Nem ritka, hogy magyar vállalkozások évente akár több száz milliós árbevételt

érnek el, jelentős cash flow és profit nélkül. Roppant frusztráló, amikor az
eredménykimutatás komoly profitot tartalmaz, de a bankszámlán alig van
mozdítható pénz.
Ennek egyik oka a cash flow és a profit közötti különbség – amiről sokan nem is
tudnak.
A másik, hogy a nem is figyelik, hogyan áramlik a pénz a cégben. Pedig ahhoz,
hogy stabilitást, nyereséget és növekedést biztosítsanak a vállalkozásnak, a
cash flow alapos tervezésén át vezet az út.
Mi a cash flow és mi a profit?
Egy vállalkozás üzemanyaga a pénz. Ha kifogyunk belőle, a biznisz is megáll.
Ezért kiemelten fontos a megfelelő cash flow.
Ráadásul ehhez nem is elég a magas nyereség. Hogy miért?
Mert a profit a tervezett és ígért bevételek és kiadások, míg a cash flow a
realizált bevételek és kiadások különbsége.
A cash flow
A cash flow angol kifejezés. A leggyakrabban pénzáramlásként hivatkoznak rá,
de ez sem fedi le tökéletesen a szó jelentését.
Egyszerűen fogalmazva a cash flow megmutatja, hogy adott pillanatban
mennyi pénz áll a cég rendelkezésére.
A cash flow jelentése: a cash flow a vállalkozáshoz beérkező és onnan kimenő
készpénz és különböző pénzeszközök nyilvántartására szolgáló kimutatás.
Amely azt vizsgálja, adott pillanatban mennyi pénze van a cégnek – és ez mire
elég.

A cash flow-táblázat segítségével meg tudjuk tervezni, hogy hogyan

időzítsük kifizetéseinket, ezzel biztosítjuk, hogy kötelezettségeinek
határidőre eleget tudjunk tenni.
De akkor mi a profit?
A profit
A profit a vállalkozás gazdasági tevékenysége során termelt nyereséget jelenti.
Kiszámítása: Bevétel – kiadások = profit.
Sokan összetévesztik a bevétellel, de ahogy a fenti képlet is bizonyítja, a két
kifejezés mást jelent.
A cash és a profit közti különbség
A profit azt az értéket mutatja, amely egy adott időintervallumban az üzleti
működésnek köszönhetően létrejön a cégben. A cash flow viszont azt, hogy
ebben az időszakban pontosan mekkora összeg áll a vállalkozás
rendelkezésére.
Nézzük meg a különbségeket 3 példán keresztül:
Tegyük fel, hogy a cég100 000 Ft értékben vásárol irodaszereket. Mivel ez a
működési költség része, ez a kiadás 100 000 Ft-tal csökkenti a nettó
nyereséget. És a cégben lévő készpénz mennyisége is csökken a kifizetés
miatt. Tehát alacsonyabb profitot és kevesebb pénzt látunk a
kimutatásokban.
Ha viszont 100 000 Ft értékű kölcsönt veszünk fel, ez az összeg nem jelenik
meg a bevételi oldalon – hiszen nem tartozik hozzá eladás. A nettó nyereség
tehát nem nő, de cash flow kimutatás jobb eredményt mutat.
Előfordulhat, hogy hitelre veszünk alkatrészeket a beszállítótól – mondjuk 100
000 Ft értékben. És mivel ez a vásárlás nem von magával azonnali kifizetést, a
készpénzmozgásban nem mutatkozik meg, a kiadások közé viszont bekerül.
Azaz csökkenti a nyereségességet, de nem befolyásolja a pénzforgalmat, amíg
ténylegesen ki nem fizetjük az árut.

Röviden tehát előfordulhat, hogy a vállalkozás ugyanabban a hónapban

mutat megugró nyereséget és negatív készpénzmennyiséget. (Vagy épp
fordítva.)
Egy vállalkozás hónapokon, de akár éveken keresztül is működtethető
veszteségesen. Gondoljunk csak az induló vagy a szezonális vállalkozásokra.
Persze fontos, hogy idővel nyereséges legyen , ha el akarjuk kerülni a csődöt.
A készpénz hiánya vagy többlete viszont azonnal érezhető. Ha nincs
fizetőeszköz, az üzlet is leáll.

Szóval nagyon fontos, hogy a profit mellett a cash flow mutatóival is tisztában
legyünk. És lehetőleg ne hagyatkozzunk csak az egyikre vagy a másikra.
De miért fontos a bevételek és kiadások cash flow-táblázatba foglalása?
Egy háztartás esetén általában havonta kapunk fizetést. Ez egy beérkező tétel,
és van kb. 8-10 tétel, ami állandó kiadást jelent. Ezt nem nehéz fejben tartani.
Egy vállalkozásnál viszont jóval több mind a beérkező, mind a kifizetendő
tételek száma. Ilyen pénzállomány-változást már nagyon nehéz fejben tartani,
ezért érdemes táblázatba foglalni
Így pontosan előre láthatjuk, mikor, mennyi kiadást engedhetünk meg
magunknak anélkül, hogy a vállalkozásunk fizetőképességét veszélybe
sodornánk, vagy a pontatlan fizetés miatt késedelmi kamatot kelljen fizetnünk.
Hogyan készíts cash flow-kimutatást?
Egy cash flow kimutatás megmutatja, hogyan működik az adott cég, mely
növekedési fázisban van éppen, milyen állapotban van a piac, és hogy milyen a
vállalkozás likviditása (pl. képes-e eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeinek).
Ez lényegében egy pénzügyi kimutatás, amely az adott időszakban vizsgálja a
vállalat forrásait és készpénzfelhasználását.
Ami ráadásul nemcsak cégtulajdonosok, hanem befektetők és pénzügyi elemzők
számára is átfogó képet fest a vállalkozás pénzügyi helyzetéről. (Ezért is
mondják, hogy a mérleg és az eredménykimutatás mellett a legfontosabb
pénzügyi jelentés.)
A cash flow-kimutatás tartalmazza:
 az adott időszak kezdetén rendelkezésre álló cash-t;
 a vizsgált időszak készpénzbevételeit és -kifizetéseit, amelyek növelik
vagy csökkentik a cash flow-t;
 az időszak végén realizált készpénzmennyiséget a cégben.
A cash flow-kimutatás három részből áll:
 működési cash flow,
 befektetési cash flow,
 finanszírozási cash flow.
(Ezeket nem kötelező külön kezelni, de a jobb átláthatóság kedvéért érdemes.)
De mit is jelentenek ezek pontosan?
1. Működési cash flow
Az üzleti tevékenységhez köthető pénzáramlást nevezzük működési cash flow-
nak.
Kiszámítása: A vállalkozás működési eredményéből kivonjuk a nem
készpénzhez köthető kiadásokat és bevételeket. (Pl. amortizáció,
adókötelezettségek, értékcsökkenési leírások, működő tőke.)A működési cash
flow kimutatás tehát arra világít rá, hogy a cég mennyire hatékonyan termel
készpénzt a piaci tevékenységéből.
2. Befektetési cash flow
A vállalkozás tárgyi és befektetett eszközeivel kapcsolatos tranzakciók
egyenlegének monitorozására szolgál a befektetési cash flow-kimutatás. (Pl.
ingatlanok, járművek, gépek, berendezések.)
Egy növekedési fázisban lévő cégnél a beruházási cash flow a pénz kiáramlását
eredményezi. Gépek, ingatlanok és egyebek eladásakor viszont beáramló pénzt
is láthatunk a kimutatásokban.
Ezt azért érdemes figyelni, mert a túl nagy mértékű kiáramlás likviditási
problémákhoz vezethet. Az eszközök értékesítése viszont pénzügyi problémák
és méretcsökkenés előjele lehet.
3. Finanszírozási cash flow
A finanszírozási cash flow-kimutatás a vállalkozás forrásait vizsgálja. (Pl.
hitelfelvétel és -visszafizetés, tőkeemelés, részvény vásárlása vagy eladása,
osztalék kifizetése.)
Ha egy vállalkozás túl sok hitelt vesz fel, idővel működési problémái lehetnek –
amennyiben ezeket nem tudja a megfelelő ütemben visszafizetni. A túlzott
részvényeladás a menedzsment számára jelenthet kockázatot, míg a magas
osztalékfizetés szintén likviditási problémákat szülhet.

Mi kerüljön a cash flow-táblába?

Cash-flow készítésénél első körben két dolgot kell tennünk:
1. eldönteni, hogy a táblázatot milyen bontásban (napi, heti, havi stb.)
készítjük;
2. illetve összeszedni az ismert, és várható költségek típusait, és felmérni a
várható bevételeket.
Működő vállalkozás esetén annyival könnyebb a dolgunk, hogy már vannak
rendelkezésünkre álló adatok a kiadásokról, de ami a fontosabb, a bevételekről
is, ezekre támaszkodva könnyebb a szükséges becsléseket elvégezni.
Először a bevételek becslésével kell kezdeni. Majd a költségeket kell számba
venni.
Bevételek
Azokat a tételeket vegyük előre, amelyekre már van szerződésünk. Hiszen ezeket
már tekinthetjük „biztos” bevételnek.
Összegezzük tehát a szerződéses bevételeket. Majd a múltbeli adatok alapján
tervezzünk bevételt.
Kiadások
A kiadásokat érdemes három részre bontani:
1. havonta ismétlődő kiadások (pl. marketingköltség, bérleti díj, rezsi,
telefon, internet, könyvelő, munkabér);
2. adók és járulékok (munkabérek járulékai, áfafizetés);
3. nem havonta felmerülő költségek (pl. építményadó, gépjárműadó,
kötelező kamarai tagság, iparűzési adó).