VEKTOROK

1. Bevezetés

Adott a d egyenes, valamint az A, B  d pontok.

Ha rögzítjük az A és B pontok sorrendjét az egyenesen, akkor
irányított szakaszról beszélünk. Ekkor az A pont a kezdőpont, a
B pont pedig az irányított szakasz végpontja. E két pont megadja a
szakasz irányítását és a hosszát.
A d egyenest, valamint a d egyenessel párhuzamos egyeneseket az AB irányított szakasz
irányának nevezzük.
Két irányított szakaszt ekvipolensnek nevezünk, ha
hosszúk megegyezik, valamint irányuk és irányításuk
azonos.
AB  CD  MT
Egy adott irányított szakasszal ekvipolens irányított
szakaszokat vektornak nevezzük.
Röviden, a matematikában a vektor egy irányított
szakasz.  
Jelölése: - kisbetűvel u , a, ...
 
- kezdő és végpont megadásával AB, CD,...
 
A vektorok jellemzői: - AB - az AB vektor hossza (abszolút értéke), egy hosszúságegységhez
viszonyítjuk.
- a vektor állása (iránya) – a vektor tartóegyenese, illetve az ezzel

párhuzamos egyenesek, pl. az AB vektor iránya a d egyenes, vagy bármely
olyan egyenes a síkból amely d-vel párhuzamos.
- a vektor irányítása – merre mutat.
Két vektor egyenlő, ha azonos az irányuk, egy irányba mutatnak (azonos az irányításuk) és a
hosszuk
 megegyezik.

Pl. AB  CD (előző ábra)
A vektorok egyenlősége és azonossága különböző fogalmak. Két vektor azonos, ha kezdőpontjaik
és végpontjaik páronként megegyeznek. Egy adott vektorral azonos vektor a síkon vagy a térben
ugyanott helyezkedik el. Ezzel szemben egy adott vektorral egyenlő vektort a sík vagy tér bármely
pontjából felmérhetünk, így egy adott vektorral egyenlő vektorból végtelen sok van.
Sajátos vektorok:
Nullvektor: olyan vektor,
 amelynek a kezdőpontja megegyezik a végpontjával. Iránya és irányítása
tetszőleges. Jelölése: 0 .
Egységvektor: egységnyi hosszúságú vektor.  
Ellentett vektor: az u vektor ellentettje a u vektor, amely u vektorral egyenlő hosszúságú, vele
azonos állású, de ellentétes irányítású vektor.
 
u  u , a két vektor ellentétes irányítású, de tartóegyeneseik párhuzamosak.
      
Pl. AB és BA ellentett vektorok, BA   AB , vagyis BA  AB  0 .

2. Műveletek vektorokkal

Összeadás – paralelogramma szabály – a két vektor kezdőpontja megegyezik (ha a vektoroknak

különböző a kezdőpontja, akkor eltoljuk őket, hogy kezdőpontjaik megegyezzenek), a vektorok
végpontjain át húzzunk párhuzamost a másik vektorral, így egy
paralelogrammát kapunk. A paralelogrammának a vektorok
közös kezdőpontjából kiinduló átlója lesz az összeg vektor
(eredő vektor).

Összeadás – háromszög szabály (Chasles szabály)– egyik vektort eltoljuk úgy, hogy a
kezdőpontja a másik vektor végpontjában legyen. Ekkor az összeg
vektor az első vektor kezdőpontjától a második vektor végpontjáig
mutat.

Megjegyzés:
1. Három vagy több vektor esetén előnyös a sokszögszabályt (láncszabályt) használni: Az
összegvektor az első vektor kezdőpontjából az utolsó
vektor végpontjába mutat.

2. Ha a két vektor iránya megegyezik (tartóegyeneseik párhuzamosak):

       
3. a  b  a  b  a  b , tetszőleges a, b vektorok esetén.
A vektorok összeadásának tulajdonságai:
        
   
1. Csoportosíthatóság (asszociativítás): a  b  c  a  b  c , tetszőleges a, b, c vektorok
esetén.
     
2. Felcserélhetőség (kommutativítás): a  b  b  a , tetszőleges a, b vektorok esetén.
     
3. Semleges elem: a  0  0  a  a , tetszőleges a vektor esetén.
  
4. Tetszőleges a vektor esetén létezik  a vektor (az a vektor ellentettje), úgy, hogy
    
 
a  a  a  a  0 .
Vektorok kivonása:
 
Az a és b vektorok különbségét úgy szerkesztjük meg, hogy közös

kezdőpontba toljuk el őket. A végpontjaikat összekötő, a vektor
 
végpontja felé mutató vektor az a  b vektor.
Megjegyzés:
1. A vektorok kivonása nem felcserélhető és nem csoportosítható
művelet.
    
 
2. a  b  a  b .

Vektor szorzása számmal (skalárral való szorzás): adott az u vektor és  valós szám.
 
- Ha   0 akkor   u  0 .
 
- Ha   0 akkor   u vektor párhuzamos az u vektorral, azonos
 
irányba mutat az u vektorral és hossza az u vektor
modulusának  -szorosa.
 
- Ha   0 akkor   u vektor párhuzamos az u vektorral, vele

ellentétes irányba mutat és hossza az u vektor modulusának
 -szorosa.
Vektorok skalárral való szorzásának tulajdonságai:
   
1. (   )  u    u    u , tetszőleges u vektor és  ,   * esetén.
     
 
2.   u  v    u    v , tetszőleges u, v vektorok és  * esetén.

 
 
3.     u  (   )  u , tetszőleges u vektor és  ,   * esetén.

 
4. 1  u  u , tetszőleges u vektor esetén.
  
5.  u    u tetszőleges u vektor és  * esetén.
Megjegyzés:
   
1. v  u akkor és csak akkor, ha létezik egy  * úgy, hogy v    u .
2. Az A, B és C pontok kollineárisak akkor és csak akkor ha létezik a  * úgy, hogy
     
AB    AC , vagy    * : AB    BC , vagy    * : BC    AC .

Feladatok

1. Keress egyenlő vektorokat, ellentett vektorokat az ABCDEF szabályos hatszögben.

2. Az A, B és C három kollineáris pont, D  AB . Szerkeszd meg az E és F pontokat úgy, hogy
   
DE  BA és DF  BC . Igazold, hogy a D, E és F egy egyenesen vannak!
3. Legyen M az AB szakasz felezőpontja.    
a) Szerkeszd meg az N és P pontokat tudva, hogy NA  AM és AB  MP .
b) Ha AB  8 cm számold ki az MB, MN és AP szakaszok hosszát.
4. Legyen D az ABC háromszög BC oldalának B-hez közelebbi harmadoló pontja.
     
a) Szerkeszd meg a P, M és N pontokat úgy, hogy AP  PB, AM  MD, AN  NC .
b) Igazold, hogy P, M és N kollineáris pontok.
5. Legyen az ABC
 G   háromszög
  súlypontja. Vegyük fel a D, E és F pontot úgy, hogy
GA  CD, GB  AE , GC  BF legyen. Mutasd ki, hogy az AF, BD és CE egyenesek egy
pontban futnak össze!
6. Az
 ABC háromszög
    síkjában
 az M, N és P három olyan pont, amelyre
AM  CB, BN  AC , CP  BA . Igazold, hogy AN, BP és CM egyenesek egy pontban futnak
össze!   
7. Másold át a füzetedbe az a, b, c vektorokat.
      
a) Szerkeszd meg az a  b , a  c , c  a  b vektorokat.
           
b) Szerkeszd meg az a  b , c  a , b  c , b  a  c , a  c  b
vektorokat.
  
c) Ha egy négyzet oldala 1 egység, határozd meg az a , a  c ,
     
b  c , b  a  c vektorok hosszát.
  
d) Igazold, hogy a  b  c .
  
8. Adott az ABCD négyszög. Szerkeszd meg az M és N pontokat tudva, hogy AM  AB  AC
   
és AN  AB  AC  DA .
   
9. Adott az ABC háromszög. Mutasd ki, hogy AB  BC  CA  0 .
       
10. a) Adott az u  AM  BC  MN  CA  DB  NB vektor. Fejezd ki az u -t egyetlen vektor
segítségével!     
b) Írd fel az a  AB  CD  DE  BF  AF vektort két vektor összegeként!
     
c) Fejezd ki egyetlen vektor segítségével az n  AB  AC  BD  BC  AD összeget!
11. Legyen O az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontja. Szerkeszd meg az X, Y és Z
        
pontokat úgy, hogy DX  DA  OC , OY  DO  BA és OZ  AD  CB .
    
12. Ha A, B, C és D a sík öt pontja mutasd ki, hogy BC  AD  OB  AC  OD .
    
13. Adott az ABCD négyszög. Igazold, hogy AB  BC  CD  DA  0 .
     
14. Az ABCD paralelogrammában jelöld AB  a és AD  b vektorokat. Fejezd ki az a és b
   
segítségével a BC , CD, AC , DB vektorokat.
     
15. Az ABCD paralelogrammában jelöld az AB  a, AC  c és AD  b vektorokat. Szerkeszd
        
meg az a  b  c , a  b  c és b  a  c vektorokat.
       
16. Adott az ABCD téglalap. Szerkeszd meg az BC  AB , AB  CB , DC  AB , AB  CD ,
    
AC  BD , BC  DA  CD vektorokat.
 
17. Legyen O az ABC egyenlő oldalú háromszög középpontja. Szerkeszd meg az OA  OB
  
vektort. Határozd meg az OA  OB  OC vektort.
18. Jelölje D, E és F az ABC

háromszög BC, AC, illetve AB oldalának felezőpontját.
a) Nevezd meg az  AF vektorral egyenlő vektorokat.
b) Nevezd meg az AE ellentettjével egyenlő vektorokat.        
c) Fejezd ki egyetlen vektor segítségével az AF  FE, FA  FD, FA  AD, DE  DC ,
     
BF  DC , AF  FE  DE  DC vektorokat!
 
19. Az ABCDEF szabályos hatszögben jelölje O a hatszög középpontját, valamint a  AB és
       
b  DO vektorokat. Fejezd ki ezek segítségével a CD, DE , CE , AD, FA, FD vektorokat!
20. Fejezd ki egyetlen vektor 
 
segítségével
 
az alábbi összegeket:
    
a) CD  AC b) BC  AB c) AB  DC  BD d) MN  PN
       
e) EF  DC  DE  CE f) AD  BC  AC  BD .
21. Az ABC háromszög síkjában szerkeszd
     
meg az M, N és P pontokat tudva, hogy
  
AM  AB  AC , AN  BA  BC és AP  AC  BC .
  
Ha AQ  AM  AN mutasd ki, hogy P = Q.
22. Határozd meg az ABCD négyszög síkjában azt az M pontot, amelyre
      
MA  AB  BC  CD  DA  MB  0 .
23. Az ABC háromszög síkjában szerkeszd
     
meg az M, N és P pontokat tudva, hogy
  
AM  AB  AC , BN  BA  BC és CP  CA  CB . Határozd meg az A pont helyzetét az
NP szakaszon!    
24. Az ABCD négyszög síkjában szerkeszd meg az M pontot úgy, hogy AM  AB  AC  AD .
25. Legyen O az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontja. Igazold, hogy
    
OA  OB  OC  OD  0 .
    
26. Ha A, B, C és D az O középpontú kör azon pontjai, amelyekre OA  OB  OC  OD  0 ,
igazold, hogy ABCD téglalap.
27. Jelölje M és N az ABCD négyszög AB, illetve CD oldalainak felezőpontját. Ha
  
AN  CM  0 akkor igazold, hogy ABCD paralelogramma.
28. Adott az ABC háromszög. Szerkeszd meg az Ai pontokat, ahol i  1, 2,3, 4,5, 6
 1   1   1 
a) AA1  A1 B b) BA2  A2C c) CA3  CA
2 3 2
       1 
d) AA4  BA  0 e) 2  AA5  BA  CB f) A6 A5  BA5 .
3
29. Az ABC háromszögben legyen DE  BC , D  ( AB ), E  ( AC ) , AE = 3, EC = 5. Fejezd ki:
 
a) az AE vektort az AC segítségével,
 
b) a BC vektort az DE segítségével,
 
c) a DA vektort az AB segítségével.
30. Vedd fel az M pontot az AB egyenesen úgy, hogy:
 1   1     
a) AM  AB b) AM  BA c) 3 AM  2 AB d) MA  2 MB
3 3
   2       
e) MA  3MB f) BM   MA g) MA  2 MB  0 h) 3MA  7 MB  0 .
3
1
31. Legyen M az AB szakasz azon pontja, amelyre MB  MA . Határozd meg az a, b, c valós
3
számokat,

amelyekre:
    
a) AM  aMB b) AB  bBM c) AB  c AM
 1 
32. Az ABC háromszög síkjában szerkeszd meg az X, Y, Z pontokat tudva, hogy AX  BC ,
3
 1   1     
BY  CA és CZ  AB . Igazold, hogy AX  BY  CZ  0 .
3 3 
33. Adott az ABCD paralelogramma és legyen O a sík egy tetszőleges pontja. Fejezd ki az OD
  
vektort az OA, OB, OC vektorok segítségével.
34. Jelölje M az ABC háromszög BC oldalának felezőpontját. Mutasd ki, hogy
 1  

AM  AB  AC .
2

35. Jelölje és P rendre
M, N   
az ABC háromszög BC, AC és AB oldalának felezőpontját. Igazold,
hogy AM  BN  CP  0 .
36. Legyen G az ABC háromszög súlypontja és O a sík egy tetszőleges pontja. Mutasd ki, hogy
   
3OG  OA  OB  OC .
37. Jelölje E és F az ABCD négyszög AB, illetve CD oldalának felezőpontját. Igazold, hogy
 1  

EF  AD  BC .
2

38. Az ABCD paralelogramma síkjában szerkeszd meg az M, N, P és Q pontokat, amelyekre
 4   4   4   4 
AM  AB, BN  BC , CP  CD, DQ  DA . Bizonyítsd be, hogy az MNPQ
3 3 3 3
négyszög paralelogramma!    
39. Az ABC háromszög síkjában M egy változó pont. Mutasd ki, hogy a v  2 MA  5 MB  3MC
vektor nem függ az M pont helyzetétől.
40. Igazold,
 
hogy  az ABC háromszög síkjában egyetlen olyan M pont van, amelyre
3 AM  MB  2 MC . Szerkeszd meg ezt a pontot!
41. Az ABC
háromszög
  
síkjában szerkeszd

meg az M pontot, ha:    
 
a) 3MA  2 MB  MC  0 b) 3MA  4 MC  MB c) MA  MB  2 MC  0 .
42. Adott az ABC háromszög.
      
a) Szerkeszd meg az M és N pontokat úgy, hogy MA  MB  AC és NA  NC  AB .
b) Mutasd ki, hogy az A pont az MN szakasz felezőpontja!
43. Legyen O az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontja, M pont a sík egy tetszőleges
pontja. Mutasd ki, hogy:
        
a) MA  MC  MB  MD , b) MA  MB  MC  MD  4 MO ,
    
c) MA  MC  MB  MD  2 AB .
44. Legyen O az ABCDEF szabályos hatszög középpontja. Mutasd ki, hogy
    
AB  AC  AD  AE  AF  6 AO .
45. Ha az ABC háromszög súlypontja G, igazold, hogy GA, GB és GC szakaszokkal háromszög
szerkeszthető.
46. Az ABC háromszög BC, AC, AB oldalain szerkeszd meg a D, E és F pontokat úgy, hogy
BD CE AF
   2 legyen. Bizonyítsd be, hogy AD, BE és CF szakaszokkal háromszög
DC EA FB
szerkeszthető.

Ismeretellenőrző tesztek
1. Teszt    
1. (15p)Az ABCDEF szabályos hatszögben legyen AB  x, BC  y . Fejezd ki ezek
   
segítségével a CD, DE , CE , AD vektorokat.
     
2. (15p)Adott az ABCD téglalap, jelölje AB  u , AD  v . Írd fel az u, v vektorok segítségével
    
az AC , BD, CB  CA és BC vektorokat.
3. (15p) Jelölje G az ABC háromszög súlypontját és M a G pont szimmetrikusa az AC szakasz
  1 
felezőpontjára nézve. Igazold, hogy MA  MC  MB .
2
4. (20p)Adott az ABCD paralelogramma. Határozd meg az m, n és p együtthatók értékét úgy,
hogy
          
4  AB  7  CD  m  CD , 5  BC  8  DA  n  DA és 5 BC  9 DA  8CD  4 AB  p  AC .
5. (25p)Adott az AB egyenes.
   1   1 
a) Szerkeszd meg az M, N és P pontokat úgy, hogy AM  MB, BN  AB, AP  BP .
2 4
 2  1 
b) Igazold, hogy OB  ON  OA .
3 3

2. Teszt
1. (15p) Jelölje D, E és F az ABC háromszög   BC,
 AC,
  illetve oldalának
  AB  felezőpontját.
 
Fejezd ki egy vektor segítségével: AF  FE , FA  FD, FA  AD, DE  DC , BF  DC ,
   
AF  FE  DE  DC vektorokat.
     
2. (15p) Az ABCD paralelogrammában legyen AB  u , AC  x, AD  v . Szerkeszd meg a
           
következő vektorokat: u  x  v, x  v  u , x  v  u ,  u  x  v .
3. (35p) Jelölje A ' , B ' és C ' az ABC háromszög BC, AC és AB oldalának felezőpontját.
 1  

a) Igazold, hogy CC '   CB  CA .
2

 
b) Határozd meg az m valós számot úgy, hogy CG  mC ' G .
   
c) Igazold, hogy AA '  BB '  CC '  0 .
 4. (15p) Adott az ABCD téglalap. Szerkeszd meg az M és N pontokat az AB egyenesen úgy,
 1   1 
hogy BM  AB, BN  BA .
2 4
 2 
5. (10p) Adottak az A, B és C pontok úgy, hogy AB  BC . Határozd meg az a   értékét
  5
tudva, hogy AB  a AC .

3. Vektor felbontása adott irányú összetevőkre

 
Ha adott két nem kollineáris (párhuzamos) u és v vektor, akkor a
   
sík bármely n vektora felírható n  au  bv alakban, ahol a és b
egyértelműen meghatározott valós számok.

Egy tetszőleges M pont helyzete egyértelműen 

meghatározott
ha

megválasztunk egy O pontot és ismerjük az OM vektort. Az OM
vektort, amely meghatározza az M pont helyzetét az M pont

helyzetvektorának nevezzük és rM -el jelöljük.
A vonatkoztatási rendszer egy pontra szűkíthető és a sík bármely
pontját a helyzetvektora segítségével határozzuk meg.
 
Egy tetszőleges a  MP vektor meghatározható az M és P pontok
     
helyzetvektora segítségével, vagyis MP  OP  OM  MP  rP  rM .
 1  
Az AB szakasz M felezőpontjának helyzetvektora: rM   rA  rB  .
2
 1  

Ha O a sík egy tetszőleges pontja, akkor OM  OA  OB .
2

Szakaszt adott arányban osztó pont helyzetvektora:
Adott az AB szakasz, M az AB egyenes azon pontja, amelyre
 
AM  k MB , legyen O a sík egy tetszőleges pontja, ekkor az M pont
 1    1  k 
helyzetvektora rM   rA  k  rB  , vagy OM  OA  OB .
k 1 k 1 k 1
Bizonyítás:
    
OM  OA  AM  OA  k  MB
         
 
MB  MO  OB  OM  OA  k  MO  OB  OA  k  OM  k  OB
 1  k 
 OM  OA  OB .
k 1 k 1

Pontrendszer súlypontjának helyzetvektora

Az A1 , A2 , A3 , , An pontrendszer súlypontjának nevezzük a sík azon G pontját, amelyre
   
GA1  GA2    GAn  0 .
 1   
 
 Az A1 , A2 , A3 , , An pontrendszer súlypontjának helyzetvektora rG  rA1  rA2    rAn .
n
  Legyen G az ABC háromszög súlypontja, O a sík egy tetszőleges pontja, ekkor a G pont
 1     1   
 
helyzetvektora OG  OA  OB  OC vagy rG   rA  rB  rC  . (Leibniz képlet)
3 3
A szögfelező helyzetvektora
Tétel (szögfelező tétel): Legyen D az ABC háromszög BC oldalának egy pontja. Az (AD félegyenes
 szögfelezője akkor és csak akkor ha BD  BA .
a BAC
DC AC
 Az ABC háromszög oldalait jelölje AB  c, AC  b és BC  a , akkor
 b 
 c 
AD  AB  AC .
bc bc
 Jelölje a, b, c az ABC háromszög oldalhosszait és I a belső szögfelezők metszéspontját,
  
 aOA  bOB  cOC
legyen O a sík egy tetszőleges pontja. Ekkor OI  , vagyis az I pont
abc
 1   
helyzetvektora: rI   arA  brB  crC  .
abc

Sylvester tétele: Ha O az ABC háromszög köré írt középpontja, H pedig a háromszög

   
magasságpontja (ortocentruma), akkor OH  OA  OB  OC .

Feladatok    

1. Az ABCD trapézban AD  BC , AD   BC . Bontsd fel az AB, BC , CD, DA vektorokat a
 
nem kollineáris AC és BD vektorok szerint.
2. Jelölje O az ABCD négyzet középpontját.
  
a) Bontsd fel az AO vektort az AB és AD vektorok szerint.
  
b) Bontsd fel az AD vektort az AB és AO vektorok szerint.
 2   1 
3. Az ABC háromszögben M és N a BM  BA, CN  AC egyenlőséggel meghatározott
 
3

2
pont. Bontsd fel az MN vektort az AB és AC vektorok szerint.
4. Jelölje D, E és F rendre az ABC háromszög BC, AC és AB oldalának felezőpontját. Fejezd ki
    
a AD, BE, CF vektort az AB és AC vektorok segítségével.
  
5. Legyen O az ABC egyenlő oldalú háromszög középpontja. Bontsd fel az OA, OB, OC
 
vektorokat az AB és BC vektorok szerint.
BM 2
6. Adott az ABC háromszög és M   BC  úgy, hogy  .
MC 5
a) Határozd meg az M pont helyzetvektorát.
b) Határozd meg az  AM  szakasz felezőpontjának a helyzetvektorát.
7. Az M 1 M 4  szakaszon vedd fel az M 2 és M 3 pontokat úgy, hogy:
  
a) M 1 M 2  3  M 2 M 3  6  M 3 M 4 ,
1   
b) M 1M 2  M 2 M 3  3  M 3 M 4 ,
2
  
c) 6 M 1M 2  3  M 2 M 3  M 3 M 4 ,
  
d) M 1M 2  4  M 2 M 3  8  M 3 M 4 .

Legyen O a sík egy tetszőleges pontja. Fejezd ki az OM 2 és OM 3 vektorokat az OM1 és
OM 4 vektorok segítségével.
  
8. Adottak az A, B, C, D és E pontok úgy, hogy AB  2  BC , CD  0,5  AB és AB  4  DE ,
legyen O a sík egy tetszőleges pontja. Fejezd ki:
  
a) az OC vektort az OA és OD vektorok segítségével;
  
b) az OD vektort az OA és OE vektorok segítségével;
  
c) az OB vektort az OC és OD vektorok segítségével;
  
d) az OE vektort az OA és OC vektorok segítségével.
9. Az M 1 M 5  szakaszon vedd fel az M 2 , M 3 és M 4 pontokat úgy, hogy
   
4  M 1M 2  3  M 2 M 3  2  M 3 M 4  M 4 M 5 , legyen O a sík egy tetszőleges pontja. Fejezd ki
    
az OM1 , OM 3 , OM 5 , vektorokat az OM 2 és OM 4 vektorok segítségével.
  
10. Adott az ABC háromszög, szerkeszd meg az M és N pontokat úgy, hogy AM  2 NA  BC ,

jelölje O a BM és CN egyenesek metszéspontját. Fejezd ki a BM , CN és AO vektorokat az

AB és AC vektorok függvényében.
11. Legyen O az MNP egyenlő oldalú háromszög középpontja. Igazold, hogy
  
MN  MP  3  MO .
12. Legyen
  G az     háromszög
ABC
  súlypontja.
 Mutasd ki, hogy
3AG  AB  AC , 3BG  BA  BC és 3CG  CB  CA .
13. Adott az ABC háromszög, jelölje M, N és P az [AB], [BC] és [AC] oldalak felezőpontjait és
G a háromszög súlypontját.
   
a) Mutasd ki, hogy AN  BP  CM  0 .
   
b) Igazold, hogy 3OG  OA  OB  OC , ahol O a sík egy tetszőleges pontja.
14. Adott az ABC háromszög, G a háromszög súlypontja és M egy pont,
   3  
 
 
amelyre 2 GM  3 BG Mutasd ki, hogy MA  MB  MC  AB  CB .
2
15. Jelölje G az ABC háromszög súlypontját, legyen M egy pont a háromszög síkjában, amelyre
 
AB  3 AM .
 
a) Mutasd ki, hogy a GM és AC vektorok kollineárisak.
b) Ha P és Q az [AB] és [BC] oldalak felezőpontjai, határozd meg az   R értékét úgy,
 
hogy MG  QP .
16. Legyen P az ABC háromszög BC  oldalának egy tetszőleges pontja. Igazold, hogy az ABC,
ABP és ACP háromszögek súlypontjai kollineárisak.
17. Az ABC háromszög súlypontja G, legyen M a BC  oldal felezőpontja. Határozd meg az
  
 ,  R úgy, hogy  AG   BG  MB .
18. Adott az ABCD konvex négyszög, jelölje G1 , G2 , G3 és G4 az ABC, ABD, ACD és BCD
háromszögek súlypontját.
   
a) Mutasd ki, hogy: 3G1G2  CD és 3G3G4  AB .
   
b) Mutasd ki, hogy 3G1G3  BD és 3G2G4  AC .
c) Igazold, hogy G1 , G2 , G3 és G4 pontok egy paralelogramma csúcspontjai akkor és csak
akkor ha ABCD paralelogramma.
19. Az ABCD paralelogramma belsejében adott az O tetszőleges pont, legyenek M, N, P és Q az
OAB, OBC, ODC illetve az OAD háromszögek súlypontjai.
a) Mutasd ki, hogy MNPQ rombusz, akkor és csakis akkor, ha ABCD téglalap.
b) Mutasd ki, hogy MNPQ téglalap, akkor és csakis akkor, ha ABCD rombusz.
 20. Legyen G1 illetve G2 az ABC illetve MNP háromszög súlypontja.
   
a) Mutasd ki, hogy AM  BN  CP  3G1G2 .
b) Igazold, hogy az ABC és MNP háromszögek súlypontjai egybeesnek, akkor és csakis
   
akkor, ha AM  BN  CP  0 .
21. Adottak az ABCD és DEFG paralelogrammák. Igazold, hogy a BEG és ACF háromszögek
súlypontjai egybeesnek.
22. Adott az ABCD konvex négyszög, az M, N, P, Q, R és S az (AB), (BC), (CD), (DA), (AC) és
(BD) szakaszok felezőpontjai.
a) Igazold, hogy az MP, NQ és RS egyenesek összefutó egyenesek; ha G ez a közös
    
metszéspont, mutasd ki, hogy GA  GB  GC  GD  0 . (G pontot a négyszög súlypontjának
nevezzük).
    
b) Mutasd ki, hogy OA  OB  OC  OD  4OG , ahol O a négyszög síkjának egy tetszőleges
pontja.
23. Legyen O, H illetve G az ABC háromszög köré írt kör középpontja, a háromszög
ortocentruma illetve súlypontja. Jelölje D az A pont átmérősen ellentett pontját. Igazold,
hogy:
      
a) HB  HC  HD b) HA  HB  HC  2  HO
       
c) OA  OB  OC  OH d) HA  HB  HC  3  HG .
24. Legyen O, H illetve G az ABC háromszög köré írt középpontja, magasságpontja illetve
súlypontja. Mutasd ki, hogy az O, H és G pontok kollineárisak. (Euler egyenes.)
   
25. Az ABC háromszög belső szögfelezőinek metszéspontja I és IA  IB  IC  0 . Mutasd ki,
hogy az ABC háromszög egyenlő oldalú.
26. Az ABC háromszögben M a BC  oldal felezőpontja O, H és G a háromszög köré irt kör
középpontja, a háromszög ortocentruma, illetve a háromszög súlypontja.
 
a) Mutasd ki, hogy AH  2OM .
   
b) Mutasd ki, hogy AH  BH  CH  6OG .
   
27. Az ABC háromszög síkjában adott a P pont úgy, hogy a  PA  b  PB  a  PC  0 , ahol
BC  a, AC  b, AB  c . Igazold, hogy B csúcsból kiinduló oldalfelező és a C szög
szögfelezője a P pontban metszik egymást.    
28. Legyen H az ABC háromszög ortocentruma. Igazold, hogy ha AH  BH  CH  0 , akkor a
háromszög egyenlő oldalú!
   
29. Az ABC háromszögben adottak az M, N, P pontok úgy, hogy AM  MB , AN  NC és
 
BP  PC , jelölje H az MNP háromszög ortocentrumát. Igazold, hogy AH  BH  CH .

Ismeretellenőrző tesztek

1. Teszt
 1 
1. (30p)Az AB egyenesen szerkeszd meg a C, D és E pontokat úgy, hogy AC  AB ,
3
 2 
DB  AD , E pont pedig a CD szakasz felezőpontja. Legyen O a sík egy tetszőleges pontja.
5
  
a) Írd fel az OC vektort az OA és OB vektorok segítségével.
  
b) Írd fel az OD vektort az OA és OB vektorok segítségével.
  
c) Írd fel az OC vektort az OE és OB vektorok segítségével.
 2. (15p) Az ABC háromszög oldalait jelölje AB  c, AC  b és BC  a . Ha [ AD, D   BC  az
A szögfelezője, akkor igazold, hogy:
   b  c 
a) bBD  cDC ; b) AD  AB  AC .
bc bc
3. (15p)Legyen
  Iaz ABC háromszög belső szögfelezőinek metszéspontja. Igazold, hogy :

aIA  bIB  cIC  0 .
4. (30p)Adott az ABC háromszög, jelölje M, N és P a [BC],
  [AB] és [AC] oldalak felezőpontjait,
G a háromszög síkjának egy pontja, amelyre AG  2GM .
     
a) Mutasd ki, hogy AM  3GM , BP  3GP és CN  3GN .
   
b) Mutasd ki, hogy GA  GB  GC  0 .
c) Igazold, hogy az AM, BP és CN egyenesek összefutó egyenesek.

2. Teszt  

1. (20p) Adott az ABC háromszög, G a súlypontja és P egy pont, amelyre 2GP  3BG . Mutasd
   3  

ki, hogy PA  PB  PC  AB  CB .
2

1
2. (25p) Az MNP háromszögben szerkeszd meg az A pontot úgy, hogy MA  MN . Határozd
3
meg az a, b  R értékét tudva, hogy PA  a PM  b PN .
3. (25p) Az M 1 M 4  szakaszon szerkeszd meg az M 2 és M 3 pontokat úgy, hogy
  
M1M 2  0,  3  M 2 M 3  1,  3  M 3 M 4 , és legyen O egy tetszőleges pont. Fejezd ki az OM 2
és OM 3 vektorokat az OM 1 és OM 4 vektorok segítségével.
   
4. (20p) Adott az ABC háromszög és az M, N és P pontok úgy, hogy AM  MB , BN  2 NC és
 
AP  2CP . Igazold, hogy az M, N és P pontok kollineárisak.

4. Párhuzamosság, kollinearitás, összefutó egyenesek

   
1. Az u és v vektorok kollineárisak akkor és csakis akkor, ha létezik a   úgy, hogy u  a  v .
 
2. Az u és a  u , a   vektorok kollineárisak.
 
3. Az u és v vektorok kollineárisak akkor és csak akkor, ha léteznek az a, b    úgy, hogy
  
a u  b v  0 .
4. Az A, B és C pontok kollineárisak akkor és csak akkor ha létezik a  * úgy, hogy
     
AB    AC , vagy    * : AB    BC , vagy    * : BC    AC .

Menelaosz tétel

Az ABC háromszög BC, AC és AB oldal egyenesén

rendre felvesszük az M, N és P pontot, úgy, hogy két
pont a háromszög oldalain helyezkedik el és egy a
harmadik oldal meghosszabbításán vagy, mind a
három pont az oldalak meghosszabbításán található.
Az N , M , P pontok kollineárisak akkor és csak akkor,
BM CN AP
ha    1.
MC NA PB
Bizonyítás:
AP BM CN
Jelöljük  ,  ,  .
PB MC NA
   
BM  PB   PC CN  PC   PA
Mivel    PM  és    PN  .
MC 1  NA 1 
 
AP    PC   PB
Mivel    PA   PB , ezért PN  .
PB 1 
   
  PB   PC PC   PB
N , M , P pontok kollineárisak   k   : PM  k  PN 
*
k
1  1 
  
  (1   )   k (1   ) PB   k (1   )   (1   ) PC  0
 
Mivel PB és PC vektorok nem kollineárisak (1   )   k (1   )  0 és k (1   )   (1   )  0
BM CN AP
      1    1.
MC NA PB

Ceva tétel

Adottak az ABC háromszög és az M  BC , N   AC  és

P   AB  pontok. Az AM, BN és CP összefutó egyenesek
BM CN AP
akkor és csak akkor, ha    1.
MC NA PB

Feladatok
1. Igazold, hogy egy háromszög szögfelezői összefutó egyenesek.
2. Igazold, hogy a háromszög oldalfelezői összefutó egyenesek.
AM 2 AN 4
3. Adott az ABC háromszög, M   AB  , N   AC  úgy, hogy  és  . Az MN
MB 3 AC 5
PC
egyenes metszi a BC egyenest a P pontban. Számítsd ki a arány értékét.
BC
 1   
4. Adott az ABC háromszög, amelyben AM  AB , AN  4 NC és BP  k PC , ahol
3
k  R Határozd meg a k értékét úgy, hogy az M, N és P pontok kollineárisak legyenek.
 2     
5. Adott az ABC háromszög amelyben AM  AB , AN  3NC és BP  k PC , ahol k  R .
3
Határozd meg a k értékét úgy, hogy a CM, AP és BN egyenesek egy pontban találkozzanak.
 
6. Az ABC háromszögben szerkeszd meg az M, N illetve P pontokat úgy, hogy PB  2 AP ,
   
CM  5MB és NC   AN . Ha G és G az ABC és MNP háromszögek súlypontjai,
határozd meg az   R értékét úgy, hogy a G, G és B pontok kollineárisak legyenek.
7. Az ABC háromszögben a D az AB, E pedig az AC felezőpontja. Legyenek B '  AC , C '  AB
AB ' BC '
úgy, hogy  . Ha F a B ' C ' szakasz felezőpontja, igazold, hogy D, E és F
B 'C C ' A
kollineáris pontok!
8. Az ABC háromszög BC oldalán D olyan pont, melyre BC = 3DC. Legyen F az (AB), E pedig
a (CF) felezőpontja. Mutasd ki, hogy A, E és D pontok kollineárisak!
9. Az ABC háromszögben D a (BC) felezőpontja, N pedig egy pont az AD szakaszon. Legyen
BN  AC  {E}, CN  AD  {F } . Mutasd ki, hogy EF  BC .
 10. Az ABC háromszögben EF  BC , E  ( AB), F  ( AC ) . Legyen M  ( EF ), N  ( BC ) két
ME NB
olyan pont, melyre  . Mutasd ki, hogy A, M és N pontok kollineárisak!
MF NC
11. Legyen O az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontja.
 1   
a) Szerkeszd meg az E és F pontokat úgy, hogy OE  OD , DF  CF .
3
b) Igazold, hogy A, E és F pontok kollineárisak!
 1 
12. Az ABCD paralelogrammában szerkeszd meg az M és N pontokat úgy, hogy DM  DC ,
n
 1 
DN  DB , n  N * , n  2 . Mutasd ki, hogy A, M és N pontok kollineárisak!
n 1
13. Az ABC háromszögben  A  90, C   30 . Legyen BD szögfelező, D  ( AC ) , AE magasság,
E  ( BC ) , a C ponton át a BD-vel párhuzamos egyenes az AB-t F pontban metszi. Igazold,
hogy F, E és D pontok kollineárisak.
14. Az ABCD paralelogramma (AB) felezőpontja M és (MD) szakasz M ponthoz közelebbi
harmadoló pontja N. Igazold, hogy A, N és C pontok kollineárisak!
15. Az ABCD paralelogramma oldalain szerkeszd meg az E és F pontokat úgy, hogy
 1   
BE  AB, AF  3 AD . Igazold, hogy E, C és F pontok kollineárisak!
2
16. Legyen D és E az ABC háromszög (AB) illetve (AC) oldalán egy-egy pont úgy, hogy
AD AE 3
  . Szerkeszd meg az M és N pontokat a (BE illetve (CD félegyenesen úgy,
AB   4
AC  
hogy EM  3BE és DN  3CD . Igazold, hogy M, A és N kollineáris pontok!
17. Az ABC háromszögben D  ( BC ) úgy, hogy BD = 2DC, F a (CE) oldalfelező felezési
pontja, E  AB . Igazold, hogy A, F és D kollineáris pontok!
  
18. Az ABC háromszög síkjában adottak a D és E pontok úgy, hogy AD  2 AB  AC és
 
BC  3  BE . Igazold, hogy A, E és D pontok kollineárisak!
  
19. Legyen E és F az ABCD paralelogramma síkjában két olyan pont, amelyre AE  AC  AD
  
és BF  BC  BD . Mutasd ki, hogy ABEF paralelogramma.

Ismeretellenőrző tesztek
1. Teszt
 1   1 
1. Az ABCD paralelogrammában adottak az E és F pontok úgy, hogy CE  ED , EF  EB .
2 4
Igazold, hogy az A, F és C pontok kollineárisak.
AM 1
2. Az ABC háromszögben adottak az M   AB  , N   AC  pontok úgy, hogy  és
MB 2
AN 2
 . Az AD oldalfelező metszi az MN egyenest a Q pontban, D   BC  . Számítsd ki
NC 3
AQ
az arány értékét.
QD
3. Az ABC háromszögben F az AB szakasz felezőpontja. Szerkeszd meg az D, E és F pontokat
   1   
úgy, hogy BC  3CD , EC  AC és BF  FA . Igazold, hogy D, E és F pontok
5
kollineárisak.
 4. Legyen M az ABC háromszög (BC) oldalának felezőpontja. Az  AMB szögfelezője az (AB)

oldalt a P, az AMC szögfelezője pedig az (AC) oldalt az N pontban metszi. Mutasd ki, hogy
az AM, BN és CP összefutó egyenesek!

2. Teszt
1. Az MNP háromszög oldalain, vagy azok meghosszabbításán adottak az A, B és C pontok
    1   
úgy, hogy MB  PB  0 , MA  AN és PN  2CP . Igazold, hogy az A, B és C kollineáris
3
pontok.
2. Az ABC háromszögben szerkeszd meg a D, B’, C’ és D’ pontokat úgy, hogy AB  AC  AD ,
3 4
AB '  AB , CC '  CA , AB '  AC '  AD ' . Igazold, hogy D, D’ és A pontok kollineárisak.
7 7
3. Az ABCD paralelogramma (AD) oldalán vegyük fel az E pontot úgy, hogy AD = 3AE.
Legyen F az (AB) szakasz felezőpontjának A pont szerinti szimmetrikusa. Igazold, hogy C,
E és F pontok egy egyenesen helyezkednek el.
4. Legyen CD az ABC háromszög magassága, D  ( AB) , M a (BC) felezőpontja és (BE a B 
BD BD
szögfelezője, E  ( AC ) . Ha   1 , mutasd ki, hogy CD, AM és BE egyenesek
BC AB
összefutók!

Vektorok (feladatok az érettségi tételekből)

1. Az ABC háromszögben M az AC oldal felezőpontja, a D és az E pont az AB oldalnak azok a

  
pontjai, amelyekre AD  BE . Igazold, hogy MD  ME  CB . (2023)
2. Adott
 az
ABC háromszög,
  D az AC oldal felezőpontja, M pedig a sík azon pontja, amelyre
MA  2 MB  3MC  0 . Igazold, hogy MD és AB párhuzamos egyenesek. (2022)
3. Adott az ABC háromszög, D a BC oldal felezőpontja. Igazold, hogy minden olyan E és F
     
 
pontra, amelyre AE  FD igaz a 2 EB  FC  AB  AC összefüggés. (2022)
4. Az ABCD paralelogrammában AB  4, BC  6 és ABC  120 , M pont a BD átló

felezőpontja. Számold ki az AM vektor moduluszát.   
5. Az AB és A ' B ' szakaszoknak ugyanaz a felezőpontja. Igazold, hogy AB '  BA '  0 .
6. Adott az ABC háromszög, jelölje M, N és P a BC, BM, illetve CM szakaszok felezőpontját.
   3  

Igazold, hogy AM  AN  AP  AB  AC .
2

7. Az ABC háromszögben D az AC szakasz, E pedig a BD szakasz felezőpontja. Igazold, hogy
 1  1 
CE  CA  BC .
4 2    
8. Az ABCD paralelogramma síkjában adott egy P pont. Igazold, hogy PA  PC  PB  PD .
9. Az ABC háromszögben az M pont  a
BC oldal
 felezőpontja,
 N pont pedig az AM szakasz
felezőpontja. Igazold, hogy 2 AN  BN  CN  0
 
10. Határozd meg az AB  AC összegvektor modulusát tudva, hogy ABC háromszög egyenlő
oldalú és AB  2 cm .
     
11. Adottak az A, B, C és D pontok úgy, hogy AB  CD  0 . Igazold, hogy AD  CB  0 .
  1 
12. Adott az ABCD paralelogramma és az M és N pontok úgy, hogy AM  AC és
4
 1 
AN  AB . Bizonyítsd be, hogy D, M és N pontok kollineárisak!
3
13. Adott az ABCD paralelogramma, AD  9, AB  6 és ADC  120 . Számítsd ki a
  
v  AB  AD vektor modulusát.
14. Az  paralelogramma
ABCD  átlói az O pontban metszik egymást. Igazold, hogy
OB  OC  AB .
   
15. Adott az ABC háromszög és az M, N és P pontok úgy, hogy AM  2 AB, BN  2 BC és
 
CP  2CA . Tudva, hogy O a sík egy tetszőleges pontja, igazold, hogy
     
OM  ON  OP  OA  OB  OC !
  
16. Az ABC háromszög síkjában adott a G pont, mégpedig úgy, hogy 3  AG  AB  AC .
Bizonyítsd be, hogy G az ABC háromszög súlypontja.
17. Legyen
 G az  háromszög súlypontja és M az AG szakasz felezőpontja. Igazold, hogy
 ABC
6AM  AB  AC .
18. Az ABCD négyszögben,  M az
AD szakasz felezőpontja és N a BC szakasz felezőpontja.
Igazold, hogy 2MN  AB  DC .
   
19. Adott az ABCD paralelogramma. Igazold, hogy AB  2 BD  3DA  CA .
 1 
20. Legyen G az ABC háromszög súlypontja, az M és N pontokra teljesül, hogy BM  BA és
4
 2 
CN  CA . Igazold, hogy az M, N és G pontok kollineárisak!
5   
21. Az ABC háromszög síkjában adott az M pont úgy, hogy 2MB  MC  AB . Igazold, hogy az
AMBC négyszög paralelogramma.   
22. Az ABC háromszög síkjában adott az M pont úgy, hogy 2AM  AB  AC . Tudva, hogy
 
BC  k  CM , határozd meg a k valós számot!
  
23. Legyen A, B, C és D négy koplanáris pont úgy, hogy 2AD  BD  AC . Bizonyítsd be, hogy
 
AB  DC .

Vektorok koordinátái
A derékszögű koordináta-rendszerben egy adott pont
helyzetvektora az origóból az adott
 pontba
 mutató vektor.
pl. az M pont helyzetvektora az OM  rM vektor.

Az abszcisszatengelyen felvesszük az i vektort, az

ordinátatengelyen pedig a j egységnyi hosszúságú vektorokat. Az
 
 i , j  rendezett vektorpárt ortonormált bázisnak nevezzük.
 
A sík tetszőleges u vektora kifejezhető az i és j vektorok lineáris
 
kombinációjaként: u  xi  yj , ahol az  x, y  valós számpárt az
 
u vektor koordinátáinak nevezzük az  i , j  bázisban.



Ha az M egy tetszőleges pont a koordináta-rendszerben, akkor az M pont koordinátáit
   
O M vektor koordinátáinak
nevezzük. M  x M , y M   OM  x M , y M   OM  x M i  y M j .
Megjegyzés:
     
1. Az AB  OB  OA  AB   x B  x A  i   y B  y A  j , tehát az
 
AB vektor koordinátái AB  xB  x A , yB  y A  .

2. Szakaszt adott arányban osztó pont koordinátái:

 
Az AB szakaszon felveszünk egy M pontot úgy, hogy AM  k MB , k  , k  1 , ekkor az
 x  kxB y A  kyB 
M pont koordinátái: M  A , .
 1 k 1 k 
 x  x y  yB 
Az AB szakasz M felezőpontjának koordinátái: M  A B , A .
 2 2 
 x  x  x y  yB  yC 
Az ABC háromszög G súlypontjának koordinátái: G  A B C , A 
 3 3 

Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal

     
Adottak az a  a1i  a2 j és b  b1i  b2 j vektorok és az k  skalár.
1. Összeg és különbség koordinátái:
       
a  b   a1  b1  i   a2  b2  j és a  b   a1  b1  i   a2  b2  j
  
2. Vektor skalárral való szorzatának koordinátái: k  a  k  a1i  k  a2 j .
  a a
3. Két vektor párhuzamosságának (kollinearitásának) feltétele: a  b  1  2 .
b1 b2
 
4. Két vektor skaláris szorzata: a  b  a1  b1  a2  b2 .
   
5. Két vektor merőlegességének feltétele: a  b  a  b  a1a2  b1b2  0 .

6. Vektor hossza (modulusa, normája) a  a12  a 22 .
a a bb  
  
7. Két vektor hajlásszöge: cos   1 2  1 2 , ahol   a, b ,    0,   .
a b

Feladatok

1.A vektor koordinátái.

1. Adottak az A(3; 2), B ( 3; 6), C (4; 7) pontok.
 
a) Írd fel az i és j egységvektorok segítségével az AB , BC és AC vektorokat.
b) Határozd meg a BA és CA vektorok koordinátáit.
2. Adottak az A  2; 2  , B  3; 1 és C  3; 2  pontok.
a) Határozd meg az OA  OB  OC vektor koordinátáit.
b) Határozd meg a 2  AB  3  CA  5  BC vektor koordinátáit.
 
c) Határozd meg az m, n  R értékét úgy, hogy 3  OA  5  BC  m  i  n  j .
 
3. Határozd meg az AB , BC és CA vektorok modulusát.
 a) A  4; 2  , B  2; 3  és C  6; 6  .
b) A4; 5 , B 6; 3 és C 1; 4  .
4. Adottak az A  2; 4  , B  3; 5  és C  2; 1 pontok.

a) Határozd meg az M pont koordinátáit tudva, hogy 2  AM  3  BM  0 .
b) Határozd
 megaz M
pont
 koordinátáit
   tudva,
 hogy
2  AM  3  BM  6  CM  AB  BC  CA .
5. Adottak az A  3; 2  , B  1; 2  és C  0; 1 pontok.
a) Határozd meg az OM  3  OA  2  OB  OC vektort.
b) Határozd meg az ON  OA  5  OB  4  OC vektort.
6. Adottak az A2,1és B1,3pontok. Határozd meg az a és b valós számokat úgy, hogy
 
AB  a  i  b  j .
7. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A4,  8şi B6,3pontok. Határozd meg az
OA  OB vektor koordinátáit!
   
8. Az O, i , j  derékszögű koordináta rendszerben adottak az u  3  i  2  j

és
    
v  5  i  j vektorok. Számítsd ki az 5  u  3  v vektor koordinátáit!
 
9. Határozd meg a B pont koordinátáit, ha A3,4és AB  i  j .
        
10. Határozd meg a w  2  v  3  u vektor koordinátáit, ha v  3  i  4  j és u  2  i  3  j .
11. Az xOy derékszögű koordináta-rendszerben adottak az OA 2, −3és OB 1,−2vektorok.
Határozd meg azon  és  valós számokat, amelyekre a 3  OA  5  OB vektor koordinátái
 ,   .

12. Határozd meg a v  OA  OB vektor koordinátáit, ha A2,3és B−1,5.
13. Az xOy derékszögű koordináta-rendszerben adottak az A(1,−1) és B(3,5) pontok. Határozd
meg azon síkbeli C pont koordinátáit, amelyre OA  OB  OC .
     
14. Az xOy koordináta rendszerben adottak az a  2  i  j és b  2  i  3  j vektorok. Fejezd
 
ki az a és b vektorok segítségével az alábbi vektorokat:
         
a) v  2  i  3  j , b) v  4  i  3  j , c) v  i  2  j , d) v  2,5 .
15. Adottak az A,-4 B3,8 és C,–6pontok.
  
a) Határozd meg az AB , AC , BC és CB vektorok koordinátáit.
b) Határozd meg az AB  BC , BC  2CA , 2 AB  4CA  3BC vektorok koordinátáit.
16. Határozd meg az m  R számot úgy, hogy az A2, m és Bm,2 pontok közötti távolság 4
legyen.
17. Az xOy koordináta-rendszerben adottak az A1,3 és C  1,1 pontok. Számítsuk ki az AC
átlójú négyzet területét.
        
18. Adottak az a  i  j , b  i  j és u  6i  2 j vektorok. Határozd meg a p, q  R
  
számokat úgy, hogy fennálljon az u  pa  qb egyenlőség.
       
19. Adottak az u  i  j és v  2i  4 j vektorok. Számítsd ki az u  v vektor modulusát.
       
20. Adottak az A, B és C pontokat, melyek helyzetvektorai rA  2i  j , rB  3i és rC  i  4 j .
     
Határozd meg az AB  2 BC , BA  4 BC és 2 AC  5CB vektorokat.
   
21. Tudva, hogy az A és B pontok helyzetvektoraira fennállnak az rA  5rB  11i  7 j és
   
3rA  2rB  i  4 j összefüggések, határozd meg az A és B pontok koordinátáit.
        
22. Az A, B és C pontok helyzetvektoraira fennállnak az rA  rB  3i  2 j , rA  rC  2i  3 j és
   
rB  rC  3i  3 j összefüggések. Határozd meg az A, B és C pontok helyzetvektorait.
     
23. Adottak az A és B pontok, amelyekre rA  3i  2 j és rB  3i  j . Határozd meg a M pont
 
helyzetvektorát tudva, hogy AM  5 AB .

2. Szakaszt adott arányban osztó pont koordinátái

1. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az OA 2, −1és OB 1,2vektorok.
Határozd meg az OM vektor koordinátáit, ha M az AB szakasz felezőpontja!
2. Határozd meg az ABCD paralelogramma D csúcsának koordinátáit, ha A 2,9 , B7,4 ,
C 8,3 .
3. Az ABC háromszögben A 1,0 , B0,2 , C 2,1 . Határozd meg a háromszög
súlypontjának a koordinátáit.

4. Az ABC háromszögben A0,2 , B1,1 és OG (2,1) , ahol G a háromszög súlypontja.
Határozd meg a C pont helyzetvektorát.
5. Az xOy koordináta-rendszerben adottak az A2,1 , B 1,1 és C (1, 4) pontok. Határozd

meg a CD vector koordinátáit tudva, hogy ABCD négyszög rombusz.
6. Az xOy koordináta-rendszerben adottak az M  2,3 , N  5, 2  és P0,3 pontok.
 
Határozd meg a MP  NQ vektor hosszát tudva, hogy MNPQ négyszög paralelogramma.
7. Az xOy koordináta-rendszerben adottak az A3,2 és B6,5 pontok. Az M és N pontok az
AB szakaszt három kongruens szakaszra osztják. A pontok sorrendje: A, M, N, B.
Határozd meg az M és N pontok koordinátáit.
8. Az xOy koordináta-rendszerben adottak az A2,3 , B4, n  , C 2,2 és Dm,5 pontok, ahol
m, n  R . Határoz meg az m, n paraméterek értékét úgy, hogy az ABCD négyszög
paralelogramma legyen.
9. Adottak az A 3,2 , B1,4 és C  5,1 pontok. Határozd meg az A pontnak a BC 
szakasz felezőpontjára vonatkozó szimmetrikusának helyzetvektorát.
     
10. Az ABC háromszög csúcsainak helyzetvektorai rA  2i  j , rB  i  3 j és
  
rC  3i  2 j Határozd meg az ABC háromszög súlypontjának koordinátáit.
11. Az xOy koordináta-rendszerben adottak az A1,1 , B5,2 és G3,4 pontok. Határozd meg a

CG vektor koordinátáit, ha G az ABC háromszög súlypontja.
12. Az ABC háromszögben A 2,1 , B2,0 és C 0,6 . Számítsd ki a háromszög A csúcsához
tartozó oldalfelezőjének hosszát.
 
13. Határozd meg az AB szakasz M felezőpontjának koordinátáit, ha OA  3  i  4  j és
  
AB  7  i  2  j .
 
14. Legyen G az ABC háromszög súlypontja. Az A, B és G helyzetvektorai rA  4i  7 j ,
     
rB  2i  j és rG  4i  4 j . Határozd meg a C pont helyzetvektorát.
15. Adottak az A 3,2 , B1,4 és C  5,1 pontok, valamint az M és N pontok úgy, hogy
 1   
BM  MC , illetve AC  2CN .
2
a) Határozd meg az M és
 N pontok koordinátáit.
b) Határozd meg az MN vektor hosszát.

3. Merőleges és kollineáris vektorok

      
1. Az u  2i  3 j és v  mi  4 j vektorok esetén határozd meg az m  R azon értékeit,
 
amelyekre az u és v vektorok merőlegesek egymásra.
     
2. Határozd meg az a  R azon értékeit, amelyekre az u  ai  a  1 j és v  3i  5 j
vektorok kollineárisak.
   
 
3. Az u  mi  3 j és v  m  2 i  j vektorok esetén határozd meg az m  R azon értékeit,
 
amelyekre az u és v vektorok merőlegesek egymásra.
4. Bizonyítsd be, hogy az A  1,5 , B 1,1 és C  3, 3 pontok kolllineárisak.
     
5. Határozd meg az a  R azon értékeit, amelyekre az u  ai  a  1 j és v  5a  1i  2 j
vektorok merőlegesek egymásra.    
 
6. Határozd meg az a R azon értékeit, amelyekre az u  ai  3 j és v  4i  a  4 j
vektorok kollineárisak.    
 
7. Határozd meg az m  R azon értékeit, amelyekre az u  m  1i  8 j és v  m  1i  4 j
vektorok kollineárisak.
8. Határozzuk meg az m  R paramétert értékét úgy, hogy az A3,3 , B2,4 és C 2m,1  m
pontok kolllineárisak
 legyenek.
  
 
9. Az u  m  1i  2m  2 j és v  m  1i  j vektorok esetén határozd meg az m  R
 
azon értékeit, amelyekre az u és v vektorok merőlegesek legyenek egymásra.
     
10. Igazold, hogy az u  3i  aj és v  a  1i  aj vektorok egyetlen a valós szám esetén sem
merőlegesek egymásra.
       
11. Az A,B és C pontok helyzetvektorai rA  2i  j , rB  5 j és rC  i  7 j . Igazold, hogy az A,
B és C pontok kollineárisak.
12. Adottak az A  4, 4  , B  3,3 , C  4, 2  és D  3, 1 pontok.
a) Írjd fel az  C és D
A,B,  pontok
 
helyzetvektorait.
b) Írd fel az AB , BC , CD és DA vektorokat az egységvektorok függvényében.
c) Igazold, hogy az ABCD négyszög paralelogramma.
13. Adottak az A  5,5 , B  2,3 , C  3, 2  és D  3, 5 pontok.
a) Írd fel az A, B, C és D pontok
 
helyzetvektorait.
b) Írd fel az AD illetve a BC vektorokat.
c) Határozd meg az ABCD négyszög természetét.
14. Adottak az A  5,3 , B 1, 6  , C  2, 2  és D  2, 1 pontok.
       
a) Számítsd ki: rA  rB , rB  rC , rC  rD és rD  rA vektorokat.
 
b) Számítsd ki az AC és a BD vektorok hosszát.
c) Igazold, hogy az ABCD négyszög négyzet és számítsd ki a területét.
15. Az ABC háromszögben M, N és P a BC, AC illetve AB oldalak felezőpontjai. Tudva, hogy
        
rM  i  j , rN  6i  2 j és rP  3i  2 j :
a) Határozd meg a háromszög csúcsainak helyzetvektorait.
b) Igazold, hogy az ABC háromszög egyenlő szárú.
c) Számítsd ki az ABC háromszög területét és kerületét.
d) Határozd meg az ABC háromszög köré írt kör középpontjának helyzetvektorát és sugarát.
 
16. Az  O, i , j  Descartesi koordináta-rendszerben adottak az A  6, 2  és B 1, 4  pontok.
 
a) Határozd meg az rA és rB helyzetvektorokat.
 
b) Számítsd ki rA  rB értékét.
c) Határozd meg a C pont koordinátáit tudva, hogy ABCO paralelogramma.
d) Számítsd ki az ABCO paralelogramma kerületét.
  
17. Az  O, i , j  Descartesi koordináta-rendszerben adottak az A  2,1 , B  2,3 , C  6,5 és
D 10, 7  pontok.
a) Igazold, hogy az A,B,C és D pontok kollineárisak.
b) Határozd meg, hogy a B pont milyen arányban osztja az AD szakaszt.
c) Írd fel a C pont helyzetvektorát az A és D pontok helyzetvektorainak függvényében.
d) Írd fel a D pont helyzetvektorát az A és B pontok helyzetvektorainak
  függvényében.
 
 
18. Határozd meg az m valós számot, úgy, hogy a v  2  i  3  j és w  i  m  j vektorok
kollineárisak legyenek!    
 
19. Határozd meg az a valós számot, ha az u  2  i  a  j és v  3  i  a  2   j vektorok
kollineárisak!  
   
20. Adottak az u   m  1  i  3  j és v  2  i  m  j vektorok. Határozd meg az m valós
számot úgy, hogy:
 
a) az u és v vektorok kollineárisak legyenek.
    
b) 2u  3v vektor kollineáris legyen az a  3i  j vektorral.
21. Határozd meg az m valós számot úgy, hogy az A,4 B,4 és Cm,1 mpontok
kollineárisak legyenek.
22. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A,3 B,1 és C,pontok.
a) Határozd meg az Ox tengely azon D pontjának koordinátáit, amelyre az AB és CD
vektorok kollineárisak.
b) Határozd meg azon E pont koordinátáit, amelyre a BE és AC vektorok kollineárisak és a
BE  szakasz felezőpontja az Oy tengelyen található.
     
23. Adottak az a  2  i  3  j és b  2  i  3  j vektorok.
 
a) Kollineárisak-e az a és b vektorok?
    
b) Írd fel a v  3  i  2 j vektort az a és b vektorok segítségével.
 
24. Adottak u és v nem kollineáris vektorok.
     
a) Mutasd ki, hogy a  3  u  v és b  2  u  3  v nem kollineárisak.
    
b) Írd fel a w  2  u  v vektort az a és b vektorok segítségével.

Ismeretellenőrző tesztek

1. Teszt
1. Az u  mi  3 j , v  (m  2)i  j vektorok esetén határozd meg az m  0 értékét úgy, hogy
az u és v merőlegesek legyenek egymásra!
2. Határozd meg az a  R azon értékeit, amelyekre az u  (a  1)i  8 j , v  (m  1)i  4 j
vektorok kollineárisak legyenek!
3. Legyen G az ABC háromszög súlypontja. Az A, B és G pontok helyzetvektorai
rA  4i  7 j , rB  2i  j , rG  4i  4 j . Határozd meg a C pont helyzetvektorát!
4. Adottak az A(2, -1) és B(-1, 3) pontok. Határozd meg az a és b valós számokat úgy, hogy
AB  ai  b j .

5. Az O, i , j  derékszögű koordináta rendszerben adottak az u  3i  2 j , v  5i  j
vektorok. Számítsd ki az 5u  3v vektor koordinátáit!
6. Számítsd ki az AB szakasz hosszát az xOy koordináta rendszerben, ha A(2, 3) és B(5, -1).
 7. Határozd meg az a  R azon értékeit, amelyekre az A(-1, 2) és B (4  a , 4  a ) pontok által
meghatározott szakasz hossza 5 egység.
8. Az xOy koordináta rendszerben adottak az OA(2,1) , OB(1, 2) vektorok. Határozd meg az
OM vektor koordinátái, ha M az AB szakasz felezőpontja!
9. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A(2, -1), B(-1, 1) és C(1, 3) pontok. Határozd
meg azon D pont koordinátáit, amelyre az ABCD négyszög paralelogramma!
10. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A(2, -1), B(-1, 1) és C(1, 3) pontok. Számítsd ki
az ABC háromszög A csúcsából húzott oldalfelezőjének hosszát!
11. Határozd meg az A(5, -1) pontnak a B(3, 1) pontra vonatkozó szimmetrikusát!
12. Határozd meg az AB szakasz M és N harmadoló pontjának koordinátáit, ha
OA  3i  4 j , OB  7i  2 j

2. Teszt
1. Határozd meg az a  R azon értékeit, amelyekre az u  ai  (a  1) j , v  (5a  1)i  2 j
merőlegesek legyenek egymásra!
2. Adottak az a  i  j , b  i  j , u  6i  2 j vektorok. Határozd meg p, r  R számokat
úgy, hogy fennálljon az u  p a  r b egyenlőség!
3. Adottak az u  i  j , v  2i  4 j vektorok. Számítsd ki az u  v vektor moduluszát!
4. Határozd meg az a  R azon értékeit, amelyekre az u  ai  (a  1) j , v  3i  5 j vektorok
kollineárisak legyenek!
5. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A(4, -8) és B(6, 3) pontok. Határozd meg az
OA  OB vektor koordinátáit!
6. Adottak az A(1, a), B(2, –1), C(3, 2) és D(1, –2) pontok. Határozd meg az a  R azon
értékeit, amelyekre az �� és �� kollineárisak legyenek!
7. Határozd meg a w  2v  3u vektor koordinátáit, ha u  3i  4 j , v  5i  j .
8. Számítsd ki az AB szakasz hosszát az xOy koordináta rendszerben, ha A(2, 3) és B(5, -1).
9. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A(2, 1) és B(-1, 2) pontok. Határozd meg a
C  ( AB ) pont koordinátáit, ha �� = 2��.
10. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A(2, -2), B(2, 3) és C(-2, 3) pontok. Határozd
meg az A pontnak és a BC szakasz felezőpontjától való távolságát!
11. Az xOy koordináta rendszerben adottak az A(1, 2), B(-1, 3) és C(0, 4) pontok. Számítsd ki az
ABC háromszög kerületét!
12. Határozd meg az A pontnak a BC szakasz M felezőpontjára vonatkozó szimmetrikusát, ha
A(3, 0), B(0, 2) és C(3, 2).