Matematika

2. előadás Halmazok és relációk Rn -en

Lovics Gábor

Halmazok
Metrika
Skaláris szorzat
   
a1 b1
 a2   b2 
Definíció 1 Legyen a =   ∈ Rn és b =   ∈ Rn tetszőleges vektorok. Ekkor a Rn ×Rn → R
   
.. ..
 .   . 
an bn
sakláris szorzatot a következőképpen definiáljuk:

aT b = a1 b1 + a2 b2 + · · · + an bn .

Tétel 2 (Skaláris szorzat alaptulajdonságai) Legyenek a, b, c ∈ Rn és λ ∈ R, ekkor a következő

azonosságok teljesülbek:

• aT b = bT a;
• aT (λb + c) = λaT b + aT b;
• aT a ≥ 0 és aT a = 0 ⇔ a = 0.

Norma

Definíció 3 Legyen a ∈ Rn tetszőleges vektor. Ekkor az a vektor normáján (kettes normáján), a

kövezkező Rn → R⊕ hozzárendelést értjük:
√
||a|| = aT a.

Megjegyzés: A skaláris szorzat harmadik tulajdonsága miatt a definició mindig értelmes.

Tétel 4 (A norma alaptulajdonságai) Legyen a, b ∈ Rn tetszőleges vektor és λ ∈ R tetszőleges
skalár. Ekkor
• ||λa|| = |λ| ||a||
• ||a|| ≥ 0 és ||a|| = 0 ⇔ a = 0
• ||a + b|| ≤ ||a|| + ||b||

Metrika

Definíció 5 Legyen a, b ∈ Rn két tetszőleges vektor. A vektortéren értelmeztt Rn × Rn → R⊕ távolságot

(metrikát) a következőképpen értelmezzük:

d(a, b) = ||a − b||.

1
Tétel 6 (A metrika alaptulajdonság) Legyen a, b, c ∈ Rn két tetszőleges vektor, ekkor következő
összefüggések igazak:
• d(a, b) = d(b, a)
• d(a, b) = 0 ⇔ a = b
• d(a, b) + d(b, c) ≥ d(a, c) (háromszög egyenlőtlenség)

Általánosítások

játékelmélet; általános egyensúlyi metrikus terek

modellek

vektortér

normált tér

skalárszorzat tér

függvények közelítése

0.1 Nyílt és zárt halmazok

Gömbök és belső pontok
Definíció 7 Legyen a ∈ Rn tetszőleges vektor, és r ∈ R+ tetszőleges pozitív szám. Ekkor az a középpontú
r sugarú nyílt gömbön a következő halmazt értjük:
B(a; r) = {x ∈ Rn : d(x, a) < r}

Definíció 8 Legyen H ⊆ Rn tetszőleges halmaz, és a ∈ H tetszőleges pont. Azt mondjuk, hogy a belső
pontja H halmaznak, ha létezik olyan a középpontú gömb, ami teljesen H-ban van, vagyis B(a, r) ⊆ H.
A H halmaz belsejének hívjuk és int(H)-val jelöljük azt a halmazt, ami pontosan H halmaz belső pontjait
tartalmazza. Azt mondjuk, hogy a H halmaz az a pont környezete, ha a pont belsőpontja H-nak.

2
Nyílt halmaz

Definíció 9 Azt mondjuk, hogy a H ⊆ Rn halmaz nyílt halmaz, ha minden a ∈ H pont belső pontja H
halmaznak.

Feladatok:
1. Mutasd meg, hogy a nyílt gömb valóban nyílt halmaz!
2. Mutasd meg, hogy H = {(x, y) : x < y} ⊆ R2 halmaz nyílt!

3. Legyen G ⊆ H ⊆ Rn két halmaz. Mutasd meg, hogy ekkor int(G) ⊆ int(H)!

4. Mutasd meg, hogy int(H) nyílt halmaz minden H ⊆ Rn halmaz esetén!
5. Mutasd meg, hogy H ⊆ Rn halmaz nyílt akkor és csak akkor, ha H = int(H)!

Nyílt halmazok tulajdonságai

Tétel 10 1. A teljes Rn és az ∅ nyílt halmazok.

2. Tetszőleges számú (véges vagy akár végtelen sok) nyílt halmaz uniója is nyílt halmaz.
3. Véges számú nyílt halmaz metszette is nyílt halmaz.

Biz:
1. Az üres halmaznak nincs eleme, ezért azokra bármilyen állítás igaz, így az is, hogy belső pontjai
az üreshalmaznak. Az is könnyen látható, hogy bármilyen a ∈ Rn -re és r ∈ R+ -ra teljesül, hogy
B(a, r) ⊆ Rn így Rn nyílt halmaz.

2. Legyenek {H}i∈I nyílt halmazok, ahol I egy indexhalmaz, ami véges vagy végtelen sok elemet is
tartalmazhat. Legyen H∗ = i∈I Hi . Ha a ∈ H∗ ⇒ ∃i0 , hogy a ∈ Hi0 . Mivel Hi0 nyílt halmazt,
S
ezért ∃B(a, r) ⊆ Hi0 ⊆ H∗ .
Tm
3. Legyenek {H}m i=1 nyílt halmazok, és legyen H∗ = i=1 Hi . Legyen továbbá a ∈ H∗ ⇒ a ∈ Hi
∀i ∈ {1, 2, . . . , m}-re. Mivel minden Hi nyílt halmaz, ezért mindegyikhez tartozik egy B(a, ri ) ⊆
Hi . Legyen r∗ = min{r1 , r2 , . . . , rm } > 0. Ekkor ∀i ∈ {1, 2, . . . , m}-re teljesül, hogy B(a, r∗ ) ⊆
B(a, ri ) ⊆ Hi ⇒ B(a, r∗ ) ⊆ H∗
Megjegyzés: Végtelen sok nyílt halmaz metszette már nem biztos, hogy nyílt. Nézzük például a következő
halmazokat: {B(0, 1i )}i∈N . Ekkor {0} = i∈N B(0, 1i ), ami nyílván nem nyílt halmaz.
T

Komplementer és határpont

Definíció 11 Legyen H ⊆ Rn halmaz komplementerén a következő halmazt értjük:

HC = Rn \ H.

Definíció 12 Legyen H ⊆ Rn halmaz. Azt mondjuk, hogy a ∈ Rn pont határpontja a H halmaznak, ha

minden B(a, r)-re teljesül, hogy

H ∩ B(a, r) 6= ∅ és HC ∩ B(a, r) 6= ∅

Egy H halmaz határpontjainak halmazán azt a halmazt értjük, amely H határpontjait tartalmazza, és
∂H-val jelöljük. A H halmaz lezártján a H = H ∪ ∂H halmazt értjük.

3
Zárthalmaz

Definíció 13 Egy H ⊆ Rn halmazt zárt halmaznak hívunk, ha tartalmazza összes határpontját, vagyis,
ha
∂H ⊆ H.

Zárt halmazok tulajdonságai

Feladatok:

1. Mutasd meg, hogy egy halmaz pontosan akkor zárt, ha a komplementere nyílt.
2. Ábrázold a H = {(x, y) : x > 0, y ≥ x1 } halmazt a síkban és döntsd el róla, hogy zárt-e vagy sem!

3. Legyen G ⊆ H ⊆ Rn két halmaz. Mutasd meg, hogy ekkor G ⊆ H!

Tétel 14 1. A teljes Rn és az ∅ zárt halmazok.

2. Tetszőleges számú (véges vagy akár végtelen sok) zárt halmaz metszete is zárt halmaz.
3. Véges számú zárt halmaz uniója is zárt halmaz.

Biz: Az állítások bizonyíthatóak, az 1. feladat eredmények, a De Morgan azonosságok és a nyílt halmazok

tulajdonságaik felhasználásával.

0.2 Korlátosság
Korlátos halmazok

Definíció 15 Azt mondjuk, hogy egy H ⊆ Rn halmaz korlátos, ha ∃K ∈ R, véges szám,amire ||a|| < K,
minden a ∈ H-ra.

Definíció 16 Azt mondjuk, hogy egy H ⊆ Rn halmaz kompakt, ha korlátos és zárt.

0.3 Konvexitás
Konvex kombináció

Definíció 17 Legyenek a1 , a2 , . . . , ak ∈ Rn vektorok adottak. Ekkor a vektorok konvex kombinációján

egy olyan lineáris kombinációt értünk, ahol a súlyok nem negatívak és az összegük 1. Vagyis ai -k konvex
kombinációja b, ha
b = α1 a1 + α2 a2 + · · · + αk ak
Pk
ahol α1 , α2 , . . . , αk ≥ 0 és i=1 αi = 1.

Speciális eset: Két vektor (a, b ∈ Rn ) konvex kombinációján a két vektort összekötő szakaszon elhe-
lyezkedő vektorokat értjük: αa + (1 − α)b, ahol α ∈ [0, 1]. Feladat: Legyen adott három vektor a síkban,
amelyeknek végpontjai nem esnek egy egyenesre. Milyen geometriai alakzatot határoz meg, ha ennek a
három a vektornak vesszük az összes lehetséges konvex kombinációját?

4
Konvex halmazok

Definíció 18 Azt mondjuk, hogy egy H ⊆ Rn halmaz konvex, ha abból, hogy

a, b ∈ H ⇒ λa + (1 − λ)b ∈ H,

minden λ ∈ [0, 1]. Ha egy halmaz nem konvex, akkor konkáv halmaznak hívjuk.

1 Relációk
Ismerős relációk
A középiskolában megismert számhalmazokon természetesen adódott egy úgynevezett rendezési relá-
ció: ≤. A relációnak szintén természetes módon adódtak a következő tulajdonságai:
• teljesség: ∀x, y ∈ R esetén x ≤ y vagy y ≤ x (esetleg mindkettő is teljesülhet, ha x = y);
• reflexivitás: ∀x ∈ R-re x ≤ x;

• tranzitivitás: ∀x, y, z ∈ R esetén, ha x ≤ y és y ≤ z ⇒ x ≤ z.

Az = reláció ezzel szemben csak reflexív és tranzitív, viszont az egyenlőségi reláció még szimmetrikus is,
mert ∀x, y ∈ R esetén, ha x = y ⇒ y = x.

Általánosítás
A relációk fogalma ennél általánosabban is kezelhető. Mi reláció alatt mindig úgynevezett kétváltozós
relációt fogunk érteni.
Definíció 19 Legyen adva egy A alaphalmaz. Ekkor az R reláció egy tetszőleges részhalmaza A × A-nak.
Jelölés:
(a, b) ∈ R ⊆ A × A ⇔ aRb.

Definíció 20 (Reláció tulajdonságai) Legyen A alaphalmaz és rajta R egy reláció.

1. Teljesség: ∀x, y ∈ A esetén xRy vagy yRx (esetleg mindkettő is teljesülhet).

2. Reflexivitás: ∀x ∈ A-ra xRx.
3. Tranzitivitás: ∀x, y, z ∈ A esetén, ha xRy és yRz ⇒ xRz.

4. Szimmetria: ∀x, y ∈ A esetén, ha xRy ⇒ yRx.

5. Rendezési relációnak nevezünk egy relációt, ha teljes, reflexív és tranzitív. Ilyenkor xRy helyett
gyakran x 4 y jelölést alkalmazunk.
6. Ekvivalencia relációnak nevezünk egy relációt, ha reflexív, tranzitív és szimmetrikus. Ilyenkor az
xRy helyett gyakran az x ∼ y jelölést használjuk.

5
Általánosítás (folyt.)

Tétel 21 Legyen A egy tetszőleges alaphalmaz és rajta 4 egy tetszőleges rendezési reláció. Definiáljunk
egy újabb relációt a következőképpen:

x, y ∈ A x ∼ y ⇔ x 4 y és y 4 x.

Az így definiált ∼ reláció egy ekvivalencia reláció.

Feladatok:

1. Bizonyítsd be a fenti tételt!

2. Vizsgáld meg a következő relációkat reflexivitás, tranzitivitás és szimmetria szempontjából az R
alaphalmazon:
• aRb ⇔ ab = 1;
• aRb ⇔ |a + b| < 2;
• aRb ⇔ |a + b| < a2 !

Relációk R2 -en

1. Rendezési relációk-e a következők:

1−α
• xRy ⇔ xα
1 x2 ≤ y1α y21−α ;
• xRy ⇔ 2x1 + x2 ≤ 2y1 + y2 ;
• xRy ⇔ min(x1 , 2x2 ) ≤ min(y1 , 2y2 )?
2. Ábrázold azon pontok halmazát a fenti esetekben, melyekre xRy és yRx!

Házi feladatok
Kötelező feladatok:
1. A metrika alaptulajdonságainak felhasználásával mutasd meg, hogy tetszőleges a, b, c ∈ Rn vek-
torokra teljesül, hogy
|d(a, c) − d(b, c)| ≤ d(a, b).

2. Legyen H ⊆ Rn egy tetszőleges. Definiáljuk a következő két halmazrendszert:

U = {U ⊆ Rn : U ⊆ H, U nyílt halmaz.}
n
F = {F ⊆ R : H ⊆ F, F zárt halmaz.}

Mutasd meg, hogy ekkor,

[
int(H) = U
U ∈U
\
H= F.
F ∈F

Azt kell tehát bebizonyítani, hogy a legnagyobb olyan nyílt halmaz, amit H tartalmaz, az éppen
H belső pontjainak a halmaza, H lezártja pedig nem más mint a legkisebb olyan zárt halmaz, ami
tartalmazza H-t.
3. Mutasd meg, hogy a
H = {(x, y) ∈ R2 : x ≥ 0, y ≥ 0 x + y ≤ 1}
halmaz konvex, kompakt halmaz.

6
 4. A példaként megadott halmazok és reláció esetében döntsük el, hogy mely tulajdonságok teljesül-
nek.
Példák:

(a) H: a Föld lakosai, R : . . . magasabb, mint . . .

(b) H: R (valós számok), R :≤
(c) H: R (valós számok), R :=
(d) H: R (valós számok), R :>
(e) H: sík egyenesei, R : párhuzamos
(f) H: sík egyenesei, R : merőleges
(g) H: Rn (n-dimenziós (euklideszi) tér vektorai, R :=
(h) H: Rn (n-dimenziós (euklideszi) tér vektorai, R :≤ (pl.: def: x ≤ y, ha xi ≤ yi , i = 1, . . . , n)
(i) H: magyarországi nők, R : . . . testvére . . . -nak
(j) H: a Föld lakosai, R : . . . (vér)rokona. . .-nak
(k) H: magyarországi nők, R : . . . anyja . . . -nak
(l) H: ez a csoport, R : . . . barátja . . . -nak

reláció+halmaz teljes reflexív tranzitív szimmetrikus

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Szorgalmi feladat:
1 S
1. Legyen Hi = i . Mutasd meg, hogy Hi zárt halmaz minden i-re, de i∈N Hi , már nem zárt.