Karlovitz J. T. (szerk.): Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok...

, ISBN 978-80-89691-71-5

Az influenszerek befolyása a kamaszkori

személyiségfejlődésre
Prievara Dóra Katalin
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet,
Szeged
prievara.dora.katalin@szte.hu

Influenszer – mit is jelent?

A magyar nyelvben az influenszer szó maga is kezd meghonosodni. Jobb

alternatíva híján véleményvezér kifejezésként került fordításra, ami
viszont nem jelzi annyira egyértelműen, mint az eredeti angol kifejezés,
hogy egy, a követőire hatást gyakorló, a véleményüket,
szemléletmódjukat és vásárlási szokásaikat befolyásoló személyről van
szó. Ez egy viszonylag új fogalom, melyet a modern technológia, a
közösségi média hozott létre, hírességek, sportolók, szakértők, online
tartalomgyártók, jobban vagy kevésbé jobban ismert személyek tartoznak
az influenszerek közé. A jelenség önmagában nem újkeletű, korábban is
voltak olyan személyek, akik emberek tömegeire voltak hatással, például
Diana hercegnő vagy Marilyn Monroe öltözködése, hajviselete, ízlése
divatikonná és bálványképpé emelte őket mások számára, azonban a
számuk jóval kevesebb volt, mint napjainkban, hiszen ma már
gyakorlatilag bárkiből influenszer válhat, akár komolyabb teljesítmény
nélkül is szert tehet nagy létszámú követőbázisra.
Amiben az influenszerek különböznek a korábban is híres emberek
csoportjától, hogy a közösségi médiában való jelenlétet professzionális és
profitorientált szintre fejlesztették, sokuknak már ez jelenti az elsődleges
bevételi forrást is. A tevékenységük fő profilja lehet az írás (blogger) vagy
a videókészítés (vlogger), a közvetítő csatornaként pedig egy vagy akár
több közösségi oldal egyaránt működhet. A követői szám alapján több
csoportra oszthatóak a véleményvezérek: 5.000 fő alatti követők esetén
nanoinfluenszerről beszélünk, a mikroinfluenszer 5.000-100.000 főnyi
követővel rendelkezik, a makroinfluenszer 100.000-500.000 emberből álló
követői bázissal rendelkezik, 500.000 és 5.000.000 közötti követőszám
esetén magainfluenszerről, e fölött pedig celebritásról beszélünk. Az
influenszerek számára azonban nemcsak a követők száma fontos, hanem
egy aktív közösség kiépítésére törekszenek, mivel ez jelzi leginkább a
befolyásolás mértékét, a vásárlási erőt, ez alapján határozzák meg, hogy
egy-egy hirdetés milyen összegű bevételt jelent majd a híresség számára.
Az influenszerek megjelenése ugyanis gyökeresen megváltoztatta a
marketingstratégiákat. Számos cég a véleményvezéreken keresztül
igyekszik elérni a valós célközönségét. A jó reklám jellemzője a hitelesség
és az egyediség, a karakterisztikus vonásokban rejlik, ezek indukálnak
vásárlási szándékot, míg kevésbé befolyásolja a vásárlási kedvet az

216
Karlovitz J. T. (szerk.): Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok..., ISBN 978-80-89691-71-5

influenszer fizikai megjelenése, vonzó külseje vagy a követőkkel folytatott

interakciói (Lim, Ng, & Hng, 2020).
A sok esetben burkolt termékelhelyezéseket és rejtett reklámokat
tartalmazó bejegyzések jogi szabályozása még nem tisztázott, a
Gazdasági Versenyhivatal is csak az elmúlt években kezdett el figyelmet
fordítani a hazai influenszerek marketinggel kapcsolatos
kötelezettségeikre és a termékmegjelenítésék jelzésének kötelezővé
tételére, esetleges elmaradásuk esetén pedig eljárások indítására. A
központi szabályozás szükséges lépés volt, mivel az influenszereket
követő fiatalok sokszor nincsenek tudatában annak, hogy a tartalmakat
kizárólag üzleti érdekek is motiválhatják.

A serdülőkori identitáskeresés

Az eriksoni (1968) pszicho-szociális fejlődéselmélet szerint a

serdülőkorban, azaz a 12-20 éves korig terjedő időszakban a fő jellemző a
saját értékek, tulajdonságok keresése, és a legnagyobb kihívást az
identitás kialakítása jelenti. Ilyenkor jellemző, hogy a fiatalok elkezdenek
többet foglalkozni azzal a gondolattal, hogy milyenek ők és milyennek is
tűnhetnek mások szemében, e kettő pedig megegyezik-e. Kísérleteznek
különböző szerepekkel, kiválasztják a számukra elfogadható szerepeket,
tevékenységeket és viselkedési formákat. Ebben az időszakban gyakori
egy-egy példakép személyiségével való teljes azonosulás vagy a
viselkedésének néhány elemben való átvétele.
Optimális esetben sikerül kialakítani egy olyan személyes identitást a
serdülőkor végére, amely egyben társas csoport tagjaként is definiálja a
fiatalt. Amennyiben nem sikerül az identitás kialakítása, nem
összeegyeztethetőek a gyermekkorból hozott minták a serdülőkori
elvárásokkal, ha nem alakul ki egységes énkép, akkor fordul elő a
szerepkonfúzió, az identitáskrízis, ami az érett, egészséges felnőtt
identitás kialakítását is meggátolja.
A szerepek kialakítása és integrálása a szociális tanulás során több
fázisban megy végbe. A legalapvetőbb formája az utánzás, amely során a
mindennapokban észlelt magatartásmódok és cselekvések kerülnek
lemásolásra. A modellkövetés ennél fejlettebb tanulási folyamat, az
utánzás mellett már az is hangsúlyt kap, hogy ki az a személy, akit
utánoznak, megkezdődik a modellválasztás. A modell kiválasztásában
több szempont is szerepet játszhat, a szimpátia, a siker, a gazdagság
mellett az is előfordul, hogy valamilyen negatív tulajdonság kerül
megerősítésre, és így például egy agresszív modell lesz a követendő
példa. Az azonosulás folyamatában a modelltől átvett minták beépülnek a
személyiségbe, így a modellel a kapcsolat fennmarad. A szociális tanulás
legfejlettebb formája a belsővé tétel, azaz az interiorizáció, mely során a
modell maga már nem játszik különösebb szerepet, már csak olyan
értékek és viselkedési elemek kerülnek átvételre, melyek beleillenek az
adott személy értékrendjébe, világnézetébe.

217
Karlovitz J. T. (szerk.): Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok..., ISBN 978-80-89691-71-5

Identitásminták az online világban

A serdülőkori identitáskeresésben segítséget nyújthatnak az online világ

által kínált minták, közvetített értékek, elérhető példaképek. Valkenburg
és Shouten 2006-os vizsgálata is már azt mutatta, hogy a tizenévesek
énképét erőteljesen befolyásolja, hogy milyen véleményeket kapnak az
interneten. Míg a negatív visszajelzések destruktívan hatnak az énkép
alakulására, a pozitív viszonyulások képesek megerősíteni a tinédzserek
énképét támogató erejükkel.
A tinédzserekre jellemző, hogy különösen nagy hatással vannak a
kialakulóban lévő testképre a közösségi médiákat elárasztó, manipulált
fényképek az idealizált külső megjelenésről. Mindez negatív kihatással van
a fiatalok, különösen a lányok saját testükkel való viszonyára,
elfogadására, és akár testképzavar kialakulásához is elvezethet (Derenne
& Beresin, 2006).
Napjainkra a közösségi média által a példaképek látszólag sokkal
elérhetőbbek, emberközelibbek, megközelíthetőbbekké váltak, mint
korábban. A bálványok és példaképek jobban beengedik a követőket az
életükbe, ugyanúgy az ismerősök, a követett oldalak közé tartozhatnak a
közösségi oldalakon, ezáltal azt az illúziót keltve a követőkben, hogy a
köztük lévő kapcsolat közvetlen és baráti. Amennyiben a híresség (vagy
egy erre a célra foglalkoztatott alkalmazottja) reagál, válaszol a követők
üzeneteire, a kapcsolat tovább erősödik és a kölcsönösség, a kétirányúság
illúzióját keltheti. A követőik mindezek ezáltal megtapasztalhatják a
valahová tartozás érzését, a szociális támogatást és sütkérezhetnek az
általuk követett híresség sikereiben.
Az influenszerek nemcsak az általuk megosztott tartalmakkal (képi és
írásos megnyilvánulásokkal) mutatnak példát, hanem a viselkedésükkel is
hatással vannak követőtáboruk tagjaira. Ilyen mintaként szolgáló
magatartásformának számít már az is, hogy milyen körülmények között
készítenek fényképet magukról a hírességek: milyen az öltözékük, milyen
egészségkárosító szokásuk van (dohányoznak-e, fogyasztanak-e
alkoholt), milyen termékeket reklámoznak, hogyan reagálnak az őket érő
negatív véleményekre, esetleg milyen veszélyes kihívás megismétlésére
motiválják követőiket. Az egészségkárosító magatartásformák
(pszichoaktív szerek használata, önbántalmazás, öngyilkossági kísérletek)
és a celebritások fokozottabb mértékű követése, imádata között már
találtak is kapcsolatot a kutatók (Zsila et al., 2020).
A véleményvezéreknek profitorientált és támogatott tartalmak készítése
mellett a társadalmi felelősségvállalásban nagyobb szerepet kellene
vállalniuk, mivel a követőtáboruk által emberek tízezreit, százezreit
érhetik el fontos üzenetek. Pozitív mintaadás lehet az, hogy miként
nyilvánulnak meg az influenszerek egy-egy közügy esetén, milyen
karitatív tevékenységeket folytatnak, mely témák iránt érzékenyítik
követőiket. Az influenszerek által hirdetett könnyen szerzett hírnév és

218
Karlovitz J. T. (szerk.): Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok..., ISBN 978-80-89691-71-5

siker ígérete a tizenévesek munkához való hozzáállását is átalakíthatja,

gyorsan és minimális erőfeszítéssel kívánnak ők is népszerűséget és pénzt
elérni, a fiatalok karrierként tekintenek például az influenszerkedés mellett
a vloggerkedésre és a gamerkedésre (a számítógépes játék professzionális
szinten történő gyakorlása, illetve az online játék közvetítése a követők
számára) egyaránt, azaz az internet világára már mint potenciális
karrierlehetőség tekintenek.

A szülők felelőssége

A szülők számára manapság komoly dilemmát okoz, hogy mikor és milyen

feltételek mellett engedjék meg a gyermekeknek az internethasználatot
(Prievara, 2018). Ezt is tanulni szükséges, mint egyéb tevékenységeket. A
gyermek számára egy ismeretlen világ, ami számos veszélyt rejt
magában, így fontos azt ismerni és kétely esetén megbízható segítséghez
fordulni. A szülőknek éppen ezért szükséges tisztában lenni az interneten,
a közösségi oldalakon zajló eseményekkel, hogy érdemben tudjanak
tájékoztatást és mankókat nyújtani. Fontos családi szinten beszélgetni
arról, hogy mi osztható meg az interneten, hogy az ott látható képek
sokszor nem a teljes valóságot jelentik és nem feltétlenül valósak. A
fiatalok a saját közösségi oldalaikon megosztott tartalmaik később
kellemetlenek lehetnek és akár következményeik is lehetnek a
párválasztás vagy munkavállalás során az évekkel korábban megosztott
fényképeknek, véleményeknek.
A gyermek saját közösségi oldalakhoz kapcsolódó aktivitásának
ismerete mellett a szülők szempontjából érdemes tisztában lenni azzal is,
hogy a gyermek milyen hírességek oldalait követi rendszeresen. A
követett hírességek milyen példát mutatnak a gyermekek számára, milyen
értékeket képviselnek (például eredményes sportolók, sikeres
üzletemberek), mit lehet tőlük tanulni és mi az, ami nem feltétlenül
követendő. Jó kiindulási alap megkérdezni a gyermeket róluk, kik
számítanak az érdeklődési körükbe, kiket tartanak követendő mintának,
esetleg példaképnek. Ki az, akit a tágabb közössége, a barátai vagy
osztálytársai hatására követ figyelemmel. Ez egy modern kapcsolódási
lehetőség ez a tizenévesek felé, témát kínálva a közös beszélgetésre és
lehetőséget a követendő értékek megerősítésére és a deviáns viselkedési
formák azonosítására.

Összegzés

Az influenszerek, a közösségi média világa még egy viszonylag új,

felderítetlen terület a kutatók és a magánemberek számára egyaránt,
azonban fokozott figyelmet érdemelnek, mivel hatással vannak a vásárlási
szokásainkra, értékrendünkre, értékítéletünkre – különösen igaz ez a
fiatalokra, akiknek a személyiségük és identitásuk még kiforróban van.

219
Karlovitz J. T. (szerk.): Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok..., ISBN 978-80-89691-71-5

Irodalomjegyzék

Derenne, J. L., & Beresin, E. V. (2006). Body image, media, and eating disordes.
Academic Psychiatry, 30 (3), 257-261.
http://doi.org/10.1176/appi.ap.30.3.257
Erikson, E. (1968). Az emberi életciklus. In Bernáth L., & Solymosy K. (szerk.),
Fejlődéslélektani olvasókönyv (pp. 27-41). Budapest: Akadémiai.
Lim, Y. S., Ng, T. H., & Hng, Y. S. (2020). Internet celebrities: How they affect
the purchase intention of generation Y in cyberspace. Journal of Information
System and Technology Management, 5 (19), 51-59.
http://doi.org/10.35631/JISTM,519005
Prievara, D. (2018). A problémás internethasználat pszicho-szociális
háttértényezői és prevenciós lehetőségei. [PhD értekezés]. Szeged: Szegedi
Tudományegyetem.
Valkenburg, P. M., & Shouten, A. P. (2006). Friend networking websites and their
relationship to adolescents’ well-being and self-esteem. Cyberpsychology &
Behavior, 9, 584-590. https://doi.org/10.1089/cpb.2006.9.584
Zsila, Á., Orosz, G., McCutcheon, L. E., & Demetrovics, Zs. (2020). A lethal
imitation game? Exploring links among psychoactive substance use, self-
harming behaviors and celebrity worship. Addictive Behaviors Reports, 12.
https://doi.org/10.1016/j.abrep.2020.100319

220