Középkor (emelt): invesztitúra, keresztesek,

rendiség, 100 éves háború

2023. február 08. - Töritanár_

Invesztitúra, keresztesek, rendiség, 100 éves háború

Az invesztitúra háborúk
Invesztitúra = a püspökök és más egyházi vezetők kinevezése. Ezt a jogot eleinte a
császárok gyakorolták, ám később a pápa akarta megszerezni a kinevezési jogot. A
vita háborúvá fajult, ezek voltak az invesztitúra háborúk, a XI - XII. században.

Az egyház állapota a 10-11. században: Rossz állapotok, erkölcstelenség és szimónia

jellemezte. SZIMÓNIA = mikor érdemtelenek pénzért vásárolnak, püspöki
kinevezéseket. A papok ekkoriban egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel
éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.
Egyházi reformok:
 Cluny bencés kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely megszüntette
a szimóniát és az erkölcstelenségeket
 A másik megújulási törekvést VII. Gergely indította el, ez a pápai hatalom
megerősítését és a püspöki kinevezések megszerzését célozta
 Mindkettő sikeresen alakult, de háború is kellett hozzá a császárral.
Invesztitúra háborúk:

 Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, plusz VII.

Gergely 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a
császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
 IV. Henrik válaszul kimondta a pápa lemondatását, mire VII. Gergely kiátkozta.
Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától,
vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják.
Szabadon meggyilkolható lesz.
 A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a
főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de
utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével
elhárította a vészt.
 A következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel,
ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa
nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
 A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai
városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa
győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.
Hűbériség és a rendi állam
Hűbériség: A középkorban a nemesek között illetve a nemesek és a király között
kialakuló kapcsolat, mely a fegyveres hűségen alapult. Ebben a kapcsolatban nincs
szerepe a parasztságnak. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-
birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

Nemesi kiváltságok:
 Saját földtulajdon, mely örökíthető volt
 Jobbágy-tartás joga
 Fegyver-viselés joga
 Királyhoz fordulás joga
 Adómentesség (nálunk: Aranybulla után)
A rendi állam
Rend = olyan társadalmi csoport (réteg), amely képe arra, hogy érvényesítse érdekeit
a királynál. A középkorban két rend létezett: a papság és a nemesség. Később, a
korszak végén rendet alakít majd bizonyos országokban a polgárság is. A
jobbágyságnak viszont ez soha nem sikerül.
Rendiség: Amikor a király a nemességgel együtt uralkodik, bevonva őket a
döntéseibe. (Rendi gyűléseket tartanak rendszeresen). Más néven ezt a rendszert
rendi dualizmusnak is nevezik.
Angol rendiség (1295)
Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a
szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és
meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető
pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)
Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon
francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben,
melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli
János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna
Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar
Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót a király tanács
beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy
beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött
Anglia első parlamentje.
Francia rendiség (1302)
Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV.
Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos
Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-
1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a
nemesség támogatására.
A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra.
1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés
A százéves háború (1337-1453)
Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia
trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt
a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI.
Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.
A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben
önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál
1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros
túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége.
Jött az íjászat virágkora.
A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz
parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta,
hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.
Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra
kiűzték az angolokat.
A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485)
Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt
egymással a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra
1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)