Témakörök és kérdéstervezetek

Ribi Péter úr részére, Fehérvár Travel

I. Az utazási irodák működése és kapcsolódási pontjai

1. Hogyan zajlik egy szervezési folyamat, egy csomagösszeállítás és kalkuláció,
illetve mit gondol, hogy fog ez kinézni rövid távú jövőben?
2. Hogyan történik a fogyasztók szegmentálása és a célcsoport képzés?
3. Vannak-e megfigyelhető különbségek a különböző csomagokat fogyasztó
turisták között, demográfiai, pszichológiai, szociológiai, turisztikai fogyasztás
gyakoriságát tekintve?
▪ Hol vannak a legnagyobb különbségek (desztinációválasztás,
szervezettség módja, igénybe vett szolgáltatások és közlekedési
eszközök, vonzerő típusa, marketingüzenetek fogyasztása stb.)?
4. Miképpen történik az informálódás a vonzerőről, szolgáltatókról, illetve a
fogyasztókról?
5. Hogyan történik egy csomagajánlat összeállítása?
6. Hogyan alakult a csomag meghirdetés szokásos időzítése (januárra-februárra
megvolt korábban a prospektus legkésőbb stb.)?
7. Milyen módon kerülnek majd tartják a kapcsolatot a szolgáltatókkal?
8. Milyen szerződések jelennek meg a szervezés során és kik között, mennyi időre?
9. Milyen pénzügyi kalkulációkat végeznek el a szervezés előtt majd a
megvalósítás után?
10. Milyen jelentéseket készítenek, mire helyezik a hangsúlyt?
11. Mely indikátorok kerülnek fókuszba leginkább, melyik a legkritikusabb
(fedezeti pont, optimális csoportlétszám, változó vagy fix költségek, profit ráta,
egyéb költségek, stb.)
12. Mely közlekedési eszköz esetén hogyan történik a kalkuláció (buszos körút,
repülős utazás, charteres utazás, cruise-ship stb.)
13. A szervezettség mértéke terén milyen dimenziókat lát (csak elsődleges
szolgáltatások, teljes program összeállítás stb.)?
14. Milyen módon használják a digitális technológiát?
15. Értékesítési csatornákat, marketing kommunikációt mi határozza meg, milyen
módon figyelnek ezekre a területekre?
16. Az árazást a belső megtérüléshez vagy a versenytársakhoz vagy bármi máshoz
igazítják-e?
17. Ha csomagként vásárolja meg az utazást a fogyasztó az miben jelent többet,
mintha egyesével saját magának állítaná össze (kedvezőbb ár, kevesebb idő
stb.)?
18. Vannak, akik azért nem vásárolnak utazási irodánál csomagot, mert nem
akarják, hogy más még hasznot húzzon le róluk, inkább magának szervezi meg
(emberrel kapcsolatos szkeptikusság vs. technológiai bizalom). Ezt hogyan lehet
orvosolni, foglalkoznak-e ezzel?
19. Ki a mostani célcsoport és ki lehet a közeljövőben?

1
 20. Hogyan viszonyulnak a Z generációhoz?
21. Hogyan foglalkoznak a „kiábrándult független utazókkal”? Mihez köthető az,
hogy valaki inkább független utazást vásárol? Mi befolyásolhatja?
22. Mi befolyásolhatja azt, hogy valaki utazásszervezőnél, -közvetítőnél
vásároljon? Erre építenek-e a kommunikációjukban, marketingjükben?
23. Hol lehet igazán versenytársa egy utazási iroda, szervező, közvetítő, a független
utazás szervezésnek?
24. Mi a versenyelőnye, egyedi értékajánlata egy utazásszervezőnek?
▪ Lehet-e a „garantált élmény” egy ilyen? Vagy a vis maior megléte,
panaszkezelés stb.?
25. Utazási irodák jelenlegi működésének előnyei és hátrányai?
26. Milyen nehézségeik voltak már a pandémia előtt?
27. Milyen értéket, előnyt képviselt az iroda a pandémia előtt?

II. Új lehetőségek az utazási irodák számára a járványhelyzetben

1. Hogyan lehet megbízni az elérhető információkba az adott desztinációval,
vonzerővel kapcsolatosan?
2. Pandémia hatása a jelenlegi működési folyamatokra (az irodák profitabilitására,
munkaerő gazdálkodására, új tevékenységek bevezetésére, informatikai
háttér/előfizetési költségekre stb.)
3. Kit fog előnyösen és kit hátrányosan érinteni a pandémia az utazási iroda
érintettjei körében? Mit észlelhet a vásárló (utazni vágyó)?

III. Az utazási irodák hatékony válságmenedzsmentje és -kommunikációja

1. Milyen szervezési nehézségekkel nézett szembe az iroda?
2. Milyen adminisztratív korlátok voltak?
3. A karantén időszak alatt milyen tevékenységeket végzett az iroda?
4. A pandémia alatt milyen módon kommunikáltak magukról az irodák?
5. Miket tettek a válság alatt, hogyan készülnek a válság utáni időszakra?
6. Kijöhettek-e volna jobban a válságból?

IV. Kivárás vagy cselekvés: előre meneküljünk

1. Változás szükségessége – Szükséges-e véleményük szerint a változás? Milyen
szempontból igen, milyenből nem?
2. Az utazási irodákról alkotott jövőkép?
3. Melyek az utazási irodák fenntartható/értékes tevékenységei egy 5-10-20 éves
távlaton belül?

V. Technológiai építkezés és fejlődés a járvány idején

1. Hogyan hat a technológia a működésükre?

2
 2. Hogyan próbálják a jelenlegi tudást átmenteni az emberektől a gépekbe?
3. Mi lenne ennek a hatékony módja?
4. Az utazási szakemberek karrierje/életpályája, felhalmozott tapasztalatok
felhasználása miképpen történik?
5. Milyen saját fejlesztési javaslataik vanna a technológia terén?

Kelt.: Budapest, 2021.04.07. Kökény László s.k.