1. A jogszabályok betartatásához állami kényszer alkalmazható-e?

Igen, mert az állam kötelezi a népességet annak betartására.

2. A jogforrási hierarchia csúcsán mi áll?
Alaptörvény.
3. Melyek az Alaptörvény részei?
1. Nemzeti hitvallás
2. Alapvetés
3. Szabadság és felelősség
4. Az állam
5. A különleges jogrend
6. Záró és vegyes rendelkezések
4. Ki a közhatalom forrása?
A nép, mert demokratikus berendezkedés van hazánkban.
5. Mi az alapjogok és az állampolgári jogok közt a különbség?
Az alapjogok minden emberre vonatkoznak, de az állampolgári jogok csak az országon belüli
állampolgárokat illet.
6. Melyek a generációs jogok?
I. egyenlőségi szabadságjogok pl. élethez, emberi méltósághoz való jog
II. gazdasági, szociális, kulturális jogok
III. fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok
jogai
IV. bioetikai jogok
7. Választható-e nemzetiségi képviselő a parlamentbe?
Igen
8. Mely szerv birtokolja a végrehajtó hatalmat?
Kormány
9. Mikor lépett hatályba az új Ptk.?
2013. február 11-én fogadta el az OGY
2014. március 15-én lépett hatályba

10. Ismertesse az új Ptk. felépítését.

 1. Bevezető rendelkezések
2. Ember, mint jogalany
3. Jogi személy
4. Családjog
5. Dologi jog
6. Kötelmi jog
7. Öröklési jog
8. Záró rendelkezések
11. Mutassa be az új Ptk. értelmezési alapelveit!
1. értelmezési alapelv: összhangban értelmezendő, társadalmi rendeltetésének
megfelelően kell gyakorolni
2. jóhiszeműség és tisztesség követelménye: joggyakorlás, kötelező teljesítés, eljárása
együttműködő
3. általában elvárható magatartás követelménye: úgy kell eljárni, hogy az adott
helyzetben általában elvárható – felróható magatartására, előnyök szerzése végett
senki sem hivatkozhat
4. joggal való visszaélés
12. Kik lehetnek jogviszony alanyai?
Lehetnek jogi és természetes személyek is, amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, és
jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.
13. Mit jelent a jogképesség?
Lehet ember vagy jogi személy és a polgári jogviszony alanya lehet (jogai és kötelezettségei
lehetnek), ez a halállal/holtnak nyilvánítással szűnik meg.
14. Adja meg a cselekvőképesség fogalmát!
Csak ember képes erre, saját akarat-elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet és
kötelezettséget vállalhat, érvényes jognyilatkozatokat tehet. Bíróság korlátozhatja / kizárhatja.
15. Melyek a cselekvőképesség egyes kategóriái?
 Cselekvőképtelenek: életkor < 14, gondnokság alá helyezettek, törvényes képviselő,
nyilatkozataik semmisek
 Korlátozottan cselekvőképesek: életkor 14 – 18, törvényes képviselő (pl. szellemi
fogyatkozás miatt)
 Cselekvőképes: stb.
16. Mire jogosult a korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének
közreműködése nélkül?
 tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja
  megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb
jelentőségű szerződéseket
 rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat
 köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez
 ajándékozhat a szokásos mértékben.
17. Milyen eltérés van ehhez képest a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy
esetében?
 a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy rendelkezhet jövedelme
bíróság által meghatározott hányadával, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat
18. Melyek a Ptk.-ban nevesített személyiségi jogok?
 az élet, a testi épség, az egészség
 a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás
 a személy hátrányos megkülönböztetésével szembeni védelem
 a becsület, a jóhírnév
 a magántitokhoz, a személyes adatok védelméhez való jog
 névviseléshez való jog
 képmáshoz és hangfelvételhez való jog
19. Melyek a személyiségi jogok megsértésének szankciói?
 objektív szankciók (a jogsértő felróhatóságától függetlenek)
 sérelem díj (szubjektív jogkövetkezmény)
 kártérítés (szubjektív jogkövetkezmény)