Nagy László

(1925-1978)

Felsőiszkázon született. Iskoláit szülővárosában és Pápán végezte. Rövid ideig az Ipari

művészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Később úgy határozott, hogy
költő lesz, ezért a bölcsészkaron folytatta tanulmányait. A népi kollégium és a fényes szelek
nemzedékének lelkes tagja volt. Bulgáriában is élt. Felesége Szécsi Margit. Az 50-es években
versei nem, csak műfordításai jelentek meg. A 60-as évektől az Élet és Irodalom szerkesztője
volt.
Legjelentősebb hosszúénekei: Rege a tűzről és jácintról, Menyegző, Forró szél imádata.
Portréversei: József Attila!, Bartók és a ragadozók, Csontváry.
Kísérletezett a vizuális versekkel is.

Legismertebb verse:
Ki viszi át a szerelmet

A költő arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi vár a költőkre, van-e értelme a költészetnek.
Ez a vers nem szerelmi vallomás, a szerelem itt inkább minden pozitív érték szimbóluma.

Táncbeli tánc-szók

A táncszó népköltészeti műfaj, tánc közben kiáltozták vagy rikoltozták. Általában ritmikus
leány vagy legénycsúfoló szövegek.
 Örkény István
(1912-1979)

Jómódú zsidó polgári családban született Budapesten. Vegyészmérnöki és gyógyszerészi

diplomát szerzett. Katonaként és hadifogolyként élte át a II. világháborút. Hadifogságáról írta
meg Lágerek népe c. szociografikus munkáját. Világháborús tapasztalatai hatására a 20.
század történelmét abszurdnak, embertől idegennek, emberellenesnek látta. Felesége Radnóti
Zsuzsa. A Nyugat harmadik nemzedékének volt tagja, a Szép Szó köréhez tartozott.
Regényei: Tóték, Rózsakiállítás
Novellái: Egyperces novellák
Drámái: Tóték, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban
Legjobb műveire jellemző a groteszk látásmód. A groteszk olyan esztétikai minőség, melynek
lényege az össze nem illő elemek egymás mellé állítása, ami egyszerre nevetséges és ijesztő
hatást vált ki.
(A Tótékból Fábri Zoltán filmet forgatott Isten hozta őrnagy úr címmel.)
Egyperces novellák
Az ,,egyperces novellák” Örkény írói találmányai. Témájuk a mindennapi élet aprócseprő
eseményei. Jellemzőjük a rövidség, amire a műfai megnevezésük is utal. Az egypercesek tele
vannak abszurd (képtelen) helyzetekkel, groteszk elemekkel. Keverednek bennük a köznapi
beszéd, a nagyvárosi folklór, a szleng, a közhelyek, a pesti vicc, a hivatalos és a publicisztikai
stílus kifejezései. Az olvasói fantáziát erősen mozgósítják ezek a szövegek.
Örkény tudatában volt műfaja újdonságának, ezért útmutatóval bocsátotta az olvasók elé
egyperceseit.

Tóték

A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi
száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című
kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet
aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a
Fekete Humor Nagydíját.

A mátraszentannai Tót család vendégül látja a szabadságát töltő Varró őrnagyot. Annak
reményében, hogy a fronton szolgáló fiuk körülményein javítsanak, az őrnagyot teljes
mértékben kiszolgálják. A fiú időközben elesik a fronton. Az olvasó értesül erről, de Tóték
nem. Így a család áldozatvállalása hiábavaló. Az őrnagy végül olyannyira hatalmában tartja és
a végletekig dolgoztatja a családot, hogy Tót már nem bírja elviselni, és megöli az őrnagyot.
A regényben egyszerre van jelen a humor és az emberi értékek elvesztésével járó drámai
feszültség.
 Ottlik Géza
(1912-1990)

Budapesten született. Fiatalkorában a kőszegi katonai iskola, majd a budai katonai iskola
növendéke volt. Matematika-fizika szakon szerzett diplomát a budapesti egyetemen. A 30-as
évektől publikált, többek között a Nyugatban is. A második világháború idején a
légvédelemnél szolgált. Az 50-es években kiszorult az irodalmi életből, műfordításból élt.
Neki köszönhetjük magyarul többek közt Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger c.
kisregényét, Dikens Twist Oliverjét, valamint Knight Lassie hazatér c. művét. Legfontosabb
munkája az Iskola a határon c. regény, mely 1959-ben jelent meg.

Iskola a határon
A regényhez Ottlik felhasználta katonaiskolai növendékként átélt élményeit. A címbe foglalt
határ szó többféle jelentést hordoz. Egyrészt az események határhoz közeli városban
játszódnak (Kőszeg), másrészt a kamasz szereplők végleg kiszakadnak a békés
gyermekkorból, hogy belépjenek a zűrzavaros felnőttkorba. A gyerekek életében a szabad
világot felváltja a katonai rendszer.
Az iskola a határon megírásával Ottlik kísérletet tett a regény műfajának megújítására. Több
elbeszélőt szólaltat meg, akik a közösen átélt eseményekről rendre másként tudósítanak.
Rendre ugrálnak az időrendi sorrendben, illetve bizonyos jelentéktelen történéseket
aprólékosan mutatnak be, míg másokat pedig csak lazán.
 Szabó Lőrinc
(1900-1957)

 Miskolcon született. Szabó Lőrinc és Panyiczky Ilona gyermekeként.

 Iskolái: Miskolc, Balassagyarmat, Debrecen. Érettségi után Budapesten
gépészmérnöknek tanul, majd magyar-latin-német szakra jár.
 1920-ban Babits Mihályt kereste fel verseivel, aki titkárává nevezte ki,
barátságába, sőt másfél évre lakásába is fogadta.
 Felesége Mikes Klára. Két gyermekük született. Verseiben gyakran felbukkan lánya,
Klára, valamint fia, a Lóci-versek ihletője.
 Írásait az Est-lapok, a Pesti Napló, a Magyarország c. lapokban közölte.
 Pandora címmel irodalmi folyóiratot indított, melyben voltaképpen a Nyugat második
nemzedékének tagjai, Márai Sándor, Szerb Antal adták közre írásaikat.
 Műfordításainak gyűjteménye Örök barátaink címmel jelent meg.
 Szabó Lőrinc élete vége felé lediktálta verseinek magyarázatát, felfedte
keletkezéstörténetüket, rávilágított problémakörükre. Ez a munka Vers és valóság
címmel jelent meg.
 Versei: Lóci verset ír, Lóci és a szakadék, Lóci és a számok, Szeretlek.

 Szabó Lőrinc

 Tücsökzene
 A Tücsökzene Szabó Lőrinc egyik kiemelkedő műve, melynek darabjai 1945 és 1957
között keletkeztek. Alcíme: Rajzok egy élet tájairól. Életrajzi fogantatású, bölcseleti
elemekkel átszőtt versciklus, mely egy személyiség enciklopédiájaként is olvasható.
370 számozott szakaszból áll, a szakaszok egyenként 18 sorosak. A Tücsökzene a líra
és az epika határán lebeg. A versciklus keletkezéséről a Vers és valóság c. munkájában
számol be.

 (A verseket vizsgálva megfigyelhetjük, hogy a mondat vagy a gondolat nem zárul le a
sor végén, hanem a következő sorban folytatódik. Ez a verstani eszköz az áthajlás
vagy enjambement (anzsabman). Feladata a gondolkodás természetességének a
biztosítása.)

 Szabó Lőrinc gyakran fordított Shakespeare darabokat (Macbeth, Athéni Timon),
illetve kedvelte és fordította a híres angol szerző szonettjeit is. Mindösszesen CLIV
darabot (pl.: LXXV. szonett).

 Szabó Lőrincet 25 éven keresztül szenvedélyes szerelmi kapcsolat fűzte Vékesné
Korzáti Erzsébethez. Az asszony 1950-ben öngyilkos lesz. A költő 100 szonettben
gyászolta meg szerelmét, illetve állított neki emléket. Ez a A huszonhatodik év címet
viselő lírai requiem (Az elhunyt lelkéért mondott ima).
 Weöres Sándor
(1913-1989)

Költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja. Szombathelyen született.
Babits és Kosztolányi jó barátja. Érettségi után a Pécsi Tudományegyetemen filozófia-
esztétika szakon szerzett diplomát. Felesége Károlyi Ami. Sokat utazott. A Nyugat harmadik
nemzedékének jelentős alkotója. Életműve különleges, változatos, rendkívül gazdag. Verseire
jellemző a zeneiség. Az egyik legjelentősebb műfordítónk, gyakran fordított egzotikus
(afrikai, indiai, latin-amerikai) nyelvekből is.
A Három veréb hat szemmel c. antológiája válogatást ad a magyar költészet elfelejtett
értékeiből.
Lírai drámákat is írt, ilyen pl. A holdbéli csónakos.
Weöres az egyik legismertebb gyerekversköltőnk. A verseiben a szövegek dallama és a
ritmusa fontos. Gyerekversei a Bóbita és a Ha a világ rigó lenne c. kötetekben láttak
napvilágot.
Ismertebb versei: Ars poetica, Galagonya, Az éjszaka csodái