b ) a művészi válogatás és rendezés révén szerepet kaphatnak a mondanivaló
gazdagításában
2.Hangszimbolika A nyelv hangjait alkalmilag stíluseszközzé tevő művészi eljárás.
Alapjául a hangok fizikai-akusztikai tulajdonságai szolgálnak, vagyis képzésük módja, és ennek megfelelően hangzásuk.
3. A hangok kifejező és ábrázoló lehetősége:
a) a hangutánzó és a hangfestő szavak (koppan, andalog),
b) a magas és mély hangrendű szavak jelentésmegoszlásában (köröm-karom, itt-ott), c) az indulatszavakban (pszt, jaj), d) ikerszavak játékosságában (icipici, izeg-mozog).
4.A hangok a művészi szövegben eszközzé válásának feltételei:
a) Egyrészt a hangok előfordulási arányának el kell térnie a köznyelvitől
b) másrészt az így előtérbe került hangoknak összhangban (vagy éppenséggel
ellentétben) kell állniuk a kifejezett tartalommal.
5. Hangismétlések különféle formái:
a) alliteráció (a szó eleji hangok ismétlődése, például: “Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”)
b) rím
6.A nyelv egyéb zenei eszközei:
a) a hangsúly, a hanglejtés, a szünet és a beszédtempó