Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellája 1913-ban
íródott,. Az író 26 éves korában. írta meg a novellát. Karinthy a legjobb életszakaszában volt a novella megírásakor közben. Ekkoriban, az Így írtok ti megjelenés után oOrszágosan ismert író lett.
A novellának a címe, szereplő és témajelölő. egyben, mivel a fiatalt jelöli
meg és témajelölő a cím azért, mivel a novella témájára derít fényt. A történetnek a témája az elbeszélő találkozása a nyolc évvel ezelőtti önmagával történő találkozását meséli el.. A novella történeti szála a múltban játszódik, visszaemlékezés formájában jelenik meg. Az előkészítésben megtudjuk, hogy az Andrássy út menténután a Duna- parton találkozik az elbeszélő az akkor az olvasó számára nem ismert rejtélyes fiatalemberrel. Amint meglátja sétálni a fiatalt, tudván annak, hogy ki ő, az elbeszélő, tehát Karinthy Frigyesráismer, majd otthagyva feleségét utána ered. Tehát, aAz ifjú is tisztában van azzal, hogy ki az, aki mögötte sétál, de nincs szándékban megállni és bevárni, mivelhogy nem szeretne vele kapcsolatot létesítenibeszélni. A találkozás mégis bekövetkezik, itt kezdődik a bonyodalom. A történetnek a hangulata nyugtalanságot, szorongást, feszültséget és keserűséget sugároz. az olvasó irányába. A találkozásuk pillanata jelenti a bonyodalmat. A cselekmény kibontakozása, mikor már utolérte előszőör egy egyoldalú párbeszéddel kezdődik, mondhatni faggatássá alakul át, mivel a fiatal nem szól egy kukkot sem. A továbbiakban az elbeszélő a passzív agresszivitást alkalmazza. Végül az ifjonc megszólalt, azonban csak tömör, lényegre törő mondatokkal válaszolt, innentől kezdve a párbeszéd már nem volt egyoldalú. A férfi provokálással akarta kihúzni a szavakat a gyerekből, ennek ellenére a fiatal továbbra is tartózkodó és gőgös volt, gúnnyal és megvetéssel vágott vissza. A gyermek szokatlan kérdésekkel illeti meg a felnőtt embert, ilyenekkel, mint például: „hol a repülőgép”; „hol az északi-sark”; „hol a büszke és szabad Magyarország”, melyek az olvasó számára ilyenkor még nem tisztamég nem érthetőek.. Tehát aA narrátor próbálja elmagyarázni a gyereknek, mit ért el az életében, például: szép felesége lett, híressé vált, könyvet írt, de ezt a kamasz nem érti meg, sőt mi több, kevésnek találja ezt. Karinthy FrigyesnekAz elbeszélőnek szembesülnie kellett azzal, hogy ezekkel a célokkal nem tudja befolyásolni az ifjúnak a gondolkodás módját. A következő sorokban olvashatunk az ifjú megjegyzéséről, akiŐ úgy hiszi, későbbi énje Karinthy Frigyes szégyelliné őt, és ezért nem hajlandó a találkozni feleségével. A tetőpont a vita végeztével kezdődik, amelyet az ifjonc zár le ezzel a mondatával: „írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tűntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé...”. Kijelentéssel fejezti ki, hogy írjon róla. A történet végén az elbeszélő visszamegy a türelmetlen feleségéhez, aki megemlíti, hogy ismerős neki az a fiú, mert annyira hasonlít a férjére. Ez a pár sor fokozza az olvasóban az izgalmat a fiú iránt. Mindezek után visszatérünk a múltból a jelenbe, ahol Karinthy Frigyesaz elbeszélő egy kávéházban van. Itt tanakodik, hogy az imént mesélt történet, novella legyen-e vagy vers, végül a novella mellett döntött. Papírt kért, majd azután leírjata a címet: „Találkozás egy fiatalemberrel”, ennél a pontnál szembesül azzal az olvasó, hogy a fiatalember valójában nem más, mint az ifjú Karinthy Frigyeselbeszélő. Az üzenet arról szól, hogy az említett gyermeki álmokat nem lehetséges mindig valóra váltani., amiket a fentiekben felsoroltam Nekem tetszett ez a novella, merthogy olyan fordulatot tartalmazott, amire a legelején nem számítottam, és ez meglepett engem. És emellett rendkívül tanulságos volt.