Érettségi.

com a tudástár

Az ókor és kultúrája
erettsegi.com/tetelek/tortenelem/az-okor-es-kulturaja

Ez első civilizációk Mezopotámiában – vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó

között – alakultak ki. Közéjük tartozott a sumér, az akkád és az asszír
kultúra. Eleinte csak kisebb városállamokat hoztak létre a Kr.e. 300 körül
letelepülő pásztornépek, mint például a suméroknál Lugas, Umma, és
Uruk, az asszíroknál Assur és Ninive, az akkádoknál pedig Agade és
Babilon.

Az állam kialakulásához köthető Mezopotámia népeinek alkotása az

ékírás, ami az irányításhoz elengedhetetlen volt, mivel az uralkodói
parancsok kihirdetésénél is ezt használták. Ezt a nagy számban
megmaradt égetett agyagtáblákból tudjuk. Legjelentősebb ránk maradt
írásos emlék Hammurapi törvénykönyve, ami inkább csak ,,igazságos
ítéletek’’ gyűjteménye, tehát nem voltak kötelező érvényűek.

A sumérok foglalkoztak a csillagok vizsgálatával, és a matematikával. A

sumérok a hatos számrendszert alkalmazták, szoroztak, osztottak,
naptárukat 12 hónapra osztották és minden hatodik évben volt egy
kiegészítő hónap. Vallásuk természeti vallás volt, többistenhit jellemezte.
Körülbelül 3000 istenük volt, akik közül a legjelentősebbek: Anu, Enlil, Éa
és Istar. Ahitvilág jellegzetes vonása volt még a jóslás. A sumérok
legjellemzőbb alkotásai a toronytemplomok vagyis zikkuratok.

Az egyik legjelentősebb ókori kultúra az egyiptomi volt. Egyiptom Afrika

északi részén a Nílus alsó folyása mentén terül el, ahol az áradások miatt jó minőségű
termőtalaj van. A Kr.e. 2900 körül kialakuló egységes birodalom – aminek történelmét négy
nagy részre oszthatjuk; archaikus korra, óbirodalomra, középbirodalomra és újbirodalomra –
kedvezett a kultúra fejlődésének.

1/3
Írásuk a különböző képírás jelekből kialakult hieroglif írás, amelynek két
változata van; a papok által használt hieratikus és a nép által használt
demotikus. Korán kialakult a vallási kultusz, különösen sokat foglalkoztak
a lélek sorsával. Főbb isteneik: Ré, Ízisz, Ozirisz, Szét. A kialakult
képzőművészet (építészet, szobrászat) is a túlvilághoz kapcsolódott. A
világ hét csodája közé tartozó gízai és szakkarai piramisokat is azért
építették, hogy a fáraók zavartalanul birkózhassanak meg a túlvilágon
előttük álló feladatokkal. Az egyiptomiak meglehetős orvosi ismeretekkel
rendelkeztek, amit a holttestek balzsamozásánál is felhasználtak. A Kr.e.
13. században széthúzás ütötte fel a fejét ami, a tengeri népek
támadásával együtt, a birodalom szétesését okozta.

Akkoriban a legjobb hajós nép a föníciai volt. Ők a Földközi-tenger és a

Libanon-hegység között elterülő partvidéken telepedtek le, ahol jól
jövedelmező növényeket, szőlőt, olajfát, fügét termesztettek. Később ez a
hely a kereskedelmi útvonalak találkozási pontja lett. A városok
kézművesei szöveteket, üvegárut, fémeszközöket és hajókat állítottak
elő. Fönícia városállamok sokaságából állt (Büblon, Szidon, Türosz), nem
alakult ki egységes állam. A föníciai kereskedővárosok legmaradandóbb
alkotása a hangjelölő írás volt, kidolgozták a 22 jelből álló ábécét. Ennek
a görögök által átalakított változata lett az alapja a latin ábécének is.

A fenti területektől keletre is alakultak ki civilizációk az ókorban. Ezek

közül az egyik az indiai. Indiát a Szulejmán-hegység, a Himalája, az
Arakán-hegység és az Indiai-óceán határolja. Eleinte csak az Indus és a
Gangesz völgye népesült be, ahol városi kultúra bontakozott ki, amelynek
kialakítói az őslakosok (dravidák) voltak. Két legjelentősebb városuk
Mohendzsodáró és Harappá volt. Fejlett volt az infrastruktúrájuk, a
házakba vizet vezettek és csatornákon vezették el a szennyvizet.

A Kr.e. XVIII. században harcias árja törzsek érkeztek az Iráni-medence

irányából, akik keveredtek az őslakossággal. Sajátos társadalom alakult
ki. Rétegei, a várnák: brahmana (papok, értelmiség), ksatria (katonai
előkelők, uralkodók), vasisák (tulajdonnal rendelkező közrendűek) és

2/3
súdrák (szolgák). Ezeken kíbvül volt még egy ötödik várna (páriák), ide
azok tartoztak, akik vallási alapon érinthetetlenek, ők még szolgák sem
lehettek. Néhány évszázad alatt ez a rendszer annyira merevvé vált,
hogy amelyik várnába beleszülettek, abból életük során nem kerülhettek
ki. Az ókori Indiában két jelentős vallás alakult ki, a brahmanizmus és a
buddhizmus. A brahmanizmus a világot változhatatlannak tartotta, és
elismerte a kasztrendszer jogosságát. Jellemző volt rá a lélekvándorlás
(reinkarnáció) tana. Három fő istenük volt: Brahma (teremtő), Visnu
(megtartó), Shiva (pusztító). Ez ellen a vallás ellen fellépő igehirdetőként
lépett fel Buddha. Tanításának lényege a vágyakról való lemondás volt.

3/3