AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS

ÉLETTANI HATÁSAI

PROJEKTMUNKA

Bálint Míra, Fedor Lili, Godó Balázs, Kovács Zsombor

TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM, DEBRECEN

2023

1
2
TARTALOMJEGYZÉK
1 Bevezetés..........................................................................................................................................3
2 Célkitűzések......................................................................................................................................5
3 Irodalmi áttekintés............................................................................................................................6
3.1 Az elektromágneses sugárzás fizikája......................................................................................6
3.2 Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásai........................................................................7
4 Eredmények....................................................................................................................................10
4.1.1 Az EM hatása a csírázásra..................................................................................................10
4.1.2 Az EM hatása a csírázásra stressz terhelés alatt................................................................13
4.2.1 Az EM hatása a növekedési erélyre....................................................................................16
4.2.2. Az EM hatása a növekedési erélyre stresszterhelés alatt..........................................................18
4.3 Egysejtűekre gyakorolt hatás..................................................................................................19
4.4 Sórákokra gyakorolt hatások..................................................................................................20
5 Összefoglalás..................................................................................................................................22
6 Ábrajegyzék....................................................................................................................................23
7 Irodalomjegyzék........................................................................................................................24

3
1 BEVEZETÉS
A technológia fejlődésével egyre több és egyre változatosabb hatás éri az emberi
szervezetet. Az ipari fejlődéssel korábban sose létezett vegyi anyagok kerültek az élővilágba.
Ezekhez nem volt evolúciós idő hozzászokni, nem alakultak ki védekezési mechanizmusok,
detoxifikációs útvonalak. Az elektromos eszközökkel új, fizikai terhelések érik a környezetet
és az embereket. Megjelentek a rádióhullámok, az elektromos távvezetékek, a háztartási
eszközök sokasága, mint például a mikrohullámú sütő, a kompakt fénycsövek vagy a
mobiltelefon, majd az adattovábbító elektronikák.

Az új eszközök emissziója ráadásul egyre intenzívebb és a telekommunikáció

fejlődésével egyre nagyobb frekvenciát használnak. Erre már régóta felfigyeltek a kutatók és
számos szempontból vizsgálják az EMF (Electro-Magnetic Field) -terhelést. Ezeket az élettani
hatásokat vizsgáló kutatásokat azonban nem mindig fogadják osztatlan egyetértéssel, ugyanis
jelentős gazdasági ellenérdek van az EMF-kibocsátó eszközök kereskedelme miatt. Jellemző,
hogy a mobiltelefon-ipar által finanszírozott tudományos publikációk tízszer nagyobb
valószínűséggel számolnak be arról, hogy az elektromágneses sugárzásnak nincs káros hatása
az emberre, mint az alapkutatási közlemények. Ezek indoklásának lehetősége abban adott,
hogy a körülöttünk lévő elektroszmog létezése és a jelenleg tapasztalható intenzitása nem ölel
fel elegendően hosszú időintervallumot ahhoz, hogy kétségbevonhatatlan állításokat tegyenek
a kutatók. Az utóbbi időben a legnagyobb botrány az 5G körül volt, ami egészen perekig,
tüntetésekig fajult.

A hatások vizsgálata ráadásul nem egyszerű. Hiszen az élő szervezet még ma is

feldolgozhatatanul bonyolult, egészen másképpen reagál, mint ahogyan egy-egy in-vitro vagy
állatkísérletből feltételezni lehet. A hatások összegződése, mint például a számos vegyi anyag,
gyógyszer, mesterséges élelmiszer adalék a keresztreakciók hihetetlen bonyolult rendszerét
okozza a fizikai károsító hatásokkal, mint például az EMF. Vizsgálatuk épp ezért
kimeríthetetlen kutatási forrást nyújt, minél pontosabb megismerésük pedig esszenciális
fontosságú az emberi társadalom, de a természet egészének egészsége szempontjából is.

Ezért tarjuk nagyon izgalmas témának jelen dolgozat egyszerű vizsgálatait, amelyben mi,
diákok is értékelhető eredményeket tudunk felmutatni. Ezen felül a természettudományos,
kutatói pályára, de egyáltalán a kritikus értelmiségi gondolkodásra való felkészítésben nyújt
kitűnő lehetőséget. Megtanulhatjuk a kísérlettervezés alaplépéseit, az eredmények objektív
értékelésének képességét, a kritikus és mértéktartó véleményalkotást. Nem utolsó sorban a

4
munkamegosztást, a csapatban történő munkát, a kutatói kommunikáció, az együttműködés és
a közös gondolkodás képességét. Ezek pedig nemcsak a kutatói, de általában az értelmiségi
pálya legfontosabb készségei közé tartoznak a tárgyi tudás mellett.

5
2 CÉLKITŰZÉSEK
 A kompakt fénycső EMF-emissziójának meghatározása a sugárforrástól a távolság
függvényében,
 Egy nagy teljesítményű, mikrohullámú WiFi-router EMF-emissziójának meghatározása
a sugárforrástól a távolság függvényében,
 A csírázási ráta meghatározása a távolság függvényében mindkét sugárforrás esetén,
 A növekedési erély és dinamika meghatározása a távolság függvényében mindkét
sugárforrás esetén,
 A növények pH-eltolásos stressz-toleraniciájának meghatározása az EMF-sugárzás
kombinált terhelésének függvényében,
 Egy egyszerű sórák faj (Artemia salina) viselkedésének és túlélésének változása EMF-
terhelésre,
 Egy csillós egysejtű (Paramecium sp.) viselkedésének és túlélésének vizsgálata EMF-
terhelés hatására,
 A kísérlettervezés és vizsgálati metodika elsajátítása,
 Az objektív kiértékelés és publikálás elsajátítása,
 A munkamegosztás, a csapatmunka, az együttműködés képességének fejlesztése.

6
3 IRODALMI ÁTTEKINTÉS
3.1 AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS FIZIKÁJA
Mindennapi életünkben mi is rengeteg olyan készülékkel találkozunk, amely
elektromágneses hullámokat emittál. Ma már egyenesen elektroszmogról beszélhetünk, amely
egy olyan elegye a mágneses tereknek és sugárzásoknak, amelyet elektromos berendezések
bocsátanak ki. Különféle értékelési szempontok alapján a kutatók öt csoportba sorolták a
sugárzások fajtáit:

 Elektromos változó tér

 Mágneses változó tér
 Elektromágneses sugárzás
 Sztatikus elektromos tér
 Sztatikus mágneses tér

A változó elektromos tér tulajdonképpen egyet jelent a villamos térerősséggel. Ha

feszültségkülönbség áll fenn egy rendszerben, létrejön egy elektromos tér. Ennek a térnek a
forrásától számítva a villamos térerő a távolság négyzetével fokozatosan csökken. Ezt az
elektromosan vezető anyag földelésével lehet csökkenteni.

A váltakozó mágneses tér mágneses térerősségként vagy mágneses indukcióként

definiálható legjobban. Nagysága függ attól, hogy milyen erősségű áram folyik át a forráson,
a forrástól mekkora távolságra mérünk és attól, hogy milyen típusú forrásról beszélünk. A
legtöbb korlátozó anyagon gond nélkül áthatol, így leárnyékolása költséges és csak magasan
ötvözött fémmel lehetséges.

Elektromágneses sugárzásnak nevez a tudomány minden 0 Hz és 300 GHz közé eső

frekvenciatartománnyal rendelkező elektromágneses erőteret. Az elektromágneses sugárzás
fénysebességgel terjed és teljesítmény-sűrűsége a távolság négyzetével egyenes
arányosságban gyengül. Anyagi minőségtől függően a felületek különböző mértékben
visszaverhetik vagy elnyelhetik. Különböző frekvenciájú sugárzás különböző élettani
hatásokat okoz, bár ezek szinte kivétel nélkül károsak az élő szervezetre. Az emberi test is
képes ezen sugárzás elnyerésére, de ennek mértéke függ a sugárzás rezgésszámától. Az
alacsony frekvenciájú sugárzás szimplán áthalad a testünkön, de a nagyobb rezgésszámú akár
2.5 cm mélyen is behatolhat a szervezetbe, elnyelődik és hatást vált ki. Ezt megfigyelni a
testnedvekből kimutatható ionokon lehetséges. [E-szmog.hu]; [MSZ-EN-50383] Pont ebből

7
az okból teszik a mobilszolgáltató cégek a bázisállomásaikat lakott területektől távol eső
távvezeték-oszlopokra. Így kellően elszigetelhetik ezeket a sugárzó berendezéseket az
emberektől, ezáltal csökkentve az egészségkárosodást. [bazisallomas.hu]

Az elektromágneses spektrum az elektromágneses sugárzás frekvenciáinak azon

tartománya, amelyek hullámhossz alapján kerültek besorolásra. Az elektromágneses sugárzás
kifejezhető energiával, hullámhosszal vagy frekvenciával.

1. ábra Az elektromágneses spektrum (B.Hopp 2012)

3.2 AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS BIOLÓGIAI HATÁSAI

Az élőlények, egyben az emberek kiszolgáltatottsága a sugárzásra többnyire önkéntelenül
következik be olyan források által, mint a WiFi-routerek, mobilkészülékek és Bluetooth-
eszközök. Az élőlények relatívan magas érzékenysége az elektromágneses sugárzásra arra
vezethető vissza, hogy az elektromosság előtt egyedül a bolygónk mágneses terének voltak
kiszolgáltatva. [O. C. David]. Mindazonáltal pozitív hatásai is lehetnek az élő sejtekre és
szervezetekre az elektromágneses sugárzásnak, amelyeket gyógyászati célokra használnak fel
például a pulzáló elektromágneses terápia keretein belül, mely a szöveten belül lüktetéssel
támogatja a felépülést [K. A. Diab, 2019] Az elektromágneses sugárzás emberi szervezetre
gyakorolt negatív hatása által tapasztalt tünetek között szerepel a fáradtság, fejfájás, szédülés,
memóriagondok és koncentrációs problémák, emellett bőrre gyakorolt hatásai közé tudhatjuk
a kipirulást, égető és bizsergető érzést. Komolyabb esetekben akár az arc duzzadását, erek
kitágulását és ekcémát is okozhat [E. Vogel, U. Bergqvist, L. Aringer és J. Cunningham,
1997] Ilyen eseteket már a 20.században is dokumentáltak, mindet a Szovjetunió azon katonái
körében, akik napról napra hivatásuk által rádió- és radarberendezésekkel foglalatoskodtak
[K. A. Diab, 2019] Többnyire a rövidebb hullámhosszú és nagyobb frekvenciával rendelkező
sugárzások, mint a röntgen-, az ultraibolya- vagy a gamma-sugárzás nagy energiájú fotonokat
tartalmaznak, melyek ezáltal rendelkeznek a megfelelő energiaszinttel, hogy atomokat
ionizáljanak, ebből kifolyólag pedig kémiai folyamatokat kezdeményezzenek. Az ilyen típusú

8
sugárzás egészségügyi rizikót jelenthet megfelelő védőfelszerelés nélkül, DNS- károsodást és
hosszú távon akár rákot okozhat. [D. Skoog, D. West és J. Holler 2003]

Szervezetünk és sejtjeink nagy százalékban tartalmaznak vizet, amely ionizálva H 3O+- és

OH--ionokra bomlik, ekkor a sejt regenerálódhat, közvetlenül elpusztulhat vagy megpróbálhat
regenerálódni, de többnyire sikertelenül, így ez az irány is a sejt megsemmisüléséhez vezet,
de akár rákos elváltozásokat is okozhat. [D. Gyula, K. Ferenc, T. Tímea]

Az elektromágneses sugárzás sejten belül növeli az úgynevezett reaktív oxigének

mennyiségét [Irmak 2002; Zmyslony 2004], amelyek rendkívül reakcióképesek és a
szervezetek számos molekulájával képesek kötéseket létesíteni, ezáltal károsítani a
transzportfolyamatokat és a sejtmembránt. Ezen tények által megállapítható, hogy a sugárzást
elszenvedő szervezetben meghatározó változások történhetnek. [Skaper 2007; Boutros 2008;
Muslin 2008]
Több tanulmányban is vizsgálták a sugárzásnak kitett növények reakcióját, csírázás előtt
és után is, a toleranciájuk változását toxikus stresszre. Kevesebb növény csírázott ki azon
kísérletek során, melyben valamilyen másik stresszfaktort is párosítottak a sugárzás mellé.
Meglepő módon a kísérlet során, melyben csak elektromágneses sugárzásnak voltak kitéve a
magok, nőtt a kicsírázott növények száma, de a növekedésük mértéke gyengébb volt. Így arra
a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűséggel a sugárzás a molekulákba érkezve
vibráló mozgásával hőt generál, így a hőmérséklet növekedés támogatja a magok kezdeti
fejlődését, mindazonáltal a gyökerük gyengébb lett, száruk megnyúlt. Nagy eséllyel a
sugárzás összezavarta a növények geo- és fototropizmusát. Ezek mellett a sejtmérgezés hozott
még hasonló eredményeket a csírák fizikumát illetően. [Godó Z. A., Berecz G., Révész Cs.,
2009] valamint [Godó Z. A., Dorka G., Berecz G., Kocsis D. 2010] Sok tanulmány figyelte
meg az elektromágneses mezők feltételezhető genotoxcitását, amiből következtethetően
mutációk valósulhatnak meg, amik rákhoz vezethetnek. [BioInitiative 2007; Phillips 2009] A
témában megjelent tanulmányok 25%-a számol be a sejtekre káros hatásokról. [Vijayalaxmi
2008]
Egy másik tanulmányban zöldségeket vizsgáltak, köztük paprikát is. A kísérlet során a
WiFi-routertől tíz és negyven centiméterre voltak elhelyezve a magok. A tíz centiméteres
távolságban nem nőttek 1 cm-nél magasabbra, míg negyven centiméteres távolságban 2 cm-re
nőtt mindegyik, a kontrollcsoportban pedig a 3-4 cm között mozgott az átlag. Mindhárom
csoport ugyanannyi ásványi anyagban és szervetlen tápanyagban részesült az egyetlen változó
a router volt és annak távolsága. A csírázást illetően pedig a közelebbi körzetben 30 magból

9
22 csírázott ki, a távolabbiban pedig 5 magból 4, akárcsak a kontrollcsoportban. Ugyanebben
a tanulmányban vizsgálták az uborka fejlődését 2,4 GHz besugárzással, 40 centiméterre
helyezve a sugárzás forrásától. A kísérlet végére lényeges elváltozás nem volt tapasztalható,
ennek fényében levonható a következtetés, hogy az uborka igen ellenálló növénynek számít.
[Molnár A. 2022]
Ezekkel az élettani hatásokkal ismerkedtünk meg a kutatómunka során, egészségügyileg
a legfontosabb dolog, amit tanultunk, hogy az erős sugárforrásként alkalmazott tárgyak
közvetlen közelében ne töltsünk túl sok időt vagy helyezzünk el élőlényeket, egy kis
odafigyeléssel csökkenthetjük a sugárzás mértékét magunk és szeretteink körül. A
tanulmányokból levonható következtetések között megemlítendő az, hogy a 2,4 GHz-es
WiFi-jelek igenis károsak az élő szövetekre, meg is tudnak semmisíteni fejlődésben lévő
növényeket.

10
4 EREDMÉNYEK
4.1.1 AZ EM HATÁSA A CSÍRÁZÁSRA
Kísérleteinkben elektromágneses sugárzást (EM) kiadó eszközként egy
nagyteljesítményű routert és egy kompakt fénycsöves lámpát használtunk. Ahhoz, hogy a
kísérlek során az élőlényeknek kitett nem ionizáló sugárzást számszerűsíteni, vagyis pontosan
mérni tudjuk, egy elektromágneses sugárzás erősségét kimutató mérőre volt szükségünk. Erre
a célra egy TriField Model TF2 akkreditált EMF-mérőt használtunk. (2.ábra) Ez az eszköz
aktív szenzorok segítségével méri meg a környezet EMF-szennyezettségét bizonyos
határokon belül:

 A mágneses üzemmód 40 Hz-100 kHz-es sávot fedi le, 0,1-100,0 milligauss (mG)
tartományban.
 Az elektromos üzemmód 40 Hz - 100 kHz-es sávot fedi le, 1 - 1000 volt/méterenként
(V/m)

2. ábra TriField Model TF2 akkreditált EMF mérő

A legelső kísérletünkben babot és mustármagot csíráztattunk. A sugárforrástól 5

távolságot mértünk ki 10 centiméterenként, így a magokat különböző elektromágneses
expozíció érte. A mustármagokat 5x5-ös alakzatba rendeztük, így később könnyebb volt velük
dolgozni. (3. ábra)

3. ábra A magok kísérleti elrendezése

11
 A babok nagyobb méretére tekintettel egy perticsészébe 4-et helyeztünk. A magoknak
teremteni kellett egy olyan állandóan vizes környezetet, ahol ki tudnak csírázni. Ezt a
problémát benedvesített vattakorongokkal orvosoltuk, amelyek hosszú időn át nedvesen
tartották a magokat. Így kialakult 2 sor egymás mellett, az egyik a babos, a másik a
mustármagos lett. Ebben a kísérleti részben a babok csírázását nem vettük figyelembe, mivel
a babokat eleve kicsíráztatott állapotban kezdtük el sugározni. A következőkben a
mustármagos kísérletekről olvashatunk. Ezt a kísérletet elvégeztük a router és a kompakt
fénycső mellett is. Különböző távolságokban mindkét sugárforrás esetén lemértük az
elektromágneses sugárzás értékeit. Megnéztük mágneses üzemmódban és elektromos
üzemmódban. Hatalmas különbségeket tapasztaltunk a két sugárforrás esetén. (4. ábra)

Elektromágneses sugárzás A grafikonokról leolvashatjuk, hogy az

routernél ipari routerünk sokkal nagyobb
800
700 elektromágneses sugárzást bocsát ki, mint a
600
500
400 Elektromágneses sugárzás
300 kompakt fénycsőnél
200
100 350
0 300
0cm 10cm 20cm 30cm 40cm
250
Távolságok 200
150
100
V/m mG 50
0
4. ábra Elektromágneses sugárzás a két vizsgált
0cm sugárforrásnál
10cm 20cm 30cm 40cm

kompakt fénycső. Nagyobb mágneses térrel Távolságok

azonban a fénycső rendelkezett. Ez a

V/m mG
sugárzásbeli eltérés a kísérleteink szempontjából
előnyös, hiszen a két sugárforrásunk két különböző erősségű és összetételű sugárzást emittál.

A kísérletek elvégzésénél kiemelten fontos szempontnak tartottuk, hogy a körülmények

az összes petricsésze esetén megegyezzenek. A fénycsöves lámpa fényt és hőt bocsátott ki,
ezért leárnyékoltuk egy tálcával, hogy ez se befolyásolja a kísérletek eredményét. Fontos volt
azonban az is, hogy a tálca ne árnyékolja le a sugárzást, ezért egy műanyagból készült tálcát
használtunk.

Ennél a kísérletnél a növényeket kémhatását tekintve semleges, azaz pH=7-es értékű

vízzel öntöztük. Ez a víz állott víz volt, hogy a benne található klór kipárologjon belőle. Így a
növényeknek az egyetlen nehezítő körülmény a sugárzás volt. Minden nap egységesen 2 ml

12
 vízzel locsoltuk meg őket, illetve minden nap leellenőriztük a kicsírázott magok számát és
milliméterben mért magasságát.

Ebben a részben a csírázásra gyakorolt hatását figyeltük meg. A következőkben láthatók

az eredmények, külön a routernél és a kompakt fénycsőnél. (5.ábra)

Routeres kísérlet Kompakt fénycsöves kísérlet

25 25
20 20
15 15

Csíraszám
Csíraszám

10 10
5 5
0 0
ay ay ay ay ay ay ay Jun Jun Jun Jun ay ay ay ay ay ay ay ay Jun Jun Jun Jun
-M 6-M 7-M 8-M 9-M 0-M 1-M 1- 2- 3- 4- 4-M 5-M 6-M 7-M 8-M 9-M 0-M 1-M 1- 2- 3- 4-
25 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 3 3

Napok Napok

0cm 10cm 20cm 30cm 40cm 0cm 10cm 20cm 30cm 40cm

5. ábra Csíraszámok az idő és a sugárterhelés

függvényében

A tapasztalatok alapján szignifikáns különbséget fedeztünk fel a két sugárforrás között. A

router erőteljesebb elektromágneses sugárzásának köszönhetően a csírázás üteme jelentősen
megtorpant és az összesen kicsírázott magok száma is nagyban eltér a különböző távolságok
esetén. Ennél a sugárforrásnál megfigyelhető egy szembetűnő jelenség, hogy a csírázás, majd
később a növekedés megtorpanása hullámozva jellemző. Ebből arra lehet következtetni, hogy
az elektromágneses sugárzás erőteljesen hullámzik és vannak olyan távolságok, ahol
lecsapnak, míg máshol felemelkednek és nem fejtenek ki erőteljes hatást. Megfigyelhetjük a
routeres kísérletnél, hogy a végállapotában, amikor már nem indult be újfent a csírázás, az
összes kicsírázott mag száma hullámzóan változott a távolságok függvényében. A legkisebb
távolságban volt a legtöbb kicsírázott mag, majd a 10 cm-es távolság követte. Ezek után
tapasztalható a hullám leverődése és kártékony hatása a csírázásra, a 20 cm-es távolságon
jelentősen megcsappant a kicsírázott magok száma. Ezek után a 30 cm-es távolságon
felemelkedett a hullám, így nem fejtett ki olyan drasztikus hatást, mint az előző esetben,
ennek megfelelően több mag csírázott ki. Az utolsó távolságban ismét lecsapott a hullám és
még itt is képes volt ugyanolyan kártékony hatást kifejteni, mint a sokkal közelebbi 20 cm-es
távolságnál.

13
 A kompakt fénycsöves kísérletnél is az első távolságban csírázott ki a legtöbb mag,
viszont ebben az esetben nem tapasztaltuk a hullámok leverődését, majd felemelkedését. Nem
volt olyan drasztikus különbség az összesen kicsírázott magok számát tekintve, mint a
routernél.

Ha jobban megfigyeljük a görbéket, akkor pontos képet kapunk a csírázás üteméről. A

fénycsöves kísérletnél a görbék egy intenzívebb csírázási ütemről számolnak be. A routeres
kísérletnél ez a növekedési ütem sokkal lassabb volt, ezt a görbe kissé meglapított jellege is
mutatja. Átlagosan 1 nappal tovább tartott a routeres kísérletnél, hogy újabb csírázás ne
kezdődjön meg, vagyis, hogy a csírázás fázisa stabilizálódjon és kapjunk egy pontos képet az
összes csíraszámról. Ezt a különbséget az erőteljes sugárzás károsító hatásának tudtuk be.

Tehát az elektromágneses sugárzás komoly károsító hatást gyakorol a növények

csírázására. Erősebb sugárzás esetén pedig megfigyelhetjük az elektromágneses hullámok
hullámzását. Van, ahol lecsap a hullám, itt erőteljes pusztítást végez, van, ahol felemelkedik,
ott pedig gyengébb az expozíció mértéke. Ez ellentétes volt az elvárásainkkal szemben, hiszen
a logikus az lenne, ha a sugárforráshoz közeledve exponenciálisan romlana a csírázási ráta.
Ehelyett meglepő módon mást tapasztaltunk.

4.1.2 AZ EM HATÁSA A CSÍRÁZÁSRA STRESSZ-TERHELÉS ALATT

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha a növényeket nehezítő körülmény alá helyezzük, akkor
milyen lesz a csírázási arány. A nehezítő körülményes kísérletet azért célszerű megcsinálni,
6 7 kell küzdeniük egy nehezítő hatással
mivel így a növényeknek meg 8 (stressz) és így sokkal

érzékenyebb lesznek más hatásokra is – így például az elektromágneses sugárzásra is. Mi

nehezítő körülményként a semlegestől eltérő kémhatású öntözővizet választottuk. A
mustármag akkor fejlődik a legideálisabban, ha a talaj pH-értéke 5,5 és 6,8 között van. Vagyis
a mustármag a savas kémhatású talajt kedveli. Ezért ezt a kísérletet egy pH=5- ös, egy pH=8-
as és egy pH=9-es sorral végeztük el. A kísérleteket ugyanúgy állítottuk össze, mint a sima
vízzel történő öntözés esetén lévőket, viszont itt az előre beállított pH-értékű vízzel
öntöztünk.

A víz pH-értékét sósav vagy hipó hozzáadásával állítottuk be. A kémhatás lehető
legpontosabb visszaellenőrzése miatt egy digitális pH-mérőt (6.ábra) használtunk, amely
százados pontossággal méri a kémhatást.

14
 A kísérleteket időbeli elcsúsztatással végeztük el, ezért lehetséges az, hogy a dátumok
nem egyeznek. A diagrammok nagyon különös eredményeket mutatnak, hiszen a pH=9-es
kísérletnél (7.ábra) a legközelebbi távolságban hatalmas mértékű elmaradottság figyelhető
meg a csírázási rátában.

Mustármag (pH5) Mustármag (pH8)

25 25

20 5. ábra Digitális Ph mérő műszer

20

15 15
Csíraszám

Csíraszám

10 10

5 5

0 0
1-Jun 2-Jun 3-Jun 4-Jun 29-May 30-May 31-May 1-Jun 2-Jun 3-Jun 4-Jun
Napok Napok

0cm 10cm 20cm 30cm 40cm 0cm 10cm 20cm 30cm 40cm

6. ábra Csíraszámok pH terhelés hatására az idő és a sugárzás függvényében 15

 Mustármag (pH9)
25

20

15

CSíraszám
10

0
1-Jun 2-Jun 3-Jun 4-Jun
Napok

0cm 10cm 20cm 30cm 40cm

Ezt megfigyelhetjük a 10 cm-re eső Petri-csészében is, a többinél nem. Ebből arra
következtethetünk, hogy az amúgy is kedvezőtlen körülmények közt a mustármag nem tudott
megfelelően kicsírázni. Azaz felnagyítottuk az elektromágneses sugárzás hatását azzal, hogy
megnehezítettük a körülményeket. Megfigyelhetjük, hogy az EM a jelen körülmények közt
nagyjából 10 cm-es távolságig fejt ki jelentős biológiai hatást.

A pH=8-as kísérletnél (7.ábra) nem figyeltünk meg jelentős visszamaradottságot, sőt a

legközelebbi, 0 cm-es távolságban volt a legnagyobb csírázási ráta, illetve -tendencia.

Ugyanígy a pH=5-ös kísérletnél (7.ábra) sem tapasztaltunk különösebb változást.

Tapasztalatként elmondhatjuk, hogy a nehezítő körülmények hatásosak voltak, viszont

jelentősebb eltérést csak a szélsőségesebb lúgos kémhatásnál értünk el. Ennél a lúgos sornál
pedig a sugárforráshoz legközelebbi két Petri-csészében volt drasztikus visszamaradottság. Itt
látszott az, hogy az elektromágneses sugárzás mekkora kárt tud tenni már a csírázási fázisban.
Jelen vizsgálataink tanulsága szerint nem érdemes a sugárforrás 20 cm-es közelében
tartózkodni. [Kovács N., 2014]

16
4.2.1 AZ EM HATÁSA A NÖVEKEDÉSI ERÉLYRE
A már fentebb említett, a sugárforrástól kimért öt távolságban kicsírázott mustármagokat
(illetve a már kicsíráztatott állapotban sugározni kezdett babokat) ezután tovább vizsgáltuk a
router és a kompakt fénycső mellett is. Ebben a részben az elektromágneses sugárzás
növények növekedésére gyakorolt hatását figyeltük meg.

Továbbra is minden nap egységesen 2ml vízzel öntöztük meg őket, illetve minden nap
lemértük az egyes távolságokban kicsírázott növények legnagyobb- és átlagmagasságát (mm),
majd az átlagmagasságokat egy táblázatban rögzítettük, illetve diagramokká alakítottuk azt a
kompakt fénycső és a router, valamint a mustármag és a bab esetében is (8. ábra).

11 ábra
ábra 2 ábra
Mustármag
Mustármag Mustármag

7. ábra Növekedési erély a különböző sugárforrások esetében

A diagramokról ismét leolvashatjuk a különbséget a két sugárforrás között. A router

esetében megfigyelhető a növekedés megtorpanása, ahogy az elektromágneses sugárzás
erőteljesen hullámzik, lecsap és felemelkedik. A megtorpanás mellett azt is észre vehetjük,
hogy a már kicsírázott növények több esetben is elpusztultak (a diagramunkon ezt 0-val

17
jelöltük, mivel már nem volt értelme megmérni a növényeink magasságát), néhol drasztikus
gyorsasággal.

A sugárzás közvetlen közelében szinte azonnal elpusztultak a növények, 10 cm-es

távolságban viszont már csak a router mellett pusztultak el. 20 cm-nél a sugárzás
felemelkedett, így a növényeink ennél a távolságnál tudtak a legmagasabbra nőni. 30 cm-es
távolságnál a sugárzás ismét pusztítóan lecsapott, ami a router esetében ismét a növényeink
pusztulásához vezetett. A legutolsó Petri-csésze 40 cm-nél helyezkedett el, itt a sugárzás
ismét felemelkedett, viszont a növények itt már nem tudtak elég nagyra nőni.

A fénycső esetében a legközelebb található Petri-csészében szintén elpusztultak a

növények, ellenben itt nem figyelhető meg olyan mértékű különbség 10 cm-es távonként,
mint a routeres kísérletnél. Viszont ennél a kísérletnél is elmondható, hogy a 10 és 30 cm-es
távolságokat nagyobb mértékben érte a sugárzás, mint a 20 és 40 cm-nél található Petri-
csészékben fejlődő növényeket, illetve ebben az esetben is 20 cm távolságban a sugárforrástól
találjuk a legmagasabb növényeket.

A babok magasságai nem várt értékeket mutattak, hiszen ezek a növények már nem
pusztultak el egyik kockázatos távolságban sem, azaz a babok jóval ellenállóbbak az
elektromágneses sugárzással szemben. Ellenben azt is elmondhatjuk, hogy a babjaink is
20 cm-es távolságnál nőttek a legmagasabbra, csakúgy, mint a mustármagok, emellett
leolvashatjuk azt is, hogy a 0, 10 és 30 cm-es távolságokat érte a legmagasabb fokú sugárzás
és a diagramokon a két sugárforrás sugárzásainak hullámzása közti eltérést is
megfigyelhetjük. Míg a fénycső a babok esetében 30 cm-es távnál bizonyult legerősebbnek, a
router mellé kihelyezett babok a 10 cm-es távolságot tolerálták legkevésbé.

Továbbá azt is észre vehetjük, hogy amíg a mustármagok a fénycső mellett nem mutattak
ekkora növekedésbeli hullámzást, a babok nagysága néhol jelentősen eltér. Ez továbbra is a
sugárzás hullámzó tulajdonságához köthető, hiszen abban a magasságban, ahol a legerősebb
volt a sugárzás, nem tudott a növényünk tovább nőni (30 cm), illetve növekedése felgyorsult,
ahogy átjutott ezen a magasságon (10 cm, 40 cm). A router esetében pedig éppen fordítva, a
hullámzást kevésbé vesszük észre, mint a mustármagoknál.

Összességében elmondhatjuk, hogy az elektromágneses sugárzás a növények

növekedésére is komoly károsító hatással van, egyes növények viszont toleránsabbak vele
szemben.

18
4.2.2. AZ EM HATÁSA A NÖVEKEDÉSI ERÉLYRE STRESSZTERHELÉS ALATT

A nehezítő körülmények között kicsírázott mustármagok növekedését tovább figyeltük és

a kapott adatokat az alábbiakban feltüntetett diagramokban rögzítettük (9. ábra).

8. ábra Mustármag növekedése különböző sugárterhelés és pH stressz következtében

A diagramok rendkívül érdekes eredményt mutatnak, hiszen a növekedési értékek ismét

lényegesen elcsúsztak és nagy mértékben különböznek a nehezítő körülmények nélkül
növekedett növényeinkhez képest. Láthatjuk, hogy továbbra is a 0 cm-es vagy a 10 cm-es
távolságban a legalacsonyabb a magassági ráta és hatalmas mértékű az elmaradottság, ezt
tetőzi az, hogy a pH=5-ös kísérlet első Petri-csészéje képtelen volt csírázás után tovább
fejlődni, majd el is pusztult, ezért nem jelenik meg a diagrammon.

A pH=5-ös kísérletnél az elpusztult első Petri-csésze növényein kívül nem tapasztalunk

jelentősebb eltérést, ugyanígy a pH=9-es kísérletnél is. Habár a legelső távolság növényei
jelentősen elmaradottabbak, általánoságban elmondhatjuk, hogy minél távolabb van a növény
a sugárforrástól, annál magasabbra tudott fejlődni.

19
 A pH=8-as kísérlet eredményei viszont még meglepőbbek. Itt a 0 és a 10 cm-es távolság
értékei mintha felcserélődtek volna, a router közvetlen közelében intenzívebben nőttek a
mustármagjaink, mint 10 cm-rel távolabb. Emellett a negyedik Petri-csésze (30 cm) növényei
messze felülmúlják a másik négy távolságban elhelyezett növények magasságát.

Tapasztalatként elmondhatjuk, hogy a nehezítő körülmények hatásosnak bizonyultak,

azonban csak szélsőségesebb pH-értékeknél értük el a kívánt növekedéscsökkentő és
visszafogó hatást. Emellett fontos még megemlítenünk, hogy a nehezítő körülmények között
mégis kevesebb növényünk pusztult el, mint amikor csak a sugárzásnak tettük ki őket. Ez
nagyon jól látszik a 0, 10 és 30 cm-es távolságoknál és arra enged következtetni, hogy az új
körülményekkel való küzdelmük egy bizonyos mértékben immunissá tette a növényeinket az
elektromágneses sugárzásra. Sőt úgy tűnhet, mintha a növényeink egyszerűen csak ignorálnák
a sugárzás hullámait, amik eddig jelentősen visszafogták, illetve el is pusztították őket, azaz
azok a növényeink, amelyek képesek voltak a csírázásra a nehezítő körülmények között,
sokkal ellenállóbbá váltak a sugárzással szemben, így mondhatni, szupernövényeket hoztunk
létre, megedződtek.

4.3 EGYSEJTŰEKRE GYAKOROLT HATÁS

A növények után kíváncsiak voltunk arra, hogy egyszerűbb állatokra milyen hatással van
az EM. A legelső kísérletünkben egysejtűeket, papucsállatkákat sugároztunk be. A
papucsállatkatenyészetből vettünk két mintát. Az egyik a kontrollcsoport lett, ezt nem
sugároztuk be. A másik mintát pedig EM hatása alá tettük ki és így vizsgáltuk meg.
Sugárforrásként először a gyengébbik sugárzást adó kompakt fénycsövet használtunk. A
fénycső sugárzása: 296 V/m, 120 mG.

Legelsőnek megvizsgáltuk a kontrollcsoportban tartózkodó egyedek viselkedését,

mozgásait. Ebben a kontrollcsoportban kicsi volt a sejtsűrűség, illetve a papucsállatkák által
fogyasztott baktériumokból sem tudtunk megfigyelni egy darabot sem. A papucsállatkák
mozgására az állandó cikázás volt jellemző, feltehetően a táplálékkeresés miatt. Ebben a
közegben individuálisan megfigyelhettük a papucsállatkákat.

Másodjára a besugározni kívánt csoportot helyeztük a mikroszkóp alá, majd elkezdtük a

besugárzást. Néhány magányos sejt viselkedésében kis mértékű változás volt tapasztalható.
Mozgásuk 1-2 másodpercig zavarodott volt, körbe-körbe forogtak. Ez a jelenség a sugárforrás
bekapcsolása után nagyjából 15 másodperccel megszűnt.

20
 A papucsállatkákkal végzett kísérletek során mindig csak egy rövid távú expozíciónak
voltak kitéve, hiszen ilyenkor a legjelentősebbek a sejten bekövetkező változások.

A következő kísérletben sugárforrásként a jóval nagyobb teljesítményű routert

használtunk. A router sugárzása: 714 V/m, 0,1 mG.

Ebben az esetben a sejtek mozgása jelentősen felgyorsult, közel a négyszeresére. Azok az

egyedek, amelyeknek a mozgásuk nem gyorsult fel, zavarodott, forgó mozgást mutattak,
közben gyakran irányt is változtattak. Kis idő elteltével, 2-3 perc múlva az egyedek
abnormális viselkedése kezdett visszaállni az eredeti viselkedésükhöz, majd 5 perc elteltével a
viselkedésük rendezett lett.

Tapasztalataink azt mutatták, hogy az EM egyértelműen hatást gyakorol az egyszerűbb,

egysejtű élőlényekre. Ehhez a sugárzáshoz könnyen alkalmazkodnak, hozzászoknak, így
idővel a viselkedésük visszatér az eredeti állapothoz. Erősebb sugárzás esetén a viselkedésük
teljesen abnormálissá válik, sokkal szembe tűnőbb a változás. Ebben az esetben is helyreáll a
viselkedésük, bár ehhez sokkal több időre van szükség, mint a gyengébb sugárforrásánál.

4.4 SÓRÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSOK

A következő kísérletünkben a papucsállatkákkal való kísérletet elvégeztük sórákokkal is.
(10. ábra). A saját mikroszkópi felvételek 80-szoros nagyítással készültek. A sórákok
viselkedését kikelés után megfigyeltük a kontrollcsoport és a sugárzott csoport között és
semmilyen eltérést nem tapasztaltunk. Azonban valószínűsíthető, hogy a reprodukciós
folyamatokat valamilyen szinten befolyásolta volna a router közelsége, de sajnos ezt nem
tudtuk megfigyelni, mivel a sórákok a kikelés után kb. 2 nappal elpusztultak. Ez a
vízmelegítés hiányának tudható be.

9. ábra Kikelt sórák példány és kikelt sórák peték

21
 Kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy a sórákokra nincs olyan drasztikus hatással az
EM, mint a papucsállatkákra. Azonban azt figyelembe kell venni ebben az esetben, hogy az
élőlények rövid expozíciónak voltak csupán kitéve.

22
5 ÖSSZEFOGLALÁS
A különböző kísérleteink tapasztalatait összevetve, összegezve azt mondhatjuk, hogy az
elektromágneses sugárzás jelentős hatással van mindennemű élő szervezetre.

Rövidebb expozíció esetén a bonyolultabb élőlények esetén nem tapasztaltunk változást,

viszont az egyszerűbb egysejtűeknél egy ilyen rövid expozíció is szembeötlő hatást gyakorol,
mind a mozgásukra, mind a viselkedésükre.

Hosszabb expozíció esetén már a bonyolultabb élőlényekre is hatással volt a sugárzás. A

mustármag csírázási rátájára pozitív hatással volt a sugárforrás közelsége. Feltehetőleg az
EM-sugárzás szövetekben történő hőhatása miatt. A növekedési erényre azonban fordított
arányban hatott, vagyis a sugárzás egyértelműen negatív hatással volt a növekedésre.

Így kimondhatjuk, hogy az EM hosszútávon a bonyolultabb élőkényekre is káros hatást

gyakorol.

Az elektromágneses sugárzás káros hatásait főleg a közelebbi távolságoknál észleltük. A

baboknál több olyan Petri-csésze is volt, ahol kipusztultak a növények, míg távolabb életben
maradtak. Megfigyelhettük az elektromágneses sugárzás egy különleges tulajdonságát, amely
a sugárzás hullámzására irányul. Ez azt jelenti, hogy a sugárzás egy bizonyos távolságnál
lesüllyed, máshol felemelkedik. Így a pusztítás mértéke is hullámzóan változó. Ezt
megtapasztalhattuk mind a csírázási rátában, a csírázási számban és később a növekedés
ütemében is.

A mustármagokat kitettük stressznek, hogy a sugárzás behatását felnagyítsuk. Ez

drasztikus hatást gyakorolt a növényeinkre. A nagyobb sugárzásnak kitett növények a pH-
stresszfaktorral szemben is csökkent toleranciát mutattak.

A sóráknál és különösen a papucsállatkánál jelentős viselkedésbeli változást

tapasztaltunk az EM hatására.

A célkitűzésekben leírtakat teljesíteni tudtuk. Sikerült a kísérleti elrendezéseket

megvalósítanunk, a méréseket és a kiértékeléseket elvégeznünk, az eredményeket pedig
szabályos publikációban rögzítenünk.

A munka során sikeresen megvalósítottuk az együttműködést, a munkamegosztást, a

kommunikációt és a csapatmunka készségének fejlesztését.

23
6 ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra Az elektromágneses spektrum (B.Hopp 2012).............................................................................7
2. ábra TriField Model TF2 akkreditált EMF mérő................................................................................10
3. ábra A magok kísérleti elrendezése....................................................................................................10
4. ábra Elektromágneses sugárzás a két vizsgált sugárforrásnál............................................................11
5. ábra Csíraszámok az idő és a sugárterhelés függvényében..............Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6. ábra Digitális Ph mérő műszer............................................................................................................14
7. ábra Csíraszámok pH terhelés hatására az idő és a sugárzás függvényében......................................14
8. ábra Növekedési erély a különböző sugárforrások esetében..............................................................16
9. ábra Mustármag növekedése különböző sugárterhelés és pH stressz következtében.........................18
10. ábra Kikelt sórák példány és kikelt sórák peték...............................................................................20

24
7 IRODALOMJEGYZÉK
B. Hopp, L. Kemény, K. T. Smausz, M. Morvai, K. Ónodi és D. Degovics, „Lézerek az
Orvostudományban,” Szegedi Tudományegyetem, 2012.
BioInitiative. 2007. BioInitiative Report: A Rationale for a Biologically-based Public Exposure
Standard for Electromagnetic Fields (ELF and RF). Available:
http://www.bioinitiative.org/report/index.htm
Boutros T, Chevet E, Metrakos P. 2008. Mitogen-activated protein (MAP) kinase/MAP kinase
phosphatase regulation: roles in cell growth, death, and cancer. Pharmacol Rev 60(3): 261-310.
D. Skoog, D. West és J. Holler, Fundamentals of Analytical Chemistry 8th Edition, 2003.
E. Vogel, U. Bergqvist, L. Aringer és J. Cunningham, Possible health implications of subjective
symptoms and electromagnetic fields, National Institute for Working Life: ISBN 91–7045–438–8
ISSN 0346–7821, 1997.

Godó Zoltán Attila, Berecz Gábor, Révész Csaba (2009): The examination of the single effects of an
electromagnetic exposure. Hungarian Neuroscience Society XII. Conference (HNS, MITT) Bp.,
Hungary, p. 56.

Gyula, D., Ferenc, K., & Tímea, T. (dátum nélk.). A radioaktivitás környezeti vonatkozásai. Forrás:
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/KemiaI/Kornykemalapmenu/radioaktvonatk.htm
Irmak MK, Fadillioglu E, Gulec M, Erdogan H, Yagmurca M, Akyol O. 2002. Effects of
electromagnetic radiation from a cellular telephone on the oxidant and antioxidant levels in
rabbits. Cell Biochem Funct 20(4): 279-83.
K. A. Diab, „National Library of Medicine,” 2019. [Online]. Available:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31376139/.
Molnár András 2022: Adattovábbító eszközök sugárzásának élettani hatásai. Szakdolgozat, Debrecen
2022
Muslin AJ. 2008. MAPK signalling in cardiovascular health and disease: molecular mechanisms and
therapeutic targets. Clin Sci (Lond) 115(7): 203-18.
O. C. David, „National Library of Medicine,” 17 augusztus 2015. [Online]. Available:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26556835/.
Phillips JL, Singh NP, Lai H. 2009. Electromagnetic fields and DNA damage. Pathophysiology 16(2-
3): 79-88.
Skaper SD. 2007. The brain as a target for inflammatory processes and neuroprotective strategies. Ann
N Y Acad Sci 1122: 23-34.

Stress tolerance and change of detoxification nearby trivial EM ray source. XXXX. Membrane
Transport Conference, Sümeg, Hungary, p. 71.

25
Vijayalaxmi, Prihoda TJ. 2008. Genetic damage in mammalian somatic cells exposed to
radiofrequency radiation: a meta-analysis of data from 63 publications (1990-2005). Radiat Res
169(5): 561-74.
Zmyslony M, Politanski P, Rajkowska E, Szymczak W, Jajte J. 2004. Acute exposure to 930 MHz
CW electromagnetic radiation in vitro affects reactive oxygen species level in rat lymphocytes
treated by iron ions. Bioelectromanetics 25(5): 324-8.

26