II.

Trianoni béke, következményei

1. Magyarország az I. világháború után:

– nemzetközi helyzet: legyőzött ország (központi hatalmak oldalán), évekig rendezetlen sors
1918. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása → utódállamok: részt kívánnak a területből
Északról a Csehszlovák hadsereg támad
Keletről a román hadsereg – Tiszáig vonul be
Délről a francia seregek támadnak

– belpolitikai helyzet: több kísérlet a stabilizálásra → mindegyik sikertelen

1918. okt. 31. őszirózsás forradalom: demokratikus/ 1919. márc. 21. Tanácsköztársaság:
bolsevik)
Az ország területének nagy részét az antant hatalmak – főleg a román hadsereg erői – szállták
meg. 1919. augusztus 1–jén a Kormányzótanács a lemondás mellett döntött, helyette Peidl
Gyula hozott létre kormányt. Felszámolta a Vörös Őrséget, a Forradalmi Törvényszéket,
elrendelték az ipari- és kereskedelmi vállalatok és a bérházak visszaadását.
A békeszerződés elfogadásához elfogadható kormány kellett volna, ezért az antant
Clerk képviselőt küldte el 1919. októberében, hogy mérje fel a magyarországi helyzetet.
Szerinte Magyarország kulcsembere Horty Miklós. Az ő kezében volt a tényleges katonai erő,
a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg vezetője volt. A Tanácsköztársaság veresége
után francia engedéllyel áttették a hadsereg székhelyét Dunántúlra. Ezután elkezdődött a
bosszúhadjárat a Tanácsköztársaság hívei ellen, vagyis a fehérterror. A Nemzeti Hadsereg
november 16-án bevonult a fővárosba, nagyon fontossá vált a hatalom törvényesítése. 1919
novemberében Huszár Károly antant támogatással új koalíciós kormányt hozott létre több párt
képviselőiből. 1920. januárra kiírták a választásokat az általános, titkos és a nőkre is kiterjedő
választójog alapján. A Szociáldemokrata Párt nem vett részt a választásokon. A választásokat
a Kisgazdapárt nyerte, ami a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjával hozott létre kormányt.
A törvényes kormány vezetője Huszár Károly lett. A másik fontos feladat az államfői hatalom
rendezése volt. A nemzetgyűlés 1920. Március 1-jén Horthy Miklóst nevezte ki kormányzóvá.
Az államforma király nélküli királyság lett.
1920. márc. 1-je után változott a kormány. Simonyi Semadem Sándor lett a
miniszterelnök. Ezen kormány feladata volt a békeszerződés aláírása. 1920. január 5-én
elindult a békedelegáció élén Apponyi Alberttel és gróf Teleki Pállal. A béketárgyalások
januártól júniusig tartottak. Próbálták rendezni az etnikai kérdést, illetve figyelembe venni a
magyarlakta területeket és az önrendelkezés jogát. Kérték a népszavazást is, hogy a lakosság
dönthessen a területi kérdésről. Azonban a békefeltételek alapvető vonásai már az első
világháború idején kialakultak és az a körülmény, hogy Magyarországon proletárdiktatúra jött
létre, nem befolyásolta a területi döntéseket. Apponyi tudta, hogy nincs remény az ország
megmentésére, ezért május 10-én visszaadta megbízatását. Ettől függetlenül 1920. június 4-
én a versailles-i Kis-Trianonban aláírták a békeszerződést, melynek súlyos
következményei lettek.
Trianoni béke és hatásai
 Magyarország Horvátország nélkül számított területe 1/3-mad részére csökkent,
lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent
 kb. 3 millió magyar élt a határokon kívül
 a magyar hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták, az általános hadkötelezettséget
eltörölték
 Magyarország Európa egyik legkisebb és leggyengébb állama lett
 olyan természeti kincseket (fa, só, vasérc) kellett nélkülözni, amelyekben addig
bővelkedett
 az elcsatolt területekről Magyarországra menekülők áradata csak lassan apadt
 a kormány aláírta, a nemzetgyűlés 1921-ben jóváhagyta és törvénybe iktatta a
békediktátumot
 a június 4-i gyásznapon az üzletek és az iskolák zárva maradtak, az újságok fekete
kerettel jelentek meg, a harangok megkondultak, az országzászlót félárbocra eresztették
 pályázat útján megszületett a „magyar hiszekegy”, ezzel az imádsággal kezdődött és
fejeződött be a tanítás az ország iskoláiban
 némi vigaszt jelentett, hogy Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás dönthetett
 a békeszerződések elméletileg biztosították a kisebbségek jogait, ám a gyakorlatban
rendszeresen voltak jogsértések
 a szomszédos államokban korlátozták a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást
 Csehszlovákiában a magyarok a szlovákokkal és a csehekkel szemben hátrányban voltak,
de magyar nyelvű lapokat, folyóiratokat és könyveket adhattak ki, politikai pártot
alakíthattak
 durvább asszimilációs politika érvényesült Romániában és Jugoszláviában, ahol a
demokratikus jogokat is gyakran megsértették
 a magyar nyelvű oktatást a hatóságok visszaszorították és támogatták a többségi
nemzethez tartozók bevándorlását a magyarlakta területekre
 Erdélyben színvonalas magyar újságok, folyóiratok, könyvek jelentek meg, sőt 1922-ben
Országos Magyar Párt alakult
 azonban a magyar kisebbség sem volt egységes
 az idősebb generáció, az „elcsatoltak nemzedéke”, a múlthoz kötődött, meg a fiatalabbak
a „kisebbségi nemzedék” tagjai már az új keretek között próbáltak boldogulni

Gazdasági hatások:

 jelentős nyersanyagkészlet-csökkenés (vasérc: Felvidék, Dél-Erdély / só: kelet,

Erdély / fa: Felvidék)
 ipari kapacitások kihasználatlanak maradtak: faipar, gyáripar, nehézipar, bányászat
nagy része → elcsatolt területeken
 búzaterületek elvesztése (Szerbia, Erdély) → malomipar, élelmiszeripar összeomlása
 szomszéd államok: önellátó gazdálkodás → OMM áruáramlása megszűnik
 nagyvárosok elveszítették a vonzáskörzetüket
  közlekedés: centrális hálózat (Budapest) → végpontokhoz közeli szakaszok leválnak
 vasúthálózat fele elvész; mozdonyok, vagonok számának csökkenése  egyes
országrészek között megszűnt a vasúti kapcsolat.
 folyóink felső szakaszai az elcsatolt területeken vannak, ezért csak együttműködve
lehetett volna vízgazdálkodást folytatni
 Szétesett az egységes birodalmi piac
 piacok beszűkültek nincsen szabad tőke és munkaerő áramlás

Megszűnik a jó szomszédság politikája, megalakítják a kisantantot (1920/21), melynek

feladata a trianoni béke revíziójának megakadályozása. Magyarország teljesen elszigetelődött.
Az elszigeteltségből csak úgy tudott kilépni Bethlen, hogy 1927 áprilisában létrejött a „római
szerződés”, olasz – magyar barátsági szerződés. Bethlen távolabbi célja volt, hogy olasz –
magyar – osztrák szövetséget hozzon létre.

A béke értékelése:

– „lehetett-e volna jobb?” → történelmi elv helyett: nemzetiségi elv hangsúlyozása

de: győztesek bosszúvágya, nacionalizmus, előre eldöntött tények → nem lett volna sok esély
– magyar társadalom: nem hajlandó elfogadni → nemzeti gyászt hirdet
– cél: revizionizmus (visszarendezés) → politikusok: tömegbázis megteremtése
Senki nem fogadja el a békét, kisebb szervezetek alakulnak, a kormány nem lép fel
nyíltank a békediktátum ellen, viszont támogatja a kisebb szervezetek mozgalmait.
→ bel- és külpolitika → Olaszország (fasizmus), Németország (nácizmus) felé fordulás
→ irredentizmus: magyarlakta területek egységesítése