1.

A globális fenntarthatósági problémák

gyökere, jellemzői, a fenntartható fejlődés
fogalma I.-II.
Globális fenntarthatósági kihívások
A „vízililiom metafora”
 A „vízililiom metafora”
Befedett felszín
%

150

100. nap

100
99. nap

50
93. nap

Befedett felszín
0
120 %
0 20 40 60 80 100
Napok
100

80

60

40

20

0
91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
napok
A legfontosabb
globális
kihívások

Mathias et al. (2017): On our rapidly shrinking

capacity to comply with the planetary
boundaries on climate change
Scientific Reports 7:42061
 Központi kérdés:
Megoldható-e a gazdasági növekedés és a
környezet minőségének javulása
egyidejűleg?
 A gazdasági növekedés és a környezet
minőségének összeegyeztethetősége

Környezet-
2
minőség

gazdasági fejlettség
 A környezet megóvásának két
legfontosabb alapelve (Daly szerint)
• terhelhetőség
• elosztás

A Plimsoll-vonal ökológiai megfelelője:

a Föld természeti tőkéjének az a
maximális része, amit az emberek a bolygó
létfenntartó rendszerének összeomlása
nélkül kisajátíthatnak.
Plimsoll-vonal
 Az elosztás kérdése: A fogyasztási javak elosztása

Az emberek 15%-a Az emberek 85%-a

által elfogyasztott által elfogyasztott
javak mennyisége (85%) javak mennyisége (15%)

(90-10)
 Az egyenlőtlenség társadalmi-
gazdasági példái
A 2015. évi ENSZ-jelentés szerint:
• 800 millió ember krónikus éhezésben szenved
• A népesség 1/10-e mélyszegénységben él
• 2 milliárd ember nélkülözi az alapvető szanitációs
infrastruktúrát (vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés, -
kezelés)
• 1,3 milliárd emberhez nem jut el a villamosenergia-
szolgáltatás
Forrás: Faragó, 2016, Külügyi Szemle
 Az egyenlőtlenség példája: a
nyolc környezeti nagyhatalom
Ország Népesség Bruttó hazai termék CO2-kibocsátás Erdős terület
1999 1998 1999 1995
százalék
USA 4,6 21,3 25,5 6,0
Oroszország 2,4 2,4 4,6 22,0
Japán 2,1 8,0 6,0 0,7
Németország 1,0 4,0 4,0 0,3
Kína 21 10,2 13,5 4,0
India 16,5 5,4 4,5 2,0
Indonézia 3,5 1,3 0,9 3,0
Brazília 2,8 2,9 1,5 16,0
Összesen 53,9 55,5 60,5 54,0
E-9 59,9 72,9 73,0 56,9

Forrás: A világ helyzete 2001 alapján

 A nyolc környezeti nagyhatalom
napjainkban
Ország Népesség Bruttó hazai CO2- Erdős
termék (2017) kibocsátás terület
(2020)
százalék
USA 4,3 24,1 15 7,6
Oroszország 1,9 2,0 5 20,1
Japán 1,6 6,0 3 n.a
Németország 1,1 4,6 2 n.a
Kína 18,5 15,1 28 5,4
India 17,7 3,3 7 1,8
Indonézia 3,5 1,3 2 2,3
Brazília 2,7 2,5 1 12,2
Összesen 51,3 58,9 63,0 38,4
Forrás: https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/, http://www.fao.org/state-of-forests/en/,
https://www.worldometers.info/world-population/population-by-country/, https://www.ucsusa.org/resources/each-countrys-share-
co2-emissions, letöltések 2020. aug. 21.
 Mi legyen a „mérőszám”?
• Az abszolút mennyiség?

• Az egy főre vetített?

• Az egységnyi hozzáadott értékhez viszonyított?

 Az éves egy főre vetített CO2-kibocsátás (2000
és 2020, t/fő/év) Kína, India kibocsátása jelentősen nőtt, a kínai már
világátlag fölötti (2017: 4,8 t/fő, 2020: 4,62 t/fő)
(https://ourworldindata.org/per-capita-co2)

10,69 USA: csökkent, de még mindig magas, kb.

háromszorosa a világátlagnak
5,71
9,73 Németo., Japán, Magyaro.: csökkent

(további adatok pl. https://ourworldindata.org/per-capita-co2)

2020

7,72 A térképen
szereplő fehér
13,68 8,39 betűs adatok
5,14 2018-ra
vonatkoznak
Németország

Japán
Magyarország

Forrás: https://knoema.com/atlas/ranks/CO2-emissions-per-capita adatai alapján, 2022 szept. 2.

 Mi legyen tehát a „mérőszám”?

• Az abszolút Az egyes országok,

mennyiség? országcsoportok érdeke
eltérő:
• Az egy főre vetített?
• fejlettek: GDP-re vetített
• Az egységnyi • fejlődők: egy főre vetített
hozzáadott értékhez
viszonyított?
 A piac önmaga képes megoldani
problémáinkat? (Tinbergen)
társadalom gazdaság környezet

1960-as évek: évi 5-7%-os GDP-növekedés megoldja a

társadalmi problémákat
Feladatok a 21. századra (ENSZ, 1992): a környezeti problémákat nem
lehet a társadalmi-gazdaságiaktól elkülönítetten kezelni
Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló
programja (ENSZ, 2015): az első igazi komplex elképzelés
 IPAT formula
(Ehrlich és Ehrlich képlete)
I = P * GDP / P * Technkh / GDP
ahol:
• I a globális környezeti hatás egy évre
• P a világ teljes népessége
•GDP a világ adott évi összevont GDP-je
•Technkh a környezeti hatás
(Technkh /GDP a körny.szenny-i intenzitás,
reciproka az ökohatékonysági mutató)
 Feladat:

a lenti feltételezések (fiktívek) segítségével

számoljuk ki, mekkora hatékonyságnövekedés kell
ahhoz, hogy 30 év alatt a környezetre gyakorolt
hatás
(a) ne változzon
(b) a felére csökkenjen?
• A népesség 1,5-szeresére nő a köv. 30 évben
• GDP/fő: a jelenlegi négyszeresére nő a köv. 30 évben
(a) a technológia környezeti hatása/GDP 1/6-ára kell, hogy változzon
(b) a technológia környezeti hatása/GDP 1/12-ére kell, hogy javuljon
Hogyan valósítható meg a globális környezeti
hatás csökkentése/stagnálása?

• tudomány, technika fejlődik

• a GDP szerkezete megváltozik
 Technológiai fejlődés
a mezőgazdaságban
– mesterséges
intelligencia?

Forrás: https://www.economist.com/science-and-technology/2020/02/06/using-artificial-intelligence-agricultural-robots-are-on-the-rise

Technológiai fejlődés
a közlekedésben –
elektromos autók?

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/lelepleztek_az_e-autok_sotet_oldalat_is.712017.html, letöltés: 2020. aug. 21.

 Házi feladat 2022. 09. 09.

1. óra után: egyénileg töltsék ki a Moodle-ban lévő metakurzuson

található kérdőívet!
Határidő: szeptember 18., vasárnap éjfél