Kémia a természetben

A földkéreg kőzetekből és ásványokból épül fel. A kőzeteket meghatározott szerkezetű és összetételű

ásványok alkotják. Az ásványokat kémiai összetétel szerint csoportosíthatjuk. Legfontosabbak az oxidok
(pl. Fe2O3), a szulfidok (pl. PbS), a szulfátok (pl. CaSO4), a karbonátok (pl. CaCO3), a szilikátok és a
halogenidek (pl. NaCl). A szerves ásványok közül legismertebbek a kőszenek. A természetben elemi
állapotban előforduló ásványok a terméselemek (pl. Au).

Ásvány: a földkéreg meghatározott kémiai összetételű és szerkezetű anyaga.

Terméselem: a természetben elemi állapotban előforduló ásvány

A víz a természetben körforgást végez. A legtisztább természetes víz az esővíz, a felszíni és felszín alatti
vizek oldottanyag-tartalma ennél nagyobb. Míg a talajvíz a műtrágyázás miatt elszennyeződött, a
rétegvizek általában ivásra alkalmasak, ásványi anyagokban gazdagok. Az ásványvizek oldottanyag-
tartalma jellemzően meghaladja az 1000 mg/litert. A legtöbb oldott anyagot tartalmazó természetes víz
a tengervíz, amely magas sótartalma miatt fogyasztásra nem alkalmas. A víz különleges tulajdonságai a
molekuláik között fellépő erős másodrendű kémiai kötéseknek köszönhetők.

Természetes vizek: édes, sós, felszíni, felszín alatti, folyó- és állóvíz, thermálvíz 24 fok feletti, gyógyvíz,
ásványi anyag tartalom

Mesterséges vizek: desztillált víz, szennyvíz, csapvíz

Víz szennyező anyagok: - olaj, műanyagok, mérgező anyagok, túl sok tápanyag, (entrofizációhoz vezet –
elmocsarasodás)

Ásványvíz: a Föld mélyéről származó olyan természetes víz, amelyben az oldott anyagok mennyisége
meghaladja az 1000 mg/litert, vagy egy-egy elemet (ionos formában) az átlagosnál nagyobb
mennyiségben tartalmaz.

A Föld légköre évmilliók alatt alakult a maihoz hasonlóvá. A kezdetben hidrogént és hidrogéntartalmú
vegyületeket tartalmazó redukáló légkört a fotoszintézis következtében oxidáló légkör váltotta fel. Az
ózonréteg kialakulásával a káros UV-sugárzás már csak kismértékben érte a Földet. A fotoszintézis és a
légzés hosszú idő óta állandó szinten tartja a levegő oxigén- és szén-dioxid-tartalmát. A nitrogén a
levegő közömbös alkotórésze, csak magas hőmérsékleten oxidálódik.

Őslégkör: metán, kén-dioxid, ként-hidrogén, víz – mérgező. (ősóceánok – élet- kékbaktériumok oxigén
termelnek – gejzír baktériumok)

Mai légkör: nitrogén 78%, oxigén 21%, egyéb 1% (CO2 globális felmelegedést okoz, 0,03%)

Ózonpajzs: a földfelszín felett kb. 25 km magasságban elhelyezkedő, ózonban gazdag (levegő) réteg,
amely kiszűri a Nap ultraibolya sugarainak jelentős részét. Ózonlyuk nincs, ózon elvékonyodás van

Levegőszennyezés: természetes (vulkán, erdőtűz, kérődző állatok), mesterséges (energiatermelés,

lakosság, közlekedés)

Biogén elemek – organogén, az élet molekulái: a szerves vegyületek felépítésében részt vevő elemek,
legfontosabbak a C, H, O, N, S, P.

Az élet molekulái: A szénhidrátok közé tartoznak a fehér színű, vízben jól oldódó, édes ízű cukrok
(szőlőcukor C6H12O6, gyümölcscukor, tejcukor), a vízben oldhatatlan cellulóz (hosszú, láncszerű, rostos)
és a meleg vízben kolloid oldatot képező keményítő (spirált alkot). A zsírok (glicerin + zsírsav) és az
olajok apoláris szerkezetű, vízben nem oldódó anyagok. Jellemzően energiatároló vegyületek. A fehérjék
aminosavakból felépülő, változatos szerkezetű és tulajdonságú óriásmolekulák (szaru is fehérjéből áll, és
az albumin is – tojásfehérje). Az élőlények örökítőanyaga a dezoxiribonukleinsav (DNS) nukleinsav.