Pannon Egyetem

Tanítási gyakorlat
VETKPPT522A

2022/2023

II. félév

Oktató: Dr. Vigh-Szabó Melinda

Mentortanár: Pernecker Csilla

Óravázlat

Készítette: Grodvaltné Martos Veronika

Neptun kód: jzyzzv
Magyartanár szak
 ÓRAVÁZLAT

Az óra témája Az óra címe: Petőfi Sándor

Tematikus egység: A magyar romantika irodalma - Petőfi Sándor
10. évfolyam
Előzetes ismeretek: A 19. század első felének irodalmi törekvései,
Vörösmarty Mihály életműve. Klasszicizmus, koraromantika, romantika.
Az óra cél- és Új témakört bevezető, az előzetes ismereteket felmérő óra.
feladatrendszere; Ráirányítani a figyelmet Petőfi Sándor személyiségének és művészetének
fejlesztő attitűd, sokszínűségére
készségek,
Fogalmak: népköltészet, népköltészeti helyzetdalok, politikai költészet
képességek, a
tanítandó Fejlesztendő képességek: anyanyelvi kompetencia fejlesztése, ítélőképesség
ismeretek, fejlesztése, szociális kompetencia fejlesztése, rendszerezés, olvasás,
tudásszint szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, ráismerő készség
megnevezése fejlesztése, fogalmak, kreatív gondolkodás, kritikai gondolkodás, esztétikai
érzék fejlesztése. Vázlat szerkesztés, lényegkiemelő képesség fejlesztése

Előzetes ismeretetek felidézése, bővítése.

Az óra didaktikai Bevezetés egy új témába
feladatai Motiválás: a tanulási kedv felébresztése
Aktivizálás: pedagógiai tevékenység melynek célja a tanulók belső
aktivitásának kialakítása
Érthetőség: a tananyag tanulhatóvá tétele
Fokozatosság: az előzetes ismeretek felidézése
Szemléletesség: a valóság ábrázolásának modellezése, a tanulói megfigyelés
pedagógiai irányítása
Tantárgyi Történelmi ismeretek
kapcsolatok Vizuális kultúra, művészettörténeti ismeretek, tárgykultúra
Földrajzi ismeretek
Etika, társadalomismeret: hazaszeretet, motiváció, életcélok
Felhasznált 200 Petőfi szabadon. A PIM válogatása a Petőfi 200 emlékévhez
források kapcsolódóan
https://200petofiszabadon.pim.hu/node/1
Színes irodalom, Oktatási Hivatal, 2021

Dátum 2023.03. 16.

1
Idő
Oktatási-nevelési stratégia
Az óra menete, folyamata, lépései
Tanulói
Módszerek Eszközök
munkaformák
2’ Óra eleji szervezési feladatok
Digitális eszközök bekapcsolása
Hiányzók rögzítése a naplóban.
3’ Megbeszélés, Frontális Prezentáció
A mai órán Petőfi Sándor munkásságával kezdünk el foglalkozni. Petőfi nagyon fontos szemléltetés,
alakja a magyar történelemnek, a magyar irodalomnak. megfigyelés
Kérdés: Ha színeket, vagy valamilyen tárgyat kellene hozzá kapcsolni, mi lenne az?
Pl: zászló színei, a kokárd

Rengeteg mindent tudtok már Petőfiről - ezeket szeretnénk előhívni, felidézni ezen az
órán. Ebben az évben ráadásul Petőfiről különösen sok szó esik, hiszen Petőfi év van.
Miért is?
200 éve született.

15’ Igaz és hamis állításokat állítottam össze Petőfi életéhez kapcsolódóan Munkáltatás, Frontális Füzet
Minden állítás után szavaznotok kell, hogy szerintetek igaz-e az elhangzott állítás. játék Vetítés
Utána pedig azonnal meg is beszéljük, hogy miért igaz, vagy miért hamis egy-egy
mondat.

(Az állítások és a megoldások a prezentációban nyomonkövethetőek.)

1. Petőfi a kiskőrösi mészárszéken született

Igaz állítás: Petrovics István mészárosként érkezett Kiskőrősre, hogy ottani
mészárszéket bérelje ki. Itt született meg 200 éve Petőfi. - Gyenge gyermek volt

2. Édesanyjának nem a magyar volt az anyanyelve.

Igaz állítás: Tót, (vagyis szlovák) származásúak voltak a szülei.
Szerintetek hogyan lett Petőfi magyar költővé?
2
3.Első verse alatt, amely nyomtatásban is megjelent, már Petőfi Sándor név
szerepelt
Hamis állítás: az Athenaeum hasábjain jelent meg először verse, ekkor még pápai diák
volt -Jókaival együtt egy művészeti körben fejlesztették a tudásukat
4. Petőfi nem szerette a bort.
Igaz állítás: Petőfi nem volt borissza ember. A bordalban nem a saját érzéseit énekli
meg, hanem beleképzeli magát egy helyzetbe. Ezeket a - leginkább költészetének első
ciklusára jellemző - verseit, helyzetdaloknak nevezzük. Jellemző rájuk a népies
tárgykör és a népi kultúrából vett szereplők, kifejezések használata.
A versből néhány rövid idézetet felolvashatunk:
5. Apja akkor kezdte elfogadni a fia helyzetét, amikor Petőfi egy divatlapnál
helyezkedett el.
Igaz állítás: a Pesti Divatlap egy igényes, gazdag irodalmi tartalommal szerkesztett,
népszerű lap volt. Amikor Vörösmarty felkarolta Petőfit, itt kapott segédszerkesztői
állást.
Emlékeztek rá, melyik évben? Innen indulnak P.S költői sikerei.

6. Kedvenc önarcképe egy róla készült fotográfia volt

Hamis állítás: A „fotográfia” realizmusa nem vonzotta őt.
Ebben a korban is fontosak voltak a híres személyek portréi. A nagyközönség alig
várta, hogy megismerje a sikeres költő arcvonásait.

7. Szendrey Júlia volt Petőfi első szerelme

Hamis állítás: Petőfi 14 éves korától „folyamatosan” szerelmes volt.

8. 1848. március 15. egyik felemelő pillanata volt, amikor a Petőfi a Nemzeti
Múzeum előtt szavalta el a Nemzeti dalt.
Hamis állítás: Petőfi sokszor elszavalta ezt a költeményét, de a történészek szerint itt
nem került rá sor. Pedig így képzeljük el őt. A forradalom eseményeiben Petőfinek és
költeményeinek olyan fontos szerepe volt, hogy elválaszthatatlanul összefonódik
alakjával minden szimbólum és fogalom, ami 48-as forradalomhoz hozzátartozik. A

3
 kokárda, a Nemzeti dal, a tavasz, a fiatalság, a szabadság eszménye.

Könyvajánló
Regényes életrajz Petőfiről

3’ Értékeljük közösen a feladatot! Közös értékelés

Tanár szempontból: voltak e olyan kérdések, amelyeknél mindenki, vagy senki sem
válaszolt jól?
Diák szempontból: hány kérdésre sikerült jól felelned?

Sokféle állítást lehet még megfogalmazni, amely rávilágítanak arra, milyen izgalmas és
ellentmondásos - és mekkora sztárja - Petőfi a magyar irodalomnak.
Például Mintadiák volt…?
Nem voltak ellenségei...?
Sikeres politikus volt…?

Munkásságának jellegzetes típusai:

(A kivetítőn látják - leíriuk nem kell)
Vígeposz
Elbeszélő költemény
Népies helyzetdalok
Családi líra
Hitvesi költészet
Tájköltészet
Politikai költészet – látomás

10’ Felolvasok nektek egy Petőfi verset. Figyeljétek meg! Miután meghallgattátok meg Tanári Frontális Szöveggyűjtem
fogom kérdezni, hogy ez a vers melyik „kategóriába” sorolható ezekből. magyarázat ény

4
 Kérdés-felelet
Petőfi Sándor: Négyökrös szekér

Elemzés
Kinek lenne javaslata? Melyik műfajba sorolható?

Népies helyzetdal?

Epikus elemek
Látomás? (férjinek sírhalmát keresi a temetőben) nem, ez egy szentimentális, érzelmes
kép.
Milyen a vers hangulata?
Vidám, népies
Mit ígér? Regényes történetet.
Mitől regényes?
A környezet: vidék. A szereplők: fiú és lány
A környezet: nyári este, éjszaka.

Nyissuk ki a szöveggyűjteményt!
Milyen a vers szerkezete?
Ismétlődő refrén: az idő lassú folyása, az alföld végtelensége
1-2. versszak: regényes történet ígérete. Az elbeszélő röviden jellemzi az eseményeket,
helyszínt, szereplőket.
3-4. versszak: az elbeszélő is ott van a társaságban. Az ő nézőpontjából folytatódik a
történet
Milyen eszközökkel válik ironikus, humoros hangulatúvá a vers?
A népies és a szentimentalista elemek keverednek. Patetikus mondatok (sors, elszakaszt,
csillag) - a négyörös szekér hétköznapi valósága.
A nagy történet helyett egy rövidke rejtély, sokat sejtető lezárás.
„választottunk magunknak csillagot”
Tulajdonképpen történt valami?

5
 Hogyan tartja fent a figyelmünket a szerző?
Ismétlések - a történet megszakítása közbeékelődő refrénnel - újrainduló történet.

10’ Nézzük meg együtt a Kaláka együttes felvételét! Munkáltatás, Frontális, Digitális tábla
megfigyelés csoportos
Hogyan köszön vissza a vers szerkezete?
A refréneket közösen éneklik
A szerepeket felosztják: az első elbeszélőt a 2. versszaktól felváltja az új szereplő.

Milyen módon adják vissza vers hangulatát?

Népi hangszerek - (egyszerű hegedűszólam, nagybőgő, kolomp) danolászás, a zenészek
elhelyezkedése - arcjátéka.

Ha van idő, óra végén elolvashatjuk közösen a verset - felosztva a szereplőket. A

refréneket közösen mondjuk. Helyezzük előtérbe a színészi tehetséget: túlozzuk el a
hangsúlyokat!

2’ Házi feladat: írj egy jelenetet: hogyan történne meg ez napjainkban? Egyéni Füzet

6
Reflexió

A forradalom emléknapja utáni napon, március 16-án tartottam, Petőfi jubileumi

évében a költő életművét bevezető tanórát. Ez a szerencsés együtt állás nagyon motiváló volt.
Előkészületek
Az órára készülve először még bizonytalan volt, hogy pontosan melyik ponton
csatlakozom be a tanítási egységbe. Ezért nagyon akkurátusan láttam munkához, alaposan
szerettem volna megismerkedni a tankönyv és a szöveggyűjtemény tartalmával. Mivel Petőfi
életműve nagyon sokrétű, a szöveggyűjteményben látható költeményeket egyesével vettem
sorra, mindegyikről saját vázlatot készítettem, megkerestem azokat a hangsúlyokat, amelyek
számomra személyessé teszik ezeket a műveket. Mindegyik alkotással találkoztam már
korábban, de igyekeztem úgy tekinteni rájuk, mintha most olvasnám őket először.
A tankönyv elemzéseit csak ezután vettem sorra. Nagyon hasznosnak láttam ezt a
munkát is, a tankönyv tanulmányai gazdagították, bővítették az általam felvázolt elemzéseket.
Ezek segítségével további életrajzi adatokkal bővítettem és ez alapján rendszereztem az
életművet. Igyekeztem magamban felépíteni azt a vázlatot, ami a diákok számára is
felidézhetővé teszi a legfontosabb motívumokat, még akkor is, ha ezekről nem velem fognak
tanulni.
Az első, bevezető órát megtartani izgalmas kalandnak ígérkezett. Egy ilyen életművet,
ilyen időpontban a diákok elé vinni felelősség. Kerülni szerettem volna az unalmas frázisokat,
de mégiscsak feleleveníteni azt a képet, ami már él bennük Petőfiről. A viszontlátás öröme
mellett viszont teret adni egy kis meglepetésnek.
Kolléganőm azt javasolta, hogy a szöveggyűjteményben elől szereplő A négyökrös
szekér alkotás hangozzon el az órán. Jó választásnak éreztem én is, hiszen számukra kevéssé
ismert vers, és humorral, szerelemmel, fiatalsággal van teleszőve.
Az óra elejére igaz-hamis állításokat állítottam össze. A prezentáció szerkesztésben
otthonosan mozgok, tehát munkához láttam. Az előző tanévben az osztályom adta a március
15-i műsort, ehhez kapcsolódóan ellátogattunk a Petőfi Irodalmi Múzeumba is. A 200 éves
jubileumi emlékévben a múzeum honlapján különösen sok Petőfi életéhez kapcsolódó tárgy
fotója van közzétéve, ezek alapján érdekes anyagot tudtam összeállítani.
A műelemzéshez vázlatot készítettem, amelyik kérdésekre épült és egy rövid játékra.

A tanóra menete

7
 Az osztály nagyon kedvesen fogadott. A hospitálások során kicsit már megszoktak,
kíváncsiak voltak rám. A tábla beállítása után, az óravázlatban is szereplő indítással, először
arra kértem őket, idézzék, fel, hogy milyen dolgok, tárgyak, fogalmak kapcsolódnak össze
bennük Petőfivel. Először kicsit leblokkoltak, de aztán több ötlet is érkezett. A kokárda,
március, forradalom szavak mellett fontos kifejezés volt a szabadság. Ezeket megerősítettem,
a diámon nekem a kokárda szerepelt. A helyi műalkotások felidézését fontosnak tartom, ezért
örülök, hogy tudták hol van Sárváron Petőfi szobor.
Az igaz-hamis állítások meglepték őket. Mivel minden kérdésnél dönteniük kellett,
nagyon gyorsan bekapcsolódtak a játékba. Voltak kérdések, amik elbizonytalanították őket,
látszott, hogy szeretnének jól dönteni. Olyan kérdés, ahol mindenki jól válaszolt volna, nem
volt. Egy kicsit úgy éreztem, túlságosan sikerült „becsapnom” őket.
Az állításokat igyekeztem úgy összeállítani, hogy sok fontos információ elhangozzék a
költőről. Kolléganőm értékelése szerint is nagyon jól sikerült ez a része az órának. Az
információk nagy része vázlatként a füzetbe is bekerült. Ezt néhány további adattal még ki
kell később egészíteni, de az életrajz sok fontos eleméről szó került. Minden állítás után
szavaztunk, elhangzott a helyes megfejtés, amihez magyarázatokat fűztem. Több esetben a
diák közé beillesztettem további magyarázatokat is. A legfontosabb gondolatokat ilyenkor
leírták a füzetbe. A játéknak köszönhetően a tanulók aktívak voltak, jó volt látni, hogy sokat
mosolyogtak, olyan diákok is hozzászóltak a témához, akikre ez nem mindig volt jellemző.
A játék befejezése után nem kérdeztem meg, hogy ki milyen eredményt szerzett, pedig
talán érdemes lett volna. Bennem az az érzet alakult ki, hogy hibátlan megoldás nem született
– talán mégis jó lett volna erre pontosabban rákérdezni. Az óra menetében nem éreztem ezt
kiemelkedően fontosnak, érdeklődő, nyitott légkör alakult ki és ezt nem akartam megtörni a
feladat értékelésével. Az állítások végeztével röviden felidéztem, hogy a képek nagy részét a
PIM oldaláról gyűjtöttem, aztán röviden összefoglaltam az elhangzottakat Petőfi
személyiségéről.
Az órából elég sok idő eltelt, de – őszintén szólva – nem tudtam erre figyelni.
Körülbelül negyed óra lehetett még hátra, amikor elővettem a szöveggyűjteményt, felvettem a
szemüvegem és kértem őket, hogy hallgassanak meg most egy Petőfi verset. Megfigyelési
szempontot is kaptak, ahogyan az óravázlatban leírtam: milyen műfajhoz lehetne besorolni
vajon ezt a verset?
A vers olvasására örömmel készültem, vártam is. Nagyon régi emlék fűz hozzá, fejből
is el tudnám mondani - ez érezhető volt számukra is. A felolvasás után viszont nagyon
gyorsan rátértem az első kérdésre: mi a vers műfaja? Utólag egyértelmű, hogy hagyhattam

8
volna hosszabban kicsengeni a verset, túl hamar rántottam vissza a csapatot a tanóra
valóságába. Sikerült jól felolvasnom a verset, végig nagy, figyelmes csend volt. A bátorság a
„Hogy tetszett?” kérdés feltevéséhez talán a csoport mélyebb ismeretének hiánya miatt
hiányzott belőlem, talán csak túlságosan ragaszkodtam az előre megtervezett elemzési
szempontokhoz és ebben ez a kérdés nem szerepelt.
Prózai módon kezdtem őket az elemzés irányába terelni. Mi a műfaja? Melyik
képekkel támasztanád alá, hogy népies képekről van szó? Milyen évszak van? Milyen váltás
történik a történet elmesélésében? Tulajdonképpen mi is történt? A kérdések közben
kivetítettem a verset, de egyre nehezebben haladtunk előre. Arra, hogy először egy narrátor
beszél, később a költó egyes szám első személyben folytatja a mesélést, már nem tudtam
rávezetni őket, kezdett elakadni a szekér, kicsit összekeveredtem, hogy hova is szeretnék
kilyukadni. Kolléganőm intett a szemével, az órára néztem: körülbelül 4 perc volt hátra. Az
óra a végéhez közeledett, gyorsan a Kaláka által előadott megzenésítés bemutatására
váltottam. Erre azonban már nem tudtak figyelni, beleszólt a csengő is. Lezárásképpen
megköszöntem a munkájukat és elmondtam az ötletemet, hogy házi feladatként képzeljék el,
hogyan lehetne modernizálni a verset.
Mivel a verset azért vittem számukra, hogy halljanak egy humoros, játékos alkotást
Petőfitől, kevesebb kérdés is elég lett volna. A vers modernizálása, aktualizálása talán jobban
működött volna. Egy ilyen ötletelés során jobban észrevették volna azokat az apró részleteket,
amiket a versben ki kell cserélni ahhoz, hogy a történet ne változzon, csak a közeg. Jobban
meg is értették volna a számukra addig ismeretlen szöveget. Mentorom szerint talán el is
fáradtak és a koncepciómban is bizonytalanná váltam az elemzés során, ezért nem sikerült
olyan tökéletesen az óra második fele. Az időre, amire más alkalmakkor rutinosan figyelek,
most nem tudtam kellően koncentrálni. A műelemzés végig vezetésében nagyobb gyakorlatra
kell szert tennem a későbbiek folyamán.
Az óra menetében ez a bizonytalanság nem jelentett nagy törést, eltelt a negyvenöt
perc, elköszöntünk egymástól, jó élményként maradt meg bennem és a diákokban is a
találkozás Petőfi életművével, no meg a Négyökrös szekérrel. Mentorom tanúsága szerint a
Petőfivel kapcsolatos ismeretek jól megmaradtak az osztályban, megfelelő alapot adott a
későbbi munkához, tehát sikeres volt az óra.