirizmus és a racionalizmus.

Racionalizmus Empirizmus
Az ész, a logikus gondolkodás került a A tapasztalati úton való megismerés vált
középpontba. fontossá.
Irodalmi irányzata: klasszicizmus Irodalmi irányzata: szentimentalizmus

A klasszicizmus főbb jellemzői:

Az antik kultúrát eleveníti fel. Klasszikus az azt jelenti, hogy az antik

hagyományokhoz kapcsolódik.
Logikus szerkesztésmód jellemzi.
Sok antik utalás van a művekben.
Kedveli a zárt formákat. Minden műnek megvan a felépítése: bevezetés, tárgyalás,
befejezés.
Jellemzője a harmónia, minden szép, szimmetrikus és nyugalmat áraszt.
Főbb műfajai:
Tragédia
Komédia
Eposz=Hősköltemény
Óda (A Horatius-féle óda az gyönyörködtet és taníttat. Általában két része van:
a leírás, a pictura, a tanítás pedig a sentencia.

A rokokó főbb jellemzői:

A 18. században alakult ki Franciaországban.

Jelentése: kagyló.
A barokk kicsiben, tehát a barokkra jellemző vonások jelennek meg benne.
Díszesség, aprólékos megmunkálás jellemzi.
Megjelennek a virágmotívumok, amelyek az irodalmi és képzőművészeti alkotásokban
is megjelennek.
Fontos a zeneiség, a rímhatásra nagyon törekednek.
 Jellemzője az idill és a játékosság.

A szentimentalizmus főbb jellemzői:

A 18. század második felében megjelenő stílusirányzat, amely főként az empirizmus

áramlatához áll közel.
Az érzelmek szabadságát hirdeti, valamint azt vallja, hogy az érzelmek előrébb valóak
az értelemnél.
Visszatérnek a természet közelségéhez.
Fő téma: a természet és a szerelem.
Főbb műfajai: dal, elégia, levél-és naplóregény.

Az angol felvilágosodás

Angliában már a 17. században győzött a polgári forradalom, és Anglia Európa egyik
leggazdagabb országává vált. Megjelenik és népszerűvé válik a polgári regény, amely az
embert, mint egyént próbálta meg ábrázolni.

Daniel Defoe:

Eleinte kereskedőként rengeteget utazott, majd az írásiból próbált meg megélni.

Regényei kalandos történetek.
Legfőbb műve: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai.

Robinson egy gazdag üzletember, aki egy hajóút alkalmával hajótörést szenvedett és egy
lakatlan szigetre vetődött. Itt sok fáradsággal és nagy leleményességgel berendezkedik és
civilizációt teremtett magának. Magánya tizennyolcadik évében kiszabadít egy bennszülöttet
az emberevők fogságából, nevet ad neki (Péntek) és a szolgájává teszi. 10 év múlva egy angol
vitorlás rátalál és visszatérhet hazájába. A regény a magára utalt ember küzdelmét mutatja be
a természettel szemben.

Műfaja: Pikareszk regény, melyben az epizódok lazán összefüggnek egymással, de a

fontosabb részeket apró részletezéssel írja le.
Utána többen is utánozták az általa megteremtett műfajt, ezeket robinsonádoknak
hívjuk.

Jonathan Swift:

Írországban, Dublinban született.

A dublini egyetemen, majd Oxfordban tanult.
Egy híres politikus titkára lett, itt ismerkedett meg az angol irodalommal.
Huszonhét éves korában az anglikán egyház pappá szentelte, később főesperes is lett.
Számkivetettnek érezte magát Írországban.
Élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte.
Fő műve: Gulliver utazásai

A mű a királyi flotta sebészorvosának négy utazását beszéli el. Első rész: a törpék, a második
az óriások, a harmadik a tudósok szigetén, a negyedik meg a lovak országában játszódik.
1.rész: Liliput

Az angol politikai életet, a kétpártrendszert szimbolizálja. Liliput lakói nagyzási

hóbortban élnek és sokat veszekednek. Az országot belviszályok dúlják fel, a magas sarkú
cipőt viselők küzdenek az alacsony sarkot viselők ellen. A szomszéd ország invázióval
fenyegeti Liliputot, mert ott a tojást a vékonyabb felén kell feltörni. Liliput pedig menedéket
adott a politikai menekülteknek, akik azt tartották, hogy a tojást a vastagabb felén kell
feltörni. Gulliver mosolyogva szemléli az eseményeket, mert itt minden kicsinyes és
nevetséges.

2.rész: Brobdingnag=óriások országa

Itt minden emberi jelenséget felnagyítanak és előtérbe kerül az élet durvasága,

otrombasága. Gulliver beszámol az óriások királyának az angliai viszonyokról.
Beszámolójából kiderül, hogy az angol férfiak kapzsiak és megvesztegethetők. A háborúk
pedig leginkább a népet sújtják.

3.rész: Laputa

A tökéletesen megtervezett társadalom torzképe. Ez a hely a tudósok országa. Az

áltudósi nagyképűség paródiája. Például a sziget tud úszni a levegőben. Elméletben nagy
eredményeket érnek el, de a gyakorlatban minden félresikerül. Az emberi kapcsolatok
ellehetetlenülnek, a beszéd kiiktatását tervezik.

4.rész: A lovak országa

Gulliver itt az értelmes lovak országába kerül és találkozik az undorító jehukkal. A

lovak gondolkodásmódjában olyan világ tárul elénk, amit a józan ész és a belátás szabályoz.
A jehukat az ösztönösség és a vadállati viselkedés jellemezi. Megrohanják és agyonütik
egymást, falánkok és iszákosak. Kiválasztják maguk közül a legbutábbat és a legcsúnyábbat
és azoknak vakon engedelmeskednek. Ezek a jehuk azonban nagyon hasonlítanak az
emberekhez.

Gulliver, a mindenkori átlagember megutálja magában a jehut, hazatérve rá sem tud nézni az
embertársaira, nem bírja felesége és gyermeke közelségét. Idejét legszívesebben az istállóban
tölti, járása hasonlítani kezd a lovak ügetéséhez. Lélekben is nyihahává válik, de ő ember és
az emberek között kell élnie. Ez az ő tragédiája.
Ezzel a művével felrázni és elgondolkodtatni akar. Művének stílusa egyszerű és nyugodt, a
legmeghökkentőbb dolgokat is természetes módon adja elő.

A francia felviágosodás

Itt fordítva működik. Előbb alakult ki az ideológia és csak utána a forradalom.

Jellemzői
Racionalista gondolkodásmód.
„Szabadság, egyenlőség, testvériség” jelmondata.
A feudalizmus ellen irányul.
Egyházellenes, de nem a hittel van bajuk, hanem magával az egyházi intézményekkel.
Két irányzat jelenik meg ezzel kapcsolatban, az ateisták azok, akik istent tagadják, a
deisták pedig azok, akik elfogadják isten létét, de csak úgy, mint a világ teremtőjét.
A kor legnagyobb vállalkozása a francia Enciklopédia

Ez egy egynyelvű szótár.

Célja a tudományos ismeretek terjesztése. Ez szemben állt a Bibliával, ezért az egyház
támadta a Bibliát.
28 kötetből állt.
1751-1772 között készült.
Főbb témái: gazdaság, politika, tudományok, művészetek, filozófia
Szerkesztői:
Denis Diderot, a főszerkesztő.
D’Alambert
Helvetius
Montesquieu
Voltaire Ők erőteljesen hatottak a magyar felvilágosodásra.
Rousseau

Montesquieu (1689-1755)

A kor politikai viszonyainak éles kritikáját adta.

Perzsa levelek című művében két utazgató fiatalember szemszögéből mutatja be a
párizsi életet. Perzsa szemmel számolnak be a francia társadalom intézményeinek,
vallásának, erkölcsének értelmetlenségéről.
Fő műve: A törvények szelleme, melyben bírálja a kialakult jogrend elavultságát, és
felvázolja egy alkotmányos állam eszméjét.

Voltaire (1694-1778)

Jómódú, művelt polgárcsaládból származott.

A Voltaire nevet 24 éves korában vette fel, eredetileg nem így hívták.
Tanulmányait előkelő iskolákban végezte, például a párizsi jezsuiták iskolájában.
Írásaiban kifejtett érvelései nagy ellenkezést váltottak ki, egyszer az utcán nyílt
összeütközésbe is keveredett, emiatt száműzték Franciaországból.
Angliába ment, ahol újfajta ismeretekre tett szert a politikával és a gazdasággal
kapcsolatban. Erről az időszakról Filozófiai levelek című munkájában számolt be.
Majd visszatérése után egy vidéki birtokon élt Franciaországban, közel tizenhat évig.
Cikkeket írt az Enciklopédiába, majd az Akadémia is tagjává választotta.
Nagy Katalin orosz cárnő és Nagy Frigyes porosz király udvarában is megfordult.
Sokféle műfajban megfordult. Írt regényt, novellát, drámákat és történetírással is
foglalkozott.
Nagy végtisztességgel temették el.
Fő műve: Candide, avagy az optimizmus.

Tézisregény, mert Leibnicznek, a német filozófusnak a tételét állítja a

középpontba, mi szerint ez a világ a lehetséges világok legjobbika.
Másrészt pikareszkregény, mert a hős kalandos útjait meséli el.
 Candide egyszerű, hiszékeny fiú, akinek mestere azt tanította, hogy ez a világ a
létező világok legjobbika. Candide különböző hajóutakon bejárta a föld
országait és megtapasztalta az élet szörnyűségeit, a háborúkat,
vallásüldözéseket stb. Így végül kiábrándult mestere tanításából. Főként akkor
döbben rá a dolgokra, amikor találkozik Martinnal, a legszerencsétlenebb sorsú
emberrel. Ekkor rájön, hogy az élet igazi értelme a munka, mert az távol tartja
a három rossz dolgot: az unalmat, a bűnt, a szükséget. Ezért Candide földet
vásárol, és földműveléssel fog foglalkozni. Azt mondja végül tanácsként, hogy
dolgozzunk, mert így tudjuk elviselni tökéletlen világunkat.

Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)

Svájci származású, egy genfi órásmester fia.

Életét Franciaországban, Svájcban és Angliában élte le.
Tíz évet töltött Warensné, a nála 13 évvel idősebb elvált asszony mellett, aki lakájként
küldte a különféle szolgálatokba. Végül mindenhonnan megszökött.
Később felfogadott egy szolgálólányt, akivel élete végéig együtt élt. 5 gyermekük
született, akik állítólag lelencházban nőttek fel.
Művei nagy vihart kavartak, állítólag több munkája miatt is üldözték, végül
bujdosásban töltötte le utolsó éveit.
Fő művei:

1750. Értekezés a tudományokról és a művészetekről. A legfontosabb

mondanivalója, hogy szerinte a kultúra rombolhatja az erkölcsöket.
1755. Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól.
Azt mondja az emberek közötti egyenlőtlenség a magántulajdonból fakad és
vissza kell térni az ősállapotokhoz, amikor még mindenki egyformán részesült
a javakból. Azt mondja, ha ehhez az állapothoz nem is lehet tökéletesen
visszatérni, legalább meg kell közelíteni.
1762. Társadalmi szerződés című művében azt mondja, hogy az uralkodó
nem isten kegyelméből uralkodik, hanem ez egy társadalmi szerződés
következménye. Így ha nem tetszik a népnek az uralkodás, akkor azt szerinte
fel kell bontani.
Szépirodalmi művei közé tartozik a Júlia, vagy az új Heloise című regénye. A
bárókisasszony és a házitanító tragikus szerelmének a története.
A Vallomások szintén szépirodalmi műve, amely egy önéletrajzi mű. Ehhez írt
egy kiegészítést Egy magányos sétáló álmodozásai címmel, amelyben még
egyszer visszatekint megpróbáltatással és csalódásokkal teli életére.