~1~

A KORA KÖZÉPKOR GAZDASÁGA

1. Előzmények:

a)A nyugat-római birodalom bukása után a városok fejlődése és a távolsági

kereskedelem hanyatlásnak indult, a barbár hódítók nem igényelték ezek
fenntartását

b)az élet igazi értékmérőjévé a földbirtok vált

(rá alapozódott a hűbéri láncolat kialakulása is).

c)az emberek önellátó gazdálkodásra rendezkedtek be: mindent megtermeltek

önmaguknak, amire szükségük volt.

d)Fokozatosan kialakult a falusi földközösség rendszere:

a közösséghez tartozó valamennyi földbirtok tulajdonosa a földesúr
a használat szempontjából azonban a birtok 3 részre osztható:

majorság jobbágytelek közösen használt részek

a földesúr saját a földműves (jobbágy) erdő
kezelésben maradó része, amit csak rét, legelő
birtokrésze használatra kapott meg. halastó
a legjobb minőségű részei a telek (házhely), malom
földek tartoznak ide kert és a szántóföld.

2. Nagy gazdasági változások: megújuló mezőgazdasági technika:

a) A fejlődés igényei:

A mezőgazdasági technika fejlődése a Frank Birodalom területén indult meg, ahol a

könnyen művelhető földeken a népesség száma jelentősen felduzzadt:
szükségük volt új földterületekre, hogy a gyarapodó népességet el tudják
tartani,
ostrom alá vették a nehezebben művelhető, kötött talajú földeket is, erdőket
irtottak és mocsarakat csapoltak le,
a földművelés kiterjesztése maga után vonta újabb és újabb találmányok
kialakulását.
Az újítások jelentős részét az ekkor létrejövő szerzetesrendek kolostraiban alakították
ki. (A kolostorok önellátó gazdálkodást folytattak.)
 ~2~
b) Új találmányok megjelenése:

Az új szántóföldek feltörése új találmányokat kívánt meg: Az

ökör helyett lovat kezdtek el igavonásra használni.

nehézeke (vasból): a szügyhám: patkó:

keményebb, sziklás (a nyakhám helyett)
talajokat is fel tudják a nyak helyett a
szántani szügyre teszik a hámot
a faeke csak a lazább oka: a nehézeke
talajokkal bírt húzása miatt a ló ne
fulladjon meg
védi a lovak lábát a
kemény talajokon is
a honfoglaló magyarok
terjesztették el
Európában

A népesség eltartása miatt a primitív erdőégetést és a legelőváltó gazdálkodást

felváltotta a kétnyomásos, helyenként már háromnyomásosművelési mód.

A kétnyomásos földművelésben a vetésre alkalmas földet 2 részre osztották fel.

mindkettőt felszántották, de csak az egyik részébe vetettek, a másikat pihenni
hagyták (ugar). A két területet időnként váltogatták, tehát földjük feléről
arathattak.

1. év: 1. fele: szántóföld (megművelik) 2. fele ugar (legeltetnek)

 ~3~

2. év: 1. fele: ugar (legeltetnek) 2. fele szántóföld (megművelik)

A háromnyomásos földművelésben a határt most már nem 2 hanem 3 részre

osztották. Egyikbe az őszi, másikba tavaszi gabonát vetettek, s csak 1/3-át
hagyták ugarnak. A földművelésnek ez a módja növelte a gabona
termőterületét.

1. év: 1. harmad: szántó 2. harmad: ugar3. harmad: szántó

2. év: 1. harmad: szántó2. harmad: szántó3. harmad: ugar

3. év: 1. harmad: ugar2. harmad: szántó 3. harmad: szántó Egyszerre a föld 2/3
részét művelik meg. Minden évben más terület az ugar. a földet gyakrabban
trágyázták.
 ~4~

3. A fejlődés következményei:
a kölest felváltotta az igényesebb búza, rozs, árpa és a lovak etetéséhez szükséges
zab
nőtt a termésátlag (az elvetett mag kétszerese helyett 3-6-szorosát kapták)
a jobbágy többet termelt saját és földesura szükségleténél, s a fölösleget a
piacon értékesíthette. Megindult az önellátó gazdálkodás felbomlása.
 a mezőgazdaság és a kézművesipar különvált, kialakult az árutermelés és
pénzgazdálkodás
a jobbágy a fölösleges terményét pénzért adta el, és szintén pénzért
iparcikket vásárolt
a földesurak is igyekeztek a számukra fölösleges terményeiket a piacon
eladni
 jobbágyaiktól terményjáradék helyett egyre inkább pénzadót kívántak
 a piacok mellett kialakultak a középkori városok

Ezek olyan helyeken alakultak ki, amelyek közel

feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz

megerősítettek (biztonságosak voltak a kereskedőknek)
és forgalmasak voltak. (eladható legyen minél több áru. Pl.
földesúri várak mellett (védelmet ad , sokan kérnek háborúban menedéket)
templomok körül (a heti nagymisére sokan összejönnek) A mise napjának
elnevezése (vasárnap) is a vásárnap szóból alakult ki.
útkereszteződéseknél (nagy átmenő forgalom)
folyami átkelőhelyek mellett (szintén nagy átmenő forgalom)
hegy és síkság határvidékén (eltérő árukat lehetett cserélni, pl. a síkság gabonáját
vagy tenyésztett állatait a hegyekben vadászott állatbőrökre, vagy kitermelt fára,
kőre, építőanyagokra)

Befejezés:
A bemutatott változások következtében elkezdődött az önellátó uradalmak felbomlása is.
Az új piaci központok váltak a kereskedelem új központjaivá (pl. Velence, Genova), és a
távolsági kereskedelem (ázsiai és közel-keleti kereskedelem) is szélesebb körben
elterjedt.