A keringési rendszer II.

(Systema circulatoria)
A gerinces keringési rendszer általános jellemzése
Zárt keringés
→ Keringési központ (szív)
→ Vérkeringés (vérkörök)
Egy vérkör (állkapocs nélküliek, porcos és csontos halak)
Két vérkör (tetrapodák)
Kisvérkör (tüdővérkör)
Nagyvérkör (szisztémás keringés)
→ Nyirokkeringés: a vénás rendszerbe vezet!
(A központi idegrendszerben a → liquor cerebro-
spinalis helyettesíti)
 Halak:

→ egy vérkör
→ a szív a kopoltyúk előtt
helyezkedik el
kopoltyúk → vénás vért tartalmaz

kopoltyúk szív

test
Tetrapoda gerincesek:

→ két vérkör:
a tüdőlégzés miatt alakult ki
→ kisvérkör (tüdő vérkör)
→ nagyvérkör (testvérkör)
szisztémás keringés
A szív
bal oldala artériás
jobb oldala vénás vért
tartalmaz
A keringés sajátosságai és az érrendszer falszerkezete
vérnyomás

permeábilitás

elasztikus rostok keresztmetszet

simaizom
v. vasorum

Magas és
alacsony nyomású rendszer.
A nagyartériák működése A véráramlás
A vérerek elágazódása, elrendeződése
Az artériák elágazódása
bifurcatio
tripus
collateralis
Anastomosisok (artériák közötti nagyobb összeköttetések)
ízületi
árkád, vagy gyűrű alakú
végartériák
A vénák elágazódása (összeszedődése)
Y-alakú összeszedődés.
Fonatképzés (medence, arc).
A mély v. kísérő vénák artériával és nyirokérrel közös kötőszöveti tokban
futnak
funkcionális jelentősége: a pulzushullám segíti a véna ürülését!
Felületes v. bőrvénák
Wiliam Harvay kísérlete: az első
egyértelmű bizonyíték az egyirányú
véráramlásról!
A kapilláriságy
szerkezete
működése

A fej kapillárishálózata
A kapilláriságy (A) és egy kapilláris FM
(B) szerkezete
A B
A tüdő kapillárisai…
Speciális vérkeringési viszonyok

Az általános érlefutástól (artéria → kapilláris → véna) eltérő

rendszerek is kialakulnak egyes szervekben:
artériás csodarece (rete mirabile)
kapuér rendszer (portális rendszer)
Artériás csodarece (rete mirabile)
afferens arteriola → kapillárisok → efferens arteriola
Kapuér rendszer (portális rendszer/véna)
Véna → kapilláris → véna

Először a máj portális keringé-

sét ismerték fel (innét szárma-
zik az elnevezés ti. a hasüregi
szervekből összeszedődő véna
a májkapun lép be a szervbe).

Portális rendszer található a

hipofízis elülső lebenyében,
szubmammális gerincesek
veséjében
A vérerek típusai
 Nagy
Arteriola Kapilláris* Venula Nagy
(elasztikus)
véna
artéria

Tunica
intima
MEI

Tunica
media

MEI: membrana elastica interna

MEE: membrana elastica externa
Tunica MEE
adventitia * Az áttekinthetőség miatt az ábra a
kapillárisfal egy rétegét (endotél)
Vasa mutatja. Az alaphártya és a periciták
vasorum nincsenek feltüntetve!
Az artériák és a vénák falszerkezete
tunica intima
tunica media
tunica adventitia ( vasa vasorum, idegek)
az egyes rétegek vastagsága értípusonként változik

A kapillárisok falszerkezete
endothel
lamina basalis
pericyta (Rouget-féle pericyta)

az endothel típusa és a
lamina basalis szerkezete alapján kapilláris típusok különböz-
tethetők meg
Az artériák és a vénák falszerkezetének
összehasonlítása
Az artériák(A) és a vénák (B) falszerkezete

A B
Az arériák falában a
t. media,
a vénák falában a
t. adventitia
a legfejlettebb réteg.
Az elasztikus artériák falszerkezete
Tunica intima:
endothel
subendothelis ksz:
ExM-ba ágyazott hoszszan-
ti lefutású elasztikus ros-
tok, ksz-i sejtek.

Tunica media:
koncentrikus elrendező-
désű, fenestrált membrá-
nokból áll (elasztikus
membránok), amelyek
között kollagén rostok és
elasztikus rostok, GAG
molekulák helyezkednek
el.

Tunica adventitia:
hosszanti elrendeződésű
elasztikus és kollagén ros-
tok, vasa vasorum.
Az aorta falszerkezete
Az izmos típusú artériák falszerkezete
Tunica intima:
endothel
subendothelialis ksz.-ben az elasztikus
rostok vastag, fenestralt membránt képeznek
membrana elastica interna.

Tunica media:
főleg simaizom sejteket, kisebb
mennyiségben elasztikus és kollagén
rostokat, kötőszöveti sejteket tartalmaz.

Tunica adventitia:
Változó vastagságú réteg, körkörös és
hosszanti lefutású elasztikus és kollagén
rostokat tartalmaz, a t. media határán
membrana elastica externa alakul ki.
Vasa vasorum.
Az izmos (A) és elasztikus (B) típusú artériák
falszerkezetének összehasonlítása

A B
B
Arteriola és venula

endothel
A
Tunica media

Tunica adventitia
(részben össze-
olvadt az erek V *
közös kötőszöveti
burkával)

* zsírsejt *
A kapillárisok falszerkezete

1. Endothel

2. Lamina basalis

3. Rouget-féle pericyta
A folytonos
(continuous)
kapilláris szerkezete
Az ablakos vagy
fenestralt kapilláris
szerkezete
A discontinuous
kapilláris (sinusoid)
falszerkezete
Continuous
• continuous endothelium
• continuous lamina
basalis
• izom, tüdő, CNS

Fenestralt
• fenestratio
• continuous lamina basalis
• endocrin mirigyek,
abszorpciós helyek

Discontinuous
(Sinusoidal)
• A sejtek között rések
(változatos forma!!!)
• megszakított lamina
basalis
• máj, lép, vörös csontvelő
Ablakos (fenestralt) kapilláris falának
keresztmetszeti képe (A) és az endothél
SEM képe (B)

A Nyílhegyek mutatják az endothel

pórusait, a kettős nyilak a
podocyta nyúlványok közötti
réseket.

B
vörösvérsejt

kapilláris

Purkinje-rost

szívizomsejt
A venulák (kisvénák)

Postcapillaris venula:
átmérő 10-50 µm,
endothelium (több sejt!)
tunica intima
lamina basalis
perycita
(nincs tunica media!!!)
speciális formája a HEV
→ nagy áteresztő képesség, fehérvérsej-
tek itt lépnek be a vérkeringésbe!

Izmos venula:
átmérő 50 µm – 1 mm
tunica intima
tunica media egy vagy két rétegben
tartalmaz simaizom-sejteket
tunica adventitia vékony
High endothelial venule (HEV), azaz
magas endothélű venula
Előző oldal magyarázata:

Nyilak: endothél (köbhám jellegű)

Nyílhegyek: lamina basalis
Kettős nyilak: perycyta-k
Körök: nyiroksejtek (lymphocyta-k)

High endothelial venules (HEVs)

A nyirokcsomókban a posztkapilláris venulák
endothélje köbhám jellegű.

Kiemelkedő szerepet játszanak

a nyirok koncentrálásában,
rajtuk keresztül lépnek be
a vérkeringésbe a limfociták.
Magas endothélű venula-k
FM (A, B) és SEM (C) képe B

C
Magas endothélű venula pseudocolor TEM
képe

endothel
membrana
basalis
pericyta
Arteriola és venula

endothel
A
Tunica media

Tunica adventitia
(részben össze-
olvadt az erek V *
közös kötőszöveti
burkával)

* zsírsejt *
Arteriola és venula
A középnagy venák falszerkezete
Átmérő: 1-10 mm.

Tunica intima:
endothel
lamina basalis
subendothelialis kötőszövet

Tunica media:
vékonyabb, mint a hasonló
méretű artériák t. media-ja
kollagén és elasztikus
rostok, közöttük simaizom-
sejtek több rétegben

Tunica adventitia:
a legvastagabb réteg,
kollagén és elasztikus
rostokkal, vasa vasorum!
A középnagy venák
erei (vasa vasorum) M

A: arteriola
V: venula
Nyílhegy: kapilláris
M: tunca media
Nyíl: endothel A

V
A nagyvénák falszerkezete
Tunica intima:
vékony réteg
endothel
lamina basalis
subendothelialis kötőszövet

Tunica media:
nem válik el élesen a t. intima-tól
vékony réteg, körkörös lefutású simaizom-
sejtek, kollagén és elasztikus rostok

Tunica adventitia:
a legvastagabb réteg
sok kollagén és elasztikus rost
hosszanti lefutású simaizom-sejtek

Falszerkezetük miatt tágulékonyak, nagy mennyiségű

vért képesek befogadni.
A vénabillentyűk
Vénabillentyűk
A vénabillentyűk működése
 A szív (cor)
mezodermális eredetű szerv;
szívó-nyomó pumpaként biztosítja a vér áramlását az
erekben;
→az egyirányú áramlást billentyűk biztosítják
a szívburok (pericardium) üregében helyezkedik el;
pozíciója változó az egyes gerinces osztályokban, ti.
az ősi gerincesekben a kopoltyúkon nyomta át a vért,
emiatt közvetlenül azok mögött helyezkedett el;
a kétéltűekben a test megnyúlása, illetve a tüdőlég-
zés kialakulása miatt hátrébb tolódott a testben;
a tetrapodákban a nyak kialakulása miatt további
hátratolódása figyelhető meg.
A szív és a szívburok
miogén ingerképzés
a szív működését
hormonális hatások és
az idegrendszer szabályozza (a beidegzés
osztályonként változó).
a szívfal szöveti rétegeinek táplálása, oxigén ellátása
osztályonként változó
egyszerű diffúzió pl. halak, kétéltűek
saját keringési rendszer (koszorúér) kialakulása
A szívfal rétegei
epicardium (pericardium viscerale)
a szívburok zsigeri lemezéből alakul ki, kötő-
szövettel kapcsolódik a myocardiumhoz
myocardium
a legvastagabb réteg, a szívizomszövet sejt-
jeinek lefutása változó a szív egyes részein
a kamrában izomgerendákba megy át
endocardium
kettőzetei a szívbillentyűket hozzák létre
A gerinces „ősszív”

lineáris felépítésű,
négyüregű
sinus venosus
atrium
ventriculus
conus arteriosus
Porcos halak
Csontos halak

ductus cuvieri

atrium

sinus
venosus

bulbus arteriosus

vena hepatica ventriculus

Kétéltűek
A szív üregei: sinus venosus (az ingerképző központ)
2 pitvar
(bal~ oxigéndús, jobb~ vénás)
1 kamra (izomgerendákkal tagolt)
A béka szív elülnézete
A béka szív hátulnézete

A. carotis comm. s. A. carotis comm. d.

Arcus aortae s. Arcus aortae d.
A. pulmocutane s. A. pulmocutanea d.
Vena cava Vena cava
anterior s. anterior d.
Atrium sinister Atrium dexter

Vena pulmonalis Vena pulmonalis

sinister dexter

Sinus venosus Truncus arteriosus

Ventriculus Vena cava posterior

A béka szív szerkezete és működése

Arteria carotis
communis

Arcus aortae

Arteria
pulmocutanea

Truncus arteriosus
Bal pitvar

Jobb pitvar

Spirális billentyű
Hüllők
A szív üregei:
a sinus venosus (hidasgyíkok kivételével) belenőtt
a jobb pitvar falába
2 pitvar
bal~ oxigéndús, jobb~ vénás vért tartalmaz
a krokodilok kivételével mindkét pitvar a bal
„kamrába” vezeti a vért DE az →atrioventricularis
billentyűk lemezei az → interventricularis nyílá-
son át a jobb „kamrába” terelik a vénás vért
1 kamra
a kamrai sövény (a krokodilok kivételével) nem
választja el tökéletesen a bal és a jobb szívfelet
a pitvar-kamrai határon billentyűk találhatók
A szívnek saját keringési rendszere (koszorúerek)
alakult ki
Madarak
4 üregű szív
2 pitvar (atrium)
2 kamra (ventriculus)
→ tökéletesen elkülönült szívfelek és vérkörök
→ a sinus venosus belenőtt a jobb pitvar falába
(egyes fajokban még elkülöníthető a pitvartól)

Az emlős szívhez való hasonlóság a párhuzamos fej-

lődés eredménye
→ hüllő típusú szív:
jobb szívfélben izomlemez található a pitvar-
kamrai határon (systole alatt a kamrai sövény-
hez nyomódva elzárja a vér útját a pitvar felé,
a bal szívfélben vitorlás billentyű
 Vitorlás
billentyű

Izomlemez
Emlősök (humán)
Szívburok (pericardium)
A szív az elülső gátorüregben (mediastinum anterior)
helyezkedik el, a szívburokban.
Tompa kúp alakú szerv, laposabb felszíne (facies
diaphragmatica) a rekeszizomra fekszik fel, domború
felszíne (facies sternocostalis) a mellcsont és a
bordák felé tekint.
Alapi része (basis cordis) hátrafelé, csúcsa (apex
cordis) előre, bal oldalra tekint.
A szívsövény (septum cordis) választja el a bal
(artériás) és a jobb vénás) szívfelet, részei a pitvari
sövény (septum interatriale) és a kamrai sövény
(septum interventriculare):
a bal kamra vastagabb,
a jobb kamra vékonyabb falú
→ a két vérkör eltérő nyomásviszonyok mellet
működik
A pitvarok és kamrák között vénás szájadékok
vannak, a vér egyirányú áramlását a vitorlás
billentyűk (valva cuspidales) szabályozzák:
a bal szívfélben → valva bicuspidales
a jobb szívfélben → valva tricuspidales
a vitorlákat az ínhúrok (chordae tendineae)
rögzítik a szemölcsizmokhoz (systole alatt ezek
kontrakciója kompenzálja a szív tengelyének
megrövidülését)
A kamrákból kiinduló erek (aorta és tüdőartéria)
szájadékai → artériás szájadékok, itt zsebes más
néven félhold alakú billentyűk (valva semilunares)
biztosítják a vér egyirányú áramlását..
 v. brachio-
v. brachio- cephalica
cephalica aorta
vena cava
arteria
superior
pulmonali
auricola s
cordis

apex
cordis
a. carotis externa a. carotis interna

a. carotis a. carotis
communis dexter communis sinister

a. subclavia d. a. subclavia sin.

truncus
brachiocephalicus
Aorta
(arcus aortae)
vena cava superior arteria pulmonalis

vena cava inferior

A szív helyzete a mellüregben bal oldalról
(A) és a mellkas mediansagittalis metsze-
te jobb oldalról (B)

A B
A szív rostos váza (anuli fibrosi)
Az artériás és vénás szájadékokat körülvevő, rostos
kötőszövetből álló gyűrűk, a billentyűk laterális része ezekhez
rögzül.
A szív vérellátása
Koszorúartériák (a. coronariae):
a. coronaria dextra
a. coronaria sinistra
ramus interventricularis anterior
ramus circumflexus
A koszorúartériák funkcionális
végartériák
A szív gyűjtőerei:
vena cordis magna
vena cordis media
vena cordis parva
A szívfal rétegei
A szívfal rétegeinek FM képe (Azan)

E: endocardium

M: miocardium

Nyilak: epicardium

E M M
A miokardium
L9, S4
FM (A) és TEM (B) képe

A B
Az ingerképző ingerületvezető szövet
1.Nodus sinuatrialis → P (pacemaker)-sejtek
→ átmeneti sejtek
kevés gap junction
2. Nodus et fasciculus atrioventricularis
P-sejtek csak az AV-csomóban
→ átmeneti sejtek
kevés gap junction
1. Purkinje-rostok → rövid, széles sejtek
T-tubulusok hiányoznak
sok gap junction
FUNKCIONÁLIS KÖVETKEZTMÉNYEK!
 A szívfal rétegei
epicardium (pericardium viscerale)
myocardium
endocardium

A szív ingerképző és
ingerületvezető rendszere
Nodus sinuatrialis (szinuszcsomó)
Nodus et fasciculus atrioventricularis
Pitvar-kamrai (AV) csomó
His köteg
Tawara-szárak (Aschoff-Tawara)
Pitvar-kamrai
csomó Purkinje rostok
His-köteg

Tawara-szárak

Purkinje-rostok
Az ingerképző és
ingerületvezető szövet
Az akciós potenciál
terjedése a szívciklus
során
3

1
4

2
5
A szív beidegzése

Szimpatikus rostok:
gerincvelő torakális szaka-
szából kiinduló rostok
Paraszimpatikus rostok:
bolygóideg (N. vagus)
A gerincesek keringési rendszere
A gerinces artériás és vénás keringés ősi formája az embrionális
fejlődés során figyelhető meg

halakban kifejlett állapotban

is megmaradnak
egyes artériák
és vénák

placenta

szikhólyag
A porcos halak keringési rendszere

Elülső bélfodri artéria Hátsó bélfodri artéria

Belső
fejverőér
Aortagyökerek Hasüregi Ivarszerv artéria
Aortaívek artéria Háti aorta Veseartéria

Vese-
kapuér
Szív
Külső Csípő-
fejverőér Hasi aorta Oldalsó artéria
Májkapuér
hasüregi
Kulcscsont Kulcscsont véna
alatti véna alatti artéria
A csontos halak keringési rendszere
A kétéltűek (békák) keringési rendszere
A madarak keringési rendszere
Az emlősök keringési rendszere