A kommunikáció közlés, információ átadás valamilyen eszköz, vagy jelrendszer segítségével.

Tényezői: adó, vevő, csatorna, üzenet, jel/kód, beszédhelyzet, visszacsatolás

A nyelv a kommunikáció eszköze, aminek segítségével fejezzük ki gondolatainkat.
A beszéd a nyelv használata/alkalmazása. Kontextusnak megfelelő nyelvi jelek kiválasztása,
melyet a nyelv szabályai szerint választunk ki.
ÁLLATI KOMMUNIKÁCIÓ EMBERI KOMMINUKÁCIÓ
Zárt, nem bővül tovább Nyitott, bővíthető
Tagolatlan, kisebb részekre nem osztható, Tagolt, nyelvi jelekből áll
egy jel több mindent is jelenthet.
Információ átadás Információ csere, összetettebb gondolkodás
jellemzi
Öröklött Tanult

UDVARIASSÁGI SZABÁLYOK
1. Köszönés
2. Szemkontaktus
3. Magázódás és tegeződés
4. Artikuláció, testbeszéd
SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ FELTÉTELEI
1. Együttműködési elvek
2. Mennyiség elve: ne legyen túl informatív
3. Tömör megnyilvánulás
4. Valós dolgok megfogalmazása, tudás
Modalitásnak nevezzük a kommunikációs szándéknak megfelelő mondatfajtát. A beszélőnek a
mondat valóságtartalmához való viszonyát fejezi ki.
Két nyelvűségnek nevezzük, ha idegennyelvi környezetben egy másik anyanyelvet is használ
az illető, és mindennap mind a két nyelvet használja.
Kettős nyelvűek azok, akik idegen környezetben a köznyelv mellett a nyelvjárás nyelvét is
használják.
Regionális köznyelv, amikor keveredik a köznyelv a nyelvjárással és egyszerre jelenik meg.
Az identitás önazonosságot jelent, az ember hovatartozását. Ez lehet nemzeti, vallási, nemi
vagy nyelvi identitás. A nyelvi identitás jelöli mely nyelvvel való azonosságot értjük.
A BESZÉD 3 ÖSSZETEVŐJE
I. Lokúció: A beszéd nyelvi megformálása
II. Illokúció: A beszéd szándéka
III. Perlokúció: A beszéd hatása és következménye
Ugyanaz a mondat többféle szándékot, célt jelölhet meg. Ezt a kontextus és a hangsúly
teszi érhetővé. A nyelvi jelek kiválasztását a környezet, kulturális szokások és a
beszédhelyzet is befolyásolja.
A NYELVCSALÁDOK

Bizonyitékai:
1. alapszókészlet azonossága:
2. rendszeres hangmegfelelések: alapszókincs szavain kell bemutatni és vizsgálni
3. nyelvtani szerkezet hasonlósága
Alapszókincs: Mindennapi élet szavai, például a testrészek, rokonságnevek, személyes,
mutató és kérdő névmások, természeti jelenségek, számok és a legfontosabb igék.
A nyelvi változások vizsgálata:
1. Szinkronikus: a nyelv egyidejű vizsgálata
2. Diakronikus: időben egymás utáni nyelvszemlélet. Forrásai a nyelvjárások, a régi
grammatikák, a nyelvemléke, a különböző nyelvek szemléleti azonossága és a rokon
nyelvek összehasonlítása.
Nyelvi relativizmus szerint az anyanyelv meghatározza a gondolkodást. Más nyelvek
másképpen gondolkodnak és szemlélik a világot.

Nyelvi determinizmus szerint pedig a nyelv korlátozza a gondolkodást.

NYELVTIPUSOK
1. Agglutináló nyelvek: Ragozó nyelvek, tő előtti/utáni toldalékkal. Több
morfémából állnak. Például magyar, finn vagy török
2. Izoláló nyelvek: egy-egy morfémából állnak, nyelvtani viszonyt különálló szavak
jelölik vagy a hanglejtés. Például angol, kínai
3. Flektáló nyelvek: a töveknek általában több, eltérő változatú szerepük van. A
toldalékok töb jelentést hordoznak. Például német, latin, arab