Jellemzők Iliász
keletkezése Kr.e. 8. század
(a kor elmúlása)
(Hódító háborúk, az
arisztokrácia kora)
időkeret 52 nap - jelen dominál
helyszín Trója és környéke
főhős Akhilleusz
jelleme Félisten, legfőbb eszmény a
hírnév, melyért a
halhatatlanságot feladja.
szerkezet In medias res kezdés
Lineáris szerketet
Istenek szerepe
Az istenek közvetlenül
szólnak bele a cselekménybe.
Kedvükre szórakoznak az
emberekkel. Az emberek
egyetlen lehetséges
magatartása, hogy
méltósággal tűrik ezt. ( pl.: a
trójai háború 10 évig
elhúzódik, pedig már kezdete
előtt eldőlt a kimenetele az
istenek között) A görög hősök
legtöbbje pontosan tudja
mikor és hol fog meghalni,
mégsem elkerülik, inkább
elébe mennek végzetüknek.
Egyéb szereplők Hektór
Paris
Brisziész
Agamemnón
Értékek Harcos erények, mint erő,
bátorság bosszúvágy.
Dicsőség, amely
halhatatlanná tesz.
Odüsszeia
Valószínű 100 évvel később
(új kor születése - a démosz megerősödése, a
görög gyarmatosítás a társadalmi háttér)
40 nap (de a múlt elmesélésével 10 év
eseményeit mondja el)
Több helyszín(Ogügié, Alvilág, Spárta, Ithaka)
Odüsszeusz
Túlélésre törekszik, nem fontos neki a hírnév.
Bátorsága mellett fő tulajdonsága a
leleményessége, ügyesség. Rájön ésszel
sokkal többre megy, mint erővel.
Legfontosabb érték: a család.
Kíváncsiság, az utazó ember jelképe. Az
emberekhez való viszony már
egyenrangúságot tükröz, hiszen parancsok
helyett, tanácsot ad, amit az emberek
büntetlenül megszeghetnek. Ha tekintetbe
vesszük, hogy ő egy király, akkor az eposz
által tükrözött világ átmeneti állapotban van a
királyság és a demokrácia között.
In medias res kezdés
Y szerkezet, több szálon fut, több helyszínen,
majd ezek összeérnek
Az istenek közül csupán 3
jelenik meg. (Hermész, P.
Athéné, Poszeidón) A
cselekménybe egyedül
Athéné szól bele, de ő is
mindig csak valaki más
alakjában. Az istenek szerepe
háttérbe szorul, emberi
alakot öltenek. Nincsenek
jóslatok, az emberek maguk
irányítják a sorsukat.
Pénelopé
Télemakhosz
Leleményesség, okosság,
találékonyság, felelősség,
mértékletesség, tudás.